ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Fidesz - Magyar Polgári Párt
T/542/11.
Módosító javaslat
Dr. Szili Katalin
az Országgyűlés Elnöke részére
Helyben
Tisztelt Elnök Asszony!
A Házszabály 94. §-ának (1) bekezdése alapján a közéleti szerepet betöltő személyek állambiztonsági múltjának nyilvánosságra hozataláról szóló T/542 számú törvényjavaslathoz a következő
m ó d o s í t ó j a v a s l a t o t
terjesztem elő:
A törvényjavaslat 1. §-a az alábbiak szerint módosul:
"[Fel kell tárni] Ellenőrizni kell, hogy a 2. §-ban meghatározott [közéleti tisztséget betöltő magyar állampolgárok az 1944. december 21. és 1990. február 14. közötti időszakban] személyek
a) tagjai voltak-e a Magyar Szocialista Munkáspárt (illetve jogelődje) Központi vagy Politikai Bizottságának,
b) egy évnél hosszabb ideig függetlenített párttitkárként dolgoztak-e,
c) teljesítettek-e szolgálatot 1956-1957-ben karhatalmi alakulatban;
d) hivatásos - nyílt vagy "szigorúan titkos" - állományú tisztként teljesítettek-e szolgálatot a Belügyminisztérium III-as Főcsoportfőnökségénél, ennek területi és helyi szerveinél, illetve elődeiknél (a Magyar Államrendőrség budapesti és vidéki főkapitányságának Politikai Rendészeti Osztályain és a Gazdasági Rendészeti Osztályok operatív csoportjaiban, a Magyar Államrendőrség Államvédelmi Osztályánál, a Belügyminisztérium Államvédelmi Hatóságánál, az Államvédelmi Hatóságnál, 1953 és 1956 között a Belügyminisztérium államvédelmi feladatokat ellátó szervezeti egységeinél, a Belügyminisztérium Politikai Nyomozó Főosztályánál), a Belügyminisztérium Határőrség Felderítő Osztályánál, valamint a Honvédelmi Minisztérium Katonapolitikai Osztályán, a Honvédelmi Minisztérium Katonapolitikai Csoportfőnökségén, a Honvédelmi Minisztérium Katonai Elhárító Főcsoportfőnökségén, a Honvédelmi Minisztérium IV. Főcsoportfőnökségén, a Magyar Néphadsereg Vezérkara 2. Csoportfőnökségén, a Belügyminisztérium Külügyi Osztályánál, a Belügyminisztérium Nemzetközi Kapcsolatok Osztályánál, a Belügyminisztérium Belbiztonsági Osztályánál, a Belügyminisztérium Határőrség Felderítő Osztályánál, a Belügyminisztérium Állambiztonsági Operatív Nyilvántartó Osztályánál;
e) betöltöttek-e olyan politikai vagy állami tisztséget, amelyben a d) pontban meghatározott szervek feladatkörébe tartozó adatokról döntéseikhez tájékoztatást kaptak
f) végeztek-e a d) pontban felsorolt szervek részére érdemi tevékenységet, azaz
- aláírták-e a hálózati feladatok vállalására vonatkozó nyilatkozatot, és adtak-e jelentést, illetve
- kaptak-e e szervezetektől illetményt, prémiumot, kedvezményt, és aláírtak-e hálózati feladatok vállalására vonatkozó nyilatkozatot, vagy adtak-e jelentést, illetve
- szerepelnek-e az d) pontban felsorolt szervek hálózati nyilvántartásában, és kaptak-e e szervezetektől illetményt, prémiumot, kedvezményt, vagy adtak-e jelentést, vagy
g) tagjai voltak-e a Nyilaskeresztes Pártnak."
I n d o k o l á s
Áttekintve a Kádár- korszak állambiztonsági mechanizmusát megállapíthatjuk, hogy annak működését a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) közvetlen pártirányítása szabta meg. A direkt politikai irányítást az MSZMP Központi Bizottsága (KB), és annak eszközeként, a KB- titkárság, a KB Közigazgatási és Adminisztrációs Osztály, valamint a Politikai Bizottság (PB) végezte. Így érvényesülhetett korlátlan módon az MSZMP legfelsőbb politikai vezetésének irányítása az állambiztonsági szervek működésében, és így vált a rendszer állampárti tényezője az állambiztonság politikai megrendelőjévé, és működési szempontrendszerének legfőbb alakítójává.
Az MSZMP egykori párt és állami vezető politikusainak felelőssége nemcsak az állambiztonság általa megszabott működési feltételeinek felállításában merül ki. Ezen állami és pártvezetők a politikai döntések és irányelvek meghatározásában, a szocialista államrend biztosítása érdekében, a napi illetve egyéb hálózati és operatív jelentéseket tartalmazó dossziék tartalmának megrendelői, és döntéseik meghozatalakor gyakorlati felhasználói is voltak egyben. A Belügyminisztérium egykori III– as Főcsoportfőnöksége – a Hírszerző, az Elhárító, az un. Belső Reakció és Szabotázselhárító Csoportfőnökségek, valamint a Katonai Elhárítás – információin alapuló jelentések az MSZMP legfelsőbb döntéshozói számára (KB, PB tagok) napi rendszerességgel álltak rendelkezésre. Mindezek által az egykori központi és politikai bizottsági tagok irányító szerepe és politikai felelőssége vitathatatlan. A módosító javaslat lényege tehát az állambiztonsági szervekkel való érintettség minőségileg eltérő megítélésére irányítja a figyelmet, melynek alapján a politikai felelősség kérdésében mindenféleképpen indokoltnak látszik az egykori állam és pártvezetők azon körét, akik jelenleg fontos, valamint közbizalmi és közvélemény-formáló tisztséget töltenek be az átvilágítás gyűjtőkörébe bevonni.
A módosító javaslat a jelenlegi átvilágítási törvénynél mindenféleképpen szigorúbb és teljesebb körű átvilágítást tart szükségesnek, amely az érintett személyek körét kiszélesítené, az 1945 után különböző állambiztonsági szerveknél hivatásos tisztséget betöltő személyek, az 1956- 57-ben karhatalmi alakulatokban (ÁVH) szolgálatot teljesítettek, valamint az állambiztonság működésének politikai megrendelőivel, az egykori MSZMP KB és PB tagjaival.
Budapest, 2002. szeptember 25.
|
Demeter Ervin |
Dr. Kovács Zoltán |