A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

J/1877. szám

J/656. számú

BESZÁMOLÓ
az Állami Privatizációs és Vagyonkezelõ Rt. 1998. évi tevékenységérõl

1999. november

Az állam tulajdonában lévõ vállalkozói vagyon értékesítésérõl szóló 1995. évi XXXIX. törvény alapján az Állami Privatizációs és Vagyonkezelõ Rt. végzi az állam vállalkozói vagyonának privatizálását és vagyonkezelését. A társaság kormányzati felügyeletét a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter látja el.

A privatizáció adott szakaszában, a portfolió, és ezzel összhangban a privatizációs feladatok nagymértékû csökkenésével, a privatizációs szervezet tevékenységében növekvõ szerephez kell, hogy jusson a vagyonkezelés és ennek részeként a reorganizáció. Az ÁPV Rt. fontos tulajdonosi feladata a vállalkozói vagyon magánkézbe adása mellett az átmenetileg, vagy tartósan állami tulajdonban lévõ vagyon megõrzése, hasznosítása, mûködõképességének megtartása és növelése. Ezen tevékenység része a társaságok megújulásának elõsegítése akár átmeneti, akár végleges források juttatásával.

Az ÁPV Rt. is - mint a többi gazdasági társaság - éves beszámolót készít. Az éves beszámoló ad számot az ÁPV Rt. éves tevékenységérõl, tartalmazza a törvényben elõírt kimutatásokat, bemutatja az ÁPV Rt.-hez hozzárendelt vagyon alakulását, éves mérlegét és eredmény-kimutatását, valamint azok kiegészítõ mellékleteit.

Az 1998. évi beszámolót az ÁPV Rt. Igazgatósága határozattal elfogadta. A Felügyelõ Bizottság véleményt készített, amelyet az Igazgatóság megtárgyalt, és annak alapján több ponton kiegészítette, átdolgozta és véglegesítette beszámolóját.

Az ÁPV Rt. 1998-ban végzett gazdálkodási tevékenységére a kettõsség volt jellemzõ. Az 1998-ra készített üzleti terv nagyobb privatizációs bevétellel számolt, abban az idõben az elõzõ kormány deklarálta a tömeges privatizáció folyamatának befejezését és ezzel együtt a privatizációs szervezet jövõjének átgondolását. A kormányváltás után az elképzeléseket átértékelték és megerõsítették azt a gondolatot, hogy a siettetett privatizáció helyett a vagyonkezelés is kapjon helyet. Az ÁPV Rt. vezetése újraértékelte a privatizációs program folytatását, így bizonyos tranzakciókra nem került sor a tervezettek közül. Ennek megfelelõen a második félévben a lebonyolított tranzakciók száma és a hozzá kapcsolódó bevétel csekélyebb volt az eredetileg tervezettnél.

Az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonhoz kapcsolódó összes bevétele 1998-ban 111.844 Ft. Ez 21.956 MFt-tal elmarad a tervezett értéktõl, melynek okát több tényezõ együttes hatása adja. Elmaradt az értékesítés és vagyonhasznosítás bevétele részben a megváltozott koncepció, részben a piaci körülmények változása miatt.

A kárpótlási jegyek felhasználására korábban kidolgozott koncepciót az ÁPV Rt felülvizsgálta, így elmaradtak a tervezett tranzakciók. Az eddig felhasznált kárpótlási jegyek ellenõrzésének befejezése után kerül sor a további koncepció kialakítására.

A megbízásból értékesítendõ vagyon bevétele nem realizálódott, mivel a kedvezõtlen értékpapír-piaci helyzet miatt a K & H Rt. részvényeinek tõzsdei bevezetése 1998-ban elmaradt.

A tervezettnél nagyobb bevételt realizált az ÁPV Rt az osztalékoknál. A tervezett 3.500 MFt helyett több, mint 5.000 MFt került a társaságoktól a tulajdonoshoz.

Az E-hiteles konstrukciók arányának stagnálását jelzi, hogy E-hitel és kapcsolt részletfizetés kevesebb, mint 1.000 MFt volt a beszámolási idõszakban.

Az ÁPV Rt. összes kiadásai 1998-ban 151.237 MFt-ot tettek ki, amely mintegy 19.000 MFt-al alacsonyabb a tervezett 170.500 MFt-os összegnél. A kiadások jelentõs tételeit a privatizációhoz kapcsolódó kiadások, illetve a privatizációs tartalék feltöltése jelentik.

Az ÁPV Rt 1998. évi privatizációs kiadásai jelentõsen eltérnek a tervezett értéktõl elsõsorban a Postabank tõkerendezése kapcsán végrehajtott akciók miatt.

A reorganizációs és válsághelyzetek kezelésének programját, az ilyen célra felhasználható összeget jelentõsen befolyásolta Postabank Rt. és az MFB Rt. konszolidációja. Ennek érdekében a költségvetési törvénynek az ÁPV Rt.-t érintõ egyes tételeit is módosítani kellett. A Kormány az 1155/1998. (XII. 9.) Kormányhatározatában döntött egyebek között a Magyar Fejlesztési Bank Rt. helyzetének rendezése érdekében teendõ állami intézkedésekrõl. Az MFB Rt. tõkehelyzetének rendezésére az Államkincstár a bank könyvvizsgálója ajánlásának megfelelõen, a Pénzügyminiszter döntése alapján 37.700 MFt-ot fordított, melyet az ÁPV

Rt.-n keresztül folyósított az MFB Rt.-nek.

A Postabank Rt. és az MFB Rt. 1998. májusi konszolidációjára az elõzõ Kormány kezdeményezésre az ÁPV Rt. a következõ összegeket fordította közvetlenül, vagy közvetve:

Az ÁPV Rt. a Postabank Rt. májusi rendezése során összesen 25.800 MFt-ot (2.000+1.800+6.700+15.300) fordított a saját forrásaiból a konszolidálásra, amelybõl közvetlen, vagy közvetve 20.000 MFt került a Postabankhoz, 5.800 MFt pedig végeredményben a költségvetés bevételét képezte. Ezt egészítette ki az MFB Rt. 4.000 MFt-os saját forrása és így alakult ki összesen a 24.000 MFt-os teljes összeg.

A Postabank Rt. decemberi tõkerendezésekor a ÁPV Rt. 20.000 MFt értékben jegyzett részvényeket.

A Postabank Rt. kétszeri tõkerendezéséhez felhasznált összegek részben a reorganizációs, részben a válsághelyzetek kezelésére szolgáló keretet terhelték, ill. a költségvetési törvény módosítása alapján a privatizációt elõkészítõ kiadások terhére történtek.

A közvetlen költségvetési befizetést az ÁPV Rt. még az elsõ félévben teljesítette. Az állami vagyon utáni osztalékbevétel és az adóskonszolidáció után járó befizetés módosított elõirányzata 6.000 MFt. Az 1998. évben befolyt osztalék és az adóskonszolidáció bevétele nem fedezte a költségvetési törvény által elõírt fizetési kötelezettséget, így a különbözetet a privatizációs bevételbõl fedezte az ÁPV Rt.

A költségvetési törvény jelentõs kiadási kötelezettségeket ír elõ egyes, kiemelten fontos területek számára. A kifizetések döntõen a törvényben meghatározott alapokba irányulnak.

Ezeket a kötelezettségeket az ÁPV Rt. általában ütemezve az átvevõ minisztériummal megkötött megállapodás szerint fizette ki. Az ilyen típusú kötelezettségét az ÁPV Rt. teljesítette, amely 16.043 MFt kiadást jelentett.

Az ÁPV Rt. kiadásait formálisan növeli a privatizációs tartalékba helyezett összeg is, amely 51.611 MFt. A tartalék az ÁPV Rt. jövõbeni kötelezettségeinek fedezetét biztosítja.

Az ÁPV Rt. tevékenységében 1998-ban erõsödött az ellenõrzõ-, controlling és növekvõ szerephez jutott a vagyonkezelõi tevékenység. A reorganizációs tevékenység két jól elkülöníthetõ területen zajlott, egyrészt a privatizálható társaságok azon körét érintette, amelyeket a reorganizációval privatizálható állapotban kellett tartani, illetve a tartós állami tulajdonban maradó társaságok köre, ahol a cégek feljavítását nemzetgazdasági, ágazatpolitikai megfontolások és ágazatpolitikai pozíciók javításának szándéka indokolta.

Az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyona és vagyonváltozása

Az ÁPV Rt. korrigált hozzárendelt vagyona 1997. december 31-én 841.961 MFt, 1998. december 31-én pedig 730.180 MFt volt. (E vagyon 1998. évi változásaira vonatkozó részletes adatokat az 1.sz. melléklet tartalmazza.).

A 111.781 MFt-os vagyoncsökkenésben a konszolidáció (az 1997. évi Beszámoló készítésekor még nem ismert konszolidációs különbözet 20.763 MFt volt) miatti mérlegadat-korrigálásokon, a cégek gazdálkodási eredményein, a tranzakciós vagyonváltozásokon túl "technikai", a vagyonértékelési, számbavételi elvekben (1998. december 31-ével) bekövetkezett jelentõs változások is szerepet játszottak.

A "technikai" változások fõbb elemei:

A hozzárendelt vagyon tehát - a módosított nyilvántartás szerint - a következõ vagyonelemeket tartalmazza:

1. állami vállalatok
2. gazdasági társaságok
3. elvont/vásárolt/átvett vagyonelemek
4. termõföld
5. pénzkészlet
6. államkötvény a gázközmûvel kapcsolatos járandóság fedezetére
7. követelések
8. kötelezettségek.

A hozzárendelt vagyon a mûködõ, a felszámolás, illetve a végelszámolás alatt álló vállalatokat, társaságokat egyaránt tartalmazza. E vagyon nyilvántartása nem piaci értéken jeleníti meg a vállalati, társasági részesedéseket, az elvont, átvett, vásárolt vagyonelemeket és a termõföldet.

(MFt)

Az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonába 1998. december 31-én 686 vállalat és társaság (305+381) tartozott.

Ebbõl 1998 végén 468 (68 %) felszámolás és végelszámolás alatt állt.

1998 végére az ÁPV Rt.-hez tartozó mûködõ cégek száma 218-ra változott: a vállalatok száma átalakulás következtében 3-ról 2-re, a társaságoké pedig 70-nel, 216-ra csökkent.

A mûködõ cégekbõl 1998. végén 89 cég a privatizációs törvény értelmében tartós állami tulajdonba tartozott 335.439 MFt értékben.

A hozzárendelt vagyon adott évi változása a tárgyévi tranzakciókból következõ vagyonváltozáson túlmenõen tartalmazza a korábbi évekre vonatkozó utólagosan rögzített tranzakciók, illetve az adatpontosításból adódó korrekciók hatását is. A korrekciók a vagyonelemekben 20.512 MFt növekedést, illetve 12.540 MFt csökkenést okoztak.

A privatizálható vagyon nagysága 1998 végén 341.289 MFt.

(MFt)

Az állam vállalkozói vagyona a privatizáció nyolc éve során jelentõsen lecsökkent. 1998. végén a privatizálható vagyon azokat a vagyonelemeket tartalmazta, amelyeket üzleti, politikai vagy egyéb megfontolásból még nem értékesített a privatizációs szervezet. A társaságok értékesítési idõpontja 1998-ban alapvetõen a piaci körülményektõl függött, meg lehetett várni a kedvezõ értékesítési idõpontot.

Vállalatok

Az ÁPV Rt. tulajdonában lévõ vállalatok száma 1998-ban 305-re csökkent.

Az összes vállalaton belül a mûködõk száma jelentéktelen (3) volt, ami a Mecsekérc Rt.-vé alakulása következtében kettõre, nyilvántartási értékük pedig 129 MFt-ra csökkent.

A végelszámolásban lévõ vállalatok száma 23-ra csökkent úgy, hogy 1 bekerült, 21 pedig kikerült e körbõl.

A mûködõ vállalatok értékelése saját tõke értéken, a végelszámolás alatti vállalatok értékelése az utolsó kontrolling mérleg szerinti vagyonérték 50%-án, míg a felszámolás alatt álló vállalatok esetén 0 értéken történik. (Azon vállalatoknál, ahol a végelszámolási zárómérleg már összeállításra került a teljes érték kerül figyelembe vételre.)

A felszámolás alatt lévõ vállalatok száma öttel csökkent oly módon, hogy 12 bekerült, 17 pedig kikerült e körbõl. Az állami vállalatok több, mint 90 %-a az év végén felszámolás alatt állt.

Az 1998. évben sikeresen lezárult végelszámolási eljárások alapján az ÁPV Rt. részére 370 MFt értékben történt maradványvagyon átadás.

A felszámolás alatt lévõ vállalatoknál összességében 4 MFt maradványvagyon keletkezett, a cégek 0 értéken történõ beszámítása reálisnak tekinthetõ.

Társaságok

A beszámoló vagyoni adatai a társaságoktól beérkezett éves zárómérlegeken alapulnak.

Az ÁPV Rt. tulajdonában lévõ társaságok száma az év során 67-tel csökkent.

Az összes társaságon belül a mûködõk száma 70-nel, 216 db-ra csökkent, alapvetõen értékesítés következtében. E 216 mûködõ társaságban az ÁPV Rt.-re jutó saját tõke értéke 653.476 MFt.

Vagyonkezelési szerzõdés van érvényben (2001. december 31-ig) a legnagyobb magyarországi vasmûre, a Dunaferr Rt.-re az Acél XXI. Kft.-vel, valamint a Bábolna Rt. egyik leányvállalatával, a Bábolna Ipari-, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. -vel.

A végelszámolásban lévõ társaságok száma 1998-ban 19-re csökkent a következõ folyamatok eredõjeként: további 8 társaság bekerült e körbe, 9 társaság végelszámolása pedig befejezõdött, illetve felszámolásban folytatódott.

Az ÁPV Rt. tulajdonában lévõ társaságoknak év elején mintegy 32 %-a, év végén 38 %-a felszámolás alatt volt. Számuk 146-ra emelkedett úgy, hogy 19 társaság bekerült, 15 pedig kikerült e körbõl.

A sikeresen lezárult 5 végelszámolási eljárásból átvett maradványvagyon értéke 203 MFt-ot tett ki. Az állami vállalatokhoz hasonlóan a vagyon értékelésének szabálya ebben az esetben is nagyságrendileg megalapozott.

A lezárult felszámolások esetében a 97 MFt nyilvántartott vagyonértékbõl az ÁPV Rt. részére visszatérítés nem történt.

A reorganizáció során 13.137 MFt tõkeemelésre került sor a társaságoknál, amely növelte azok vagyonát. Tõkeemelésekbõl összességében 8.998 MFt vagyonnövekménye származott az ÁPV Rt.-nek, amelyet a tárgyévi vagyonváltozás tartalmaz.

Jegyzett tõke csökkentés 1998 folyamán 4 társaságnál történt, s ez az ÁPV Rt. kezelésébe tartozó vagyon 4.653 MFt csökkenéshez vezetett. A vagyoncsökkenést gyakorlatilag teljes egészében a Nitrokémia Rt. és a Pécsi Erõmû Rt. tõkecsökkentése eredményezte.

Az ÁPV Rt. 1998. folyamán 12 társaságban vásárolt részesedést, összességében 16.611 MFt értékben. A tranzakciókkal 5.853 MFt névértékû részvénycsomag került az ÁPV Rt. birtokába, amely 6.911 MFt vagyonnövekedést eredményezett. Kiemelést érdemlõ tranzakció volt ezek közül a Kereskedelmi és Hitel Bank Rt. 4.524 MFt névértékû részvénycsomagjának megvásárlása 15.337 MFt-ért, amely az összes befektetés több, mint 90%-át tette ki.

Az év folyamán 12 db új társaság került az ÁPV Rt. portfoliójába. Ezen társaságok közül 4 db-ot az ÁPV Rt. újonnan alapított, 3 társaságot megvásárolt, míg a további 5 társaság maradvány vagyonként, illetve átvétellel került az ÁPV Rt. portfoliójába. Az alapított társaságok közül legjelentõsebbnek a Nitrokémia Rt. tõkecsökkentéssel kivont vagyonelemeinek felhasználásával létrehozott Nitrokémia 2000 Rt. Az új társaságok 1998-ban 5.449 MFt-tal növelték az ÁPV Rt. kezelésébe tartozó vagyon nagyságát, amelybõl a Nitrokémia 2000 Rt. 2.975 MFt-tal részesedett.

Az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonában az elvont, átvett és vásárolt vagyonelemek (továbbiakban: eszközök) értéke 1997. december 31-én 23.552 MFt-ot, 1998 végén 20.249 MFt-ot tett ki, így ezen eszközcsoport értéke 3.303 MFt-tal csökkent a hozzárendelt vagyonban.

A vagyonmozgás fõbb összetevõi:

• Az ÁPV Rt. különbözõ Kormányhatározatok alapján jelentõs, 2.758 MFt értékû ingatlan vagyont adott át települési önkormányzatoknak, illetve amennyiben az önkormányzatok erre nem tartottak igényt, adott vissza a Kincstári Vagyoni Igazgatóságnak.
• Az ÁPV Rt. rendelt vagyonából az 1.200 MFt értéket képviselõ, Bp., XI. Fehérvári u. 70. sz. alatti ingatlan értékesítéssel átkerült az ÁPV Rt. saját vagyonába.
• További jelentõs vagyoncsökkenést okozott 1.040 MFt nyilvántartási értékû vagyonelem értékesítése külsõ befektetõk részére.
• Az ÁPV Rt. üzleti céljainak megfelelõen esetenként egyes vagyonelemeket átcsoportosít, vagy a rendelkezésre álló vagyonelemekbõl új társaságokat hoz létre. Ennek részeként 1.196 MFt nyilvántartási értékû eszköz került különbözõ, elsõsorban vagyonkezelõ társaságokba apportállásra. Ezen vagyonelemek a tõkeemeléseken keresztül a társasági vagyon növekedését okozták. Az apport és a nyilvántartási érték aránya ezen vagyonelemek vonatkozásában közel 100%-os, amely ezen ingatlanoknál a nyilvántartási érték piaci értékítéleten keresztüli visszaigazolását jelenti.
• A vagyoncsökkenés mellett az ÁPV Rt. 1998. folyamán 2.102 MFt értékben vásárolt eszközöket, elsõsorban ingatlanokat üzleti céllal. A vásárlások részben készpénzes, részben eszközcsere keretében történtek.
• Nagyságrendileg nem elhanyagolható az ÁPV Rt. és más társaságok közötti ingatlancsere sem.

Jelenleg az ÁPV Rt. vagyonkezelésébe 417.936 hektár termõföld tartozik. Ebbõl az 1995. évi XXXIX. számú törvény 28.570 ha erdõterületet és 92.000 ha csatlakozó területet a kincstári vagyon körébe utal, ennek rendezése folyamatban van.

Bevételek és kiadások

Az ÁPV Rt. bevételeinek alakulása 1998-ban (MFt)

Az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonhoz kapcsolódó összes bevétele 1998-ban 111.844 MFt, mely bevételek egy része az elõzõ évi értékesítések részletfizetésébõl származik.

Az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonával kapcsolatos összes bevétel 21.956 MFt- tal elmarad a tervezett értéktõl, melynek okát több tényezõ együttes hatása adja.

A kárpótlási jegyek felhasználására korábban kidolgozott koncepciót az ÁPV Rt. felülvizsgálta, így nem került sor a tervezett tranzakcióra.

A megbízásból értékesítendõ vagyon bevétele nem realizálódott.

A tervezettnél nagyobb bevételt realizált az ÁPV Rt. az osztalékoknál. A tervezett 3.500 MFt helyett több mint 5.000 MFt folyt be.

Az E-hiteles konstrukciók arányának stagnálását jelzi, hogy E-hitel és kapcsolt részletfizetés kevesebb, mint 1.000 MFt. volt a beszámolási idõszakban.

A bevételek realizálásában bizonytalanságot okozott a részletfizetési konstrukcióban bonyolított értékesítések 1998. évi lezárása. A Budapesti Értéktõzsde árfolyam-alakulása miatt a MOL Rt. és az OTP Rt. részvényeit - a korábban részletfizetésre jegyzõk - csak részben vették át. A részletfizetésbõl származó bevétel egy része csak 1999-ben realizálódott.

Részvény és üzletrész értékesítés

Az 1998. évi értékesítési politikát alapvetõen a piaci tényezõk határozták meg.

Néhány, az ÁPV Rt. 1998. évi tervében szereplõ társaságra (pl. Hungaropharma, CD Hungary) az értékesítési politika II. félévi átgondolása miatt nem került sor.

1998-ban az ÁPV Rt. 72 tranzakció során 54 cég részvényét és üzletrészét értékesítette. Az ügyletek az elsõ félévre koncentrálódtak. (A részletes adatokat a 3. és 4. számú mellékletek tartalmazzák)

Az értékesítés volumene névértéken 45.823 MFt, saját vagyon értéken 62.181 MFt, szerzõdéses értéken pedig 78.481 MFt volt.

Az összes részvény- és üzletrész értékesítéshez kapcsolódó szerzõdéses érték 93 %-a 4 cég (MOL Rt., Árpád Ingatlanhasznosító Rt., ÉMÁSZ Rt., Budapesti Erõmû Rt.) 5 tranzakcióban történõ értékesítéséhez kapcsolódott, ebbõl 88 % a MOL Rt. 2 tranzakciójából adódott.

Az összes értékesítésbõl származó mintegy 33.000 MFt-os nyereség alapvetõen a MOL Rt. tranzakcióiból származó 58.000 MFt nyereség, illetve a DAM, az IKARUS és a HUNGAROCAMION Rt.-k részvényértékesítéseinél képzõdött 21.000 MFt veszteség eredõje.

A részvény és üzletrész értékesítés 92 %-a készpénz, mintegy 4 %-a kárpótlási jegy ellenében történt.

A kedvezményes technikák súlya az elõzõ évekhez viszonyítva csekély volt.

Kiadások

(MFt)

Az ÁPV Rt. összes kiadásai 1998-ban 151.237 MFt-ot tettek ki, amely 19.263 MFt-tal alacsonyabb a tervezett 170.500 MFt-os összegnél. A kiadások jelentõs tételeit a privatizációhoz kapcsolódó kiadások, illetve a privatizációs tartalék feltöltése jelentik.

A reorganizációs kiadásokra fordítható összeget a törvény módosította, így a 17.000 MFt-os keret 15.000 MFt-ra csökkent. A tényleges felhasználás ennél alacsonyabb (13.377 MFt), mivel a Kormány döntési körébe tartozó keret nem teljes egészében került felhasználásra.

Az 1998. évi költségvetésrõl szóló törvény rendelkezik arról, hogy reorganizációs célra 17.000 MFt-ot használhat fel az ÁPV Rt. A törvényt az 1998. évi XC. törvény módosította, mely szerint a reorganizációra fordítható összeg csak 15.000 MFt.

Az ÁPV Rt. feladataiban már 1998-ban megerõsödött az a folyamat, hogy a privatizációs tevékenység mellett a vagyonkezelés egyre nagyobb hangsúlyt kapjon. A privatizációs és vagyonkezelõ szervezethez tartozó társaságok száma csökken, és szûkül az a kör, amelyekben még privatizálandó tulajdonrészek vannak. A társaságok több csoportba sorolhatók. Egyrészt a teljesen vagy részben tartós tulajdonnal rendelkezõ, másrészt a teljes egészében privatizálandó társaságok körére.

Az ÁPV Rt. portfoliójában több olyan társaság van még, amelyek gazdasági stabilizálása az elõzõ idõszakban elmaradt, vagy nem fejezõdött be és privatizációjuk révén ezen források biztosítása nem várható. A privatizáció korábbi folyamata több olyan példát szolgáltat, hogy a magánosítás nem eredményezte néhány fontosnak ítélt társaság rentábilis mûködésének megteremtését. Ezeknél szükséges lehet az állam átmeneti aktív tulajdonosi részvétele a mûködés helyreállítsa érdekében. Az ilyen típusú kiadások nem sorolhatók a reorganizáció fogalomkörébe.

Az ÁPV Rt. kiadási kötelezettségei között a legjelentõsebb tételek a költségvetési törvény által elõírt állami költségvetéssel szembeni kötelezettségek. Az 1998. évben teljesített, a költségvetési törvény által meghatározott kiadások összege 38.430 MFt volt.

Az költségvetési befizetések körébe az állami vagyon utáni részesedés, az adóskonszolidáció következményeként a privatizációs bevételbõl a Pénzügyminisztériumot megilletõ rész, valamint az elõírt és engedélyezett kiadások teljesítése után a közvetlen költségvetési befizetés tartozik. A közvetlen költségvetési befizetést az ÁPV Rt. még az elsõ félévben teljesítette. Az állami vagyon utáni osztalékbevétel és az adóskonszolidáció után járó befizetés módosított elõirányzata 6.000 MFt.

Az 1998-ban befolyt osztalék és az adóskonszolidáció bevétele nem fedezte a költségvetési törvény által elõírt fizetési kötelezettséget, így a különbözetet a privatizációs bevételbõl fedezte az ÁPV Rt.

A volt szovjet ingatlanok környezetvédelmi kárelhárításával kapcsolatos megbízási díjként (ÁFA nélkül) az ÁPV Rt. 1998-ban 453 M Ft-ot fizetett ki, melybõl a nem az ÁPV Rt. portfolióba tartozó ingatlanokra 397 MFt-ot fordított.

Jelentõsen módosult a közvetlen privatizációs és privatizációt elõkészítõ kiadások, vagyonkezeléssel kapcsolatos ráfordításainak összege. A módosítás indoka, egyrészt a nagyobb privatizációs bevétel, amely alapján arányosan növelni lehetett a kiadásokat. Ezen kívül ebbõl a tételbõl kellett végrehajtani a Postabank 20.000 MFt-os tõkeemelését, ill. a K&H részvényeinek kivásárlását.

Az ÁPV Rt. vagyonkezelési tevékenysége, helyzetkép az ÁPV Rt. portfolióiról

Agrárgazdaság

Az ÁPV Rt. 27 tartós állami tulajdonú mezõgazdasági társaság felett gyakorolja a tulajdonosi jogokat. A 27 társaság 1998. évben 67 MrdFt saját, 38 MrdFt jegyzett tõkével rendelkezik.

A társaságok értékesítési árbevétele 1998-ban 101,8 MrdFt volt, 29 %-kal magasabb az elõzõ évinél. Az árbevétel döntõ hányadát Bábolna, Bóly, Dalmand és a Komáromi, valamint a Dél-Pest-megyei mezõgazdasági társaságok adták.

A társaságok 1998. évi tevékenységében a hagyományos vetõmagtermesztésen, tenyészállat-elõállításon, árutermelésen kívül jelentõs szerepet kapott az EU csatlakozásra való felkészüléssel összhangban az integráció bõvítése, a technológiai-technikai eszközök mûszaki megújítása.

A reorganizációra tekintettel az ÁPV Rt. a társaságok 1997. évi eredménye után osztalékot nem vont el.

A vagyonkezelési tevékenység egyik súlyponti része az elkövetkezõ idõszakban a társaságok stratégiai programjában szereplõ feladatok realizálása, ezek folyamatos ellenõrzése és a hatékonysági követelmények fokozott érvényesítése, melyek az 1998. évi tervelõirányzatoknál is megfogalmazásra kerültek a társaságok által tervezett üzleti eredmény felemelésével.

Erdõgazdaság

Az ország 1,7 millió ha erdõterületébõl az ÁPV Rt. 19 erdõgazdasági társasága mintegy 970 ezer hektár állami erdõt és egyéb földterületet kezel a Kincstári Vagyoni Igazgatósággal 1996-ban kötött ideiglenes vagyonkezelõi szerzõdés alapján.

A kezelt területbõl 320 ezer hektár a védett természeti terület. Ezeken a területeken az erdõgazdálkodás korlátozott, a normál technológiák helyett különleges költségesebb eljárásokat kell végezni.

1998-ban az erdõmûvelésben lehetõség adódott közmunkások foglalkoztatására, amely jelentõs mértékben hozzájárult az 1998. évi terv túlteljesítéséhez.

Az ÁPV Rt. 1998-ban 14 erdõgazdaságnál hajtott végre reorganizációs intézkedéseket, mely a szabályzórendszer változásából fakadó negatív hatások enyhítését, a forgótõke-ellátottság javítását, valamint az elõzõ évek forráshiánya miatt elmaradt beruházások részbeni pótlását célozta. Ennek keretében 1.515 MFt tõkeemelésre és az ÁPV Rt. által átvállalt kamatozású 1.196 MFt hitel felvételére került sor.

Termõföldvagyon kezelése és hasznosítása

Az ÁPV Rt. vagyonkezelésébe mintegy 417 ezer hektár termõföld tartozik, melybõl 231.609 hektár területet külsõ bérlõk által 560 szerzõdés alapján hasznosul. Ehhez 172.063 hektár a tartós állami tulajdonú társaságok által használt földterület adódik, ami szintén haszonbérleti szerzõdésekkel lefedett. 17.769 hektár a szerzõdés nélküli földhasználati díjat fizetõk területe.

Energetika

A portfolió legjelentõsebb eleme az MVM Rt., melynek szerepe az iparágban az áramszolgáltatók és erõmûvek privatizálása után is meghatározó. Az MVM Rt. az erõmûvek által termelt villamos energiát kizárólagos joggal veszi át és értékesíti. A villamos energia szállítása a 100%-ban tulajdonában lévõ alaphálózaton keresztül történik. Az MVM Rt. 1998. évi gazdálkodása, az árba beépített 4,8 %-os tõkearányos nyereség megtérülésén túl biztosítja a jövedelmezõséget.

Az EU tulajdon- és országsemleges szabályozást ír elõ, az új mûködési modellt 2000-ig kell kialakítani.

A MOL Rt. harmadik összetett részvényértékesítésére 1998 márciusában került sor. A nemzetközi és hazai tõkepiacon 11,2 % -os részvénycsomag került értékesítésre. Ezzel az állami tulajdon részaránya a privatizációs törvényben rögzített 25 %+ 1 szavazat mértékre csökkent.

Ipar

Az ÁPV Rt. ipari portfolióját kohászati, alapanyag-ipari, valamint feldolgozóipari elsõsorban gépipari, hadiipari, és könnyûipari - cégek alkotják.

A portfolió helyzetét alapvetõen befolyásolták:

• az általános világpiaci recesszió, amely a kohászat és a gépipar területét érintette,
• a vaskohászatban érvényesített kormányprogram, mely az ágazat gazdálkodási feltételeit és privatizációs lehetõségeit befolyásolta,
• nem az ÁPV Rt. kompetenciájába tartozó stratégiai kérdések eldöntetlensége, pl. honvédelem, ezen belül a hadiipar,
• a társaságok gazdálkodására jelentõs befolyással bíró törvényi szabályozás, alkalmasint szabályozatlanság,
• az ÁPV Rt. korlátozott lehetõségei az átmeneti vagyonkezelés tekintetében, mely meghatározza a portfolióra jellemzõ válságkezelést is.

Az ÁPV Rt. Ipari Ügyvezetõ Igazgatóságának tevékenysége 1998-ban a következõkre korlátozódott:

• a borsodi térség válságkezelési programján belül a vaskohászat reorganizációs programja a kormányhatározatoknak megfelelõen,
• a társaságok válságkezelése,
• kiemelt társaságok privatizációja (GYSGY-Rehab, DAM, Láng Gépgyár, stb.)
• nehéz helyzetben lévõ társaságok eszközalapú privatizációja (Tisza Cipõgyár, MM Rt.)
• privatizációt elõkészítõ vagyonkezelés (Zsolnay Porcelán Rt., TESCO stb.)

Infrastruktúra

Az infrastruktúra portfolió kiemelkedõ jelentõségû és nagyságrendû társaság-együttese a magyarországi helyi és helyközi személyszállítást döntõ mértékben bonyolító Volán társaságok. Az ÁPV Rt. portfoliójába jelenleg 24, tartós állami részesedéssel rendelkezõ Volán társaság tartozik.

A Volán társaságok pénzügyi helyzete összességében közepesnek mondható, árbevétel-arányos jövedelmezõségük alacsony.

A Volán társaságok gazdálkodását alapvetõen meghatározza, hogy jelenleg - jogszabályi és törvényi elõírások alapján - részben közellátási feladatokat is ellátnak, amihez az állami támogatás nélkülözhetetlen. A központi és önkormányzati árkiegészítések biztosítása a Volán társaságok mûködtetéséhez nélkülözhetetlen.

A területileg szervezõdött Volán társaságoknak az ország közlekedésében, személyszállításában kiemelt szerepük van, de ellentmondás áll fenn a jármûparkkal szemben felmerülõ igények és annak leromlott mûszaki állapota között. A közlekedési infrastruktúrában elfoglalt súlyuk miatt privatizációs stratégiájuk kidolgozása nagyon összetett, több éve folyik.

Az 1997-es privatizációs törvény alapján a Volán társaságokban 50%+1 szavazatnak állami tulajdonban kell maradni. 1997-ben már sor került szervezeti összevonásokra, mûködési feltételek összehangolására.

Egyidejûleg folyik az EU jogharmonizációval összefüggõ feladatok felmérése, az integrációnak a közlekedéssel kapcsolatos kihatásaira való felkészülés, az ütemezés megtervezése, stb.

A mûködõképesség fenntartása és az eredményes privatizáció érdekében korrekt, pénzügyileg alátámasztott stratégiai tervek szükségesek. Az állami szerepvállalás még hosszabb ideig szükséges és indokolt.

A portfolió egyik legkritikusabb cége az Antenna Hungária Rt., mely a magyar rádió-televízió hírközlési piac meghatározó szolgáltatója. A társaság gazdálkodását tekintve évek óta súlyos pénzügyi helyzetben van, döntõen a mûsorszolgáltatók tartós, jelentõs összegû tartozása miatt. Vagyoni helyzetét tekintve a saját tõke közel 1.000 MFt-tal növekedett 1998-ban, ami a korábbi évek kedvezõ tendenciájának folytatása. Kedvezõtlen ugyanakkor, hogy az idegen tõke aránya túlhaladta a 35 %-ot. Pénzügyi helyzete rendkívül feszült, forgótõke ellátottsága kritikus. A kedvezõtlen pénzügyi helyzet ellenére a cég jövedelmezõsége megfelelõ. A társaság fejlesztési-befektetési igényeire nincs fedezet annak ellenére, hogy a társaság távközlési szerepvállalásának bõvítésével mind a kormányzat, mind az ÁPV Rt. egyetért.

Ingatlanhasznosítás

Az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonához tartozó állami tulajdonú ingatlanok fõ csoportjai:

• állami vállalatok átalakulása, társaságok végelszámolása, felszámolása során képzõdött ingatlanvagyon,
• volt szovjet - és munkásõr ingatlanok
• HM-tõl értékesítési megbízással átvett ingatlanok.

Az ÁPV Rt. ingatlan csoportjának portfoliójába elsõsorban ingatlanhasznosítással, ingatlan-alapok kezelésével foglalkozó társaságok tartoznak. Ezen társaságok fõ tevékenységi köre lakások, irodák, egyéb volt ipari ingatlanok bérbeadása, vagyonkezelése, új lakóingatlanok építése, értékesítése.

A CD Hungary Rt. privatizációja több éve húzódik, az 1999-es értékesítési tervben szerepel.

A BIF Rt. részvényeinek mintegy 75 %-a került 1998-ban kárpótlási jegyért értékesítésre. Az ÁPV Rt.-nél maradó 25,8 %-nyi részvény pakettbõl az MFB-s portfolió csere során az MFB-hez került 15,8 % és az ÁPV Rt. vállalta, hogy 2001-ig a fennmaradó 10 %-ot elkülöníti.

A Váltó-4 Libra Rt.-t eredetileg a Postabank Invest Rt. alapította és részvénycsere folytán került az ÁPV Rt.-hez.

A portfolióban már csak 3 volt szovjet repülõtér szerepel, melyek értékesítésére várhatóan 1999-ben sor kerül.

Pénzintézetek, biztosító és egyéb, korábban a Pénzügyminisztériumhoz tartozó társaságok

A Pénzügyminiszter 1998. július 27-én kelt nyilatkozatában Képviseleti Meghatalmazást adott az ÁPV Rt. elnök-vezérigazgatójának, hogy a Magyar Állam nevében korlátozás nélkül, teljes körûen eljárjon az állami tulajdonnal rendelkezõ pénzintézetek, biztosító és egyéb társaságokban.

A Postabank Rt. konszolidálása során alapelvként került rögzítésre, hogy a bankot meg kell tisztítani a veszteséges portfolió elemektõl és kikerüljön a mérlegbõl minden olyan eszköz, ami nem fér össze a hitelintézeti törvény elõírásaival. Ennek értelmében a konszolidáció lényeges eleme, hogy az említett portfolió kivásárlásra kerüljön a Bank mérlegébõl és ennek értékesítésével egy erre szakosodott work-out cég kerüljön megbízásra.

A több hónapos elõkészítõ munka és tárgyalások után december 30-án lezajlott a Postabank Rt. rendkívüli közgyûlése. A Társaság alaptõkéje 21 MFt-ra lett leszállítva, majd 152.000 MFt-os zártkörû alaptõke emelés révén (760%-os ázsióval) az alaptõke 20.000 MFt-ban lett megállapítva. A Postabank Rt. work-out cégébe 11.000 MFt nettó értékû hitelállomány került át. A Bankból véglegesen kikerült eszközök értéke 125.000 MFt, amit állami garanciával biztosított 41.500 MFt-os névértékû kötvénnyel vásárolt meg a REORG-APPORT Rt. (az ÁPV Rt. tulajdonában lévõ REORG Rt. által alapított cég).

ÁPV Rt. tulajdoni arány konszolidáció elõtt 3,12%, a konszolidáció után 13,15%.

A Postabank Rt. az 1998-as üzleti évet 132.000 M Ft-ot meghaladó veszteséggel zárta.

A Postabank Rt. állami konszolidációjának egyik lépéseként a Reorg Rt.-n keresztül az ÁPV Rt. tulajdonban levõ Reorg Apport Rt. megvásárolta a Postabank Rt. minõsített követeléseinek 125.000 MFt könyvszerinti részét. A követelések vételárát a Reorg Apport Rt. 41.000 MFt kötvénykibocsátással fedezte. Ennek során a társaság esetlegesen várható veszteségének pótlására az ÁPV Rt. szerzõdésben vállalt kötelezettséget. Az 1998. december 30-án aláírt többoldalú szerzõdésben a Pénzügyminisztérium vállalta, hogy az ÁPV Rt. kezdeményezésére a szükséges forrásokat az aktuális költségvetési törvény útján biztosítja.

Az ÁPV Rt. ellenõrzési tevékenysége

Az ÁPV Rt. ellenõrzési tevékenysége szervezett formában elsõsorban két szervezeti egységhez tartozik. A Tranzakciókat Ellenõrzési Ügyvezetõ Igazgatóság (TESZÜI) és a Belsõ Ellenõrzési Ügyvezetõ Igazgatóság (BEÜI) feladatköre a rendszeres ellenõrzés. Természetesen a tranzakciós igazgatóságok és a funkcionális igazgatóságok feladata is a feladatkörükbe tartozó társaságok munkájának ellenõrzése. A társaságok testületeiben általánossá vált az ÁPV Rt. képviselõ jelenléte, amely módot ad a tulajdonos informálódására, ellenõrzési lehetõségére.

A TESZÜI 1998-ban összesen 86 vizsgálatot végzett. Ebbõl 47 esetben bejelentés, illetõleg hivatalos megkeresés alapján, 39 ügyben pedig belsõ kezdeményezésre indult vizsgálat. A bejelentések közül 3 esetben ismeretlen volt a bejelentõ személye.

A vizsgálatok tárgy szerinti csoportosítása alapján megállapítható, hogy a legtöbb esetben az állami tulajdonban levõ társasági részesedések, ill. egyes vagyonelemek értékesítésének, valamint az érintett társaság gazdálkodásának szabályszerûségével és az ügyvezetés tevékenységével, valamint egyes végelszámolás alatt álló társaságokkal kapcsolatban folyt vizsgálat.

A bejelentések alapján folytatott vizsgálat 18 esetben igazolta a bejelentésben foglaltakat, 4 esetben tekinthetõ részben alaposnak a panasz, míg 25 esetben alaptalannak bizonyult a bejelentés.

A belsõ kezdeményezésre indult vizsgálatok közül 14 esetben tártak fel szabálytalanságot, illetve mulasztást, további 25 ügyben tájékoztató jelentés készült.

Az ÁPV Rt. átfogó belsõ ellenõrzési feladatait az ÁPV Rt. FB szakmai irányítása alatt mûködõ BEÜI végzi.

A BEÜI munkájában kiemelt szerepet kapott a nemzetgazdaság mûködõképessége szempontjából jelentõs társaságok privatizációs koncepciójának figyelemmel kísérése és a kormány által jóváhagyott koncepció végrehajtásának ellenõrzése. Kiemelt vizsgálat volt 1998-ban a DAM Rt.-hez, az IKARUS Rt.-hez, a TVK Rt.-hez és a HUNGALU Rt.-hez tartozó társaságok privatizációjához kapcsolódóan.

1.sz. melléklet: Az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonának változása.

3.sz. melléklet: Társaságok értékesítése nemzetgazdasági ágak szerint.

6.sz. melléklet: Követelésállomány.

7.sz. melléklet: Az ÁPV Rt. kötelezettségei.

8.sz. melléklet. Térítés nélküli vagyonátadás

Statisztikai számjel

Cégjegyzék száma

   Állami Privatizációs és Vagyonkezelõ Rt.       a vállalkozás megnevezése

   1133 Budapest, Pozsonyi út 69. 359-7600 a vállalkozás címe, telefonszáma

1998. évi
Éves beszámoló

Keltezés: Budapest, 1999. augusztus 04.

ÁPV Rt.

ÁPV Rt.

(összköltség eljárással)

(összköltség eljárással)