J/675.
BESZÁMOLÓ

A TÖRTÉNETI HIVATAL SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE *

A Történeti Hivatal szervezete 2000-ben *

A létszámviszonyok alakulása 1997-2000. között *

ELHELYEZÉSI KÖRÜLMÉNYEK *

ÚJ IRATANYAGOK ÁTVÉTELE *

Iratátadások 1997. szeptember 15. után *

ÁLLAMPOLGÁRI ÜGYEK INTÉZÉSE *

A kutatás hatékonysága 1997-2000. között *

ILLETÉKES SZERVEK MEGKERESÉSEI *

TUDOMÁNYOS KUTATÓK FOGADÁSA *

TUDOMÁNYOS FELDOLGOZÓ MUNKA *

ÜGYVITEL ÉS TITOKVÉDELEM *

GAZDÁLKODÁS *

Melléklet: A Történeti Hivatal munkatársainak publikációi 2000-ben *

Készült 1000 példányban
Felelõs kiadó: Markó György, a Történeti Hivatal elnöke

Az Országgyûlés az 1996. évi LXVII. törvénnyel módosította az egyes fontos tisztségeket betöltõ személyek ellenõrzésérõl szóló 1994. évi XXIII. törvényt (továbbiakban: Etv.) és létrehozta a Történeti Hivatalt.

Az Etv. szerint a volt állambiztonsági szervek meghatározott iratait õrzõ és kezelõ Történeti Hivatal:

a) biztosítja - a törvényben foglalt korlátokkal - az érintettek számára a róluk nyilvántartott adatok megismeréséhez való joguk gyakorlását;

b) gondoskodik az egyes fontos tisztségeket ellenõrzõ bizottságnak a törvényben meghatározott eljárás lefolytatásához szükséges adatok és iratok szolgáltatásáról;

c) biztosítja a kutatási tevékenység folytatását, illetve a tudományos munkamegosztás keretében részt vállal az általa õrzött iratanyag publikálásában.

A beszámolási idõszakban a Történeti Hivatal tevékenységét az alábbiak jellemezték:

Az 1998-1999. évi felújítást követõen 2000-ben folytatódott a Történeti Hivatal elhelyezését biztosító mûemlék épület rekonstrukciója. Elkészült az intézményi könyvtár berendezése. Az udvari szárny tetõterében új munkatereket alakítottunk ki. Az év nyarán történt meg az ügyfélfogadó helyiség átalakítása.

A különbözõ iratõrzõ szerveknek 2000. február 28-ig kellett eleget tenniük a törvényben elõírt iratátadási kötelezettségeiknek. Ennek következtében a Történeti Hivatal iratállománya 265 irat-folyómétert kitevõ dokumentummal gyarapodott.

Az Országgyûlés 2000. június 13-i ülésnapján fogadta el az egyes fontos tisztségeket betöltõ személyek ellenõrzésérõl és a Történeti Hivatalról szóló 1994. évi XXIII. törvény módosításáról szóló 2000. évi XCIII. törvényt. A törvénymódosítás 2004. június 30-ig meghosszabbította az ellenõrzés határidejét és jelentõsen kibõvítette az ellenõrzésre kijelöltek körét.

Növekedett a Történeti Hivatal szolgáltatásai iránti érdeklõdés. 2000-ben fogadtuk a legtöbb új kérelmezõt, ebben az évben volt a legmagasabb a saját anyagukba betekintõk száma. Ugyancsak a beszámolási idõszakban a tudományos kutatók, illetve a kutatási esetek száma is jelentõsen meghaladta az 1999. évben tapasztalt mértéket.

2000. január 27-én a magyar kényszermunkások és politikai rabok a Szovjetunióban, május 16-án a katonákat 1945-1958. között ért megtorló perek témaköreiben szerveztünk tudományos konferenciát. Szeptember 22-én nyílt meg a Történeti Hivatal 1956-os fényképgyûjteményébõl válogatott kiállítás.

2000. december 19-én meglátogatta a Történeti Hivatalt a román társszervezet delegációja, dr. George Onisoru elnök vezetésével.

Az év végére elkészült a Történeti Hivatal új számítógépes adatbázisát kezelõ saját fejlesztésû program és megkezdõdött az adatok áttöltése. Folyamatosan karbantartottuk és új adatokkal frissítettük Internetes honlapunkat.

A Történeti Hivatal 1997-1998. közötti tevékenységérõl J/1394. szám alatt benyújtott beszámolót az Országgyûlés 2000. február 29-i ülésnapján 320 igen szavazattal 22 ellenében és 10 tartózkodás mellett fogadta el.

A Történeti Hivatal elnöke J/3560. szám alatt nyújtotta be az intézmény 1999. közötti tevékenységérõl készített beszámolóját az Országgyûlés elnökének. A beszámolót a Nemzetbiztonsági, az Emberi jogi és kisebbségi, a Kulturális, és az Önkormányzati és rendészeti bizottságok a 2001. évben tárgyalták meg és ajánlották elfogadásra.

Budapest, 2001. november

A Történeti Hivatal szervezete 2000-ben nem módosult jelentõsen. Továbbra is külön szervezeti egységek foglalkoztak az állampolgári megkeresésekkel és a tudományos kutatói kérésekkel, a tudományos feldolgozó munkával és a napi mûködést biztosító logisztikai területtel.

A mindennapi mûködési tapasztalatok alapján azonban indokoltnak tûnt az Iratfeldolgozó és adatszolgáltató fõosztály szervezetén belül a feladatok átcsoportosítása. A Történeti Hivatal megalakulása óta egy szervezeti keretben történt a tudományos kutatói kérések teljesítése, illetve az iratanyagok rendezése, levéltári feldolgozása. A tudományos kutatóknak a Történeti Hivatal iránt megnyilvánuló fokozott érdeklõdése azonban indokolta, hogy kéréseik teljesítésével egy külön osztály foglalkozzon. Ugyanakkor az iratanyag levéltári szempontok alapján történõ tartalmi és technikai feldolgozása egy másik osztály keretein belül hatékonyabban történhetett meg.

Az intézmény szervezete ezért 2000. január 1-jétõl az alábbiak szerint alakult:

A 2000. január 1-jével módosított Szervezeti és mûködési szabályzat szerint a Titkársági fõosztály látta el a szokásos titkársági koordinációs feladatokat. A fõosztályhoz tartoztak a sajtó- és közönségkapcsolatok is. Ügyfél és kutatószolgálati osztálya szolgáltatta az elõkészített adatokat az ügyfelek és a kutatók számára. Ügyviteli és titokvédelmi osztálya végezte a Történeti Hivatal ügyvitelét, érkeztette a bejövõ kérelmeket, továbbította azokat érdemi ügyintézésre a megfelelõ szervezeti egységnek. Ez az osztály intézte a minõsített iratok visszaminõsítésével kapcsolatos ügyeket is. Elhelyezési osztálya gondoskodott a napi mûködéshez szükséges feltételek megteremtésérõl.

Az alapvetõen közgyûjteményi feladatokat ellátó Iratfeldolgozó és adatszolgáltató fõosztály Állampolgári adatszolgáltató osztálya adatokat szolgáltatott az állampolgárok számára. Tudományos kutatást elõkészítõ osztálya végezte a tudományos kutatói kérések teljesítését. Hálózati nyilvántartó osztálya kezelte a hálózati nyilvántartásokat és az azokhoz kapcsolódó iratanyagokat. Iratfeltáró és adatrögzítõ osztálya folytatta az iratok rendezését, levéltári feldolgozását, a dokumentumok képként történõ digitális rögzítését és a név-, illetve tematikus nyilvántartások bõvítését.

A történettudományi feldolgozást végzõ Elemzõ és dokumentációs fõosztály Elemzõ osztálya bekapcsolódott az erõszakszervezetek történetét vizsgáló legújabb-kori történeti, politikatörténeti kutatásokba. A Történeti Hivatal Könyvtári és dokumentációs osztálya végezte a korábban átvett állambiztonsági könyvészeti anyagok, az év során beszerzett könyvek, illetve az egyéb közgyûjtemények másolati anyagaiból álló dokumentációk feldolgozását.

A Történeti Hivatal elnökének közvetlen alárendeltségében tevékenykedett a Pénzügyi osztály, illetve a Személyügyi és biztonsági osztály, a Titkársági fõosztály és az Iratfeldolgozó és Adatszolgáltató Fõosztály. Az elnök munkáját a 2000. év májusától belsõ ellenõr segítette.

Az elnökhelyettes feladatköre volt - az elnök általános helyettesítésén túl - a szakmai továbbképzés megszervezése, a panaszügyek intézése, a tudományos kutatók kiszolgálását végzõ osztály és az Elemzõ és dokumentációs fõosztály tevékenységének közvetlen irányítása.

A Történeti Hivatal jóváhagyott létszáma 2000-ben 70 fõ volt. A Pénzügyminisztérium elõírásainak megfelelõen az 1999. évi létszámhoz képest 2 fõs (3 %-os) létszámcsökkentést kellett végrehajtani. Az év során - egy kivételével - valamennyi álláshely be volt töltve.

A törvény elõírásai szerint a Történeti Hivatal munkatársai köztisztviselõk. A személyi állomány besorolása az alábbiak szerint történt meg:

A Történeti Hivatal munkatársai közül a beszámolási idõszakban 18-an tettek eleget a törvényben elõírt alap-, illetve szakvizsga-kötelezettségeiknek.

A Történeti Hivatal 1999. április 26-án vette át felújított székházát a Budapest, VI. kerület, Eötvös utca 7. szám alatt. Az épület történetérõl, a felújítási munkálatokról az 1999. évi beszámoló tartalmaz részletes adatokat.

A felújított mûemlék épület beváltotta a hozzá fûzött reményeket. A városközpontban elhelyezett, tömegközlekedési eszközökkel könnyen megközelíthetõ székház ideálisnak bizonyult a jelentõs ügyfélforgalmú közhivatal és látogatott közgyûjtemény számára.

Az 1998-1999. évi felújítást követõen 2000-ben folytatódott az épület rekonstrukciója.

Elkészült az intézményi könyvtár berendezése. A mûemléki térben kialakított könyvtárba egyedi gyártású, beépített könyvszekrények és könyvespolcok készültek. A teremben rendelkezésre álló falfelület teljes magasságát kihasználva a felsõ polcok kezelõgalériáról érhetõk el.

Az udvari szárny tetõterében új munkatereket alakítottunk ki. Itt helyeztük el az Iratfeltáró és adatrögzítõ osztály munkatársait. Azokat a munkatereket, ahol az eredeti dokumentumok feldolgozása folyik, iratlifttel kötöttük össze. Így az iratok nem kerülnek ki a zárt biztonsági zónából, a raktárakból közvetlenül eljuttathatók a feldolgozást végzõ munkatársakhoz.

Az év nyarán történt meg az ügyfélfogadó helyiség átalakítása. A megépített galéria hosszú távon megoldja az Ügyfél- és kutatószolgálati osztály irattározási igényeit, az új ügyfélfogadó helyiségben pedig az ügyfelek kultúrált fogadására nyílik lehetõség. Az átalakítás miatt 2000. július 15-tõl szeptember 15-éig a kutatóterem zárva tartott, de az állampolgári kérelmezõket ezen idõ alatt is fogadni tudtuk a már korábban elkészült könyvtárban.

Az egyes fontos tisztségeket betöltõ személyek ellenõrzésérõl és a Történeti Hivatalról szóló 1994. évi XXIII. törvény úgy rendelkezik, hogy az egykori állambiztonsági iratok meghatározott körét a Történeti Hivatalban kell õrizni és kezelni.

A törvény szerint a korábbi iratõrzõknek az 1980. elõtt keletkezett iratokat a Történeti Hivatal felállítását követõen 60 napon belül, az 1980-1990. között keletkezett dokumentumokat pedig legkésõbb 2000. február 28-áig kell átadniuk. Nem adhatók át azok az iratok, amelyek a nemzetbiztonsági szolgálatok jogszabályban meghatározott feladatai folyamatos és zavartalan teljesítéséhez szükségesek. Nem lehet átadni azokat az iratokat sem, amelyek a szolgálatok számára szükséges és kezelhetõ adatokat és átadásra kerülhetõ adatokat együttesen tartalmaznak, és amelyek technikai szétválasztása nem lehetséges.

Az egykor az Állambiztonsági Operatív Nyilvántartóban kezelt és a továbbiakban a Történeti Hivatal törzsanyagát képezõ iratanyagok átvételére a Belügyminisztériumtól 1997. szeptember 15-én került sor. A több mint 100.000 dossziét közel 3.200 irat-folyóméter terjedelemben tartalmazó iratokról az 1997-1998. évi beszámoló tartalmaz részletes adatokat.

A Történeti Hivatal megalakulását követõen újabb iratok átadásáról indultak tárgyalások a nemzetbiztonsági szolgálatok vezetõivel. 1998. novemberében a Történeti Hivatal elnöke és elnökhelyettese valamennyi iratõrzõ helyen megtekintette az iratraktárakat, megállapodtak az iratátadás elveirõl. Így már 1997-1999. között közel 102 irat-folyóméternyi anyag került a Történeti Hivatal birtokába.

A polgári és katonai nemzetbiztonsági szolgálatok részérõl 2000. februárjában további 60 irat-folyóméter beszállítására került sor. A Nemzetbiztonsági Hivatal és a Katonai Biztonsági Hivatal részérõl nagyrészt az egykori Állambiztonsági Operatív Nyilvántartó irattározott anyagából 1990. után kiemelt iratok kerültek vissza iratsorozatukba. Nemcsak operatív nyomozások anyagai, de a hálózati nyilvántartáshoz kapcsolódó iratok is átadásra kerültek.

Az újonnan átadott dokumentumok között örvendetes módon úgynevezett mûködési iratok is gazdagították a Történeti Hivatal iratállományát. Szervezési, személyzeti, pénzügyi iratok korábban ugyanis rendkívül töredékesen kerültek a Történeti Hivatalhoz.

Ugyanakkor még mindig nagyon kevés ilyen jellegû irat van a Történeti Hivatal birtokában. Ennek egyik oka egészen biztosan az Etv. módosításával egy idõben megalkotott - az adóazonosító jel, a társadalombiztosítási azonosító jel és a személyi azonosító használatával kapcsolatos törvények módosításáról szóló -1996. évi LXVI. törvény. Ez a törvény ugyanis "Egyéb rendelkezések" alcím alatt létrehozta a - Belügyminisztérium, a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervekkel hivatásos szolgálati, közszolgálati vagy közalkalmazotti, valamint egyéb foglalkoztatási adatait kezelõ - központi nyilvántartást és okmánytárat. Egyúttal kimondta, hogy a Belügyminisztérium jogelõd szerveivel (és ilyenek voltak az egykori állambiztonsági szervek is) a fenti jogviszonyokban állt személyek személyzeti és munkaügyi adatait tartalmazó iratokat a Belügyminisztérium központi archív okmánytárként kezeli.

A BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal a határidõt követõen adta át az egykori Állambiztonsági Nyilvántartó Osztály saját keletkeztetésû iratait.

A Belügyminisztérium átadta a BM Nemzetközi Kapcsolatok Osztályának 1958-1991. között keletkezett iratait, illetve a belügyi szervek 1945-1955. közötti internálási irategyüttesét.

Az alábbi táblázat részletezi az 1997. szeptember 15-ét követõ iratátadásokat az átadó szervek szerinti bontásban.

Összességében 2000-ben a különbözõ iratõrzõk 1478 dossziét, illetve 2084 doboznyi iratanyagot adtak át összesen 265 irat-folyóméter terjedelemben.

2000. február 28-án a Történeti Hivatalban megtartott sajtótájékoztató keretében Demeter Ervin, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelõ tárca nélküli miniszter, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok és a Történeti Hivatal vezetõi tájékoztatták a sajtó munkatársait az iratátadásról. A miniszter bejelentette, hogy a Történeti Hivatal beszámolójában megfogalmazott, az Etv. szabályait érintõ kritikákat elfogadó országgyûlési határozatnak megfelelõen a Kormány kezdeményezi a törvény módosítását, ennek keretében a Történeti Hivatalt szaklevéltárrá kívánják változtatni.

Az átvett iratok tudományos feldolgozásuk után egyaránt szolgálni fogják az információs önrendelkezési jogukkal élni kívánó állampolgárok tájékoztatását, az átvilágító bírói testületek részére történõ adatszolgáltatást, és a tudományos kutatás érdekeit.

A Történeti Hivatal 2000-ben is kiemelt feladatának tekintette a saját anyaguk iránt érdeklõdõ állampolgárok kiszolgálását. A havonta elintézett ügyek legfontosabb adatait az alábbi táblázat tartalmazza:

Érdemes megvizsgálni az állampolgári ügyek alakulását a Történeti Hivatal megalakulásától kezdve. Az összesített adatokat az alábbi táblázat szemlélteti:

Az 1997-re jellemzõ kezdeti kiugró érdeklõdés 1998-ban havi 100 új megkeresés körül állandósult. 1999 elsõ fél évében még kevesebb új kérelmezõt regisztráltunk.

Gyökeresen változott a helyzet, amióta az új épületben fogadjuk ügyfeleinket: 1999. második félévében több mint háromszor annyian fordultak a Történeti Hivatalhoz, mint az év elsõ hat hónapjában.

2000-ben - különösen az év elsõ három hónapjában - folytatódott ez a tendencia, összességében pedig 2000-ben fogadtuk a legtöbb új kérelmezõt. Ugyancsak a beszámolási idõszakban került sor a legtöbb eredménytelen kutatásra, de ekkor volt a legmagasabb a betekintõk száma is.

Az elõzõ oldalon található táblázat alapján érdemes megvizsgálni, hogy egy adott évben milyen hatékonysággal sikerült a benyújtott kérelmeket elintézni.

Megfigyelhetõ, hogy 1997-ben a hozzánk fordulók 9 %-a tekinthetett be még abban az évben irataiba, 40 %-ukról nem találtunk adatokat és a kérelmezõk 51 %-ának ügyét csak a következõ évben tudtuk elintézni.

1998-ban nem csak a beérkezett 1137 kérelmet, hanem az elõzõ évi 848 feldolgozatlan ügyet is el kellett intézni. Ennek ellenére a következõ évre átvitt ügyirathátralék 280-ra apadt. (Az adott év feladatainak 14 %-a.) Az évben a kérelmek 32 %-a esetében találtunk adatokat, 54 %-uknál a kutatás eredménytelen volt.

1999-ben az iratok szállításra történõ elõkészítése, illetve szállítása miatt csökkent az állampolgári ügyek intézésére rendelkezésre álló munkaórák száma. Az ügyirathátralék megduplázódásához hozzájárult az év második felében a Történeti Hivatal iránt érzékelhetõen megnövekedett érdeklõdés is. Az ügyirathátralék így 535 ügy lett, az elõzõ évi hátralék és a beérkezett új kérelmek összességének 28 %-a. Ennek megfelelõen csökkent az eredményes (26 %) és az eredménytelen (46 %) kutatás aránya is.

2000-ben kellett a legtöbb ügyet elintéznünk, ennek ellenére az ügyirathátralék az év ügyeinek 19 %-ára csökkent. Ebben az évben a betekintõk aránya 32 % volt, míg a maradék 49 % esetében nem sikerült adatokat fellelni. A négy év alatt az összes kérelmezõ 33 %-a tekinthetett be irataiba, 60 %-uk esetében a kutatás nem járt eredménnyel.

Közel másfélszeresére nõtt 1999-hez képest az ügyfeleknek átadott iratmásolatok száma. Egy átlagos betekintõre így 2000-ben közel 50 lapnyi iratmásolat jutott. Az iratmásolatokért 2000-ben már nem kellett fizetniük az érintetteknek. (Korábban is méltánytalannak éreztük, hogy az egykori áldozatok csak térítés ellenében kapják meg a velük kapcsolatos iratmásolatokat, de anyagi lehetõségeink csak ettõl az idõponttól tették lehetõvé a változtatást.)

Az állampolgári ügyek intézésének menete 2000-ben sem változott: elõször összevetjük a kérelmezõ adatait a rendelkezésünkre álló korabeli kartoték nyilvántartásokkal. Mivel az átvett nyilvántartások nem tartalmazzák az iratokban elõforduló valamennyi személy adatait, ezért az adatszolgáltatási munkát segítendõ számítógépes adatbázist hoztunk létre elsõsorban a fontosabb, gyakran kézbevett, sok nevet tartalmazó dossziék feldolgozásával.

Az adatszolgáltatás következõ állomása a nyilvántartásban talált utalások alapján az iratanyagok kikeresése, majd betekintésre való elõkészítése. Az eredeti iratokról másolatok készülnek, amelyeken a törvényes elõírások alapján törölni kell a más személy azonosítására alkalmas adatokat. Az eljárás elveirõl, illetve a felmerült problémákról a Történeti Hivatal 1997-1998. évi tevékenységét ismertetõ beszámoló tartalmaz részleteket. Mivel a kért törvénymódosításra 2000-ben még nem került sor, ezért az Alkotmányt, az adatvédelmi törvényt és a Történeti Hivatal létrehozásáról rendelkezõ törvényt egybevetve, mindenkor a megfigyelt érintett személy javára igyekeztünk értelmezni.

Az iratanyag megtekintését követõen mind többen adtak be adatkiegészítést, kértek újabb kutatást. Az iratanyag feldolgozásának elõhaladtával ügyfeleink egy része több alkalommal is kapott személyére, vagy hozzátartozójára vonatkozó iratanyagot.

2000. január 1-jével elkezdtük az elsõként beadott ügyiratok szisztematikus újrafuttatását, azaz a kérelmezõk adatait összevetettük a megalakulás óta kialakított számítógépes adatbázis tartalmával. Az év során 541 esetben dolgoztuk fel a korábban beadott kérelmeket, az alábbi eredménnyel:

Az Etv. a személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvénynek megfelelõen szabályozza az iratokban szereplõ adataik tekintetében az érintettek helyesbítési és törlési jogát, továbbá bizonyos feltételek megléte esetén lehetõvé teszi számukra azt, hogy személyes adataik kutathatóságát - legfeljebb az adat keletkezésétõl számított 90 évig - zárolják.

A helyesbítési jog minden korlátozás nélkül gyakorolható. A helyesbítést az eredeti irat változatlanul hagyása mellett az érintett feljegyzésének, illetve az általa benyújtott más okiratnak az eredeti irathoz csatolásával kell végrehajtani.

A törlés - elméletileg - az érintett kérelmére hajtható végre. Maradandó értékû levéltári anyagban azonban nem lehet törlést végrehajtani. A Történeti Hivatalban õrzött iratanyag maradandó értékû, ezért gyakorlatilag ezekben az iratokban egyetlen adatot sem törlünk.

A személyes adatok zárolására csak akkor van lehetõség, ha az érintett ezt kéri és az adatot titkos információgyûjtõ eszközök, illetve módszerek felhasználásával rögzítették. Kivéve még ezek közül is azt az adatot, amely az érintett valamely nyilvános szereplésére, közéleti, politikai tevékenységére vonatkozik, továbbá - ha az érintett valamely állami szerv hatáskörében eljáró személy volt - a feladatkörével összefüggõ személyes adata.

A törlés és a zárolás lehetõsége 2000. június 30-át követõen nyílt meg az érintettek számára. (Az Etv. 2001-es módosítását követõen ez a lehetõség 2004. július 1-ig ismét megszûnt.) Zárolási kérelmek 2000. június 30. elõtt is érkeztek a Történeti Hivatalhoz, természetesen e kérelmeknek csak a törvényben meghatározott határidõ letelte után tehettünk eleget.

A helyesbítések, illetve zárolások száma az elmúlt években az alábbiak szerint alakult:

A Történeti Hivatal második alapvetõ feladata, hogy adatokat és iratokat szolgáltat az egyes fontos tisztséget betöltõ személyek ellenõrzését végzõ bírói bizottság részére.

Az Országgyûlés 2000. június 13-i ülésnapján fogadta el az egyes fontos tisztségeket betöltõ személyek ellenõrzésérõl és a Történeti Hivatalról szóló 1994. évi XXIII. törvény módosításáról szóló 2000. évi XCIII. törvényt. A törvénymódosítás 2004. június 30-ig meghosszabbította az ellenõrzés határidejét és jelentõsen kibõvítette az ellenõrzésre kijelöltek körét.

A beszámolási idõszakban, annak ellenére, hogy az 1999. évit jelentõsen meghaladta, nem növekedett elviselhetetlen mértékben az ellenõrzést végzõ bírói testület megkereséseinek száma. Az ellenõrzés alá vontak körének bõvülése miatt a megkeresések ugrásszerû emelkedése és az ebbõl fakadó feladatok növekedése 2001-ben lesz érzékelhetõ.

Az adatszolgáltatás alapjául az a 22.534 átvett hálózati kartonból álló hálózati nyilvántartás szolgált, amelynek adatait még 1998-ban számítógépbe tápláltunk. A 2000. év végén 65655 rekordból álló adatbázis a hálózati kartonokon kívül mikrofilmen rögzített adatok, B (beszervezési) dossziék, statisztikai adatlapok, hálózati naplók, objektum dossziék stb. feldolgozásával jött létre.

A bírói testület megkeresései az elmúlt években az alábbiak szerint alakultak:

A beszámolási idõszakban - hasonlóan az 1997-1999. közötti gyakorlathoz - több esetben találtunk és küldtünk iratmásolatokat a bírói testület részére.

Az Etv. az Országgyûlés Nemzetbiztonsági Bizottságának jóváhagyása esetén teszi lehetõvé, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok, a HM és a BM szervek munkatársai betekintsenek a Történeti Hivatalban kezelt iratokban levõ személyes adatokba. 1997 óta egyetlen évben, így 2000-ben sem került sor ilyen jellegû adatszolgáltatásra.

A bíróságok az érintettek törvényes jogainak érvényesítésével kapcsolatos eljárásaik, valamint a bíróságok és a nyomozó hatóságok az öt évnél hosszabb idejû szabadságvesztéssel büntethetõ el nem évült bûncselekményekkel kapcsolatos büntetõeljárások során kérhetnek adatszolgáltatást. A bíróságok és a nyomozó hatóságok megkeresései az elmúlt idõszakban az alábbi táblázat adatai szerint alakultak:

A bírósági megkeresések jellegzetes típusa volt, amikor az érintettnek a Kárpótlási Hivatal ellen indított perében kért a bíróság adatokat a Történeti Hivataltól. A nyomozó hatóságok adatkérései közül az 1956-os sortüzekkel kapcsolatos adatszolgáltatás említhetõ.

A Történeti Hivatal további fontos feladata, hogy a törvényben foglalt feltételekkel biztosítsa a kutatási tevékenység folytatását. A 2000. évben 214 új tudományos kutatói kérelmet vettünk nyilvántartásba. Az elõzõ évekrõl áthúzódó kutatások száma 64 volt. 88 esetben befejezõdött a kutatás, 11 esetben nem találtunk anyagot a kutató témájához. 13 kutató nem jelentkezett kérelme benyújtását követõen. Az év során 247 kutató egy témában, 31 kutató több kutatási témán is dolgozott. Összességében 278 kutató 287 témában kutatott.

A kutatók, illetve a kutatási esetek száma jelentõsen meghaladta az 1999. évben tapasztalt mértéket. Ezt az alábbi táblázat és ábra szemlélteti:

Jól látszik, hogy 2000 volt az elsõ esztendõ, amikor a tudományos kutatóknak anyagot elõkészítõ munkatársak kedvezõ elhelyezési körülmények között, munkaidejük jelentõs részét alapvetõ feladataik ellátására fordíthatták, nem kellett rendkívüli feladatokat (pl. iratok szállításra történõ elõkészítése, szállítása) ellátniuk. Hozzájárult ehhez az a tény is, hogy erre a területre három új munkatársat tudtunk az év során beállítani.

A kutatóterem kihasználása 2000-ben havi bontásban az alábbiak szerint alakult:

A havi kutatóforgalmat elemezve kitûnik, hogy a kutatótermet is érintõ felújítások miatt elhúzódó nyári zárást megelõzõen különösen nagy volt a kutatóterem leterheltsége.

Kutatótermünket az év során 1624 alkalommal keresték fel kutatási céllal. Ennek során a tudományos kutatók részére 1152 kérõlapon 5760 dossziét, vagy más iratot adtunk ki. A tanulmányozott anyagokról kutatóink kérésére 59.409 lap iratmásolatot készítettünk el.

Az adatok egyértelmûvé tették, hogy a Történeti Hivatal a leglátogatottabb magyar levéltárak közé tartozik.

A tudományos feldolgozó munka részben levéltári területen, részben történettudományi, pontosabban állambiztonság történeti vonalon zajlott.

Az Iratfeldolgozó és adatszolgálató fõosztály - adatszolgáltatási kötelezettségeinek teljesítésén kívül - bevételezte a Belügyminisztérium különbözõ szerveitõl és a katonai, valamint polgári nemzetbiztonsági szolgálatoktól átvett anyagokat, megkezdte azok feldolgozását.

A Történeti Hivatal állománya 2000-ben a következõ irategyüttesekkel gyarapodott:

A 2000. évi iratgyarapodás összesen 265,03 iratfolyóméter volt. A Történeti Hivatal intézeti könyvtára 2000-ben 1300 kötettel gyarapodott.

Folytatódott a rossz fizikai állapotban levõ dossziék képként történõ feldolgozása (szkennelése). A beszámolási idõszakban hagyományos kézi eszközökkel, oldalankénti beolvasással 15 dosszié feldolgozása fejezõdött be.

Ugyancsak folytatódott két saját gépünkön a csak mikrofilmen levõ vizsgálati dossziék szkennelése. Az év során összesen 354 dosszié digitalizált feldolgozására került sor. Az év végén lehetõség nyílt arra, hogy idõlegesen egy nagy teljesítményû automatizált géppel végezzük el a folyamatot. Így újabb 976 dosszié képként történõ rögzítésére került sor, összesen kb. 130.000 felvétellel. A feldolgozott dossziék a továbbiakban CD-re írt formában állnak munkatársaink rendelkezésére.

Középszintû rendezésre került sor az év elején átvett, a volt III/IV. csoportfõnökség 1,44 irat-folyóméternyi anyagában.

Ugyancsak középszinten rendeztük az egykori katonai felderítõ szervek 0,11 irat-folyóméter terjedelmû anyagait.

A rendezett iratokról áttekintõ raktári jegyzékek készültek. Elkészült az un. K-töredék és az un. Szakelosztó darabszintû raktári jegyzéke.

Folytatódott a vizsgálati dossziék és egyéb iratok tematikus feltárása, ennek során az adott irat legfontosabb adatait (cím, idõhatár, tartalom, szereplõk stb.) tartalmazó munkalapból 1633 készült el. Ezek elérhetõk a belsõ számítógépes hálózaton.

Folytatódott a legfontosabb dossziék mutatózása, továbbá az operatív nyilvántartó kartonok számítógépre vitele. Az év végéig 182 dosszié névanyagát dolgoztuk fel, így összesen 83.133 személy különbözõ adataival gyarapodott a központi számítógépes adatbázis, amely 2000. december 31-én 208.904 nevet tartalmazott.

2000. január 27-én a Szovjetunióban volt Magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezete, a XX. Század Intézet és a Történeti Hivatal közösen konferenciát rendezett Magyar kényszermunkások és politikai rabok a Szovjetunióban a II. világháború után címmel. A konferencián elõadást tartottak: Menczer Gusztáv, Kun Miklós, Stark Tamás, Szita Szabolcs és Gereben Ágnes, a kérdés jeles szakértõi.

2000. május 16-án Katonai perek címmel konferenciát rendeztünk a katonákat 1945-1958. között ért megtorló perekrõl. A konferencián elõadók között megtalálhatók voltak a kérdéskör tapasztalt kutatói (Zinner Tibor, Okváth Imre, Oroszi Antal, Horváth Miklós, Markó György) csakúgy, mint "pályakezdõ" történészek (Ötvös István, Böll Gábor, Kovács Zoltán András, Zsitnyányi Ildikó).

Az Elemzõ és dokumentációs fõosztály munkatársai folytatták a más levéltárakban fellelhetõ állambiztonsági témakörbe tartozó iratanyagok feltárását és azokról másolatok készítését. A Magyar Országos Levéltárból, a Politikatörténeti Intézet Levéltárából, a BM Központi Irattárából, illetve különbözõ megyei levéltárakból összesen mintegy másfél ezer oldalnyi iratmásolattal, az Országgyûlési Könyvtárból közel 500 oldalnyi sajtóanyaggal gyarapodott az állambiztonsági szervek 1945 utáni tevékenységét érintõ forrásanyag.

A Történeti Hivatal kutatási programjának megvalósításában nem csak az Elemzõ és dokumentációs fõosztály és az intézmény munkatársai, hanem külsõ kutatók is részt vettek. A program keretében elkészült

- az 1945-1945-ban önálló szervezeti keretben mûködõ ún. "vidéki" politikai rendõrség intézménytörténetét érintõ dokumentumok összegyûjtésén túl e szerv mûködését feldolgozó tanulmány;

- egy átfogó tanulmány, amely azt dolgozza fel, hogy miként használták fel az ÁVO-t a kommunista pártegyeduralom kiépítésére;

- egy tanulmány, amely azt mutatja be, hogy miként helyezkedett el a politikai rendõrség a Rákosi-korszak politikai rendszerében, s ez milyen korábrázolási, illetve kutatás-módszertani problémákat vet fel a hazai jelenkortörténet írásban;

- egy, a politikai rendõrségnek az ötvenes évekbeli rehabilitációs eljárásokban játszott szerepét feldolgozó munka;

- egy tanulmány a politikai rendõrség szervezeti és mûködési rendjérõl az 1953-1956 közötti "egységesített" Belügyminisztériumban;

- egy, az ÁVH keretében alkalmazott fenyítési gyakorlatot feldolgozó tanulmány, mely fontos adalékokkal szolgál a szerv állományának belsõ (kényszer)mobilitásáról, illetve a korabeli " káderforgóról";

- egy bevezetõvel ellátott dokumentumközlés az 1985. évi monori találkozó állambiztonsági vonatkozásairól.

- elkezdõdött - egyelõre Budapestre koncentrálva - a politikai rendõrség "politikai földrajzának" feltérképezése (ÁVH-topográfia), nevezetesen annak feltárása, hogy ennek a szervnek hol, mikor, milyen egységei, milyen feladatot ellátva mûködtek;

- megkezdõdött egy adatfelvétel a politikai rendõrségen 1948-1956 között foglalkoztatottak tételes számbavételére a fennmaradt fizetési ívek adatainak kigyûjtésével;

- folytatódott az ötvenes évek kitelepítési, internálási eljárásait feltáró kutatómunka mind a Történeti Hivatal irataiban, mind külsõ iratõrzõ helyeken;

- elkezdõdött a magyar állambiztonság 1956 utáni nemzetközi kapcsolatairól tudósító iratok feltárása a Hivatal irataiban.

A Történeti Hivatal munkatársai is részt vettek annak a nemzetközi programnak a munkájában, amely az államvédelmi szerveknek az emigráció elleni fellépését kívánja feltárni. 2000. december 9-10. között Szófiában tartottak kutatási megbeszélést, amelyen Okváth Imre és Baráth Magdolna képviselte a Történeti Hivatalt.

A Történeti Hivatal munkatársai által megjelentett tanulmányokat és egyéb kiadványokat a beszámoló melléklete tartalmazza. A tudományos munkatársak által különbözõ konferenciákon tartott elõadások száma 16 volt.

A Történeti Hivatal nyílt napok szervezésével, illetve kiállítások megrendezésével igyekezett közmûvelõdési kötelezettségeinek eleget tenni.

2000. február 28-án pályázatot hirdettük meg az 1945 utáni állambiztonsági és erõszakszervek mûködésével kapcsolatos tárgykörökben Csengõfrász címmel. Pályázni lehetett eddig még nem publikált anyagokkal: egyéni sorsok bemutatásával, az államvédelmi szervek tevékenységét ismertetõ írásokkal. A pályázatok beérkezésének határideje 2000. december 1-je volt, az eredmények kihirdetésére 2001. március 13-án került sor.

2000. szeptember 22-én nyitottuk meg Szembesítõ címmel a Történeti Hivatal 1956-os fényképgyûjteményébõl válogatott kiállításunkat. A fényképgyûjtemény nagyrészt a Történeti Hivatalban õrzött dossziékban található képekbõl áll. Ugyancsak itt mutattuk be azokat a képeket, amelyeket egy magánszemélytõl gyûjteményünk bõvítésére 2000-ben vásároltunk. Ez utóbbi sorozat 1956. október 23-tól november 11-ig örökíti meg a Budapest utcáin történt eseményeket. A kiállítást másfél hónap alatt közel ezer fõ látogatta meg.

2000. szeptember 23-24. között országszerte megrendezték a Kulturális Örökség Napjai programokat. A rendezvény keretében több száz látogató ismerkedhetett meg az Eötvös utcai felújított mûemlék épülettel és az abban elhelyezett Történeti Hivatal tevékenységével.

2000. október 18-án a Történeti Hivatalban került sor az 1956 "... Hogy legyen jel" címû kiadvány könyvbemutatójára. Az albumot a Történeti Hivatal által megvásárolt korabeli 1956-os fotókból Bayer Zsolt állította össze és õ írt hozzá szövegeket.

1999. december 8-án nyitottuk meg az épület pincéjében azt a kiállítást, amely az 50 évvel korábban önálló fõhatóságként megalakult Államvédelmi Hatóság szerepével foglalkozott. A kiállításon szerepeltettük azokat a tárgyi emlékeket is, amelyeket az államvédelmi szervek egykori Belgrád rakparti épületegyüttesének pincéjében tártak fel munkatársaink. 2000. november 4-én zárt be a kiállítás, amelynek több mint háromezer látogatója volt. A kiállítás képanyaga megjelent CD-n is a CD Panoráma folyóirat 2000. évi 3-4. számának mellékleteként.

Az Ügyviteli és titokvédelmi osztály a 2000. év során folyamatosan biztosította a minõsített iratok felülvizsgálatával foglalkozó szakértõk megfelelõ iratokkal való ellátását. Ez lehetõvé tette az általános irat-felülvizsgálaton felül, hogy a tudományos kutatók és a saját anyaguk iránt érdeklõdõk is hozzájuthassanak az õket érdeklõ és érintõ, de eredetileg még élõ minõsítéssel rendelkezõ iratokhoz. Ugyancsak az osztály végezte a Történeti Hivatal ügyviteli tevékenységét, érkeztette a hivatalhoz intézett kérelmeket, továbbította azokat érdemi ügyintézésre a megfelelõ szervezeti egységnek.

Az ügyiratforgalom adatait az elmúlt években az alábbi táblázat szemlélteti:

Az állampolgári, a tudományos kutatói megkereséseken és az egyes fontos tisztségeket betöltõ személyek ellenõrzését végzõ bírói testületnek történõ adatszolgáltatáson túl a Történeti Hivatal Ügyviteli és titokvédelmi osztályán 145 nyílt és 22 minõsített irat iktatása mellett 344 nyílt és 56 minõsített irat megküldésére került sor. A Történeti Hivatalhoz a 2000. évben összesen 3062 nyílt és 50 minõsített irat érkezett.

A Történeti Hivatalban õrzött és 1980 elõtt keletkezett iratok jelentõs része az állami és szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény szerint elveszítette korabeli minõsítését. Az 1980-1990. között keletkezett iratok titokvédelmi felülvizsgálatát azonban (tekintettel arra, hogy ezekre a törvény erejénél fogva történõ visszaminõsítés szabályát a titoktörvény nem mondta ki) minden iratra kiterjedõen el kell végezni. A felülvizsgálat joga és kötelessége a titokgazdákat illeti meg. (Ezek a Történeti Hivatal õrizetében lévõ iratok vonatkozásában a nemzetbiztonsági szolgálatok fõigazgatói és a belügyminiszter.) Tekintettel arra, hogy a Történeti Hivatal épületébõl eredeti irat nem kerülhet ki, a felülvizsgálatot a titokgazdák és a Történeti Hivatal között létrejött megállapodásoknak megfelelõen a titokgazdák által kijelölt szakértõk a Történeti Hivatal épületében erre kijelölt helyen végzik el.

Állampolgári és tudományos kutatói megkeresések teljesítése céljából 2000-ben a szakértõk 898 dossziét közel 113.000 lap terjedelemben vizsgáltak felül és 250 szakértõi jelentést készítettek. Az adott irat minõsítésének törlése, illetve további minõsítése a korábban részletezett titokgazda jogkörébe tartozott.

A Történeti Hivatal illetékességi körét is érintõ, a Belügyminisztériumban kezelt dokumentumok felülvizsgálatára a nemzetbiztonsági szolgálatok képviselõibõl létrehozott irat-felülvizsgálati bizottságban a Történeti Hivatalt titokvédelmi felügyelõje képviselte.

Az állami költségvetésben XXXIV. fejezet alatt önállóan gazdálkodó központi költségvetési szervként a Történeti Hivatal jóváhagyott kiadási elõirányzata a 2000. évre 415,3 millió Ft, bevételi elõirányzata 0,7 millió Ft, azaz támogatási elõirányzata 414,6 millió Ft volt.

A Történeti Hivatal jóváhagyott támogatási és kiadási elõirányzatából kormányzati hatáskörben a 2076/2000. (IV.11.) kormányhatározat alapján -8,7 millió Ft került elvonásra. A 217/1998. (XII.30.) kormányrendeletben meghatározott feltételeket figyelembe véve a tárgyévben végrehajtott létszámcsökkenés (2 fõ) egyszeri többletkiadásaira +1,4 millió Ft céljellegû pótelõirányzatot engedélyezett.

Felügyeleti szinten -30,0 millió Ft, -4,0 millió Ft, -6,8 millió Ft; intézményi szinten +10,6 millió Ft került átcsoportosításra.

A személyi juttatások eredeti elõirányzata 135,4 millió Ft, módosított elõirányzata 148,8 millió Ft. Az éves felhasználás 143,6 millió Ft, 97 %.

Az elõirányzat változás összesen +13,4 millió Ft, melybõl kormányhatáskörben +1,0 millió Ft, a 2 %-os létszámcsökkentés kiadásaira. Felügyeleti szervi hatáskörben +6,8 millió Ft, beruházási kiadásokból külsõ személyi juttatásokra, intézményi szinten +5,6 millió Ft az 1999. évi elõirányzat maradványból és a mûködési célra átvett pénzeszköz (pályázat) személyi juttatásra esõ része került átcsoportosításra. A maradvány a 2000. december havi személyi juttatás fedezetére szolgál.

A munkaadókat terhelõ járulék eredeti elõirányzata 50,5 millió Ft, módosított elõirányzata 54,8 millió Ft. A tényleges felhasználás 52,9 millió Ft, 97 %.

A fejezet létszámkeretét 2000-ben 70 fõben határozták meg, a tényleges záró létszám 69 fõ volt.

A dologi kiadások eredeti elõirányzata 75,5 millió Ft, amelybõl a kormány -8,7 millió Ft elvonást eszközölt. Intézményi hatáskörben a mûködési célra átvett pénzeszközbõl (pályázat) +0,04 millió Ft került átcsoportosításra. A tényleges felhasználás 60,4 millió Ft, 90,4 %. A maradvány kötelezettség-vállalással terhelt.

A felújítás eredeti elõirányzata 69,2 millió Ft, módosított elõirányzata 100,3 millió Ft, a tényleges felhasználás 100,3 millió Ft, 100 %. Felügyeleti szinten beruházásból +30,0 millió Ft, az 1999. évi elõirányzat maradványból +1,1 millió Ft került átcsoportosításra.

Az intézményi beruházási kiadások eredeti elõirányzata 84,7 millió Ft volt. Felügyeleti hatáskörben felújításra -30,0 millió Ft, egyéb felhalmozási kiadásokra -4,0 millió Ft, külsõ személyi juttatásokra -6,8 millió Ft átcsoportosítása vált szükségessé. A módosított elõirányzat így 43,9 millió Ft-ra változott. Felhasználása 43,9 millió Ft, 100 %.

Egyéb intézményi felhalmozási kiadások eredeti elõirányzata nem volt, a módosított elõirányzat 4,0 millió Ft, felhasználás 4,0 millió Ft, 100 %. (Dolgozók lakáscélú támogatása.)

A bevétel eredeti elõirányzata 0,7 millió Ft. Intézményi hatáskörben +0,4 millió Ft került átcsoportosításra mûködési célra átvett pénzeszköz címén. (Elnyert pályázat.) A módosított elõirányzat 1,1 millió Ft. A tényleges bevétel 2,0 millió Ft volt, 182 %.

A közvetlen kiadások összevont fõ adatai millió Ft-ban a következõk voltak:

A Történeti Hivatal mûködõképessége a beszámolási idõszakban a költségvetési források tekintetében zökkenõmentes volt.

Argejó Éva: "Eichmann vajon mindannyiunkban benne van?" - interjú Erõs Ferenc szociálpszichológussal. - Élet és Irodalom, 2000. május 19-i szám, 7., 9. o.

Argejó Éva: Károlyi Mihály és a politikai rendõrség - interjú Hajdú Tibor történésszel. - Élet és Irodalom, 2000. március 10-i szám, 9. o.

Argejó Éva:A népbíráskodásról - interjú Zinner Tibor jogtörténésszel. - Kritika, 2000. évi 3. szám, 21-23. o.

Baczoni Gábor: Négy per utóélete. - Államvédelem a Rákosi-korszakban. Tanulmányok és dokumentumok a politikai rendõrség második világháború utáni tevékenységérõl. Bp. 2000. Történeti Hivatal, 239-361. o.

Baráth Magdolna: Az ÁVH és az 1950-es évek rehabilitációs eljárásai. - Államvédelem a Rákosi-korszakban. Tanulmányok és dokumentumok a politikai rendõrség második világháború utáni tevékenységérõl. Bp. 2000. Történeti Hivatal, 187-202. o.

Baráth Magdolna: Gerõ Ernõné Fazekas Erzsébet (1900-1967) - Asszonysorsok a 20. században. (Szerk.: Balogh Margit - S. Nagy Katalin.) Bp. 2000. BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Szociális- és Családügyi Minisztérium Nõképviseleti Titkársága, 275-287. o.

Gorbacsov tárgyalásai magyar vezetõkkel. (Szerk. Baráth Magdolna -Rainer M. János.) Bp. 2000. 1956-os Intézet, 365 o.

Baráth Magdolna: A hároméves tervtõl az ötéves tervig. Irányváltás az MKP gazdaságpolitikájában. - Fordulat a világban és Magyarországon 1947-1949. Bp. 2000. Napvilág Kiadó, 301-317. o.

Baráth Magdolna: Pártközi kapcsolatok MKP-SZK(b)P 1943-1947. - Századok, 2000. évi 6. szám, 1335-1358. o.

Baráth Magdolna - Feitl István: Két összefoglaló a magyar-szovjet jóvátételi tárgyalásokról 1945. - Fons, 2000. évi 3. szám, 361-380. o.

Bikki István: A korona hazahozata. - História, 2000. évi 5-6. szám, 29-30. o.

Bikki István - Petrikné Vámos Ida: 1945 utáni megyei levéltárak. - A magyar levéltártörténet kronológiája 1000-2000. (Szerk. Dóka Klára - Réfi Oszkó Magdolna - Müller Veronika.) Bp. 2000. Magyar Országos Levéltár, 381 o.

Documents of the meetings of the Allied Control Commission for Hungary. (Szerk. Cseh Gergõ Bendegúz.) Bp. 2000. Magyar Tudományos Akadémia, 456 o.

Államvédelem a Rákosi-korszakban. Tanulmányok és dokumentumok a politikai rendõrség második világháború utáni tevékenységérõl. Szerk. Gyarmati György. Bp. 2000. Történeti Hivatal, 366 o.

Gyarmati György: Ha tied az ÁVO - tied a hatalom. A politikai rendõrség tevékenysége 1947-1948-ban. - Államvédelem a Rákosi-korszakban. Tanulmányok és dokumentumok a politikai rendõrség második világháború utáni tevékenységérõl. Bp. 2000. Történeti Hivatal, 97-133. o.

Gyarmati György: Kádár János, rendõrfõnök és belügyminiszter. - Rubicon, 2000. évi 7-8. szám, 11-16. o.

Gyarmati György: A kampányszocializmus állama. - A magyar államiság elsõ ezer éve. (Szerk: Font Márta, Kajtár István.) Pécs, 2000. Pécsi Tudományegyetem, 239-264. o.

Gyarmati György: A politika rendõrsége a Rákosi-korszakban, 1945-1956. - Beszélõ, 2000. évi 9-10. szám, 85-94. o.

Gyarmati György: A társadalom közérzete a fordulat évében. - Fordulat a világban és Magyarországon, 1947-1949. (Szerk: Feitl István, Izsák Lajos, Székely Gábor.) Bp. 2000. Napvilág Kiadó, 118-137. o.

Gyarmati György: Zsidóság Vácott a polgári korban. - Magyarország a nagyhatalmak erõterében. Tanulmányok Ormos Mária 70. születésnapjára. (Szerk: Fischer Ferenc, Vonyó József.) Pécs, 2000. University Press, 187-201. o.

Jobst Ágnes: Az emancipáció eszméjének érvényesülése: Hugonnai Vilma élete. - Asszonysorsok a XX. században. (Szerk.: Balogh Margit - S. Nagy Katalin.) Bp. 2000. BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék - Szociális- és Családügyi Minisztérium Nõképviseleti Titkársága, 34-51. o.

Jobst Ágnes: Emancipáció és orvoslás. - Lege Artis Medicinae, 2000. évi 2. szám, 171-174. o.

Jobst Ágnes: Gyógyító csillagok. - Bp., 2000. Balassi Kiadó, 136 o.

Jobst Ágnes: Megtisztulás, aktanyitás, demokratikus átalakulás. - Valóság, 2000. évi 7. szám, 108-113. o.

Jobst Ágnes: Pro... - Valóság, 2000. évi 9. szám, 113-114. o.

Kutrucz Katalin: A büntetõjogi és büntetõeljárási szabályok átalakítása. - A rendszerváltás forgatókönyve. Kerekasztal-tárgyalások 1989-ben. 7. kötet. (Szerk. Bozóki András.) Bp, 2000. Új Mandátum, 564-574. o.

Kutrucz Katalin: Módosításra várva. A Történeti Hivatal mûködését szabályozó törvény jogi problémái. - Fundamentum, 2000. évi 1. szám, 134-138. o.

(Markó György): Beszámoló a Történeti Hivatal 1999. évi tevékenységérõl. Bp, 2000. Történeti Hivatal, 48 o.

Markó György: "Csiszolás során törölve." A múlt feldolgozása a Történeti Hivatal intézményi keretei között. - Tudományos konferencia A kommunizmus fekete könyvérõl a XX. Század Intézet szervezésében. Bp., 2000. XX. Század Intézet, 96-105. o.

Markó György: "Az iratok megsemmisítéséhez jegyzõkönyv nem kell." Dokumentumok az állambiztonsági iratok 1989. évi megsemmisítésérõl. - Kritika, 2000. évi 11. szám, 34-36. o.

Markó György: Az ügynöki hálózat újjászervezése a budapesti országos börtönben 1956 után. - Kritika, 2000. évi 1 szám, 18-19. o.

Müller Rolf: A monori találkozó, 1985 - jelentések tükrében. - Kritika, 2000. évi 6. szám, 33-35.o.

Okváth Imre: "Sziget egy reakciós tenger közepén." Adalékok a Katpol történetéhez 1945-1949. - Államvédelem a Rákosi-korszakban. Tanulmányok és dokumentumok a politikai rendõrség második világháború utáni tevékenységérõl. Bp. 2000. Történeti Hivatal, 57-96. o.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc Bács-Kiskun megyei kronológiája és személyi adattára. (Szerk. Tóth Ágnes, közremûködött ... Orgoványi István.) Kecskemét, 2000. Bács-Kiskun megyei Önkormányzat Levéltára, 1-2. kötet, 829 és 426 o.

Petrikné Vámos Ida - Bikki István: 1945 utáni megyei levéltárak. - A magyar levéltártörténet kronológiája 1000-2000. (Szerk. Dóka Klára - Réfi Oszkó Magdolna - Müller Veronika.) Bp. 2000. Magyar Országos Levéltár, 381 o.