Budapest, 2000.

A TÖRTÉNETI HIVATAL SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE

A TÖRTÉNETI HIVATAL SZÉKHÁZA

AZ IRATANYAGOK ÁTSZÁLLÍTÁSA

ÁLLAMPOLGÁRI ÜGYEK INTÉZÉSE

ILLETÉKES SZERVEK MEGKERESÉSEI

TUDOMÁNYOS FELDOLGOZÓ MUNKA

KÜLSÕ KAPCSOLATOK

GAZDÁLKODÁS

A Történeti Hivatal Szervezeti és Mûködési Szabályzata

A Történeti Hivatal munkatársainak fontosabb tudományos publikációi 1999-ben

Az Országgyûlés a demokratikus államélet tisztaságának elõmozdítása érdekében az 1994. évi XXIII. törvény módosításával 1996-ban rendelkezett a Történeti Hivatal létrehozásáról.

Az egyes fontos tisztségeket betöltõ személyek ellenõrzésérõl és a Történeti Hivatalról szóló 1994. évi XXIII. törvény szerint a volt állambiztonsági szervek meghatározott iratait õrzõ és kezelõ Történeti Hivatal

a) biztosítja - a törvényben foglalt korlátokkal - az érintettek számára a róluk nyilvántartott adatok megismeréséhez való joguk gyakorlását;

b) gondoskodik az egyes fontos tisztségeket ellenõrzõ bizottságnak a törvényben meghatározott eljárás lefolytatásához szükséges adatok és iratok szolgáltatásáról;

c) biztosítja a kutatási tevékenység folytatását, illetve a tudományos munkamegosztás keretében részt vállal az általa õrzött iratanyag publikálásában.

A Történeti Hivatal 1997. szeptember 1-étõl kényszerûségbõl a Belügyminisztérium Roosevelt téri épületében fogadta az információs önrendelkezési jogukkal élni kívánó állampolgárokat, illetve a tudományos kutatókat.

1999. április 26-án fejezõdtek be a Budapest, VI. kerület, Eötvös utca 7. szám alatti székház felújítási és átépítési munkálatai. Ezt követõen történt meg az iratanyagok átszállítása a Belügyminisztérium épületébõl az új raktárakba.

Ez év nyarától összehasonlíthatatlanul kedvezõbb körülmények között fogadhattuk ügyfeleinket, folytatódhatott a tudományos (levéltáros-, illetve történész) feldolgozó munka, a számítógépes nyilvántartások bõvítése, az iratok digitalizált rögzítése.

1999. szeptember 2-án került sor a székház avatási ünnepélyére és egy az állambiztonsági iratokat bemutató kiállítás megnyitására. November 19-én jelent meg a Történeti Hivatal elsõ évkönyve, december 8-án tudományos konferencia és kiállítás foglalkozott az 50 évvel korábban önálló fõhatóságként megalakult Államvédelmi Hatóság szerepével.

A Történeti Hivatal elnöke J/1394. szám alatt nyújtotta be az intézmény 1997-1998. közötti tevékenységérõl készített beszámolóját az Országgyûlés elnökének. A beszámolót négy bizottság is (nemzetbiztonsági, kulturális, emberi jogi és kisebbségi, önkormányzati és rendészeti bizottságok) megtárgyalta és elfogadásra ajánlotta. A beszámolót és az ahhoz kapcsolódó határozati javaslatot az Országgyûlés 1999. december 15-ei ülésnapján vitatta meg és 2000. február 29-én 320 igen szavazattal 22 ellenében és 10 tartózkodás mellett elfogadta azt.

A Történeti Hivatal csak úgy tud eleget tenni a törvényben rögzített feladatainak, ha külön szervezeti egységek foglalkoznak az állampolgári megkeresésekkel és a tudományos kutatói kérésekkel, a tudományos feldolgozó munkával és napi mûködést biztosító pénzügyi, személyzeti, biztonsági stb. területtel.

Az intézmény szervezete 1999. január 1-étõl az alábbiak szerint alakult:

Az 1999. április 2-tõl hatályos Szervezeti és mûködési szabályzat szerint a Titkársági fõosztály intézte a Hivatal ügyvitelét (beleértve a minõsített iratokkal kapcsolatos ügyek intézését), látta el a szokásos titkársági koordinációs feladatokat. Ügyfél és kutatószolgálati osztálya tartotta a kapcsolatot az ügyfelekkel és kutatókkal.

Az alapvetõen közgyûjteményi feladatokat ellátó Iratfeldolgozó és adatszolgáltató fõosztály Adatszolgáltató osztálya adatokat szolgáltatott az állampolgárok számára. Iratfeldolgozó osztálya folytatta az iratok rendezését, levéltári feldolgozását. Erre az osztályra hárult a tudományos kutatói kérések teljesítése is. Külön szervezeti egység, a Hálózati nyilvántartó osztály kezelte a hálózati nyilvántartásokat és az azokhoz kapcsolódó irategyütteseket. Az Adatrögzítõ osztály folytatta a dokumentumok képként történõ digitális rögzítését és a név-, illetve tematikus nyilvántartások bõvítését.

A történelemtudományi feldolgozást végzõ Elemzõ és dokumentációs fõosztály Elemzõ osztálya bekapcsolódott az erõszakszervezetek történetét vizsgáló legújabb-kori történeti, politikatörténeti kutatásokba. A Történeti Hivatal kutatóintézeti könyvtára megkezdte az átvett állambiztonsági könyvészeti anyagok, illetve az egyéb közgyûjtemények másolati anyagaiból álló dokumentációk feldolgozását.

A Történeti Hivatal elnökének közvetlen alárendeltségében tevékenykedett a Pénzügyi osztály, illetve a Személyügyi és biztonsági osztály, a Titkársági fõosztály és az Iratfeldolgozó és Adatszolgáltató Fõosztály.

Az elnökhelyettes feladatköre lett - az elnök általános helyettesítésén túl - a szakmai továbbképzés megszervezése, a panaszügyek intézése, a külsõ tudományos kutatók kiszolgálását végzõ részlegek és az Elemzõ és dokumentációs fõosztály tevékenységének közvetlen irányítása.

A Történeti Hivatal jóváhagyott létszáma 1999-ben 72 fõ volt. Az év végére 1997 óta elsõ ízben sikerült valamennyi álláshelyet betölteni. A törvény elõírásai szerint a Történeti Hivatal munkatársai köztisztviselõk. A személyi állomány besorolása az alábbiak szerint történt meg:

A Magyar Köztársaság Kormánya több határozatában is (2188/1997. (VII.9.) és 2432/1997. (XII.20.) Korm. határozatok) foglalkozott a Történeti Hivatal elhelyezésével. A kijelölt objektumnak meg kellett felelnie a legszigorúbb biztonságtechnikai követelményeknek, biztosítani kellett az állami és magántitkokat tartalmazó iratanyag biztonságos õrzését és feldolgozását. A nagy ügyfélforgalmú közhivatal városközpontban való elhelyezést, tömegközlekedési eszközökkel történõ könnyû megközelítési lehetõséget igényelt. Biztonsági okokból nem lett volna célszerû a más szervvel történõ közös elhelyezés sem.

Az elõzetes egyeztetõ tárgyalások során megvizsgált ingatlanok közül a támasztott követelményeknek maradéktalanul csak a Budapest, VI. kerület, Eötvös utca 7. szám alatti, korábban a Belügyminisztérium kezelésében levõ épület felelt meg.

A budapesti historizmus építészete jeles darabjának számító épületet 1878-ban Bobula János tervei alapján Schneider Vencel élesztõ gyáros építtette. Késõbbi tulajdonosai közül Kemény Kálmán báró, egy idõben a fõrendiház alelnöke emelhetõ ki, aki 1911 után az eredetileg visszafogottabb neoreneszánsz épületet neorokokó stílusban városi arisztokrata palotává formálta át. Halála után 1922-ben a palota Dobay Aurél bank vezérigazgató, majd 1939-ben a magyar Állam tulajdonába került.

1945 tavaszán az üresen maradt épületben alakult meg Péter Gábor vezetésével a Politikai rendészeti osztály, két heti mûködés után költöztek át a hírhedt Andrássy út 60. szám alá. A késõbbiekben a kezelõ Belügyminisztérium különbözõ szervei, illetve az Újpesti Dózsa elnöksége használták az épületet.

A Történeti Hivatal elnöke 1998. február 27-én állapodott meg a vagyonkezelõi jog átvételérõl a Belügyminisztérium és a Kincstári Vagyoni Igazgatóság képviselõivel. A kezelõi jog átvezetésére a kincstári nyilvántartásban és a telekkönyvben is sor került.

Az épület felújítását és részleges átépítését a Középületépítõ Pro Domo Mûszaki Tervezõ Kft. tervei alapján a Középületépítõ Rt. végezte el 1998. október - 1999. április között.

A tervezés és a kivitelezés nehézségeit fokozta, hogy egy mûemlék épület meglevõ adottságait kellett egy közhivatal és közgyûjtemény kívánalmaival egyeztetni. Ezért az építészetileg kevésbé értékes udvari szárny földszinti és félemeleti részén alakítottuk ki az iratraktárakat. A klimatizált, állandó hõmérsékletet és páratartalmat biztosító raktárakban helytakarékos módon mozgatható állványokon helyeztük el az iratokat. A raktárakhoz közvetlenül kapcsolódó ugyancsak udvari helyiségekben történik az iratanyagok elõkészítése az állampolgárok, illetve a tudományos kutatók számára. A feldolgozó munkatereknek ugyancsak közvetlen kapcsolódásuk van az utcai tájolású kutatóteremhez, ahol az állampolgárok, illetve a tudományos kutatók tanulmányozhatják a számukra elõkészített iratmásolatokat, illetve eredeti dokumentumokat.

Az épület elsõ emeleti reprezentatív mûemléki tereiben helyezkednek el a vezetõk irodái, illetve az intézeti könyvtár és a konferenciaterem helyiségei. Ugyancsak az elsõ emeleten találhatók a pénzügyi, titkársági adminisztráció irodái, míg a második emeleten alakítottuk ki a tudományos kutatók, levéltárosok munkaszobáit.

Biztonsági okokból az épületet több zónára osztottuk. A földszinti ügyfélfogadó és a kutatóterem természetesen szabadon megközelíthetõ, de az épület többi részét beléptetõ rendszer védi. Azokba a munkaterekbe, ahol eredeti iratok feldolgozása történik, csak a munkafolyamatban szerepet játszó dolgozók léphetnek be. Még szigorúbb szabályok vonatkoznak az iratok tárolására szolgáló raktárakba történõ beléptetésre.

Az épületben egymástól elkülönítve két számítógépes hálózat mûködik. Mindazok, akiknek munkájukhoz szükséges és arra felhatalmazással rendelkeznek, belsõ hálózaton érhetik el a központi adatbázist és iratjegyzékeket, a különbözõ belsõ nyilvántartásokat. Az év végére számítógépen tudtuk nyomon követni egy-egy állampolgári, illetve tudományos kutatói kérelem intézésének mozzanatait. Külön hálózat és központi számítógép biztosítja a Történeti Hivatal munkatársai számára az Internet elérését.

Az épület átadási ünnepségét a Történeti Hivatal megalakulásának második évfordulójához igazítottuk. 1999. szeptember 2-án Glatz Ferenc a Magyar Tudományos Akadémia elnöke tartott megnyitó beszédet, majd Regéczy-Nagy László a Történelmi Igazságtétel Bizottsága elnöke és a tervezõ Tolnay Lajos fogalmazta meg a Hivatalhoz, illetve az épülethez kapcsolódó gondolatait.

Az épület mûszaki átadását követõen került sor 1999. májusában az iratanyagok átszállítására a Belügyminisztérium Roosevelt téri épületébõl az új iratraktárakba.

Elsõként a közel 3200 iratfolyóméter terjedelmû iratanyag portalanítására került sor. Egy speciális bérelt berendezés több mint 30.000 iratdobozt tisztított meg a portól. A portalanítás sorrendjét az új raktári elhelyezés határozta meg, azaz igyekeztünk még a Belügyminisztérium pinceraktáraiban átrendezni az összetartozó irategyütteseket.

Az elõkészítés során "tömörítettük" az iratokat, azaz a dobozokban a korábbi iratmegsemmisítések miatt meglehetõsen levegõsen elhelyezett dossziékat szorosabban helyeztük egymás mellé. Felszámoltuk a vizsgálati dossziék korábban külön raktárakban õrzött "holt", "élõ", "titkos" és "zárt" rendszerét, így a korábbi négy helyett egy szoros számsorrendet követõ sorozat jött létre. (Korábban a dossziékat a változó operatív, illetve ügyviteli szempontoknak megfelelõen külön kezelték. Kiemelték például a meghalt, illetve a nyilvántartásból egyéb okok miatt törölt személyek anyagait és azokat a "holt" irattárban helyezték el. Ugyanakkor a különlegesen kezelendõ ügyeket a "zárt" irattárba sorolták be.)

Az iratok átrendezése, az 1997. szeptembere óta elõkerült dokumentumok besorolása lehetõvé tette az átvételi jegyzékek pontosítását és ellenõrzését.

A szállítást egy külsõ vállalat végezte úgy, hogy az iratoknak kereken gördülõ és biztonságosan zárható konténerekbe helyezése, bezárása, majd az új helyre történõ szállítást követõ kinyitása és a dokumentumok kiemelése, a raktárakban való végsõ elhelyezése a Történeti Hivatal munkatársainak feladata volt. Valamennyi konténerhez iratjegyzék tartozott, így tételesen ellenõrizni lehetett a szállítás folyamatát. A hálózati nyilvántartás átszállításához az Országos Rendõrfõkapitányság Õrezredének (Kormányõrség) segítségét vettük igénybe.

A Történeti Hivatal 1999-ben is legfontosabb feladatának tekintette a saját anyaguk iránt érdeklõdõ állampolgárok kiszolgálását. Az ügyiratforgalom legfontosabb adatait az alábbi táblázat tartalmazza:

A tömegtájékoztatási eszközök által is felcsigázott érdeklõdés miatt a kérelmezõk a kezdeti idõkben tömegesen fordultak a Történeti Hivatalhoz. A kezdeti kiugró érdeklõdés 1998-ban havi 100 új megkeresés körül állandósult. 1999 elsõ fél évében még kevesebb új kérelmezõt regisztráltunk.

Gyökeresen változott a helyzet, amióta az új épületben fogadjuk ügyfeleinket: júliusban megháromszorozódott a hozzánk fordulók száma és ez a tendencia jellemezte az év hátralevõ hónapjait. Ezt csak fokozta, hogy az új épület átadásáról beszámoló újságcikkek, TV-riportok hatására 1999 szeptemberében kiugróan megnõtt az új kérelmek száma.

Mindenesetre a kérelmezõk számának az év második felében tapasztalható növekedése rámutat azokra az ellenérzésekre, amelyeket az állampolgárok a Történeti Hivatal korábbi, a Belügyminisztériumban történt elhelyezése iránt tanusítottak.

Az adatok elemzése arra is rávilágít, hogy az iratok szállításra történõ elõkészítése, illetve szállítása miatt az év nyarán meglehetõsen kevés új iratmásolatot tudtunk az érdeklõdõknek kiadni. A következõ grafikonban ábrázoltuk az állampolgároknak kiadott iratmásolatok számának havi alakulását. Az ábra jól mutatja, hogy az év elején igyekeztünk a folyó ügyeket lezárni és az elkészült anyagokat az állampolgárokhoz eljuttatni.

Az állampolgári ügyek intézésének menete 1999-ben sem változott: elõször összevetjük a kérelmezõ adatait a rendelkezésünkre álló korabeli manuális nyilvántartásokkal. Mivel az átvett nyilvántartások nem tartalmazzák az iratokban elõforduló valamennyi személy adatait, ezért az adatszolgáltatási munkát segítendõ számítógépes adatbázist hoztunk létre elsõsorban a fontosabb, gyakran kézbevett, sok nevet tartalmazó dossziék feldolgozásával. 1999-ben 125 dosszié névanyaga került a számítógépes adatbázisba. A gyorsabb visszakeresés érdekében feldolgoztuk a napi operatív információs jelentések (NOIJ) korabeli névmutatóit is. 1999 év végén a Történeti Hivatal központi adatbázisa közel 130.000 nevet tartalmazott, amelybõl ebben az évben mintegy 70.000 adatsor bevitelére került sor.

Az adatszolgáltatás következõ állomása a nyilvántartásban talált utalások alapján az iratanyagok kikeresése, majd betekintésre való elõkészítése. Az eredeti iratokról másolatok készülnek, amelyeken a törvényes elõírások alapján törölni kell a más személy azonosítására alkalmas adatokat. Az eljárás elveirõl, illetve a felmerült problémákról a Történeti Hivatal 1997-1998. évi tevékenységét ismertetõ beszámoló tartalmaz részleteket.

Mindenesetre 1999-ben közel 44 %-kal többen fordultak a Történeti Hivatalhoz, mint 1998-ban, ugyanakkor a költözés okozta több hónapos kényszerszünet miatt az elintézett ügyek aránya az egy évvel korábbi 78 %-a és a kiadott iratmásolatok száma sem érte el az egy évvel korábbit, annak 84 %-a volt.

Az iratanyag megtekintését követõen mind többen adtak be adatkiegészítést, kértek újabb kutatást. Az iratanyag feldolgozásának elõhaladtával ügyfeleink egy része több alkalommal is kapott személyére, vagy hozzátartozójára vonatkozó iratanyagot.

Az iratanyagok elõkészítésénél különös gonddal kellett figyelni a "Szigorúan titkos" minõsítéssel ellátott dokumentumokra. A Történeti Hivatalban õrzött és 1980 elõtt keletkezett iratok jelentõs része az állami és szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény szerint elveszítette korabeli minõsítését. Az 1980-1990. között keletkezett iratok titokvédelmi felülvizsgálatát a Belügyminisztérium, továbbá a nemzetbiztonsági szolgálatok által kijelölt szakértõk végzik a Történeti Hivatal megkívánta ütemezésben. Állampolgári és tudományos kutatói megkeresések teljesítése céljából 1999-ben a szakértõk 1198 dossziét közel 135.000 lap terjedelemben vizsgáltak felül és 291 szakértõi jelentést készítettek. Az adott irat minõsítésének törlése, illetve további minõsítése a titokgazda belügyminiszter, illetve a polgári és a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok fõigazgatóinak jogkörébe tartozott.

Az állampolgári, a tudományos kutatói megkereséseken és az egyes fontos tisztségeket betöltõ személyek ellenõrzését végzõ bírói testületnek történõ adatszolgáltatáson túl a Történeti Hivatal Ügyviteli és titokvédelmi osztályán 495 nyílt és 43 minõsített irat iktatása történt meg.

* Értelemszerûen nem azonos a korábban feltüntetett sorokban szereplõ adatok összegével, mivel egy ügyfél több ízben is fordulhatott a Hivatalhoz!

A Történeti Hivatal második alapvetõ feladata, hogy adatokat és iratokat szolgáltat az egyes fontos tisztséget betöltõ személyek ellenõrzését végzõ bírói bizottság részére.

Az adatszolgáltatás alapjául a hálózati nyilvántartás szolgál. A 22.534 átvett hálózati karton adatainak számítógépbe táplálásán túl mikrofilmen rögzített adatok, B (beszervezési) dossziék, statisztikai adatlapok feldolgozásával 1998. december 31-éig 37.416 rekordból álló nyilvántartás jött létre. 1999-ben megtörtént több hálózati napló adatainak gépi feldolgozása, így a nyilvántartás az 1999. év végén 60.450 fõ adatait tartalmazta.

A bírói testület megkeresései az elmúlt években az alábbiak szerint alakultak:

A beszámolási idõszakban - hasonlóan az 1997-1998. közötti gyakorlathoz - több esetben találtunk és küldtünk iratmásolatokat a bírói testület részére.

A tudományos feldolgozó munka részben levéltári területen, részben történettudományi, pontosabban állambiztonság történeti vonalon zajlott.

Az Iratfeltáró és adatszolgálató fõosztály - adatszolgáltatási kötelezettségeinek teljesítésén kívül - bevételezte a Belügyminisztérium különbözõ szerveitõl és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálattól átvett anyagokat, megkezdte azok feldolgozását.

A Történeti Hivatal állománya 1999-ben a következõ irategyüttesekkel gyarapodott:

- a Nemzetbiztonsági Szakszolgálattól a volt III/V. csoportfõnökség 1980 elõtti iratai: 74 doboz, 5,92 iratfolyóméter;

- a Belügyminisztérium Nemzetközi fõosztályának 1957-1980. közötti iratai: 419 doboz, 69 köteg, 99 kötet, összesen 58,58 iratfolyóméter

- a Belügyminisztérium Adatfeldolgozó Hivatalától 1973-1997. közötti iratelõzmények 59 dobozban, 7,2 iratfolyóméter.

- Belügyminisztérium Központi Irattárától Péter Gábor személyes iratai 0,03 iratfolyóméter.

Az 1999. évi iratgyarapodás összesen 88,35 iratfolyóméter volt. A Történeti Hivatal intézeti könyvtára 1999-ben 282 kötettel gyarapodott.

Az iratok szállításra történõ elõkészítése során teljes körû állományrevizióra került sor. Az iratvédelmet szolgálta a dobozok portalanítása, amelyrõl korábban már szó esett.

Folytatódott a csak mikrofilmen levõ vizsgálati dossziék képként történõ feldolgozása (szkennelése). Az év során összesen 135 dosszié feldolgozására került sor.

26 operatív dosszié feldolgozásán túl befejezõdött a napi operatív információs jelentések (NOIJ) személyi kartonok és a teljes iratanyag számítógépben képként történõ rögzítése. Ez az irategyüttes immáron 18 CD lemezen rögzítve áll a Történeti Hivatal munkatársai rendelkezésére.

Az iratanyag rendezése ugyancsak a költözéssel függött össze, amennyiben a korábban rendezetlen mûködési iratokat legalább alapszintre rendezve kellett szállításra elõkészíteni.

Ellenõrzõ rendezés történt az 1950-es évek koncepciós pereinek esetében (302 doboz, 36,24 iratfolyóméter.)

Középszintû rendezésre került sor a korábbi Vizsgálati osztály 1954-1989. között keletkezett 256 doboznyi iratanyagában (30,72 iratfolyóméter.)

Alapszintû rendezés történt

- a Belügyminisztérium Állambiztonsági Miniszterhelyettesi Titkársága (1960-1990., 213 doboz, 25,56 iratfolyóméter),

- az operatív nyilvántartást végzõ szervezeti egységek (1956-1990., 461 doboz, 55,32 iratfolyóméter),

- a III/III. csoportfõnökség (1963-1990., 57 doboz, 6,84 iratfolyóméter),

- a III. csoportfõnökség Operatív koordináló, ellenõrzõ és titkársági osztály (1979-1990., 56 doboz, 6,72 iratfolyóméter),

- a megyei rendõrfõkapitányságok III/III. szervei (1972-1989., 69 doboz, 8,28 iratfolyóméter),

- a megyei szervek hálózati irataiban (1958-1989., 53 doboz, 6,36 iratfolyóméter.)

A rendezés alá vont iratok mennyisége összesen 176,76 iratfolyóméter volt.

A rendezett iratokról áttekintõ raktári jegyzékek készültek. Elkészült az új raktárak topográfiája.

Folytatódott a vizsgálati dossziék tematikus feltárása, 1051 dossziéról készült munkalap, amely elérhetõ a belsõ számítógépes hálózaton.

Az év végéig 125 dosszié névanyagát dolgoztuk fel, így összesen 69.340 személy különbözõ adataival gyarapodott a központi számítógépes adatbázis, amely 1999. december 31-én 128.674 nevet tartalmazott.

1999. november 19-én mutattuk be az érdeklõdõknek a Történeti Hivatal elsõ évkönyvét. Az évkönyv a Történeti Hivatal tevékenységének ismertetésén túl hivatal- és politika történeti tanulmányokban kísérelte meg bemutatni az állambiztonsági szervek tevékenységét. Több közlemény, okmánypublikáció a Történeti Hivatalban õrzött iratokra hívta fel az érdeklõdõk figyelmét.

Az év december 8-án tudományos konferenciát rendeztünk az 50 évvel korábban önálló fõhatóságként megalakult Államvédelmi Hatóság évfordulója kapcsán. A Történeti Hivatal munkatársai és külsõ elõadók foglalkoztak az államvédelmi szervek megszervezésével, az 1950-es évek kommunista diktatúrájában betöltött szerepével, az 1956-os forradalom utáni formai felszámolásával.

Az Elemzõ és dokumentációs fõosztály munkatársai folytatták a más levéltárakban fellelhetõ állambiztonsági témakörbe tartozó iratanyagok felderítését és azokról másolatok készítését. Sor került különbözõ vidéki levéltárakkal (Zala, Somogy, Hajdú-Bihar) való kapcsolatfelvételre is.

A TH munkatársai közremûködtek három önálló kötet megjelentetésében, egy szerkesztésében. 32 tanulmányt és egyéb tudományos publikációt közöltek. A tudományos dolgozók által különbözõ konferenciákon tartott elõadások száma 20 volt.

A Történeti Hivatal fontos feladata, hogy a törvényben foglalt feltételekkel biztosítja a kutatási tevékenység folytatását. Az 1999. évben 128 új tudományos kutatói kérelmet vettünk nyilvántartásba. Az elõzõ évrõl áthúzódó kutatások száma 29 volt. Mivel több esetben nem sikerült a kutatási témához anyagot fellelnünk, illetve a kutatók egy része több kutatási témán is dolgozott, ezért 1999-ben összesen 114 kutató kéréseit sikerült teljesítenünk.

A kutatók, illetve a kutatási esetek száma nem érte el az 1998. évben tapasztalt mértéket.

A jelenség oka alapvetõen abban keresendõ, hogy a költözésre való felkészülés miatt kutatószolgálatunkat az elsõ három negyedévben gyakorlatilag szüneteltettük. Ezt még világosabban mutatja a havi kutatóforgalom alakulása:

Az adatok ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy a Történeti Hivatal az utolsó negyedévben elért teljesítményével a legkutatottabb magyar levéltárak közé került.

A Történeti Hivatal nyílt napok szervezésével, illetve kiállítások megrendezésével igyekezett közmûvelõdési kötelezettségeinek eleget tenni. 1999. szeptember 2-án új székházunk avatási ünnepségével egy idõben került sor a Történeti Hivatalban õrzött legfontosabb irategyütteseket bemutató kiállítás megnyitására. A Kulturális Örökség Napjai Magyarországon rendezvény keretében több százan ismerkedhettek meg az Eötvös utcai felújított mûemlék épületben elhelyezett Történeti Hivatal tevékenységével.

December 8-án a már említett tudományos konferencia mellett egy, az épület pincéjében megrendezett kiállítás foglalkozott az 50 évvel korábban önálló fõhatóságként megalakult Államvédelmi Hatóság szerepével. A kiállításon szerepeltettük azokat a tárgyi emlékeket is, amelyeket az államvédelmi szervek egykori Belgrád rakparti épületegyüttesének pincéjében tártak fel munkatársaink.

Az állami költségvetésben XXXIV. fejezet alatt önállóan gazdálkodó központi költségvetési szervként a Történeti Hivatal eredeti elõirányzata 1999. évre 424,2 millió Ft volt, a módosított elõirányzat 483,8 millió Ft, amelybõl 473,9 millió Ft teljesült. A jóváhagyott költségvetési keretbõl a 2028/1999. és a 2208/1999. kormányhatározatok alapján elvontak 12,2 millió Ft, amelyet a személyi juttatásból, a munkaadókat terhelõ járulékokból és a dologi kiadásokból teljesítettünk. Felügyeleti szinten átcsoportosítottunk 40,7 millió Ft a beruházási kiadásról felújításra és egyéb intézményi felhalmozási kiadásokra. Intézményi szinten 71,9 millió Ft került átcsoportosításra dologi kiadásra és felújításra. A Történeti Hivatal bevételei 1999-ben elérték a 2,4 millió Ft-ot, a módosított terv 114,3 %-át.

A közvetlen kiadások összevont fõ adatai ezer Ft-ban a következõk voltak:

A bértömeg és a munkaadókat terhelõ járulék maradvány az 1999. december havi személyi juttatás fedezetére szolgált.

A dologi kiadások eredeti elõirányzata 41,6 millió Ft volt, amelybõl az év folyamán a kormányzat 7,8 millió Ft elvonást eszközölt. A zavartalan mûködés érdekében 7,5 millió Ft intézményi átcsoportosításra volt szükség. A felhasználás így 97 %-os volt.

A felújítás eredeti elõirányzata 135,2 millió Ft, a módosított 241,3 millió Ft volt, amelyet az Eötvös utcai székházunk felújítási munkálatai és annak költségei indokoltak. A beruházási keretbõl 40,0 millió Ft-ot, az 1998. évi pénzmaradványból 66,5 millió Ft-t kellett biztosítani a vállalkozói szerzõdésben meghatározott feladatok pénzügyi forrásainak biztosítására. A felhasználás gyakorlatilag 100 %-os volt.

A megmaradt intézményi beruházási keretbõl fedeztük az épület biztonsági rendszerének, számítógép- és telefonhálózatának kiépítését. Megkezdõdött a klíma- és fûtés rendszerek átalakítását.

A Történeti Hivatal mûködõképessége a beszámolási idõszakban a költségvetési források tekintetében zökkenõmentes volt.

Budapest, 2000. december

Budapest, 1999.

Elnök

Elnökhelyettes

A Történeti Hivatal vezetõire és tevékenységükre vonatkozó általános rendelkezések

Az Elnök közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek

Titkársági Fõosztály

Iratfeldolgozó és Adatszolgáltató Fõosztály

Elemzõ és Dokumentációs Fõosztály

Alapelvek

Elõterjesztések elõkészítése, véleményezése és elfogadása

A Történeti Hivatal munkájának tervezése, ellenõrzése

A Történeti Hivatal mûködésének biztosítása

Együttmûködés, kapcsolattartás más szervekkel és személyekkel

A Történeti Hivatal rendeltetése

A Magyar Köztársaság Országgyûlése a rendszerváltozás eredményeként létrejött demokratikus intézményrend megszilárdítása és a demokratikus közélet tisztaságának megõrzése érdekében, az államszervezet egyes tisztségeit betöltõk ellenõrzésének, továbbá az állampolgárokat érintõ történelmi közelmúlt megismerésének lehetõvé tétele céljából a jogbiztonság jogállami követelményeinek betartása mellett az 1994. évi XXIII. törvényt módosító 1996. LXVII. törvény megalkotásával létrehozta a Történeti Hivatalt.

A Történeti Hivatal jogállása

A Történeti Hivatal jogi személy, amely a központi költségvetés szerkezeti rendjében önálló fejezet.

A Történeti Hivatal székhelye

1067 Budapest, Eötvös utca 7. sz.

A Történeti Hivatal fõ feladatai

1) õrzi és kezeli az 1996. évi LXVII. törvénnyel módosított 1994. évi XXIII. törvény (továbbiakban: Etv.) 25/A. §-ának (1) bekezdésében meghatározott, továbbá harmadik személyektõl átvett, hatáskörébe tartozó iratokat

2) az érintettek számára - a törvényeknek megfelelõen - biztosítja a róluk nyilvántartott adatok megismerését

3) gondoskodik az Etv. által meghatározott, egyes fontos tisztségeket betöltõ személyek ellenõrzésére hivatott bizottságnak, az Országgyûlés Nemzetbiztonsági Bizottságának, illetõleg a törvényben meghatározott eljárásuk lefolytatása céljából a bíróságoknak és nyomozóhatóságoknak a szükséges adatok és iratok szolgáltatásáról

4) törvény által meghatározott feltételekkel biztosítja a kutatási tevékenység folytatását

5) az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ttv.) alapján minõsített adatok vonatkozásában gondoskodik a titokvédelmi szabályok betartásáról

6) levéltárként nyilvántartja, szakszerûen kezeli, biztonságosan megõrzi, feldogozza az átvett, illetõleg a gyûjtött levéltári anyagot

7) az õrizetében lévõ levéltári anyagról hiteles másolatot vagy tartalmi kivonatot ad ki

8) gondoskodik a megrongált vagy pusztulásnak indult levéltári anyag konzerválásáról és restaurálásáról

9) a tudományos munkamegosztás keretében részt vesz a Történeti Hivatal által õrzött iratok szakszerû feltárásában, tudományos feldolgozásában és közkinccsé tételében.

A Történeti Hivatal feladatait a mindenkor hatályos jogszabályok, különösen a Magyar Köztársaság többször módosított Alkotmánya, az 1996. évi LXVII. törvénnyel módosított 1994. évi XXIII. törvény (Etv.), az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.), a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelmérõl szóló 1995. LXVI. törvény (a továbbiakban: Ltv.), a személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról kihirdetett 1992. évi LXIII.törvény (a továbbiakban: Avtv.), az államtitokról és a szolgálati titokról rendelkezõ 1995. évi LXV. törvény (Ttv.), valamint a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) alapján látja el.

Elnök

Elnökhelyettes

Közvetlenül az Elnök irányítása alatt

Pénzügyi Osztály

Személyügyi és Biztonsági Osztály

1. Titkársági Fõosztály

1.1. Ügyviteli és Titokvédelmi Osztály

1.2. Ügyfél-és Kutatószolgálati Osztály

1.3. Elhelyezési és Ellátási Osztály

2. Iratfeldolgozó és Adatszolgáltató Fõosztály

2.1 Iratfeldolgozó Osztály

2.2. Adatszolgáltató Osztály

2.3. Hálózati nyilvántartó Osztály

2.4. Adatrögzítõ és Informatikai Osztály

3. Elemzõ és Dokumentációs Fõosztály

3.1. Elemzõ Osztály

3.2. Könyvtár és Dokumentációs Osztály

A Történeti Hivatal élén Elnök áll, aki a Hivatal mûködéséért egy személyben felelõs.

Az Elnök kinevezésének, megbízatása megszûnésének rendjét, a személyére vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat, továbbá munkaidõ-beosztását az Etv. rendelkezései határozzák meg.

Az Elnököt a köztársasági elnök nevezi ki, személyével kapcsolatban a munkáltatói jogot a miniszterelnök gyakorolja. Egyebekben az Elnökre a közigazgatási államtitkárokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Az Elnök alapvetõ feladatai

1) meghatározza a Történeti Hivatal szervezeti felépítését és mûködésének rendjét

Ennek keretében a mindenkor hatályos jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek figyelembevétele mellett megállapítja

• az irányítás és ellenõrzés (felügyelet) rendjét
• a személyzeti és munkaügyi feladat- és hatásköröket
• a létszám és a bérezés
• a gazdálkodás
• a munkavégzés
• az ügyiratkezelés szabályait
• a titokvédelemre vonatkozó elõírásokat

2) gondoskodik a Hivatal mûködésének személyi és tárgyi feltételeirõl

Ennek keretében

• gyakorolja a Hivatal alkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói jogokat (kivéve az Elnökhelyettes személyére nézve)
• elkészíti a Hivatal éves munkatervét és gondoskodik annak végrehajtásáról
• elkészíti és a kormány elé terjeszti a Hivatal költségvetési javaslatát, biztosítja a Hivatal költségvetési és egyéb pénzeszközeinek, valamint vagyontárgyainak a hatályos jogszabályoknak megfelelõ, célszerû felhasználását
• gondoskodik a Hivatal mûködésének biztonsági feltételeirõl

3) a Hivatal alaptevékenysége keretében

• engedélyezi az egyéni betekintési, továbbá a tudományos kutatási, helyesbítési, törlési és zárolási kérelmeket
• kiadmányozza az illetékes szervek megkeresésére indult eljárások során keletkezett, s e szervek számára továbbított iratokat

4) felügyeli és ellenõrzi a közvetlen irányítása alatt tevékenykedõ Pénzügyi Osztály, Személyügyi és Biztonsági Osztály, a Titkársági Fõosztály, az Iratfeldolgozó és Adatszolgáltató Fõosztály, továbbá a jogtanácsos munkáját

5) az Elnök tevékenysége során elnöki utasításokat, határozatokat adhat ki

• a felülbírálás jogának fenntartása mellett az egyes ügykörökben átruházhatja a döntési és kiadmányozási jogát

6) ellátja a Hivatal képviseletét

• az Elnököt távolléte vagy akadályoztatása esetén az Elnökhelyettes vagy egyedi megbízás alapján a Titkárságvezetõ helyettesít

7) szervezi és irányítja a Hivatal nemzetközi kapcsolatait

8) az országgyûlésnek évente beszámol a Hivatal mûködésérõl.

Az Elnök munkáját a vezetõi értekezlet és a közvetlen alárendeltsége alatt tevékenykedõ szakértõk segítik.

Az Elnökhelyettes kinevezésének, megbízatása megszûnésének rendjét, a személyére vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat az Etv. rendelkezései határozzák meg.

Az Elnökhelyettest a köztársasági elnök nevezi ki, személyével kapcsolatban a munkáltatói jogokat a miniszterelnök gyakorolja. Egyebekben az Elnökhelyettesre a helyettes államtitkárokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az Elnökhelyettes munkaidõ-beosztását a Hivatal Elnöke állapítja meg.

1) összehangolja és felügyeli a fõosztályok tevékenységét

2) irányítja és felügyeli a Hivatal SZMSZ és Ügyrend szerinti mûködését

3) az Elnök megbízása alapján vagy akadályoztatása esetén teljes körû felhatalmazással rendelkezik a Hivatal hatáskörébe tartozó ügyekben

4) a Hivatal alaptevékenysége keretében

• engedélyezi a tudományos kutatási kérelmeket
• irányítja az Ügyfél- és Kutatószolgálati, továbbá az Iratfeldolgozó Osztályoknak a tudományos kutatókkal kapcsolatos tevékenységét
• felügyeli és ellenõrzi az Elemzõ és Dokumentációs Fõosztály munkáját.

5) gondoskodik a Hivatal alkalmazottainak szükség szerinti szakmai továbbképzésérõl

6) intézi a Hivatal mûködésével kapcsolatban beérkezett panaszokat.

A Történeti Hivatal vezetõsége az Elnökbõl, az Elnökhelyettesbõl, a fõosztályvezetõkbõl, a fõosztályvezetõ-helyettesekbõl, az osztályvezetõkbõl áll.

A fõosztályvezetõket, fõosztályvezetõ-helyetteseket és osztályvezetõket határozott vagy határozatlan idõtartamra az Elnök bízza meg.

A vezetõk hatáskörének, továbbá a szervezeti tagozódásból fakadó alá-fölérendeltségi viszonyok meghatározásánál a jogszabályok, továbbá a belsõ szabályzatok rendelkezéseit kell figyelembe venni.

1) A vezetõ irányítja a vezetése alatt álló egység (osztály, csoport stb.) tevékenységi körébe tartozó feladatok ellátását, munkavégzését. A vezetõk kötelesek beosztottjaiknak a tevékenységük ellátásához szükséges összes információt megadni.

2) A vezetõ az általa kiadott utasításért és annak végrehajtásáért, illetve az utasítás kiadásának elmulasztásáért egyaránt felelõsséggel tartozik.

3) A fõosztályvezetõk kötelesek tevékenységükrõl és az irányítási területükön felmerült jelentõs intézkedésekrõl és eseményekrõl az Elnököt (Elnökhelyettest), míg a fõosztályvezetõ-helyettesek és az osztályvezetõk a közvetlen felettesüket tájékoztatni. A vezetõket kölcsönös információs kötelezettség terheli minden olyan intézkedést, vagy bekövetkezett eseményt illetõen, amely a Hivatal tevékenységére, vagy más szervezeti egységének munkájára is kihatással lehet.

4) A vezetõk, a munka irányítását végzõk jogosultak és kötelesek a vezetésük alatt álló egységek vezetõit, azok pedig beosztottaikat munkájukról beszámoltatni.

5) A vezetõk gondoskodnak a vezetõ beosztásúak, ügyintézõk és egyéb beosztottak szükség szerinti helyettesítésérõl, annak rendjérõl.

6) Az Elnök és Elnökhelyettes általános utasítási jogán túl utasítást csak a közvetlen felettes adhat az alárendelt egységek vezetõinek és beosztott munkatársainak.

7) A szervezeti hierarchiában alárendelt köztisztviselõ a felettesétõl kapott utasítás végrehajtása során köteles a felmerült akadályról az érintett vezetõket tájékoztatni és annak elhárítására intézkedést kérni.

8) A mellérendeltségi viszonyban álló vezetõk a közös munkavégzés során felmerülõ viták rendezésére kötelesek a közvetlen felettesükhöz fordulni, aki a vitatott kérdésben állást foglal és dönt a végrehajtást illetõen.

9) A vezetõi utasítással való egyet nem értés esetén a beosztott köztisztviselõ a hivatali hierarchiának megfelelõen az osztályvezetõhöz, a fõosztályvezetõ a Titkárságvezetõ útján szakmai ügyekben az Elnökhöz, egyéb ügyekben az Elnökhelyetteshez fordulhat.

A Hivatal tevékenységének ellátásából fakadó egyes vezetõi feladatok

• irányítják és ellenõrzik a vezetésük alatt álló szervezeti egység feladatainak ellátását, melyért egy személyben felelõsek
• munkájukat a fõosztály éves szakmai munkaterve alapján végzik, melyrõl értékelõ jelentést készítenek
• munkájukról bármikor kötelesek beszámolni az Elnöknek, illetve az Elnökhelyettesnek
• javaslatot tesznek a fõosztályukat érintõ szervezeti és személyi kérdésekben
• az osztályvezetõk véleményének kikérése mellett javaslatot tesznek a szervezeti egység beosztott dolgozóit érintõ bér-, jutalmazási és munkaügyekben (elõléptetés), egyéb szociális ügyekben, továbbá beiskoláztatásukra, kitüntetésükre és külföldi kiküldetésükre vonatkozólag
• távollétükben vagy akadályoztatásuk esetén a fõosztályvezetõ-helyettes, annak hiányában az általuk kijelölt osztályvezetõ, ilyen megbízás hiányában pedig az Elnök által kijelölt osztályvezetõ helyettesíti õket.

• irányítják és ellenõrzik a vezetésük alatt álló szervezeti egység feladatainak ellátását, melyért egy személyben felelõsek
• munkájukat a fõosztály éves szakmai munkaterve alapján végzik
• javaslatot tesznek a fõosztályuk éves szakmai munkatervére, részt vesznek a Hivatal éves munkatervének kialakításában
• munkájukról kötelesek beszámolni a fõosztályvezetõnek.

Az Elnök közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek

A Pénzügyi Osztály biztosítja a Történeti Hivatal pénzügyi, gazdasági mûködését.

A Pénzügyi Osztály alapvetõ feladatai

1) közremûködik a Hivatal költségvetési javaslatának kidolgozásában, pénzügyi tervezésében

2) kezeli a Hivatal költségvetési pénzeszközeit

3) figyelemmel kíséri és ellenõrzi a beruházások és felújítások pénzügyi tervezését és megvalósítását

4) ellátja a Hivatal gazdálkodásával és vagyonával kapcsolatos számviteli feladatokat

5) ellátja a bérgazdálkodási, személyi jövedelemadó- és társadalombiztosítási ügyek intézését

6) elvégzi a pénzforgalom számítógépes nyilvántartását, a Hivatal pénzgazdálkodásával kapcsolatos adatszolgáltatást

7) folyamatosan elkészíti a hatályos jogszabályok által elõírt statisztikai jelentéseket.

A Személyügyi és Biztonsági Osztály gondoskodik a Történeti Hivatal köztisztviselõi állománya személy- és munkaügyeinek intézésérõl, alkalmazási feltételek folyamatos vizsgálatáról, járandóságainak biztosításáról. A Hivatal fõ tevékenységének és infrastrukturális feladatainak ellátása érdekében kialakítja és mûködteti az ezeknek megfelelõ biztonsági technikai rendszert.

A Személyügyi és Biztonsági Osztály alapvetõ feladatai

1) elõkészíti a törvényben elõírt közszolgálati jogviszony, továbbá a megbízási szerzõdéses jogviszony keletkezésével, megszûnésével és tartalmával kapcsolatos anyagokat

2) elõkészíti a köztisztviselõk Etv.-ben, továbbá a Nbtv.-ben meghatározott (folyamatos) ellenõrzését

3) felel a közszolgálati adatvédelmi szabályzat rendelkezéseinek betartásáért, a közszolgálati nyilvántartás naprakészségéért, a személyzeti anyagok vezetéséért, biztonságos tárolásáért

4) elõkészíti a köztisztviselõk jogos járandóságával kapcsolatos anyagokat, elnöki utasításokat és határozatokat

5) koordinálja a köztisztviselõk közigazgatási és ügykezelõi vizsgáztatását, továbbtanulását és képzését

6) a Pénzügyi Osztállyal és a Titkársági Fõosztállyal együttmûködve felelõs az ünnepségek és egyéb rendezvények biztonságos lebonyolításáért

7) ellátja a Történeti Hivatal épületének, illetve a Hivatalra bízott iratanyag õrzését, vagyonvédelmi, tûz- munkavédelmi és rendészeti teendõit

8) közveszéllyel járó fenyegetés esetén felel a riasztási terv lebonyolításáért

9) koordinálja a Történeti Hivatal tulajdonában lévõ szolgálati gépjármûvek igénybevételével, szervizelésével kapcsolatos teendõket

10) folyamatosan elkészíti a hatályos jogszabályok által elõírt statisztikai jelentéseket.

A Titkárság az Ügyviteli és Titokvédelmi Osztályra, az Ügyfél-és Kutatószolgálati Osztályra, továbbá a Elhelyezési és Ellátási Osztályra tagolódik.

Titkárságvezetõ

1) folyamatosan figyelemmel kíséri a Hivatal ügymenetét

2) figyelemmel kíséri a Hivatal munkarendjére, ügyintézésére, iratkezelésére, valamint gazdálkodására vonatkozó szabályok betartását, melyrõl indokolt esetben feljegyzést készít a Hivatal Elnöke számára

3) irányítja a Titkársághoz közvetlenül tartozó beosztottak, az Ügyviteli és Titokvédelmi Osztály, az Ügyfél- és Kutatószolgálati Osztály továbbá az Elhelyezési és Ellátási Osztály tevékenységét

4) biztosítja, hogy a Hivatal tevékenységével kapcsolatos jogszabályokat, belsõ szabályzatokat, továbbá az elnöki utasításokat a Hivatal dolgozói, továbbá a rájuk vonatkozó rendelkezéseket az érintettek és a kutatók megismerhessék

5) javaslatot tesz a Hivatal Elnökének személyzeti és szervezeti ügyeiben, továbbá koordinálja a fõosztályvezetõk személyi és szervezeti ügyekben tett javaslatát

6) felelõs az Elnök által hatáskörébe utalt, a Hivatal egészét érintõ napi operatív feladatok elvégzéséért

7) esetenkénti elnöki utasítás alapján az Elnök, illetve az Elnökhelyettes által ráruházott hatáskörben helyettesíti az Elnököt, illetve az Elnökhelyettest.

1.1. Ügyviteli és Titokvédelmi Osztály

Az Ügyviteli és Titokvédelmi Osztály biztosítja a Történeti Hivatal õrizetében és kezelésében lévõ iratanyag felülvizsgálatával, továbbá a titokvédelmi feladatok ellátásával kapcsolatos teendõket. Az osztály keretében mûködik a titokvédelmi felügyelõ és a titkos ügykezelõ.

Az Ügyviteli és Titokvédelmi Osztály alapvetõ feladatai

1) kezeli az Etv. 5. §-ában meghatározott bizottság eljárásával kapcsolatosan a Hivatalban õrzött iratokat

2) a Ttv. alapján a minõsített adatok vonatkozásában ellenõrzi a titokvédelmi szabályok betartását

3) számba veszi, jegyzékbe foglalja és felülvizsgálatra elõkészíti a Ttv. hatálybalépése elõtt, de 1979. december 31-e után keletkezett minõsített iratokat

4) jegyzéket készít a nem hagyományos iratokról készített papíralapú adathordozókról és felülvizsgálatra elõkészíti azokat

5) a Ttv. rendelkezéseinek megfelelõen rögzíti a felülvizsgálat elvégzését és annak eredményét.

A titokvédelmi felügyelõ alapvetõ feladatai

1) gondoskodik a betekintõk névjegyzékének összeállításáról, naprakész állapotban tartásáról

2) évente jegyzõkönyv felvétele mellett gondoskodik a titokvédelmi rendelkezések megtartásának ellenõrzésérõl

3) évente legalább egy alkalommal tájékoztatja a Hivatal Elnökét a lefolytatott ellenõrzés eredményérõl.

A titkos ügykezelõ alapvetõ feladatai

1) a Hivatalnál készült vagy más titokbirtokostól érkezett minõsített adathordozó átvétele, nyilvántartása, õrzése

2) minõsített adathordozó kiadása, visszavétele

3) a minõsítésre, a betekintésre jogosultak naprakész nyilvántartása

4) a titokvédelmi jogszabályok megismerésérõl szóló titoktartási nyilatkozatok õrzése

5) a betekintési jogosultság megszûnése miatt a minõsített adathordozó visszavétele

6) a minõsített adat felhasználásával és kezelésével kapcsolatos betekintési, megismerési engedélyek nyilvántartása, a minõsített adat nyilvántartására szolgáló segédletek hitelesítése, nyilvántartásba vétele

7) a minõsített adat belföldi továbbítása az Állami Futárszolgálat vagy alkalmi kézbesítõ útján

8) a diplomáciai futár útján továbbítandó minõsített adathordozók csomagolása, bizonylatolása.

Az Ügyfél- és Kutatószolgálati Osztály biztosítja az érintett személyeknek a Történeti Hivatal õrizetében lévõ iratanyagból rájuk vonatkozó adatok megismerését, továbbá a kutatási tevékenység folytatását.

Az Ügyfél- és Kutatószolgálati Osztály alapvetõ feladatai

1) Az érintettek által benyújtott kérelmekkel kapcsolatban

• fogadja a betekintési, törlési, helyesbítési, zárolási kérelemmel a Történeti Hivatalhoz forduló ügyfeleket
• a kérelmeket iktatja, elõkészíti, majd kutatásra leadja az Iratfeldolgozó és Adatszolgáltató Fõosztálynak
• értesíti a kutatás eredményérõl a kérelmezõket
• biztosítja az érintettek számára a rájuk vonatkozó adatok megismerését, kérelemre hitelesített, szükség szerint anonimizált másolatot ad ki

2) A tudományos kutatási kérelmekkel kapcsolatban

• iktatja a Hivatalhoz érkezett tudományos kutatási kérelmeket
• az iratok elõkészítése érdekében a kérelmeket továbbítja az Iratfeldolgozó és Adatszolgáltató Fõosztályra
• elõkészíti a kutatási kérelmek elbírálását
• az elõkészített iratokat a kutatók rendelkezésére bocsátja
• kutatói kérelemre kiadja az engedélyezett másolatokat

3. irattározza a lezárt ügyek iratait

4) meghatározott szempontok szerint havonta statisztikát készít

5) a Történeti Hivatal tevékenységével kapcsolatban tájékoztatást ad az ügyfeleknek.

Az Elhelyezési és Ellátási Osztály gondoskodik a Történeti Hivatal anyagi-technika, továbbá munkatársai elhelyezési igényeinek kielégítésérõl.

Az Elhelyezési és Ellátási Osztály alapvetõ feladatai

1) összeállítja, illetve folyamatosan figyelemmel kíséri a Hivatal mûködéséhez szükséges anyagi- technikai eszközökre vonatkozó éves és évközi egyedi igényeket

2) a mindenkor hatályos közbeszerzési és egyéb pénzügyi szabályok betartása mellett gondoskodik az igények kielégítésérõl

3. naprakészen vezeti az álló- és forgóeszköz készlet nyilvántartását, gondoskodik annak szakszerû raktározásáról, a készletrõl leltárt vezet

4) gondoskodik a Történeti Hivatal épületének rendeltetésszerû használatáról.

Az Iratfeldolgozó és Adatszolgáltató Fõosztály õrzi és kezeli a Történeti Hivatal õrizetébe került iratanyagot, abból adatokat szolgáltat az állampolgárok és az illetékes szervek számára, továbbá elõkészíti tudományos kutatásra az iratanyagot.

Az Iratfeldolgozó és Adatszolgáltató Fõosztály az Iratfeldolgozó, az Adatszolgáltató, a Hálózati nyilvántartó és az Adatrögzítõ és Informatikai Osztályokra tagolódik.

Az Iratfeldolgozó Osztály alapvetõ feladatai

1) a Történeti Hivatal hatáskörébe tartozó iratanyagok begyûjtése, átvétele és megóvása terén

• szakmai segítséget nyújt az Etv. értelmében a Történeti Hivatal kezelésébe kerülõ iratanyag átvételének elõkészítéséhez
• átveszi, nyilvántartja a Történeti Hivatal gyûjtõkörébe tartozó iratokat
• az érintett állampolgárok kérése alapján, Elnöki utasításra közremûködik adatok törlésében, helyesbítésében és zárolásában
• szaktanácsot adhat iratok maradandó értékûnek nyilvántartásában.

2) az iratanyag használhatósága érdekében

• rendezi, selejtezi az õrizetében lévõ iratanyagot
• a feldolgozás eredményeként segédleteket készít
• elõsegíti a kezelésében lévõ iratanyag tudományos és közmûvelõdési célú felhasználását.

3) a tudományos kutatási kérelmek alapján elvégzi az iratok kutatásra való elõkészítését, azaz

• kikeresi a rendelkezésre álló nyilvántartások alapján a kutatási témára vonatkozó iratokat
• megvizsgálja, hogy a kutatásra kiadandó iratok nem tartoznak-e az Etv.-ben, az Avtv.-ben, a Ttv.-ben, továbbá az Ltv.-ben megállapított korlátozó rendelkezések hatálya alá
• az iratokat eredeti vagy anonimizált formában kutatásra elõkészíti
• a kutató kérésére az iratokról másolatot készít.

Az Adatszolgáltató Osztály alapvetõ feladatai

1) az állampolgárok betekintési kérelmére kikeresi a fellelhetõ iratokat

2) megvizsgálja, hogy a kikeresett iratok nem tartalmaznak-e az Etv.-ben, az Avtv.-ben, a Ttv.-ben, továbbá az Ltv.-ben megállapított korlátozó szabályok hatálya alá tartozó adatokat.

3) az iratokról másolatot készít, a másolatokat az elõírásoknak megfelelõen anonimizálja.

A Hálózati nyilvántartó Osztály alapvetõ feladatai

1) nyilvántartja, biztonságosan õrzi és szakszerûen kezeli a Történeti Hivatal megõrzésébe került hálózati nyilvántartást és az ahhoz kapcsolódó iratanyagot

2) az Elnök közvetlen utasítására elõkészíti az anyagokat az Etv.-ben meghatározott illetékes szervek (átvilágító bizottság, nemzetbiztonsági szolgálatok, Fõvárosi Bíróság) számára történõ adatszolgáltatáshoz

3) betekintésre és kutatásra elõkészíti a hálózati nyilvántartáshoz kapcsolódó iratanyagokat.

Az Adatrögzítõ és Informatikai Osztály alapvetõ feladatai

1) elvégzi az iratok számítógépes feldolgozását, névmutatókat készít, továbbá dokumentum-adatbázisokat hoz létre

2) a már elkészült nyilvántartásokat használhatóvá teszi, ezekrõl biztonsági másolatot készít

3) folyamatosan ellenõrzi, szükség esetén pontosítja, mélyebb feldolgozás esetén átdolgozza a számítógépes adatbázisokat

4) gondoskodik a nem papíralapú dokumentumok karbantartásáról, ezekrõl idõtálló másolatokat készít

5) gondoskodik a megrongált vagy pusztulásnak indult iratok konzerválásáról, restaurálásáról

6) felelõs a Történeti Hivatal informatikai rendszerének kiépítéséért, fejlesztéséért és biztonságos mûködéséért

Az Etv. rendelkezésének értelmében a Hivatal a tudományos munkamegosztás keretében részt vállal az általa õrzött iratanyag publikálásában. A Hivatal e törvényi rendelkezés megvalósítása céljából létrehozza a XX. századi állambiztonság történetét feltáró, feldolgozó tudományos kutatómûhelyét.

Az Elemzõ és Dokumentációs Fõosztály az Elemzõ Osztályra, valamint a Könyvtár és Dokumentációs Osztályra tagolódik.

3.1. Elemzõ Osztály

Az Elemzõ Osztály alapvetõ feladatai

1) kutatói feltárják és a szaktudományos követelményeknek eleget téve feldolgozzák a Történeti Hivatalban õrzött iratanyagot

2) részt vesz a hatalmi intézményrendszer szervezetét, mûködését vizsgáló legújabb kori történeti, illetve politikatudományi kutatásokban

3) szakmai együttmûködés keretében kapcsolatot tart más hazai és külföldi intézményekkel

4) állami szervek megbízásából döntéshozatalt elõkészítõ szaktanulmányokat, véleményeket készít

5) érdemileg hozzájárul a Történeti Hivatal szaktudományos és egyéb tevékenységéhez szükséges kiadványainak megjelentetéséhez

6) tudományos fokozattal rendelkezõ munkatársai - egyedi felkérések alapján és a Történeti Hivatal Elnökének hozzájárulása mellett - részt vehetnek szakirányú egyetemi oktatásban, doktorandusok továbbképzésében

7) szervezi a Történeti Hivatalban végzendõ memoár és oral history mûfajához tartozó tudományos kutatómunkával kapcsolatos teendõket.

3.2. Könyvtár és Dokumentációs Osztály

A Könyvtár és Dokumentációs Osztály alapvetõ feladatai

1) ellátja a Történeti Hivatal munkájához szükséges, a könyvtári referenciába sorolható gyûjtõ, állagmegõrzõ, feltáró és szolgáltató tevékenységeket

2) közremûködik a Fõosztály keretében szervezett, koordinált memoár és az oral history mûfajába tartozó dokumentáció készítésében és beszerzésében.

Alapelvek

1) A Történeti Hivatal mûködését a jogszabályok, a Hivatal tevékenységét érintõ nemzetközi szerzõdések, az ezek alapján kialakított Szervezeti Mûködési Szabályzat és a Hivatal Elnökének utasításai határozzák meg.

2) A Történeti Hivatal belsõ szervezeti egységeinek, vezetõinek (fõosztályvezetõk, fõosztályvezetõ-helyettesek, osztályvezetõk), az ügyintézõk, egyéb munkatársak, továbbá külsõ szakértõk részletes feladatait és azok végrehajtási rendjét a Szervezeti Mûködési Szabályzat, az Ügyrend, a belsõ szabályzatok és a munkaköri leírások tartalmazzák.

3) A Történeti Hivatal irányítását az elnök mint egyszemélyi felelõs vezetõ látja el. Az Elnökhelyettes az Elnök helyettesítése esetén teljes jogkörben jár el, egyebekben a Szervezeti és Mûködési Szabályzatnak megfelelõen köteles eljárni.

4) A Történeti Hivatal Elnöke a Hivatal feladatainak ellátása érdekében éves munkatervet készít az Elnökhelyettes bevonásával. A Hivatal Elnöke legalább évi egy alkalommal értékelõ és feladatkijelölõ összmunkatársi értekezletet tart.

5) A feladatok végrehajtása során az egyes szervezeti egységek kötelesek együttmûködni. Az együttmûködés fõ formáját az Ügyrend és a Hivatal egyéb belsõ szabályzatai tartalmazzák. A szervezeti egységek a feladatkörükbe tartozó, de más szervezeti egységek feladatkörét is érintõ ügyekben az érdekelt egységek egymással egyeztetve kötelesek eljárni.

6) Az egyeztetésért a Titkárságvezetõ és az a szervezeti egység felelõs, amelynek a feladat elvégzése az Ügyrend, illetve a Hivatal Elnökének utasítása szerint a fõ feladatkörébe tartozik.

7) A fõosztályvezetõk évente legalább két alkalommal munkatársi értekezletet tartanak.

8) A Történeti Hivatal vezetõsége legalább havi két alkalommal vezetõi értekezletet tart. A vezetõi értekezlet feladata a Hivatal vezetõi közötti információcsere biztosítása. Célja, hogy elõsegítse a vezetõk együttmûködését, a kölcsönös tájékoztatást, ezáltal növelje a Hivatal tevékenységének hatékonyságát.

9) Az ügyintézésre, továbbá a Hivatal mûködésével összefüggõ egyéb tevékenységre kijelölt (megbízott) személy feladata ellátása során köteles vezetõje utasítása szerint eljárni. A kijelölt (megbízott) személy felelõs a feladatat végrehajtásáért.

1) Az Elnök a Történeti Hivatal feladatainak ellátása érdekében szervezeti egységei számára belsõ szabályzatokat, elnöki utasításokat ad ki, indokolt esetben kérelmekkel, beadványokkal fordulhat külsõ szervekhez, szervezetekhez, külsõ szervek, szervezetek megkeresésére tervezeteket véleményezhet (elõterjesztések).

2) Az elõterjesztések elõkészítésének kezdeményezése a szabályozás tárgya szerinti illetékes belsõ szervezeti egység vezetõjének, vezetõinek feladata.

3) Az elõterjesztések szakmai tartalmáért a Történeti Hivatal illetékes vezetõje felelõs.

4) A tervezeteket véleményezõ szervezeti egységek részére a javaslataik megtételére elegendõ - legalább 8 nap - véleményezési idõt kell biztosítani. Indokolt esetben az Elnök (Elnökhelyettes) e szabály alól kivételt tehet.

5) Az együttmûködés során az illetékes szervezeti egységek vezetõivel egyeztetett és az elõzetes vélemények alapján átdolgozott tervezeteket át kell adni a Hivatal jogtanácsosának, aki a tervezetet jogi szempontból felülvizsgálja és a szakmai-tartalmi mondanivaló sérelme nélkül elvégzi a szükséges módosításokat. Szakmai kérdésben érdemi változtatás csak az Elnökkel való egyetértés alapján hajtható végre.

6) Külsõ szervektõl, szervezetektõl véleményezésre érkezett tervezetet a véleményezés céljából - rövid határidõ megjelölésével - az érintett szervezeti egység vezetõjének, a jogtanácsosnak, továbbá az Elnök (Elnökhelyettes) által megjelölt munkatársaknak a Titkárságvezetõ juttatja el, illetve gyûjti be az elkészült véleményeket. Amennyiben szükséges, a tervezeteket a véleményezést kérõ szervek, szervezetek képviselõivel tartandó személyes megbeszélések keretében kell megtárgyalni.

7) Az elõterjesztésekkel kapcsolatos álláspontok megvitatására vezetõi értekezleten kerül sor.

1) A Történeti Hivatal tevékenységének alapját a rá vonatkozó hatályos jogszabályok, az éves munkatervében meghatározott feladatok, valamint más külsõ, hazai és nemzetközi szervezetekkel, szervekkel kötött megállapodásokból fakadó kötelezettségek alkotják.

2) A Történeti Hivatal tervezési okmányai:

• a Hivatal középtávú és éves szakmai munkaterve
• a Hivatal éves költségvetése
• a Hivatal szervezeti egységeinek éves szakmai munkatervei
• a Hivatal éves rendezvényterve
• külföldi utazások és meghívások terve.

3) A Hivatal éves szakmai munkatervének, költségvetésének elkészítéséért és végrehajtásáért, a külföldi kapcsolatok szervezéséért a Hivatal Elnöke, a szervezeti egységei munkatervének összeállításáért és végrehajtásáért a szervezeti egységek vezetõi, a rendezvényterv összeállításáért és megvalósításáért pedig az Elnökhelyettes felel.

4) A Hivatal Elnöke, Elnökhelyettese jogosult ellenõrizni a mindenkor hatályos jogszabályok, az SZMSZ, az Ügyrend, a belsõ szabályzatok betartását, továbbá a konkrét feladatok végzését.

5) A Hivatal Elnöke indokolt esetben jogosult belsõ ellenõrzést elrendelni a Hivatal alaptevékenysége ellátásának, személyzeti és biztonsági feladatainak, továbbá gazdálkodásának, pénz-és vagyonkezelésének kivizsgálására. A belsõ ellenõrzés lebonyolításával megbízott bizottság feladata az e területeken fennálló esetleges hiányosságok és szabálytalanságok feltárása, illetve az ezek megszüntetésére vonatkozó javaslat kidolgozása. Az érintett szervezeti egységek kötelesek a belsõ ellenõrzést végzõ személyekkel együttmûködni, a vizsgálathoz szükséges adatokat rendelkezésre bocsátani.

6) A Hivatal szervezeti egységeinek vezetõi kötelesek az általuk irányított egység munkáját folyamatosan ellenõrzi, a feladatok teljesítésérõl szükség szerint az Elnököt, az Elnökhelyettest és a vezetõi értekezletet tájékoztatni.

7) Külsõ ellenõrzés esetén a Történeti Hivatal az ellenõrzés sikeres lebonyolítása érdekében köteles szakképzett személyeket és az ellenõrzés tárgyához kapcsolódó adatokat biztosítani.

1) Humánpolitika

a) a Történeti Hivatal dolgozói közszolgálati jogviszonyban állnak a Hivatallal, jogállásukra a Ktv. rendelkezései irányadók

b) a Történeti Hivatalban dolgozó köztisztviselõk közszolgálati jogviszonya létesítésének a Ktv. rendelkezésin túl további feltételét képezi az Etv. 2.§-a (4) bekezdésének alkalmazása

c) a munkáltatói jogokat - az Elnökhelyettes kivételével - az illetékes szervezeti egység vezetõje véleményének elõzetes kikérése mellett az Elnök gyakorolja

d) a Történeti Hivatal hatáskörébe tartozó személyi ügyek, illetmény-besorolással és jutalmakkal kapcsolatos utasítások döntésre történõ elõkészítése, a személyi anyagok és nyilvántartások kezelése - a Közszolgálati Adatvédelmi Szabályzat elõírásainak megfelelõen - a Személyügyi és Biztonsági Osztály feladata

e) a Történeti Hivatal dolgozóinak munkaidejét, pihenõidejét, az ügyelet rendjét, jutalmazási rendjét és juttatásait a hatályos jogszabályok alapján az elnöki utasítás évenként határozza meg. Egyedi esetekben a szociális juttatások elbírálására az Elnök mellett mûködõ Szociális Bizottság tesz javaslatot.

2) A Történeti Hivatal székhelyeként szolgáló ingatlan rendje, anyagi technikai, elhelyezési igények kielégítése

a) a Történeti Hivatal székhelye a Magyar Állam tulajdona, melyre nézve a Hivatalnak vagyonkezelõi joga áll fenn

b) az épületen belüli helyiségek használati rendjének kialakítása, fenntartása, továbbá az anyagi-technikai, elhelyezési igények tervezése és kielégítése az Elhelyezési és Ellátási Osztály feladata

c) az épület biztosításának megszervezése (tûzvédelem, vagyonvédelem, beléptetés), továbbá a munkavédelmi elõírások érvényre juttatása a Személyügyi és Biztonsági Osztály feladata.

3) A Történeti Hivatal költségvetése és pénzgazdálkodása

a) a Történeti Hivatal éves költségvetési terve alapján önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. Fenntartási és mûködési elõirányzatait a központi költségvetés önálló fejezete tartalmazza

b) költségvetési és pénzügyi feladatainak ellátásához az MNB-nél vezetett költségvetési számlával rendelkezik

c) a Hivatal önálló létszám-, bér- és illetménygazdálkodást folytat, melyhez jóváhagyott munkaköri jegyzékkel rendelkezik

d) a Hivatal gazdasági és pénzügyi feladatait a Pénzügyi Osztály látja el.

4) Az iratok titokvédelme és ügyviteli rendje

a) a Történeti Hivatalban kezelt és õrzött iratok titokvédelmét a mindenkor hatályos törvények, az Iratkezelési (ügykezelési) Szabályzat, valamint az Elnök utasításai szabályozzák

b) a Hivatal ügyvitele, továbbá a Hivatalnál õrzött és keletkezett iratok - kivéve az illetékes szervek eljárása során keletkezett iratok - titokvédelmének koordinálása a Titkárság feladata

c) a Hivatalba érkezett küldemények iratkezelésének rendjét az Iratkezelési (ügykezelési) Szabályzat tartalmazza

d) az Etv. 5.§-ában meghatározott átvilágító bizottság, az Országgyûlés Nemzetbiztonsági Bizottsága, a Nemzetbiztonsági Hivatal, illetõleg a Fõvárosi Bíróság küldeményeinek felbontására és szignálására az Elnök jogosult

e) a Hivatal köztisztviselõinek nemzetbiztonsági ellenõrzése körében keletkezett iratok kezelése és õrzése a nemzetbiztonsági összekötõ kizárólagos hatáskörébe tartozik

f) a Hivatal illetékes vezetõi a beérkezett iraton, továbbá az ún. elõadói íveken adnak utasítást az ügy érdemi intézésére, a végrehajtás módjára és határidejére

g) az állam-és szolgálati titkot tartalmazó irat minõsítésére, visszaminõsítésére, illetõleg kezelésére a Titokvédelmi Szabályzat elõírásait kell alkalmazni, amelyek az Iratkezelési (ügykezelési) Szabályzat önálló fejezetét képezik.

Együttmûködés, kapcsolattartás más szervekkel és személyekkel

1) Együttmûködés

a) a Történeti Hivatal a hatáskörébe tartozó feladatainak ellátása során szükség szerint együttmûködhet külsõ szervekkel, szervezetekkel

b) a Történeti Hivatal szakmai, személyzeti, munkajogi és gazdasági kapcsolatait a hatályos jogszabályok és együttmûködési megállapodások határozzák meg

c) a Történeti Hivatal tevékenységi körében nemzetközi kapcsolatokat létesíthet

d) az együttmûködési kapcsolatokat írásbeli megállapodásban kell rögzíteni.

2) Képviselet

a) a Történeti Hivatal általános képviseletét a Hivatal Elnöke, illetve Elnökhelyettese látja el. Az általános képviselet keretében a szerzõdéseket a Hivatal nevében az Elnök, akadályoztatása esetén az Elnökhelyettes írja alá

b) a Hivatal eseti képviseletét az Elnök által arra felhatalmazott személy látja el

c) a Történeti Hivatal eseti jogi képviseletét - a hatályos jogszabályok és a Hivatal Elnökének utasításai szerint - a jogtanácsos látja el.

3) Tájékoztatás

a) a Történeti Hivatal nevében sajtónyilatkozatot csak az Elnök, az Elnökhelyettes, illetve az Elnök által felhatalmazott személy tehet

b) a Történeti Hivatal nevében fõosztályvezetõk és más vezetõ beosztású munkatársak a más szervekkel vagy személyekkel folytatott szakmai tárgyalások során, nyilvános fórumokon, illetve a sajtóban megtett nyilatkozataikban a Hivatal álláspontját kötelesek képviselni. Ennek során közszerepléseiket megelõzõen tájékoztatják a Hivatal Elnökét, illetve Elnökhelyettesét

c) a tájékoztatás során az állam-és szolgálati titokra, továbbá a személyes adatvédelemre vonatkozó szabályokat be kell tartani.

4) Kiadmányozási jog

a) a Történeti Hivatal Elnöke, felhatalmazás esetén Elnökhelyettese kiadmányozza az Országgyûléshez, a köztársasági elnökhöz, a Kormányhoz, a miniszterelnökhöz, a miniszterekhez, az országos hatáskörû szervek vezetõihez, Alkotmánybírósághoz, a Legfelsõbb Bírósághoz, a Legfõbb Ügyészhez, az Állami Számvevõszék elnökéhez, az állampolgári jogok országgyûlési biztosaihoz, a külképviseleteknek, az országos önkormányzati szerveknek címzett iratokat, továbbá mindazon iratokat, melyek kiadmányozási jogát magának tartotta fenn

b) a fõosztályvezetõk, fõosztályvezetõ-helyettesek és osztályvezetõk, továbbá az adott ügykörben az egyes konkrét feladatok elvégzéséért felelõs munkatársak kiadmányozási jogát az Ügyrend és a munkaköri leírások tartalmazzák

c) a kiadmányozásra elõkészített iratot - ha erre vonatkozóan az illetékes másként nem rendelkezik - hivatali úton kell felterjeszteni a kiadmányozásra jogosultnak.

Záró rendelkezések

A Történeti Hivatal Szervezeti és Mûködési Szabályzata alapját képezi a Hivatal szervezeti egységeinek, köztisztviselõi és megbízási szerzõdéses viszonyban álló munkatársainak tevékenységét szabályozó minden további okmánynak.

A Történeti Hivatal Szervezeti és Mûködési Szabályzata 1999. március hó 1-én lép hatályba.

Budapest, 1999. április 2.

Baracsi Erzsébet: A repülõ Egyetem történetének kutatási problémái. - Valóság, 1999/11. szám, 79-83. o.

Baráth Magdolna: A Belügyminisztérium "megtisztítása" a volt ÁVH-soktól, 1956-1962. - Az 1956-os Intézet évkönyve. Bp., 1999. 95-108. o.

Baráth Magdolna: "Erdély kérdésérõl" 1955. Rákosi és Andropov beszélgetése a magyar-román viszonyról. - Kritika, 1989/12. szám., 32-33. o.

Baráth Magdolna: Gerõ Ernõ a Belügyminisztérium élén 1953-1954. - A Történeti Hivatal évkönyve. Bp., 1999. 147-166. o.

Baráth Magdolna: Gerõ Ernõ értékelése az 1956. októberi eseményekrõl. - Múltunk, 1999/1. szám, 138-169. o.

Baráth Magdolna: Az MDP vezetése és a rehabilitáció 1953-1956. - Múltunk, 1999/4. szám, 40-97. o.

Baráth Magdolna: "Valaki figyel." Feljelentett pártvezérek. - Beszélõ, 1999/11. szám, 50-56. o.

Bikki István: Az ideiglenes Kádár kormány. - Restauráció vagy kiigazítás. Bp. 1999. Zrínyi, 241-318. o.

Boreczky Beatrix: Az Államvédelmi Hatóság szervezete 1950-1953. A Történeti Hivatal évkönyve. Bp., 1999. 95-115. o.

Cseh Gergõ Bendegúz: Számítógépes iratfeldolgozás a Történeti Hivatalban. - A Történeti Hivatal évkönyve. Bp., 1999. 61-70. o.

Cseh Gergõ Bendegúz: A magyarországi állambiztonsági szervek intézménytörténeti vázlata 1945-1990. - A Történeti Hivatal évkönyve. Bp., 1999. 73-89. o.

Zárt, bizalmas, számozott. Tájékoztatáspolitika és cenzúra 1956-1963. (Szerk. Cseh Gergõ Bendegúz.) Bp., 1999. Osiris, 541 o.

Gyarmati György: Bibó István és a hazai szamizdat születése. - "Képzeljetek embert." Tanulmányok Schlett István 60. születésnapjára. Bp., 1999. Korona - ELTE ÁJK, 89-95. o.

Gyarmati György: Conceptual Changes on Central European Integration in Hungarian Political Thinking, 1920 - 1948. - Geopolitics in the Danubian Region. Bp. 1999. CEU PRESS, 201-218. o.

Gyarmati György: Családi találkozó 1956-ban. Tildy Zoltán házi õrizetben. - História, 1999/1. szám, 28-29. o.

Gyarmati György: Kádár János és a Belügyminisztérium Államvédelmi Hatósága. - A Történeti Hivatal évkönyve. Bp., 1999. 115-145. o.

Gyarmati György: A magyar közigazgatás reformja. - A szabadság kis körei. Tanulmányok Bibó István életmûvérõl. Bp., 1999. Osiris, 77-104. o.

Gyarmati György: Várossá nyilvánítások Magyarországon a tanácsrendszer évtizedeiben 1950-1990. - Elsõ Magyar Politikai Földrajzi Konferencia. Pécs, 1999. JPTE, 81-88. o.

Jobst Ágnes: Betegséghit és napfogyatkozás - Lege Artis Medicine, 1999/6. 4. szám, lapszám 500-503.

Markó György: A katonai bíróságok statáriális ítéletei 1956 december - 1957 október között.- Restauráció vagy kiigazítás. Bp. 1999. Zrínyi, 319-326. o.

Markó György: KEX-akták. Ügynökjelentések a Kex együttesrõl 1969-1971. - Kritika, 1999/. szám, 8-12. o.

Markó György: Százéves groteszk. A politikai rendõrség fényképfelvételei Örkény Istvánról 1958-ban. - Népszabadság, 1999. szeptember 4-ei szám, 26. o.

Markó György: A Történeti Hivatal 1997-1998. évi tevékenységérõl. - A Történeti Hivatal évkönyve. Bp., 1999. 11-26 o.

Markó, György: Der Umgang mit den in das Historische Amt gelangten Akten und ihre Bearbeitung. Eine Resüme. - Lustration, Aktenöffnung, demokratischer Umbruch in Polen, Tschechien, der Slowakei und Ungarn. Münster, 1999. LIT Verlag, 177-186.

Müller Rolf: Napi Operatív Információs Jelentések 1979-1989. - A Történeti Hivatal évkönyve. Bp., 1999. 251-285. o.

Okváth Imre: Bástya a béke frontján. Magyar haderõ és katonapolitika 1945 - 1956. Bp. 1999. Aquila, 484 o.

Petrikné Vámos Ida: Iratok a Történeti Hivatalban. - A Történeti Hivatal évkönyve. Bp., 1999. 29-48. o.

Zsidai Ágnes: "Vergangenheitsbewältigung" - Adalékok a Stasi-örökség német feldolgozásához - A Történeti Hivatal évkönyve. Bp., 1999. 285-297.o.

Zsidai Ágnes: Die flügellahme Eule der Minerva - Lustration, Aktenöffnung, demokratischer Umbruch in Polen, Tschechien, der Slowakei und Ungarn. Münster, 1999. LIT Verlag, 187-205.o.

Zsitnyányi Ildikó: Hadsereg és forradalom. - Hadtörténelmi Közlemények, 1999/4. szám, 824-850. o.