1999. augusztus

1. Az ápv rt. tevékenységének, mûködésének szabályozottsága

2. az ápv. rt. mûködése, saját vagyonnal való gazdálkodása

3. A belsõ ellenõrzési tevékenység

4. Az elõzõ számvevõszéki ellenõrzés tapasztalatainak hasznosulása

5. Az ápv rt. mûködéséhez kapcsolódó gazdasági társaságok

6. A számviteli rend

7. A központi költségvetésben elõírt kötelezettségek teljesítése

Rövidítések jegyzéke

1. Intézkedjen a Budapest, XI. ker. Fehérvári u. 70. sz. alatti épület beruházási-felújítási költségeinek tételes ellenõrzésérõl, és a vizsgálat eredményétõl függõen érvényesítsen felelõsségrevonást.
2. Terjessze a Kormány elé az átdolgozott Szervezeti Mûködési Szabályzatát és kapcsolódóan a Belsõ Ellenõrzési Szabályzatát. Továbbá gondoskodjon arról, hogy szabályzatai összhangban legyenek a hatályos jogszabályokkal és folyamatosan aktualizálja azokat.
3. Fizesse be a központi költségvetés javára a módosított 1997. évi CXLVI. tv. 7. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a szovjet csapatkivonás révén felszabadult ingatlanok hasznosításából származó (ráfordításokkal csökkentett) nettó bevétel 50 %-át.
4. Érvényesítse számvitelében a költségek helyes jogcím szerinti elszámolásának követelményét. A korábbi helytelen elszámolásokat korrigálja (pl. a közvetlen privatizációs és privatizációt elõkészítõ kiadások terhére elszámolt mûködési költségeket, a mûködési költségek között elszámolt 48,7 M Ft privatizációs költséget).
5. Vizsgálja felül a PRI-MAN és a PRIV-DAT Kft. társasági szerzõdésében rögzített, továbbá a mûködésükkel kapcsolatos szabályokat az adatvédelem érvényesítése érdekében.
6. Vizsgálja felül a megbízási szerzõdéseket és a feladat ellátásához szükséges folyamatos munkaviszonyt takaró szerzõdéseket váltsa fel munkaszerzõdésekkel.

1. Az ápv rt. tevékenységének, mûködésének szabályozottsága

A társaság tevékenységének, mûködésének jogszabályi keretei adottak. A költségvetési törvényben meghatározott kötelezettségek, ráfordítások teljesítéséhez azonban nem minden esetben adtak egyértelmû eligazítást. (Részletesen a központi költségvetésben elõírt kötelezettségek teljesítésérõl szóló 7. pontban.)

A társaság mûködését, gazdálkodását a belsõ szabályzatok lefedik. A tevékenységet, mûködést átfogó szabályzatokat a gazdálkodás részterületeire - elsõsorban a különbözõ juttatások körére - vonatkozóan rövidtávra hatályos utasítások egészítik ki.

Az ÁPV Rt. szervezete, mûködése az év elsõ felében összhangban volt a többször módosított 1076/1995. (VIII.8.) Korm. határozattal jóváhagyott Szervezeti, Mûködési Szabályzattal (SZMSZ), annak folyamatos karbantartása révén.

Az SZMSZ-t jóváhagyó kormányhatározatot 1998-ban kétszer módosították. Az 1031/1998. (III.27.) Korm. határozattal történõ módosítás - az üzleti tervben megfogalmazottakkal összhangban - szûkítette a szervezetet, a vezérigazgató helyettesek számát a korábbi háromról kettõre, az ügyvezetõ igazgatóságok számát 18-ról 15-re csökkentette. (Megszûnt a Vegyes Portfolió, a Pénzintézeti és a Nemzetközi Tõkepiaci Ügyvezetõ Igazgatóság.)

Az SZMSZ 1103/1998. (VII.31.) Korm. határozat szerinti módosítása elsõsorban munkajogi kérdésekben jelentett változást (pl. az elnök és a vezérigazgató lehet ugyanaz a személy is; a vezérigazgató helyettesek feletti munkáltatói jogok gyakorlása az igazgatóság helyett a vezérigazgató hatáskörébe került).

Az év utolsó harmadában a szabályozottság romlott az átfogó szabályzatok (SZMSZ, Belsõ ellenõrzési szabályzat) korszerûtlenné válása, illetve egyes részterületek szabályzatának felfüggesztése (munkaügyi szabályzat) következtében. Az SZMSZ számos elõírása - a módosításának kezdeményezése hiányában - aktualitását vesztette, mivel a társaság feladat- és szervezetrendszerét a Priv. tv. rendelkezései ellenére kormányhatározat nélkül változtatták meg.

Év végére a vezérigazgató helyettesek száma 4-re (pénzintézeti vezérigazgató helyettes, tranzakciós vezérigazgató helyettes) emelkedett. Módosult az ügyvezetõ igazgatóságok feladatköre (pl. Biztonsági és Adminisztratív Ügyvezetõ Igazgatóság, Tranzakciós Ellenõrzési és Szerzõdésmenedzsment Ügyvezetõ Igazgatóság). A véleményezõ, tanácsadó testületek (Privatizációs Ágazati Bizottság Ügyvezetõségi Értekezlet) mûködését felfüggesztették és hatáskörüket elvonták.

A helyszíni ellenõrzésünk lezárása idején (1999. június vége) készült el az új SZMSZ tervezete, amely elfogadása esetén hatályon kívül helyezi majd a jelenlegit.

Az SZMSZ tervezet a szervezeti struktúra változtatására a társaság vezetésének nagyobb mozgásteret biztosít pl. azzal, hogy a feladat- és hatásköröket címzetten csak a (gazdasági, funkcionális, pénzintézeti és tõkepiaci tranzakciós vagyonkezelési) vezérigazgató-helyettesek szintjéig határolja be.

A gazdálkodás, mûködés részterületeire vonatkozó szabályzatok közül a közbeszerzésrõl szóló 5/1998. sz. vezérigazgatói utasítás egyes rendelkezései nem harmonizálnak a közbeszerzésrõl szóló 1995. évi XL. törvény (továbbiakban Kbt.) vonatkozó elõírásával.

Az ÁPV Rt. nem privatizációs eljárásának és a közbeszerzési törvény alkalmazásának egyes kérdéseirõl szóló 5/1998. számú vezérigazgatói utasítás tárgyi hatálya - helyesen - kiterjed az ügyvédi megbízásra, ugyanakkor értékhatárra tekintet nélkül rögzíti, hogy az ügyvédi megbízási szerzõdéseket nem kell megelõznie három írásos ajánlatnak, ami viszont ellentmond a közbeszerzési törvény elõírásainak. Az ÁPV Rt. Jogi Igazgatóságának írásban kifejtett véleménye szerint az ügyvédekrõl szóló 1998. évi XI. tv. 4. §-a megfogalmazza a szabad ügyvédválasztás elvét, amivel összeegyeztethetetlennek tartanák a Kbt. szerinti pályáztatást. Álláspontjuk szerint véleményüket alátámasztja a Kbt. 9. §-a (2) bekezdésének a., és b. pontja is. Részükre az ügyben a Közbeszerzések Tanácsa az azonos tárgyú közbeszerzések részekre bontásának tilalmáról adott állásfoglalást.

Álláspontunk szerint az ügyvédi tevékenység, mint szolgáltatás a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozik, amennyiben a díjazás eléri a közbeszerzési értékhatárt (1999-ben 7,5 millió Ft). Ez nem jelenti az ÁPV Rt. esetében a szabad ügyvédválasztás sérelmét. Pusztán arról van szó, hogy amióta az ügyvédi pálya nyitottá vált, itt is versenyhelyzet alakult ki az ügyvédi szolgáltatások kínálatát illetõen.

(A jelzett jogértelmezési problémával összefüggésben az ÁPV Rt. összesen 96,3 M Ft ügyvédi költség esetében nem alkalmazta a közbeszerzési törvényt.)

Az ÁPV Rt. döntéselõkészítõ folyamatait, a döntési hatásköröket - a Priv. tv.-ben és a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvényben (továbbiakban Gt.) elõírtakhoz igazodó - SZMSZ, a kapcsolódó ügyrendek és más szabályzatok rögzítik. A döntési hatáskörök megosztott rendszeréhez szakmai tanácsadó, véleményezõ testületek kapcsolódnak. A heti rendszerességgel ülésezõ testületek leterheltsége - az elõterjesztések alapján hozott határozatok tükrében - nagyfokú volt. (1998-ban az Igazgatóság 537, az Ügyvezetõségi Értekezlet 766 önálló határozatot hozott.)

A vezetésváltásnál, majd azt követõen is a döntési mechanizmusban bekövetkezett változások a hatáskörök központosítása, a döntéselõkészítõ folyamat rövidítése, gyorsítása irányába mutatnak. (Megjegyezzük, hogy az Igazgatótanács régi és új elnöke és vezérigazgatója között a jogszabályban elõírt munkakör átadás-átvétel jegyzõkönyvileg dokumentáltan megtörtént.)

A vezérigazgató és az Igazgatótanács elnöke feladat- és hatáskörének összevonásával az ÁPV Rt. élén elnök-vezérigazgató áll, figyelemmel az SZMSZ 5.3. pontjára.

A 293/1998. (VIII. 27.) IG határozattal jóváhagyott elnök-vezérigazgatói döntés - az SZMSZ átfogó módosításának Kormány által történt jóváhagyásáig - az Ügyvezetõségi Értekezlet Ügyrendjérõl és a Privatizációs Ágazati Bizottság Ügyrendjérõl szóló 2/1998. sz., valamint az ÁPV Rt-n belüli tulajdonosi döntési hatáskörökrõl szóló 14/1995. sz. vezérigazgatói utasítások végrehajtását felfüggesztette és az azokban rögzített döntési hatásköröket magához vonta. (Az Ügyvezetõségi Értekezlet (ÜVÉ) a vezérigazgató tanácsadó véleményezõ testülete. A Privatizációs Ágazati Bizottságok (PÁB) a vezérigazgató által döntésre felhatalmazott vezetõ véleményezõ tanácsadó testületei az egyes portfoliókba tartozó cégekkel kapcsolatos tranzakciós döntéseknél.)

Az ÜVÉ és a PÁB tevékenységének felfüggesztése, illetve a döntési jogkörükkel az elnök-vezérigazgató döntési hatáskörének kiszélesítése (8/1998. sz. elnök-vezérigazgatói utasítás) módosította az érintett minisztériumok, fõhatóságok, illetve érdekképviseleti szervek Priv. tv.-bõl eredõ véleményezési, javaslattételi és egyetértési jogának kifejezési módját. Az elõterjesztések korábbi, munkaközi konzultációval történõ egyeztetési fórumait az érintettek jogosítványainak külön, írásbeli gyakorlása váltotta fel. A megoldás elvileg gyorsítja a döntéseket, egyszerûsíti a dokumentáltságot, ugyanakkor a vélemények kicserélésének elmaradása gyengít(het)i a döntések szakmai megalapozását.

Az elõterjesztések készítése, a döntés elõkészítés folyamata szabályozott, attól eltérni csak engedéllyel, felhatalmazással lehet. A különbözõ döntési (véleményezési) szinten hozott határozatok nyilvántartása, dokumentáltsága rendezett, ugyanakkor a határozatok "terítése" - az információ házon belüli áramoltatása - esetenként lassú.

Az eredeti, hitelesített elõterjesztések és határozatok az Igazgatósági Titkárság dokumentumtárában megtalálhatók, a számítógépes nyilvántartás segíti és biztosítja a gyors visszakeresést, elõfordult ugyanakkor, hogy egy-egy határozathoz házon kívül elõbb hozzájutottak, mint házon belül.

Megjegyezzük, hogy ellenõrzésünk nem terjedt ki az ÁPV Rt. iratkezelésének, az elõterjesztések dokumentáltságának ellenõrzésére. A belsõ ellenõrzés megállapításai szerint azonban ezen a téren elõrelépés a korábban tapasztaltakhoz képest lényegében nem történt. Az iratkezelést, az elõterjesztések dokumentáltságát a Belsõ Ellenõrzési Ügyvezetõ Igazgatóság 1999. év elején vizsgálta, s többek között megállapította: az ÁPV Rt. Iratkezelési rendjének szabályozottsága összhangban van a Levéltári törvénnyel (1995. évi LXVI. sz. tv.); a szabályzat nem rendelkezik ügyintézõi szinten az iratok nyilvántartási és rendezési kötelezettségeirõl; nem definiált: mi értendõ lezárt tranzakciónak. Ezért az iratok lerakása évekig elhúzódhat.

Az ÁPV Rt. számítástechnikával támogatott információs rendszere nem mûködtethetõ (vezetõi) irányítást támogató komplex rendszerként, mivel nem biztosítja megfelelõen a szükséges információk idõbeni gyors, zavartalan áramlását, a döntések megalapozását.

A fejlesztések nem kellõ összehangolására is visszavezethetõ, hogy a különbözõ szakterületek információs rendszereinek korszerûségi szintje jelentõsen eltérõ, így az adatbevitel, a visszakérdezés gyorsasága, az információ tartalom mélysége is eltérõ. Az egyes információs rendszerek nem integráltak, közöttük az átjárás technikailag és adattartalom szempontjából megoldatlan. A különbözõ szervezeti egységek a saját rendszerüket mûködtetik, és az annak megfelelõ szerkezetû és mélységû információt továbbítanak.

2. az ápv. rt. mûködése, saját vagyonnal való gazdálkodása

1. A gazdálkodás tervszerûsége

A társaság éves pénzügyi üzleti terv alapján gazdálkodik. Ugyanakkor az üzletpolitika, üzleti terv kötelezõ tartalmáról jogszabály állami tulajdonú társaságok esetén nem rendelkezik. Az rt. belsõ szabályzatai sem tartalmaznak erre vonatkozóan elõírást. Gazdálkodásának tervszintû megalapozását az is indokolja, hogy a saját vagyonnal való gazdálkodásának "eredményessége" erõsen függ a központi költségvetés tervezésének folyamatában a mûködési célra jóváhagyott elõirányzattól.

A társaság 1998. évi pénzügyi, üzleti tervét az Igazgatóság elfogadta, majd a Felügyelõ Bizottság véleményére tekintettel részben kiegészítette, módosította.

Az FB véleménye szerint az Igazgatóság 97/1998. (III.4.) sz. határozatával elfogadott pénzügyi üzleti terv tartalmában bõvebb az elõzõ években elõterjesztetteknél. Mindezek mellett korrekciót, kiegészítést tartott szükségesnek mind a hozzárendelt vagyon, mind a mûködési költségek tekintetében. Javasolta továbbá, hogy az Igazgatóság a véleményük figyelembevételével felülvizsgált tervet terjessze elfogadásra a Részvényesi Jogok Gyakorlója (továbbiakban RJGy) elé, figyelemmel arra is, hogy a költségvetési törvény az ÁPV Rt. befizetési kötelezettségeit érintõen a privatizációs tárca nélküli miniszter számára is tartalmaz konkrét feladatokat.

A privatizációért felelõs tárca nélküli miniszter az FB véleményének célszerûségi érveivel egyetértett, tekintettel azonban arra, hogy az alapító okirat 3.2. pontjának rendelkezése nem írja elõ az ÁPV Rt. üzleti pénzügyi tervének az RJGY részérõl történõ jóváhagyás kötelezettségét, továbbá az ÁPV Rt. felügyeletében változások várhatók, nem tartotta indokoltnak a korábbiaktól eltérõ gyakorlat kialakítását.

(Megjegyezzük, hogy az ÁPV Rt. 1999. évi üzleti tervét az RJGY a 3/1999. (VI. 25.) számú határozatával jóváhagyta.)

A társaság 1998. évi pénzügyi üzleti terve a mûködés fedezetére 3.150 M Ft bevétellel és 3.102 M Ft költséggel (egyenlege 48 M Ft eredmény) számolt.

Az ÁPV Rt. Igazgatósága 125/1998. (III.25.) számú határozatával elfogadott - az 1998. évi költségvetésrõl szóló 1997. évi CXLVI. törvény vonatkozó elõirányzatait figyelembe vevõ - pénzügyi üzleti tervét a nagy privatizációk lezárására, a szervezet leépítésére, a tartós vagyonkezelés megoldására való felkészülésre alapozták.

Az üzleti terv - különös tekintettel a feladatrendszeren belüli átrendezõdésre és az azzal járó költségváltozásra - nem szolgált megfelelõ alapul a szervezet mûködéséhez, gazdálkodásához. Ebben a tervszámokban mutatkozó megalapozatlanság, a kapcsolódó célok és a végrehajtás eszközrendszerének - a figyelemmel kísérés és számonkérés szempontjából - hiányos megfogalmazása, a változások által indokolt tervfelülvizsgálat elmaradása és nem utolsó sorban a mûködésre fordítható elõirányzat év végén történõ módosítása egyaránt szerepet játszott.

Az üzleti tervben a keretszámokat fõbb bevételi jogcímenként, költségnemenként rögzítették. A tervezett költségek belsõ tartalmát (összetételét), a kapcsolódó intézkedéseket azonban nem, vagy nem kellõ részletezettséggel határozták meg. Az üzleti terv jelzi pl. az iratarchiváló szervezet létrehozását, a létszámleépítést, ugyanakkor nem bontja ki ezek költségkihatását. Az üzleti terv csak éves szintre készült, nem tartalmaz idõbeli ütemezést. Ebbõl következõen az idõarányostól való eltérések indokoltsága, tervszerûsége nem ítélhetõ meg. A társaság szervezetét, mûködését is érintõ koncepció változást az üzleti tervben nem tükröztették. A mûködési költségekre fordítható elõirányzat-emelést az 1998. december 29-én hatályba lépõ 1998. évi XC. törvény hagyta jóvá, ekkor az ÁPV Rt-nek gyakorlatilag nem volt lehetõsége a törvényi rendelkezések módosításával összhangba hozni üzleti tervét.

Nem volt kellõen megalapozottnak, számszakilag alátámasztottnak tekinthetõ a mûködésre fordítható, eredetileg 3 Mrd Ft privatizációs bevétel módosításának - a kormány-elõterjesztéshez a Pénzügyminisztériummal közölt - indoklása.

Eszerint az ÁPV Rt. már az elsõ félévben túllépte az idõarányos mûködési költségkeretet 220 M Ft-tal. Az eredeti üzleti terv a második félévben egy feladataiban és létszámában csökkenõ szervezetet feltételezett, amellyel ellentétesen a feladatok nõttek (pl. bank portfolió). Az ÁPV Rt. székházának csak egy részét használja és néhány egységének székházon kívüli elhelyezésérõl is gondoskodnia kellett a II. félévben, amelyek nem tervezett kiadásokat eredményeztek.

Az elsõ félévi mérleg a költségvetési törvény alapján járó bevételek tervezett ütem szerinti igénybevétele mellett 219,7 M Ft veszteséget mutatott. Az üzleti tervben a költségek idõbeli ütemezésének hiányára tekintettel azonban az idõarányos kerettúllépés - figyelemmel a létszámleépítés elsõ félévi kihatásait is - az okok feltárásának, elemzésének közlése nélkül nem tekinthetõ megalapozott indoknak. Hiányolható az is, hogy a bank portfolió miatti feladatnövekedésre való felkészülés 1998. évi hatásait az indoklásban számszerûsítve nem mutatták be.

Mindebbõl következõen a gazdálkodás nem, vagy csak erõs korlátok között ítélhetõ tervszerûnek.

2. A mûködés eredményessége, a bevételek és a költségek alakulása

A társaság a saját vagyonnal való gazdálkodásáról a vállalkozásokra jellemzõ eredmény-kimutatást készít. Az elmúlt három évben a mérleg szerinti eredmény a következõ volt: 1996-ban 574,7 M Ft, 1997-ben 85,8 M Ft, 1998-ban 125,7 M Ft. Az évek sorrendjében 162,3 Mrd Ft, 341,7 Mrd Ft, 111,7 Mrd Ft privatizációs bevételt realizáltak.

Az ÁPV Rt. által elért privatizációs bevételek, valamint mûködése, gazdálkodása eredményének változása között nincs összefüggés, ugyanis a társaság mûködési célú bevételeinek kb. 96%-át a költségvetési törvény határozza meg. A bevétel döntõ részének törvényi meghatározottsága azt jelenti, hogy az eredmény egyik fõ eleme nem a tevékenység piaci megmérettetése alapján alakul ki, és ezért az eredmény csak mûvinek, technikai jellegûnek tekinthetõ. (Az alkalmazott módszer a költségvetési gazdálkodást folytató szervezetekre jellemzõ.)

Az eredmény, amint az az elõzõkbõl is kitûnik, az 1997. évi 85,8 M Ft-ról 125,7 M Ft-ra, 39,9 M Ft-tal nõtt. Az eredménynövekedés forrása a költségek elõzõ évihez mért csökkenése volt, ami a bevételek mérséklõdését is ellensúlyozta.

A társaság mûködési költségeinek alakulásában szerepe volt a második félévben a 309/1998. (VIII. 27.) Igazgatósági határozattal elrendelt takarékossági intézkedéseknek, melyek 100 M Ft-os megtakarítás elérését tûzték ki célul.

Az ÁPV Rt. beszámolójában kimutatott összes mûködési költsége és ráfordítása a központi költségvetésben meghatározott (módosított) elõirányzaton belül alakult: 3.269 M Ft volt. Ez az eredetileg tervezettet (3.103 M Ft) 5,4%-kal meghaladta, ugyanakkor közel 10%-kal kevesebb az elõzõ évben mûködésre fordított (3.576 M Ft) költségnél.

A bevételek 213,6 M Ft-ot kitevõ csökkenése, a központi költségvetésben e célra meghatározott elõirányzat mérséklésének (200,0 M Ft), a tiszteletdíjak beszedésére vonatkozó jogosultság megszûnésének (48,2 M Ft), az egyéb (immateriális javak, tárgyi eszközök stb. értékesítésébõl származó) bevételek csökkenésének (28,1 M Ft), valamint a bérleti díjbevételek emelkedésének (+29,0 M Ft), az üzemeltetési díjbevételek növekedésének (+29,7 M Ft) és a céltartalék-felhasználás növekményének (+4,0 M Ft) eredõjeként alakult ki.

A bevételek alakulásában - mint már jeleztük - meghatározó szerepe van a költségvetési "támogatás"-nak, melynek az összbevételen belüli aránya a bázis- és tárgyévben is meghaladta a 96%-ot. A saját bevételeket illetõen pozitívum, hogy a bérleti és üzemeltetési díjbevételek emelkedtek, nagyrészt a tudatos (helyiség) gazdálkodás révén. Azonban a források növelésére az év második felében tett intézkedések (a helyiség-bérbeadás, üzemeltetési díj, bérleti díj emelés stb.) sem ellensúlyozták a - hozzárendelt vagyoni körbe tartozó társaságoknál az ÁPV Rt., mint jogi személy képviseletében végzett - tisztségviselés tiszteletdíjaiból származó bevételek jelentõs mérvû (73%-os: 65,9 M Ft-ról 18 M Ft-ra) csökkenését (1/a. tanúsítvány).

A mûködési költségek több mint kétharmadát kitevõ személyi jellegû ráfordítások változása 164,3 M Ft-tal növelte az eredményt, ami a közel 30%-os, 102 fõt érintõ létszámcsökkentéssel van összefüggésben (4. sz. tanúsítvány).

Az eredménynövekedés a bérköltség 69,6 M Ft-os, a személyi jellegû kifizetések 56,9 M Ft-os, valamint a (Tb) járulékok 37,8 M Ft-os csökkenésébõl tevõdik össze.

Az anyagjellegû ráfordítások mérséklõdése 40,3 M Ft-tal, ezen belül az anyagköltségek csökkenése 29,4 M Ft-tal, az anyagjellegû szolgáltatások csökkenése 10,9 M Ft-tal növelte az eredményt (6. sz. tanúsítvány).

Az anyagköltségeken belül - az energia költség kivételével - valamennyi költségtényezõ (üzemanyag, nyomtatvány, egyéb anyag stb.) csökkent.

Az anyagjellegû szolgáltatásokon belül a fenntartás, javítás, karbantartás költségei nõttek számottevõen (23%-kal), ami a különbözõ tárgyi eszközök jelentõs avultságára is utal. Növekedtek a székházfenntartás, üzemeltetés költségei is (12,5%-kal).

Az anyagköltségek közel 30%-os, az anyagjellegû szolgáltatások költségeinek 2,5%-os, az ezeket magába foglaló anyagjellegû ráfordítások 7,5%-os csökkenése - tekintettel az infláció mértékére - az elõzõ évinél takarékosabb, visszafogottabb gazdálkodásra utal.

Az ÁPV Rt. évközi értékelése szerint a létesítményeinek, eszközeinek üzemeltetésével, fenntartásával, a kapcsolódó beruházásokkal összefüggõ ráfordítások a tervezett kereteken belül maradtak. Megtakarítások származtak pl. az egyes épületfelújítási tételek (irodai világítótestek, radiátorok cseréje) elhagyásából (kb. 50 M Ft), illetve beszerzések (kisértékû eszközök) elmaradásából (kb. 5 M Ft).

Az értékcsökkenési leírás mérséklõdésének eredményjavító hatása volt (2,3 M Ft).

Az egyéb költségek (-49,2 M Ft), illetve az egyéb ráfordítások (+100,6 M Ft) változásának együttesen számba vett hatása 51,4 M Ft eredménynövekedés volt.

A sok tételû költségrészletezésen belül az eredményt javítva mérséklõdtek többek között: a nem anyagjellegû szolgáltatások (39,1 M Ft); a bankköltségek (4,5 M Ft); a lízingdíjak (9,4 M Ft); az adóterhek (80,6 M Ft visszatérítés).

Az eredményt csökkentve növekedtek: a Romániai Privatizációs Tanácsadó Testület költségei (16,2 M Ft); a belföldi reklám költségek (4,3 M Ft); a könyvvizsgáló díjak (29,5 M Ft).

A pénzügyi tevékenység eredménye 1,7 M Ft-tal, a rendkívüli eredmény 3,1 M Ft-tal csökkentette az eredményt.

A lényegében változatlan (1998. év végén 11,1 Mrd Ft mérleg szerinti) eszközérték mellett a tárgyévben számottevõen megváltozott az eszközök összetétele, ami az ingatlanok részarányának (20,7%-ról 37,8%-ra) növekedésében és a pénzeszközök arányának (71,2%-ról 55,9%-ra) csökkenésében nyilvánult meg. A változások mögött a rendelt vagyonból vásárolt ingatlan (Bp. XI. Fehérvári út 70.; 1,2 Mrd Ft) saját vagyonba vétele és ezen ingatlan felújítása (közel 600 M Ft) húzódik meg. Ezen túlmenõen a tárgyi eszközöknél az értékcsökkenési leírás állománycsökkentõ hatása mellett a saját székházban végzett (fõleg hálózatépítési) munkák növelték a nettó értéket (7. sz. tanúsítvány).

Az eszközökön belül a pénzeszközök túlsúlya (55,9 %) továbbra is megmaradt, a kötelezettségek állományának, több mint 180,0 M Ft-os csökkenése ellenére. (Mindez arra utal, hogy a társaság finanszírozása - figyelemmel a központi költségvetés folyamatos külsõ forrásigényére is - meglehetõsen bõkezû volt. Ez tükrözõdik a pénzügyi mutatók alakulásában is.)

A befektetett pénzügyi eszközök növekménye a PRIV-DAT Kft. létrehozásával (90,0 M Ft) és az adott kölcsönök csökkenésével (15,4 M Ft) van összefüggésben, illetve ezek egyenlegébõl adódik. A követelések több mint 140,0 M Ft-os csökkenésével szemben a kötelezettségek ezt meghaladó mértékû (több mint 180,0 M Ft) mérséklõdése áll. (A társaságnak csak rövid lejáratú kötelezettségei vannak.)

A tárgyi eszközök körébe sorolt gépek, berendezések, felszerelések, jármûvek együttes értéke 40,5 M Ft-tal alacsonyabb a nyitó értéknél.

A pénzügyi helyzetet jelzõ mutatók kedvezõen változtak a következõk szerint:

		1996	1997	1998
Tárgyi eszközök aránya	%	24,10	24,24	40,29
Forgóeszközök aránya	%	74,56	74,21	57,65
Tõkeellátottság (saját tõke/összes forrás)	%	94,92	96,47	97,88
Likviditás (forgóeszközök/rövid lejáratú köt.)	%	1484,59	2170,02	3240,29

A tárgyi eszközök és a forgóeszközök arányát jelzõ mutatók az eszközállomány összetételében bekövetkezett - már ismertetett - változásokat (ingatlan vásárlás, felújítás saját pénzeszközbõl) tükrözik. A tõkeellátottsági, valamint a likviditási mutatók pedig az ÁPV Rt. igen kedvezõ pénzügyi helyzetét tanúsítják. A társaság bankszámláján lévõ éveken át felhasználatlan 6-8 Mrd Ft azt is jelzi, hogy 1995. évben a saját és a rendelt vagyon elkülönítésekor nem voltak elképzelések ezen vagyonrész "mûködtetésérõl", az lényegében tartaléknak tekinthetõ.

Sajátos "eredménybefolyásoló" tényezõ a saját vagyon és a hozzárendelt vagyon költsége elkülönítésének rendszere, továbbá a vonatkozó szabályok alkalmazásában rejlõ rugalmasság, hibalehetõség. (Errõl részletesen a számviteli rendrõl szóló fejezetben szólunk.)

Az ÁPV Rt. alaptevékenységének a saját szervezettel, vagy társaságokba szervezéssel, illetve megbízással való ellátására vonatkozóan nincs jogszabályi tiltás. Az egyértelmû elhatárolhatóság hiányában azonban nézõpont kérdésévé is válik, hogy hol a racionális határ a saját munkavégzés és a munkák külsõ szervezetekkel történõ végeztetése között. Az alaptevékenységgel összefüggõ társasági szolgáltatások költségei azonban a mûködési ráfordítások körébe tartoznak. (A költség-elkülönítés kérdéseirõl a számviteli rend témakörében szólunk.)

3. Az erõforrásokkal való gazdálkodás

1. A létszám és a személyi jellegû ráfordítások alakulása

1. A létszámgazdálkodás

Az ÁPV Rt. humán erõforrásokat érintõ intézkedései - a vezetésben-irányításban végbement változáshoz is kapcsolhatóan - 1998-ban eltérõ irányúak voltak.

Az üzleti terv a szervezeti egységek számának csökkentését és a létszám leépítését tûzte ki célul, a második félévre az induló 275 fõrõl 200 fõ körüli létszámra történõ beállással.

A leépítés szinte valamennyi igazgatóságot érintette. A leépítések szervezeti helyébõl stratégiára utaló irányultságra nem lehetett következtetni.

A 17/1998. (I.12.) ÜVÉ sz. határozat megfogalmazta az éves, átlagos statisztikai létszám 20 %-ának megfelelõ leépítést.

A létszámleépítés a munkajogi szabályok szerinti eljárással történt, eredményeként 1998 július 1-ére a létszám 220 fõre fogyott.

A tervezett mértékû, csoportos létszámleépítésrõl a Munka Törvénykönyve (MT) 94/A § (5) bekezdése elõírásának megfelelõen a Fõvárosi Munkaügyi Központot 1998. január 18-án tájékoztatták, a leépítést az MT szabályainak megfelelõen Létszámleépítési Bizottság létrehozásával és mûködése mellett valósították meg. Az elképzelésrõl a vezérigazgató az Üzemi Tanácsot értesítette.

A cél eléréséhez tartozó, második féléves létszámcsökkentést már nem hajtották végre, tekintettel arra, hogy az új irányítás a szervezet leépítése helyett a feladatstruktúra megváltoztatását és ehhez a szükségesnek tartott létszám biztosítását (cserék, növelés) helyezte elõtérbe. Nyomon követhetõ, hogy a feladatok változásával összefüggésben 1998. év utolsó harmadában megkezdték a szervezeti átalakítást. Hiányolható, hogy az új irányítás a létszám- és szervezetbõvítést - mint már korábban jeleztük - az üzleti terv megfelelõ módosításával, Kormány által jóváhagyott SZMSZ-szel és belsõ határozatokkal nem támasztotta alá 1998-ban. A szervezet átalakítása nem zárult le, a helyszíni ellenõrzésünk idején is folyamatban volt.

A változások révén a vezetõi és a menedzseri (felsõfokú végzettségû, érdemi munkát végzõ) munkakört betöltõk aránya nõtt az ügyintézõi és ügyviteli állománycsoportba tartozókkal szemben.

A foglalkoztattak 1998. évi nyitó és záró létszáma között - a kétirányú létszámmozgás hatására - végbement összesen 49 fõs csökkenés valamennyi állománycsoportot érintette. A munkaerõ mozgás az elõzõ évihez képest erõsödött, a belépõk és kilépõk száma egyaránt nõtt. Elsõsorban vezetõi és menedzser állománycsoportban cserélõdtek az alkalmazottak (5/b. sz., 5/c. sz. tanúsítványok).

A létszámmozgás iránya a második félévben megfordult. A kilépettek száma összesen 110 fõ, a belépettek összesen 61 fõ volt (mely utóbbiból 57 fõt 1998. augusztus 1-jét követõen alkalmaztak). Az év végi záró létszám a felmentettek nélkül 258 fõ, az éves korrigált munkajogi állományi létszám 255 fõ, az átlagos állományi létszám 240 fõ.

Az Rt. átlagos állományi létszáma (1996-ban 416 fõ, 1997-ben 342 fõ, 1998-ban 240 fõ), bár a tendenciát jelzi, önmagában nem mutatja meg, hogy a tevékenységgel hány fõ foglalkozik. Az alaptevékenységtõl elválaszthatatlan egyes funkciókat ugyanis - a Priv. tv. 24. § (2) bekezdése alapján - más gazdasági társaságba kiszervezték, továbbá a feladatok egy részét (könyvelés, titkárnõi feladatok stb.) folyamatos munkavégzést takaró megbízási szerzõdések alapján látják el.

A privatizációt végrehajtó szervezetek (ÁVÜ, ÁV Rt., ÁPV Rt.), mint törvényben meghatározott közfeladatot ellátó szervezetek, irattáruk tekintetében az 1995. évi LXVI. (Levéltári) tv. hatálya alá tartoznak (tevékenységük ellátása során keletkezett iratok köziratok), elõírásainak betartásáért a közfeladatot ellátó szerv - az ÁPV Rt. - vezetõje a felelõs. Az ÁPV Rt. a Priv. tv.-ben és Alapító Okiratában rögzített alaptevékenységét részben más társaságokon keresztül végzi (pl. PRI-MAN Kft., PRIV-DAT Kft.).

A természetes személyekkel kötött megbízásokból (1998-ban 112 darab, összegük 35,2 M Ft volt) a 8%-os, szúrópróbaszerûen vizsgált szerzõdés kétharmada folyamatos munkavégzést takaró, illetve határozatlan idõre kötött megbízási szerzõdés. Például: B. Gy. ingatlanértékesítések és ingatlanhasznosítás tárgyú (vizsgálatunk ideje alatt is folyamatosan tartó) munkavégzése 1998. 07. 23.-tól; B. M. 1997. 05. 5-én megkötött, folyamatosan végzett, könyvelõi munkára vonatkozó megbízása; vagy B. L-né dr. 1996. június 1-jétõl 1998. augusztus 10-ig munkaviszony szerûen, folyamatosan ellátott könyvszakértõi tevékenysége; K. Z-né titkárnõi munkája 1998. jan. 1-jétõl július 23.-ig; M. I. Antenna Hungária Rt. "menedzsment munkálatok"-kal kapcsolatban 1998. szeptember 4-ig folytatott tevékenysége; P. F. Volán társaságok "tranzakciós ügyeinek koordinálása" 1997. október 1-jétõl 1998. augusztus 31-ig. A példaként hozott személyek mindegyike munkaviszony szerûen látta el feladatát, bejárt dolgozni.

Az ÁPV Rt-nél a fõállású munkaviszonyban foglalkoztatottak létszáma és a feladatok közötti összhang rövid távon és mérhetõen nem ítélhetõ meg, részben a társaság tevékenységének sajátos szabályozásából, részben - és az elõzõtõl nem elválaszthatóan - a létszámgazdálkodási gyakorlatából következõen. A társaság sem üzleti tervében, sem külön, munkaügyi-személyzeti anyagokban nem rögzítette szervezeti egységenként a feladatokhoz a szükséges létszámot, "statust" nem határozott meg. Így a létszámalakulás és a feladatcsökkenés egymásnak megfelelõsége etalon hiányában nem minõsíthetõ.

Mindezekre tekintettel a létszám feladatokkal való összhangjára is kiterjedõ értékelésétõl el kellett tekintenünk.

2. A bérgazdálkodás

Az ÁPV Rt. sajátos és a nemzetgazdaság szempontjából kiemelkedõ fontosságú tevékenységére, a további foglalkozás tilalmára tekintettel - a mûködési célú elõirányzatok megállapításán keresztül - a költségvetés átlagon felüli mértékû javadalmazást ismert el és tett lehetõvé a társaság állományába tartozók számára.

Az átlagkeresetek növekedése társasági szinten 14,25% volt, az állománycsoportokat tekintve 4-19,8% értékhatárok között mozgott (12. sz. tanúsítvány). A legnagyobb arányú átlagkereset növekedés az ügyintézõ, illetve ügyviteli alkalmazott kategóriában volt (19,8-18,3%), a legalacsonyabb a felsõvezetõk állománycsoportjában (4%).

A kilépések többletköltségei nélkül számított egy fõre jutó havi átlagkereset az 1997. évi 295.123 Ft-ról 1998-ra 337.204 Ft-ra emelkedett. Az egy fõre jutó alapbérek átlagos növekedése ugyanakkor 21,1%-os volt (192.812 Ft/fõ/hó-ról 233.607 Ft/fõ/hó-ra) a 14%-os bérfejlesztés a kilépõk és belépõk alapbér különbségének és a vezetõi létszám aránya növekedésének együttes hatására (1998-ban a KSH adatai szerint a nemzetgazdasági szinten budapesti viszonylatban a havi átlagkereset 89.400/fõ, pénzügyi tevékenységbõl származó pedig 144.650 Ft/fõ).

Az ÁPV Rt-nél az anyagi érdekeltség az alapbér, prémium és jutalom fizetés rendszerére épült, állománycsoportonként differenciált mértékben kötõdött az egyén számára meghatározott követelményekhez. (Az ügyintézõ és ügyviteli kategóriában a célprémium helyett is jutalmat fizettek.)

A kialakított érdekeltségi rendszer a bérszerkezet (alapbér-mozgóbér arány) szempontjából megfelelõ keretet adott a társasággal szemben támasztott követelmények teljesítésének ösztönzésére. Célrendszere, a teljesítmények elismerésének módja ugyanakkor kevésbé tekinthetõ ösztönzõnek, a mérhetõ egyéni teljesítmény elismerésének alacsony arányával összefüggésben.

Az 1998. évi prémium és jutalom adatok viszonyítása az alapbérhez

értékadatok: Ft-ban

Megnevezés	Bérköltség	Prémium	Jutalom	Index	Index
				prémium/ bér	jutalom/ bér
Felsõ vezetõk	44 679 514	15 880 000	29 584 000	0,36	0,66
Vezetõk	215 702 959	35 600 690	54 346 400	0,17	0,25
Menedzserek	318 299 237	53 148 800	81 407 997	0,17	0,26
Ügyintézõk	61 405 730	340 000	19 254 373	0,01	0,31
ügyviteliek	32 119 312	340 000	8 475 765	0,01	0,26
Egyéb	581 992			0,00	0,00
Összesen	672 788 744	105 309 490	193 068 535	0,16	0,29

A ténylegesen kifizetett mozgóbér aránya az alapbér 45%-át tette ki, állománycsoportonként - a döntési felelõsségi szintekhez igazodóan - differenciáltan 102-27% között mozgott. A mozgóbéren belül valamennyi kategóriában a jutalom képviselt nagyobb arányt, a társaság szintjén közel duplája volt, mint a kifizetett prémium. Ebben szerepet játszott, hogy a második félévi mozgóbér kiáramlás visszafogottabb volt, erre az idõszakra a célfeladathoz kötött érdekeltséget - a 17/1998. (I.12.) ÜVÉ határozattól eltérõen - nem állapítottak meg. (A kialakított gyakorlat szerint a prémiummal elismert feladatokat félévenként állapították meg és értékelték.)

1998. elején az 1997. évi munka elismeréseképpen vezetõknek és menedzsereknek átlag 2 hónap, az ügyviteli dolgozóknak 1 hónap jutalmat fizettek.

1998. decemberében átlagosan 1 hónap jutalmat fizettek, s így a tervezett 16 %-os keresetnövekedés 14,25%-ban realizálódott.

Célprémiumot valamennyi állományban lévõ vezetõ és menedzseri munkakörben dolgozó részére kitûztek, megosztott (egyéni, szervezeti és társasági) szintû feladatok teljesítéséhez kötötten. A célfeladatok meghatározása sem arányait, sem tartalmát tekintve nem jelentett külön húzóerõt, többletteljesítményre való ösztönzést.

A prémium 30%-ának kifizetését egységesen az ÁPV Rt. elsõ félévre elõirányzott privatizációs bevételének teljesítéséhez, további 20 %-át a hozzárendelt vagyon társaságai közgyûléseinek idõben megtartásához, az új Gt.-re felkészüléshez kötötték. A szervezeti egység tevékenységéhez kapcsolódó sajátos célok 10-20%-ot, a fennmaradó 30-40%-ot a személyes tevékenységhez kötõdõ egyéni - valamely munkakörbe tartozó - feladatok kitûzése tette ki. A kifizetéshez kizáró feltételként határozták meg az elõirányzott privatizációs bevétel teljesülésének elmaradását. Csökkentõ (10-10%) feltételek voltak valamennyi érintett számára a hozzárendelt vagyon társaságaival kapcsolatos tulajdonosi feladatok ellátásában mutatkozó hiányosságok, az ágazati minisztériumokkal, illetve egyéb, szakmai érdekképviseleti szervekkel tartott kapcsolat hiányossága, határidõk be nem tartásából adódó veszteségek, belsõ (szervezeti egységek közötti) együttmûködési problémák, vezetõi utasítás nem megfelelõ végrehajtása.

A felsõ vezetõk prémiumának mértékét a munkaszerzõdésük tartalmazza. A célfeladatok meghatározására vonatkozó döntés tekintetében változást a munkáltatói jog gyakorlásának átrendezése jelentett.

Az év elsõ felében a prémium kitûzése, a jutalom mértékének megállapítása az ÁPV Rt. Igazgatóságának hatáskörébe tartozott, míg ez 1998. augusztus 1-tõl a vezérigazgató tekintetében továbbra is az Igazgatóság, a vezérigazgató-helyettesek tekintetében pedig az elnök-vezérigazgató hatásköre.

A feladatok teljesítésének értékelése lényegében formális volt, amit a csökkentõ tényezõk érvényesítésének teljes hiánya, továbbá az igazol, hogy a prémiumokat a társaság egészét érintve, teljes körûen és maradéktalanul kifizették az ÁPV Rt. nyilatkozata szerint.

Az ÁPV Rt. dolgozói a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény hatályba lépése elõtt az ÁPV Rt., mint jogi személy képviseletében külön díjazás nélkül viseltek tisztséget a hozzárendelt vagyon társaságainál. A Gt. módosulásával a dolgozók természetes személy minõségükben vállalták a tisztségeket, amelybõl jövedelmük keletkezett.

Az Ügyvezetõségi Értekezlet 498/1998. (IX.1.) sz. határozata szerint: "az állam tulajdonosi érdekeinek védelmében az ÁPV Rt. portfoliójába tartozó társaságok testületeiben az ÁPV Rt. közvetlen képviseletét csak az ÁPV Rt-vel munkaviszonyban állók láthatják el".

A 6/1998. (1998. V. 5-i) vezérigazgatói utasítás - kihirdetése napjától érvényesen - azoknak a tisztségviselõknek is engedélyezi a tiszteletdíj felvételét, akik nem magánszemélyként töltik be a tisztséget, hanem még az ÁPV Rt. jogi személy képviseletében.

Az ÁPV Rt-hez rendelt állami tulajdonú társaságokban 49 fõ ÁPV Rt. munkavállaló töltött be összesen 64 vezetõ tisztséget jogi személy képviselõként. Ebbõl 22 társaság állt az ÁPV Rt. 100%-os tulajdonosi joggyakorlási körében.

1998. december 31-én 99 fõ ÁPV Rt. dolgozó viselt tisztséget a hozzárendelt vagyoni körbe tartozó 101 társaságánál. A viselt tisztségek száma: 70 igazgatósági tagság és 65 FB tagság.

A változások az ÁPV Rt. bérezési politikáját és érdekeltségi rendszerét nem érintették. A dolgozók természetes - magán - személyként vállalt feladatukat hivatali idõ alatt végezték el, szabadságot nem vettek ki.

3. A létszámleépítés költségei

A társaság bérszerkezetén belül - az elõzõ évihez mérten - mind összegében (139,5 M Ft-tal), mind arányában (15,5%-ról 26,2%-ra) erõteljesen (63%-kal) nõtt a létszámleépítés, -csere költsége (2. sz. tanúsítvány). Az e célú ráfordítások összege (362,5 M Ft) az üzleti tervben elõirányzottat is jelentõsen, 45%-kal túlhaladta. Hasonló mértékû volt az egy kilépõre jutó többletköltség 1997. évihez mért emelkedése is. Ez utóbbi meghatározóan a kilépettek eltérõ állománycsoport összetételének különbözõségével függ össze. A társaság irányításában ugyanis az 1998-ban bekövetkezett változások a jelentõs összegû végkielégítésre jogosult beosztásúak munkaerõforgalmát erõsítették (felsõszintû vezetõk, vezetõk).

Az 1998-ban eltávozott felsõszintû vezetõk részére teljesített egyösszegû kifizetés és szabadság megváltás (38,3 M Ft, illetve 5,3 M Ft), az e jogcímeken történt kifizetések 15%-át tette ki.

A kilépésekkel kapcsolatos költségek alakulásában szerepet játszott az is, hogy belsõ szabályzatuk - a jogszabály által megengedett módon - az MT szerinti mértéknél kedvezõbb feltételeket határozott meg.

Az MT a felmondási idõ minimumát 0-3 évig 30 nap, 3-5 évig 35 nap, 5-8 évig 50 napban határozta meg.

Az ÁPV Rt. szabályzata szerint például: ügyvezetõ igazgató és kinevezett helyettese, továbbá igazgató munkakör 0 - 2 évig: 4 hónap, 2 - 3 évig: 6 hónap, 3 év felett 10 hónap; felsõfokú végzettségû érdemi munkatárs munkakör 0 - 2 évig 3 hónap, 2 - 3 évig 5 hónap, 3 év felett 6 hónap.

Az ÁPV Rt-nél az elsõ félévben, a tervbe vett szervezeti átalakulás miatti létszámleépítést elsõsorban közös megegyezéssel hajtották végre, amit jól tükröz az egyösszegû kifizetések magas összege és aránya (1997-ben 173,6 M Ft, 12,1%; 1998-ban 269,5 M Ft, 20,1%). A közös megegyezés alapján meghatározott "egyösszegû kifizetés" felsõ határa a munkáltató rendes felmondása esetén járó juttatás együttes összege volt (a teljes felmondás és a végkielégítés). Az ellenõrzött tételek az elv betartását támasztották alá.

A szúrópróbaszerûen kiválasztott 10%-os mintavételbõl négy esetben a felmondásnak megfelelõ juttatást számolták el, két esetben egyeztek meg kisebb összegben, egy esetben peresített követelésnél egyeztek meg peren kívül a felmondásnál járó összegen belül. Az egyösszegû kifizetések meghatározásához, a munkaszerzõdések egységes feltételeirõl szóló szabályzat (a 2/1995. sz. Vezérigazgatói Utasítás) tartalmazza a felmondási idõket és a végkielégítés mértékét. (A végkielégítés a felmondási idõ felének megfelelõ idõtartamra járó átlagkereset.) A munkaszerzõdéseket a szabályzat elõírásainak megfelelõen kötötték.

Az alkalmazott megoldás jogszerû volt és mind a társaságra, mind a munkavállalóra nézve kedvezõbb, ugyanakkor az államháztartás egyes alrendszereit érintõen közvetetten hátrányos volt. A közös megegyezéssel történt egyösszegû kifizetés mellett ugyanis a kilépett dolgozó elhelyezkedéséig jogosult a munkanélküli járadékra, a társaság járulékfizetési kötelezettsége alacsonyabb.

Az egyösszegû kifizetést 39 % TB járulék, a végkielégítést a 39 % TB járulék és a lejáratig szólóan EÜ járulék is terheli.

A szabadságmegváltás címén fizetett összeg közel megduplázódott (13,6 M Ft-ról 25,3 M Ft-ra), növekedésében a kilépõk számának hatása tükrözõdik. A megegyezés napján ki nem vett szabadságokat ugyanis pénzben megváltották.

A második félévtõl a kilépésekkel összefüggõ bérkiáramlás visszafogottabbá vált a felmondási idõ törvényi keretekre szûkítésével.

A 2/1995. sz. vezérigazgatói utasítást 1998. szeptember 14-én a 7/1998. sz. vezérigazgatói utasítás felfüggesztette. Az ezt követõen megkötött munkaszerzõdések az MT elõírását követik.

A társaság új munkaügyi szabályzata ellenõrzésünk idején kidolgozás alatt állt. Tájékoztatásuk szerint az új szabályozásban a felmondási idõt és a vezetõi pótszabadságok mértékét kívánják csökkenteni. A felmondási idõ mérséklése a végkielégítések összegét is érinti.

Megállapítható, hogy a szakmai szintû le- és visszaépítkezés jelentõs anyagi terhet rótt a társaságra és ezen keresztül a költségvetésre.

4. Béren kívüli juttatások

Az alkalmazottakat különbözõ jogcímen és növekvõ mértékben részesítették béren kívüli juttatásban (4. sz. tanúsítvány). A személyi jellegû ráfordítások közel 10%-át kitevõ személyi jellegû kifizetések a tervezettet (190,9 M Ft) 12,2%-kal meghaladták, azonban a - külföldi napidíjat, az üdülési támogatást és a gépjármû használati költségeket kivéve - a létszám csökkenés és a juttatások összegének emelése eredõjeként 57 M Ft-tal elmaradtak az elõzõ évitõl. Egyes juttatásokat - így pl. a ruházati költségtérítést, részben az étkezési hozzájárulást - a prognosztizált, a KSH által kimutatott tényleges inflációt (13%) meghaladó arányban növelték, így azok reálértéke nõtt.

A juttatások idõarányos visszatérítési kötelezettsége tekintetében a kilépõk részére biztosított kedvezmények, ha nem is számottevõen, de mérsékelték a létszámleépítések költségcsökkentõ hatását.

Ruházati költségtérítés címén összesen 39,8 M Ft-ot, az elõzõ évinél 7 M Ft-tal kevesebbet fizettek ki. A juttatás differenciált, mértéke a vezetõi, menedzseri munkakörökben 18,6%-kal (156 E Ft/fõ/évrõl 185 E Ft/fõ/év-re), ügyintézõi, ügyviteli beosztásokban 19,8%-kal (96 E Ft/fõ/évrõl 115 E Ft/fõ/évre) emelkedett.

Az étkezési hozzájárulás 6 M Ft költsége közel 20%-kal volt kevesebb, mint 1997-ben. A térítés emelésének mértéke 200 Ft/fõ volt mindkét kategóriában (2.000 Ft/fõ/hóról 2.200 Ft/fõ/hóra (10%), illetve 1.200 Ft/fõ/hóról 1.400 Ft/fõ/hóra 16,7%).

Beiskolázási segélyt és üdülési támogatást 1998. évben a menedzseri, az ügyintézõi és az ügyviteli besorolású dolgozók kaphattak. Az üdülési hozzájárulás 4,1 M Ft-ról 7,5 M Ft-ra emelkedésében a támogatás módjának változása kapott meghatározó szerepet. Míg 1997-ben üdülési lehetõséget, vagy eltérõ összegû pénzbeli hozzájárulást biztosítottak az alkalmazottaknak, addig 1998-ban egy fõre vetítve 40.000 Ft-ot fizettek e célra.

A fentieken túlmenõen nyugdíjpénztári, egészségpénztári hozzájárulást is fizettek.

A társaság az önkéntes nyugdíjpénztári tagokat az alapfizetésük 10%-ával támogatta, összesen 63,5 M Ft költségkihatással. A "fogkassza" tagok számlával elszámolt fogászati költségeit 300 E Ft-ig természetbeni juttatásként támogatták, ami adóköteles jövedelem. E jogcímen összesen 6,1 M Ft-ot fizettek ki.

A társaság a saját dolgozói lakáshoz jutását 1998-ban 21,1 M Ft-tal segítette. A kölcsönök felsõ határa - vásárlás vagy építés esetén - 1000 E Ft, felújításhoz 500 E Ft volt. A lakáskölcsönök 1998. január 1-jei állománya 126,5 M Ft volt, a tartozások év végi záró állománya 112,6 M Ft.

A közös megegyezéssel távozottak közül a szúrópróbaszerûen vizsgált hét esetbõl kettõnek volt lakáskölcsön tartozása a munkaviszony megszüntetésekor. G. Nné dr. és S. J. munkavállaló az öt éves átfutású, kamatmentesen felvett lakáskölcsönbõl 500 E Ft-ot változatlan feltételekkel fizet tovább, az azt meghaladó összesen 386,3 E Ft-ot a járandóságaiból (bér, szabadság megváltás, felmondási idõre jutó bér és végkielégítés összege) levonták. Dr. W. F. az 500.000 Ft-os kölcsön hátralévõ részét egy összegben kifizette, a 739.000 Ft-os kölcsönt pedig változatlan feltételekkel törleszti tovább.

Reprezentációs célra 11,5 M Ft-ot fordítottak, 2,1 M Ft-tal kevesebbet, mint 1997-ben. A ráfordítások csökkenése összefüggött a reprezentációs keretek második félévi újraszabályozásával.

A 10/1998. sz. elnök-vezérigazgatói utasítás egyaránt szûkítette a személyes, az üzleti és a központi reprezentációs keret igénybevételét, az engedélyezett mértékek változatlanul hagyása mellett. (A szabály módosítás féléves szinten 5% körüli költségmegtakarítást eredményezett.)

A gépjármûhasználati költségek (2,8 M Ft-ról 6 M Ft-ra) megduplázódásában tükrözõdött a romániai privatizációval kapcsolatos költségek hatása.

Az állományon kívüliek bér- és személyi költségeinek összege 101,1 M Ft volt, 20 M Ft-tal kevesebb a tervezettnél, részben a (saját társasági) tiszteletdíjak túltervezése, részben a takarékosság, a megbízások leépítése, átrendezése folytán.

Tiszteletdíjban az Igazgatóság tagjai, továbbá a Felügyelõ Bizottság tagjai részesülnek a RJGY által meghatározott mérték szerint. Az e jogcímen kifizetett költségekre a díjtételek emelése mellett a társaságok alkalmazásában állók tiszteletdíj igénybevételében - a korábbi lemondásokhoz képest - bekövetkezett változások is növelõ hatással voltak.

A Felügyelõ Bizottság elnökét, tagjait szabályozott keretek között költségtérítés is megilleti (jellemzõen a reprezentációs célú, saját gépjármû eseti használatának költségtérítése, telefonkészülék használat, szakértõi foglalkoztatás költsége, továbbá irodaszer ellátás).

2. Eszközgazdálkodás

A tárgyi eszközök bruttó értéken számított év végi 4.962 M Ft-os állománya a nyitó értéket 39%-kal haladta meg, az ingatlanok 1.888 M Ft-os, valamint a gépek, berendezések állományának - a beszerzések (97,6 M Ft) és a selejtezések, értékesítések, stb. (46,6 M Ft) egyenlegeként - 51 M Ft-os növekedése következtében. Az immateriális javak 117 M Ft-os nyitó értékét a 18 M Ft-os beszerzés növelte.

A tárgyi eszközök használhatósági foka - az eszközök nettó/bruttó értéke - arány alapján - a számítástechnikai eszközöknél 25,6 %, az irodagépeknél és berendezéseknél 55,6%, jármûveknél 43,8% volt.

Az éves leírási kulcs a számítástechnikai eszközöknél és az irodagépeknél, berendezéseknél évi 33,3%, míg a jármûveknél évi 20% a számviteli politika szerint. Ezt figyelembe véve a számítástechnikai eszközök egy éven belül, az irodagépek és a jármûvek kettõ, illetve alig több mint két év múlva 0-ra íródnak le.

Ugyanakkor a megújítási érték (tárgyévi aktivált érték/bruttó érték) a számítástechnikai eszközöknél 9,97%, az irodagépeknél 16,87%, a jármûveknél 12,30% volt 1998-ban, ami a leírási kulcsokat tekintve mindhárom eszközcsoportnál igen alacsony.

A székház és berendezése színvonalas munkahelyet nyújt, már nemcsak az ÁPV Rt. dolgozóinak, hanem a székházban mûködõ (megszaporodott létszámot foglalkoztató) bérlõknek is. Helyszíni bejárás során szerzett tapasztalatok alapján a kihasználtság megfelelõnek minõsíthetõ.

Az eszközbeszerzéseket a teljesítés igazolás megtörténtére koncentrálva szúrópróbaszerûen ellenõriztük és a Fehérvári úti felújítások kivételével hiányosságot nem észleltünk.

A beruházási és felújítási költségek 1998-ban meghatározóan az eredetileg az ÁPV Rt. rendelt vagyonában lévõ - Bp. XI. Fehérvári út 70. szám alatti - ingatlan hasznosításáról szóló 2079/1998. (III.31.) Korm. határozat végrehajtásához kapcsolódtak.

A hivatkozott határozat szerint a Kormány egyetért azzal, hogy a fenti épület III. emeletén helyezzék el az Országos Kárpótlási és Kárrendezési Hivatal (OKKH) jogutódját mûködésének hátralévõ idejére, irattárát pedig az épület I. emeletén, melynek használatáért a második félévre 50 M Ft bérleti díjat fizet az ÁPV Rt-nek. A határozat szól arról is, hogy ugyanezen épületben helyezzék el a privatizáció során keletkezett kortörténeti értékû iratanyagot is, az illetékes levéltárnak történõ átadásáig.

A kormányhatározat végrehajtásáról a privatizációért felelõs tárca nélküli miniszter a 6/1998. (IV. 9.) RJGY határozatával, továbbá az ÁPV Rt. ügyvezetõi értekezlete 220/1998. (IV.6.) ÜVÉ határozatával rendelkezett. Ez utóbbiban - többek között - a szervezeti egységeknél iratrendezést, iratellenõrzést rendeltek el, ugyanakkor az iratkezelési feladatok végrehajtására gazdasági társaság alapítását kezdeményezték.

Az épület felújítására a pénzügyi tervben 500 M Ft-ot irányoztak elõ.

A kormányhatározat rendkívül szûkre szabta a megvalósítási idõt (május vége), ami a késõbbiekben igen sok probléma forrásává vált.

A beruházást, felújítást a közbeszerzési törvény 70. § d. pontjában foglaltak alapján készítették elõ. A vállalkozó kivitelezõ kiválasztásánál nem jártak el körültekintõen, nem vették figyelembe a lebonyolító és kivitelezõ cégek tulajdonosi kapcsolatait.

A munkálatok lebonyolítóját, szervezõjét ún. tárgyalásos eljárás útján választották ki három cég közül. A feladattal a PIAC-KONFORM Kft-t (1138 Budapest, Újpalotai út 10.) bízták meg. A kivitelezõ kiválasztása szintén nyilvános pályázat nélkül, tárgyalásos eljárással történt. Az eljárás megszervezését már a PIAC-KONFORM Kft. végezte. A kivitelezõi feladatot a LAVINA Építõ és Szerelõipari Rt. (1138 Budapest, Újpalotai út 12.) nyerte el. A Cégközlönyben megjelentek szerint a LAVINA Rt. ügyvezetõ igazgatója és tulajdonosa egyben tulajdonosa a PIAC-KONFORM Kft-nek is, míg a PIAC-KONFORM Kft. ügyvezetõje és a LAVINA Rt. felügyelõ bizottságának egyik tagja azonos nevû személy.

A beruházást, felújítást szervezõ (lebonyolító) és a kivitelezõ közötti tulajdonviszonyok miatt az a sajátos helyzet alakult ki, hogy a szervezõ kft.-nek a saját tulajdonosával szemben kellett képviselnie a megbízó ÁPV Rt. érdekeit. Ennek a kapcsolatrendszernek is része lehet abban, hogy a munkálatok során érdemi vita - a rendelkezésünkre bocsátott dokumentumokból következtethetõen - nem volt a közremûködõk között.

A munkaterületet már a szerzõdéskötést megelõzõen (1998. 04. 10-én) a kivitelezõ rendelkezésére bocsátották. Az átadásról, a munkaterületen található eszközökrõl jegyzõkönyv a dokumentációban nem volt fellelhetõ.

A LAVINA Rt. által vállalt munkák kivitelezésre vonatkozó vállalkozási szerzõdést 448,3 M Ft + ÁFA értékre (1998. 04. 14-én) kötötték meg, amit késõbb (04. 28-án) 493,9 M Ft +ÁFA-ra, majd (1998. VI. 9-én) 521 M Ft +ÁFA-ra módosítottak. A szerzõdés-módosításhoz szöveges indoklást nem csatoltak. Nem mutattak be arról sem dokumentumot, hogy a jelentõs eltérés minek a következménye. Az elvégzendõ feladatokat a szerzõdésekhez csatolt "Munkanemenkénti fõösszesítõ"-k tartalmazzák. Ezekben azonban csak az összefoglaló adatokat rögzítették, a hozzájuk tartozó feladatok tételes jegyzéke szintén hiányzik a dokumentációból. Így megállapíthatatlan, hogy az ÁPV Rt. mit rendelt meg és a vállalkozó mire is vállalkozott. E dokumentum hiánya a számlák érdemi ellenõrzését is lehetetlenné tette.

A kivitelezésre vonatkozó vállalkozási szerzõdésekhez kapcsolódó tényleges költség 520,8 M Ft, az ingatlan felújítás és beruházás összes költség 596,2 M Ft volt.

Az elsõ, nagyrészt a bontási munkák ellenértékét tartalmazó (ÁFA nélkül) 67,2 M Ft-ról szóló számlát a kivitelezõ 1998. 04. 21-én - a kezdést követõ 12. napon - már be is nyújtotta, ami 18,1 M Ft anyagköltségbõl és 49,1 M Ft ún. rezsi óradíjból tevõdött össze.

A rezsi óradíj 41.948 munkaóra és 1.170 Ft/óra óradíj szorzata, ami azt jelenti, hogy az elszámolás szerinti 11 napon át - 10 óra/fõvel számolva - a vállalkozó 381 dolgozója végzett munkát a helyszínen naponta, amelyet alátámasztó dokumentum nem volt fellelhetõ.

A tényleges létszámot az építési naplóból - szándékunk ellenére - nem tudtuk ellenõrizni, mert az nem volt fellelhetõ, holott 3 példányban történõ vezetését a 14/1970. (VI. 6.) ÉVM rendelet elõírja. (A létszám ellenõrzésére a portakönyv - ebbe minden belépõt feljegyeznek - kínált volna lehetõséget, de az ellenõrzés lezárásáig ez sem került elõ.)

A vonatkozó szerzõdés 2. számú mellékletének 1. pontja rögzíti, hogy "A hasznosítható bontott anyagról jegyzõkönyv készül és az anyagok a megrendelõ felé átadásra kerülnek". A használható bontott anyagokról szóló jegyzõkönyvnek és a kapcsolódó elszámolásoknak azonban a beruházási dokumentációban és a számviteli elszámolásokban nem volt nyoma, az anyagok viszont ellenõrzésünkkor már nem voltak a helyszínen.

Az ellenõrzés során megkíséreltük a szerzõdések mellékletét képezõ (említett) munkanemenkénti fõösszesítõ és a számlák (tételes) adatainak egybevetését. Ebbõl kitûnik, hogy a szerzõdöttel (fõösszesítõ) szemben a számlákban elszámoltak nagy eltéréseket mutatnak.

Bontásnál például 180%, a padlóburkolatoknál 148%, a belsõ ajtóknál 500%, a homlokzati nyílászáróknál -100% volt az eltérés. Padló burkolatokra eredetileg 29,9 M Ft-ot, majd a módosítás szerint 34,4 M Ft-ot terveztek. Ezzel szemben a számlák 44,3 M Ft-ról szólnak. A szerzõdések következetesen 6.700 m²-ben határozták meg a beruházás, felújítás hasznos alapterületét. Ugyanakkor a számlák szerint 10.087 m² padlóburkolatot (kerámia 243 m², PVC 7.224 m², szõnyegpadló 2.620 m²) fektettek le.

A homlokzati nyílászárókra 97,7 M Ft-ot irányoztak elõ. Erre a tételre számlázás nem történt, holott a szerzõdések 2. sz. melléklete szerint: "... elsõsorban vagyonvédelmi és hõtechnikai megfontolásból szükséges a meglévõ acélszerkezetes ablakok elé egy új nyílászáró szerkezetek kiépítése, amely KÖMMERLING típusú, szükség szerint golyóálló, reflexiós, illetve hagyományos hõszigetelt kettõs rétegû üvegezéssel készülnek." (A számlák szerint az elõzõekben jellemzett ablakok nem készültek el.) Ugyanakkor belsõ ajtókra az elõirányzottnak (17,7 M Ft, illetve 23,3 M Ft) ötszörösét, közel 90 M Ft-ot költötték.

A LAVINA Rt. 2. számlájának "Teljesítés igazolás" címû mellékletében a 46. sorszám alatt 2 db belsõ választófal ajtó elhelyezése, szerelvényezése stb. szerepel, 1.443.600 Ft anyagértékben és 8 óra munkaráfordítással. (A két db ajtó járulékkal és rezsi órabérrel számított számlázott értéke 1.774.305 Ft volt.)

A leszámlázott tételek meglétének (2 db nagyértékû, különleges kialakítású ajtó) ellenõrzése nem vezetett eredményre. Az egyenként közel 900 E Ft-ot érõ ajtók beazonosítása a helyszínen az épület kezelõjének (IMMO Kft.) és a helyszínen mûködõ PRIV-DAT Kft. képviselõinek közremûködésével sem sikerült. Megjegyezzük, hogy a társaság vezérigazgató helyettesével 1999. augusztus 13-án kelt levele szerint "Az ajtók a helyszínen beazonosíthatók."

Az év második felében - az átadás-átvételt megelõzõen - az ÁPV Rt. részérõl is felvetõdött a LAVINA Rt. és a PIACKON-FORM Kft. számlái felülvizsgálatának szükségessége.

A tárgyban 1998. 10. 13-án az érdekeltek (ÁPV Rt, PIAC-KONFORM Kft., LAVINA Kft.) megbeszélést folytattak és megállapodtak, hogy a felülvizsgálatot az épület jelenlegi kezelõje, az IMMO SERVICE Kft. végzi el. A vizsgálati anyagot nem tudták rendelkezésünkre bocsátani, de a vizsgálatot végzõ IMMO SERVICE Kft. az illetékes ÁPV Rt. ügyvezetõ igazgató részére a tárgyban küldött telexében (1998. 11. 02.) közölte:

"- a beépítésre került anyagok kereskedelmi és számlázott ára között általánosságban 10-15%-os többletkülönbözet mutatkozik, melyek az anyagigazgatási és szállítási költségekkel plusz még 22,26%-kal növekednek,

- a díj "munkaóra" 1.170 Ft/óra része az átlagos piaci árhoz képest - mely 600-800 Ft/óra - 45%-32%-kal több."

Az épület kezelõjének fenti megállapításával összefüggõ többlet költség, kb. 90-95 M Ft-ra tehetõ, ezért a Kft. árszakértõ megbízását és 1998. decemberében garanciális bejárás összehívását javasolta. (Arról nincs dokumentum, hogy ezeket követõen történt-e intézkedés.)

A PIAC-KONFORM Kft. sávos díjazással 13,3 M Ft-ot kapott a szervezésért, lebonyolításért, ami átlagosan 2,7%-nak felel meg.

A beruházás, felújítás az 1998. 08. 11-én kelt átadás-átvételi jegyzõkönyv szerint befejezõdött. Az OKKH jogutódja és az ÁPV Rt. két kft-je (PRIV-DAT Kft. és PRI-MAN Kft.) a felújított részekbe beköltözött. A privatizációs iratok elhelyezése azonban igen vontatottan haladt.

Az ellenõrzést nagymértékben nehezítette, hogy a munkálatokért felelõs 2 fõ ügyvezetõ igazgató és egy fõ menedzser az ellenõrzés idején már nem dolgozott az ÁPV Rt-nél.

A beruházás, felújítás ellenõrzése során észlelt, az elõzõekben ismertetett megállapítások alapján tételes felülvizsgálatot és annak eredményétõl függõ felelõsségérvényesítést tartunk szükségesnek.

A felújítási költségeket az ÁPV Rt. év közben részben a hozzárendelt vagyon bankszámlájáról fizette, majd a "saját" bankszámláról megtérítette. Az eljárás az ingatlanhoz fûzõdõ tulajdoni viszonyokhoz igazodott.

Az ingatlan a 2079/1998. (III.31.) Korm. határozat megszületése idõpontjában az ÁPV Rt.-hez rendelt, az ÁPV Rt. tulajdonosi joggyakorlási köréhez tartozó állami vagyon része volt. A vételrõl az 1998. december 23-i Igazgatósági határozat döntött. Az 1,2 milliárd Ft ellenértéket a saját pénzeszközeibõl 1998. december 28-i beérkezéssel térítették meg a hozzárendelt vagyonnak. Az ingatlanvásárlást az ÁPV Rt. úgy valósította meg igazgatósági döntés alapján, hogy egy személyben volt a vevõ és az eladó. Az ügylethez az állami tulajdon és a társaság felett is tulajdonosi jogokat gyakorló Kormány hozzájárulását indokolt lett volna beszerezni. A kormányhozzájárulás szükségessége levezethetõ abból is, hogy a nevezett ingatlan hasznosításáról a döntés is kormányhatározattal született.

Az ÁPV Rt. észrevétele szerint a 30/1998. (XII. 22.) Ig. határozat vételre szólóan megfogalmazott szövege pontatlan. A Jogi Ügyvezetõ Igazgatóságuk 1999. január 13-i állásfoglalásának megfelelõen a társaság az adásvételt szerzõdés nélkül, pénzmozgással járó könyveléssel eszközölte.

A konkrét ügy mutatott rá egy, az ÁPV Rt. tulajdonosi joggyakorlási körébe tartozó állami vagyonnal kapcsolatos általános problémára, hogy "a Földhivatal nem tesz különbséget az ÁPV Rt. hozzárendelt (állami tulajdonú) vagy saját vagyoni körébe tartozó ingatlan" között. A tárgyi, állami tulajdonú - a hozzárendelt vagyonban szereplõ - ingatlant érintõen is az ÁPV Rt. tulajdonosként jelent meg az ingatlan-nyilvántartásban.

Az ÁPV Rt. tulajdonoskénti megjelölése az 1995. december 31-i tõkeleszállítást megelõzõ jogi szituációt tükrözi, amikor is a tõkeleszállítással érintett vagyon a társasági tulajdon részét képezte. Az elvonást, tõkeleszállítást követõen az ÁPV Rt-nek - mint az elvont vagyon tekintetében a Magyar Állam megbízottjának - el kellett volna járni annak érdekében, hogy a tulajdonos változás az ingatlan-nyilvántartásban megjelenjen. (Megjegyezzük, hogy az Állam nevében - törvények alapján - tulajdonosi jogokat gyakorló egyéb szervezetek esetében tulajdonosként a Magyar Állam szerepel a közhiteles ingatlan-nyilvántartásban.)

3. A belsõ ellenõrzési tevékenység

Az ÁPV Rt. komplex belsõ ellenõrzési rendszere magában foglalja a vezetõi ellenõrzést, a tevékenységek folyamatába épített ellenõrzést, az etikai ellenõrzést és a függetlenített belsõ ellenõrzési tevékenységet, amelyet a feladatokra, eljárási kérdésekre, együttmûködésre stb. kiterjedõ tartalommal több - részben egymásra épülõ - szabályzat fog keretbe. Közülük az 1084/1995. (IX.8.) Korm. határozattal jóváhagyott belsõ ellenõrzési szabályzat - figyelemmel a szervezet struktúrájában végbemenõ és a függetlenített ellenõrzõ szervezeteket érintõ változásra - felülvizsgálatot, korszerûsítést igényel.

Az Etikai és Tranzakciós Ellenõrzési Igazgatóságot átszervezték, ellenõrzési feladata 1999-ben a Kontrolling Ügyvezetõ Igazgatósághoz került át.

Az ÁPV Rt. saját vagyonnal való gazdálkodását, mûködését érintõen a belsõ ellenõrzés három ága (a vezetõi, a munkafolyamatba épített és a függetlenített belsõ ellenõrzés) nem mûködik egymást kiegészítõ rendszerként. (Az etikai ellenõrzés a privatizációs tranzakciókhoz kötõdik.)

A függetlenített ellenõrzés tevékenységében a saját vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata nem kapott megfelelõ súlyt. Az rt. tevékenységérõl, gazdálkodásáról szóló tájékoztatókkal kapcsolatos feladatokon túlmenõen a mûködést, illetve annak egy-egy meghatározó területét (pl. munkaerõ-gazdálkodás, beruházás-felújítás) nem kontrollálták.

1. A vezetõi és a folyamatba épített ellenõrzés érvényesülése és funkcionálása

A vezetõi ellenõrzés gyakorlásának formáit tekintve - a hatásköri átrendezésekkel is összefüggésben - a vezetõk személyes ellenõrzési tevékenysége került elõtérbe a testületek ellenõrzési funkciójával szemben.

A korábbi idõszakhoz mérten a szervezeti egységek vezetõ testületek (igazgatóság, ügyvezetõségi értekezlet) elõtti beszámoltatása a tervezettnél kisebb számban történt meg, illetve elmaradt a véleményezõ, tanácsadó testületek tevékenységének már jelzett felfüggesztése következtében.

Az elõterjesztések megalapozottságának és a javasolt intézkedések helyénvalóságának felülvizsgálati rendje a testületek, illetve az elnök-vezérigazgató tevékenységéhez kapcsolódóan funkcionált, azonban - a döntést igénylõ ügyek korábbiakban jelzett nagy számára tekintettel - nem volt kellõen hatékony.

Erre utal, hogy több, a különbözõ döntéshozó, vagy javaslattevõ fórumok elõtt szerepelt elõterjesztést - megalapozatlan, vagy hiányos adattartalom miatt - nem fogadtak el.

A munkafolyamatba épített ellenõrzés hézagosan funkcionált, illetve nem volt hatékony, mint ahogy azt a gazdálkodás egyes részterületén (beruházás, felújítás), a számvitelben tapasztalt és az elõzõekben jelzett szabálytalanságok, hiányosságok, hibák mutatják.

A munkafolyamatba épített ellenõrzés feltételrendszerének - szabályozás szempontjából - a munkakörökben történõ személyi és/vagy feladatváltozásokhoz kötõdõ karbantartása nem folyamatos (új szervezeti egységek ügyrendje, munkaköri leírások kiadása stb.). Hiányolható, hogy a kilépõk "elszámoltatásakor" sem kezelték kellõ súllyal az ügyintézés folyamatosságát biztosító követelmények - folyamatban lévõ ügyek, feladatok állásának rögzítése, munkakör átadás-átvételek - érvényesítését (pl. felújítás, beruházás).

2. Az ÁPV Rt. Felügyelõ Bizottsága

A tulajdonosi ellenõrzést 1998-ban megszakítással két, személyi összetételében különbözõ Felügyelõ Bizottság (FB) végezte. Az év elsõ felében funkcionáló FB mandátuma lejártát követõen a Kormány kinevezte az FB elnökét, majd késedelmesen és fokozatosan a tagjait. (Az FB tagok száma azonban a helyszíni ellenõrzésünkkor sem volt teljes.)

Az elõzõ Felügyelõ Bizottság mandátuma 1998. június 16-án lejárt, az új elnök 1998. június 23-án kapta meg mandátumát, hét tagot szeptember 11-én, két tagot októberben neveztek ki. Így az FB létszáma még csak 10 fõ, szemben a Priv. tv-ben rögzített 11 fõvel.

A leköszönõ és az új felügyelõ bizottsági elnök között a feladatok átadása, átvétele szabályszerûen, írásban megtörtént.

A kinevezések elhúzódása miatt az FB közel három hónapig nem volt mûködõképes. A mûködés szünetelése azzal járt, hogy az ÁPV Rt. Igazgatósága és Ügyvezetése által ez idõben hozott határozatok nélkülözték az elõírások szerinti FB véleményt.

Ezek közül az SZMSZ 1. fejezet 3. cím 5.3. pontja alapján - az ÁPV Rt. 1997. évi tevékenységérõl, a hozzárendelt vagyonváltozásról készült Tájékoztatóról hozott 313/1998. (IX. 3.) Igazgatósági határozat - az FB mûködésének, s így írásos véleményének hiányában nem lett volna meghozható.

Megjegyezzük, hogy az Igazgatóság a Tájékoztató RJGY elé terjesztését az FB véleményének elfogadásához - ami a 369/1998. (X. 1.) határozattal megtörtént - ütemezte.

A Felügyelõ Bizottság törvényes mûködésének feltételeihez kedvezõen hozzájárult, hogy az új Gt-bõl és a Priv. tv-bõl adódó feladatok szabályszerû teljesítése érdekében az RJGY határozatával jóváhagyta Ügyrendjüket, amely szabályozza a testület feladatát és hatáskörét, a bizottság taglétszámát, a tagok jogait és kötelezettségeit, felelõsségüket, valamint meghatározta az elnök feladatait, az FB mûködésének eljárási rendjét.

Az ÁPV Rt. régi és új Felügyelõ Bizottsága mûködése - a jelzett probléma mellett - megfelelt az elõírásoknak.

Az FB mûködési ideje alatt folyamatosan ellenõrizte az ÁPV Rt. Igazgatósága és Ügyvezetése tevékenységét. Az Igazgatóság ülésein az FB tagok, elsõsorban az elnök személyes részvétele a testület jelenlétét biztosította. Az elõterjesztéseket, a kapcsolatos hiányosságokat észrevételezték, a döntésben azonban - helyesen - nem vettek részt.

1998. év folyamán mind a régebbi összetételû, mind az új összetételû FB összesen 8 alkalommal véleményezte az ÁPV Rt. tevékenységérõl készített - Kormány, vagy kormányszervek elé kerülõ - anyagokat. Ezen felül az év folyamán 19 témavizsgálatot végeztek, melyek javaslatai az ÁPV Rt. döntéshozó testületei elé kerültek. Tájékoztatókat fogadtak el, továbbá a privatizációval kapcsolatosan megtett intézkedésekrõl, a fennálló problémákról, vagy a privatizációs ügyek lezárásáról.

Az FB az ÁPV Rt. Igazgatósága és Ügyvezetõségi Értekezlete által elfogadott valamennyi határozat írásos tájékoztatóját megvizsgálta, így átfogó képet kapott az ÁPV Rt. teljes mûködésérõl. Az új FB elsõ feladatának tekintette a korábban hozott ügyvezetõi és igazgatósági határozatok tételes ellenõrzését is.

Az FB a vizsgálati jelentéseket megküldte az ÁPV Rt. Igazgatóságának, elnök-vezérigazgatójának, valamint a Részvényesi Jogok Gyakorlójának. A személyes felelõsség megállapítása esetén az FB a személyi felelõsségre vonatkozó nyilatkozatokat figyelembe véve, ismételten megtárgyalta az elõterjesztést és végleges álláspontját intézkedés végett megküldte az ÁPV Rt. Igazgatóságának, elnök-vezérigazgatójának, valamint a Részvényesi Jogok Gyakorlójának.

Az FB tevékenységének hatékonyságát fékezte, hogy határozatainak végrehajtása esetenként lassú, nehézkes volt. Kedvezõ ugyanakkor, hogy a végzett vizsgálatok hasznosulásának ellenõrzésére is súlyt helyezett.

Az FB 1998. II. félévében - a véleményezéseken kívül "intézkedés" céljából 13 megküldött határozatából 6 témában rövid idõn belül történt intézkedés, 7 téma még kidolgozás alatt volt.

Az FB munkatervi programjai alapján végzett vizsgálatai hasznosulásának tapasztalatait az 1995-1997. közötti idõszakban lezárt ellenõrzéseire irányultan végezték el.

Az FB irányította az ÁPV Rt. függetlenített belsõ ellenõri szervezetének, a Belsõ Ellenõrzés Ügyvezetõi Igazgatóságának a tevékenységét. A korábbi FB és a függetlenített belsõ ellenõrzési szervezet közötti kapcsolat rendszeres, az információ áramlás folyamatos volt. Az új FB-nek és a RJGY hivatali szervezetével, továbbá a könyvvizsgálóval az együttmûködése alkalomszerû, még nem alakultak ki a kapcsolattartás eszközei, módja.

3. A belsõ ellenõrzési szervezet irányítása, munkaszervezete

Az ÁPV Rt. átfogó belsõ ellenõrzési feladatait, az ÁPV Rt. Felügyelõ Bizottságának szakmai irányítása alatt mûködõ Belsõ Ellenõrzési Ügyvezetõ Igazgatóság (BEÜI) látja el. Az FB tevékenységéhez igazodó feladatait - a vezérigazgatóval egyeztetett - féléves ellenõrzési munkaterv, illetve az FB határozatai alapján végezte.

A BEÜI 1998. I-II. félévi munkatervében szereplõ témavizsgálatok megegyeztek a Felügyelõ Bizottság munkatervében foglalt ellenõrzési feladatokkal. Eltérés a bejelentések alapján végzett ellenõrzéseknél volt tapasztalható, mert az FB tagok egyénileg és külsõ szakértõk igénybevételével is végezhettek vizsgálatokat.

A BEÜI munkatervében folyamatos feladatként szerepelt a Gt., a Priv. tv. és a költségvetési törvény által elõírt, az ÁPV Rt. Igazgatósága részérõl elfogadott beszámolók, jelentések véleményezése, továbbá döntéshozó, tanácsadó szerveik tevékenységének figyelemmel kísérése, ellenõrzése: (PÁB határozatok, Ügyvezetõ Értekezlet határozatai, Igazgatóság határozatai). Ezekrõl havonta tájékoztató készült az FB részére.

A törvények által elõírt jelentések, beszámolók véleményezésén kívül a BEÜI alapvetõ feladatát képezte az ÁPV Rt. privatizációs és vagyonkezelési tevékenységének egyedi és átfogó témavizsgálatok keretében történõ ellenõrzése.

A BEÜI tervezett és teljesített feladatai az elõzõ évihez hasonlóan alakultak. 1998-ban az elõzõ évivel azonos számú, 14 munkatervi témavizsgálat készült el. A BEÜI a munkatervi feladatok egy részét a nem idõben történõ adatszolgáltatás miatt csak késedelmesen teljesítette, illetve egy-két témaellenõrzése áthúzódott 1999. I. félévére.

A BEÜI a rendelkezésre álló munkatársi létszámmal - a fluktuáció mellett is - eleget tett a Belsõ Ellenõrzési Szabályzatban foglaltaknak, az 1998. évi ellenõrzési követelményeknek, a Felügyelõ Bizottság elvárásainak.

A BEÜI 1998. évi közvetlen induló létszáma 13 fõ volt, ami az évközi létszámmozgás (3 fõ eltávozott és 2 fõ belépett) miatt év végén 12 fõ lett. (1999. januárjától - belsõ átszervezés miatt - kivált 5 fõ. A pótlás ellenõrzésünk idején részben megtörtént.)

Folyamatosan biztosították az FB információval történõ ellátását. Szervezték továbbá az ÁPV Rt. tevékenységére vonatkozó belsõ és külsõ információkat tartalmazó jelentések, tájékoztatók rendelkezésre bocsátását. A BEÜI munkatársai részt vettek a bejelentések kivizsgálásában, amelyhez a Felügyelõ Bizottság esetenként külsõ szakértõket is igénybe vett.

4. A könyvvizsgálói tevékenység

A törvényes mûködés biztosítékaként eljáró könyvvizsgáló az 1998. évet érintõen változott, mivel az ÁPV Rt. alapszabálya szerint a korábbi auditor (KPMG Hungária Kft.) megbízása az 1997. évi üzleti évet lezáró mérlegbeszámoló elfogadásával lejárt. Az új könyvvizsgáló cég megbízása a Priv. tv. elõírása szerint, de idõbeli eltolódással történt.

A 11/1998. (VI.30.) RJGY határozat alapján a KPMG Könyvvizsgáló Tanácsadó Kft. megbízása 1998. 08. 31-ével járt le.

A hivatkozott törvény 15. §-ában elõírtak szerint az ÁSZ elnökének javaslatára a Részvényesi Jogok Gyakorlója a 17/1998. (XII. 31.) sz. határozatában három évre - 1998-2000. évekre - az Arthur Andersen Audit Kft-t bízta meg a társaság könyvvizsgálatával. A könyvvizsgálói feladatok ellátására a szerzõdést az ÁPV Rt. 1999. februárban kötötte meg, a közjegyzõi hitelesítés 1999. május 4-én történt.

A könyvvizsgáló kötelezettségeinek szerzõdésbeli megfogalmazása nem tükrözi vissza az SZMSZ-ben (4. cím 2. pont) az ÁPV Rt. könyvvizsgálójának feladat- és hatáskörére megfogalmazottakat.

A kötelezettségek megfogalmazása túl általános, például nincs kiemelve a kötelezettségek között, hogy az RJGY-nek megküldött minden jelentést véleményeznie kell, e nélkül határozat érvényesen nem hozható; valamint a Belsõ Ellenõrzési Ügyvezetõ Igazgatóság által végzendõ célvizsgálatokban - felkérés esetén - való közremûködés.

Észrevételezhetõ az is, hogy a harmadik személlyel szembeni üzleti titoktartási kötelezettség alól az Állami Számvevõszéket kivételként nem vették ki.

A könyvvizsgálói tevékenység - tekintettel a megbízás elhúzódására - 1998-ban nem volt folyamatos. Ez is közrejátszott abban, hogy a könyvvizsgálói feladatellátás nem felelt meg teljes körûen az SZMSZ-ben, illetve a szerzõdésben foglaltaknak.

Az RJGY elé terjesztett jelentések könyvvizsgálói véleményezése 1998-ban csak egy esetben történt meg.

Az ÁPV Rt. tevékenységérõl az ÁSZ részére félévenként készítendõ tájékoztatókhoz a könyvvizsgálati jelentések elkészültek, ezek közül azonban csak a korábbi auditáló cég 1998. I. félévérõl szóló tájékoztatóhoz csatolt jelentése volt felülvizsgálati jelentés. Az 1998. július 1. - december 31. közötti idõszakra a könyvvizsgáló - a szerzõdésben rögzített felülvizsgálati jelentéstõl eltérõen, de az ÁPV Rt. által elõzetesen elfogadottak alapján - megállapodás szerinti vizsgálatról szóló jelentést csatolt. (A könyvvizsgáló cégtõl kapott információ szerint a könyvvizsgálói szerzõdés megkötésének idõpontjában nem volt ismeretes, hogy az ÁPV mind a saját, mind a hozzárendelt vagyonra vonatkozó zárási idõpontja idõben megelõzi az ÁSZ jelentés határidejét, ezért az ÁSZ jelentésre vonatkozó munkánkat a szerzõdéstõl eltérõen csak a megállapodás szerinti megbízásokra vonatkozó szabályok szerint tudták elvégezni.)

Az új könyvvizsgáló kapcsolata - a megbízása óta eltelt idõ rövidsége - az ÁPV Rt. ellenõrzõ szervezeteivel ellenõrzésünk idején formálódott, még nem volt rendszeres.

4. Az elõzõ számvevõszéki ellenõrzés tapasztalatainak hasznosulása

Az ÁPV Rt. 1997. évi tevékenységének ellenõrzése során tett ajánlásainkat - melyek nagyobb része a privatizációs tevékenységgel volt kapcsolatos, a társaság ügyvezetése 1998. decemberében áttekintette és a szükségesnek tartott feladatok végrehajtását intézkedési tervben ütemezte.

Megjegyezzük, hogy a Kormány és a Pénzügyminisztérium részére kezdeményezett ajánlások alapján a Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetésérõl szóló 1998. évi XC. törvény 6. § (12) bekezdésében intézkedik az ÁPV Rt. által a HM-nek 1997-ben kifizetett elõleg rendezésérõl, továbbá a 114. § (3) bekezdése a javaslat szerint módosította az 1997. évi CXLIV. törvény 6. § (1)-(2) bekezdéseit.

5. Az ápv rt. mûködéséhez kapcsolódó gazdasági társaságok

1. Az ÁPV Rt. alapfeladatának ellátásában közremûködõ társaságok

Iratarchiválás céljára az ÁPV Rt. alapíthat társaságot (Priv. tv. 24 § (2) és (3), hatályos 1997. VIII. 1-tõl, illetve 1998. VI. 16-tól). A Priv. tv. nem tér ki arra, hogy az ÁPV Rt. alapításában az egyszemélyes társaság állami tulajdonú, vagy ÁPV Rt. tulajdonú lehet-e. Tekintettel azonban arra a körülményre, hogy ezek a társaságok olyan adatbázis felett rendelkeznek, amelyeket speciális védelem illet meg és az ÁPV Rt. mûködésétõl elhatárolhatatlan feladatokat látnak el, azokat célszerûbb lett volna a közvetlen állami tulajdonlással, a hozzárendelt vagyon terhére alapítani. E kft.-k megbízási szerzõdés alapján ellátott tevékenysége pedig az ÁPV Rt. mûködési költsége.

A társaságok alapításánál csak részben jártak el az elõzõek szerint.

Az Igazgatóság 1998. április 15-én a 172/1998. számú határozatával - a privatizációs iratok rendezésével, tárolásával és õrzésével kapcsolatos feladatok ellátására - megalapította a PRIV-DAT Dokumentum Archiváló és Tároló Kft-t az MFB-nél letett készpénz törzstõke terhére, 85 M Ft pénzbetét és 5 M Ft apport (összesen 90 M Ft) törzstõkével.

A PRIV-DAT Kft. szervezeti és mûködési szabályzatát, ügyrendjét az ÁPV Rt. határozta meg alapítói határozattal. A kft. fõ profiljaként a privatizáció során az ÁPV Rt-nél és jogelõdeinél keletkezett papír alapú dokumentumok rendezését, tárolását, archiválását és õrzését, valamint a tulajdonos megkeresése alapján adatszolgáltatás teljesítését határozták meg. A társaság székhelyének és mûködésének helyeként a Budapest, XI., Fehérvári út 70. szám alatti - volt BHG - ingatlant jelölték meg.

Az ÁPV Rt. a Priv. tv. 1. § (1) és (3) bekezdése értelmében állami feladatokat ellátó szervnek minõsül, melynek értelmében köteles - figyelemmel a köziratokról, a közlevéltárokról és a magánlevéltári anyag védelmérõl szóló 1995. évi LXVI. tv. 2. § a) és 3. § b) alpontjában foglaltakra - a levéltári törvény 9. §-ban foglalt, a közfeladatokat ellátó szervre vonatkozó külön feladatok teljesítésére. Az ÁPV Rt. a PRIV-DAT Kft. megalapításakor a kft. tevékenységi körébe "kiszervezte" a könyvtári, levéltári végzésének jogosultságát, ugyanakkor annak társasági szerzõdésében és az SZMSZ-ében nem szabályozta a levéltári tv. 9. §-ában meghatározott, kizárólag a közfeladatokat ellátó szervekre vonatkozó többletfeladat ellátási kötelezettségeket.

A PRI-MAN Kft. az ÁPV Rt. alaptevékenységétõl elválaszthatatlan privatizációs utógondozási, dokumentálási és elszámolási feladatokat lát el.

Az ÁPV Rt. és jogelõdei által - saját hatáskörben, vagy a feladatot más szervezetbe delegálva - ellátott közvetlen privatizációs és a levéltári tv. szerinti iratgondozásra, privatizációs utókezelésre vonatkozó tevékenység a - törvénybõl is következõen - saját mûködési feladat. Ennek ellenére a PRI-MAN Kft. által benyújtott számlákat az ÁPV Rt. a hozzárendelt vagyont terhelõ költségek között mutatja ki (Pl.: hozzárendelt vagyon 71500101 sz. fõkönyvi számla), tehát ezek a saját mûködési költségben nem jelennek meg.

A PRI-MAN Kft-t - amely a hozzárendelt vagyon részeként jogutódlással került az ÁPV Rt-hez - 1 M Ft alaptõkével 1991. szeptember 20-án határozatlan idõre hozta létre az ÁVÜ, majd novemberben alapítói határozattal 1994. december 31-ig szóló határozott idõre módosította. Az ÁPV Rt. 1995. december 18-án alapítói határozattal rögzítette, hogy "a Kft. mûködési határideje: alapítástól határozatlan." Az alaptõkét 1997. március 26-án szintén alapítói határozattal 50 M Ft-ra emelték. A módosítások cégbírósági bejelentése elmaradt. A korábbi alapítói határozatokat az 1998. szeptemberi Alapító Okirat módosításával együtt vették figyelembe.

2. A saját vagyoni körbe tartozó társaságok

Az ÁPV Rt. mûködéséhez kapcsolódóan, a saját vagyoni körében két - egy 1996-ban vásárolt és egy 1998-ban alapított - 100%-os tulajdonában lévõ gazdasági társaságot mutat ki a könyveiben.

Az ÁPV Rt. 1996-ban megvásárolta a HUNGALU Magyar Alumíniumipari Részvénytársaságtól az 1990-ben alapított HUNGALU-SERVICE Szolgáltató és Információtechnikai Kft-t (HUNGALU-SERVICE Kft.) 4 M Ft - annak teljes törzstõkéjét megtestesítõ üzletrész - értékben.

A Hungalu Service Kft-t érintõen a cégbíróság Cg.01-09-070350/28 számon a tagváltozást tudomásul vette és elrendelte annak tagjegyzéken történõ átvezetését.

Az ÁPV Rt. az egyszemélyes tulajdonosi jogait az elõírások szerint gyakorolta a kft. vétele tevékenységi körének módosítása, továbbá a vonatkozó jogszabályi változások követése tekintetében.

A TEÁOR változásából eredõen az ÁPV Rt. az alapító okirat módosításával 1997. január 2-án módosította a társaság tevékenységi körét.

Az ÁPV Rt. a 43/1998. (IV.28.) Alapítói Határozattal kiadott "Alapító Okirat"-ban ismételten meghatározta a társaság tevékenységi körét, szervezetét; megerõsítette a társaság addigi ügyvezetõjét, továbbá elõírta feladatait, összeférhetetlenségi köreit. Rögzítették, hogy az ügyvezetõ "a társaság tevékenységi körébe tartozó üzletszerû gazdasági tevékenységet saját nevében nem folytathat". Kijelölték 5 év idõtartamra a társaság felügyelõ bizottságának tagjait, valamint meghatározták az FB feladatait, jogait és kötelezettségeit, továbbá megválasztották a társaság könyvvizsgálóját 5 év határozott idõtartamra és meghatározták jogait és kötelezettségeit.

A Gt. módosításával összhangban az ÁPV Rt. a 260/1998. (XI.10.) számú Alapítói Határozatával módosította a Kft. Alapító Okiratát. A Cégbíróság 1999. január 13-án kelt Cg.01-09-070350/40 számú végzésével a cég kérelme alapján elfogadta és elrendelte a felügyelõ bizottság tagjainak 1998. november 10-i hatállyal történõ törlését.

Az ÁPV Rt. másik saját társasági tulajdonát képezõ társasága az elõzõ fejezetben részletesen ismertetett PRIV-DAT Kft.

Az ellenõrzött idõszakban az ÁPV Rt. a saját tulajdonú társaságai közül üzleti kapcsolatban még csak a Hungalu Service Kft-vel volt. Az egymásnak nyújtott szolgáltatások szerzõdésre alapozottak, amelyek ellenõrizhetõ keretül szolgálnak a vállalások és teljesítések számonkérésére és nyomonkövetésére.

Az ÁVÜ (mint az ÁPV Rt. jogelõdje) és a Hungalu Service Kft. között a székház üzemeltetésére és fenntartására vonatkozó 1993. július elsejével létrejött "Vállalkozási szerzõdés" (és aktuális módosításai) keretében pontosan meghatározták a kft. által az ÁPV Rt. részére végzendõ üzemeltetési, fenntartási, és egyéb ellátási feladatokat. Rögzítették, hogy a kft. a különbözõ feladatok ellátására milyen külsõ vállalkozók igénybevételével és milyen vállalási összegben köthet szerzõdést, továbbá a kft. által végzett (végeztetett) szolgáltatások költségstruktúráját és a vállalási díj havi összegét, valamint a vállalási díj számlázásának havi ütemezését. A kft. feladatainak ellátásához folyamatosan mintegy 25 külsõ vállalkozóval áll szerzõdésben. A nagyobb összegû, eseti feladatok ellátása céljából igénybe vett külsõ vállalkozók megbízásához az ÁPV Rt. egyedi jóváhagyásával rendelkezett. A "Vállalkozói szerzõdés" 1998. évi módosítása szerint a kft. vállalási díját 18,5 M Ft/hó + ÁFA összegben határozták meg.

A HUNGALU-SERVICE Kft. elhelyezését és feladatainak teljesítéséhez szükséges raktárhelyiségek igénybevételére kötött bérleti szerzõdésben meghatározták a kft. által igénybe vett irodai- és raktárhelyiségek területét, azok bérleti díját, valamint a számlázási és fizetési feltételeket. A szerzõdés szerinti éves bérleti díj 3 M Ft + ÁFA.

A Hungalu Service Kft. mûködése nyereséges, a realizált eredmény összege folyamatosan növekedett. Az ÁPV Rt. tulajdonosi jogait gyakorolva - 1998-ban is hozzájárult ahhoz, hogy a társaság az elõzõ évek adózott eredményét az eredménytartalékba helyezze.

Az ÁPV Rt. a 120/1997. (V.20.) számú, valamint a 43/1998. (IV.28.) számú Alapítói határozatával hozzájárult, hogy a társaság az 1996. évi 4,786 M Ft, illetve az 1997. évi 6,445 M Ft adózott eredményét eredménytartalékba helyezze. A kft. az 1998-as gazdálkodási évet 6,87 M Ft adózott eredménnyel zárta.

A PRIV-DAT Kft. - a hozzárendelt vagyon és a saját mûködés könyvelését áttekintve - tevékenységével kapcsolatos számlát 1998-ban az ÁPV Rt-nek nem nyújtott be. Így mûködését az alapítói törzstõke terhére finanszírozta.

6. A számviteli rend

Az ÁPV Rt. könyvvezetésérõl, számviteli rendjérõl külön jogszabályok is rendelkeznek, s így az a gazdasági társaságokra vonatkozó általános elõírásoktól számos ponton eltér.

A Priv. tv. 21. §-a elõírja, hogy az ÁPV Rt. saját vagyonával való gazdálkodásától el kell különíteni az állam tulajdonát képezõ ún. hozzárendelt vagyont, valamint e vagyon értékesítésével és hasznosításával összefüggõ bevételeket és kiadásokat. A társaság saját vagyonnal való gazdálkodásról az Szt. elõírásai szerinti, a hozzárendelt vagyonnal való gazdálkodásról egyszeres pénzforgalmi könyvelést vezet.

Az Szt. 71. § (1) bekezdése szerint az ÁPV Rt. a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott, könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó beszámolóját - amelynek része a hozzárendelt vagyonról szóló beszámoló és a könyvvizsgáló erre vonatkozó véleménye - a tárgyévet követõ augusztus 31-ig köteles letétbe helyezni. Beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságait az Szt. felhatalmazása alapján a 87/1996. (VI.19.) Korm. rendelet határozza meg.

Az ÁPV Rt. Igazgatósága 1998. április 29-én a 209/1998. számú határozatával fogadta el az ÁPV Rt. 1998. évi Számviteli politikáját. Meghatározták mind a saját, mind a hozzárendelt vagyon könyvvezetése, beszámoló készítése során az Szt. alapelveinek érvényesítését, azok sajátosságait a hozzárendelt vagyon tekintetében, továbbá a fõkönyvi könyveléshez kapcsolódó analitikákat, azok egyeztethetõségét a fõkönyvvel.

A Számviteli politika mellékleteként összeállított saját vagyon, illetve a hozzárendelt vagyon számlarendjében rögzítették az alkalmazható fõkönyvi számlákat, azok tartalmát. Hibaforrást jelentõ hiányosság ugyanakkor, hogy a számlarend nem tartalmazza az adott fõkönyvi számlákra elszámolható kiadások konkrét meghatározását.

További hibaforrást jelentett, illetve nehezítette a költségvetési kapcsolatok ellenõrizhetõségét, hogy a hozzárendelt vagyon értékesítésével és hasznosításával kapcsolatos egyes kiadási elõirányzatok felhasználásának szabályairól szóló 4/1998. számú vezérigazgatói utasítás nem tartalmaz egyértelmû iránymutatást a tárgyévi költségvetési törvényben az ÁPV Rt-re meghatározott kiadási jogcímekre elszámolható különbözõ kiadási tételekrõl. Ezért fordulhatott elõ például, hogy azonos jogcímû kiadási tételeket (pl. kamatteher átvállalás) számoltak el a hozzárendelt vagyon reorganizációs, valamint válsághelyzet kezelését szolgáló kiadásai között.

A társaság saját vagyonnal kapcsolatos fõkönyvi számlavezetése, számviteli elszámolásai nem minden tekintetben feleltek meg a belsõ szabályozásnak. Olyan fõkönyvi számlákat is alkalmaztak, amelyek nem szerepeltek sem a számlarendben, sem a számlatükörben. Ezáltal a kiadási jogcímek teljes köre nem a szabályozott módon elszámolt.

Ezek például: a 367001. Nemzetközi Privatizációs Tanácsadó Kft.; a 367002 PRIV-DAT Kft.; a 4626 Magánszemélynek fizetett egyéb díjak Szja-ja; 568. Privatizációs Tanácsadó Testület romániai kiküldtetési költségei fõkönyvi számlák.

A fõkönyvi nyilvántartások helyességét, teljes körûségét a költségvetési törvényben foglalt kötelezettségek, ráfordítások teljesítésének vizsgálatához kapcsolódóan, a hozzárendelt vagyon fõkönyvi kivonatát szúrópróbaszerûen kiválasztott tételek alapján ellenõriztük. Megállapítottuk, hogy a számviteli alapelvek érvényesítése nem volt teljes körû, az ÁPV Rt. megsértette az Szt. 15. §-ában meghatározott folytonosság elvét, továbbá a teljes körûség, a valódiság elvét.

A 4. számlaosztály érintett fõkönyvi számláinak 1998. évi nyitó egyenlege eltért az 1997. évi záró egyenleg összegétõl (pl. 411,421 fõkönyvi számlák).

A hozzárendelt vagyon fõkönyvi nyilvántartásának számítástechnikai rendszere nem zárt, manipulálható, ugyanis a fõkönyvi könyvelés során nem biztosítja azt a követelményt, hogy a gazdasági események rögzítése, azokban az egyeztetések és ellenõrzések során feltárt hibák javítása teljes körûen, idõrendi sorrendben szerepeljen.

A Délgabona Rt. által benyújtott 344 M Ft-os számla kifizetésének fõkönyvi nyilvántartásba vétele nem a számlának megfelelõen történt. A két részletben történt átutalás könyvelésénél az egyik - 40 M Ft - összeget elõzetesen felszámított ÁFA-ként vették nyilvántartásba, majd a fennmaradó 304 M Ft kifizetésének könyvelésénél 57 M Ft-ot ÁFA-ként, és 247 M Ft-ot eszközkivásárlás jogcímen a 71100112. fõkönyvi számlára. ( A számla összesen 84 M Ft ÁFA összeget tartalmazott.)

Észrevételeink alapján többször módosították a kifizetés fõkönyvi nyilvántartását. A módosítások során a korábban a fõkönyvi kartonon könyvelt tételek eltûntek, és a módosítások a pénzforgalmi teljesítés dátumának megfelelõen - a fõkönyvi rendszer alapján idõrendben sorba szedve - szerepeltek. Ezáltal az ellenõrzés részére átadott utolsó fõkönyvi számla nem tartalmazza a korábbi helytelen könyvelési tételeket, azok javításait, és a javítások nem a végrehajtásuknak megfelelõ idõrendben szerepelnek.

A Szerzõdéstár adatai és ezáltal a hozzárendelt vagyon 1998. évi vagyonmérlegében szereplõ követelés adatai nem a valóságot tükrözték.

A Szerzõdéstár a HUNGAROCAMION Rt.-vel szemben - az ellenõrzés idõpontjában is - a 200 M Ft értékû kölcsön összeget tartott követelésként nyilván, holott a teljes összeg részben pénzforgalmi, részben pénzforgalom nélküli elszámolással visszafizetettnek tekinthetõ. A helyszíni ellenõrzés befejezését követõen adott tájékoztatásuk szerint a követelésállomány felülvizsgálata megtörtént.

A hozzárendelt vagyont érintõ kötelezettségek nyilvántartása nem volt teljes körû, melynek folytán a hozzárendelt vagyon 1998. évi vagyonmérlegében szereplõ adatok nem a valóságot tükrözik. Ebben a belsõ szabályozás hiányossága is szerepet játszott.

A vagyon, valamint a kötelezettségek kezelését és figyelemmel kísérését a PIR rendszer végzi a 41/1995. és a 20/1996. számú Vezérigazgatói utasítások szerint. A rendszer lenne hivatott a hozzárendelt vagyon vagyonmérlegét és kötelezettségállományát alátámasztó analitika szerepének betöltésére. A beszámoló készítéshez szükséges adatok a PIR lekérdezések alapján nem minden esetben automatikusan adódnak, esetenként csak manuális kigyûjtések alapján határozhatók meg. Havi egyeztetések csak a PEH, az önkormányzati járandóságok és a garancia kötelezettségek esetében biztosítottak, ezek is manuális adatfelvitellel, módosítással.

Ellenõrzésünk során a rendszereket részleteiben nem vizsgáltuk, csak jelen vizsgálathoz szúrópróbaszerûen kiválasztott tételek közül néhányat kerestünk ki a PIR-ben. Ezek alapján következtetések vonhatók le: a PIR és a szerzõdés-nyilvántartó rendszer összekapcsolása a szerzõdés-beazonosítás szintig megoldott; a PIR és a pénzügyi-számviteli rendszer kapcsolata gyakorlatilag manuális; a mentéseket bizonyos idõpontra vonatkozóan végzik - általában fél éves zárások -, ezáltal egy konkrét idõpontra vonatkozó kötelezettség gyakorlatilag nem kereshetõ ki a rendszerbõl. A privatizációs folyamat lezárása utáni információk hiányosak, a tranzakció "utóélete" gyakorlatilag csak a dokumentumok átvizsgálása és az ügyletért felelõs menedzser - amennyiben még munkaviszonyban áll - segítségével követhetõ.

A kiskereskedelmi, a vendéglátóipari és fogyasztási szolgáltató tevékenységet végzõ állami vállalatok vagyonának privatizálásáról szóló 1990. évi LXXIV. törvény hatálya alá esõ vagyonelemek egyáltalán nem szerepelnek a PIR-ben, azok nyilvántartását az ÁPV Rt. által a hozzárendelt vagyonból alapított PRI-MAN Kft. külön munkacsoportja végzi az ÁPV Rt. információs rendszerétõl független irattározási és információs rendszeren. Az ÁPV Rt. Felügyelõ Bizottsága által végzett vizsgálat megállapítása szerint az elõprivatizációs dokumentumok irattározására, információs rendszerére vonatkozólag nincs az ÁPV Rt. által kiadott érvényben lévõ szabályozás, ezeket a PRI-MAN Kft. szakterületi munkatársai saját szervezésük szerint alakították ki igen jó eredménnyel. A szakterület tehát nem épül be a "szabályozott" rendszerbe. Az ÁPV Rt. vagyonmérlegében az elõprivatizációval érintett vagyonelemek nem szerepelnek, noha a szúrópróbaszerûen kiválasztott esetben - X-TRADE Kft a komlói Béke Szálló - a bejegyzett tulajdonos az ÁPV Rt.

A hozzárendelt vagyon 1998. évi vagyonmérlegében - és a részünkre átadott tanúsítványon - nem a hatályos 2/1996. (II.1.) RJGY határozatban foglaltak szerinti formában és adattartalommal mutatják be 1998. december 31-i állapotra a hozzárendelt vagyon kötelezettségállományát.

Az 1999. április 29-én elfogadott 146/1999 számú Igazgatósági határozat értelmében a kötelezettségállományt az 1998. év zárására vonatkozólag - visszamenõleg - két csoportba sorolják. Az egyik csoportot az un. normatív kötelezettségek állománya adja, amelyek jogilag egyértelmûek, tételes analitikákon alapulnak az ÁPV Rt. által kiadott belsõ utasítások szerint. A másik csoportot a függõ kötelezettségek alkotják, amelyek bizonytalan eseményektõl, jogértelmezési lehetõségektõl, illetve késõbbi bírói döntésektõl függõ kötelezettségek különbözõ valószínûséggel súlyozott értékeit tartalmazzák (8/d. tanúsítvány).

Az ÁPV Rt. 1998. évi üzleti tervében a kötelezettség nyilvántartása más struktúrában készült, mint az 1998. évi zárására vonatkozóan elfogadott, így a terv és a teljesülés összevetése nehéz, a teljesülés mértéke nem ítélhetõ meg egyértelmûen.

Az ÁFA elszámolással kapcsolatos gyakorlatot tekintve helytelenítjük, hogy a visszaigényelt ÁFA összegét a hozzárendelt vagyon nyilvántartásában mutatják ki, és innen a saját vagyont illetõ visszaigényelt ÁFA-t nem a visszaigénylést követõen közvetlenül rendezik a két elszámolási rendszer között.

A visszatérült ÁFA összegének saját vagyont illetõ részének átutalása 1998. évben két alkalommal történt, elõször 1998. szeptember 2-án, majd december 4-én.

Több esetben a saját vagyont terhelõ kiadást a hozzárendelt vagyon terhére számoltak el.

Az ÁPV Rt. alaptevékenységének végzéséhez szükséges számítógépes "PIR" információs rendszer a saját vagyon részét képezi, nyilvántartása az immateriális javak között történik. Bõvítésére és karbantartására az IDOM Rt. által 1998-ban benyújtott számlák összege és a fõkönyvi elszámolás helye a partnerekre kigyûjtött teljes folyószámla kartonok szerint az alábbi:

Hozzárendelt vagyon:       15 279 625.- Ft

saját mûködés:                   2 851 500.- Ft

Összesen:                           18 131 125.- Ft

Az ÁPV Rt. a saját tulajdonú PRIV-DAT Kft. megalapítását megelõzõen, az alapítási döntés elõkészítésére a DIALÓG Plusz Számítástechnikai Kft-tõl tanulmánytervet rendelt 2,9 M Ft + ÁFA díjazásért, melyet a hozzárendelt vagyonra (71100021 fõkönyvi számla) terhelt.

Az ÁPV Rt-t törvény kötelezi az erdõk Kincstári Vagyoni Igazgatóság részére történõ átadására, tehát az a szervezet tevékenysége. Ezzel kapcsolatban a Tannenbaum Consult Bt-tõl rendelt módszertani tanácsadás kiszámlázott összegét (180 000.- Ft + ÁFA) a hozzárendelt vagyon 71100021 sz. fõkönyvi számlára terheltek.

Ügyfélszolgálati iroda mûködtetési díja (7 tételben 25 273 333.- Ft + ÁFA) a hozzárendelt vagyon 71500101 sz. szla fõkönyvi kartonon szerepelt, azaz növelte a privatizációs kiadásokat. Az ÁPV Rt. szervezetét eleve ilyen tevékenységekre hozták létre, ezért azt a mûködési költségek között kellett volna elszámolni.

A privatizációt elõkészítõ kiadások között számolták el továbbá a gyorsmásolás kiadásait is, így pl. az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonához tartozó társaság beszámolójának; különbözõ értekezletekre készített elõterjesztések, az ÁPV Rt. házi telefonkönyvének több példányban történõ sokszorosítását.

Mindebbõl következõen a saját mûködést és a hozzárendelt vagyont érintõ kimutatása a számvitelben - a saját és hozzárendelt vagyon szabályozásában, elszámolási gyakorlatában mutatkozó hiányosságok, munkahibák miatt (a tapasztalható fejlõdés ellenére) - még nem megoldott. Ez egyben azt is jelzi, hogy a költségvetési törvényben elõírt költségkeret és a társaság könyveiben kimutatott mûködési költség megfelelése költ-ségelszámolási kérdéssé is válhat.

Egyéb, eseti munkahibát állapítottunk meg a Romániai Privatizálás Tanácsadó Testület (továbbiakban RPTT) költségelszámolásánál.

A 2323/1997. (X. 15.) Korm. határozat - a Román Kormány megkeresésének eleget téve - rendelkezett a három fõs RPTT három hónapos romániai kiküldetésérõl, tudomásul véve, hogy a kiküldetés költségeit az ÁPV Rt. viseli. Az ÁPV Rt. és az RPTT közötti kapcsolat szerzõdésen alapult. A szerzõdést 1997. december 10.-én 1997. november 15-ére visszamenõleges hatállyal, 1998. február 15.-i lejárati határidõvel kötötték, majd az 1998. február 6.-i szerzõdésmódosítással a határidõt április 30-ig hosszabbították, amit nem támaszt alá kormányhatározat.

A RPTT tételesen ellenõrzött január havi költségelszámolása a szerzõdésben foglaltaktól eltérõ és indokolatlan tételeket is tartalmazott. A megbízott szállodaszámla szerinti itt tartózkodása nem egyezett a repülõjegy szerintivel, a gépkocsi igénybevétel elfogadott költségein kívül (benzin, szerviz) ugyanarra az idõszakra gépkocsi átalányt is fizettek. Az átvett eszközökkel a szerzõdés lejártát követõen, jelentõs, több mint féléves késedelemmel számolt el a megbízott. Ezek elfogadása az érdemi felülvizsgálat hiányosságára - ezen keresztül a munkafolyamatba épített ellenõrzés gyengeségére - utal.

Az ÁPV Rt. saját vagyonával kapcsolatos mérlegadatai - az irodai berendezések kivételével leltárral alátámasztottak. A leltározás elõkészítése, folyamata, kiértékelése, a hiányok és többletek elszámolása az átadott dokumentumok alapján megfelelt a szabályzatoknak.

A leltár kiértékelése kiterjedt a számítástechnikai eszközök, jármûvek és a mobil telefonok tételes egyeztetésén túl a tényleges hiányok és többletek megállapítására, az irodatechnikai eszközök, egyéb gépek, berendezések és képzõmûvészeti alkotások esetében ezen kívül az analitikus nyilvántartások hiányosságainak pótlására.

A leltárkülönbözetek értékét a leltári hiányoknál a könyv szerinti érték, a többleteknél a forgalmi érték alapulvételével állapították meg. A számítástechnikai eszközöknél a leltárhiány 417 E Ft, a többlet értéke 50 E Ft. A gépkocsik esetében a hiány (1.229 E Ft) oka, hogy 5 db gépkocsit eltulajdonítottak. A rádiótelefonok leltári eltérése technikai okokból eredõen: lopás miatt 387 E Ft; korábbi értékesítések nyilvántartásból történõ kivezetésének elmaradása miatt 1.526 E Ft; leszerelt, használaton kívüli készülékek miatt 397 E Ft; tényleges hiányból eredõen 2 db telefon értéke 165 E Ft.

A hiányok okának igazolásából eredõen felelõsségre vonás nem történt, ugyanakkor az ÁPV Rt. vezérigazgatója hozzájárult "a többnyire technikai jellegû hiányok törléséhez".

Az eszközmozgatásokhoz kapcsolt nyilvántartások nem mentesek a munkahibáktól, így a PRTT-nek a lézernyomtató átadását és visszavételét a nyilvántartáson - dokumentáció hiányában - nem vezették át.

A helyszíni vizsgálat befejezését követõen négy oldalas listával tájékoztatás kaptunk az ÁPV Rt.-tõl hozzárendelt vagyon fõkönyvi könyvelésében végrehajtott korrekciókról, valamint egyéb, újonnan nyilvántartásba vett tételekrõl (29-36 sorszámok). Ezen adatok ellenõrzésére azonban már nem volt módunk, így azokat jelentésünkben nem szerepeltetjük.

7. A központi költségvetésben elõírt kötelezettségek teljesítése

1. Az ÁPV Rt. 1998. évi, hozzárendelt vagyonból származó bevételei

A rendelt vagyonnal kapcsolatos 1998. évi bevétel összesen 111,7 Mrd Ft volt, ami az 1997. évi ténylegeshez képest 31,9 %-os, az üzleti-pénzügyi tervben elõirányzotthoz mérten 83,5 %-os teljesítést jelent. A készpénzbevételek aránya 86,7 % volt (99.020 M Ft), ezen belül a devizabevételek 39,8 %-os részaránya (38.615 M Ft) a külföldi befektetõk elõzõ évekhez képest kisebb érdeklõdését jelzi.

Az E-hitelbõl származó bevétel az elõzõ évihez viszonyítva értékében 685 M Ft-tal magasabb összegben, 322,4 %-ban teljesült. A kárpótlási jegyek bevonásából elszámolt bevétel 4.502 M Ft, ami jelentõsen elmaradt az elõzõ év kárpótlási jegy bevonásának értékétõl.

A kapott osztalék az elõzõ évek tendenciáját követve alacsonyabb összegben realizálódott, mint 1997 évben. Ezt az ÁPV Rt. a tulajdonában lévõ társaságok számának és vagyonának csökkenésével indokolja. Az egyéb bevételek jogcímen 2.217 M Ft folyt be, melybõl a legjelentõsebb összeg 1.200 M Ft, ami az ÁPV Rt. saját vagyonából származott a Bp. XI. Fehérvári út 70. szám alatti, volt BHG épület kivásárlásának ellenértékeként (1/b. sz. tanúsítvány).

2. A költségvetési befizetési kötelezettség alakulása

A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetésérõl szóló 1998. évi XC. törvény 114. §-a jelentõs mértékben - 1998. év utolsó napjaiban - visszamenõleg módosította az ÁPV Rt. 1998. évi költségvetési befizetési kötelezettségét, az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyona értékesítésébõl befolyó bevételbõl teljesítendõ ráfordítások nagyságrendjét, valamint a privatizációs szervezet tartalék-feltöltési és felhasználási kötelezettségét.

Az eredeti (1997. évi CXLVI. tv.) és a (1998. évi XC. tv-vel) módosított költségvetési törvény elõirányzatai között szerkezetében, tartalmában és összegszerûségében is jelentõs eltérés mutatkozik. Az eredeti költségvetési törvény az ÁPV Rt. költségvetési befizetési kötelezettségének elõirányzatát 20.000 M Ft-ban határozta meg, amit a módosítás 17.800 M Ft-ra mérsékelt, a ráfordítások 42.800 M Ft-os elõirányzatát azonban 78.100 M Ft-ra növelte.

1. Az állami vagyon privatizációjának bevételébõl teljesített befizetési kötelezettség

A költségvetési törvény módosításával a (6. § (2) bekezdés) meghatározott - 1997. évi privatizációs bevételbõl származó és az 1998. évi nyitó pénzkészlet részét képezõ - 11.800 M Ft befizetési kötelezettségét az ÁPV Rt. 1998. január 12-én teljesítette.

Az ÁPV Rt. költségvetési befizetési kötelezettségén belül az állami vagyon tárgyévi privatizációjából származó bevételek 8.000 M Ft összegû elõirányzata a módosításban nem szerepel, azonban a pénzügyminiszter és a privatizációt felügyelõ tárca nélküli miniszter egyeztetése alapján az ÁPV Rt-nek ezen a jogcímen, de az elõzõ évi (1997. évi) privatizációs bevételeibõl, 11.800 M Ft-ot kellett befizetnie a költségvetésbe. (Tárgyévi privatizációs bevétel átadás jogcímen 8.000 M Ft-ot, privatizációs többletbevétel átadás jogcím megjelöléssel pedig 3.800 M Ft-ot utalt át az ÁPV Rt. a központi költségvetés részére.)

2. Az állami vagyon utáni részesedés és az adóskonszolidációs követelések értékesítése alapján együttesen teljesített befizetési kötelezettség

Az ÁPV Rt. az állami vagyon utáni részesedés és adóskonszolidációs követelések értékesítése jogcímen - a módosított költségvetési törvény 11. számú mellékletében meghatározott 6.000 M Ft-os befizetést teljesítette. A befizetés összege azonban eltért a költségvetési törvény 6. § (3) bekezdésében elõírttól (12.000 M Ft).

Az 1997. évi CXLVI. törvény 6. § (3) bekezdése az állami vagyon utáni részesedés címén és az adóskonszolidációs követelések ellenértékeként együttesen 12.000 M Ft befizetési kötelezettséget írt elõ, amit nem változtatott meg a szóban forgó törvényt módosító 1998. évi XC. törvény, miközben az ÁPV Rt. kötelezettségeit összegzõ 11. sz. melléklet ide vonatkozó elõirányzatát 6.000 M Ft-ra csökkentette.

A befizetés forrásösszetétele eltért a költségvetési törvényben meghatározott jogcímek szerintitõl.

Az 1997. évi CXLVI. törvény 6. § (3) bekezdése - a befizetési források és az elõirányzat egyidejû megkötésével - nem biztosította a lehetõséget a társaság számára, hogy az elõírt befizetési kötelezettséget a forrásai tényleges alakulásához igazodva (szükség esetén más forrásból kiegészítve) teljesítse. Ebbõl következõen a befizetési kötelezettség elõirányzat szerinti teljesítése - az attól eltérõ forrásképzõdés miatt - a normaszövegben elõírtak megsértésével járt.

A zárszámadási törvényjavaslat 16. § (2)-(3) bekezdése a jelzett problémát rendezi.

Az állami vagyon utáni részesedés jogcímen az ÁPV Rt-nek 1998-ban összesen 5.071,8 M Ft bevétele keletkezett, ezzel szemben ezen a jogcímen 5.780,6 M Ft-ot (szeptember 30-án 4.000, december 29-én 1.780,6 M Ft-ot) utalt át a költségvetésnek. A különbözet forrása az ÁPV Rt. privatizációs bevétele volt. Adóskonszolidációs követelések értékesítése címen 1998. április - október között 5 tételben összesen 219,4 M Ft-ot utaltak át a költségvetésnek.

A befizetés forrásösszetételét érintõ - de a teljesítés összegét nem befolyásoló - megállapításunk volt, hogy az IKARUS Rt. adóskonszolidációs elszámolása tárgyában született 227/1998. (V.20.) számú Ig. határozatnak az ÁPV Rt. sem az 1998. október 31-i határidõre, sem a helyszíni ellenõrzés idõtartama alatt nem tett eleget, ezáltal e tétel (253,5 M Ft) átutalása elmaradt.

A helyszíni ellenõrzésünket követõen az ÁPV Rt. a következõ számviteli korrekciót hajtotta végre: "Az állami vagyon utáni részesedés" címû számláról 707,4 M Ft költségvetési befizetési kötelezettséget átkönyvelt az "adóskonszolidációs kifizetések" számlára. E helyesbítés eredményeképpen egyrészt megegyezik az állami vagyon utáni részesedés jogcímen az ÁPV Rt-nél keletkezett bevétel és az e jogcímen teljesített költségvetési befizetési kötelezettség összege, másrészt az "adóskonszolidációs kifizetés" jogcímen ezáltal korrigált többlet-teljesítés valóban magában foglalhatja az IKARUS Rt. ilyen jogcímû elszámolását.

3. A privatizációs bevételek terhére teljesített ráfordítások

Az ÁPV Rt. a folyó évi privatizációs bevételeibõl - a költségvetési befizetési kötelezettség teljesítése után - finanszírozza a privatizációval, a vagyonkezeléssel összefüggõ ráfordításokat, valamint a külön jogszabályokban meghatározott kiadásokat.

1. Közvetlen privatizációs és privatizációt elõkészítõ kiadások (díjak, jutalékok), vagyonkezeléssel kapcsolatos ráfordítások

A módosított költségvetési törvény 6. § (11) bek., valamint 11. számú mellékletében a közvetlen privatizációs és privatizációt elõkészítõ kiadások elõirányzatát 43.000 M Ft-ra emelte, ezen belül a Kereskedelmi és Hitelbank Rt. részvényeinek vételárát 15.300 M Ft-ban, valamint a Postabank Rt. tõkeemelésének ráfordítását 20.000 M Ft-ban határozta meg.

Az eredeti költségvetési törvény a ráfordítások között a közvetlen privatizációs és privatizációt elõkészítõ kiadások (díjak, jutalékok, vagyonkezeléssel kapcsolatos ráfordítások) elõirányzatát még 6.000 M Ft-ban irányozta elõ.

Tekintettel arra, hogy év közben a Postabank Rt. pénzügyi helyzetének rendezésében a Kormány nagyobb szerepet kívánt vállalni, az 1057/1998. (V. 6.) határozatával módosított 1046/1998. (IV. 8.) határozatában úgy rendelkezett, hogy az ÁPV Rt. részt vesz a Postabank Rt. alaptõke-emelésében. Fenti kormányhatározatok és a költségvetési törvény 6. § (8) bekezdésében biztosított lehetõség alapján a 8/1998.(VI.30.) határozatában - a pénzügyminiszter egyetértésével - engedélyezte, hogy az ÁPV Rt. az eredeti költségvetési törvény 11. sz. mellékletében a közvetlen privatizációs és privatizációt elõkészítõ kiadások elõirányzatát mintegy 16.000 M Ft-tal túllépje.

Az ÁPV Rt. a közvetlen privatizációs és privatizációt elõkészítõ kiadásainak a módosított költségvetési törvényben elõírt ráfordítási elõirányzatát túllépte.

A költségcsoport ráfordításainak 50-100 % közötti mintavétellel végzett ellenõrzése során több esetben tapasztaltuk a ráfordítások nem megfelelõ jogcímû elszámolását, ezek azonban - az egyéb kiadások között a "szervezés nyilvántartás" fõkönyvi számlán szereplõ és jogcím szerint a mûködési költségek közé tartozó tételek kivételével - nem érintették a közvetlen privatizációs és privatizációt elõkészítõ kiadások kimutatott összegét, hanem csak az elszámolt költségek összetételét. Ugyanakkor a költségvetési törvény 6. § (7) bekezdése elszámolt tételek közül a volt szovjet ingatlanok környezetvédelmi kárelhárítása ráfordítások közül 48,7 M Ft a privatizációs költségek körébe tartozott.

A privatizáció elõkészítésének kiadásai összesen 2301,6 M Ft-tal terhelték a privatizációs bevételeket.

Ezen az összesítõ jogcímen számolták el a vagyonértékelés, tanulmány, szakvélemény díját; a hirdetéseket és PR kiadásokat, a kiküldetések, forgalomba hozatal, pályáztatás kiadásait, az ügyvédi díjakat, perköltségeket, illetékeket, eljárási, tanácsadói és szakértõi díjakat, valamint a fordítás, tolmácsolás költségeit, eszközkivásárlást, és a privatizáció elõkészítéséhez kapcsolódó egyéb kiadásokat.

A vagyonértékelés díjaként kimutatott 60,7 M Ft közel 70%-át kitevõ 4 tétel elszámolása jogcím szerinti volt. Kapcsolódóan a közbeszerzési törvény 95. § d) pontja alkalmazásának elmulasztását kifogásoltuk, mivel a saját könyvvizsgáló cégüket "szerzõdés-kiegészítésben" bízták meg vagyonértékelési feladattal (30 M Ft + ÁFA értékben), figyelmen kívül hagyva a hivatkozott törvény elõírásait. (A szerzõdés-kiegészítés ez esetben önálló szerzõdésnek minõsül, ugyanis e megbízás nem tartozott az alapszerzõdésben meghatározott könyvvizsgálati feladatok közé.)

A tanulmány, szakvélemény kiadási jogcímen elszámolt 42,7 M Ft 66%-át ellenõriztük, jogcím eltérést nem tapasztaltunk. Ugyanakkor megállapítottuk, hogy az e költségcsoportban elszámolt kutatási szolgáltatások esetében sem érvényesítették a közbeszerzési törvény 53. § (1) bekezdése követelményét, hanem pályáztatás mellõzésével (a szolgáltatás részekre bontásával) az azonos témában, ugyanazzal a megbízottal és határidõre két szerzõdést kötöttek (összesen 10 M Ft+ÁFA összegre).

A forgalombahozatal kiadásaiként 129 M Ft-ot számoltak el, melynek 52,7%-ára kiterjedõ ellenõrzésünk hiányosságot, szabálytalanságot nem tárt fel.

Eszközkivásárlás pénzforgalommal teljesült kiadásaként 497,5 M Ft-ot, pénzforgalom nélkül teljesült (fiktív) kiadásként pedig 569,8 M Ft-ot mutattak ki. A pénzforgalmi kiadások 98,7%-ának (6 tétel) ellenõrzése alapján a kifizetések elszámolása számviteli szempontból szabályos volt.

Az értékesítésért járó díj jogcímen az ÁPV Rt. összesen 2.254,2 M Ft ráfordítást számolt el. Ebben a körben mutatták ki az értékesítésért járó díj, a forgalmazók részére fizetett díj kiadásait.

A vagyonkezelés kiadásai jogcímen összesen 1.372,2 M Ft-ot fizettek ki.

E költségcsoportban számolják el a vagyonkezelõk részére fizetett díjakat, a vagyon mûködtetésével, üzemeltetésével kapcsolatos költségeket, a részvényõrzés, forgalmazás és szelvényvágás, valamint a kárpótlási jegy kezelési és feldolgozási kiadásait, a gazdasági ellenõrzés költségeit, a felszámolás és végelszámolás kiadásait, a környezetvédelmi kiadásokat, valamint egyéb vagyonkezeléssel összefüggõ kiadásokat.

A vagyonkezelõk részére fizetett díj 76 M Ft volt, melynek 64,5%-át (9 tétel) ellenõrizve hiányosságot, szabálytalanságot nem tártunk fel.

A vagyon mûködtetésével, üzemeltetésével kapcsolatos kiadásokként pedig 743,7 M Ft-ot mutattak ki. A költségcsoport kiadásai között más jogcímû - de a közvetlen privatizációs és privatizációt elõkészítõ kiadások, vagyonkezeléssel kapcsolatos ráfordítások körébe tartozó - tételeket is elszámoltak (pl. vagyonkezelõi díjakat, a környezetvédelmi kárelhárítási munkák, valamint tûzszerészeti mentesítési munkák díjait, tanácsadói és egyéb megbízási díjakat és összevontan a volt szovjet ingatlanok vagyonkezeléssel és üzemeltetéssel kapcsolatos elszámolásait is.)

Kifogásoljuk ezzel összefüggésben azt az elszámolási gyakorlatot, amely szerint a vagyonkezelõ által a megfelelõ részletezettséggel (a számla a vagyonkezelés kiadásai mellett külön összegként szerepelteti a vagyonkezelõi díjat) benyújtott számla alapján teljesített kifizetést jogcím szerinti részletezettség nélkül, egy összegben ezen a jogcímen mutatják ki.

A környezetvédelmi kiadásokra fordított 349,6 M Ft 59,4%-át (11 tétel) ellenõriztük. Megállapítottuk, hogy helytelenül, más kiadási jogcímhez tartozó tételeket (pl. a környezetvédelemhez tartozó 7,5 M Ft szakértõi díjat, valamint a Nitrokémia Rt. részére a Balaton Uszoda társaságba vitele kapcsán kifizetett 50 M Ft mûködési hozzájárulást) ennek a költségcsoportnak a terhére számoltak el.

Az egyéb vagyonkezeléssel összefüggésben elszámolt kiadások (40,7 M Ft) 57,1%-át (8 tétel) ellenõriztük, amelynek során nem ide tartozó tételek elszámolását állapítottuk meg (12,6 M Ft perköltség, 2,2 M Ft megbízási díj és 1,8 M Ft PR kiadás).

Megállapítottuk továbbá, hogy az ÁPV Rt. szerzõdés "kiegészítés" alapján 6,3 M Ft megbízási díjat fizetett ki annak ellenére, hogy az abban meghatározott feladat - a K& H Bank Rt. portfóliójának értékelése - meghiúsult. (Megjegyezzük, hogy ez a megbízás is a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozott volna.)

A kifizetett díjjal (6,3 M Ft) szemben nem állt ellenszolgáltatás. Amennyiben a számlán feltüntetett "megállapodás" megjelölés szerzõdés-módosításnak, megszüntetésnek, felmondásnak tekinthetõ, akkor azt írásba kellett volna foglalni. Meg kellett volna jelölni azt is, hogy a kifizetés milyen jogcímen történt (pl. kártérítés, kötbér, költségtérítés stb.)

Befektetések kiadásaira az ÁPV Rt. 1998. évben összesen 35.959,3 M Ft-ot számolt el, azon belül az Egyéb befektetések címen elszámolt 35.764,3 M Ft ráfordítás 99%-át (5 tétel) ellenõriztük. A kiválasztott öt tétel közül négy a Postabank Rt-ét és a K& H Bank Rt-ét érinti, a módosított költségvetési törvényben (11. sz. melléklet) elõirányzott ráfordításokat tartalmazza az elõírások szerinti tartalommal, de a K& H Bank Rt vonatkozásában 37 M Ft többlet ráfordítással.

Az ÁPV Rt. a 1057/1998. (V. 6.) Korm. határozattal módosított 1046/1998. (IV. 8.) Korm. határozat 6.b. pontjában foglaltak alapján a Szerencsejáték Rt-vel megkötött szerzõdés szerint megvásárolta a K& H Bank Rt. összesen 4.524,2 M Ft névértékû részvénycsomagját 15.337 M Ft vételáron, 339 %-os árfolyamon. A költségvetési törvény a K& H részvények vételára ráfordításaként 15.300 M Ft elõirányzatot tartalmaz, ezzel szemben a kormányhatározat elõírja a könyvvizsgáló által meghatározott értéket, az pedig 15.337 M Ft.

Eleget tett az ÁPV Rt. a módosított költségvetési törvényben (11. sz. melléklet) meghatározott azon kötelezettségének is, hogy részt vegyen a Postabank Rt. alaptõke-emelésében. Az elõirányzatnak megfelelõen a 20.000 M Ft-ot az rt. részére 1998. december 30-án átutalta.

Az Egyéb kiadások jogcímen 1.147,6 M Ft kifizetést számoltak el. E költségcsoporton belül a Szervezés, nyilvántartás fõkönyvi számlán kimutatott 275,3 M Ft 77,5 %-át (15 tétel) ellenõriztük. Megállapítottuk, hogy az ÁPV Rt. jogelõdje által alapított PRI-MAN Kft. részére a szerzõdések szerinti elszámolt 211,6 M Ft a mûködési költségek körébe - és nem a közvetlen privatizációs és privatizációt elõkészítõ kiadások körébe - tartozik, indokolatlanul terheli a közvetlen privatizációs és privatizációt elõkészítõ kiadások, vagyonkezeléssel kapcsolatos ráfordítások elõirányzott kereteit.

A PRI-MAN Kft. az ÁPV Rt. alaptevékenységének egy részét végzi önálló gazdasági társaságként, a tevékenységéért járó díjak kifizetését az ÁPV Rt. mûködési költségei terhére kellett volna elszámolni, nem pedig a privatizációs költségek között. A további összesen 1,8 M Ft-ot kitevõ 4 tétel is az ÁPV Rt. mûködésével összefüggõ költségelszámolás (számítógépes adatfeldolgozás és rendszer kiépítése, gyorsmásolási üzem díja, fuvardíj, valamint postai feladás elszámolása), ezeket is a költségvetési törvényben elõirányzott mûködési költségek terhére kellett volna az ÁPV Rt-nek elszámolnia.

A tulajdonosi kölcsön fõkönyvi kartonon szereplõ tételek egyenlege 971,5 M Ft.

A szúrópróbaszerûen ellenõrzött 10 tétel közül egynél merült fel kifogás. (A helyszíni ellenõrzést követõen az ÁPV Rt. a szükséges korrekciókat elvégezte.)

2. Mûködési költségek

Az ÁPV Rt. a költségvetési törvény (11. sz. melléklet) szerint a saját mûködésére fordítható 3.300 M Ft-ot öt tételben (négyszer 750 M Ft-ot idõarányosan és 300 M Ft-ot az 1998. évi XC. tv. hatályba lépését követõen) vezette át a mûködési költségek fedezetéül szolgáló egyszámlájára.

3. A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásával kapcsolatos kifizetések

A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásával kapcsolatos kifizetéseknél betartották a költségvetési törvényben (11. sz. melléklet) meghatározott 2.500 M Ft elõirányzati korlátot, az ezen a jogcímen történt kifizetés 2.146 M Ft-ot tett ki.

4. Reorganizációs kifizetések

Az 1998. évi XC. törvény a 114. §-ában az eredeti költségvetési törvényben meghatározott (11. sz. melléklet) reorganizációra felhasználható 17.000 M Ft keretösszeget 15.000 M Ft-ra mérsékelte, az ÁPV Rt. Igazgatóságának hatáskörébe utalt döntési jogosultság megváltoztatása nélkül.

1.000 M Ft értékig, ügyletenként 200 M Ft összeghatárig az ÁPV Rt. Igazgatósága saját hatáskörben hozott döntéssel reorganizációs célú kifizetéseket eszközölhet, az ezt meghaladó összegû felhasználáshoz azonban a Kormány egyedi jóváhagyását kell kérnie.

A törvény lehetõségeit alapul véve az ÁPV Rt. 1998. évi pénzügyi-üzleti tervében összeállította a saját hatáskörû reorganizációs keret felhasználására vonatkozó elõirányzatait.

Az ÁPV Rt. 1998. évben a rendelkezésére álló 15.000 M Ft-os reorganizációs keretébõl összesen 13.459 M Ft-ot számolt el, ebbõl 12.481 M Ft a Kormány, 978 M Ft pedig az Igazgatóság döntése alapján került kifizetésre (2. sz. melléklet a reorganizációs kiadások tételes listája).

A Kormány hatáskörében eldöntött összegben teljesített ráfordítás - a tételes vizsgálat alapján - megalapozott, szabályszerû, dokumentált volt. Az ÁPV Rt. Igazgatóságának saját hatáskörében hozott döntései alapján elszámolt tételek összegszerûségükben nem haladták meg a törvényben rögzített 200 M Ft-os egyedi értékhatárt, elszámolásuk igazgatósági határozatok alapján történt.

5. Az agrár ágazatot érintõ ráfordítások, az agrár-reorganizációs program kamatterheinek átvállalása

Az ÁPV Rt. agrár reorganizációs kamattámogatás jogcímen - a költségvetési törvényben (6. § (7) bek.) meghatározott elõirányzat szerint - 3.000 M Ft-ot utalt át (5 tételben) az APEH számlájára 1998. január hó és szeptember hó között. Az átutalásokat a földmûvelési miniszternek az ÁPV Rt-t felügyelõ tárca nélküli miniszterhez címzett levelében meghatározott ütemezés szerint teljesítették.

Ugyancsak a földmûvelési miniszter által meghatározott ütemezés szerint utalták át a nem biztosítható mezõgazdasági elemi károk kezelése céljára a költségvetési törvényben (6. § (7) bekezdés, illetve 11. sz. melléklet) elõírt összesen 700 M Ft-ot.

A mezõgazdasági alaptevékenységek beruházási támogatása jogcímen az ÁPV Rt. a földmûvelési miniszter által kért ütemezés és a költségvetési törvény (6. § (7) bekezdés, illetve 11. sz. melléklet) szerint összesen 1.300 M Ft-ot utalt át.

6. A honvédelmi célú erdõgazdaságok reorganizációs ráfordításai

Honvédelmi célú erdõgazdaságok reorganizációs ráfordításaként az ÁPV Rt. 1998. február 19-én egy összegben utalta át a Honvédelmi Minisztérium részére a költségvetési törvény 6. § (7) bek. szerinti 500 M Ft-ot.

7. A gazdálkodók által okozott, a vállalkozókra át nem hárítható környezeti károk és veszélyeztetések elhárításának támogatása

Az 1.000 M Ft befizetési kötelezettségét az ÁPV Rt. az elõírásnak (költségvetési tv. 11. sz. melléklet) megfelelõ módon és ütemezésben teljesítette. A Központi Környezetvédelmi Alap részére - 1998. júniusban és októberben - kétszer 500 M Ft-ot utalt át.

8. A területfejlesztés központi, megyei és regionális programjainak támogatására

A költségvetési törvény 6. § (9) bekezdése szerint "Az ÁPV Rt a privatizációs bevételek terhére 7.000 M Ft értékben járul hozzá a területfejlesztés központi, regionális és megyei - kiemelten a legsúlyosabb helyzetû Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék - szerkezetátalakítási programjainak támogatásához." A hozzájárulás módjáról és feltételeirõl a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, a pénzügyminiszter és az ÁPV Rt. felügyeletét ellátó tárca nélküli miniszter 1998. február 27-én - a törvényben meghatározott határidõre - "Keretmegállapodást" kötött.

Az ÁPV Rt. kötelezettségét a megállapodás 3/ pontja rögzíti, mely szerint " az ÁPV Rt. vállalja, hogy a 7.000 M Ft-ot a pénzellátási tervnek megfelelõ ütemezésben a következõ részletekben és határidõre átutalja a Magyar Államkincstárnál vezetett Területfejlesztési programok lebonyolítási számlára, amely felett a rendelkezési jogot a KTM gyakorolja."

Az ÁPV Rt. az átutalások közül az elsõ hármat a megállapodásban rögzített határidõre teljesítette (1998. február 27-én 300 M Ft, április 28-án 1.500 M Ft és június 29-én 1.800 M Ft), az 1998. augusztus 31-ig és október 31-ig esedékes 1.800 M Ft és 1.600 M Ft fizetési kötelezettségének csak késedelmesen, 1998. november 6-i idõpontban tett eleget.

Az 1997. évi CXLVI. törvény 6. § (9) bekezdése (és ezzel összhangban a 11. sz. melléklet vonatkozó elõirányzatai) a területfejlesztés szerkezeti átalakítása programjaihoz a privatizációs bevételekbõl való hozzájárulás meghatározása félreérhetõ az elõirányzott összegbõl a kijelölt megyéket megilletõ keretösszegek ÁPV Rt-t érintõ kötelezettségek közötti szerepeltetése miatt. A társaságtól csak a hozzájárulás teljes elõirányzatának teljesítése függ, az abból finanszírozandó célokhoz meghatározott elõirányzat biztosítására már nincs ráhatása.

9. Nem az ÁPV Rt. portfoliójába tartozó volt szovjet ingatlanok környezetvédelmi kárelhárítása

A költségvetési törvény 6. § (7) bekezdés szerint az ÁPV Rt. vállalja át a nem a portfoliójába tartozó volt szovjet ingatlanok környezetvédelmi és kárelhárítási feladatait, s az ilyen jogcímen teljesíthetõ ráfordításokat 800 M Ft-ban maximálta.

Az ÁPV Rt. e jogcímen kimutatott ráfordításai az elõirányzott kereten belül maradtak, azonban az elszámolt jogcímek tekintetében a törvényi elõírástól eltért. A fõkönyvi nyilvántartásban kimutatott 425,1 M Ft helyett 376,4 M Ft számolható csak el. A különbözetet, 48,7 M Ft-ot a privatizációs költségek között kellett volna elszámolni.

Az ÁPV Rt. kimutatása szerint a nem a portfoliójába tartozó ilyen ingatlan csak a Tököli repülõtér (kezelõje a HM), ennek kármentesítése jogcímen elszámolt összes költség 376,4 M Ft.

A fõkönyvi karton adatainak tételes átvizsgálása során az ilyen jogcímen elszámolt költségek között egyéb, az ÁPV Rt. portfoliójába tartozó, illetve az önkormányzatoknak korábban már térítésmentesen átadott volt szovjet ingatlanok környezetvédelemmel kapcsolatos költségeinek elszámolása is megtalálható (mint pl. hajmáskéri laktanya, kiskunmajsai laktanya, Kalocsa környéki repülõtér stb.).

4. PRIVATIZÁCIÓS TARTALÉKKÉPZÉS ÉS -FELHASZNÁLÁS

Az ÁPV Rt. privatizációs bevételeibõl képzett tartalék célja a törvényekben, valamint határozatokban elõírt, szerzõdésekben rögzített és a vagyonkezeléssel kapcsolatos kötelezettségvállalások fedezetének biztosítása. A tartalékképzés és felhasználás pénzforgalmát az MNB-nél vezetett, e célra elkülönített számlán tartják nyilván, mely után a társaságot kamat nem illeti meg.

Az ÁPV Rt. "saját" forrásból 1998-ban összesen 51.611 M Ft privatizációs tartalékot képzett, ami összetevõdött az 1998. évi nyitó pénzkészletbõl megképzett 26.799 M Ft-ból, az évközi - két alkalommal az ÁPV Rt. likviditási helyzetét figyelembe vevõ 10.000 M Ft és 12.000 M Ft - tartalékba tételbõl és az év végi - költségvetési törvényi elõírások szerinti - pénzkészlet beállításából eredõ 2.812 M Ft tartalékba helyezésbõl. Ezt egészítette ki az MFB Rt. tõkeemelését szolgáló költségvetési forrásból származó 37.700 M Ft és a vagyonnövekményként nyilvántartott 50.000 M Ft értékû államkötvény.

Az ÁPV Rt. 125/1998. (III.25.) IG határozattal jóváhagyott 1998. évi üzleti tervében 79.000 M Ft tartalék felhasználással számolt. A tényleges felhasználás 78.971 Ft volt, a privatizációs tartalék záró állománya pedig - a gázközmû állampapírral együtt - 99.145 M Ft-ot tett ki.

1. A privatizációs tartalék képzése

Az 1997. évi CXLVI. költségvetési törvény 28.000 M Ft tartalékképzési kötelezettséget írt elõ és további feltöltési lehetõséget biztosított azzal, hogy az 1998. évi nyitó készpénzállománynak a folyó mûködéséhez szükséges 5.000 M Ft-ot meghaladó részét is az év folyamán a privatizációs tartalékba kellett helyezni.

(A költségvetési törvény módosítása bõvítette a privatizációs tartalék felhasználás jogcímeit és forrásait is.)

Az 1998. évi XC. törvény 114. § (3) és (12) bekezdéseivel módosított tartalékfeltöltési szabályok közül a záró készpénzállomány "beállítására" vonatkozó elõírás nem konkrét, mivel a társaság több bankszámlával rendelkezik. (Az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonának 1998. évi nyitó készpénzállománya 84.524 M Ft volt, melybõl 43.599 M Ft a privatizációs bevételi számlán, 38.854 Ft a tartalék számlán, 2.071 M Ft az egyéb elkülönített jogcímû számlákon volt.) Az elõírás csak a privatizációs bevételi számlán lévõ készpénzállományra vonatkozhat. A többi bankszámla gyakorlatilag célirányosan nyitott és vezetett, (privatizációs tartalék számla, Bánatpénz számlák, Alkaloida környezetvédelmi fedezet számla) az azokon lévõ összegek kizárólag a meghatározott célokra használhatók fel.

Az elõírt évközi tartalékképzési kötelezettségnek - miután a Pénzügyminisztériummal egyeztettek - úgy tettek eleget, hogy 1998. április 8-án 26.799 M Ft-ot áttettek a tartalékszámlára. (Ekkor a privatizációs bevételi számla záró egyenlege a 11.800 M Ft költségvetési befizetési kötelezettség teljesítése és a tartalékba helyezés után 5.000 M Ft volt.)

A fõkönyvi kartonok tételes átvizsgálása során megállapítottuk, hogy a privatizációs bevételi bankszámla 1998. évi nyitó, illetve záró egyenlegét jelentõsen befolyásolta a bankszámlák közötti, illetve a saját vagyon és a rendelt vagyon egymással szembeni elszámolásainak évek közötti áthúzódásából eredõ követelések és kötelezettségek összege.

Különösen év elején fordul elõ, hogy a tartalék bankszámla helyett a privatizációs bevételi bankszámláról teljesítették a kifizetést. A bankszámlák közötti átutalások tárgyévi rendezésének elmaradása (következõ évre történõ áthúzódása) miatt a privatizációs bevételi bankszámla év végi záró egyenlege - és ezáltal természetszerûleg a privatizációs tartalékszámla záró egyenlege - nem a valós képet mutatja. E miatt közel 50 M Ft-tal kevesebb volt a privatizációs bevételi bankszámla 1998. évi nyitóegyenlege. A 26.799 M Ft tartalékszámlára való áttételével ez a probléma rendezõdött.

A bánatpénzek kamatprémiuma a privatizációs bevételeket növeli. A bánatpénz bankszámla 1998. év nyitó készpénzállománya külön bankszámlán tartalmazott közel 1 M Ft kamatprémiumot, mellyel a privatizációs bevételi bankszámla 1998. évi nyitó állományát kellett volna emelni. Az 1998. év záró készpénzállománya is külön bankszámlán tartalmaz közel 2 M Ft ilyen összeget. A privatizációs bevételi bankszámlára történõ év végi áttétele szintén elmaradt, így a tartalékképzés ennyivel kevesebb volt.

Befolyásolják a privatizációs bankszámla nyitó illetve záró egyenlegének meghatározását a hozzárendelt és saját vagyont érintõ ÁFA utalással visszaigényléssel kapcsolatos korrekciók. (Az APEH-tõl pénzügyileg teljesült ÁFA visszatérítés saját vagyont érintõ részének átutalása nem volt folyamatos, ezáltal a privatizációs bevételi bankszámla záró illetve nyitó pénzkészletét a saját vagyonnal kapcsolatos kötelezettség terhelte.)

Nehezítette a privatizációs bevételi bankszámla 1998. évi nyitóegyenlegének megállapítását, hogy a hozzárendelt vagyon 1998. évi fõkönyvi kivonatának nyitó adatai - a rendezõ tételeket is tartalmazó 4. számlaosztály esetében - több számlánál nem egyeztek meg az 1997. év záró adataival.

A vázolt problémák egyértelmûen szemléltetik, hogy a privatizációs bevételi bankszámla 1998. évi nyitóegyenlegének pontos meghatározása és ezáltal a tartalékba teendõ pontos összeg megállapítása csak a megelõzõ évek könyvelési hibáinak kiküszöbölése után lehetséges.

A privatizációval és vagyonkezeléssel kapcsolatos bevételbõl képzett privatizációs tartalékot a módosított költségvetési törvény (6. § (13) bekezdés) 40.000 M Ft-tal megemelte a Magyar Fejlesztési Bank Rt. tõketartalékának növelési céljából, ami további problémákat eredményezett.

A 1155/1998. (XII. 9.) Korm. határozat a pénzügyminiszter számára az 1998. évi költségvetési törvény olymódon történõ módosításának kezdeményezését írta elõ, hogy az MFB Rt. tõke-helyzetének rendezéséhez az ÁPV Rt. legfeljebb 40.000 M Ft tõketartalék emelést valósítson meg a válságkezelési keret terhére. Azt is elõírta, hogy a tõketartalék-emelés konkrét összegét a könyvvizsgáló hivatalos vizsgálatának megfelelõen kell meghatározni 34.000 M Ft készpénz és 6.000 M Ft összegû államkötvény összetételben.

Ugyanakkor a módosított költségvetési törvény 6. § (13) bekezdése a MFB Rt. tõkehelyzetének javítása érdekében további tartalékképzési és egyidejûleg felhasználási kötelezettséget ír elõ. E szerint a központi költségvetés által az ÁPV Rt. részére a MFB Rt. tõketartalékának növelése céljából biztosított 40.000 M Ft forrás is az ÁPV Rt. privatizációs tartalékát kell, hogy képezze és ezen belül a 6. § (4) bekezdés l) pontjában, a tartós állami tulajdonú társaságok tõkehelyzetének rendezése felhasználási jogcím elõirányzatát növeli. A központi költségvetésben a módosítások forrását a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 24. Kormányzati rendkívüli kiadások cím kiegészítésével biztosították: "3. Magyar Fejlesztési Bank Rt. tõkeemelés fedezete alcím rendkívüli elõirányzat 40.000 M Ft".

A Pénzügyminisztériummal szakértõi szinten folytatott konzultáció során megállapítást nyert, hogy a költségvetési törvény módosítása kétszeresen és különbözõ jogcímeken tartalmazza - egyszer a válsághelyzetek kezelését szolgáló kifizetések, másodszor a tartós állami tulajdonú társaságok tõkehelyzetének rendezése - a Magyar Fejlesztési Bank Rt. tõketartalékának növelése finanszírozását. Szóbeli megállapodás született arra, hogy a Pénzügyminisztérium az 1998. évi zárszámadási törvényjavaslatban kezdeményezi az 1998. évi módosított költségvetési törvény 6. § (4) bekezdés l) pontjában, valamint a 6. § (13) bekezdésében meghatározott rendelkezések szükséges korrekcióját. (Erre vonatkozó módosítást a zárszámadási törvényjavaslat azonban nem tartalmaz.)

További problémát jelent, hogy az MFB Rt. tõketartalékára vonatkozóan a beiktatott 6. § (13) bekezdése nem tükrözi a törvénymódosítás kezdeményezésének alapját képezõ 1155/1998. (XII. 9.) Korm. határozatban foglalt feltételt, s így ez utóbbi szerinti végrehajtás a törvényben elõirányzott összegtõl (40 Mrd Ft) való eltéréssel járt.

A Magyar Államkincstár a Pénzügyminisztérium rendelkezése alapján ezen a jogcímen 37.700 M Ft-ot utalt át 1998. december 30-án és 31-én - tévedésbõl kétszer - az ÁPV Rt. részére. A második tétel 1998. december 31-én a Kincstárhoz visszautalásra került, így pénzforgalmilag még 1998-ban rendezõdött. Az összeget a Magyar Fejlesztési Bank Rt. részére az ÁPV Rt. soron kívül átutalta, a privatizációval összefüggésben kialakult válsághelyzet kezelési (költségvetési tv. 6. § (4) j) pont) címen.

Az önkormányzatokat megilletõ gázközmûvekkel kapcsolatos kötelezettségek fedezetére a módosított költségvetési törvény 50.000 M Ft-tal megemelte a privatizációs tartalékot. A törvénymódosítás alapját az 1155/1998. (XII. 9.) Korm. határozat 10. pontjában foglaltak képezték. A módosítás azonban nem tükrözi teljes mértékben a határozatot.

A kormányhatározat szerint államkötvény kibocsátásával és a kötvényeknek az ÁPV Rt-nél történõ elkülönített elhelyezésével kell a tartalék fedezetét megteremteni. Ennek megfelelõen a Magyar Államkincstár Államadósság Kezelõ Központ és az ÁPV Rt. közötti megállapodás értelmében 1998. december 30-án 50.000 M Ft névértékû, változó kamatozású 8-12 éves futamidejû, 10.000 Ft alapcímletû államkötvényt bocsátottak ki. A kibocsátási cél a költségvetési hiány részbeni finanszírozására szolgál és az államadósság részét képezi.

A kötvények kamatfizetése 1999. augusztus 12-tõl fél évente esedékes, minden év február 12-én és augusztus 12-én. Az elsõ kamatperiódus tehát 1998. december 30-tól 1999. augusztus 12-ig tartott. A kötvény névleges kamata 17,03%, de a fizetendõ kamat 1999. augusztus 12-én 10,50%, tehát 1999. évre 5.250 M Ft. Ebbõl következõen az 1999. évi költségvetési törvényben az ÁPV Rt. számára "az ÁPV Rt tartalékfeltöltését a gázközmûvek céljára fedezõ államkötvények kamatának visszafizetése" címen elõírt 7.000 M Ft költségvetési befizetési kötelezettségébõl csak 5.250 M Ft-ot tud teljesíteni. Az 1999. évi üzleti terve szerint a fennmaradó 1.750 M Ft-ot a privatizációs bevételekbõl kívánja teljesíteni az ÁPV Rt, erre azonban az 1999. évi költségvetési törvény normaszövege nem ad lehetõséget.

Az 5 db 10.000 M Ft kibocsátási összegû államkötvényt a KELLER-nél az ÁPV Rt. részére vezetett 400. sz. értékpapírszámlán 1998. december 31-én helyezték letétbe. Az ÁPV Rt. a hozzárendelt vagyonaként az államkötvényeket nyilvántartásba vette, a vagyonváltozást feltüntette.

2. A privatizációs tartalék kötelezettségállománya

Az ÁPV Rt. a privatizációs szerzõdésekben különbözõ kötelezettségeket vállalt fel, melyek érvényesítése esetén helyt kell állnia. A vállalt kötelezettségek egy része 1997. év végén megszûnt, de a túlnyomó többségük hosszútávra jelent "kiadási veszélyt" a szervezet részére. Növekedett ugyanakkor a nyilvántartott kötelezettségállomány a gázközmûvekkel kapcsolatos Alkotmánybírósági döntés eredményeként, a jogszavatosság körébe tartozó szavatossági kötelezettség kiterjesztésével és az elvont vagyon utáni kezesség kockázati megítélésének emelésével.

Az 1999. április 29-én elfogadott 146/1999. számú Igazgatósági határozat értelmében a kötelezettség-állomány meghatározását, nyilvántartását az 1998. év zárására vonatkozólag - visszamenõleg - módosították. Az ÁPV Rt. 1998. év végi nyilvántartott kötelezettségállománya 155.906 M Ft volt, amelynek 63 %-át fedi le a privatizációs tartalék záróállománya.

Az ÁPV Rt. 1998. évi üzleti tervében a kötelezettség-állomány meghatározása és nyilvántartása más struktúrában készült, mint az 1998. évi zárásakor, ezért az egyes kötelezettség-jogcím állományváltozása nemcsak a tényleges kötelezettség-állomány változásból, hanem szerkezetváltozásból is ered.

A kötelezettség-állomány fõként a települési önkormányzatok belterületi föld jogán keletkezett járandóságai kiadása, a társaságoknak kiadott privatizációs ellenértékhányad (PEH) járandóság, a közmûvagyon kiadása, illetve a társadalombiztosításnak történõ vagyonátadás átértékelése, továbbá a több, nagyértékû környezetvédelmi garancia megszûnése kapcsán csökkent, valamint a gázközmûvekkel kapcsolatos alkotmánybírósági döntés, a jogszavatosság körébe tartozó szavatossági kötelezettség kiterjesztése és az elvont vagyon utáni kezesség kockázati megítélésének emelése miatt növekedett.

A privatizációs vagyonkezeléshez kapcsolódó, valamint jogszabályokból eredõ kötelezettségek (új) szerkezetén belül a függõ kötelezettségek állománya növekedett (összesen 30.123 M Ft összegben), ugyanakkor - a gázközmûvekkel kapcsolatos várható kötelezettséget nem számítva - a normatív terhek állománya 31.955 M Ft-tal csökkent (8/d. sz. tanúsítvány).

Az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonával kapcsolatos 1997. évi ellenõrzésünk kifogásolta, hogy a szavatossági kötelezettségek beváltásának tervezésénél alkalmazott számítási metodika és a figyelembe vett valószínûségi kulcsok évek óta változatlanok, a tényleges kifizetés lényegesen kisebb, a becsültnél. A jótállással, szavatossággal, kezességvállalással kapcsolatos jövõbeli kifizetések 1998. évi teljesülésének vizsgálata során is megállapítást nyert, hogy ez a tendencia továbbra is érvényesül. Az üzleti tervhez képest nagyságrendekkel kisebb volt a tényleges kifizetés, mint azt a 8./b. tanúsítvány is mutatja.

Megjegyezzük, hogy az ÁPV Rt. 1999. év folyamán kezdte meg és a helyszíni vizsgálat ideje alatt is folytatta a kötelezettség-állomány átfogó felülvizsgálatát, melyrõl az egyes jogcímeknél részletesen szólunk.

Egyéb, a korábbi idõszakról áthúzódó, de az 1998. évet érintõ kötelezettségek különbözõ okból keletkezett tételei között az ÁPV Rt. 1998. január 1-jén a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat részére 4.600 M Ft kötelezettséget tartott nyilván, melynek jogi felülvizsgálata ellenõrzésünkkor folyt.

Az ÁPV Rt. ezen kötelezettségét 1.500 M Ft értékû közvetlen vagyon átadással, illetve a Pénzügyminisztérium kezelésében lévõ 3.100 M Ft értékû K & H Bank Rt. részesedésének átadásával tervezte teljesíteni. A társadalombiztosítási önkormányzatok megszûntetése azonban a vagyonátadási elképzelés átértékelését eredményezte.

Az egyéb kötelezettségek között nyilvántartott szállítói, vagyonkezelõi díjak, illetve a bánatpénz 1999. évet is érintõ kötelezettségek. Ebbõl az 1998. december 31-én a bánatpénz 67 M Ft, a szállítói kötelezettség 206 M Ft volt.

A tulajdonosi felelõsség alapján - elsõsorban a felszámolás alatt álló cégek esetében - az ÁPV Rt. esetlegesen kötelezhetõ környezetvédelmi kárelhárításra. Az ilyen jellegû károk várható mértékével kapcsolatos elõzetes információ hiányára, valamint a korlátozott tulajdonosi felelõsség elvére tekintettel, jelenleg ezeket nem szerepeltetik a kötelezettségek között.

Az ÁPV Rt. kötelezettség-állományának meghatározásában sok a bizonytalansági tényezõ, ami tükrözõdik a tartalékképzési igény mértékének bizonytalanságában. A nyilvántartások strukturális változása következtében a tartalék igénybevétele évrõl évre nem összehasonlítható. Mindez gátolja a privatizációs tartalék reális igényének meghatározását. Erre vonatkozó megállapítást már az 1996. és az 1997. évi ellenõrzéseinek is tettek (szavatossági kötelezettségek állománya tekintetében).

3. A privatizációs tartalék felhasználása

A privatizációs szerzõdésekben vállalt - jogszavatosságból, pénzügyi és környezetvédelmi garanciákból származó - kötelezettség teljesítésére két tételben összesen 45,4 M Ft-ot fizettek ki.

Az Egri Dohánygyár Kft. részére kifizetett 3,5 M Ft APEH bírság és 1996. évi késedelmi pótlék bizonylatolása a teljesítésigazolás a belsõ szabályzatoknak és a jogszabályi elõírásoknak megfelelt, kifizetéséhez rendelkeztek a pénzügyminiszter és a privatizációért felelõs tárca nélküli miniszter elõzetes hozzájárulásával.

A Palace Kft. privatizációja kapcsán az AWIMPEX GmbH részére kifizetett 41,9 M Ft bizonylatolása, analitikai alátámasztottsága, valamint a teljesítésigazolás a belsõ szabályzatoknak és a jogszabályi elõírásoknak megfelelt. Nem csatolták azonban sem az ATS Ft-ra átszámításánál alkalmazott banki árfolyam-igazolást, sem a pénzügyminiszter és a privatizációért felelõs tárca nélküli miniszter elõzetes hozzájárulását. Az iratanyagot jelenleg kezelõ PRI-MAN Kft. több helyen ( ÁPV Rt. Irattára, Szerzõdéstár, Központi Iktató, Gazdasági Vezérigazgató-helyettes titkársága, a céget kezelõ - közben munkaviszonyát megszûntetõ - menedzser irattárba le nem adott anyagai) kereste a kérdéses elõzetes hozzájárulást, de sem azt, sem annak ÁPV Rt. általi kezdeményezésére vonatkozó iratanyagot nem lelte fel.

A villamos-ipari dolgozókkal az energiaszektor privatizációja kapcsán kötött megállapodás teljesítésének fedezete jogcímén 1998. évben kifizetés nem volt. A villamosipari dolgozók járandósága címen nyilvántartott kötelezettségállomány 8,6 Mrd Ft.

Az 1998. évi költségvetési törvényben szereplõ kifizetési jogcím alapja az 1995. július 4-én, a privatizációért felelõs tárca nélküli miniszter és az illetékes szakszervezetek között a villamosenergia-ipar privatizációja folytán bekövetkezõ létszámváltozások kezelése érdekében kötött megállapodás. A megállapodás 2.1. pontjának végrehajtásáról a pénzügyminiszter, a privatizációért felelõs tárca nélküli miniszter, a Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti szövetsége és a Bánya-és Energiaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége 1998. május 8-án kötött megállapodást. A megállapodást aláíró két szakszervezet a Megállapodás 11. pontjának megfelelõ kalkulációt a keretösszeg felhasználására nem küldött és egyedi kifizetéseket sem kezdeményezett. Ilyen jogcímen 1998-ban kifizetés nem volt. A Megállapodásban foglalt kifizetések jogosultsága 2001. december 21. és 2004. december 31. között jár le a juttatásra jogosult társaságokra lebontott differenciált határidõkkel.

A garanciális kifizetéseken belül - a készfizetõ kezességi nyilatkozat alapján - az átvállalt tartozás kiegyenlítése 323,3 M Ft volt. (Az összeg 66 %-a a DAM hitelkamata.)

Az ÁPV Rt. a kezességvállalásokat egyedileg értékeli és a bekövetkezés valószínûségével súlyozza, függõ kötelezettség címén tartja nyilván. A kötelezettségállományok között ezen a jogcímen 1998. december 31-ével 1.939 M Ft-ot regisztrált, azonban a kezességvállalások átfogó felülvizsgálata a helyszíni vizsgálat befejezéséig nem történt meg.

A "reverzális" levelek alapján csak a Technoimpex Rt. részére (egyiptomi ellengarancia) fizettek ki 13,5 M Ft-ot.

A reverzális levelek alapján nyilvántartott kötelezettségek bruttó értéke 1998. december 31-én 12.904 M Ft, az átértékelt összeg 5.200 M Ft. (Az értékelés során az MNB és a Pénzügyminisztérium szakértõi által 1996-ban megállapított beváltási valószínûséget vette figyelembe az ÁPV Rt.) Az átvállalt tartozások - részbeni vagy teljes - megtérülését privatizációs tartalékmegtérülésként számolják el. Ezen a jogcímen 1998-ban visszatérülés nem volt.

Az E-hitel garancia lehívás jogcímen kifizetés nem történt.

Az összesen 58.260 M Ft felvett E hitelhez (4000 hitelezési akció) mindössze 5 esetben fizetett az ÁPV Rt. kötelezettként az érintett bankoknak. Elfogadva, hogy az E hitel felvevõk hiteltörlesztése, a viszonylag magas inflációs ráta és a gazdasági konjunktúra beindulása miatt biztonságosnak ítélhetõ - érdemleges kezesi kötelezettsége a társaságnak nem merül fel.

Az elvont ingatlanok után beálló kezesi felelõsség rendezése címén 686,8 M Ft-ot fizettek ki.

A legjelentõsebb az AGROTEK vállalatnak kifizetett 444,5 M Ft volt, a CENTRUM Áruházak Rt. részére 241,1 M Ft-ot fizettek ki ilyen jogcímen "Egyezségi megállapodás" alapján.

Az elvont vagyon utáni kezesség mértékét az ÁPV Rt. 1998. december 31-én a felszámolás és végelszámolás alatt álló társaságoktól és vállalatoktól elvont eszközök könyv szerinti értékének az elvonáskor fennálló kötelezettségekbõl az elvont eszközre jutó kötelezettség összegét figyelembe véve állapította meg. Az így megállapított kötelezettség 9.498 M Ft, melyet az 1998. évi kötelezettség-állományban 100%-os értéken vettek figyelembe. Az ÁPV Rt. ellen jelenleg folyamatban vannak kezességi perek, amelyek végsõ kimenetele a kötelezettségállomány mértékének megállapítását bizonytalanná teszi.

A bírósági határozat alapján a garanciális kifizetések összege - a peren kívüli egyezségeket is beleértve - 2.029,4 M Ft volt. Ezen belül a privatizációs szerzõdésekben vállalt garanciákhoz kapcsolódóan bírósági végzés alapján 1.895,4 M Ft-ot - az összes kifizetés 52%-át - fizettek ki.

A legnagyobb összeget (994 M Ft) a Humán Rt. privatizációja után az elõvásárlási jog figyelmen kívül hagyása miatt indított bírósági perben szenvedte el az ÁPV Rt. a Humán Rt. vevõjétõl, a Novopharm Ltd-tõl. Ezt növelte a Szekszárdi Húsipari Rt-vel folytatott és vesztett per kapcsán kifizetett 523,3 M Ft.

A készfizetõ kezességhez kapcsolódóan, bírósági végzés alapján 19,2 M Ft-ot és az elvont ingatlanok után beálló kezesi felelõsséghez kapcsolódóan, bírósági végzés alapján 9,8 M Ft-ot fizettek ki.

Peren kívüli egyezség címén 104,9 M Ft-ot - az összes kifizetés 74%-át - fizették ki, melybõl a két legnagyobb tétel a Belvárosi KÖZÉRT Rt 26 M Ft-ja és az X -TRADE Kft. 51, 7 M Ft-ja volt.

Az ÁPV Rt. Jogi Ügyvezetõ Igazgatóság nyilvántartása szerint 1998. december 31-én 609 folyamatban lévõ peres ügy volt. (Az ÁPV Rt. 497 per esetében alperes, míg 96 per esetében felperes, 16 per esetében beavatkozó.) A peres ügyek nyilvántartásának felülvizsgálata és aktualizálása a helyszíni vizsgálat ideje alatt is folyamatban volt, ezért nem lehet megítélni, hogy a különféle jogcímeknél megállapított függõ kötelezettség összege összhangban áll-e az ÁPV Rt. pervesztései kapcsán bekövetkezõ fizetési kötelezettségekkel, ez is a függõ kötelezettségek állományának bizonytalanságára utal.

Az önkormányzati járandóságokra kifizetett összeg 1.033 Mrd Ft volt.

Alapítói jogon a helyi önkormányzatokat törvény alapján megilletõ kifizetések címen 4.258 M Ft-ot, ebbõl 1.669 M Ft kamatot utaltak át.

A legnagyobb tételt - az összes kifizetés 45%-át - a Budapest Fõváros Önkormányzatának kifizetett 1.915, 7 M Ft és annak 1.489, 7 M Ft kamata képviselte.

Az önkormányzatoknak alapítói jogon járó kötelezettségek számítását elõíró ÁPV Rt. belsõ szabályozást az érintett önkormányzatok vitatták. A vitás tételek várható rendezése miatti jövõbeni kötelezettségek kamattal növelt, 754 M Ft-ra becsült értékét az ÁPV Rt. a függõ kötelezettségek között tartja nyilván.

A belterületi földek után az önkormányzatokkal szembeni kötelezettségként 1998. december 31-én 4.251 M Ft-ot tartottak nyilván, melyben nem szerepel a bizonytalan jogi környezet miatti kockázat. (Ezeket a függõ kötelezettségek között mutatják ki.)

A kifizetésekhez kapcsolódó eljárási rendet az ÁPV Rt. a 107/1997. (II. 05.) számú Igazgatósági határozatával elfogadta. Az önkormányzatoknak az ÁPV Rt-tõl járó - a belterületi föld értékének megfelelõ - vagyonrészesedések átadási körülményeinek vizsgálatáról" szóló 1997. évi jelentésünk kifogásolta a hivatkozott Igazgatósági határozatban foglaltak azon részét, hogy az ÁPV Rt. a teljesítést az önkormányzatoknak a további igényérvényesítési, valamint szerzõdésmegtámadási jogáról való lemondásához kötötte. Ennek eredményeként az ÁPV Rt. Igazgatósága hatályon kívül helyezte a joglemondásról szóló kitételt és a sajtó útján értesítette az önkormányzatokat, hogy a már kiküldött megállapodás-tervezetek e pontjának nem kíván érvényt szerezni.

Az ÁPV Rt. az 1125/1996. (XII. 19.) Korm. határozatban megadott idõpontig (1997. június 30-ig) nem tudott a vagyonkiadási, illetve fizetési kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tenni.

Megjegyezzük, hogy a gazdálkodó szervezetek és gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. törvény szerinti járandóságok kifizetésénél fellépõ további kockázatok értékelése a helyszíni vizsgálat alatt folyamatban volt, aminek eredménye szintén befolyásolhatja a nyilvántartott kötelezettségek állományát.

Az 1989. évi XIII. tv. alapján az önkormányzatokat a belterületi föld értéke után megilletõ járandóságok címen 1998-ban 2.734,6 M Ft-ot, kamatként 842,7 M Ft-ot fizettek ki.

A legnagyobb tételt az ÉGIS Gyógyszergyár Rt. privatizációjával összefüggésben kifizetett 2.428,9 M Ft járandóság - az összes kifizetés 89 %-a - és 313,1 M Ft kamat - az összes kamatfizetés 37 %-a - képviselte. Megállapodás alapján 255,3 M Ft-ot és annak 313,1 M Ft kamatát, valamint bírósági végzés alapján 2.173,6 M Ft-ot számolt el az ÁPV Rt.

A belterületi föld értéke szerint a helyi önkormányzatokat megilletõ kifizetések összege 6.041,6 M Ft volt.

Az 1989. évi XIII. törvény szerinti kifizetés összege kamattal együtt 3.608,5 M Ft, ebbõl az alapjárandóság 2.734,6 M Ft, a kamat 842,7 M Ft, az osztalék 22,7 M Ft és az osztalék kamat 8,5 M Ft volt. Az idõlegesen állami tulajdonban lévõ vagyon értékesítésének, hasznosításáról és védelmérõl szóló 1992. évi LIV. törvény alapján történõ kifizetés összege 2.433,1 M Ft volt, melybõl a kamat összege 500,3 M Ft.

Az 1992. évi LIV. törvény azonban nem határozta meg egyértelmûen, hogy a járandóság mértékének alapja a saját tõke vagy a privatizációs árbevétel. Az ÁPV Rt. Igazgatósága 1997. év folyamán több ízben foglalkozott ezzel a kérdéssel. A Pénzügyminisztérium, illetve az Igazságügyi Minisztérium véleményének kikérése után - összhangban a két minisztérium állásfoglalásával - határozatában úgy döntött, hogy a járandóság vetítési alapja az elért privatizációs bevétel.

A Csongrád Megyei Bíróság jogerõs ítélete szerint a járandóság vetítési alapja az átalakuláskori saját tõke. Az ÁPV Rt. a bírósági ítélet ellen fellebbezett és felülvizsgálati kérelemmel is élt, de 1998-ban pert vesztett. E precedens jellegû per elvesztése miatt a kötelezettségállomány - utólagos kifizetések kamatterhei, a privatizációs árfolyam és a vagyonmérlegben szereplõ saját tõke értékének negatív különbsége miatt - növekedésére lehetett számítani. Az ÁPV Rt. 1999. január 6-án jogegységi eljárást kezdeményezett a Legfelsõbb Bíróság elõtt az 1992. évi LIV. tv. 42. § (1) bekezdésének pontos bírói értelmezése kapcsán. Az ÁPV Rt. tájékoztatása szerint jogegységi eljárás-kezdeményezési kérelme alapján a Legfelsõbb Bíróság Jogegységi Tanácsa az eljárást lefolytatta a 3/1999. PJE sz. jogegyezségi határozatot 1999. június 30-án kihirdették.

1998. évben a gázközmûvekkel kapcsolatos önkormányzati igények rendezése címen tartalékból kifizetés nem történt.

A helyszíni ellenõrzés lezárásáig nem volt ismert az önkormányzatokat e címen megilletõ összeg. Az önkormányzati igények és jogosultságok feltárására közbeszerzési pályázatot írtak ki.

Privatizációs ellenértékhányad jogcímen 1998-ban 12.840,5 M Ft-ot fizettek ki, mely 5.283 M Ft kamatot tartalmaz.

Az ÁPV Rt. 153/1997. (II. 17.) számú Igazgatósági határozata döntött a PEH igények rendezésére vonatkozó eljárási rendrõl, ebben rendelkezett a társasági joglemondások tipizálásáról és ennek alapján a teljesítés, vagy annak további elutasítása elveirõl. Bizonytalanságok az alábbi kérdések körül csoportosultak az elmúlt években: joglemondások jogszerûsége, a késedelmi kamat mértéke, elévülési problémakör. A határozat alapján megkezdõdött a PEH járandóságok kifizetése.

Az 1998. december 31-én a nyilvántartott tételes PEH kötelezettségek értéke 1.598 M Ft-ot tett ki. Ez az összeg tartalmaz mintegy 862 M Ft értékû peresített kötelezettséget is.

A függõ kötelezettségek között 10.518 M Ft kötelezettséget tartanak nyílván, mely összeg a peres eljárások ÁPV Rt. re nézve kedvezõtlen lezárása esetén fellépõ kötelezettségek kielégítésére szolgálhat. A függõ kötelezettség összegét a bruttó kötelezettség 25%-ában valószínûsítik.

A költségvetési törvény 6. § (4) bekezdés j) pontja, valamint az (5) bekezdés c) pontja alapján az egyes társaságoknál a privatizációval összefüggésben kialakult válsághelyzetek kezelésére fordítható összeget az eredeti költségvetési törvény 20.000 M Ft-ban határozta meg. Ebbõl éves szinten 1.000 M Ft értékig - ügyletenként 200 M Ft összeghatárig - az ÁPV Rt. Igazgatósága - a Kormány félévenkénti utólagos tájékoztatása mellett - dönthet. A további összeg felhasználására a Kormány egyedi döntései alapján kerülhet sor. A módosított költségvetési törvény a válsághelyzet kezelését szolgáló kifizetések elõirányzatát 55.000 M Ft-ra módosította, az ÁPV Rt. Igazgatóságának hatáskörébe utalt döntési jogosultság megváltoztatása nélkül.

Az ÁPV Rt. portfoliójában több olyan társaság maradt, amelyek gazdasági stabilitásának biztosítása a korábbi idõszakban elmaradt, vagy nem fejezõdött be és a privatizáció révén ezen források biztosítása nem várható. Szükségessé vált több esetben az állam átmeneti aktív tulajdonosi részvétele ezen társaságok mûködésének helyreállítása érdekében.

Az ÁPV Rt. a válsághelyzetek kezelését szolgáló keret terhére 1998. évben 52.702 M Ft kifizetést számolt el, melybõl 52.225 M Ft a Kormány, 477 M Ft az Igazgatóság saját hatáskörû döntése alapján került kifizetésre.

A Kormány hatáskörébe utalt döntések alapján (tételes vizsgálat szerint) a kifizetések megalapozottan, szabályszerûen és megfelelõen dokumentáltan történtek.

A Postabank Rt. tõkeemeléséhez a válságkezelési keret terhére összesen 6.250 M Ft-ot fizettek ki. Ezen összegbõl az 1057/1998. (V. 6.) Korm. határozattal módosított 1046/1998. (IV. 8.) Korm. határozat végrehajtásához kiadott 8/1998. (IV. 30.) RJGY határozatában foglaltaknak megfelelõen 2.000 M Ft a Magyar Villamos Mûvek Rt.-én, 2.450 M Ft a Magyar Fejlesztési Bank Rt-én keresztül került felhasználásra. Az ÁPV Rt. közvetlenül 1.800 M Ft tõkeemelést hajtott végre a kormányhatározat alapján elfogadott 218/1998. (V. 6.) IG határozatnak megfelelõen.

A válságkezelési kiadások között számoltak el az integráción kívüli szénbányatársaságok problémáinak rendezésérõl szóló 1127/1997. (XII. 18.) Korm. határozat alapján 1998-ban 1.650 M Ft kifizetését. A szerzõdések alapján 1.200 M Ft a Magyar Villamos Mûvek Rt., 450 M Ft a Szénbányászati Szerkezetátalakítási Központ részére utalták át.

A Nitrokémia Rt. válságkezelésérõl szóló 1066/1998. (V. 20.) Korm. határozat alapján az ÁPV Rt. 1.130 M Ft összegû vissza nem térítendõ támogatást folyósított. Ezen összegbõl 800 M Ft a likviditási helyzet stabilizálására, 130 M Ft a létszámleépítések fedezetére, 200 M Ft a használaton kívüli robbanóanyag ipari kapacitások veszélytelenítésére volt fordítható.

A lóverseny- és fogadásszervezés helyzetének rendezésérõl szóló 2178/1997. (VII. 3.) Korm. határozat 1. bekezdése szerint "az 1998. évi reorganizációs elõirányzat kialakításánál a bevételekkel nem fedezett mûködési költségtérítés fenntartásával számolni kell." Az ÁPV Rt. az 1998. évi pénzügyi-üzleti tervében a költségvetési törvény alapján ezen kifizetés forrásaként a válsághelyzetek kezelésére fordítható keretet jelölte meg. A kifizetéseket - összesen 300 M Ft értékben - a Magyar Lóverseny Szövetség, valamint a Nemzeti Lóverseny Társaság részére ezen a jogcímen számolta el.

Az elmúlt évek gazdálkodási hibáiból adódó tõkevesztés pótlására 4.195 M Ft összegben a válságkezelésre rendelkezésre álló keret terhére teljesített kifizetést az ÁPV Rt., a Bábolnai Mezõgazdasági Termelõ Fejlesztõ és Kereskedelmi Rt. reorganizációja pénzügyi forrásának jóváhagyásáról szóló 1062/1998. (V. 15.) Korm. határozat alapján.

Nem valósult meg a Simontornyai Bõrgyár Rt. csõdeljárásának eredményes befejezése érdekében szükséges tulajdonosi intézkedésekrõl szóló 1067/1998. (V. 20.) Korm. határozatban elõírt 272 M Ft összegû vissza nem térítendõ támogatás folyósítása, mivel az Rt. felszámolásra került.

A Volán gazdasági társaságok autóbusz rekonstrukciójának tulajdonosi támogatásáról szóló 1065/1998. (V.20.) Korm. határozatban elõírt 5.000 M Ft összeg kifizetése 1998. december 31-ig nem történt meg. (A hivatkozott kormányhatározatot a 2124/1999. (V. 28.) sz. Korm. határozat hatályon kívül helyezte.)

A saját hatáskörû döntéseknél az ÁPV Rt. betartotta a költségvetési törvényben meghatározott - ügyletenkénti 200 M Ft - összeghatárt.

A Bábolna Rt. helyzetének rendezésére született kormányhatározatot megelõzõen - gyors, likviditást elõsegítõ intézkedésként - a 70/1998. (II. 25.) IG számú határozata alapján 1998. március 9-én 200 M Ft összegû kamattámogatást adott a társaság felhalmozódott hitelállománya aktuális kamatainak kifizetésére.

A Csepeli Csõgyár Rt. f.a. dolgozói bérkövetelésének teljesítésére a 28/1998. (XII. 21.) számú GM-MeHVM együttes miniszteri rendelet végrehajtásaként az Igazgatóság 524/1998. (XII. 22.) IG számú határozat alapján a fennálló tartozás rendezésére a Bérgarancia alapnak 76,8 M Ft-ot átutalták.

A Recski Ércbánya Rt. mélymûvelésû rézérc bányájának tartós szüneteltetése miatt az ÁPV Rt. Igazgatósága utasította a társaság ügyvezetését a tervezési és tanulmánykészítési feladatok haladéktalan megrendelésére, a tartós szüneteltetés mûszaki és humán munkáinak elkezdésére, a bánya tartós szüneteltetési programja kötelezettségeinek felülvizsgálatára, valamint új végrehajtási idõütemezés elkészítésére. A munkák megkezdése érdekében az 510/1998. (XII. 17.) IG határozata alapján 1998. december 22-én 200 M Ft-ot utaltak át a társaságnak.

A Munkaerõpiaci Alap támogatásának módjáról, feltételeirõl a munkaügyi miniszter, a pénzügyminiszter és a privatizációt felügyelõ tárca nélküli miniszter nem kötött megállapodást, így az ÁPV Rt. ezen a jogcímen 1998. évben nem teljesített kifizetést.

Az 1998. évi költségvetési törvény 6.§ (5) bekezdés b.) pontja elõírja, hogy a - készfizetõ kezességi nyilatkozat alapján történõ lehívás, az átvállalt tartozáskiegyenlítése, a bírósági végzés alapján történõ kifizetések, a "reverzális" levelek alapján történõ kifizetések, az E-hitel garancia lehívás, az elvont ingatlanok után beálló kezesi felelõsség rendezése, a belterületi föld értéke alapján, alapítói jogon kifizetendõ, a helyi önkormányzatokat törvény alapján megilletõ kifizetések és a PEH jogcímeken tartalékalapból történõ kifizetés esetén az ÁPV Rt. utólag negyedévenként tájékoztatja a pénzügyminisztert. Az ÁPV Rt-tõl kapott nyilatkozat szerint nem tettek eleget a tájékoztatási kötelezettségnek.

Az ÁPV Rt. még csak részben teljesítette a költségvetési törvény 6.§ (5) bekezdés c.) pontjában meghatározott kötelezettségét. Az 1998. I. félévben teljesített reorganizációs és válságkezelési kiadásairól az ÁPV Rt. a Felügyelõ Bizottsága által véleményezett tájékoztatót a Kormány részére megküldte. Az 1998. évi II. félévben teljesített kifizetésekrõl készített Kormány-tájékoztatót az ÁPV Rt. Igazgatósága 54/1999. (II. 25.) számú határozatával elfogadta. Az anyag átdolgozása a Felügyelõ Bizottság 21/1999. (III. 24.) számú határozatában, valamint a könyvvizsgáló 1999. április 12-én kelt jelentés-tervezetében tett észrevételek alapján helyszíni ellenõrzésünk lezárásakor folyamatban volt.

4. Ingatlanok átadásával kapcsolatos kötelezettségek