A Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP, illetve Program) alapvetõ célkitûzése - az Európai Unió ötödik környezetvédelmi akcióprogramjával összhangban - a fenntartható fejlõdéshez szükséges legfontosabb környezetvédelmi feltételek kialakítása, és a környezetvédelem stratégiai feladatainak meghatározása. Ehhez a Program konkrét beavatkozásokat, bizonyos tevékenységeket ösztönzõ, másokat korlátozó szabályozást foglalt keretbe. A Program azon túlmenõen, hogy feltárta a kidolgozásakor rendelkezésre álló információk alapján a kiindulási helyzetet, megoldási módot is nyújtott a legfontosabb környezeti problémákra.

A jelen - tájékoztató jelleggel összeállított - dokumentum a Program 1997-2002 közötti megvalósításának elsõ harmadában (1997-1998), a beszámolási idõszakában elért elõrehaladást vizsgálja. Azonos megközelítésben tárgyaljuk a beszámolási idõszakban megvalósult valamennyi egyedi beavatkozást és intézkedést, illetve vizsgáljuk a környezeti állapotjellemzõk és hatótényezõk alakulásának hatását a Nemzeti Környezetvédelmi Program céljainak elérhetõségére.

A jelen elemzésben - az adat- és információgyûjtés, valamint a megvalósítás gyakorlati szempontjai alapján - a Nemzeti Környezetvédelmi Program céljai strukturált csoportosításra kerültek. (A célok között bizonyos átfedések is vannak, így a vizsgálat során az azonos jellemzõkkel értékelhetõ és gyakran azonos tartalmú célok együtt kerültek feldolgozásra.) Valamennyi cél esetében feltüntettük, hogy az adott cél valamilyen állapotra vagy valamilyen hatótényezõre vonatkozik-e, és hogy megfelelõ indikátor alkalmazásával mérhetõ-e vagy sem. A Nemzeti Környezetvédelmi Program felépítését követve környezeti elemek, illetve önállóan kezelt hatótényezõk szerint bemutatjuk a beszámolási idõszak intézkedéseinek, fejlesztéseinek helyzetét és költségeit. Végül minden egyes célra vonatkozó értékeléshez egy "következtetések" fejezet kapcsolódik, amely az értékelés tanulságainak megfelelõen jelzi a további feladatokat, összefoglalja a Nemzeti Környezetvédelmi Program tervezési idõszakának végéig a cél teljesíthetõségét, súlypontokat határoz meg a további munkához.

A Nemzeti Környezetvédelmi Program céljainak megvalósulását legjobban a környezet-állapotának alakulását jellemzõ mutatókon, adatokon keresztül lehet mérni. Esetünkben azonban egyrészt ezek az adatok még nem állnak rendelkezésre, másrészt ha rendelkezésre állnának is, az idõszak rövidsége miatt nagyon kevés, az NKP keretében megtett intézkedésekre visszavezethetõ változást tudnának kimutatni. A környezeti állapotjellemzõk egészére vonatkozó adatbázis jelenleg bemutatható legkésõbbi éve 1997, ami végeredményben az NKP kiindulási idõpontját (a viszonyítási pontot, vagy null-állapotot) jelenti. A bemutatás célja így esetünkben a környezeti állapotváltozások és a hatótényezõk alakulásának összevetése lehet az NKP céljaival, valamint annak tisztázása, hogy a létezõ természetes vagy mesterséges folyamatok segítik vagy gátolják a célok elérését.

A Programból kiválasztásra kerültek azok a célok, amelyek vagy környezeti állapot jellemzõre vagy valamilyen hatótényezõre vonatkoztak. Ezek körét is szûkíteni kellett azokra, amelyekkel kapcsolatban használható információk álltak rendelkezésre. 48 ilyen célt találtunk. A célok között bizonyos átfedések is vannak, így az elemzések során az azonos jellemzõkkel értékelhetõ, és gyakran azonos tartalmú célok együtt kerültek feldolgozásra.

A környezetállapotra és a hatótényezõkre vonatkozó adatok alapján két cél, LEV-7. és 8., nem értékelhetõ, hiszen ezek egyértelmûen eszközök. A megújuló energiaforrások használatának megkönnyítését /LEV-8/ aláhúzza az a tény, hogy a kén-dioxid csökkentés terén az erõmûvi kibocsátások utólagos csökkentése nagyon költséges, és így egy kedvezõbb energiatermelési szerkezet hatékonyabb lehet, mint az elavult szenes erõmûvek rekonstrukciója.

VÍZ-3. A takarékos vízhasználatot ösztönzõ szabályozás kialakítása, mind a kommunális szolgáltatások, mind a gazdasági élet területén.

A vízhasználatok és igények jelentõs visszaesése akár a szabályozás javulását is jelezhetné, de a fõ ok nem ez volt, hanem az árak emelkedése és ezzel párhuzamosan a fogyasztók gazdasági helyzetének változása. A víztakarékosság maga is gyakran az árak emelkedését eredményezte, így kedvezõ hatású szabályozás kialakításáról még nem lehet beszélni.

VÍZ-7. Az ipari és mezõgazdasági üzemek szennyvíztisztítását megfelelõ gazdaságszabályozási (elvonási, támogatási) rendszer segítségével fokozatosan meg kell oldani. Az új üzemek esetében már eleve csak a környezetvédelmi elõírásoknak megfelelõ megoldások engedélyezhetõk. Hasonlóképpen el kell érni a közcsatornába kerülõ szennyvizek elõtisztítását. El kell érni, hogy a mérgezõ anyagokat tartalmazó ipari szennyvizek ne jussanak se a kommunális szennyvízbe, se a környezetbe.

VÍZ-8. A szennyvíztisztítás megfelelõ megoldása érdekében minden tisztítómûnél biztosítani kell a szennyvíziszapok ártalmatlanítását, elsõsorban komposztálását. Ezt a megoldást kell alkalmazni a csapadékvíz-elvezetõ közcsatornákból származó iszapra is.

A két cél teljesülésének körülményeit a rendelkezésre álló adatok alapján nem lehet megítélni. Az új üzemek esetére a cél végrehajtását a környezeti hatásvizsgálatok és az ezzel összefüggõ környezetvédelmi engedélyek rendszere jórészt biztosíthatja. A VÍZ-7 pontban említett szabályozási rendszer még nem valósult meg.

A VÍZ-9. cél a kitermelt felszín alatti vizek, használat utáni helyben tartásának igényére vonatkozik, fõleg vízhiányos területeken. A cél nincs összefüggésben a vizsgálható állapotjellemzõkkel. A jelenlegi támogatási rendszer, olyan kistelepüléseken is a csatornázási megoldásokat tette kedvezõvé, ahol más megoldás, pontosan ilyen célok miatt is alkalmasabb lenne.

A VÍZ-16. és 18. célok egyértelmûen eszköznek tekinthetõk, és teljesülésük csak az intézkedések vizsgálatán keresztül, a következõ fejezetekben történhet. (A VÍZ-14. cél a következõ fejezetben kerül értékelésre.)

A földvédelmi célok nagyobb része egyértelmûen eszköz jellegû, szabályozási és információs feladatokat tartalmaz. Ezek nem értékelhetõk a környezetállapotra és a hatótényezõkre vonatkozó adatok alapján.

A TEP-1., 2., 3., 4. cél mindegyike a hatótényezõkre vonatkozik, és a célok teljesülésének értékelése értelemszerûen a levegõvel, vízzel, hulladékokkal és zajjal foglalkozó fejezetben található. A célok csak helyi viszonylatban mérhetõek. A TEP-7., 8., 9. állapotra vonatkozó, nem mérhetõ cél. Az értékelésre igazán csak településenként van mód, országosan csak tendenciákat lehet leírni a jövõben, ha már rendelkezésre állnak az ehhez szükséges települési adatok.

A TEP-6. cél a lakosság bevonása a települési környezetvédelmi döntésekbe és azok végrehajtásába. A szándék egy kedvezõnek tartott önkormányzati lépésre vonatkozik, amelynek teljesülése, vagy körülményeinek változása jelen keretek között nem értékelhetõ.

A szálló por apró részecske-összetevõre vonatkozó /EMB-1./, és a belsõtéri levegõszennyezésre /EMB-2./ nézve nem áll rendelkezésre elemezhetõ adatbázis. Az elsõ cél a hatótényezõkre, a második az állapotra vonatkozik.

EMB-5. A sportolás társadalmi és nevelési fontosságának érvényesítése. A szándék egy kedvezõnek tartott életmód terjesztésére vonatkozik, amelynek teljesülése, vagy körülményeinek változása jelen keretek között nem értékelhetõ.

Az épített környezet védelmére vonatkozó négy cél /ÉPT-1., 2., 3., 4./ mindegyike a tervezés és szabályozás mikéntjére vonatkozó eszköz, és konkrét intézkedéseket takar. Ezek egy része a következõ fejezetekben értékelhetõ a ténylegesen megtett lépések bemutatása során.

A természetvédelem elsõ számú célja /TEV-1./ kimondja, hogy "meg kell valósítani a Nemzeti Természetvédelmi Alaptervben megfogalmazott feladatokat". A továbbiakban megfogalmazott 14 cél ezt a szándékot szolgálja, tehát a cél teljesülése ezeken keresztül mérhetõ a legjobban.

A további természetvédelmi célok /TEV-3., 8., 10., 11., 12., 14., 15./ konkrét szabályozási, állapot-felvételi, intézményrendszer fejlesztését szolgáló eszközöket tartalmaznak. Konkrét intézkedésként megjelenik a génbankok létrehozásának igénye. A célok teljesülésének alakulása részletesen, célonként szerepel az elõterjesztés mellékletében.

A TÁJ-6. cél a FÖV-6.-tal közösen került tárgyalásra.

A TÁJ-1., 2., 3., 4., 5. célok egyértelmûen eszköz jellegûek, módszertani, jogszabály alkotási, és állapot felmérési feladatokat fogalmaznak meg. A célok teljesülésének alakulása részletesen, célonként szerepel a Jelentésben.

A hulladékokkal kapcsolatos fejezet, hasonlóképpen a következõ zajvédelmi részhez nem egy környezeti elemmel vagy rendszerrel foglalkozik, hanem eleve egy hatótényezõvel, így ebben az esetben a célok mindegyike bizonyos fokig eszköz jellegû. Tehát ezekben a fejezetekben értelmetlen megkülönböztetni az egyértelmûen eszköz típusú célokat.

A részletes ismertetésbõl kimaradt célok közül a HUL-10., 15., szabályozási lépéseket takarnak. A HUL-6. az 1.2. fejezetben került tárgyalásra. A különleges kezelést igénylõ hulladékokra vonatkozó célok (HUL-16., 17., 18., 19.) mindegyike konkrét intézkedéseket tartalmaz. A célok teljesülésének alakulása részletesen, célonként szerepel a Jelentésben.

Az ebben a fejezetben szereplõ célok mindegyike /BIZ-1., 2., 3., 4./ értelemszerûen konkrét intézkedéseket takar, amelyeket a környezetállapotra és a hatótényezõkre vonatkozó információk alapján nem lehet értékelni. A célok teljesülésének alakulása részletesen, célonként szerepel a Jelentésben.

Az Országos Területfejlesztési Koncepció (továbbiakban OTK) tartalmazza a területfejlesztés szempontjából legfontosabbnak tekintett környezetvédelmi prioritásokat és az NKP céljain alapuló környezetvédelmi területi feladatokat. E feladatok az NKP-ban szereplõ, a környezetállapotára és a hatótényezõkre vonatkozó célok területfejlesztési vonatkozásait jelentik, megnevezve a legfontosabb érintett akcióterületeket. A feladatok meghatározása abból az elvbõl indult ki, hogy a területfejlesztésnek környezetvédelmi céljai is vannak, amelyek megvalósulásának az NKP céljainak teljesítéséhez kell hozzájárulnia. Ez már túlmutat azon a szerepen, amikor a környezetvédelem csak feltételeket generált a területfejlesztés számára.

A prioritások lényegében a következõkre vonatkoznak:

• Az emberi életminõség javítása a környezeti tényezõk tekintetében.
• A természeti értékek és a bioszféra sokszínûségének megóvása.
• A természeti erõforrásokkal való fenntartható gazdálkodás, harmonikus környezet igénybevétel.
• A prioritások érvényesülése az elmúlt idõszakban a következõ volt:

Az emberi életminõség környezeti összetevõinek alakulása, nem kis mértékben a területfejlesztési tevékenység hatásainak köszönhetõen, az elmúlt idõszakban javuló tendenciát mutatott. Ugyanakkor számos életminõségi probléma megmaradt, illetõleg kezelhetetlen volt a területfejlesztés szempontjából. Azokon a területeken, ahol nem sikerült a fejlesztési érdekeket a környezetvédelemmel harmonizálni, ott helyileg minõségromlást is tapasztalni lehetett.

A pozitív változások - mint azt már korábban kiemeltük - nem mindig tudatos környezetvédelmi, vagy környezetbarát fejlesztési beavatkozás eredményei voltak, hanem az elmúlt idõszak jelentõs hatású gazdasági, társadalmi átalakulásának is lehettek a szándéktalan következményei. A prioritás érvényesítése az NKP településkörnyezeti céljaihoz áll a legközelebb, de természetesen egy sor környezeti elemeket érintõ cél teljesülésén keresztül valósul meg.

A természetmegõrzési prioritás szempontjából értékelve az elmúlt idõszak változásait az általános tendenciák kedvezõek voltak. A legfontosabb kérdés, hogy a természetvédelem által jelenleg kialakított, és nem csupán valamilyen területi védettség által lehatárolt területekbõl álló hálózatok és a területfejlesztés mennyire lesz összehangolható. Ezek a hálózatok különbözõ feltételeket jelentenek a jelenlegi és a jövõbeni területhasználatok szempontjából. A jelen és a közeljövõ legnagyobb problémáit az úthálózatok fejlesztési igényei, és a városközeli területek beépítési "kényszerének" természetre gyakorolt hatásai jelentik. E prioritásnál egyértelmû a párhuzam a Program természetvédelmi céljait illetõen.

A természeti erõforrásokkal való fenntartható gazdálkodás, harmonikus környezet igénybevétel prioritása a fenntartható fejlõdés elvének egyik legfontosabb alkotó eleme. A prioritás érvényesülése a területfejlesztés számára kemény feltételt jelent. A természeti erõforrások használata a legtöbb környezeti elem szempontjából az utóbbi idõszakban kedvezõen alakult, csökkentek a használatok, javultak a fajlagos mutatók. A legnagyobb problémát pont a területhasználati változások jelentik, jelentõs a zöldmezõs beruházások aránya, miközben sok régi iparterület kihasználatlanul maradt. Nagy a településeken az igény új területek beépítésére, ilyen célra való átminõsítésére. Ez az a problémakör, ahol a területfejlesztésnek komoly szerepe lehet a területkímélõ megoldások kialakításában, és ésszerû önkorlátozások elérésében. A prioritás érvényesülése elsõsorban a környezeti elemekre vonatkozó célok teljesüléséhez járul hozzá.

Az energetikai szektor környezeti hatását tekintve az egyik legjelentõsebb nemzetgazdasági ágazat. A levegõ minõségére gyakorolt hatása miatt az NKP kiemelten kezeli a szektor környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenységét.

A beszámoló összefoglalja és értékeli az 1997-1998-as években a Nemzeti Környezetvédelmi Programban megfogalmazott feladatok keretében történt intézkedéseket.

• A beszámolási idõszak intézkedéseinek, fejlesztéseinek helyzete
• A program keretében Litér térségében az MVM Rt. új, gázüzemû, csúcsidõszaki terhelést vállaló erõmûvének létesítése van folyamatban. A Vértesi Erõmû felújítása, valamint a Paksi Atomerõmû és a Mátrai Erõmû fejlesztése is folyamatban volt a beszámolási idõszakban. (Meg kell jegyezni, hogy a privatizált erõmûvek felújításáról, fejlesztésérõl nem áll rendelkezésre információ.)

A program megvalósulása az NKP céljai közül a szálló porra vonatkozó LEV-1. és a kapcsolódó EMB-1., az erõmûvi kibocsátásokra vonatkozó LEV-4., valamint a kén és nitrogénvegyületek kibocsátásának csökkentését célzó LEV-6. célok elérését segítheti elõ. Ez inkább a jövõre vonatkozik, mert a program keretében a beszámolási idõszakban jelentõsebb környezetvédelmi célú lépések nem történtek. Az NKP szempontjából fontos Mátrai Erõmû kéntelenítõjének beruházása, amely 1999-ben megindult.

• A beszámolási idõszak intézkedéseinek, fejlesztéseinek költségei
• A litéri erõmû létesítésének beszámolási idõszakra esõ ráfordításai 15 300 millió Ft-t tettek ki, amelybõl 11 300 millió Ft volt a saját forrás, 4 000 millió Ft a hitel. A Vértesi Erõmû Rt. felújítási munkálatainak költsége 1997-ben 35, 1998-ban 49 millió Ft volt, amelyet teljes egészében saját forrásból fedeztek. A Paksi Atomerõmû fejlesztésére 1997-ben 3 793 millió Ft, 1998-ban 1 527 millió Ft állt saját forrásból rendelkezésre, amely megegyezett a teljes költséggel. A Mátrai Erõmû felújításának költsége 1997-ben 91, 1998-ban 2 857 millió Ft volt. Az 1997. évi költségeket saját forrásból finanszírozták, az 1998. évit 20 millió Ft saját erõt leszámítva hitelbõl.

• A beszámolási idõszak intézkedéseinek, fejlesztéseinek helyzete
• Az Országos Energiatakarékossági, illetve Energiahatékonyság-növekedést Elõsegítõ Cselekvési Programot a 2399/1995. (XII. 12.) számú kormányhatározat hagyta jóvá. Mivel a kormányhatározat nem intézkedett a pénzügyi fedezetrõl, ezért az csak részben valósulhatott meg.

Az Energiatakarékossági Hitel Alapból (Német Szénsegély) 1997-ben 47 db beruházást támogattak, amelyek összesen 529. 1 TJ/év energiahordozó megtakarítást jelentettek. 1998-ban a támogatott beruházások száma 61-re, a megtakarítás 695. 6 TJ/évre nõtt.

Az Energiatakarékossági Hitel Program keretében 1997-ben 74 beruházás támogatása valósult meg, amely révén 256 TJ/év energiahordozó megtakarítás vált elérhetõvé. 1998-ban már 92 beruházás támogatására nyílt lehetõség, amely 272 TJ/év megtakarítást eredményezett.

Az energiahatékonysági hitelkonstrukciók keretében az elsõ eredmények a beszámolási idõszak után, 1999-ben születtek meg.

A fentieken kívül a holland-magyar SCORE Program keretében három projekt, egy energiatudatosságot fejlesztõ TV filmsorozat, egy tanulmány és egy demonstrációs régió létrehozása valósult meg.

A program az NKP céljai közül elsõdlegesen az erõmûvi kibocsátásokra vonatkozó LEV-4. teljesítéséhez tartozik, emellett a szálló porra vonatkozó LEV-1. és a kapcsolódó EMB-1., valamint a kén- és nitrogénvegyületek kibocsátását célzó LEV-6. célok elérését segíti elõ.

• A beszámolási idõszak intézkedéseinek, fejlesztéseinek költségei
• Az Energiatakarékossági Hitel Alap támogatásával megvalósult beruházások 1997. évi ráfordításai 1 257,3 millió Ft-t tettek ki, amelybõl 906,6 millió Ft volt a kedvezményes hitel nagysága. 1998-ban a teljes beruházási költség 2 257,9 millió Ft-ra emelkedett, amelybõl a kedvezményes hitel nagysága 1 606,5 millió Ft volt.

Az Energiatakarékossági Hitel Programból támogatott beruházások 1997. évi költsége 1 060,5 millió Ft volt, amelybõl 780,5 millió Ft volt a kedvezményes hitel. 1998-ban az összes beruházási költség már 1 302 millió Ft volt, a kedvezményes hitel nagysága 994,5 millió Ft-ra nõtt.

A SCORE program keretében megvalósuló projektek költsége 1997-ben 127,6 millió Ft volt, amelybõl 79,3 millió Ft SCORE támogatás, 5,3 millió Ft KKA támogatás és 43 millió Ft saját forrás volt. 1998-ban 285,2 millió Ft-ra nõttek a költségek, amelybõl 78,2 millió Ft-t tett ki a SCORE támogatás, a saját forrás és a PHARE támogatás pedig egyaránt 103,5-103,5 millió Ft-t.

• A beszámolási idõszak intézkedéseinek, fejlesztéseinek helyzete
• A kiégett kazetták átmeneti tárolója I. üteme 2. fázisának beruházási munkálatai folytak. A Paksi Atomerõmû kiégett üzemanyag kazettái részére 50 éves ideiglenes tárolást biztosító léghûtéses tároló bõvítésének (2. modul) beruházása 1997-2000 között bonyolódik le. Az 1997. évben a tervezési munkák folytak, majd 1998-ban megkezdõdött a kivitelezés.

1997-ben megkezdõdtek az atomerõmûvi kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok végleges elhelyezésére irányuló kutatások keretében a helyszíni geológiai kutatások az üveghutai gránitkõzetben, valamint a tároló létesítéséhez szükséges mûszaki és biztonsági elõkészítõ vizsgálatok. Az üveghutai vizsgálatok ezen szakasza 1999-ben befejezõdött. Megkezdõdött az atomerõmûvi hulladékokban lévõ legfontosabb izotópok aktivitáskoncentrációjának meghatározása. (A kis és közepes aktivitású radioaktív hulladék tároló további kutatási programja 1999 szeptemberében felfüggesztésre került, az eddigi eredményeket nemzetközi felülvizsgálat értékeli.) Udvariban talajeróziós vizsgálatok folytak.

A magyarországi nagy aktivitású és hosszú élettartamú radioaktív hulladékok végleges elhelyezésének megoldására irányuló kutatások keretében 1997-ben országos szakirodalmi kutatás folyt, és folytatódtak a bodai aleurolit formációban (1 100 méter mélyben) az elõzetes geológiai kutatások, amelyek 1998-ban fejezõdtek be. A tárolóval kapcsolatban a Dunán szeizmikus szelvényezéssel tektonikai vizsgálatok folytak. (A mélységi kutató laboratórium felszámolásra kerül, a Mecseki Ércbányák Vállalat kezelésében lévõ uránbánya az eredeti tervek szerint kerül bezárásra.)

A program megvalósulása a kiégett nukleáris üzemanyagok, radioaktív hulladékok kezelésével kapcsolatos HUL-19. cél elérését biztosítja.

• A beszámolási idõszak intézkedéseinek, fejlesztéseinek költségei
• A kiégett kazetták átmeneti tárolójával kapcsolatos intézkedések 1997-ben 78 222 ezer Ft költségvonzattal jártak. 1998-ban a beruházás megindulásával a költségek jelentõsen nõttek, 2 828 574 ezer Ft-ra.

A beruházás eredményeként 1 800 db kazetta elhelyezése válik lehetõvé.

Az atomerõmûvi kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok végleges elhelyezésére irányuló kutatások 1997. évi költsége 484 654 ezer Ft volt, 1998-ban pedig 606 838 ezer Ft. A kutatások gyakorlati hasznát a kutatás és a feladat jellegébõl következõen jelenleg még nem lehet megítélni.

A magyarországi nagy aktivitású és hosszú élettartamú radioaktív hulladékok elhelyezésének megoldására irányuló kutatások 1997-ben 164 693 ezer Ft, 1998-ban 142 963 Ft költséget jelentettek. A kutatások várható hasznának megítélése szintén nem lehetséges.

A program teljes költsége 1997-ben 727 569 ezer Ft volt, amelyet a Paksi Atomerõmû Rt fedezett. 1998-ban ez az összeg 3 578 375 ezer Ft-ra nõtt, elsõsorban a konkrét beruházási tevékenység beindulásának köszönhetõen. Ez az összeg szinte teljesen azonos az NKP 1998. évi Intézkedési Tervében elõre jelzettel. Az 1998. évi összeget a Központi Nukleáris Alapból finanszírozták.

• A beszámolási idõszak intézkedéseinek, fejlesztéseinek helyzete
• A projekt beruházási munkálatai 1998-ban megkezdõdtek a Dunai Kõolajfinomítóban. A tervek szerint a beruházás 2000 végére fejezõdik be. Elõsegíti a LEV-1., LEV-4. és LEV-6. NKP célok megvalósulását.
• A beszámolási idõszak intézkedéseinek, fejlesztéseinek költségei
• A projekt teljes beruházási költsége 42,5 milliárd Ft, amit a MOL Rt. finanszíroz. 1998. évre vonatkozó teljesítésrõl még nincs információ.

Az ipar nemzetgazdasági súlya miatt továbbra is a környezetvédelem fontos ágazata annak ellenére, hogy a szerkezetváltás és korszerûsítés, valamint több nagy szennyezõ üzem megszûnése következtében az utóbbi több mint tíz évben az ágazat szennyezõanyag kibocsátása minden környezeti elem vonatkozásában csökkent.

A Programban az iparral kapcsolatosan megfogalmazott programok keretében 1997-1998 idõszakban megtett fõbb intézkedésekrõl, beavatkozásokról készült az alábbi összefoglaló.

• A beszámolási idõszak intézkedéseinek, fejlesztéseinek helyzete
• A gázolaj kéntartalmának 0,2 %-ról 0,05 %-ra történõ csökkentése 1997-ben megtörtént. Az EN-590 gázolajszabvány adaptálására a MOL Rt. technológiai fejlesztése a lehetõséget megteremtette, így 1999. július 1-tõl adaptálható. A benzin ólomtartalmának csökkentése is végbe ment, 1999. április 1-tõl megszûnt az ólmozott benzin forgalmazása Magyarországon.

A program a LEV-3., a LEV-5., a LEV-6. és a TEP-1. NKP célok megvalósítását szolgálja.

• A beszámolási idõszak intézkedéseinek, fejlesztéseinek költségei
• A MOL Rt. a gázolaj kéntartalmának csökkentésére érdekében 1997-ben 3,8 milliárd Ft-os, míg a benzin ólomtartalmának csökkentésére, illetve kivonására 1997-ben 3,3 milliárd, 1998-ban 1 milliárd Ft-os beruházást végzett.

• A beszámolási idõszak intézkedéseinek, fejlesztéseinek helyzete
• Megalakult a Kémiai Biztonsági Intézet, amelynek mûködése kiterjed a veszélyes anyagok törzskönyvezésére, forgalomba hozásuk engedélyezésére. Megjelent az OECD "Irányelvek a vegyi balesetek megelõzésére, a felkészülésre, elhárításra" c. kiadványának magyar változata, amely eljutott a munkaegészségügy és munkabiztonság intézményeihez, az iparvállalatok biztonsági szakembereihez és más érintett szervekhez.

A program a BIZ-1. NKP cél elérését segíti elõ.

• A beszámolási idõszak intézkedéseinek, fejlesztéseinek költségei
• Az NKP-hoz kapcsolható költségek nem merültek fel.

• A beszámolási idõszak intézkedéseinek, fejlesztéseinek helyzete
• Egy tanulmány keretében megvizsgálásra kerültek az ágazati hulladékhasznosítási irányelvekben meghatározott hulladékhasznosítási projekt javaslatok az üzleti megvalósíthatóság szempontjából. A továbbiakban annak vizsgálata lenne szükséges, hogy vállalkozói alapon vagy állami részvétellel, illetve a kettõ kombinációjában történjen a megvalósítás.

A program beszámolási idõszaki állása még csak elõkészítés jelleggel hozható kapcsolatba NKP célok teljesítésével. A két érintett cél a termelési veszélyes és nem veszélyes hulladékok hasznosítását, csökkentését szolgáló HUL-8. és HUL-12.

• A beszámolási idõszak intézkedéseinek, fejlesztéseinek költségei
• Az elõkészítési fázis miatt költségadatok nem ismertek.

• A beszámolási idõszak intézkedéseinek, fejlesztéseinek helyzete
• A hulladékhasznosítási cselekvési programok kidolgozására a beszámolási idõszakban forrás hiányában nem került sor.
• A beszámolási idõszak intézkedéseinek, fejlesztéseinek költségei
• Költségvonzat nem volt.

• A beszámolási idõszak intézkedéseinek, fejlesztéseinek helyzete
• A felmérésre forrás hiányában a beszámolási idõszakban nem került sor. Ennek elvégzése megalapozásul szolgálhatna a BIZ-4. cél teljesítéséhez is.
• A beszámolási idõszak intézkedéseinek, fejlesztéseinek költségei
• Költségvonzat nem volt.
• X. A külszíni bányászat területi terve a környezetvédelmi szempontból zártnak tekinthetõ területek lehatárolásával
• A beszámolási idõszak intézkedéseinek, fejlesztéseinek helyzete
• A program indítására eddig nem került sor. Ennek oka a feladat végrehajtásának pénzügyi fedezetének hiánya. A Környezetvédelmi Minisztérium K+F feladatok finanszírozására csak korlátozott mértékben tud forrást biztosítani, ez nem tette lehetõvé, hogy elkészüljön a program stratégiai terve. Ezen kívül az 1999. évi költségvetésrõl szóló törvény hatályon kívül helyezte a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 20. § (12.) bekezdését, amely a munkák távlati finanszírozási forrásait biztosította volna.
• A beszámolási idõszak intézkedéseinek, fejlesztéseinek költségei
• A fentiek alapján sem költségekrõl, sem hasznokról nem lehet beszélni a programmal kapcsolatban.

• A beszámolási idõszak intézkedéseinek, fejlesztéseinek helyzete
• A program indítása egyelõre elmarad, mert nem indult be a szennyezõ források felelõsségi körtõl független országos számbavételére támaszkodó program sem, amely alapja, kerete lenne a programnak.
• A beszámolási idõszak intézkedéseinek, fejlesztéseinek költségei
• A fentiek alapján sem költségekrõl, sem hasznokról nem lehet beszélni a programmal kapcsolatban.

A mezõgazdaság környezeti szempontból is különleges ágazat, mivel gazdálkodásának eszköze, a talaj, környezeti elem is egyben, amelynek állapota döntõen befolyásolja a mezõgazdaság termelékenységét. A mezõgazdasággal kapcsolatos tennivalók kapcsolódnak a természetvédelemhez és más környezetvédelmi szakterülethez is, ezért egyes mezõgazdaságot is érintõ intézkedések vizsgálatára más fejezetekben kerül sor.

Jelen részfejezetben ezért a mezõgazdasággal kapcsolatos környezetvédelmi beavatkozások, intézkedések közül az agrártárca kompetenciájába tartozó programok vizsgálatára kerül sor.

• A beszámolási idõszak intézkedéseinek, fejlesztéseinek helyzete

Az erdõtelepítési program keretében az 1996/97 tenyészeti évben 8 319 ha, az 1997/98 tenyészeti évben 8 204 ha új erdõ elsõ kivitelû telepítése valósult meg. Ez elmaradást jelent a tervezett 17 000 ha/év telepítési ütemtõl, ami alapvetõen forráshiányra vezethetõ vissza. A telepítéseken túl a program keretében folyik az ápolási, pótlási tevékenység, valamint az erdõk közjóléti funkcióit növelõ, és értéknövekedést is szolgáló mûszaki létesítmények megvalósítása is.

A legnagyobb erdõterület növekedés mindkét évben Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyékben volt tapasztalható.

A program a TEV-4. NKP cél teljesítését közvetlenül szolgálja.

• A beszámolási idõszak intézkedéseinek, fejlesztéseinek költségei
• 1997. évben a költségek 1 300 millió Ft-t, 1998-ban 2 026 millió Ft összeget tettek ki. Az 1998. évi 2 026 millió forint összegû felhasználást a költségvetési törvényben megjelent 1 400 millió forintos - igen szûkös - elõirányzatnak az idõközben jóváhagyott pótelõirányzattal történõ emelése tette lehetõvé. Ez a ráfordítás ezáltal magasabb, mint a költségvetési törvényben elõirányzott 1 400 millió forint, de alacsonyabb, mint az FVM Erdészeti Hivatalának eredeti elõirányzata (3 200 millió forint). A beszámolási idõszak két éve alatt a költségek összességében 3 326 millió forintot tettek ki.

• A beszámolási idõszak intézkedéseinek, fejlesztéseinek helyzete
• 1997. március 1-én lépett életbe "a vad védelmérõl, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról" szóló 1996. évi LV. törvény és a kapcsolódó végrehajtási rendelet. Ezek a jogszabályok a program teljesítésének alapját jelentették.

A program megvalósítása érdekében 24 vadgazdálkodási körzet került kijelölésre. Megkezdõdtek a vadgazdálkodási üzemtervek kidolgozási munkálatai. 1997-ben felállításra került az Országos Vadgazdálkodási Adattár, amely hozzájárul a vad és élõhelye védelmének országos szintû szabályozásához, irányításához és ellenõrzéséhez.

1998-ban létrejöttek az FVM Megyei Földmûvelésügyi Hivatalaiban a Vadászati és Halászati Felügyelõségek. A vadászható állatfajok természetes állományának és élõhelyüknek megõrzése érdekében elsõsorban már a beszámolási idõszakon túl várható nagyobb elõrelépés.

A program a TEV-5. NKP cél eléréséhez járul hozzá.

• A beszámolási idõszak intézkedéseinek, fejlesztéseinek költségei
• A program céljainak elérése érdekében a következõ költségek merültek fel.

A vadászható állatfajok természetes állományának, valamint azok élõhelyeinek védelme érdekében 1997-ben és 1998-ban egyaránt 30-30 millió Ft ráfordítás történt. A vadászati kultúra és ismeretterjesztés, a vadgazdálkodással összefüggõ kutatási és oktatási tevékenység 1997-ben 70, 1998-ban 100 millió Ft költséget jelentett. A különleges rendeltetésûnek minõsített vadászterületek vadállományának fenntartására 1998-ban 20 millió Ft-t fordítottak. A vad védelmével, a vadgazdálkodással és a vadászattal összefüggõ állami feladatok ellátásával kapcsolatos költségek 1997-ben 150, 1998-ban 160 millió Ft körül alakultak. A vadászati igazgatás költségei 1997-ben 100 millió Ft-t, 1998-ban a felügyelõségek megalakulása miatt 250 millió Ft-t tettek ki.

A költségek nagysága 1997-ben összesen 350 millió Ft, 1998-ban 560 millió Ft volt. Különösen 1998-ban volt nagy az adminisztrációval kapcsolatos költségek aránya (csaknem 3/4-e). A költségeket az FVM költségvetés fedezte, azonban bevételek is képzõdtek erre a célra. A vadvédelmi hozzájárulásból 150, a vadászjegy díjának 50 %-ából szintén 150, a vadászati engedély díjából 120 a vadászati hatóság bírságaiból és eljárásaiból 50 millió Ft bevétel képzõdött, amely tulajdonképpen a költségek egy részének fedezetének tekinthetõ.

A közlekedés a levegõ szén-monoxid és nitrogén-oxid terhelésében döntõ szerepet játszik, de más légszennyezõ anyagok kibocsátásában és a zajterhelésben is jelentõs a szerepe. Jelen idõszakban mind a levegõtisztaság, mind a zajterhelések szempontjából a legnagyobb problémát okozó ágazattá vált. A közlekedés különlegessége, hogy szennyezõ-forrásai mobilak, hatásai szétszórtak, eloszlanak az ország egész területén. A programok célkitûzéseinek teljesítése tehát a levegõtisztaság védelme és a zaj-, és rezgés védelem szempontjából is kulcsfontosságú.

• A beszámolási idõszak intézkedéseinek, fejlesztéseinek helyzete
• A VOLÁN társaságok 1997-ben 68 db, 1998-ban 74 db autóbuszt vásároltak állami forrásokból. Az autóbuszok forgalomba állítása is megtörtént. Ennél a beszerzésnél a VOLÁN társaságokhoz került új autóbuszok száma magasabb. A társaságok saját fejlesztési forrásokból is vásároltak átlagosan évente 2-4 új autóbuszt, és bizonyos területeken lízing konstrukcióban is hozzájutottak új buszokhoz. Ezen túlmenõen, elsõsorban helyi közlekedés céljára szereztek be önkormányzati hozzájárulással jármûveket. A teljes éves beszerzés becslés szerint 200 darab körül mozoghat.

Az állomány cserélõdése még így is rendkívül lassú, a beszerzések csak fékezni tudták a menetrend szerinti autóbusz-közlekedés jármûállományának öregedését.

A program közvetlenül a LEV-3. NKP cél a), c) és e) pontjainak eléréséhez járul hozzá, azonban a beszámolási idõszak alatt eredmény eléréséhez a fejlesztés nem elégséges. Az intézkedések közvetetten a LEV-2-ben megfogalmazott célok teljesülését is szolgálják.

• A beszámolási idõszak intézkedéseinek, fejlesztéseinek költségei
• A program keretében történt beszerzések költségei 1997-ben 2,27 milliárd Ft-t tettek ki. Ebbõl 1,5 milliárd Ft-t a költségvetés finanszírozott, a fennmaradó 0,77 milliárd Ft a gazdálkodók saját forrásaiból származott. 1998-ban a ráfordítások nagysága 2,99 milliárd Ft volt, amelybõl 2,1 származott a költségvetésbõl és 0,89 volt a saját forrás mértéke.

A felhasznált összeg lényegesen alatta maradt az NKP 1998. évre vonatkozó Intézkedési Tervében megfogalmazott mintegy 8 milliárd Ft-nak. Ez elsõsorban a VOLÁN saját forrásainak elmaradásából (a tervezett 4,8 helyett 0,89 milliárd Ft) adódott, a költségvetés hozzájárulása a tervek szerint alakult. (Hozzá kell tenni azonban, hogy a társaságok saját forrásból, programon kívül is vásároltak autóbuszt.) Emiatt még a szintentartás sem valósulhatott meg, még akkor sem, ha a saját beszerzést is figyelembe vesszük.

• A beszámolási idõszak intézkedéseinek, fejlesztéseinek helyzete
• A MÁV Rt. középtávú mûködési feltételeirõl szóló kormány-elõterjesztés szerint 2005-ig 200 személykocsi fejújítását, 50 sínbusz és 6 motorvonat beszerzését tervezi a MÁV állami segítséggel. Az 1998. évre 25-30 személykocsi felújítására és 3-5 sínbusz beszerzését irányozták elõ. A fejlesztések forrása döntõen hitel. A hiteltárgyalások elhúzódása miatt a fejlesztések nem valósultak meg, ezek indítása késõbbre, jelenlegi állás szerint 2000-re csúszott. A rendkívül szerény saját forrásokból 10 (!) darab vasúti kocsi felújítása valósult meg 1998-ban, teljes egészében a MÁV finanszírozásában. Továbbra is helytálló az intézkedési terv azon megfogalmazása, hogy a vasúti fejlesztések messze elmaradnak a környezeti szempontból és a társadalmi igény szerint kívánatostól. A fejlesztések csekély mértéke miatt a program nem járul hozzá megfelelõ mértékben a LEV-3. NKP cél c) pontjának eléréséhez.
• A beszámolási idõszak intézkedéseinek, fejlesztéseinek költségei
• A fentiek figyelembe vételével a program költségvonzata nem értékelhetõ.

• A beszámolási idõszak intézkedéseinek, fejlesztéseinek helyzete
• Az intézkedési tervben szereplõ feladatok közül a Budapest - Szob vonalon megvalósult a pályarekonstrukció, eltekintve Rákosrendezõ állomás még hátra lévõ felújításától. A Felsõzsolca - Hidasnémeti vonal villamosítása befejezõdött, a pályarekonstrukció azonban az EIB hitel feltételei miatt még csúszik.

A tervezett felújításokon túl azonban

• 1999. évre befejezõdött a Budapest - Rákospalota-Újpest - Vácrátót vasútvonal villamosítása;
• 1998. évben megkezdõdtek a Székesfehérvár - Celldömölk vasútvonal villamosításának kiviteli munkái.
• A fenti két beruházás eredményeképp az adott vonalakon megszûnhet a dízelvontatás.

A program a LEV-3/c. NKP cél eléréséhez járul hozzá.

• A beszámolási idõszak intézkedéseinek, fejlesztéseinek költségei
• A megvalósult intézkedések költsége 1997-ben 8,1 Mrd Ft, 1998-ban 9,34 Mrd Ft volt. Az 1997. évi fejlesztési összegbõl 6 Mrd Ft koncesszió keretében valósult meg. A koncessziós fejlesztések nagysága 1998-ban 7,64 Mrd Ft volt. A koncessziós fejlesztések Székesfehérvár - Szombathely, Rákospalota-Újpest - Vácrátót és a Balatonszentgyörgy - Murakeresztúr vasútvonalak villamosítását szolgálták. 1998-ban a Budapest - Szob vonal pályarekonstrukciójára 1,7 Mrd Ft EBR hitel került felhasználásra.

• A beszámolási idõszak intézkedéseinek, fejlesztéseinek helyzete
• A Kormány 2194/1997. (VII. 9.) határozata - amely többek között a MÁV Rt. gazdálkodására vonatkozó feladatokat határozza meg - értelmében tovább folytatódott az állami felelõsségi körbe tartozó tartós környezetkárosítások, szennyezett területek kármentesítési programjába (Országos Környezeti Kármentesítési Programba) tartozó, annak alrendszereként funkcionáló vasúti kármentesítési program végrehajtása.

A MÁV Rt. jelentõs elõrehaladást ért el a veszélyes hulladékok keletkezésének csökkentése és kezelése terén.

A program a FÖV-5., HUL-12. és VÍZ-14. NKP célok eléréséhez járul hozzá.

• A beszámolási idõszak intézkedéseinek, fejlesztéseinek költségei
• A jelenlegi becslések alapján 10-12 milliárd Ft-ot is meghaladó költségigényû munka végrehajtása 10 évre lett tervezve.

1997. évben a kitûzött feladatok 653,791 millió Ft értékben valósultak meg. Az 1998. évre szerzõdéssel lekötött munkák összértéke meghaladta az 1 Mrd Ft-ot, ebbõl mintegy 900 millió Ft értékû munka került elvégzésre. A program maga 1995 óta folyik és a ráfordítások nagysága a beszámolási idõszak végére elérte a 2 milliárd Ft-t.

A kárfelszámolások során a szennyezõdések újbóli kialakulását megelõzni hivatott (beruházás jellegû) mûszaki létesítményekre 400 millió Ft-ot fordítottak.

Bár a MÁV Rt. a felhasznált üzemanyag után kb. 200 millió Ft összeget fizet a Központi Környezetvédelmi Alapba, 1998. évben mégsem kapott - a pályázatok elutasítása miatt - a KKA-ból támogatást.

• A beszámolási idõszak intézkedéseinek, fejlesztéseinek helyzete
• A kamion forgalom vízi útra terelésének feltételeként RO-RO kikötõ-terminálok építése szerepelt az Intézkedési Tervben a bajai és a gyõr-gönyüi országos közforgalmú kikötõk részeként.

A bajai RO-RO terminál kiépítéséhez 1997-ben tanulmánytervek, hatástanulmányok és kiviteli tervek készültek. Megkezdõdtek az elõkészítõ munkálatok is. A gyõr-gönyüi RO-RO terminál kivitelezési munkálatai is folyamatban voltak. 1998-ban mindkét RO-RO terminál kiépítése tovább folytatódott.

A program az NKP LEV-3/c. céljának eléréséhez járul hozzá.

• A beszámolási idõszak intézkedéseinek, fejlesztéseinek költségei
• A bajai RO-RO terminál kiépítésének 1997. évi költsége 117,2 millió Ft volt, amelybõl a költségvetés 96,1 millió Ft-os hozzájárulása mellett a KKA 21,1 millió Ft-os támogatást nyújtott. 1998-ban az építés intenzívebbé válásával a költségek is jelentõsen növekedtek, 371,9 millió Ft-ra. Ebbõl 305,4 millió Ft-t a költségvetés, 66,5 millió Ft-t a KKA finanszírozott. Összességében a bajai RO-RO terminál beruházását a Központi Környezetvédelmi Alap 114 millió Ft vissza nem térítendõ támogatással segítette.

A Gyõr-gönyüi RO-RO terminál költségeit teljes egészében a költségvetés fedezte mindkét beszámolási évben. A költségek 1997-ben 149,8 millió Ft-t, 1998-ban 264 millió Ft-t tettek ki.

A beszámolási idõszakban a bajai terminál beruházási költsége 489,1 millió Ft, a gyõr-gönyüi terminálé 413,8 millió Ft volt, összesen 902,9 millió Ft-t tett ki. Az 1998. évi költségek az Intézkedési Terv számaival összhangban alakultak.

• A beszámolási idõszak intézkedéseinek, fejlesztéseinek helyzete
• Korábbi években készített távlati fejlesztési program helyzetfeltáró része rávilágított arra is, hogy mintegy 1500 km fõút intenzíven beépített területen halad, ahol az áthaladó közúti forgalom a lakosságnak egyre elviselhetetlenebb környezeti terhelést okoz.

A túlterhelt, balesetveszélyes, ún. átkelési szakaszok kiváltása, a zaj és levegõ szennyezés mérséklése csak tehermentesítõ elkerülõ útszakaszok megépítésével lehetséges.

A közúthálózat-fejlesztések programjában jelentõs helyet foglalnak el a lakosság életkörülményeit javító településeket elkerülõ utak. Megvalósításukat kedvezõen befolyásolja, hogy sok esetben az érintett önkormányzatok, területfejlesztési alap (TEFA) stb. is hozzájárulnak a finanszírozáshoz. Több esetben nemzetközi pénzintézetek hitelekkel segítették elõ a legsürgõsebb településelkerülõ szakaszok kiépítését. (Pl. 84. sz. fõút Sopron, 4. sz. fõút Szolnok, új 2. sz. fõút Vác, Dunakeszi stb.)

A legfontosabb elkerülõ szakaszok építése az útfenntartási és fejlesztési célelõirányzat fejlesztésre fordítható keretébõl egyre kevésbé valósítható meg, ezért az országos hálózat szempontjából jelentõs beruházásokat költségvetési támogatásból javasolt megvalósítani.

Az NKP csak azokat a fejlesztéseket vállalhatja fel, amelyek környezetvédelmi szempontból is indokoltnak tekinthetõk. Így nem kerülnek be pl. a fizetõ autópályák, amelyek környezetterhelés növekedést okozhatnak egyes térségekben. Néhány esetben (Lajosmizse, Alsónémedi) az autópálya fizetõssé tétele miatt a településre átterelõdõ forgalom mérséklése céljából vált szükségessé az elkerülõ út építése.

A rendelkezésre álló forrásokból 1997-1998-ban az alábbi településelkerülõ szakaszok megépítésére, megvalósítására kerülhetett sor:

Az M5 autópálya Kecskemétet, a 2. sz. fõút Dunakeszit és Vácot elkerülõ szakasza, a 44. sz. fõút Gyulát, a 47. sz. fõút Orosházát elkerülõ szakasza (ez 1998-ban is folytatódott), a Záhony-Dél összekötõ út építése, a 6. sz. út Pécset elkerülõ III. üteme, a 61. sz. út kereskedelmi pályaudvar kapcsolata és az M3 autópálya kõszállító útjának Recsket elkerülõ szakasza tekinthetõk 1997. évben a legjelentõsebb fejlesztéseknek. Ez összességében mintegy 62 km úthossz építését jelentette.

1998-ban a már említett Orosháza elkerülõ úton kívül a 6-os és 68-as utak Barcsot elkerülõ szakasza, a 451-es út Szentest elkerülõ része, a 8735-ös út Tatabányát elkerülõ szakaszának II. üteme, a 1106-os út Dorog elkerülõ szakasza, valamint Lajosmizse és Alsónémedi elkerülõ út került megépítésre 23 km hosszúságban. Elkészült az M0 északi szektorának "A" üteme, a Dunakeszi-Budapest elkerülõ út III. üteme és az 56. számú út Szekszárdot tehermentesítõ II. üteme is.

A program az NKP TEP-1., EMB-1., LEV-3/g. és ZAJ-1. céljainak eléréséhez járul hozzá.

• A beszámolási idõszak intézkedéseinek, fejlesztéseinek költségei
• Az 1997. évben elkerülõ utak építésére fordított összeg 48 milliárd Ft volt, amelybõl az M5 autópálya Kecskemétet elkerülõ szakasza egyedül 33,3 milliárd Ft-tal részesedett. Ez utóbbi fejlesztés koncesszióban valósult meg. A fennmaradó összeg forrásai a költségvetés, a vonatkozó célelõirányzat, az önkormányzatok forrásai, hitel, PHARE támogatás és a TEFA voltak.

1998-ban 10 941 millió Ft költséggel jártak a fejlesztések. A költségeket döntõ részben az önkormányzatok és a célelõirányzat forrásaiból fedezték, a Barcsot elkerülõ szakasz finanszírozásában részt vett a költségvetés, a Vám- és Pénzügyõrség és a TEFA is.

• A beszámolási idõszak intézkedéseinek, fejlesztéseinek helyzete
• Az új 2.sz. fõút II. ütemében hatásvizsgálat alapján az eredetileg tervezett környezet- és természetvédelmi intézkedéseknél mintegy 20 %-kal megnövelt értékben zajvédõ falak, hüllõátjárók, védõkerítések épültek, kiegészítõ növénytelepítés történt. Tatabányán az M1 autópálya melletti lakóterület utólagos zajvédelme 740 m hosszban, zajárnyékoló fal építésével megtörtént.

A program a TEP-4. és ZAJ-1. NKP cél elérését segíti elõ.

• A beszámolási idõszak intézkedéseinek, fejlesztéseinek költségei
• A program 1998. évi ráfordításai 780 millió Ft körül alakultak.

• A beszámolási idõszak intézkedéseinek, fejlesztéseinek helyzete
• A közlekedési tárca 1994-ben készíttette el az országos kerékpárút-hálózat fejlesztési tervet a minisztériumok, a megyei önkormányzatok (települési önkormányzatok) észrevételeinek figyelembe vételével. A terv tartalmazza az országos jelentõségû nyomvonalakat és megállapítja, hogy megyei, illetve regionális nyomvonalak megtervezése helyi feladat. A terv megvalósításához sem kormányzati, sem pedig elkülönített tárcaforrás nem áll rendelkezésre.

Kerékpárutak építésének pályázat útján történõ támogatását az 1992. évi Útalap törvény tette lehetõvé. 1993 januárjától a pályázat folyamatosan évente kétszer kiírásra kerül, amelyre beérkezõ igények nagyságrendje miatt jelentõsebb kerékpárutak csak kivételes esetben nyertek el támogatást. Ezért a tárca kezdeményezése alapján 1998. évben a Területfejlesztési és Turisztikai Alappal közösen lett kiírva regionális kerékpárút-hálózat pályázat, amely keretében jelentõsebb kerékpárút létesítéseket fogadtak el. A pályázat ez évben a Területfejlesztési Célelõirányzattal (TFC) közösen folytatódik.

A kerékpárút pályázatok hirdetményeiben megfogalmazódtak azok a kritériumok, amelyek a pályázatok elõnyben részesítését, illetve az alaptámogatáson túli többlettámogatás odaítélését biztosították az alábbiaknak megfelelõ fejlesztéseknek:

- kiemelt üdülõterületen és kerékpáros turisztikai fõirányokban megvalósuló,

- országos, illetve helyi kerékpárút-hálózat részét képezõ nyomvonal,

- kiemelten kezeli a környezetvédelmi és egészségvédelmi szempontokat.

Az 1997. évben pályázati támogatással megépült 50 kerékpárút 70 km hosszúságban, 1998-ban újabb 55, amelynek hossza 106,9 km. Meg kell jegyezni, hogy az Intézkedési Tervben évi 200 km kerékpárút építése szerepel.

A program a LEV-3/b. céljával kapcsolatos fejlesztéseket tartalmaz.

• A beszámolási idõszak intézkedéseinek, fejlesztéseinek költségei
• A támogatások átlagosan a beruházási költségek 57 %-át teszik ki. Az 1997. évben megvalósult kerékpárutak beruházási költsége mintegy 718,3 millió Ft, amelyhez az Útalap 444,0 millió Ft-tal járult hozzá. A fennmaradó 274,3 millió Ft-t az önkormányzatok finanszírozták. 1998. évben 1 353,4 millió Ft beruházási költségbõl 604,0 millió Ft az Útalap, 80,6 millió Ft a Területfejlesztési Célelõirányzat, 81,1 millió Ft a Turisztikai Célelõirányzat részesedése, a fennmaradó 587,7 millió Ft-t az önkormányzatok biztosítják. Az önkormányzatok által biztosított forrás egy része a Megyei Területfejlesztési Tanácsok támogatásából került ki.

(Tájékoztatásként 1993-1998. években támogatást nyert pályázatok által megvalósult hossz összesen: 662,7 km - 375 db szakasz -, felhasznált támogatások összesen 2 611 millió Ft, amelybõl: 2 449 millió Ft Útalap, 81 millió Ft Területfejlesztési Célelõirányzat és 81 millió Ft Turisztikai Célelõirányzat, beruházási költség összesen: 4,6 milliárd Ft.)

• A beszámolási idõszak intézkedéseinek, fejlesztéseinek helyzete
• A programhoz tartozó fejlesztések más programokban már szerepelnek (VOLÁN rekonstrukció, katalizátor program, gázautó program, nehézgépjármûvek forgalomkorlátozása stb.). Az ismétlések elkerülése végett itt csak említésre kerül a program, elemzésük a vonatkozó intézkedéseknél történik.
• A beszámolási idõszak intézkedéseinek, fejlesztéseinek költségei
• A program önálló költségekkel nem rendelkezik.

• A beszámolási idõszak intézkedéseinek, fejlesztéseinek helyzete
• A gördülõ országút (RO-LA, kísért forgalom) rendszer teszi lehetõvé a magyar közúti tranzitnak hazánkon történõ átemelését, valamint a közúti kamionforgalom egy részének vasútra terelését. Míg 1992-ben a vasút 16 ezer kamiont szállított, addig 1998-ban ez a szám átlépte a 100 ezres határt, mintegy 102 ezer kamion továbbításával.

Ezen fuvarozási mód zavartalan lebonyolítása érdekében 50 darab speciális RO-LA kocsi beszerzése történt meg költségvetési támogatásból, hazai gyártással. Ez lehetõvé teszi a külföldi speciális kocsik bérlésétõl való függésünk elkerülését.

Jelenleg ma Magyarországon ebben a rendszerben napi 11 vonatpár közlekedik négy viszonylaton: Szeged-Wels, Sopron-Wels, Budapest-Wels, Szeged-Sezana.

A Huckepack (nem kísért) fuvarozási mód teszi lehetõvé konténereknek, csereszekrényeknek és félpótkocsiknak vasúton történõ továbbítását speciális, vagy részben speciális vasúti gördülõállománnyal.

1992-ben 105 ezer TEU-t (terhelt szállító egységet) továbbítottunk. Ez a mennyiség 1998-ban már 241 ezer volt. Ez a rendszer nem mutat olyan látványos növekedést, mint a gördülõ országút, de nagyságrendjét tekintve ez a meghatározóbb, és egyben a gazdaságosabb is. A jövõt illetõen a közlekedési tárca ezt a továbbítási módot kívánja többek között szorgalmazni és fejleszteni.

Ma e továbbítási mód keretében heti hatvan vonat közlekedése valósul meg 12 export-import és tranzit viszonylatban.

A RO-RO terminálok kiépítésérõl a vízi szállítás keretében volt szó.

1997-ben elkezdõdött a MÁV és a GySEV konténerszállító vasúti kocsijainak beszerzése. Kombiterminálok kiépítése számára területvásárlási szerzõdés megkötése megtörtént. A terminálok fejlesztése (Sopron) 1998-ban folytatódott. Kamionszállításra alkalmas kísérõkocsik épültek és a Budapesti Intermodális Logisztikai Központ beruházása is folyamatban volt.

A program a LEV-3., TEP-1., TEP-4., ZAJ-1. NKP célok megvalósításához járul hozzá.

• A beszámolási idõszak intézkedéseinek, fejlesztéseinek költségei
• A kombinált fuvarozási módok fejlesztése érdekében 1997-ben konténerszállító vasúti kocsik építésére 270 millió Ft, kombiterminálok létesítéséhez történõ területvásárlásra 1 027 millió Ft költségvetési támogatás állt rendelkezésre. 1998-ban a Logisztikai Központ beruházásaira 800, a soproni kombiterminál fejlesztésére 200, kamionszállító vasúti kocsik építésére 100 millió Ft jutott.

A szolgáltatások körébe tartozik az NKP-ban alkalmazott felosztás szerint a vízgazdálkodás szolgáltatói része, a kereskedelem, a turizmus, a települési szolgáltatások. A települési hulladékokkal kapcsolatos feladatok is ide tartoznának, ám mivel nem különül el az átfogó hulladékgazdálkodáson belül az NKP vonatkozó Intézkedési Tervében, ezért a kérdéskör az integrált ágazatközi beavatkozások részben kerül vizsgálatra.

A programok között döntõ súlya van a szennyvízelvezetés és -tisztítás feladatainak, amely a legnagyobb környezeti problémák egyikét jelentik a mai Magyarországon.

• A beszámolási idõszak intézkedéseinek, fejlesztéseinek helyzete
• A program, amelyet a Kormány 2207/1996. (VII. 24.) határozatával elfogadott, 2010-ig szól. A beszámolási idõszakban gyakorlatilag a program végrehajtásának kezdõ lépései történtek meg.

1996-97-ben közel 3 000 km szennyvízelvezetõ közcsatorna átadására került sor, 1998-ban mintegy 3 300 km vezeték építése folyamatban volt és elindult több mint 1 500 km csatorna fektetése. A beszámolási idõszak alatt újonnan kiépítettek 234 ezer m³/nap szennyvíztisztító kapacitást, illetve 40 000 m³/nap kapacitásbõvítés történt meg. 1998-ban további 192 ezer m³/nap új tisztító kapacitás kiépítése volt folyamatban. Jelentõs volt a hatásfoknövelõ korszerûsítés mértéke is.

A fejlesztések következtében a szennyvízelvezetõ hálózattal rendelkezõ települések száma 1995 és 1997 között 566-ról 744-re nõtt, a szennyvíztisztító telepeké pedig 413-ról 477-re. A csatornahálózatba bekötött lakások aránya 1997 végére elérte a 46 %-ot. A beruházások eredményeként a biológiailag tisztított szennyvíz eddigi 42 %-os aránya elérte a 49 %-ot.

A program méreténél és jelentõségénél fogva is több NKP célkitûzés teljesítésével hozható kapcsolatba, így a VÍZ-4., 5., 6., 8., 13., 15. célokkal, valamint aTEP-2., EMB-4., HUL-5., HUL-7. célokkal. Maga a program közvetlenül a VÍZ-5. cél teljesítését biztosítja.

• A beszámolási idõszak intézkedéseinek, fejlesztéseinek költségei
• Az önkormányzati szférában a szennyvízelvezetési és -tisztítási beruházások nagysága 1997-ben 33,19 milliárd Ft volt, amelynek 2/3-a szennyvízcsatorna létesítésére szolgált. Az erre a célra igénybe vett céltámogatás összege 11,03 milliárd Ft volt, amelyet 0.19 milliárd Ft címzett támogatás egészített ki. A Központi Környezetvédelmi Alapból (KKA) 8,3 milliárd Ft-t ítéltek oda erre a célra, de felhasználásra csak 4,8 milliárd Ft került. A Vízügyi Alap 1,14 milliárd Ft-tal járult hozzá a beruházásokhoz, amelyeket területfejlesztési célelõirányzat és a területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési támogatás is kiegészített (összesen 1,21 milliárd Ft-tal). Az állami regionális fõmûvek beruházására az állam 5,65 milliárd Ft-t költött 1995 és 1997 között, ebbõl 1,7 milliárdot 1997-ben. A megyei jogú városok szennyvízkezelésének támogatására szolgáló állami támogatás 1997-ben 0,5 milliárd Ft volt.

1998-ban a teljes beruházási összeg még nem áll rendelkezésre, de a megítélt támogatásokról van információ. A megítélt céltámogatások összege meghaladta a 36,7 milliárd Ft-t. A KKA 3,1 milliárd Ft, a Vízügyi Alap 1,78 milliárd Ft megítélt támogatással járult hozzá a fejlesztések költségeihez. A területfejlesztési decentralizált források hozzájárulása 1,36 milliárd Ft volt.

A program megvalósulása nagymértékben hozzájárul az EU csatlakozás feltételeinek teljesítéséhez. Mérsékli mind a felszíni, mind a felszín alatti vízkészletek szennyezését.

• A beszámolási idõszak intézkedéseinek, fejlesztéseinek helyzete
• A program része Magyarország szennyvízelvezetési és -tisztítási programjának.

A program keretében 1998-ban elkészült a gyõri szennyvíztisztító mechanikai és részleges biológiai tisztításra alkalmas üteme, a debreceni szippantott szennyvízfogadó, a miskolci iszapkezelõ, a pécsi 20 000 m³/nap kapacitású új szennyvíztisztító és Sopron-Balf biológiai tisztítójának bõvítése.

A beszámolási idõszak alatt még folyamatban van az észak- és dél-pesti szennyvíztisztító bõvítése és korszerûsítése, a debreceni tisztító bõvítése, az egri biológiai szennyvíztisztító korszerûsítése, a szolnoki új szennyvíztisztító építése, a tatabányai telep korszerûsítése és a III. fokozat kiépítése, a zalaegerszegi tisztító biológiai tisztításának korszerûsítése és kapacitásbõvítése. A fenti beruházások mindegyike 1997-ben és 1998-ban egyaránt folyamatban volt. Ezen kívül Szegeden, Gyõrben és Veszprémben a megkezdett beruházások befejezése jelenleg forráshiány miatt bizonytalan.

• A beszámolási idõszak intézkedéseinek, fejlesztéseinek költségei
• A program része Magyarország szennyvízelvezetési és -tisztítási programjának, így a költségek is részei az ott ismertetett költségeknek.

Az elmúlt idõszakban a kormányprogram alapján igénybe vehetõ 25 %-os, illetve az új telepek mechanikai tisztításához és iszapkezeléséhez biztosított 35 %-os költségvetési támogatás önmagában nem volt elegendõ ahhoz, hogy fennmaradó részt saját forrásból finanszírozni tudják az önkormányzatok. Emellett hitelekre, valamint PHARE, KKA, Vízügyi Alap, Területfejlesztési Alap támogatásokra is szükségük volt.

A folyamatban levõ beruházások teljes összege (tehát nem csak a beszámolási idõszakra vonatkozó rész) 28,3 milliárd Ft. Ennek 43,8 %-át fedezik saját forrásból, 17 %-ot tesz ki a költségvetési támogatás (12,4 milliárd Ft), PHARE és LSIF támogatás aránya 19,1 % (5,4 milliárd Ft), a nemzetközi pénzügyi intézményektõl felvett hitelek 13,8 %-ot (3,9 milliárd Ft) tesznek ki. A KKA, Vízügyi Alap hozzájárulása mindössze 2,8 % (0,8 milliárd Ft). A költségvetési támogatás 17 %-os aránya alacsonyabb, mint a nyújtható támogatás, aminek oka az, hogy az odaítéléskor szereplõ költség az infláció miatt is jelentõsen megemelkedik, míg a támogatás fix mértékû.

• A beszámolási idõszak intézkedéseinek, fejlesztéseinek helyzete
• 1997-ben a szennyvízelvezetési és -tisztítási feladatok keretében az I. régióban elkészült és üzembe helyezésre került a siófoki szennyvíztisztító telep bõvítése, valamint a fõgyûjtõ rendszer keleti ága. A III. régióban kiépült és üzemel a fõgyûjtõ nyugati ága, megvalósult a keszthelyi regionális szennyvíztisztító 21 500 m³/nap kapacitásra történõ fejlesztése. Az V. régióban folytatódtak Badacsony térségének csatornázási munkái. A VI. régióban a balatonfüredi regionális szennyvíztisztító telep elõkészítése folyt, míg a VII. régióban befejezõdtek a balatonakarattyai regionális szennyvíztisztító telephez tartozó fõgyûjtõ rendszer építési munkái.

A Kis-Balaton II. ütem beruházása keretében elkészült egy növénykirakóhely, továbbá egy árapasztó bukó. Áramlásjavító kotrásokat végeztek. Somogy megyében folytatódtak az erdõtelepítési munkák. Átadták az Egyesített övcsatorna déli szivattyútelepét. A II. ütem befejezésérõl a természetvédelmi érdekeket is figyelembe vevõ, konszenzuson alapuló 2371/1999. (XII. 27.) számú határozatában döntött a Kormány. A beszámolási idõszakban folytatódtak a Zala vízgyûjtõre kialakítandó távközlõ-távjelzõ rendszer kiépítésének munkálatai.

A vízgyûjtõrõl származó diffúz bel- és külterületi szennyezések csökkentése érdekében vízelvezetõk korszerûsítésére és iszaptalanításra került sor.

1998-ban a szennyvízelvezetési és -tisztítási feladatok keretében a III. régióban folytatódott a nyugati fõgyûjtõ kiépítése és Balatonszentgyörgy szennyvízelvezetõjének kiépítése. A kéthelyi szennyvíztisztító két, egyenként 1 500 m³/nap kapacitású mûtárgysora elkészült. A IV. régióban folytatódott Keszthely térségének fõgyûjtõje kiépítése, a nyugati fõgyûjtõ is tovább épült. Az V. és VII. régióban a fõgyûjtõrendszer építése folyik.

A Kis-Balaton II. ütem keretében folytatódtak az Egyesített övcsatorna kiépítési munkái. Ugyancsak folytatódtak a Somogy és Zala megyei erdõtelepítési munkák. Megépült a marótvölgyi öblözetben egy híd, a Zala-somogyi határárok kotrási munkái 75 %-ban elkészültek. Befejezõdött a távközlõ-távjelzõ rendszer kiépítése.

A Keszthelyi öböl mederüledékének kotrási munkái folytatódtak. Az északi vízfolyások torkolati mûtárgyai közül több felújításra került.

A fentieken kívül mind 1997-ben, mind 1998-ban tovább folytak a térségre vonatkozó kutatási munkálatok.

A program a VÍZ-4., VÍZ-6., VÍZ-15., EMB-4., TEV-2., TEV-5., HUL-5., HUL-6. NKP célok teljesüléséhez járul hozzá.

• A beszámolási idõszak intézkedéseinek, fejlesztéseinek költségei és (várható) hasznai
• A programon belül vízellátási feladatokra 10,75 millió Ft, szennyvízelvezetési és -tisztítási feladatokra 1 389 millió Ft jutott 1997-ben. Erre a célra 1998-ban 236, illetve 1 315 millió Ft jutott. A Kis-Balaton II. ütemével kapcsolatos fejlesztések költsége 1997-ben 980 millió Ft volt, 1998-ban kereken 1 milliárd Ft állt rendelkezésre. Egyéb munkálatokra, kutatásokra 1997-ben 106 millió Ft-t költöttek, 1998-ban 147 millió Ft volt a ráfordítás nagysága.

• A beszámolási idõszak intézkedéseinek, fejlesztéseinek helyzete
• 1997. évben 73 településen 5 000 folyóméter pince megerõsítése vagy megszüntetése történt meg. Ez 30 000 légköbméter teret jelent, amelyhez kapcsolódó munkát jelent a megtámasztó szerkezet, közút, vízi közmû felszíni vízelvezetés megoldása. A munkálatok csak köztulajdonú területekre terjedtek ki.

1998-ban 81 településen 5 500 folyóméter pince megerõsítésére vagy megszüntetésére került sor, amely 32 000 légköbméter teret jelentett a már említett kapcsolódó munkákkal együtt.

A program az ÉPT-1., ÉPT-3. célokkal kapcsolatos tevékenységeket tartalmaz.

• A beszámolási idõszak intézkedéseinek, fejlesztéseinek költségei
• 1997-ben a veszélyhelyzet elhárítására 800 millió Ft-t fordítottak, amelybõl 500 millió Ft a költségvetési támogatás és 300 millió Ft az önkormányzati önrész. 1998-ban a teljes összeg 920 millió Ft volt, amelybõl a költségvetési támogatás 645 millió Ft-t tett ki.

• A beszámolási idõszak intézkedéseinek, fejlesztéseinek helyzete
• A veszélyelhárítási feladatok keretében támfalépítésre, partfalrézsûzésre, partfal-állékonyság megerõsítésére, felszíni vízelvezetésre, esetenként építmények szanálására került sor. Támogatásra azok az önkormányzatok számíthatnak ezekre a célokra, amelyek esetében a partfalak közösségi objektumokban élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztetnek és a bekerülési összeg legalább 40 %-át vállalják.

A program az ÉPT-1., ÉPT-3. célokkal kapcsolatos tevékenységeket tartalmaz.

• A beszámolási idõszak intézkedéseinek, fejlesztéseinek költségei
• 1997-ben a partfalveszély elhárítására a költségvetés 334 millió Ft támogatást nyújtott. Az önkormányzatok saját része 249 millió Ft volt, egyéb állami forrásból még 130 millió Ft egészítette ki ezt az összeget, amely így 713 millió Ft lett. 1998-ban az állami támogatás mértéke 460 millió Ft, az önkormányzati önrész 320 millió Ft volt. Egyéb állami forrásból 186 millió Ft állt rendelkezésre, így ebben az évben 967 millió Ft volt partfalveszély elhárítására fordítható.

Az integrált ágazatközi programok és intézkedések címszó alatt foglaljuk össze azokat a környezetvédelmi programokat, amelyek több ágazatot érintõ programot egyesítenek magukba, átfogó jellegûek, és a környezetvédelmi tárca szakterületi felelõsségi köréhez kapcsolhatók. Ebben a részben kerülnek elemzésre a természetvédelem feladatai, de a mûemlékvédelem is, mivel a beszámolási idõszakban ez a terület a Környezetvédelmi Minisztérium felügyelete alá tartozott.

• A beszámolási idõszak intézkedéseinek, fejlesztéseinek helyzete
• A levegõtisztaság-védelmi fejlesztések következtében az elmúlt öt évben az összefüggõen szennyezett régiók megszûntek, megfigyelhetõk a levegõminõség javulásának jelei. Az Intézkedési Program keretében a Környezetvédelmi Felügyelõségek 210 telephelyet köteleztek a káros légszennyezés megszüntetésére, amelynek végrehajtása nagyrészt megtörtént.

A környezeti szempontból kedvezõtlen közlekedési hatások (állománynövekedés, életkor növekedés, tömegközlekedés súlyának csökkenése) ellensúlyozására történtek közlekedési eredetû légszennyezés mérséklését szolgáló intézkedések. Ezek közül a városi tömegközlekedést kiszolgáló autóbuszok környezetbarát motorfelújítása megtörtént és megkezdõdött a nagyvárosok villamos hajtású jármûveinek rekonstrukciója. A katalizátorok utólagos beszerelésének támogatása, valamint az LPG (Liquefied Petrol Gas, folyékony PB gáz üzemanyag) és CNG (Compressed Natural Gas, sûrített földgáz) üzemanyagként történõ alkalmazásának ösztönzése is kedvezõ eredménnyel járt. Miniszteri rendelet született az üzemanyag szállításából, tárolásából, kiszerelésébõl származó emisszió csökkentésérõl, amelynek következtében az üzemanyagtöltõ állomások jelentõs részénél megtörténtek a szükséges intézkedések. A 7,5 tonnánál nagyobb súlyú tehergépjármûvek forgalmának korlátozása is a beszámolási idõszakban éreztette hatását.

A kommunális eredetû légszennyezés mérséklését szolgálta a fûtéskorszerûsítés és a gázellátó hálózat kiépítése, valamint az energiatakarékosságot szolgáló beruházások támogatása is, amelynek aránya a beszámolási idõszakban jelentõsen megnõtt. Hasonló célt szolgált a lakossági tüzelõanyagok minõségének javítása is.

A végrehajtott intézkedéseket kiegészítette a mérõ-ellenõrzõ hálózat továbbfejlesztése és üzemeltetése.

A program gyakorlatilag az összes levegõtisztaság védelemmel kapcsolatos, tehát a LEV-1., LEV-2., LEV-3., LEV-4., LEV-5., LEV-6., LEV-7., TEP-1. NKP célok megvalósításához hozzájárul.

• A beszámolási idõszak intézkedéseinek, fejlesztéseinek költségei
• Az Ágazatközi Intézkedési Program keretében összesen 14,3 milliárd Ft KKA támogatás került felhasználásra, amely mintegy 60 milliárd Ft beruházási költséget jelent. A beszámolási idõszakra becsült támogatás mintegy 7 milliárd Ft, amely 25-30 milliárd Ft összes beruházási volumenre enged következtetni.

• A beszámolási idõszak intézkedéseinek, fejlesztéseinek helyzete
• A program keretében az NKP Intézkedési Tervének megfelelõen 1997-1998-ban a témával kapcsolatos kutatási feladatok, a nyugat-európai módszerek adaptációs lehetõségeinek vizsgálatai folytak. Építészeti, épületszerkezettani, hõfizikai és akusztikai problémákat vettek figyelembe. A kutatási munka eredményeként a KKA (késõbb KAC) pályázatot lehetett benyújtani a passzív védelmi beruházásokra.

A program a ZAJ-1., TEP-4. NKP célkitûzések eléréséhez járul hozzá.

• A beszámolási idõszak intézkedéseinek, fejlesztéseinek költségei
• 1997-1998-ban csak a kutatásokhoz történõ hozzájárulás jelentett költséget (1,5 millió Ft).

• A beszámolási idõszak intézkedéseinek, fejlesztéseinek helyzete
• Folyamatban van a közúti közlekedés által legnagyobb mértékben terhelt területek feltárását célzó zajvizsgálat-sorozat. Az adatbázis évente 30 vizsgálati ponttal bõvül. A felmérések az átfogó adatbázis létrehozását és az információs rendszer feltöltését szolgálják. Konkrét zajvédelmi beruházások támogatására (pl. Törökbálint-Budaörs) a tervek ellenére finanszírozási nehézségek miatt egyelõre nem került sor.

A program a ZAJ-1., TEP-4. NKP célkitûzések teljesítését szolgálja.

• A beszámolási idõszak intézkedéseinek, fejlesztéseinek költségei
• A felmérések költsége 1997-ben 2,5; 1998-ban 3 millió Ft-t tett ki. Az információs rendszer feltöltésére a két év alatt további 5 millió Ft-t fordítottak.

• A beszámolási idõszak intézkedéseinek, fejlesztéseinek helyzete
• A program keretében diagnosztikai vizsgálatok alapján kijelölhetõkké váltak a védõterületek és meg lehetett határozni a szennyezõ forrásokhoz kapcsolódó beruházási és egyéb feladatokat (biztonságba helyezési fázis). A program 3,1 millió m³/napos víztermelési kapacitás védelmére irányul. Az NKP szerint a beszámolási idõszakra a diagnosztikai fázis végrehajtása esik.

1997-ben 65 vízbázis diagnosztikai felmérése volt folyamatban és újabb 65 vízbázisé kezdõdött meg. 1998-ban 102 vízbázis esetében voltak folyamatban a diagnosztikai munkálatok, míg 37 esetében abban az évben indult meg a munka.

A program a VÍZ-11., VÍZ-12., VÍZ-13., VÍZ-15. NKP célokkal kapcsolatos tevékenységeket foglalja magába.

• A beszámolási idõszak intézkedéseinek, fejlesztéseinek költségei
• A program 1997. évi költsége 345 millió Ft, az 1998. évben pedig 1 076 millió Ft ráfordítás történt. Ez az összeg az NKP Intézkedési Tervében foglaltakkal összhangban van, azonban a programnál eredetileg számított ütemezéstõl elmarad, amit a késõbbi években kell pótolni. (Az NKP Intézkedési Terve már a módosított összeget tartalmazta.)

• A beszámolási idõszak intézkedéseinek, fejlesztéseinek helyzete
• Jelenleg 78, még nem kihasznált, kedvezõ vízbeszerzési adottsággal rendelkezõ terület (távlati vízbázis) védelmére vonatkozik a program. Ez 2,1 millió m³/nap kapacitást és 1 300 km² védendõ területet jelent. A jelenlegi vízbázisok védelméhez hasonlóan a távlati vízbázisok esetében is a diagnosztikai fázis folyik a beszámolási idõszak éveiben.

1997-ben 16 vízbázis esetében befejezõdtek a diagnosztikai munkálatok, 35 vízbázisnál folyamatban volt és 4 vízbázisnál megkezdõdött a munka. 1998-ban 11 vízbázisnál befejezõdtek, 23-nél folytatódtak, míg 5 vízbázisnál megkezdõdtek a diagnosztikai fázis munkálatai.

A program a VÍZ-11., VÍZ-12., VÍZ-13., VÍZ-15. NKP célokkal kapcsolatos tevékenységeket foglalja magába.

• A beszámolási idõszak intézkedéseinek, fejlesztéseinek költségei
• A program 1997. évre vonatkozó költsége 355 millió Ft volt, 1998-ban mindössze 224 millió Ft. Az eredeti ütemezéshez képest jelentõs elmaradás tapasztalható a finanszírozási források rendelkezésre állása tekintetében. (Az NKP Intézkedési Terve már módosított költségadatot tartalmazott.)

• A beszámolási idõszak intézkedéseinek, fejlesztéseinek helyzete
• A kármentesítési program az általános, országos és egyedi kármentesítési feladatokat foglalja magába. Az általános és országos feladatok között szerepelnek a jogi, mûszaki és gazdasági szabályozók kidolgozása, a kutatási tevékenységek, PR tevékenység stb. is, a tényleges kármentesítés körében a számbavétel az elsõ lépés. Az esetenként jelentõs költségigényû tényfeltáró, diagnosztikai vizsgálatok elvégzése után állapítható csak meg a tényleges szennyezettség.

1997-ben kezdõdött meg az érintett tárcákkal a tárcák felelõsségi körébe tartozó kármentesítési feladatok felmérése, a munkálatok elindítása, illetve az alprogramok kidolgozása. 1997-ben 9 alprogram került nevesítésre, amelyet 1998-ban további négy egészített ki. Az alprogramok közül kiemelkedik a HM honvédelmi alprogramja, a volt Mecseki Uránbánya alprogramja, az ÁPV Rt. volt szovjet laktanya alprogramja és az ÁPV Rt. társasági alprogramja.

Az általános, országos kármentesítésen túl egyedi kármentesítések is megkezdõdtek. Azok a kármentesítések, ahol a károkozó nem ismert, a KöM felelõsségi körébe tartoznak. Az 1996-ban és 97-ben indult kármentesítési projekt közül 1998-ban 18 volt folyamatban és ezek közül 13 le is zárult, két újabb projekt indult.

A program hozzájárul a VÍZ-14., FÖV-5., FÖV-6., FÖV-8., HUL-16. NKP célok teljesítéséhez.

• A beszámolási idõszak intézkedéseinek, fejlesztéseinek költségei
• Az egyedi projektekre a környezetvédelmi tárcánál évi 1 milliárd Ft forrás áll rendelkezésre. 1998-ra vonatkozóan a Mecseki Uránbánya alprogramjának költsége 2,5 milliárd Ft, a MÁV alprogram mintegy 1 milliárd Ft, az ÁPV Rt. volt szovjet objektumok által okozott kárainak felszámolása 800 millió Ft költséget jelentett. Több alprogram beindulása a beszámolási idõszakon túl várható. Az alprogramok tervezett költsége 1999-tõl évi 10 milliárd Ft.

• A beszámolási idõszak intézkedéseinek, fejlesztéseinek helyzete
• A kárenyhítést célzó vízpótló rendszer üzemeltetése folyamatosan történik. A dunai vízminõségi vizsgálatok kibõvítésre kerültek. A környezeti hatásokat figyelõ monitoring rendszerrel kapcsolatosan a kutatók szakterületüknek megfelelõen végezték a monitorozást és készítették el beszámolóikat. Ezek alapján készült el a Nemzeti, illetve Közös Jelentés.

A program az NKP VÍZ-1., TEV-5., TEV-7. céljait is szolgálja.

• A beszámolási idõszak intézkedéseinek, fejlesztéseinek költségei
• A monitorozás céljára 1998-ban 170 millió Ft állt rendelkezésre. A vízpótló rendszer üzemeltetése költségének fedezetére 1999-ben 275 millió Ft áll rendelkezésre, az 1998-as költségek hasonló nagyságrendben alakultak, 259 millió Ft volt elkülönítve erre a célra.

• A beszámolási idõszak intézkedéseinek, fejlesztéseinek helyzete
• Az Alföld program keretében az 1997. évben az arzén-, vas-, mangántartalmú veszélyes iszapok ártalmatlanítási eljárásainak kipróbálása, a talajvíz megfigyelõ hálózat fejlesztése folytatódott, a talajállapot értékelése folyt. A térség vízgazdálkodásával, vízminõségével kapcsolatban több vizsgálat, felmérés történt mind a felszíni, mind a felszín alatti készletek tekintetében. Komplex természeti állapotfelmérés kezdõdött, illetve folytatódott a Tisza mentén, a Duna-Tisza közén és a Körös-Maros vidékén. Megkezdõdött a védett alföldi területek természetvédelmi kezelési terveinek elkészítése. Folytatódott a térség regionális rendezési terveinek kidolgozása.

1998-ban nagyrészt folytatódtak az elõzõ évi munkálatok. Meghatározásra kerültek a Tisza és a Körösök menti holtágak vízminõségének védelmével kapcsolatos feladatok. Megtörtént a Duna-Tisza közi Homokhátság vegetáció térképezése. Kiterjedt a természetvédelmileg fontos területek rehabilitációja. Folytatódott, illetve szélesebb körûvé vált a rendezési tervek készítése. Beindult a "Tisza-terv" program tervi munkafázisa. Ökológiai alapú kistérségi fejlesztési program indult az Alföld érzékeny természeti területeire.

A program a VÍZ-1., VÍZ-2., VÍZ-10., VÍZ-11., EMB-3., TEV-7., TÁJ-3. NKP célok eléréséhez járul hozzá.

• A beszámolási idõszak intézkedéseinek, fejlesztéseinek költségei
• A térség vízgazdálkodásával kapcsolatos kiadások 1997-ben 75,5 millió Ft-t tettek ki. A természetvédelem költségei ebben az évben 33 millió Ft-ra rúgtak, míg a rendezési tervek elkészítésével kapcsolatos feladatok ráfordítás szükséglete 66,5 millió Ft volt. Az összesen 175 millió Ft költség fedezete a költségvetés volt.

1998-ban a vízminõségi feladatok költségeinek fedezetére 40 millió Ft állt rendelkezésre. Természetvédelmi feladatokra 24, területrendezéssel összefüggõ feladatokra 36 millió Ft volt fordítható. A kistérségi területfejlesztési program pályázataira 100 millió Ft költség biztosítására nyílt lehetõség. Az összesen 200 millió Ft ráfordítás forrása a költségvetés volt.

• A beszámolási idõszak intézkedéseinek, fejlesztéseinek helyzete
• A beszámolási idõszak két éve alatt megtörtént a mérõ és megfigyelõ rendszer bõvítése, és megkezdõdött ennek mûködtetése. A munkálatok keretében talaj- és rétegvízszint észlelõ kutakat (1997-ben 26 db, 1998-ban 26 db), felszín alatti vízminõség mérõ kutakat (1997-ben 29 db, 1998-ban 9 db) létesítettek, valamint 1997-ben 1 vízhozammérõ hely is létesült.

A vízvisszatartás és vízpótlás területén 1997-ben 18 mûtárgy rekonstrukciójára került sor, 78 km hosszan történt kotrás és mederrekonstrukció. 3 db új mûtárgy épült. 1998-ban 15 mûtárgy rekonstrukciója mellett 145 km hosszan végeztek mederkotrást, mederrekonstrukciót és 5 db új mûtárgy épült.

A program a VÍZ-1., VÍZ-2., VÍZ-10., VÍZ-11., EMB-3., TEV-7., TÁJ-3. NKP célok eléréséhez járul hozzá.

• A beszámolási idõszak intézkedéseinek, fejlesztéseinek költségei
• A feladatok elvégzése 1997-ben 320 millió Ft ráfordítással járt, 1998-ban a költségek 350 millió Ft-t tettek ki. A két évre vonatkozó 670 millió Ft költségbõl 185 millió Ft nem a költségvetésbõl, hanem egyéb forrásból származott.
• XXXII. A hulladékgazdálkodási törvény koncepciójának alapelvein nyugvó programok

• A beszámolási idõszak intézkedéseinek, fejlesztéseinek helyzete
• A program preferálja az egyedi települési lerakókkal szemben a regionális lerakók létesítését, 1997-ben, de 1998-ban is a támogatott lerakók gyakorlatilag teljesen a regionális lerakók közül kerültek ki. Támogatás nélkül lerakók megvalósításának kevés az esélye.

Az 1997. évben 12 térségi lerakó beruházása kapott céltámogatást. A térségi lerakók regionális jellegûek, mivel összesen 89 település hulladékát fogadják. Az ellátott lakosság száma 412 ezer fõ, a lerakók kiépítési térfogata 3 316 ezer m³.

1998-ban 10 térségi lerakó létesítése kapott céltámogatást. Az ellátott lakosság száma 429 ezer fõ, a kiépített lerakó térfogat 5 177 ezer m³. Az egy lerakóra jutó ellátott népesség száma és a kiépített kapacitás nagysága is nõtt.

A program megvalósítása elsõsorban a HUL-3. NKP cél megvalósítását szolgálja, de hozzájárul a HUL-1. és HUL-2. célok eléréséhez is.

• A beszámolási idõszak intézkedéseinek, fejlesztéseinek költségei
• A program megvalósításának 1997. évi ütemének költsége mintegy 3 426 millió Ft volt. Ebbõl 1 446 millió Ft volt a céltámogatás nagysága, a fennmaradó 1 980 millió Ft-nyi részt az önkormányzatok teremtették elõ.

1998-ban a beruházások összköltsége 2 688 millió Ft-t tett ki, amely 1 092 millió Ft céltámogatást tartalmaz. Az önkormányzat saját része 1 596 millió Ft-ra tehetõ.

• A beszámolási idõszak intézkedéseinek, fejlesztéseinek helyzete
• A termékdíjas termékek hulladékainak hasznosítása, feldolgozása a beszámolási idõszakban kezdõdött meg nagyobb mértékben.

Az országban évente keletkezõ mintegy 22 000 tonna használt akkumulátornak megfelelõ mennyiség gyakorlatilag begyûjtésre került (1997-ben 23 119 tonna). A feldolgozó kapacitás azonban nem épült ki, többek között lakossági tiltakozás miatt. A begyûjtött akkumulátorok exportra kerültek. A hûtõberendezések, hûtõközegek feldolgozása és gyûjtése gyakorlatilag 1998-ban indult meg, a kapacitás azonban még elmaradt az igényektõl (kb. 100 ezer db/év kapacitásra lenne szükség, a kapacitás ennek mintegy fele volt a beszámolási idõszak végére).

A gumiabroncs-feldolgozó kapacitás a beszámolási idõszakban még nem épült ki a szükséges mértékben, a begyûjtõ kapacitás nagysága is elmaradt a keletkezõ és felhalmozott mennyiség 40 000 t/év, illetve 250 000 t) által támasztott igényektõl. A csomagolóeszközök begyûjtési és feldolgozási kapacitása elsõsorban a papír esetében épült ki és a mûanyag, valamint üveg alapanyag esetében van jelentõs elmaradás.

A termékdíjas termékek körében a termékdíjak viszonylag friss, 1996. évi bevezetése miatt a beszámolási idõszak után várható elõrelépés, ha a feltételek erre lehetõséget nyújtanak.

• A beszámolási idõszak intézkedéseinek, fejlesztéseinek költségei
• A folyamatban lévõ fejlesztések költségeinek számbavételi nehézségei miatt a KKA támogatások odaítélését lehetett alapul venni. 1997-ben hulladékképzõ termékekkel kapcsolatos fejlesztésekre 1 874 millió Ft támogatás került megítélésre, amely mintegy háromszor nagyobb beruházási összegre enged következtetni. 1998-ban ezt valamivel meghaladó mértékre lehet számítani. A támogatások forrása a KKA, ezen belül a termékdíj volt, amely nagysága 1997-ben mintegy négy és fél milliárd Ft, 1998-ban elõzetesen ennél mintegy egymilliárd Ft-tal több volt.

• A beszámolási idõszak intézkedéseinek, fejlesztéseinek helyzete
• A NEKAP fõbb területei - amelyeken 1997-1998-ban már történtek intézkedések - átfogják a levegõminõség egészségügyi hatásaival kapcsolatos feladatokat, az ivóvíz és fürdõvíz minõségével összefüggõ tennivalókat, a környezeti zaj egészségkárosító hatásainak vizsgálatát, a hulladékok és a talaj szennyezettségének környezet-egészségügyi problémáit, a munkahelyi környezettel, munkaegészségüggyel kapcsolatos tennivalókat. A NEKAP feladatai közé tartozik a sugárbiztonság, az élelmiszerbiztonság megteremtése, valamint a genetikai érzékenység vizsgálata. Ezen kívül az informatikai háttér megteremtésével, az oktatási, nevelési tevékenység erõsítésével is foglalkozik. A fenti feladatcsoportokon belül nagy számú konkrét intézkedés történt a beszámolási idõszak két éve alatt, amelyek ismertetésére jelen keretek között nincs mód.

A program elsõsorban az EMB-1., EMB-2. és EMB-3. NKP célok teljesüléséhez járul hozzá.

• A beszámolási idõszak intézkedéseinek, fejlesztéseinek költségei
• A NEKAP keretében elvégzett feladatok költségei 1997-ben 120 millió Ft nagyságban alakultak. Ebbõl 20 millió Ft-t a környezetvédelmi, 100 millió Ft-t a népjóléti tárca finanszírozott. Az Intézkedési Tervben 1998-ra 200 millió Ft elõirányzat szerepelt.

1998-ban 105 millió Ft ráfordítás mellett valósultak meg az intézkedések, amelyet 5 millió Ft KKA hozzájárulást leszámítva a Népjóléti, illetve Egészségügyi Minisztérium finanszírozott.

• A beszámolási idõszak intézkedéseinek, fejlesztéseinek helyzete
• A program keretében a Budai Vár - Szent György tér rendezése során megtörtént a volt HM parancsnokság mögötti terület régészeti feltárása, a kápolna parkosításához kapcsolódó bemutatása. A tér nyugati oldalán megindult és jelenleg is tart a régészeti feltárás.

A gödöllõi Grassalkovich Kastély helyreállítása a csökkenõ állami fedezet miatt lassuló ütemben, de folyamatosan halad. A kastélyok helyreállítása keretében Fehérvárcsurgó, Füzérradvány, Nádasladány, Fáj, Tuzsér kastélyainak helyreállítása jobb ütemben halad, mivel ezekre viszonylag nagyobb összeg áll rendelkezésre.

A program az ÉPT-1., ÉPT-2., ÉPT-3. és TEP-9. NKP célok elérésében játszik szerepet.

• A beszámolási idõszak intézkedéseinek, fejlesztéseinek költségei
• A program finanszírozása nem megoldott, több esetben hatásköri viták is nehezítik a munkálatokat. A programok folytatására rendelkezésre álló összeg csak igen lassú érdemi munkát tesz lehetõvé.

• A beszámolási idõszak intézkedéseinek, fejlesztéseinek helyzete
• A királyi várak (Esztergom, Visegrád) helyreállításával kapcsolatban megtörtént a programok véglegesítése, nagyrészt elkészült az épületkutatás és az építészeti tervezés, a megvalósítás a tervezett ütemben, illetve attól kis mértékben elmaradva halad. A helyreállítás része a Millenniumi Programnak is.

A fõúri várak, végvárak (Gyula, Sárospatak, Eger, Várpalota, Ozora) helyreállítása keretében egyedül Sárospatak halad megfelelõ ütemben, itt elkészült a Vörös torony és megkezdõdött a Palota szárny helyreállítása. Egerben, Várpalotán minimális elõirányzat mellett csak igen kis lépések történtek. Gyulán a színház körüli viták, Ozorán a forráshiány akadályozta az elõrelépést (Ozorán a munka le is állt).

A várromok (Csókakõ, Csesznek, Somló, Füzér stb.) rekonstrukciója közül Füzér várában lassú elõrehaladás történt, megindult Csókakõ helyreállítása és megtörtént Csesznek és Somló munkáinak az elõkészítése.

A program az ÉPT-1., ÉPT-2., ÉPT-3. és TEP-9. NKP célok elérésében játszik szerepet.

• A beszámolási idõszak intézkedéseinek, fejlesztéseinek költségei
• A program végrehajtását nagymértékben akadályozza a források hiánya.

• A beszámolási idõszak intézkedéseinek, fejlesztéseinek helyzete
• A beszámolási idõszakban tovább folytatódott a természeti értékekben leggazdagabb védelemre tervezett területek oltalom alá helyezése. Ennek keretében 1998-ban összesen 28 557 ha területet nyilvánítottak védetté, amelybõl a Bihari sík Tájvédelmi körzet több mint 17 ezer ha-t tett ki. Nagyobb területet jelentett a Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet 4 516 ha nagyságban. A Hortobágyi Nemzeti Park területe 5 714 ha-val bõvült a Hortobágyi Halastavak révén. Megtörtént a védetté nyilvánítás, de 1999. évre húzódott át a Fertõ-Hanság Nemzeti Park 3 852 ha-val történõ bõvítése.

A bõvülõ védett területek megkövetelik a természetvédelmi õrök számának a növelését. A Természetvédelmi Õrszolgálat létszáma 190 fõ, így egy õrre 4 400 ha terület jut. A Szolgálat létszámát mintegy 150 fõvel kellene bõvíteni.

• A beszámolási idõszak intézkedéseinek, fejlesztéseinek költségei
• A fejlesztések konkrét költségei nem jelennek meg elkülönülten.

• A beszámolási idõszak intézkedéseinek, fejlesztéseinek helyzete
• A természetvédelmi törvény elõírásaival összhangban a nemzeti park igazgatóságok 1997-ben 40 011 ha területet vásároltak meg. 1998-ban 22 944 ha terület megvásárlására került sor. A megvásárolt területek 63 %-a gyep, 14 %-a szántó és 13 %-a erdõ. A területvásárlás a tervezett nagyság mintegy háromnegyedét érte el.
• A beszámolási idõszak intézkedéseinek, fejlesztéseinek költségei
• A területvásárlás költségei közül 1998. évre állnak rendelkezésre információk. A 22 944 ha terület megvásárlására 1998-ban 1 028 millió Ft-t költöttek, amely 44 800 Ft hektáronkénti átlagárat jelentett. A vásárlásokat döntõen saját forrásból, fejezeti keretbõl fedezték: 21 669 ha területet 970 millió Ft-ért vásároltak. KKA forrásból került sor 35 millió Ft-ért 187 ha megvásárlására, míg külföldi támogatásból 188 ha vásárlására került sor 20 millió Ft költséggel.

• A beszámolási idõszak intézkedéseinek, fejlesztéseinek helyzete
• A Nemzeti Ökológiai Hálózat létrehozása igen fontos és nemzetközi kötelezettségekbõl is fakadó feladat, amelynek kialakítása azonban a beszámolási idõszak alatt még nem kezdõdött meg. Az ezzel kapcsolatos elképzelések már elkészültek.
• A beszámolási idõszak intézkedéseinek, fejlesztéseinek költségei
• Még nincsenek költségek.

• A beszámolási idõszak intézkedéseinek, fejlesztéseinek helyzete
• Az erdõrezervátumok állapotfelmérése 1997-ben négy mintarezervátum magterületének termõhelyi és botanikai alapfelmérésével megkezdõdött. Elkészült 63 erdõrezervátum 1 : 10 000-es méretarányú, továbbfejlesztett üzemtervi térképe digitalizált formában és megkezdõdött egy módszertani kötet összeállítása "A hazai erdõrezervátum kutatás célja, koncepciója és módszerei" címmel.

1998-ban folytatódott az erdõrezervátumok kutatási szempontú értékelése. Az erdõrezervátumok négy csoportjának mindegyikébõl minta és bemutató rezervátum került kijelölésre, amelyek alapul szolgálnak különbözõ vizsgálatokhoz. Létrejött és folyamatosan bõvül az Erdõrezervátum Kutatási Program Térinformatikai Adattára. Megkezdõdött a 63 területre a Hosszútávú Fenntartási Tervek elkészítése.

A program a TEV-4., TEV-5. NKP célok elérését segíti elõ.

• A beszámolási idõszak intézkedéseinek, fejlesztéseinek költségei
• A program 1997 és 1998 évi költségei 7-7 millió Ft-t tettek ki, amelynek forrása a KKA volt.

• A beszámolási idõszak intézkedéseinek, fejlesztéseinek helyzete
• Az Érzékeny Természeti Területek (ÉTT) fontos szerepet játszanak az agrár-környezetvédelmi programokban, a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program kialakításában. A Nemzeti Parkok Igazgatóságai mûködési területükön lehatárolták az ÉTT-ket. A KöM Természetvédelmi Hivatala kiválasztott 11 igen fontos ÉTT-t, ahol speciális támogatási rendszer bevezetése kezdõdhet meg.

A program a TEV-9. NKP cél megvalósítását szolgálja.

• A beszámolási idõszak intézkedéseinek, fejlesztéseinek költségei
• A fejlesztési költségek elsõsorban a beszámolási idõszakon túl jelentkeznek, amelynek forrása várhatóan a SAPARD program és a KöM, valamint az FVM költségvetése lesz.

• A beszámolási idõszak intézkedéseinek, fejlesztéseinek helyzete
• A fokozottan védett barlangok állapotfelvétele megtörtént, a különösen veszélyeztetett objektumok megõrzése érdekében mûszaki beavatkozások megtörténtek a Bükk több barlangjában. Folyamatban vannak az Abaligeti és a Pálvölgyi Cseppkõbarlang idegenforgalom számára nyitott szakaszának rekonstrukciói.
• A beszámolási idõszak intézkedéseinek, fejlesztéseinek költségei
• A program költségeirõl nincs információ.

• A beszámolási idõszak intézkedéseinek, fejlesztéseinek helyzete
• Egyedi tájértékelési kataszter szabvány elkészült.
• A beszámolási idõszak intézkedéseinek, fejlesztéseinek költségei
• A forrás a költségvetés volt.

• A beszámolási idõszak intézkedéseinek, fejlesztéseinek helyzete
• A program keretében mintegy 15 000 tájseb rehabilitációjára lenne szükség, amelyre pályázni lehetett. A beszámolási idõszakban tájrendezési terv készítésére 117 pályázó kapott támogatást (1997-ben 77, 1998-ban 40), a tájrendezési feladat végrehajtására 116 pályázó nyert el támogatást (1997-ben 71, 1998-ban 45). A pályázatok keretében 100 %-os finanszírozás történik. A program a FÖV-6., TÁJ-6., HUL-16. NKP célok teljesítéséhez járul hozzá.
• A beszámolási idõszak intézkedéseinek, fejlesztéseinek költségei
• A finanszírozás forrása a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 20. §-a értelmében a bányajáradék meghatározott hányada, amely a KKA-n keresztül került felhasználásra. Tájrendezési terv készítésére 1997-ben 159 millió Ft-t, 1998-ban 63 millió Ft-ot fordítottak. Tájrendezési feladatok végrehajtására 1997-ben 942 millió Ft-ot, 1998-ban 705 millió Ft-ot költöttek el.

• A beszámolási idõszak intézkedéseinek, fejlesztéseinek helyzete
• A természetvédelmi kompenzációról szóló kormányrendelet tervezete elkészült, jelenleg tárcaközi egyeztetésen van. A jogszabályi háttér hiánya eddig a meglevõ forrás ellenére nem tett lehetõvé tényleges intézkedést.
• A beszámolási idõszak intézkedéseinek, fejlesztéseinek költségei
• A fentiek miatt nem volt lehetõség kifizetésekre.

A Nemzeti Környezetvédelmi Program fontos szerepet szán a kutatási és mûszaki fejlesztési feladatok elvégzésének a közeljövõ környezet- és természetvédelmi feladatainak ellátásában, valamint a távolabbi célkitûzések elérésének megalapozásában. Az NKP-ban elõírtakon alapuló K+F tevékenység megvalósításának leghatékonyabb formája egy koordinált, országos Nemzeti Környezetvédelmi K+F program. A program két fõ összetevõbõl áll.

• Az Országos Környezettudományi és Természetvédelmi Pályázati Rendszer
• Nemzeti Környezetvédelmi Mûszaki Fejlesztési Pályázat
• Az Országos Környezettudományi és Természetvédelmi Pályázati Rendszer a környezet- és természetvédelem átfogó, alkalmazott kutatási feladatainak megoldására koncentrál. Eredményei elsõsorban a szakhatósági munkában hasznosulnak. A rendszer keretében 1998-ban kezdõdtek meg a kutatások, a 82 nyertes pályázó 148 millió Ft-t használhatott fel ebben az évben.

A Nemzeti Környezetvédelmi Mûszaki Fejlesztési Pályázat, amelyet a GM, a KöM és az OMFB közösen szándékozik mûködtetni, a beszámolási idõszak alatt még ténylegesen nem indult be, elõreláthatólag a nehéz pénzügyi helyzet miatt csak 2000-ben kezdõdik. Az OMFB 1999-ben elindította a Környezetvédelmi Mûszaki Fejlesztési Pályázatot, amelyhez csatlakozva 2000-ben a tárcák közösen indíthatják a Nemzeti Környezetvédelmi Mûszaki Fejlesztési Pályázatot.

Az információs rendszer átfogja az egyes környezetvédelmi szakterületeket, környezeti elemeket, tevékenységeket, azonban annál szélesebb körre is kiterjed. A továbbiakban sor kerül az információs rendszer egyes részterületein a beszámolási idõszak alatt végzett tevékenységeinek bemutatására.

1997-ben a Föld Napján megnyílt a UNEP/GRID-Budapest központ, amely kialakítja és karbantartja a Magyarországon fellelhetõ környezeti vonatkozású adatok és információk metaadatbázisát, támogatja a hazai környezetállapot-jelentések elkészítését, összehangolja a nemzetközi adatszolgáltatásban részt vevõ intézmények munkáját. A környezetvédelmi információs rendszer fejlesztésének keretében 1997-ben egy-egy azonos földrajzi információs rendszerre és relációs adatbázisra épülõ környezetvédelmi és természetvédelmi tematikus információs központ került kialakításra a Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelõségen (Székesfehérvár), illetve a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságon (Debrecen). A két tematikus információs központ felállítására 900 ezer ECU PHARE-támogatás állt rendelkezésre, a UNEP/GRID kialakítása pedig svájci kormánytámogatással történt.

1998-ban az EU csatlakozás elõkészítését elõsegítõ PHARE projekt került elõkészítésre és benyújtásra, amelynek elbírálására 1999-ben került sor. A projekt a koppenhágai székhelyû Európai Környezeti Ügynökséget és az európai környezeti információs rendszert és megfigyelõ hálózatot (EIONET) létrehozó 1210/90/EEC Tanácsi rendelet figyelembe vételével került kidolgozásra, célja pedig a hazai EIONET-hálózat létrehozása 2001 végéig.

A környezetvédelmi információs rendszer fejlesztésének másik jelentõs része a környezetstatisztikával kapcsolatos feladatokhoz kapcsolódik, amelyekrõl a 2339/1996. (XII. 6.) Korm. határozat rendelkezik. Az integrált környezeti és gazdasági mutatószámok európai rendszere létrehozásának, a központi környezeti-gazdasági statisztikai adatbázis kialakításának, az emissziós szerkezet információs rendszere kialakításának a munkálatai 1998-ban kezdõdtek meg. A munka keretében áttekintésre került az integrált gazdasági és környezeti mutatókra vonatkozó EU rendszer és a környezetterhelési mutatók európai rendszere, és elkészült a helyzetfeltárás. Elemzésre kerültek az EU környezetterhelési mutatói és elõállíthatósági lehetõségeik, mérési és becslési módjaik. Megtörtént az Eurostat környezetterhelési mutatóinak hazai elõállíthatósági vizsgálata. A munkálatok költsége 2 millió Ft volt, amelyet a K+F keretbõl finanszíroztak.

Az OECD és az EU igényeinek megfelelõ adatbázisok kialakítása keretében 1998 elején megjelent a "Környezetstatisztikai adatok, 1996" címû KSH kiadvány, amelynek 1997. évi adatokat is tartalmazó kétnyelvû (magyar, angol) változata 1999-ben jelent meg. A Környezetvédelmi Minisztérium 1998-ban megjelentette az "OECD Környezeti Adattár 1997" címû kiadványt, amely az OECD/EU adatszolgáltatáson alapuló információkat rendezi országonként és régiónként. A fenti kiadványok, valamint az OECD/EU közös környezetállapoti kérdõív csomagjának adatai képezik a kidolgozás alatt álló környezetstatisztikai adatbázis alapját. Az adatbázis kialakítása során az ENVSTAT adatbázis rendszer kerül felhasználásra, amelynek adaptálása folyamatban van. A KöM kiadvány elõkészítésének és kiadásának költsége 3,5 millió Ft. A feladatok ellátására 75 millió Ft-ra lenne szükség, amely egyelõre nem áll rendelkezésre.

A környezetállapot-jelentések tartalmi vázának kidolgozása keretében az 1997-98 évi feladatok elvégzése megkezdõdött, de még nem fejezõdött be. A fenntarthatóság, a környezeti teljesítmény és a környezeti elszámolások mutatóinak kidolgozása, valamint a statisztikai és más információigények biztosítása keretében megfogalmazott feladatok teljesítése megkezdõdött.

A szakterületi információs rendszerek kifejlesztése közül - a veszélyes hulladékokról szóló jogszabály elõírásainak szem elõtt tartásával - 1997-re befejezõdött a veszélyes hulladékok nyilvántartását és életútjának követését biztosító informatikai rendszer (HAWIS) kialakítása, amely 1998-tól váltotta fel a régi rendszert (VEHUR). A HAWIS kiépítésének forrását - egy 1994-es svájci-magyar megállapodás keretében - svájci támogatás biztosította.

A tárgyidõszakra vonatkozó intézkedések közül a levegõtisztaság-védelmi információs rendszer és mérõhálózat fejlesztésére a kidolgozott koncepciót az EU követelmények alapján felül kellett vizsgálni, az elmúlt idõszakban ez a felülvizsgálat történt meg.

A felszíni vizek 30 éve mûködtetett, jelenleg 150 szelvényes országos törzshálózati vízminõségi vizsgálati rendszerében évrõl évre megtörténik az adatok feldolgozása. A beszámolási idõszakban is megjelentek a felszíni vizek minõségét bemutató kiadványok.

A felszín alatti vizek minõségének megfigyelését szolgáló hálózat kiépítése 1995 óta folyik. A kiépítés jelenleg is tart, a befejezés várhatóan 2000-ben történik meg.

A Talajvédelmi Információs és Monitoring (TIM) rendszerben 1998-ban került sor másodszor a vizsgálati paraméterek teljes körének meghatározására valamennyi mérési pontra kiterjedõen. A rendszer fejlesztésére és mûködtetésére 1998-ban az FVM 44 millió forintot a KöM pedig 15 millió forintot fordított a költségvetésébõl.

A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) kiépítése keretében 1998-ban a nemzeti parkok igazgatóságán 1-1 fõ koordináló szakember került alkalmazásra. A koordinátorok 10 pontból álló feladatsort hajtanak végre a monitorozási útmutató alapján és errõl jegyzõkönyvet készítenek. A munka keretében megkezdõdött az élõhelytérképezés. A munkálatok költségei 1998-ban 23 millió Ft-ot tettek ki.

Az ágazati környezetvédelmi információs rendszerek fejlesztése terén - jellemzõen forráshiány miatt - a beszámolási idõszakban számottevõ eredményekrõl nem lehet beszámolni.

A beszámolási idõszakban a környezetvédelmi tárca közremûködésével 5 törvény, 24 kormányrendelet és egy kormányhatározat került elfogadásra (a NKP-val kapcsolatos határozatokon kívül). Ezen túlmenõen mintegy 50 miniszteri rendelet is napvilágot látott.

Az 1997-1998-ban megalkotott törvények az alábbiak voltak:

• 1997. évi LIV. tv. a mûemlékvédelemrõl
• 1997. évi LXXVIII. tv. az épített környezet alakításáról és védelmérõl
• 1998. évi XXVII. tv. a géntechnológiai tevékenységrõl
• 1998. évi XXVIII. tv. az állatok védelmérõl és kíméletérõl
• 1998. évi LXIX. tv. a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. tv. módosításáról
• A beszámolási idõszakban a környezetvédelmi tárca közremûködésével a következõ kormányrendeletek készültek el:
• 28/1997. (II. 13.) Korm. r. az egyes természetvédelmi tárgyú rendelkezések hatályon kívül helyezésérõl
• 33/1997. (II. 20.) Korm. r. a természetvédelmi bírság kiszabásával kapcsolatos szabályokról
• 89/1997. (V. 28.) Korm. r. a budapesti agglomeráció, valamint a Balaton kiemelt üdülõkörzet lehatárolásáról
• 97/1997. (VI. 11.) Korm. r. a környezeti hatásvizsgálat elvégzéséhez kötött tevékenységek körérõl és az ezzel kapcsolatos hatósági eljárás részletes szabályairól szóló 152/1995. (XII. 12.) Korm. r. módosításáról
• 106/1997. (VI. 18.) Korm. r. a területfejlesztés kedvezményezett területeinek jegyzékérõl
• 112/1997. (VI. 27.) Korm. r. a területfejlesztéssel és területrendezéssel kapcsolatos információs rendszerrõl és a kötelezõ adatközlés rendjérõl
• 132/1997. (VII. 24.) Korm. r. a vízminõségi kárelhárítással összefüggõ feladatokról
• 157/1997. (IX. 26.) Korm. r. az építészeti-mûszaki tervezési jogosultság általános szabályairól
• 158/1997. (IX. 26.) Korm. r. az építési mûszaki ellenõr tevékenységérõl
• 159/1997. (IX. 26.) Korm. r. az épített környezet alakításával és védelmével kapcsolatos mûszaki szakértõi tevékenység gyakorlásának általános szabályairól
• 176/1997. (X. 11.) Korm. r. a repülõterek környezetében létesítendõ zajgátló védõövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének szabályairól
• 211/1997. (XI. 26.) Korm. r. a környezetvédelmi felügyelõségek, valamint a nemzeti park igazgatóságok feladat- és hatáskörérõl, továbbá a Környezet- és Természetvédelmi Fõfelügyelõségrõl
• 220/1997. (XII. 5.) Korm. r. a kiemelt építésügyi igazgatási ügyekben eljáró hatóságok illetékességi területérõl, a kijelölési eljárásról, valamint a szakmai feltételekrõl
• 224/1997. (XII. 8.) Korm. r. az ideiglenes mûemléki védelem megszûnésével kapcsolatos kártalanításról
• 229/1997. (XII. 12.) Korm. r. a mûemlékvédelmi bírság megállapításának szempontjából az egyes mûemlékek kategóriába sorolásáról és a bírság mértékérõl
• 230/1997. (XII. 12.) Korm. r. az egyes sajátos mûemlékfajták védelmére vonatkozó részletes szabályokról
• 241/1997. (XII. 19.) Korm. r. az építésügy körébe tartozó tevékenységek ellátásához szükséges hatósági nyilvántartások létesítésének és mûködésének feltételeirõl
• 244/1997. (XII. 20.) Korm. r. a veszélyes hulladékokról szóló 102/1996. (VII. 12.) Korm. r. módosításáról
• 253/1997. (XII. 20.) Korm. r. az országos településrendezési és építési követelményekrõl
• 288/1997. (XII. 29.) Korm. r. a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI tv. végrehajtásához szükséges egyes intézkedésekrõl szóló 113/1995. (IX. 27.) Korm. r. módosításáról
• 22/1998. (II. 13.) Korm. r. a Balaton és a parti zóna nádasainak védelmérõl, valamint az ezeken folytatott nádgazdálkodás szabályairól
• 67/1998. (IV. 3.) Korm. r. a védett és fokozottan védett életközösségekre vonatkozó korlátozásokról és tilalmakról
• 70/1998. (IV. 8.) Korm. r. a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos eljárás szabályairól 233/1996. (XII. 26.) Korm. r. módosításáról
• 158/1998. (IX. 30.) Korm. r. a környezetvédelmi miniszter feladat- és hatáskörérõl
• A kormány a hulladékgazdálkodásról szóló törvény szabályozási szempontjairól 2068/1998. (III. 25.) számmal határozatot hozott.

A miniszteri rendeletek nagy része természetvédelmi oltalom alá helyezéssel kapcsolatos intézkedésekrõl szól. Ezen kívül több, kormányrendelet vagy törvény végrehajtásával kapcsolatos rendelet is megalkotásra került.

Az NKP Intézkedési Tervében meghatározott jogalkotási feladatok közül több esetben késõbbi idõpontra tolódott el a határidõ. Így nem került megalkotásra a beszámolási idõszak alatt többek között a hulladékgazdálkodásról szóló törvény, a környezetterhelési díjakról szóló törvény, a növényvédelemrõl szóló törvény, a kémiai biztonságról szóló törvény, valamint a katasztrófa elhárításról szóló törvény. A kormányrendeletek közül késedelmet szenved a levegõtisztaság-védelmi, a felszíni vizek védelmérõl, a felszín alatti vizek védelmérõl, a szennyvíziszapok elhelyezésérõl, mezõgazdasági felhasználásáról, a zaj- és rezgésvédelemrõl stb. szóló kormányrendelet elkészítése.

Az oktatás, a környezeti nevelés tekinthetõ az egyik legfontosabb eszköznek a lakosság környezeti tudatosságának erõsítésében. Ebben a tekintetben a legfontosabb feladatok kerülnek az alábbiakban összefoglalásra.

• A közoktatásban a nemzeti alaptanterv környezeti nevelési céljait meg kell valósítani, erre vonatkozóan a környezetvédelmi törvény és az NKP is megfogalmaz tennivalókat.
• A felsõfokú oktatásban a környezetvédelmi képzést támogatni és korszerûsíteni kell.
• Fejleszteni kell a pedagógusok továbbképzését.
• Ki kell fejleszteni a terepi oktatás módszertanát, támogatni kell a gyakorlati megvalósítást, ki kell alakítani a nemzeti parkok oktatóbázisait.
• Növelni szükséges a környezeti nevelés és képzés szerepét a felnõtt oktatásban és a közmûvelõdésben.
• Óvodai és iskolai cselekedtetõ programok feltételeit meg kell teremteni.
• A fenti feladatok megvalósításában elõrelépést jelentett, hogy 1996 októberében létrejött a minisztérium Oktatási Bizottsága, amely tanácsadó, döntés-elõkészítõ testület. A Bizottság 1997 folyamán áttekintette a közoktatás valamennyi szintjének és a szakképzésnek a helyzetét, a környezeti nevelés gyakorlatát és lehetõségeit. Javaslatokat tett a támogatható közoktatási nevelési területek körére, kezdeményezte és szakmailag vezette a továbbképzést. Részletes felmérés készült a minisztérium területi szerveinek bemutató tevékenységérõl, fejlesztési elvek és tervek születtek az oktatóbázisok létrehozásáról és mûködésérõl. Kidolgozásra kerül a Nemzeti Környezeti Nevelési Program.

1997-ben miniszteri rendelet formájában kiadásra kerültek a környezet- és természetvédelmi szakképesítések szakmai és vizsgáztatási követelményei, fõleg technikusképzést érintve. Elkészültek a szakképzések részletes tantervei. Az 1997/98-as tanévtõl 34 szakközépiskola folytat környezetvédelmi szakmai képzést, a szükséges tankönyvek nagyrészt elkészültek.

A felsõoktatásban lehetõvé vált, hogy az egyetemek és fõiskolák akkreditált képzést folytassanak. Az új szakképzési formára 14 felsõoktatási intézmény jelentkezett. A tudományos diákköri konferenciák szervezését és megrendezését is támogatja a környezetvédelmi tárca.

A graduális képzéshez kapcsolódik a pedagógusok továbbképzési rendszere. Egyetemi és fõiskolai végzettségû pedagógusok felkészítésére két továbbképzõ mûhely alakult ki.

A környezetvédelmi tudatformálást számos kiadvány segíti elõ. A környezetvédelmi tárca támogatásával jelennek meg az ÖKFA és a KÖRLÁNC környezeti nevelési kiadványai, valamint a RÉCE füzetek, amelyeket a WWF is támogat.

Jelentõs eleme a környezeti nevelésnek az óvodai nevelés. Kidolgozásra került az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja, amely környezetvédelmi fejezeteinek megvalósítását a minisztérium támogatásban részesíti.

A környezetvédelem nemzetközi együttmûködése jelen beszámolási idõszakban is a hagyományosan kialakult és a Nemzeti Környezetvédelmi Program célkitûzéseivel összhangban fejlesztett sokrétû kapcsolatrendszeren keresztül valósult meg.

A kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének célterületei elsõsorban a szomszédos országok, az EU tagországok, az EU-hoz csatlakozni kívánó országok, valamint az OECD tagországok voltak. A többoldalú kapcsolatok ápolásán belül kiemelt figyelmet kapott az euro-atlanti integráció, ezen belül a NATO-val, az EU-val, illetve az OECD-vel történõ együttmûködés. A programjaikban való aktív közremûködés eredményeként erõsödtek az ENSZ szakosított szerveivel (pl. UNEP, WHO, UNESCO, EGB) kialakított kapcsolatok.

Az Európai Unióhoz való csatlakozás elõkészítésének egyik legfontosabb környezetvédelmi feladata, hogy a hazai szabályozás elõnyeinek, értékeinek megtartása mellett a csatlakozás feltételét képezõ környezeti jogharmonizáció megtörténjen. Ezt a törekvést fogalmazta meg többek között az Európai Bizottság által 1997-ben közreadott "Országjelentés" is, amely a környezetvédelmet kiemelt harmonizációs területnek minõsítette. A környezetvédelem területén a harmonizáció keretében a jogszabályok 30 %-a teljes mértékben, másik 30 % esetében részlegesen átvételre került. (Ez az arány a hazai jogalkotás elõrehaladása, illetve az EU nagyarányú jogalkotása miatt folyamatosan változó.) 1998. szeptember 30-án fogadták el a kiterjesztett jogharmonizációs kormányprogramot, amely 2001 végére az Acquis adaptációját tûzte ki célul. 1998 márciusában kimunkálásra került az Acquis adaptáció Nemzeti Programjának a környezetvédelmi fejezete.

A munka elõsegítése érdekében a tárca 1997-ben kialakította a csatlakozásra való felkészülés intézményi, szervezeti kereteit és megalakult az illetékes tárcaközi bizottság. Magyarország még ebben az évben csatlakozott az EU IMPEL programjához. 1998-ban elkészült a hatályos joganyag adaptációjára irányuló nemzeti program környezeti fejezete. Az Agenda 2000, valamint a Csatlakozási Partnerség dokumentumok alapján 1998-ban megkezdõdött a csatlakozási tárgyalások elsõ szakasza, az átvilágítás.

Az ezt követõ tárgyalásokra való felkészülés, a jogharmonizáció megalapozása érdekében a beszámolási idõszakban jelentõs elemzések és javaslatok készültek, amelyek elsõsorban az EU jelenleg hatályos környezetvédelmi joganyagának átültetésébõl adódó feladatok és az EU tervezett jogalkotásának elemzése alapján várható új jogközelítési problémák meghatározására, a kapcsolódó jogi információs adatbázis kialakítására irányulnak, valamint a már harmonizált jogszabályok végrehajtási és érvényesítési struktúrájának fejlesztéséhez adnak segítséget. Emellett elkészült számos EU irányelv hazai bevezetésének stratégiai szintû hatásvizsgálata. Ehhez kapcsolódóan a KöM a kormányzati stratégiával összehangolt kommunikációs munkatervet dolgozott ki.

A globális szintû együttmûködés körében Magyarország tagként továbbra is aktívan közremûködött az ENSZ Fenntartható Fejlõdés Bizottság munkájában. Nemzeti jelentést nyújtott be az Agenda 21-ben foglaltak eddigi hazai megvalósításáról és a 6. ülésszak elõkészítése keretében magas szintû nemzetközi találkozót szervezett Budapesten.

• az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezményéhez kapcsolódó, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló Kyotoi Jegyzõkönyv,
• az Aarhusi Egyezmény,
• a nagytávolságra jutó, országhatárokon átterjedõ levegõszennyezésrõl szóló egyezményhez kapcsolódó, a légkörbe jutó mérgezõ nehézfémek kibocsátásának szabályozására, valamint a maradandó szerves szennyezõ anyagok kibocsátásának szabályozására irányuló jegyzõkönyvek,
• az ólmozott benzin kivonását célzó Pán-Európai Stratégia

kidolgozásában.

1997-ben hazánk ratifikálta az országhatárokon átterjedõ környezeti hatások vizsgálatáról szóló Espooi Egyezményt és csatlakozott a fenntartható fejlõdés közlekedési alapelvei érvényesítésérõl szóló nyilatkozathoz. A folyamatban lévõ munkák körében az NM, a KHVM és a KöM tölti be a szakmai koordinációs szerepet a WHO 1999. évben megtartandó, a Nemzeti Környezetegészségügyi Akcióprogramok megvalósításával foglalkozó konferenciáján megvitatásra kerülõ, az országhatárokat átlépõ vízfolyások és nemzetközi tavak védelmérõl és használatáról szóló egyezményhez kapcsolódó Víz és Egészség Jegyzõkönyv kidolgozásában.

1997-ben létrejött a UNEP GRID (Globális Erõforrás Információs Adatbázis) Hálózat Nemzeti Környezeti Adatközpontja, amely a tervek szerint a jövõben regionális központtá fejleszthetõ.

1997-ben Magyarországot beválasztották a Világörökség Bizottságba, 1998-ban pedig újraalakult a világ kulturális és természeti örökségének védelmérõl szóló egyezmény Nemzeti Bizottsága. Ennek várható eredményeként a jövõben tovább bõvül a világörökség részét képezõ hazai területek száma.

A hazai környezet- és természetvédelem szakmai elismertségét és az egyre aktívabbá váló kapcsolatokat tükrözi, hogy Magyarország egyre több nemzetközi szervezetben tölt be magas tisztséget (pl. ENSZ Fenntartható Fejlõdés Bizottság alelnöki posztja, Ramsari Egyezmény Állandó Bizottságának elnöki posztja).

Az NKP célkitûzéseinek a beszámolási idõszakban történt teljesítésének pénzügyi vonatkozásairól az egyes programok keretében történt elõrelépések ismertetésekor részletesebben esett szó. Jelen fejezetben az összegzõ elemzésre, és a következtetések levonására kerül sor.

Általánosságban megállapítható, hogy összességében az NKP pénzügyi teljesítése az Intézkedési Terv által jelzett nagyságban történt meg. Ez azonban csak általánosan tekinthetõ igaznak, egyes programok esetében jelentõs elmaradás tapasztalható, míg mások esetében pénzügyi túlteljesítés figyelhetõ meg.

A rendelkezésre álló költségekrõl szóló információk meglehetõsen heterogének. Egyes esetekben csak a beszámolási idõszak teljes egészére vonatkozó adatok voltak hozzáférhetõek, amelybõl az egyes évekre csak becsléssel lehetett következtetni, más esetekben csak a teljes fejlesztésre fordított összeg állt rendelkezésre. Több részinformációt csak becsléssel lehetett kalkulálni. Az is problémát jelentett, hogy az NKP szempontjából a beszámolási idõszakban nagy jelentõséggel bíró 1998-as év pénzügyi teljesítésére vonatkozó információk a gazdálkodók egy részénél még nem volt ismert (mérlegzárás miatt). Mindezek miatt a számítások több bizonytalansági tényezõt tartalmaznak, de a fõbb következtetések levonására alkalmasak.

Az egyes programoknál az adott program beruházásainak, fejlesztéseinek teljes költsége került ismertetésre, függetlenül attól, hogy az teljes egészében környezetvédelmi célt szolgált-e vagy sem. Jelen fejezetben kísérlet történik arra, hogy elkülönítse a közvetlen és közvetett környezetvédelmi kiadásokat. Ez volt az eljárás már az NKP megalapozó anyagainak elkészítésekor, valamint az Intézkedési Tervek kidolgozása esetében is.

A közvetlen ráfordítások közé tartoznak azoknak a fejlesztéseknek a költségei, amelyek a környezetvédelmi beruházások jelenlegi hazai statisztikai meghatározásának megfelelõ beruházások (ún. csõvégi technológiák, porleválasztók, szennyvíztisztítók) körébe tartoznak, azonban egyes esetekben a fejlesztési igények a környezeti szabályozás által kikényszerített, de ugyanakkor a korszerûsítés részeként, integrált környezetvédelmi beruházásként értelmezhetõek, mint pl. az ipari szennyezést csökkentõ projektek.

Hangsúlyozni kell, hogy az NKP céljainak eléréséhez más ágazatok fejlesztései is hozzájárulnak, amelyek szerepelnek is a Programban. Azonban annak ellenére, hogy ezek nagy hatással vannak a környezet védelmére, költségeiket teljes egészében nem lehet környezetvédelmi ráfordításként számításba venni. Ezeket kell közvetett környezetvédelmi ráfordításoknak tekinteni. Ide tartoznak jellemzõen az egyes közlekedési fejlesztések, ágazati rekonstrukciós programok. Ezek célja elsõdlegesen gazdaságossági szempontok érvényesítése, amely azonban együtt jár a környezet kisebb terhelésével is.

Az egyes programok költségeivel kapcsolatban az NKP 1999. évi Intézkedési Tervében (2126/1999. (V. 31.) Korm. határozat) elfogadott besorolásokat alkalmaztuk abban a tekintetben, hogy a felmerült költségek mekkora hányada tekinthetõ környezetvédelminek.

A számszerûsített fejlesztési célok költségei az NKP intézkedéseinek csak azon részét fedik le, amelyekre programszerû és egyedi beavatkozások történtek a beszámolási idõszakban. Hangsúlyozni kell, hogy nem áll rendelkezésre a költségekrõl teljes körû információ, valamint több esetben becsléseket kellett alkalmazni.

Az energetikai szektor programjainak teljes költsége a beszámolási idõszak alatt mintegy 35 milliárd Ft-ra tehetõ. A finanszírozás nagy részben a gazdálkodók saját forrásaiból, illetve a kedvezményes hitelkonstrukciók igénybe vételébõl történt (56 %, illetve 33 %). Az energetikai programok keretében azonban még nem kezdõdtek meg a környezetvédelmet érintõ fejlesztések, pl. a Mátrai Erõmû kéntelenítõjének beruházása. Ezért a beszámolási idõszaki fejlesztések környezetvédelmi szempontból még nem vehetõk figyelembe. Az energiatakarékossági cselekvési program keretében 6 300 millió Ft összegû fejlesztés valósult meg, amelynek döntõ részét, 4 400 millió Ft-t a program által biztosított hitelek fedezték. Környezetvédelmi szempontból ennek az összegnek 50 %-a vehetõ figyelembe. Az atomerõmûvi hulladékokkal kapcsolatban 4 300 millió Ft-s költség jelentkezett, döntõen 1998-ban, amelyet túlnyomó részben a Központi Nukleáris Alap finanszírozott. Ezek a fejlesztések teljes mértékben környezetvédelmi célúnak tekinthetõk.

Az iparban történt beavatkozások költségvonzatai az olajiparnak a gázolaj kén és a benzin ólomtartalmát csökkentõ programja kivételével sajnos nem állnak rendelkezésre. A MOL Rt. a gázolaj kéntartalmának csökkentésére érdekében 1997-ben 3,8 milliárd Ft-os, míg a benzin ólomtartalmának csökkentésére, illetve kivonására 1997-ben 3,3 milliárd, 1998-ban 1 milliárd Ft-os beruházást végzett.

A mezõgazdasági programok teljes egészében központi forrásból valósultak meg. A beszámolási idõszak 4,2 milliárd Ft-os költségébõl 2,6 milliárd Ft 1998-ban teljesült. A fejlesztések döntõen gazdasági célt szolgálnak, amelynek jelentõs kedvezõ környezeti hatása is van, ezért környezetvédelmi szempontból a költségek 25 %-át célszerû figyelembe venni.

A közlekedés programjainak beszámolási idõszakra vonatkozó költsége az elkerülõ utak építésének kivételével mintegy 29 milliárd Ft-ra tehetõ. Ezeknek a fejlesztéseknek a nagyobb hányada 1998-ban valósult meg. Az elkerülõ utak építésének költsége csaknem 55 milliárd Ft volt, amelynek nagy része 1997-ben valósult meg a kecskeméti elkerülõ szakasz koncesszióban történõ finanszírozásával. A közlekedési programok közül a VOLÁN és MÁV rekonstrukció - beleértve a vasúti fõvonalak fejlesztését is - költségeinek 10 %-a, a kikötõfejlesztés, az elkerülõ utak építése költségeinek 50 %-a, míg a kombinált fuvarozás és a kerékpárút építés 100 %-a tekinthetõ környezetvédelmi fejlesztésnek. Így számolva a beszámolási idõszak környezetvédelmi fejlesztési összege 37 448 millió Ft, amelybõl - a kecskeméti elkerülõ útnak köszönhetõen - 1997-ben 27 193 millió Ft realizálódott. A fejlesztésekhez a gazdálkodók hozzájárulása a koncesszióban megvalósuló kecskeméti elkerülõ szakasztól és a MÁV fõvonalak villamosításától eltekintve csekély volt.

A szolgáltatások programjai közül mind súlyával, mind jelentõségével kiemelkedik Magyarország szennyvízelvezetési és -tisztítási programja. A beszámolási idõszak alatt mintegy 90-110 milliárd Ft-os program az egész NKP legnagyobb volumenû programja. A többi szolgáltatási program összes költsége 6 milliárd Ft körül van. (Meg kell jegyezni, hogy a Fõváros és a megyei jogú városok szennyvíztisztítási programja teljes egészében, a Balaton program részben a nagy szennyvíztisztítási program része.) A szolgáltatási programokat a fentiek értelmében nagyrészt a céltámogatásokra épülõ központi források, valamint az önkormányzatok finanszírozták. A fejlesztések nagy része 1998-ban került megvalósításra. A szolgáltatási szféra a pincék és partfalak okozta veszélyeztetések elhárításának programjait (10 %) kivéve teljes egészében környezetvédelminek minõsülõ programokkal szerepel az NKP-ban.

Az integrált ágazatközi programok ráfordításai a beszámolási idõszak alatt 45 milliárd Ft-t tettek ki. A költségek mintegy felét a gazdálkodók finanszírozták a Levegõtisztaság-védelmi Ágazatközi Akcióprogram megvalósításához való hozzájárulásukkal. A központi források között legnagyobb súllyal a KKA és a hulladéklerakók finanszírozásában szerepet játszó céltámogatások szerepeltek. Az önkormányzatok szerepe ez utóbbi program esetében számottevõ.

A rendelkezésre álló adatok alapján a ráfordítások táblázatos formában is össze lettek foglalva. A táblázatban csak a környezetvédelmi szempontból figyelembe vehetõ összegek szerepelnek.

A táblázatban szereplõ összegek millió forintban vannak megadva.