az Országgyûlés elnökének

A Házszabály 84. § (1) bekezdése és 85. § (2) bekezdése d) alpontja alapján a

Polgári Törvénykönyvet szabályozó 1959.évi IV módosítására az alábbi

terjesztjük elõ:

"1"§

"(1) A Polgári Törvénykönyvrõl szóló - módosított - 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 74/G § (4) bekezdése új mondattal egészül ki:

A közalapítvány kezelõ és ellenõrzõ szerve tagjait - törvény eltérõ rendelkezése hiányában - az alapító csak határozatlan idõre nevezhet ki. A kinevezést az alapító indoklás nélkül visszavonhatja. Az alapítói jogok más személyre nem ruházhatóak át."

"2. §

(1) A Kormány köteles az általa, illetve a minisztériumok által 1994. január 1-je elõtt alapított és a törvény hatályba lépésekor még alapítványi formában bejegyzett szervezetek közalapítvánnyá történõ átalakítását kezdeményezni a törvény hatályba lépését követõ 90 napon belül.

(2) A törvény hatályba lépésekor hatályát veszti a Polgári Törvénykönyv egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló 1992.évi LI törvény a Magyar Nemzeti Üdülési

Alapítvány javára felajánlott vagyonról a 1993. évi XCII. törvény 40. § (6) bekezdése és a Sportról szóló 2000. évi CXLV. törvény 52. § (2) bekezdése rendelkezései."

3. §

Ez a törvény kihirdetését követõ 8. napján lép életbe.

Indokolás

A közalapítványok létesítésének lehetõségét 1994. január 1-jétõl teszi lehetõvé a Polgári törvénykönyv. (Ptk.) A Ptk. a közalapítványt olyan hagyományos alapítványnak tekinti, amely 8 eltérõ rendelkezéssel az általános szabályok szerint létesíthetõ. A jogintézmény bevezetése óta felhalmozódott tapasztalat szerint az eltérõ szabályok nem engedhetõek a közalapítványok hatékony mûködtetésére. A 2001. évi CVI. törvény a Ptk. Alapítványi rendelkezései több szabályát köztük több a közalapítványokra vonatkozó részt is módosított. A kisebbségi önkormányzat részére teremtik meg a közalapítvány tételi lehetõségét. A hagyományos alapítványi jogot viszont a törvény több olyan rendelkezéssel is kiegészítette, amelyek közalapítványi szabállyá tétele is szükségtelen.

A hagyományos alapítványoknál, amelyek nem közfeladat folyamatos biztosítására hanem más közhasznú cél elérésére hoznak létre célszerû annak az alapítói lehetõségnek a megteremtése, hogy a vagyonkezelõ szervezet tagjai mandátuma meghatározott idejû legyen és az alapítói jogok gyakorlása akár át is ruházható legyen.

E rendelkezések alkalmazása a közalapítványi jogban alkalmas arra, hogy a folyamatos közfeladat ellátást veszélyeztetõ helyzet kialakuljon, mivel az alapító a közfeladat ellátását nem tudja teljes körûen biztosítani és az a helyzet is jogszerûen elõállhat, hogy az alapító jogok gyakorlása is más személyhez kerül. Az állami feladatok teljes körû ellátása érdekében szükséges a közalapítványok kezelõ és ellenõrzõ szervei tagjai tisztsége létrejötte szabályait egyértelmûen rögzíteni és kizárni az alapítói jogok gyakorlásának átadása lehetõségét.

A közalapítvány intézményét megteremtõ 1993. évi XCII. törvény 40. § (6) bekezdése lehetõséget teremtett a korábban a Kormány vagy annak a szervei által létesített alapítványok közalapítvánnyá átalakulására. A korábbi törvényi rendelkezések egyértelmûen szabályozták az átalakulási eljárást. E korábbi törvényhozási anomáliát kívánja a javaslat kijavítani azzal, hogy egyértelmû utasítást ad a kérdés rendezésére a törvény pontos határidõvel. Az új törvényi szabályozással egy idõben a korábbi ellentétes törvényi rendelkezéseket hatályon kívül kell helyezni. Deregulációs feladat teljesítése keretében szükséges az 1992.évi LI tv hatályon kívül helyezése is mivel az egyszeri feladatot már a törvény címzettjei teljesítették és a törvény más alkalmazható rendelkezést már nem tartalmaz.