IV. Vagyonellenõrzési Igazgatóság

Az ellenõrzésben részt vettek:

1.4.1. A létszám alakulása *

1.4.2. A személyi jellegû ráfordítások alakulása *

2.4.1. Kormányzati hatáskörû döntések *

2.4.2. Az ÁPV Rt. hatáskörében hozott reorganizációs döntések *

2.4.3. Az agrár ágazatot érintõ ráfordítások *

2.6.1. A Honvédelmi Minisztérium kezelésében lévõ felesleges ingó vagyon átvétele *

2.6.2. A HM kezelésében lévõ felesleges ingatlan vagyon átvétele *

2.6.3. Az Elsõ Közép- és Kelet-Európai Együttmûködési Alapítvány által létrehozandó nemzetközi központ székhelyéül szolgáló ingatlanok megvásárlása *

2.6.4. A kincstári vagyonnak minõsülõ erdõ használatba-, haszonbérbe adásából származó bevétel átutalására vonatkozó jogszabályi elõírások teljesítése *

3.3.1. A hozzárendelt vagyon és privatizációs tartalék közötti vagyonátcsoportosítás *

3.3.2. A gázközmû vagyonnal kapcsolatos önkormányzati igények rendezése *

3.3.3. A privatizációs ellenérték hányad (PEH) kifizetése *

3.3.4. Az önkormányzati járandóságok *

Az állam tulajdonában levõ vállalkozói vagyon értékesítésérõl szóló 1995. évi XXXIX. törvény (továbbiakban: priv. törvény) 25. § (1) bekezdése szerint az Állami Privatizációs és Vagyonkezelõ Rt. (továbbiakban: ÁPV Rt.) tevékenységének ellenõrzése az Állami Számvevõszék feladata. Az ÁPV Rt. igazgatósága a vagyon változásáról, hasznosításáról félévente köteles tájékoztatót készíteni az Állami Számvevõszék számára, a 2000. évrõl szóló beszámoló határideje 2001. április 30-a volt.

Az Állami Számvevõszék eddigi ellenõrzései során - többségében - az ÁPV Rt. éves beszámolója rendelkezésre állt. A jelenlegi vizsgálat (tekintettel az ÁPV Rt. megszûnésével kapcsolatos törvényjavaslat várható tárgyalására) az elõzõ évek gyakorlatától eltérõen az éves beszámoló elkészítése elõtt, 2001. április 13-án lezárult. Eddig az idõpontig még az Állami Számvevõszék számára készítendõ, 2000. évrõl szóló jelentés sem készült el. Az adatokat a könyvvizsgáló még nem auditálta. Így nem zárható ki, hogy az ÁSZ jelentésben és a könyvizsgálói auditban néhány esetben olyan számok is szerepelnek majd, melyek kisebb eltérést mutatnak.

Az ellenõrzés a rendelkezésre bocsátott tanúsítványok pénzügyi-számviteli adataira támaszkodott. A tanúsítványok terv és tényadatai több esetben nem egyeznek az ÁPV Rt. üzleti tervében, illetve a nyilvántartásokban szereplõ adatokkal. Ennek ellenére azok a tendenciák bemutatására alkalmasak voltak.

A tömeges privatizáció 1997-ben befejezõdött, ezért az Állami Számvevõszék az ÁPV Rt. tevékenységének ellenõrzése során azt a gyakorlatot alakította ki, hogy egyik évben a saját, azt követõ évben pedig a hozzárendelt vagyoni kört vizsgálja. Ezzel az Országgyûlés Számvevõszéki Bizottsága is egyetértett. A 2000. évi tevékenységre vonatkozó ellenõrzés az ÁPV Rt. saját vagyoni körére, továbbá a központi költségvetés végrehajtásához kapcsolódó tevékenységére terjedt ki.

Az ellenõrzés célja annak megállapítása volt, hogy a 2000. évi költségvetési törvényben rögzített és az ÁPV Rt. 2000. évi tevékenységét érintõ elõirányzatok, kötelezettségek, garanciavállalások összhangban voltak-e a törvényi elõírásokkal; a társaság mûködési bevételei, ráfordításai az üzleti pénzügyi tervben rögzítetteknek megfelelõen alakultak-e; az ÁPV Rt. gazdálkodásában érvényesültek-e a szabályszerûségi, takarékossági szempontok.

Az ellenõrzés tárgykörében az Állami Számvevõszék 1999-ben végzett vizsgálatot. Az ellenõrzésrõl szóló jelentésben az ÁPV Rt. menedzsmentje részére tett ajánlásokat a társaság realizálta.

Az Állami Számvevõszék jelentésében a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter és az ÁPV Rt. korábbi észrevételeinek jelentõs részét figyelembe vette, a pénzügyminiszter a jelentéssel egyetértett. A záró észrevételek közül a tervezés megalapozottságával kapcsolatos indoklást elfogadva a megállapítást a Számvevõszék korrigálta.

A helyszíni ellenõrzés 2001. március 13. - április 13. között tartott.

Az ÁPV Rt. 2000. évi mûködési körülményei eltértek a megalakulása óta tartó, privatizációból származó bevételek adta lehetõségtõl. A korábbi években az értékesítés és vagyonhasznosítás bevételei kiegyensúlyozott gazdálkodást biztosítottak, 2000. évben azonban a hozzárendelt vagyonból származó bevétel a felét sem érte el az elõzõ évinek. Ebben szerepe volt a privatizációhoz szükséges kormányzati döntések hiányának. Ma már felelõsséggel nem számszerûsíthetõ az elmaradt - megfelelõ idõben, a piac értékítéletével és keresletével találkozó - döntések hatása az ÁPV Rt. privatizációs bevételeire, de feltételezhetõ, hogy azok megléte esetén a bevétel magasabb lett volna.

Az ÁPV Rt.-nek 2000-ben, a költségvetési törvényben foglaltak szerint 126 milliárd Ft volt a kiadási elõirányzata. Az üzleti-pénzügyi tervben a célok eléréséhez 95,3 milliárd Ft bevételt irányoztak elõ, amelybõl 78 milliárd Ft volt az értékesítésbõl származó bevétel. A tervezés több bizonytalanságot tartalmazott. A privatizációból származó bevétel tervezésekor az ÁPV Rt. nem számolhatott azon kockázati tényezõkkel, amelyek befolyásolása kivül esett hatáskörén, azaz olyan társaságok értékesítését is tervezték, amelyeknél a privatizáció módjának és idõpontjának meghatározása nem az ÁPV Rt. kompetenciája. Az üzleti-pénzügyi terv elfogadásakor már érzékelhetõ volt, hogy nem teljes mértékben biztosított annyi bevétel realizálása a hozzárendelt vagyonból, amennyi a kiadások maradéktalan teljesítéséhez szükséges és lehetõvé tenné a privatizációs tartalék feltöltését is.

Az ÁPV Rt. összes bevétele 58,8 milliárd Ft-ra teljesült. Az értékesítésbõl és vagyonhasznosításból 21,9 milliárd Ft bevétel keletkezett, amelybõl 3,3 milliárd Ft a korábbi években részletfizetéssel megvalósított privatizációból folyt be.

A bevételek elmaradása ellenére - az MFB Rt. 32 milliárd Ft-os tõkeemelése - terhelte az ÁPV Rt.-t. A társaság a kormányhatározatban rögzítettek évközbeni teljesítését csak a privatizációs tartalék meglévõ készpénzállományából tudta végrehajtani, melyre az akkor hatályos törvényi elõírások szerint nem volt felhatalmazása.

Az ÁPV Rt. bevételek hiányában a privatizációval összefüggõ tevékenységéhez kapcsolódó és a költségvetési törvényben rögzített, más kezelõ szervezetek részére teljesítendõ fizetési kötelezettségeit 2000. december közepéig nem, vagy csak részben és késedelmesen, a területfejlesztés központi, regionális és megyei szerkezetátalakítási és a vidékfejlesztési kistérségi programok támogatására elõirányzott 9,5 milliárd Ft-ot a Magyar Államkincstár hitelnyújtásával tudta teljesíteni. Kötelezettségeinek a központi költségvetés forrás biztosítása után tett eleget.

A bevételek - tervezéskor már meglévõ - bizonytalanságának ismeretében a költségvetési törvény nem rendelkezett arról, hogy bevétel hiányában az ÁPV Rt. milyen megoldási módokat alkalmazhat az elõírt kiadások teljesítésére. A törvény nem engedte meg, hogy az ÁPV Rt. hitelt vegyen fel, nem határozott meg - a terület- és vidékfejlesztési kiadások kivételével - prioritásokat, bevételtõl függõ kifizetési arányokat. Az ÁPV Rt. azt a rendezési módot választotta, hogy - jogszabályi felhatalmazás nélkül - a saját vagyon pénzeszközeibõl 4 milliárd Ft-ot átvezetett a privatizációs bevételek számlára és egyidejûleg az MTV székházat áthelyezte a saját vagyonba.

Már az év elsõ félévében nyilvánvalóvá vált a költségvetési törvény - az ÁPV Rt. kötelezettségeit érintõ kiadási elõirányzatok teljesíthetetlensége miatti - módosításának szükségessége.

A 2000. december 8-án módosított költségvetési törvény törölte a költségvetési befizetési kötelezettséget, csökkentette a reorganizációs kifizetések és az egyéb szerzõdéses kötelezettségek elõirányzatát, valamint az alacsony kamatozású államadósság törlesztését E hitelbõl. A törvény az állam gazdaságpolitikai tevékenységét támogató intézkedések veszteségeire, válsághelyzetek megszüntetésére felhasznált pénzeszközök forrásául a privatizációs tartalékot jelölte meg. A kiadási elõirányzat 126 milliárd Ft-ról 76 milliárd Ft-ra módosult.

A privatizációs tartalék 2000. évi felhasználási céljai között 73 %-os arányban nem a privatizációval összefüggõ kiadások, hanem egyéb gazdaságpolitikai (gázközmûvagyon miatti önkormányzati igények, ún. reverzális levelek utáni teljesítések, kárpótlási jegyek életjáradékra váltásával kapcsolatos kiadások) és az állam vagyonpolitikai intézkedéseinek végrehajtásával kapcsolatos feladatok szerepeltek.

A tartalékállományt - a privatizáció történetében elõször - 72,3 milliárd Ft költségvetési forrás növelte, melyet a költségvetési törvény módosítása biztosított. Így az ÁPV Rt. nem befizetõ, hanem költségvetési pénzeszközt felhasználó szervezet lett. Ezáltal a költségvetés adó, vám, egyéb bevételei finanszírozták azokat a kötelezettségeket, melyeket a törvény ezideig kizárólag a privatizációs bevételbõl engedett meg. Ezekrõl a kiadásokról (tõkeemelés az MFB Rt.-nél 32 milliárd Ft, a Tokaj Kereskedõház Rt.-nél 1,5 milliárd Ft, a Regionális Fejlesztési Holding Rt.-nél és a Földhitel és Jelzálogbank Rt.-nél 2,5-2,5 milliárd Ft, a Corvinus Rt.-nél 3 milliárd Ft, és két ingatlanvásárlás 9 milliárd Ft összegben) év közben a Kormány döntött, de - a fedezet biztosítására a költségvetés kényszerült -, és ez a költségvetési törvény módosításával teljesült. A Kormány vagyonpolitikai intézkedéseire és a tartósan állami tulajdonú társaságok tõkehelyzetének rendezésére az ÁPV Rt. a biztosított költségvetési forrásból 50,5 milliárd Ft-ot fordított, mintegy 20 milliárd Ft a privatizációs tartalékban maradt. A fel nem használt összeg tette lehetõvé, hogy 8,8 milliárd Ft készpénzt
- ugyanilyen összegû MOL részvénycsomag privatizációs tartalékba helyezése mellett - áthelyezzenek a hozzárendelt vagyon bankszámlájára december 21-én. A készpénz-részvény cseréhez az elõírt, pénzügyminiszteri és a privatizációért felelõs miniszteri engedélyekkel az ÁPV Rt. rendelkezett.

A készpénz átvezetésére, mint felhasználási jogcímre a priv. törvény elõírásai nem adnak lehetõséget. Az ügylettel a tartalék nyilvántartási állománya nem változott, csak azon belül a készpénz-részvény aránya módosult.

A privatizációs tartalék rendeltetése, vagyis a privatizációs, vagyonkezelési kötelezettségek teljesítése, a tényleges felhasználásokat tekintve, háttérbe szorult, a teljes kiadási összegnek 27 %-os hányadát fordították a privatizációs kötelezettségekre.

A privatizációs tartalék 2000. évi megváltozott szerepét mutatja, hogy az abból teljesített 91,4 milliárd Ft kiadás jóval meghaladta a hozzárendelt vagyon bevételeinek (58,8 milliárd Ft), illetve kiadásainak (60,8 milliárd Ft) összegét.

Az ÁPV Rt. a felhasználásokon belül 22,4 milliárd Ft-ot a privatizáció kapcsán felmerült kötelezettségek teljesítésére (jótállások, szavatosságok, önkormányzati járandóságok, stb.) fordított. Ebbõl az összegbõl a Mátrai Erõmû Rt. privatizációjával összefüggésben 7,7 milliárd Ft-ot fizettek ki.

Az ÁPV Rt.-nek külön feladata volt az 1998. évi alkotmánybírósági határozatra visszavezethetõ, gázközmû vagyonnal kapcsolatos önkormányzati igények címén esedékes, 2000. évre elõírt, készpénzben történõ teljesítések lebonyolítása. A vonatkozó törvény még nem született meg, a Kormány két határozatában is úgy döntött, hogy a kisebb összegû önkormányzati igényeket készpénzben rendezi. Ennek forrásszükséglete összesen 6 milliárd Ft volt. 2000-ben a gázközmûvagyon miatti állami tartozásoknak mintegy 10 %-át rendezték.

Az ÁPV Rt. saját vagyonnal való gazdálkodására készített üzleti-pénzügyi terve nem megalapozott, nem tükrözi azt a cél- és eszközrendszert, amellyel a társaság gazdálkodását kívánta megvalósítani.

Az ÁPV Rt. a költségvetési törvény elõírása alapján jogosult arra, hogy a hozzárendelt vagyonból származó bevételeibõl a mûködési kiadásokra forrást különítsen el. Ez a bevételi forrás a mûködési bevételek 93 %-át jelentette. A tervezés a költségvetési törvényben elkülönített pénzösszeg "megalapozását" szolgálta. A fel nem használt rész a mérleg szerinti eredményt, így a saját tõkét növelte. Az ÁPV Rt. 2000. évben 501 millió Ft nyereséget mutatott ki, eredménytartaléka az év végén 1,7 milliárd Ft volt, a kettõ együtt saját tõkéjének 18 %-a.

A költségvetési törvény 2000. évben az ÁPV Rt. saját mûködésére 4.500 millió
Ft-ot engedélyezett felhasználni, egyéb bevételeivel kiegészítve összesen 4.884,6 millió Ft állt rendelkezésre. A kiadások ezzel szemben 4.341 millió Ft-ban realizálódtak, 89 %-os, elõirányzathoz mért teljesítéssel.

Az 501 millió Ft-os mérleg szerinti eredmény döntõ többsége (366 millió Ft) a személyi jellegû ráfordításnál - további hányada az egyéb költségeknél - mutatkozó megtakarításokból származott, ez azonban nem a költségkímélõ felhasználás, hanem a nem kellõen megalapozott költségtervezés eredménye. Az átlagos állományi létszám nem érte el a tervezett 300 fõt, 286 fõ lett.

Az átlagkeresetek növekedése az elõirányzatnak megfelelt, összetétele azonban jelentõsen eltért a tervezettõl. A kitûzött prémiumfeladatok teljesítése 60 %-os kifizetést tett lehetõvé, a fel nem használt prémium összeget jutalom jogcímén folyósították. A prémium ösztönzõ szerepe nem érvényesült, a kiírás formai volt, a feladat nem teljesítése a dolgozók átlagkeresetét nem befolyásolta.

Az eszközök elõzetes mérlegfõösszege 2000. december 31-én 12,9 milliárd Ft volt, az elõzõ évhez viszonyítva 0,5 milliárd Ft-tal nõtt. A saját vagyon mérlegének szerkezete azonban elõre nem tervezett módon változott. A befektetett eszközök 4,5 milliárd Ft-tal nõttek, a forgóeszközök 3,8 milliárd Ft-tal, ezen belül a pénzeszközök 3,3 milliárd Ft-tal csökkentek. Ennek oka az MTV székházzal kapcsolatos tranzakció volt, amely a hozzárendelt vagyon pénzeszközeit növelte 4 milliárd Ft értékben, a saját vagyonét csökkentette ugyanilyen összegben.

Az ÁPV Rt. 2000. évben a hozzárendelt vagyonhoz kapcsolódó kiadásai teljesítéséhez nem rendelkezett elegendõ készpénzállománnyal, ezért az igazgatóság a saját vagyonból 4 milliárd Ft készpénz átvezetésérõl döntött. Ugyanekkor határozott arról is, hogy a 6 milliárd Ft nyilvántartási értékû MTV székházat 4 milliárd Ft - még a legutóbbi 4,5 milliárd Ft-os értékbecsléshez képest is alacsonyabb - értéken vezessék át a saját vagyonelemek közé. A privatizációs törvény a saját és a hozzárendelt vagyon közötti átvezetésekre nem ad lehetõséget. Ezzel a tranzakcióval a saját vagyon értékben nem változott, azonban a mérlegfõösszeg egyharmadát kitevõ összeggel csökkent a készpénzállomány. A saját vagyonba a likvid pénzeszköz helyett olyan vagyonelem került, amelynek értékesítése a korábbi sikertelen eladási kísérletek alapján bizonytalan. Az ingatlan saját vagyonba helyezésével kikerült a priv. törvény értékesítésre vonatkozó szigorú kritérium rendszere alól, a hozzárendelt vagyonban pedig 2 milliárd Ft veszteség keletkezett.

A saját vagyon lecsökkent készpénzállományát terheli a mérlegen kívüli tételek között kimutatott közel 5 milliárd Ft-os kötelezettségvállalás, a Regionális Fejlesztési Holding Rt. miatt. A privatizációért felelõs miniszter az ÁPV Rt. kötelezettségvállalásával egyetértett, de nem azzal, hogy az a saját vagyont terhelje. A privatizációs törvény nem teszi lehetõvé a kezességvállalást a saját vagyonból a hozzárendelt vagyonba tartozó társaság kötelezettségeihez, mivel egyértelmû elõírás, hogy a saját és a hozzárendelt vagyont el kell különíteni. A Holding a hozzárendelt vagyoni körbe tartozott, ezért a kötelezettségvállalás a saját vagyont nem terhelheti. A kezesség esetleges beváltásához egyrészt az ÁPV Rt. nem rendelkezik elegendõ készpénzzel, másrészt már részleges teljesítés esetén is a készpénzállománya nullára csökkenhet. A kötelezettség fennállásáig az ügylet kockázatos. Ezt a megállapítást a Pénzügyminisztérium nem kifogásolta, szemben a Miniszterelnöki Hivatal és az ÁPV Rt. észrevételeivel, miszerint a 2001. évi költségvetési törvény a kockázatot megszüntette.

Az ÁPV Rt. mûködési ráfordításai 2000. évben az elõzõ évhez képest 18,9 %-kal emelkedtek. A 2000. évi terv az 1999. évi tényadathoz képest 32,7 %-kal magasabb összes ráfordítást tartalmazott.

A tervhez képest a költségfelhasználás 89,6 % lett.

A ráfordítások részletezését a következõ táblázat tartalmazza:

Érték: millió Ft

* A tervszám nem az ÁPV Rt. üzleti tervében rögzítetteket tartalmazza, ugyanis a terv 197,5 millió Ft-ot költséghelyre tervezett és nem a megfelelõ költségnemre.

A jelentõsebb (az összes költség 89 %-át kitevõ) költségtényezõknél - az anyag- és személyi jellegû ráfordítások és az egyéb költségek - a felhasználás 9-24 %-kal alatta maradt a tervezettnek, a fennmaradó költségeknél pedig meghaladta azt.

Az ÁPV Rt. 2000. évben anyagjellegû ráfordításként 577,2 millió Ft-ot számolt el, az 1. sz. tanusítvány szerint 9,9 %-kal többet az elõirányzatnál.

A tanúsítvány nem mutatja be a valóságnak megfelelõen a tervezett költségeket, ugyanis az ÁPV Rt. nem a költségnemeknek megfelelõen tervezte meg a 2000. évi elõirányzatát. Külön kiemelt a Budapest, XI., Fehérvári út 70. irodaházra egyösszegben 107,5 millió Ft-ot, a Priv-Dat Kft.-vel kötött megbízási szerzõdésbõl fakadóan - nem anyagjellegû szolgáltatásokra - 90 millió Ft-ot. Ezek helyes besorolása: energia 33 millió Ft, fenntartás 37 millió Ft, üzemeltetés 35 millió Ft, nem anyagjellegû szolgáltatás 92,5 millió Ft.

A költségnemnek megfelelõ besorolás szerint az anyagjellegû ráfordítások helyes tervszáma az ellenõrzés által felülvizsgált és a számlaosztályhoz ténylegesen hozzárendelhetõ költségek és ráfordítások alapján 632 millió Ft, e mellett az elõzetes tényszám 577,2 millió Ft lett, így a teljesítés indexe 91,3 %. A tervhez viszonyított 54,8 millió Ft-tal kevesebb költségfelhasználás nem a költségtakarékosság, hanem a megalapozatlan tervezés eredménye. Ezt támasztja alá a tervfeladat és a tervteljesítési viszonyszámok összehasonlítása is a kiemelt költségcsoportoknál.

Az energiaköltség - a tanúsítványtól eltérõen - 65,7 millió Ft-os elõirányzata 39,9 millió Ft-ban teljesült, 59 %-os tervteljesítéssel. A tervnél 25,8 millió Ft-tal alacsonyabb felhasználás megalapozatlan tervezést mutat, mivel az energiaköltség - az áremelés és a hálózatbõvülés változása alapján - biztonságosan prognosztizálható. Az eltérés a Fehérvári úti irodaház energiaköltségénél mutatható ki, a tervezett 33 millió Ft helyett a tényleges költség 7,8 millió Ft lett.

Az üzemanyag költség elõirányzata 16,5 millió Ft, a felhasználás pedig 25,8 millió Ft volt. 1999. évben 18 millió Ft volt az üzemanyag költség, a tervszám csökkentése a bázishoz képest az áremelés ismeretében nem volt célszerû.

Az egyéb ki nem emelt anyagköltségnél a tervet (12,4 millió Ft) 8,1 millió Ft-tal túlteljesítették, ebbõl 7,0 millió Ft a számítástechnikai eszközök anyagköltsége, amelynek 150 E Ft-os tervszáma a folyamatban lévõ fejlesztés költségigényét nem vette figyelembe.

Fenntartás, javítás, karbantartás címén 78,6 millió Ft-ot fizettek ki, a tervteljesítés 85,6 % volt, a gépkocsik fenntartására 13 millió Ft-tal kevesebb költség merült fel. A tervezésnél nem vették figyelembe, hogy a gépjármû állomány felét új gépkocsira cserélték, így az kevesebb fenntartási költséget indokolt, ezért az 1999. évi 6,2 millió Ft-os költségnek a 2000. évi tervben 20,3 millió Ft-ra növelése megalapozatlan volt.

Az értékcsökkenési leírás költségét az ÁPV Rt. az elõzõ évi szinten tervezte, a tény (számított) adat 37,3 %-kal haladta meg ezt. Az ÁPV Rt. új eszköz nyilvántartási rendszerének pontatlansága miatt a 2000. IV. negyedévi értékcsökkenési leírás összege becsült adat, amelyet az ÁPV Rt. tájékoztatása szerint a végleges beszámoló elkészítéséig helyesbítenek.

Az egyéb költség az összes ráfordításnak 16,6 %-a volt és 2000. évben 722,4 millió Ft-ot tett ki. A költségcsoport 85,7 %-a - 619 millió Ft - nem anyagjellegû szolgáltatás. Ezen belül az irodai, ügyviteli szolgáltatások 331,4 millió Ft-ot képviseltek, ebbõl a PRI-MAN Kft. részére 280 millió Ft-ot, a PRIV-DAT
Kft.-nek 35 millió Ft-ot fizettek ki.

A biztonsági õrzés költsége 24,7 millió Ft volt, 15 %-kal kevesebb, mint
1999-ben. A könyvvizsgáló díja 37,4 millió Ft, ez a költség viszont 70 %-kal meghaladta az elõzõ évit.

A szakértõi díjak 59 millió Ft-ot tettek ki. Ezek 46 %-a informatikai szakértõi díj. Az ÁPV Rt. informatikai rendszerét 2000-ben jelentõsen átalakította, 10 egymással kapcsolatban álló egyedi fejlesztésû rendszert épített ki külsõ szakértõk igénybevételével.

A szakértõi díjak egyedi ellenõrzése során két megbízási szerzõdéssel kapcsolatban kifogásolható, hogy

A számítástechnikai szolgáltatások több mint kétszeresre növekedtek, 56,6 millió Ft-ot tettek ki, a számítástechnikai eszközök üzembehelyezése miatt.

Az ÁPV Rt. mérlegfõösszegének változása nem volt számottevõ, az eszközök állománya 12,4 milliárd Ft-ról 12,9 milliárd Ft-ra nõtt. Az összetétel azonban jelentõsen módosult, a készpénzállomány részaránya 52 %-ról 24 %-ra csökkent, a tárgyi eszközöké pedig 37,6 %-ról 69 %-ra emelkedett (4. sz. tanúsítvány).

Az immateriális javak 187 millió Ft-os nyitó értékét 133 millió Ft-os beszerzés növelte, ami az üzleti tervben nem szerepelt. Az immateriális javak növekedésének 79 %-át, 105 millió Ft-ot szoftver fejlesztések adták, amelyek az adatnyilvántartási és a kontrolling rendszerek korszerûsítését szolgálták (követelés-kötelezettség nyilvántartás, cég-, ingatlan-, partner-, szerzõdés nyilvántartás).

Az összesen 105 millió Ft-os szoftver beszerzések közül a dokumentumkezelõ rendszer informatikai fejlesztése 30,3 millió Ft volt.

Az informatikai beszerzések a Kbt.-nek megfelelõen és szabályszerûen történtek. Célszerûségük azonban késõbb, az ÁPV Rt. jövõbeni feladatainak ismeretében lesz megítélhetõ.

A tárgyi eszközök bruttó értéken számított év végi 8.971 millió Ft-os állománya a nyitó értéket 48 %-kal haladta meg, ezen belül az ingatlanok értéke 4.200 millió Ft-al növekedett, ebbõl az MTV székház 4.000 millió Ft volt.

A tétel fõkönyvi könyvelése az utalványozási szabályzat szerint történt, de mindössze arra az igazgatósági határozatra támaszkodott, amely döntött az MTV székház hozzárendelt vagyonból történõ átvezetésérõl a saját vagyonba. Az aktiválás idõpontja 2000. december 15. volt. Az ingatlan után 2 %-os amortizációt számoltak el.

Az MTV székház 6 milliárd Ft-os nyilvántartási értékének 4 milliárd Ft-ra történõ csökkentésérõl az átvezetés elõtt készült 4,5 milliárd Ft-os értékbecslés alapján döntött az ÁPV Rt. Az ügylet mögött nem áll analitikai bizonylat. Az elõzetes mérleget - beleértve az MTV székház tranzakciót is - nem támasztja alá leltár.

A tranzakció következményeként 52 %-kal csökkent a pénzeszközök állománya, 6.433 millió Ft-ról 3.100 millió Ft-ra.

Az ÁPV Rt. az eszközeit utoljára 1997-ben leltározta. A leltározási szabályzat 3 évenként leltározási kötelezettséget ír elõ, így 2000. december végéig a vagyonelemek tételes leltározását végre kellett volna hajtani, erre azonban nem került sor.

A társaság I. félévi saját vagyonra vonatkozó mérlegbeszámolóját a könyvvizsgáló felülvizsgálta. A felülvizsgálati jelentés tartalmazza azt a megállapítást, hogy "a pénzügyi kimutatásokban bemutatott tárgyi eszközök és immateriális javak 2000. június 30-ai egyenlegei analitikus nyilvántartással nem alátámasztottak". Év végére ez a helyzet nem változott. Az ÁPV Rt. tájékoztatása szerint a 2000. évi beszámoló elkészítésekor a tárgyi eszköz analitika a zárlati munkák során lehetõvé fogja tenni a teljes körû bizonylati alátámasztást.

A mérlegen kívüli tételek között szerepel egy készfizetõ kezességvállalási kötelezettség a saját vagyon terhére, amelyrõl az ÁPV Rt. igazgatósága határozott. Az ÁPV Rt. 500 millió Ft jegyzett tõkével megalapította a Regionális Fejlesztési Holdingot Rt.-t, melynek tulajdonába kerültek az MFB Rt. közvetlen és a Tõketárs Kft-n keresztül közvetett tulajdonában lévõ Regionális Fejlesztési Társaságok, kockázati Tõkealap Kezelõ Rt. és a Promei Kft. részvényei és üzletrészei 5,1 milliárd Ft-os elõzetesen meghatározott vételáron, úgy hogy az ÁPV Rt. saját vagyona terhére 5 milliárd Ft készfizetõ kezességet vállalt az ügylethez.

A priv. törvény 21. § (1) bekezdése elõírja, hogy az ÁPV Rt. saját vagyonával való gazdálkodásától el kell különíteni az ÁPV Rt.-hez rendelt vagyont és az e vagyon értékesítésével és hasznosításával összefüggõ bevételeket és kiadásokat. Az ÁPV Rt. saját vagyonában nem szerepelt a Regionális Fejlesztési Holding Rt., így annak kötelezettségeire sem vállalhatott volna kezességet az ÁPV Rt. saját vagyona terhére.

A kötelezettség esetleges beváltásához a prognózisok szerint az ÁPV Rt. pénzkészlete 2001. közepén nem lesz elegendõ. Az ügylet az ÁPV Rt. pénzügyi-üzleti tervében nem szerepelt.

A kötelezettségvállalást illetõen megosztott a társaság, a Miniszterelnöki Hivatal és a Pénzügyminisztérium álláspontja. Az ÁPV Rt. és a MEH szerint a kötelezettségvállalásnak már nincs kockázata, mivel a 2001. évi költségvetési törvényben elõirányoztak 7,5 milliárd Ft-ot a Holding Rt. tõketartalékának növelésére. Ez az elõirányzat a kötelezettségvállalást nem szüntette meg, ezért annak fennállásáig az ügyletet az Állami Számvevõszék kockázatosnak tartja. A Pénzügyminisztérium a megállapítást nem kifogásolta.

A költségvetési törvény 10. számú mellékletében részletezett kiadások összege 126.035 millió Ft volt, melyeknek forrása a hozzárendelt vagyon értékesítésébõl, hasznosításából és kezelésébõl származó bevétel.

Az üzleti terv és a fõkönyvi kartonok alapján a 2000. évi bevételek a következõk:

Érték: millió Ft-ban

*A helyszíni vizsgálat befejezésekor átadott tanúsítványban az adatok változtak, ami az összes bevételnél (58.919 millió Ft) 130 millió Ft növekedést jelent.

Az ÁPV Rt. az értékesítés és vagyonhasznosítás bevételeibõl 76,6 milliárd Ft bevételt irányzott elõ a privatizációból úgy, hogy nem volt privatizációs koncepció, illetve program. A privatizációnál olyan társaságok értékesítésével is számoltak, amelyeknél az értékesítés módjának és idõpontjának meghatározása nem az ÁPV Rt. hatásköre (Dunaferr Rt., MALÉV Rt., Hungaropharma Rt.). A terv bizonytalansága meghaladta a korábbi évek szintjét, olyan értékesítéseket is tartalmazott, amelyek elõkészítését még meg sem kezdték, vagy kezdeti stádiumban voltak (CD Hungary Rt.).

A bevételek elmaradása és a többletfeladatok miatt az ÁPV Rt. igazgatósága 2000. májusban a költségvetési törvény módosításának kezdeményezésérõl döntött.

A módosításról az 1999. évi költségvetés végrehajtásáról szóló 2000. évi CXVIII. törvény (továbbiakban: zárszámadási törvény) rendelkezett, amely 2000. december 8-án lépett hatályba.

A módosítással az ÁPV Rt.-nek a költségvetési törvényben elõírt kiadási elõirányzata 76,2 milliárd Ft-ra mérséklõdött, az elszámolt kiadása 60,8 milliárd Ft lett (6. sz. tanúsítvány).

A hozzárendelt vagyon értékesítésébõl és hasznosításából származó bevétel 21,9 milliárd Ft, az üzleti terv elõirányzata 78 milliárd Ft volt. A kapott osztalékokból, az egyéb bevételekbõl és az ÁPV Rt.-nél visszahagyott gázkötvények kamatából keletkezett többletbevételek nem ellensúlyozták az értékesítés és vagyonhasznosítás elmaradását.

Az értékesítésbõl származó 20.445 millió Ft bevételbõl 3.328 millió Ft a korábbi években részletfizetéssel megvalósított privatizációból folyt be. A 2000. évi értékesítésekbõl 17.117 millió Ft bevétel keletkezett, összesen 42 társaság eladásából. Az értékesítések bevételének 55,8 %-a a Kereskedelmi és Hitelbank Rt. kisebbségi részvényeinek eladásából folyt be.

A kapott osztalékok elõirányzata 8.200 millió Ft volt, amely 157 %-ra teljesült. Az osztalék bevétel 32,5 %-a a Szerencsejáték Rt. - az 1998. évi fizetési kötelezettség átütemezése, az 1999. évi gazdálkodás után megállapított, a 2000. évi elõleg - teljesítésébõl keletkezett.

A gázközmû államkötvény kamata az elõirányzott 3.535 millió Ft-hoz képest 6.445 millió Ft bevételt eredményezett. A 182,3 %-os teljesítés oka, hogy a gázközmû-vagyonnal kapcsolatos önkormányzati igények rendezésérõl szóló törvényt az Országgyûlés nem alkotta meg, így - bár a törvényjavaslatot benyújtották - nem kezdhették meg a kifizetéseket.

Az egyéb bevételek meghaladták a terv háromszorosát. A többletbevétel két decemberi tranzakció eredménye. Az egyik az MTV székház áthelyezése - átvezetése - a saját vagyonba 4.000 millió Ft, a másik a MOL részvények privatizációs tartalékba helyezése, 8.800 millió Ft készpénz ellenében.

Az ÁPV Rt. a módosított költségvetési törvény elõírásával kapcsolatban készített elõterjesztése a feladatok teljesítéséhez hiányzó forrás biztosítása érdekében több intézkedést javasolt. Rögzítette, hogy az ÁPV Rt. bankszámlái - hozzárendelt vagyon privatizációs bankszámla, privatizációs tartalék bankszámla, saját vagyon bankszámla - közötti átcsoportosításokhoz szükséges az igazgatóság, a részvényesi jogok gyakorlója (továbbiakban RJGY) és a pénzügyminiszter engedélye, de errõl az igazgatóság határozatban nem rendelkezett. A hozzárendelt vagyon bankszámlán a költségvetési törvény végrehajtásához hiányzott 9,8 milliárd Ft.

Az igazgatóság az MTV ingatlan áthelyezését jóváhagyta. A saját vagyon bankszámláról a hozzárendelt vagyon bankszámlára 2000. december 15-én a 4 milliárd Ft-ot átvezették, valamint a saját vagyon 2000. december 31-i fordulónappal készített mérlegében az ingatlant azonos összeggel kimutatták.

Az FB a 2000. évi üzleti terv várható teljesítésérõl készített beszámoló véleményezése során az ügyletet több szempontból is aggályosnak minõsítette, nevezetesen: elfedi a tranzakció lényegét, azaz az értékesítést; a számviteli törvény nem teszi lehetõvé az áthelyezést nyilvántartási értéken, azaz a beszerzett javakat a beszerzési értéken nyilvántartásba kell venni; a tranzakció a hozzárendelt vagyoni körben 2 milliárd Ft vagyonvesztést eredményezett; a Privatizációs törvény szabályozza a saját vagyon bevételeinek felhasználását, amely értelmében ehhez a tranzakcióhoz külön törvényi szabályozás szükséges.

A számviteli rendezetlenséget az ÁPV Rt. 12/2001. (I. 25.) sz. igazgatósági határozatával helyesbítette, azaz az átvezetést nem a nyilvántartási értéken, hanem 4 Mrd Ft-on kellett végrehajtani.

Az MTV székház tranzakciónál a társaság megsértette a priv. törvény hozzárendelt vagyonra és a saját vagyonra vonatkozó elõírásait, mert:

A 2210 db MOL részvény áthelyezésének lehetõségét a költségvetési törvény módosítása teremtette meg. Az ügylethez a miniszteri engedélyeket az ÁPV Rt. beszerezte. A tranzakciót a nyilvántartási értéken hajtották végre.

A Honvédelmi Minisztérium kezelésében lévõ felesleges tárgyi eszközök közül az ingatlanokat a tárca 1996. és 1999. évi, ÁPV Rt.-tõl származó bevételeinek ellentételezéseként adta át.

Az ÁPV Rt. összesen 269 darab, 12.860 millió Ft becsült forgalmi értékû ingatlan birtokba vételét kezdte meg 2000. februárjában.

A tököli repülõtér átadása 2001. évre áthúzódott, mert a repülõtéren katonai alakulat mûködik.

73 esetben a birtokbavételi eljárást felfüggesztették, vagy meghiúsult, mert a dokumentumok alapján vagy a helyszíni bejárás során olyan problémák merültek fel, amelyeket a birtokbavétel elõtt tisztázandónak tartott az ÁPV Rt., illetve jogszabályok miatt az ingatlanok nem kerülhettek ki a kincstári vagyoni körbõl. (Az ingatlanokhoz be kell szerezni az erdészeti, földhivatali és természetvédelmi szakhatóságok állásfoglalását; mindhárom szakhatóság állásfoglalása alapján dönthetõ el, hogy kikerülhet-e az ingatlan a kincstári vagyoni körbõl. Ha a terület csak részben minõsül kincstári vagyonnak, akkor a terület megosztása szükséges. Nem kerülhet ki a kincstári vagyoni körbõl, így nem kerülhet az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonába erdõ, termõföld vagy természetvédelmi terület.)

Az ÁPV Rt. által birtokba vett 195 ingatlanból:

Az ÁPV Rt. és a HM közötti megállapodás mellékletét 2000 decemberében módosították 65 olyan ingatlannal, ami nem kerülhet ki a kincstári vagyoni körbõl, a listát csökkentették további 10 db ingatlannal, kibõvítették 23 darab új ingatlannal. A kiesõ és új ingatlanok nyilvántartási értéke megegyezik. Az ingatlanok köre várhatóan tovább módosul a szakhatósági állásfoglalások miatt, értékesítésük a kincstári vagyoni körbõl kivonó határozatok után lehetséges. Mindezek azt mutatják, hogy az ingatlanok átadása nem volt kellõen elõkészítve.

Az ingatlanok értékesítésébõl az ÁPV Rt. számára meg kell térülnie a HM részére megelõlegezett 12.860 millió Ft-nak. Amennyiben az átvett ingatlanok eladásából ez a bevétel nem realizálódik, a HM további ingatlanokat ad át az ÁPV Rt.-nek. Ezen túl már térítésmentesen kerülnek az ÁPV Rt.-hez a honvédelmi tárca felesleges ingatlanjai egy késõbb kialakítandó eljárási rend keretében.

Az ÁPV Rt.-nek 2000. évben a HM kezelésében lévõ felesleges ingatlanok vagyonátadásával kapcsolatban 626 millió Ft költsége volt, melyet nem a számlarendjének megfelelõen, a vagyonkezelési ráfordítások között, hanem a térítésmentes átvétel költségeinek megelõlegezésére és fedezetére meghatározott elõirányzat terhére számolt el.

Az államháztartásról szóló törvény 109/G § (6) bekezdése 2000. január 1-tõl elõírta az ÁPV Rt. számára, hogy a hozzárendelt vagyonában lévõ, kincstári vagyonnak minõsülõ erdõ használatba-, haszonbérletbe adásából származó bevételt utalja át a KVI-nek. A költségvetési törvény rendelkezett arról, hogy az átutalást a privatizációból származó bevételekbõl kell teljesíteni.

A KVI kezdeményezte az õt megilletõ bevételek átutalását, de nem csak a 2000. január 1-jétõl hatályos törvény szerinti, hanem az ÁPV Rt.-nél az 1996. január 1. óta jelentkezõ kincstári vagyontárgyak hasznosításából származó bevételekre tartott igényt, amelyet az ÁPV Rt. nem teljesített.

A környezetvédelmi feladatok költségvetési törvényben meghatározott elõirányzatai és a 2000. évi teljesítések a következõk szerint alakultak:

Érték: millió Ft

Az ÁPV Rt. és a jogelõdök portfoliójába tartozó cégek esetén az állami tulajdonosi felelõsséggel kapcsolatos környezetvédelmi feladatok finanszírozására 2.166 millió Ft-ot használt fel a társaság, az elõirányzott 3.000 millió Ft-tal szemben.

Az elõirányzatnál 60 %-kal kevesebbet fizettek ki a volt szovjet ingatlanok környezetvédelmi kárelhárítására. A 2000. évi elõzetes tény felhasználás 308 millió Ft. Ennek az igénybevételi aránynak több, elõre nem prognosztizálható összetevõje volt.

A KVI kezelésében levõ volt szovjet használatú ingatlanok tûzszerészeti és vegyvédelmi átvilágítására és mentesítésére az ÁPV Rt. 2000-ben 63 millió Ft-ot tartalékolt, amelyre a jogalapot a költségvetési törvény biztosította. Ezek a következõk: Komárom Monostori Erõd, Nagykõrös külterületén lõszerraktár, Császár (Szákszend-Bokod területén található) laktanya.

A HM-mel történt többszöri levélváltás után, jogértelmezési vitát követõen közbeszerzési pályázatot írtak ki a kármentetési feladatok elvégeztetésére. A pályázati felhívás elkészült, de a pályáztatás lebonyolítása, majd a kivitelezõ kiválasztása és a kivitelezés egyaránt áthúzódott 2001-re. A tartalék összeget 2000-ben nem használták fel.

A költségvetési törvény az üzleti célú befektetésekre 23 milliárd Ft-ot irányzott elõ és azt is elõírta, hogy az 500 millió Ft feletti befektetésekhez meg kell szerezni a Kormány egyedi jóváhagyását.

Az ÁPV Rt. 2000. évi üzleti terve - a bevételek bizonytalan alakulása miatt - 3 projekt (MALÉV Rt. részvények visszavásárlására 11, a Millenniumi Emlékpark megvalósítására 6 és az MTV ingatlanok megvásárlására 6 milliárd Ft) megvalósításával számolt, amelyekre már 1999-ben valamilyen szintû döntés volt. Ez azt jelentette, hogy az elõirányzat determinált volt.

A rendelkezésre álló elõzetes, nem auditált beszámoló szerint az üzleti célú befektetésekre az év folyamán 20.098 millió Ft-ot fordítottak.

A kiadások közül a MALÉV Rt. részvényeinek visszavásárlása volt a meghatározó, kamattal együtt 11.739 millió Ft-ot használtak fel. A kifizetett kamat 1.444 millió Ft volt. A részvények visszavásárlásáról a társaság korábbi privatizációjával kapcsolatban a 2219/1997. (VII. 24.) Korm. határozat döntött. A határozat értelmében az ALITALIA/SIMEST tulajdonban lévõ, 35 %-ot megtestesítõ, 2.692 millió Ft névértékû részesedés kivásárlását 1997. december 31-ig kellett megvalósítani.

Az ÁPV Rt. igazgatósága döntött a részvények kivásárlásáról az Air Invest
Kft.-tõl 75,7 millió USD vételáron. Az ÁPV Rt. és az Air Invest Kft. között 1999. augusztus 5-én létrejött szerzõdés értelmében a szerzõdés hatálybalépését követõen a vevõ 3 banki napon belül 1 millió USD forint ellenértékét megfizeti az eladónak, a fennmaradó összeget pedig 2000. január 17-tõl negyedévente 9,3 millió USD részletfizetéssel egyenlíti ki. A vételár részlet után fizetendõ kamat mértéke az értéknapra jegyzett 3 havi USD LIBOR + 0,75 %. A pénzügyminiszter 1999. augusztus 16-án záradékolta a szerzõdést. A két ütemû kivásárlásból a szerzõdéses értékek alapján 10,2 millió USD-nek megfelelõ veszteség keletkezett. Ebben a veszteségben az Air Invest Kft. - a részvények megszerzése miatt keletkezett - költségeinek elismerése, a visszavásárlási kötelezettség érvényesítésével felmerült szerzõdéses kamat szerepel.

A hatályos szerzõdésnek megfelelõen 2000-ben az ÁPV Rt. tõketörlesztési kötelezettsége 37,4 millió és a hozzá kapcsolódó kamatfizetés 5,4 millió USD volt. A devizában kötött ügylet nyitott pozíciójú, amely 2000-ben a törlesztõ részletek forint értékének folyamatos emelkedését jelentette. Az I. negyedévi törlesztõ részlet 2.352 millió Ft, a IV. negyedévi pedig 2.835 millió Ft volt. A nyitott pozícióból származó 2000. évi veszteség a tõketörlesztés esetében 890 millió Ft volt. Az árfolyamveszteség elkerülésére célszerû lett volna az ÁPV Rt.-nek határidõs ügyletet kötnie.

Az igazgatóság felkérte a Felügyelõ Bizottságot, hogy vizsgálja felül a visszavásárlás, illetve a lebonyolításban résztvevõ Air Invest Kft.-vel 1997. december 12-én megkötött Részvényesi Megállapodás létrejöttének körülményeit. Az FB jelentésében pénzügyi-, gazdasági szempontok alapján feltárta a megkötött megállapodásból származó, az ÁPV Rt. számára hátrányos kikötéseket, kötelezettségeket, de rámutatott arra is, hogy "hosszú távú állami-, nemzetgazdasági érdekek miatt kényszer tranzakció valósult meg".

A Millenniumi Emlékpark helyszínérõl az 1063/1999. (V. 31.) Korm. határozat döntött, melyre a Ganz Villamossági Mûvek f.a. (továbbiakban: GVM f.a.) kezelésében lévõ II. kerületi Lövõház utcai ingatlant jelölték ki. Egyúttal felhívta a Miniszterelnöki Hivatalt (továbbiakban: MeH) vezetõ minisztert, mint az ÁPV Rt.-ben a részvényesi jogok gyakorlóját, hogy intézkedjen az ingatlan feletti rendelkezési jog biztosításáról és használatba adásáról. Az 1130/1999. (XII. 21.) Korm. határozat arról döntött, hogy a MeH hozzon létre közhasznú társaságot a rendezvények elõkészítésére, a Millenniumi Kiállítás mûködtetési, fenntartási teendõinek ellátására. Az ingatlan millenniumi célú hasznosításához szükséges pénzügyi forrást az 1034/2000. (IV. 26.) Korm. határozat értelmében az üzleti célú befektetések elõirányzatából kellett biztosítani.

Az ÁPV Rt. igazgatósága az ingatlan megszerzésére, hasznosítására és a 6 milliárd Ft 2000. évi felhasználására több határozatot hozott. A jóváhagyott 6 milliárd Ft-ot a határozatokban megjelölt célokra és - egy átutalás kivételével - ütemben használták fel.

A park megvalósítására átutalt 6 milliárd Ft csak a beruházás elõirányzata, ezen felül kell forrást biztosítani az ingatlan megszerzésére (880 millió Ft), a felszámolótól átvállalt környezeti kárelhárítás finanszírozására (250 millió Ft).

Az ingatlan megszerzésére tett intézkedések és azok költségei a következõk:

Az ÁPV Rt. az MTV ingatlanok vásárlására elõirányzott 6 milliárd Ft-ból 2000-ben 1.508 millió Ft kiadást mutatott ki.

Az ingatlanokat az ÁPV Rt. és az MTV között 1999. december 22-én megkötött és a Kormány által 2362/1999. (XII. 23.) határozattal tudomásul vett keretmegállapodás alapján vették át és a hozzárendelt vagyon részét képezik. A keretmegállapodásban rögzítették, hogy csak tehermentes ingatlanok adás-vétele lehetséges.

A Kormány 2317/2000. (XII. 20.) határozatával jóváhagyta a 17 ingatlan megvásárlását 1.308 millió Ft nettó áron. Az ÁPV Rt. a Kormány által jóváhagyott nettó áron felül 200 millió Ft-ot is átutalt, amelyet elõlegként tartanak nyilván. Az elõleg átutalása nem volt jogos, mert egyrészrõl az ingatlanok átadásáról készített dokumentum nem rendelkezik az elõleg fizetésérõl, nincs mögötte vagyon vagy egyéb biztosíték, másrészrõl a Kormány nem járult hozzá határozatában az elõleg fizetéséhez a csomag jóváhagyásakor.

A 2000. december 20-án az ÁPV Rt. és az MTV között létrejött ingatlan átadási megállapodás azt rögzíti, hogy az akkor lép hatályba, ha az Eladó átadja a Vevõnek valamennyi ingatlan tehermentesítésére vonatkozó APEH végrehajtási jog törlésérõl szóló nyilatkozatot. A megállapodás 2.a.) pontja azt írja elõ, hogy a vételárat a hatálybalépést követõ 30 napon belül kell átutalni. A megállapodás nem lépett hatályba, mivel az ingatlanokra bejegyzett végrehajtási jog érvényben volt, ennek ellenére az ÁPV Rt. 2000. december 22-én a nettó vételárat átutalta.

A megállapodás szerinti 1.308 millió Ft összegû vételárat indokoltan nem utalták át teljes összegben, mert

Az ÁPV Rt. ugyanakkor az átutalásnál a 200 millió Ft elõleget nem vette figyelembe.

Az üzleti tervben elõirányzott befektetéseken kívül még további három üzleti célú befektetése volt az ÁPV Rt.-nek. A Regionális Fejlesztési Holding Rt.-t az ÁPV Rt. 500 millió Ft jegyzett tõkével alapította. A Holding alapításának célja eszközteremtés a regionális fejlesztési folyamatok hatékony támogatásához, amelyhez a megfelelõ intézményi hálózatot ki kell alakítani. A Kormány 2063/2000. (III. 29.) határozatában tudomásul vette a Holding megalapítását 500 millió Ft jegyzett tõkével az ÁPV Rt. üzleti célú befektetési elõirányzatának terhére.

A Földhitel- és Jelzálogbank Rt. tõkehelyzetének rendezésérõl a Kormány 2003/2000. (I. 18.) határozatában rendelkezett. Ennek keretében elõírta, hogy az ÁPV Rt. tegyen névértéken vételi ajánlatot az Erste Bank Rt. tulajdonában lévõ FHB Rt. részvényekre. A befektetés forrását nem jelölte meg, de tekintettel a határozat 5. pontjában foglaltakra, miszerint a priv. törvény mellékletében "a tartós állami tulajdonban lévõ társaságok köre egészüljön ki az FHB Rt.-vel" a részvény vásárlás nem üzleti célú befektetés, hanem szintén tartósan állami tulajdonban maradónak minõsül.

Mindkét társaság a priv. törvény szerint tartósan állami tulajdonban marad, ezért a befektetések nem minõsíthetõk üzletinek, amelyek között az eladásra szánt befektetések szerepelnek.

Az üzleti célú befektetések között számolták el a Népliget Autóbusz pályaudvar Kft. alapítását. A társaságot 250 millió Ft törzstõkével hozták létre az igazgatóság 603/2000. (XII. 7.) határozata alapján. A társaság feladata új Volán buszpályaudvar létesítése, mivel a Kormány 1026/2000. (IV. 6.) határozatában döntött az Erzsébet téri kitelepítésérõl, továbbá minden e témában hozott határozatot hatálytalanított. A határozat nem döntött a helyszínrõl, a megvalósítás forrásáról, csak annyiban, hogy az NKÖM 2001. évi költségvetését 800 millió Ft fogja terhelni.

Az ÁPV Rt. a privatizációval és egyéb tevékenységével kapcsolatos kötelezettségeinek teljesítéséhez privatizációs tartalékot köteles képezni. A felhasználást a mindenkori költségvetési törvények szabályozták.

A tartalék felhasználási céljait a költségvetési törvény 6. § (12) bekezdése tartalmazza. A törvényben rögzített kifizetési jogcímek köre 2000. december 8-tól két ponttal bõvült. Ezek az állam vagyonpolitikai tevékenységét támogató intézkedések és a válsághelyzetek rendezése jogcímek voltak.

A privatizációs tartalék 2000-ben nem csak a privatizációval összefüggõ kötelezettségekre, hanem a törvényben rögzített egyéb feladatok teljesítésére is szolgált. Ilyen törvényi elõírások: az állam vagyonpolitikai intézkedései, a tartósan állami tulajdonú társaságok tõkehelyzetének rendezése. Az ÁPV Rt. az egyéb feladatok fedezetére 2000-ben 72,3 milliárd Ft költségvetési forrásjuttatásban részesült.

A privatizációs tartalék állományának összetétele megváltozott. A korábbi években kizárólag pénz formájában állt rendelkezésre ez a forrás, amelyet a privatizációs bevételekbõl való elkülönítéssel biztosítottak. 2000. év végére a készpénz aránya alig haladta meg a 20 %-ot, a forrás többi része részvény és államkötvény volt. A részvény-készpénz arányára (90, illetve 10 %) vonatkozó módosított költségvetési törvényi elõírást - 6. § (13) bekezdés - betartották.

2000. december 31-én a privatizációs tartalék kötvényállomány felüli részének arányai a következõk voltak: 64,5 % részvény, 35,5 % készpénz.

A privatizációs tartalék 2000. évi nyitó-, illetve záróállomány elõzetes összege és összetétele a következõ:

Érték: milliárd Ft-ban

Érték: milliárd Ft

A zárszámadási törvény 25. § (6) bekezdés a.) pontja rendelkezett a költségvetési forrásjuttatásról. Az ÁPV Rt. tartalékának átmeneti feltöltésére a Richter Gedeon Rt. tulajdonrész ideiglenes értékesítési tilalma miatt 60,3 milliárd Ft-ot, a többletfeladatok fedezetére 10,5 milliárd Ft-ot, a Tokaj Kereskedõház Rt. tõkejuttatására 1,5 milliárd Ft-ot, összesen 72,3 milliárd Ft-ot biztosított a költségvetés.

A 4 milliárd Ft összegû államkötvény eladás (beváltás a Pénzügyminisztériummal kötött megállapodás alapján ) a saját forrás felhasználással együtt összesen 6.093 millió Ft gázközmû miatti önkormányzati igény kifizetéshez biztosított fedezetet.

A 8,8 milliárd Ft készpénz átadás nem változtatta meg a privatizációs tartalék nagyságát, csak annak összetételét módosította, mivel a MOL részvényeket tartalékba helyezték december 21-én.

A költségvetési törvény a tartalék saját bevételbõl való feltöltésére - amennyiben a bevételek lehetõvé teszik - legfeljebb 25 milliárd Ft elõirányzatot tartalmazott, ezt azonban nem tudták teljesíteni a privatizációs bevétel elmaradása miatt.

A 2000. évi 82,7 milliárd Ft kimutatott összes kiadásnak 87,5 %-át a költségvetési forrásjuttatás, 4,8 %-át a beváltott államkötvények összege finanszírozta, és csak 7,7 %-át fedezte a január 1-jén rendelkezésre álló saját készpénzállomány. A tartalék állomány, bevételi és kiadási tételeit részletesen a 7. sz. tanúsítvány tartalmazza.

Érték: millió Ft-ban

*A táblázat a 8,8 milliárd Ft készpénzátadást nem tartalmazza.

A gázközmû kiadások 2.093 millió Ft tényleges kifizetést jelentettek a készpénzállományból. A privatizációval összefüggõ ráfordítások - ami a tartalék rendeltetése - 27 %-os részarányt tettek ki. Az állami intézkedésekkel és egyéb elõírásokkal kapcsolatos teljesítések (beleértve a gázközmû miatti kifizetéseket is, ami jelenleg csak törvényjavaslaton alapszik és alkotmánybírósági határozatra vezethetõ vissza, valamint az egyéb törvényi elõírások szerinti kötelezettségeket is) 73 %-kal részesedtek.

Az összes kormányzati, vagyonpolitikai stb. kiadáshoz a központi költségvetés által 2000 decemberében átutalt 72,3 milliárd Ft-ot csak részben használta fel az ÁPV Rt. A privatizációval kapcsolatos kiadásokból 12,3 milliárd Ft-ot a költségvetés finanszírozott és 10 milliárd Ft-ot fedezett a saját forrás.

A privatizációs tartalék felhasználásának 73 %-át az állam által meghatározott feladatok szabták meg.

A Kormány 2063/2000. (III. 29.) határozatával egyetértett azzal, hogy a Regionális Fejlesztési Holding Rt. megvásárolja az MFB Rt. portfoliójában lévõ regionális fejlesztési társaságokat. Ennek megvalósításához az ÁPV Rt. 2000. december 22-én 2,5 milliárd Ft-os tõkeemelést hajtott végre a Holdingnál.

Az ÁPV Rt. két ütemben, 2000. március 31-én 18 milliárd Ft, 2000. december 19-én 14 milliárd Ft tõkeemelést hajtott végre a Magyar Fejlesztési Bank Rt.-ben. A 32 milliárd Ft összegû kifizetés a tartalék alap legnagyobb kiadási tétele volt. A 2036/2000. (II. 29.) Korm. határozatban foglaltak szerint a részvényesi jogok gyakorlóját és a pénzügyminisztert arra utasította a Kormány, hogy az MFB Rt.-t, az ÁPV Rt. közremûködésével, "folyamatos tõkeutánpótlással" kell forráshoz juttatniuk és 2000-ben 32 milliárd Ft összegû tõkeemelést kell végrehajtaniuk a banknál. A tõkeemeléssel, mint kiadási összeggel, sem a költségvetési törvény, sem az ÁPV Rt. 2000. évi üzleti-pénzügyi terve nem számolt. A végrehajtáshoz a jogi lehetõséget a módosított költségvetési törvény 6. § (12) bekezdés l) pontja adta meg. Az ÁPV Rt. a tõkeemelés során betartotta a szabályzatait.

Az állam vagyonpolitikai tevékenységét támogató kormányzati intézkedések közül ötöt a 2296/2000. (XII. 7.) Korm. határozat rendelt el, melyek összesen 17 milliárd Ft-ot tettek ki.

A törvényben és a kormányhatározatokban konkrétan meghatározott feladatok - a Tokaj Kereskedõház Rt. 1,5 milliárd Ft tõkejuttatásával együtt - összesen 50,5 milliárd Ft-ot tettek ki.

A privatizációs tartalék bankszámlára 2000. december 12-én folyt be a módosított költségvetési törvény alapján biztosított 72,3 milliárd Ft. (A tartalék számla egyenlege december 6-án mindössze 431 millió Ft volt).

A költségvetési forrásjuttatást követõen összesen 32,5 milliárd Ft-ot, a 2,1 milliárd Ft gázközmû miatti kifizetéssel együtt 34,6 milliárd Ft-ot használt fel az ÁPV Rt. a költségvetési törvényben, kormányhatározatokban elõírt feladatokra. Az évközbeni teljesítések a privatizációs tartalék meglévõ állományából történtek. A költségvetés ezt elismerve visszapótolta a saját pénzfelhasználást. Ebbõl 52,6 milliárd Ft-ot használtak fel. A fennmaradó közel 20 milliárd Ft részben a gázközmû vagyon miatti önkormányzati járandóság többletigényére, részben egyéb jövõbeni feladatokra a tartalék állomány összegében szerepelt decemberben.

Az ÁPV Rt. 1998 végén - az akkor már ismertté vált alkotmánybírósági határozat alapján születtt kormánydöntés szerint - 50 milliárd Ft államkötvény juttatásban részesült, amelyet a privatizációs tartalékba helyezett.

Az alkotmánybírósági határozat alapján 2000 júliusában elkészült a Kormány törvényjavaslata. A törvény hiánya ellenére az önkormányzati igények teljesítését a Kormány döntései alapján az ÁPV Rt., illetve a Belügyminisztérium 2000 szeptemberétõl elkezdte.

A törvényjavaslat mellékletében a 2000. május 31-i állapot szerint összesen 60.092,9 millió Ft, az augusztus 12-i állapot szerint pedig 61.324,8 millió Ft szerepel. Ez a javaslat képezte a megkezdett teljesítések alapját (az összeg egyrészt az államkötvény hozam folyamatos növekedése következtében emelkedik, másrészt az önkormányzatok kisebb részének reklamációja miatt - vitatják a vagyon nagyságát - szintén változik). Az összeg egy alapjárandóságot és a vagyonjuttatás fedezetére biztosított államkötvény állomány hozamát foglalja magában.

2000 szeptemberétõl az államkötvények beváltásával 4 milliárd Ft készpénz kifizetésére, majd 2000. december folyamán további 2.050,1 millió Ft alapjárandóság és 43,3 millió Ft kamat, mindösszesen 6.093,4 millió Ft teljesítésére került sor.

2000. december 31-ig az igények mintegy 10 %-ának rendezésérõl született döntés. (2001-ben további 7,5 milliárd és 3,5 milliárd Ft készpénzben történõ elõleg kifizetésérõl hozott határozatot a Kormány).

Az 1989. XIII. törvény alapján a belterületi föld után az önkormányzatokat megilletõ járandóságok címén 2000-ben összesen 2.075 millió Ft-ot, ebbõl 87,7 millió Ft alapjárandóságot, ugyanakkor 667,6 millió Ft késedelmi kamatot, 660,2 millió Ft elmaradt osztalékot és ennek kamataként 659,4 millió Ft-ot fizettek ki. Az 1996-97-98-ban végrehajtott nagyarányú kötelezettségrendezés után az alapjárandóság miatti tartozások lecsökkentek.

A 2000. év végén még fennálló normatív kötelezettség alapértéken 1,9 milliárd Ft volt, ami 34 társaság után, 76 önkormányzat követelése. Ennek meghatározó hányada - 1 milliárd Ft körüli összeg - a Fõvárosi Önkormányzatot illeti meg.

A függõ kötelezettségek között nyilvántartott év végi kötelezettségállomány a tõzsdére bevezetett cégek utáni önkormányzati követelések miatt, a tõzsdei árfolyamok alapján 21,3 milliárd Ft volt. Ez összesen 8 cég már kiadott részesedései után esedékessé válható fizetési kötelezettség, melynek valószínûségét az óvatosság elvébõl kiindulva 90 %-ban határozták meg. A tényleges fizetési kötelezettség mértéke nem megítélhetõ, tekintettel arra, hogy 1996-97-ben az önkormányzatok megállapodás keretében vették át a követeléseiket, nagyrészt nem árfolyam értéken, hanem késedelmi kamattal számítva. A bírósági ítéletek, a jogi gyakorlat a tapasztalatok szerint nem volt egységes, Legfelsõ Bírósági jogegységi határozat pedig nem született.

Az 1992. évi LIV. törvény szerint átalakult társaságok vagyonából a privatizációs bevételek arányában és ütemében a belterületi föld után az önkormányzatokat megilletõ járandóságokat 2000-ben folyamatosan teljesítették. A törvény szerint átalakult társaságok esetében tételes, teljes körû, dokumentumokon alapuló felülvizsgálatot végeztek.

A felülvizsgálattal párhuzamosan történtek a kifizetések. Ez a munka 409 céget érintett. A tranzakciós anyagokat 402 társaság esetében tudták átvizsgálni és 680 önkormányzat igényét állapították meg teljes körûen (2001. januári állapot). A 680 önkormányzat közül 536 esetében fizetési kötelezettséget, 144 önkormányzatnál követelést állapítottak meg. 2000-ben kamatokkal együtt összesen 5.324 millió forintot fizettek ki. A kimutatott év végi kötelezettség alapértéken 4,6 milliárd forint (normatív kategória). A számított késedelmi kamat pedig 3,1 milliárd forint. A tartozások döntõ hányada a Fõvárosi Önkormányzat és a kerületek felé fennálló kötelezettség, kamatokkal együtt közel 5 milliárd forint.

Az ÁPV Rt. a 2000. évi teljesítéseket az 1999. évi jogi helyzet ismeretében megalkotott eljárási rend alapján hajtotta végre, azonban nem vettek (nem vehettek) minden körülményt figyelembe.

Az egyik ilyen tényezõ a Fõváros és a kerületi önkormányzatok közötti 50-50%-os megosztás értelmezése körüli bizonytalanság. Ezzel kapcsolatban 2000. december 6-án felülvizsgálati eljárás keretében a Legfelsõbb Bíróság hozott ítéletet, amelyben a Fõváros álláspontját jogalap nélkülinek minõsítette és a kerületek javára döntött. A döntés értelmében a Fõvárosi Önkormányzat nem jogosult a belterületi föld értéke utáni 50 %-os részesedésre, a teljes összeg a kerületeket illeti. A bírósági ítélet decemberben megszületett és ennek következtében a kerületi önkormányzatok visszatartott, 1992. évi LIV. törvény alapján járó követeléseinek teljesítését elkezdték. A Fõvárossal az idõközben követeléssé átalakult 1997. évi kifizetés összegébõl (ami kamataival együtt az ÁPV Rt. számítása szerint 6,5 milliárd forintra megemelkedett), valamint az 1992. évi LIV. törvény szerint járó 5 milliárd forint összegû kötelezettség rendezésérõl egyeztetések kezdõdtek.

A másik körülmény az volt, hogy évközben néhány önkormányzat a tõke és késedelmi kamatszámítással megállapított tartozások helyességét vitatta és követelte, hogy a teljesítéseknél elõször a kamat követelését vegyék figyelembe. Az ÁPV Rt. a perek elkerülése érdekében ezt elfogadta.

A kötelezettségek mellett az ÁPV Rt.-nek követelései is vannak (2001. január végi állapot szerint 144 önkormányzat 700 millió Ft körüli összeggel tartozott). Az alapköveteléseket az önkormányzatok elismerik, de a kamatfizetésre nem hajlandók.

Alapítói jogon esedékes önkormányzati járandóságot 2000-ben nem fizettek ki. A 2000. december 31-én nyilvántartott kötelezettségállomány az alapértéket tekintve azonos a január 1-jei állapottal, mivel az 1999-ben elhatározott tételes felülvizsgálatot nem végezték el, összege 2,1 milliárd forint alapjárandóság, 3 milliárd forint kamat. A járandóság 58 önkormányzatot érint. A felülvizsgálat munkaigényes feladat, hiszen egészen 1989-ig visszanyúló dokumentáció áttekintését igényli, a jelenlegi nyilvántartás pedig nem teljes körû.

A privatizációs tartalékból az elõzõeken túl kifizettek perköltségek, ügyvédi díjak címén 27,8 millió Ft-ot, értékpapír õrzési, kezelési díjra 17,3 millió Ft-ot, kárpótlási jegyek életjáradékra váltásával kapcsolatban 1.232 millió Ft-ot. Garanciális kifizetésként 9.209 millió Ft-ot számoltak el.

A költségvetési törvény a veszteségek és válsághelyzetek kezelésére felhasználható költségkeretet 5 milliárd Ft-ban határozta meg.

A költségvetési törvény 2000. december 8-ig volt hatályban ezzel a tartalommal. A módosított költségvetési törvény a válságkezelési ráfordításokat beiktatta a privatizációs tartalék felhasználási célok közé.

A költségvetési törvény decemberi módosításáig az ÁPV Rt. állami vagyonpolitikával összefüggõ válságkezelési jogcímen támogatást nem folyósított. December 14. és 22-e között a privatizációs tartalék terhére kormányzati döntés alapján 18.500 millió Ft, saját hatáskörben 803,8 millió Ft válságkezelési támogatást folyósított. A kormányzati intézkedések 6 szervezetet, az ÁPV Rt. támogatási döntések 27 vállalkozást érintették. (A kormányzati hatáskörû intézkedéseket a 3.2. pont már részletezi).

Az ÁPV Rt. igazgatósága 17 mezõgazdasági társaság 3,0 és 95,5 millió Ft összeg közötti egyedi támogatását rendelte el. Az agrárgazdasági társaságoknak összesen 506,8 millió Ft válságkezelési támogatást folyósítottak. Továbbá 9 erdõgazdasági vállalkozást támogattak, összességében 150 millió Ft felhasználásával, 3,3-32,6 millió Ft összeg közötti egyedi támogatások megítélésével. A csoportosan elõkészített és eldöntött válságkezelési támogatásokat a 26 társaságnak december 21-én folyósították.

A Nógrádi Volán társaság részesült még 147 millió Ft válságkezelési támogatásban, a közlekedési ágazathoz tartozó társaságok tõke- és eszközellátottsági helyzetéhez történõ felzárkóztatásra.

Az EU versenyjogi szabályozásával való összhang biztosításával kapcsolatos, a válságkezelési intézkedések elõzetes PM bejelentési kötelezettségének feloldását az ÁPV Rt. a reorganizációnál ismertetett formában intézte. A délszláv háborús károk miatt 1999-ben a MALÉV, Dunaferr Rt. és MAHART társaságokkal kapcsolatos válságkezelési intézkedéseit elõzetes állásfoglalásra a PM-nek megküldte. A PM állásfoglalása alapján a természeti katasztrófák vagy egyéb rendkívüli események következtében keletkezett károk elhárítására nyújtott támogatások - amennyiben azok csak az elszenvedett károk kompenzálását szolgálják - nem tartoznak a versenyjogi szabályozás hatálya alá.

A válságkezelési intézkedések elõkészítése az év elején megkezdõdött, azonban a ráfordítások pénzügyi teljesítése az év utolsó három hetére koncentrálódott. Az agrár és erdõgazdasági társaságok közül a legjelentõsebb, közel 100 milliós Ft-os válságkezelési támogatást a törökszentmiklósi és a gödöllõi tangazdaság kapta. Az utóbbi a reorganizációs keretbõl tõkeemelésben és tulajdonosi hitelben is részesült. A reorganizációs támogatást kapott mezõgazdasági egységek többsége különbözõ összegû válságkezelési támogatáshoz is jutott.

Az ÁPV Rt.-nél két ellenõrzési munkaszervezet mûködik. Az egyik a vezetõi ellenõrzési feladatokat segítõ, a vezérigazgató irányítása alatt álló Kontrolling és Ellenõrzési Igazgatóság. A másik a Felügyelõ Bizottság (FB) szakmai irányításával mûködõ átfogó független belsõ ellenõrzési feladatot ellátó Belsõ Ellenõrzési Igazgatóság (BEI). A Kontrolling és Ellenõrzési Igazgatóság 2000-ben a saját vagyon mûködésével kapcsolatos vizsgálatot nem végzett.

Mindkét igazgatóság feladatait, jogkörét, valamint az eljárási szabályokat a Belsõ Ellenõrzési Szabályzat írja elõ.

Az FB feladatát és hatáskörét az ÁPV Rt. Szervezeti és Mûködési Szabályzata tartalmazza.

Az FB 2000. évi ellenõrzési tevékenységét jóváhagyott munkaterv alapján végezte. A BEI munkaterve témavizsgálatok tekintetében megegyezett az FB munkatervével. Az ebben szereplõ vizsgálatok vezetõje az FB tagja, a közremûködõk a BEI munkatársai voltak.

Az FB 2000-ben összesen 120 határozatot hozott, amelybõl 52 intézkedést nem igényelt.

A BEI 2000-ben összesen 10 véleményt és 25 tájékoztatót készített, 33 témavizsgálatot fejezett be. Ebbõl mintegy 20 % volt a költségvetési törvény végrehajtásához kapcsolódó.

A BEI a saját vagyonnal kapcsolatban vizsgálta a költségszerkezetet, különös tekintettel a személyi jellegû kiadásokra.

Az FB a jelentéseket, véleményezéseket megtárgyalta és elfogadásukról minden esetben határozatot hozott, azokat tájékoztatásul vagy intézkedésre megküldte az igazgatóságnak és az elnök-vezérigazgatónak.

Az FB az ÁPV Rt. igazgatósága által készített jelentéseket minden esetben véleményezte és véleményét csatolták az RJGY-nek és az ÁSZ-nak. Az FB 2000. évi tevékenységérõl szóló beszámolójában rögzítette, hogy "2000-ben - bár 1999-hez képest javulóan - a Felügyelõ Bizottság a vizsgálati jelentésekben tett megállapításokra, javaslatokra csak részben kapott visszajelzést a vizsgálati jelentések hasznosulásáról, a megtett intézkedésekrõl".

Az ÁPV Rt. 2000. évi üzleti-pénzügyi tervérõl készített határozatában az FB javasolta, hogy az ÁPV Rt. igazgatósága az FB észrevételeivel és az idõközben bekövetkezett változásokkal egészítse ki az üzleti tervet, majd terjessze az RJGY elé jóváhagyásra. Felkérte az igazgatóságot, hogy az üzleti terv I. féléves idõarányos teljesítésérõl, a szükséges és megtett intézkedésekrõl 2000. június 30-ig számoljon be. A határozatot (az üzleti terv kiegészítése és jóváhagyatása az RJGY-vel) az igazgatóság nem hajtotta végre és a beszámolót nem készítette el határidõre. Az FB a beszámolót csak 2000. november 28-án kapta meg véleményezésre. A jelentõs késedelem oka, hogy az ÁPV Rt. 2000-ben új nyilvántartási és beszámolási rendszert vezetett be a hozzárendelt vagyonra, és az átállás elhúzódott.

Az FB a beszámolóra vonatkozó véleményét 99/2000. (XII. 13.) határozatával fogadta el. A vélemény javasolta az RJGY határozat módosításának kezdeményezését, amelyre intézkedés 2001-ben volt.

Hasonlóan az I. féléves teljesítésrõl szóló jelentéshez, az I. negyedévi tevékenységrõl szóló beszámolót is jelentõs idõbeli csúszással 2000. július 3-án kapta meg az FB. Véleményében rögzítette, hogy a beszámoló a tervezett elõírások tartalmi követelményeinek megfelelt. Megállapította, hogy az I. negyedévben elért 10,3 milliárd Ft bevétel több mint 50 %-a független az ÁPV Rt. tevékenységétõl, azaz gázközmû államkötvény utáni kamatból, korábbi részvényértékesítésbõl, 1998. évi osztalék követelésbõl származott. Az ÁPV Rt. a mérsékelt bevételhez igazította a kiadásokat is. A privatizációs tartalékban a készpénz és részvény 30/70 %-os törvényben elõírt aránya sérült az MFB Rt. tõkeemelése miatt. Az arány helyreállításához a költségvetési törvényben elõirányzott 25 milliárd Ft feltöltés nem elegendõ, ezért kezdeményezni kell a költségvetési törvény módosítását. A saját vagyon bevételeit az FB véleménye alapján helyesbítették, azaz az 1999. évet érintõ bevételeket az 1999. évi beszámolóban mutatták ki. A vélemény egyrészrõl javasolta, hogy a negyedéves beszámolóknál tekintsenek el a könyvvizsgálói jelentés bekérésétõl a mielõbbi átadás érdekében a fordulónapot követõen, másrészrõl a saját vagyoni körben tervezett 1,8 milliárd Ft beruházási keret indokoltságáról készítsenek beszámolót és 2000. október 31-ig adják át az FB-nek. Az ÁPV Rt. elnök-vezérigazgatója a javaslatok végrehajtásáról intézkedett.

Az ÁPV Rt. bevételeinek és kiadásainak folyamatos figyelemmel kísérése az FB ellenõrzési feladata között szerepelt. Az 1999. évi jelentést az FB 86/1999. (XII. 8) határozatával fogadta el és intézkedésre megküldte az ÁPV Rt. igazgatóságának valamint az elnök-vezérigazgatónak. Az igazgatóság a jelentés javaslatait elfogadta és intézkedett azok végrehajtásáról. Az intézkedéseket az FB 2000-ben ellenõrizte. A javaslatok figyelembevételével átdolgozták az elnök-vezérigazgatói utasításokat (utalványozási rend, házipénztár kezelési szabályzat, a reprezentációs keretösszegek és azok elszámolása), és ezzel az FB javaslatai hasznosultak.

2000-ben a bevételi és kiadási terv felülvizsgálatáról - tekintettel az üzleti terv bizonytalanságaira és a költségvetési törvény módosítási igényére - készített tájékoztatót az FB. A tájékoztató rögzítette, hogy a bizonytalanság alapvetõen a privatizációs bevételekbõl - mértékébõl és idõpontjából - származott, hiányzott az egyes társaságok részvényeinek illetve üzletrészeinek, valamint az ingatlanok értékesítésének a koncepciója, továbbá az azt támogató kormányhatározatok. Az FB véleményében azt is megfogalmazta, hogy nincs tisztázva a privatizációs tartalék készpénzzel való feltöltésének forrása a tervezett és többlet feladatok (ebbõl legnagyobb tétel az MFB Rt. 32 milliárdos tõkeemelése) finanszírozásához. A költségvetési törvény módosításakor a feladatok ellátásához szükséges készpénz forrását is biztosítani kell. A tájékoztatóban szereplõ javaslatok annyiban hasznosultak, hogy a költségvetési törvényt módosították, mind a privatizációból származó bevételek felhasználásának, mind a privatizációs tartalék feltöltésének tekintetében. Nem készült indokolás az üzleti terv idõarányos alulteljesítésrõl, sem intézkedési terv az üzleti tervben meghatározott feladatok teljesítésére.

Az ÁPV Rt. igazgatósága a 2000. évi üzleti terv várható teljesítésérõl elfogadott elõterjesztést december 27-én véleményezés céljából megküldte az FB-nek. Az FB az MTV székház ügyletet - áthelyezés nyilvántartási értéken a hozzárendelt vagyonból a saját vagyonba - a SZT elõírásai megsértésének minõsítette, illetve a vagyonvesztést és a priv. törvény szabályozását figyelembe véve aggályosnak tartotta és javasolta az igazgatósági határozat módosítását. Az igazgatóság csak az SZT elõírásának betartásáról intézkedett.

Az FB 2000. június 28-i ülésén tárgyalta az 1999-ben és 2000. május 24-éig hozott - az ÁPV Rt. igazgatóságának és elnök-vezérigazgatójának megküldött - határozatokról, valamint az azokra érkezõ válaszokról szóló tájékoztatót. Az FB megállapította és pozitívan értékelte, hogy az igazgatóság 1999. II. félévétõl kezdve egyre több esetben tárgyalta meg a megküldött jelentéseket, de kifogásolta, hogy a foganatosított intézkedésekrõl nem kapott rendszeres visszajelzést. A tájékoztatóban részletezettek szerint 2000. május 24-ig az FB 13 jelentést, illetve tájékoztatót küldött meg intézkedés céljából az igazgatóságnak, amelyre összesen két esetben érkezett válasz.

Az FB 10/2001. (II. 7.) határozatával elfogadott tájékoztató szerint a 37 db intézkedésre és 29 tájékoztatásra átadott jelentésbõl/véleménybõl 24-re érkezett válasz az elnök-vezérigazgatótól. Az FB munkájának hasznosulása a II. félévben javult.

Budapest, 2001. június " ".