I. Bevezetõ *

II. A Magyar Rádió Részvénytársaság *

III. A Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriuma 2000. évi mûködése *

IV. Befejezés *

Kettõs jubileum is meghatározta a Millennium évében a Magyar Rádió történetét. Egyrészt 75. születésnapját ünnepelte a sokat látott nemzeti közszolgálati intézmény, másrészt az évezredforduló elõtt 5 évvel került az Országgyûlés elé az a törvényjavaslat, amely elfogadását követõen alapjaiban változtatta meg a magyar elektronikus sajtópiac jogi, gazdasági és részben szakmai berendezkedését. Ez a változás természetszerûleg jelentõs hatással járt a Magyar Rádióra nézve is, hiszen részvénytársasággá alakult és a tulajdonosi jogok gyakorlására külön tulajdonosi testület alapított az Országgyûlés.

A Magyar Rádió Közalapítvány 1996. február 27-i megalapítása óta immár ötödik alkalommal tesz eleget a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (Mtv.) elõírásának és nyújtja be beszámolóját a Magyar Országgyûlésnek. A beszámoló által vizsgált idõszak kezdõ napja az Országgyûlés által megválasztott új elnökség hivatalba lépésének napja, azaz 2000. február 29-e. Zárónapja pedig 2001. március 31-e, a társadalmi kurátorok delegálási jogosultsága megszûnésének napja.

A kuratóriumnak a beszámolási idõszakban végzett munkáját nagymértékben befolyásolta két jelentõs körülmény. Az elsõ a Parlament által megválasztott új elnökségnek a Fõvárosi Bíróságon történõ bejegyzésének megakadályozása a korábbi kuratóriumi elnök részérõl. Bár mind az elsõ fokon eljáró Fõvárosi Bíróság, mind a jogerõs végzést hozó Legfelsõbb Bíróság elutasította a kérelmezõ kérvényét, a jogilag is véglegesnek tekinthetõ megoldásra csak a felülvizsgálati kérelem 2001. május 27-i elutasítása után kerülhetett sor. Az Országgyûlés döntését követõ négy hónapban - a jogerõs bírósági végzés megszületéséig - így sem a kuratórium, sem annak elnöksége és elnöke nem tudott teljes jogkörében eljárni. Ez a sajnálatos helyzet pedig már átvezet a fent jelzett másik meghatározó tényhez. A Magyar Rádió Rt. elnökének megbízatása 2000. augusztus elsején lejárt, a közszolgálati intézmény élére a beszámolási idõszakban nem sikerült új elnököt választani. A Mtv. 69. § (2) bekezdése értelmében a kuratórium elnöksége - amennyiben nem hosszabbítja meg a részvénytársaság elnökének megbízatását - az elnök mandátumának lejártát megelõzõen százhúsz nappal köteles pályázatot meghirdetni. E kötelezettsége teljesítésére - a már ismertetett bizonytalan jogi helyzet miatt - az elnökségnek nem volt lehetõsége, így rajta kívül álló okok miatt törvénysértést követett el.

A vázolt, részben külsõ, részben belsõ események, valamint a kiszámíthatatlan jogi és politikai környezet erõsen rányomta bélyegét a Magyar Rádió Közalapítvány 2000. évi mûködésére.

Fontos kiemelni, hogy sem a Magyar Rádió Rt., sem a Magyar Rádió Közalapítvány mûködését meghatározó jogszabályi környezet nem változott a vizsgált idõszakban. Ez utóbbi tényt két okból is szükséges hangsúlyozni. Egyrészrõl a parlamenti ellenzéki pártok megállapodás hiányában nem tudtak eleget tenni a Mtv. elõírásának és nem jelöltek tagokat a kuratórium elnökségébe, valamint az Ellenõrzõ Testületbe. Ennek a mulasztásnak a kiküszöbölésére mind kormánypárti, mind ellenzéki oldalról születtek javaslatok, amelyek döntõen a médiatörvény módosítását tartották szükségesnek. Sajnos a pártok közötti konszenzus nem jött létre, így állandósult az átmenetinek hitt helyzet.

Másrészrõl továbbra is késnek azok a döntõen technikai jellegû módosítások az Alapító Okiraton, melyek lehetõvé tennék, hogy a Közalapítványt a Fõvárosi Bíróság, mint kiemelten közhasznú szervezetet jegyezze be. Miután az alapítói jogokat a Magyar Országgyûlés gyakorolja, így a bejegyzés elõfeltételeként megkövetelt módosításokat is csak a Parlament végezheti el egy országgyûlési határozat formájában. Erre a jogi aktusra vár a Közalapítvány 1998 óta.

Magyarországon 2001. januárjában 116 helyi, regionális és országos rádióadó mûködött. Ezek közül a három országos fõadó (Kossuth, Petõfi, Bartók), a regionális stúdiók, valamint a Külföldi Adások Fõszerkesztõsége lát el tisztán közszolgálati feladatokat, a többi kereskedelmi alapon mûködik. További jellemzõje a magyar rádiópiacnak, hogy a Magyar Rádión kívül három kereskedelmi adó bír országos földfelszíni mûsorszolgáltatói jogosultsággal.

Minden rádiómûsor esetén jogos elvárás az adott mûsor szerkesztõjével szemben, hogy megfelelõ hallgatottságot érjen el. Szinte korlátozások nélkül, kizárólagosan ez az elv érvényesül egy kereskedelmi rádió mûsorstruktúrájának kialakítása során, hiszen ennek révén realizálható a legmagasabb reklámbevétel. Természetesen a közszolgálati adóknál a hallgatottság nem lehet egyedüli értékmérõje egyetlen mûsornak sem, de ez nem jelenti azt, hogy teljes egészében eltekinthetünk ennek az objektív mutatónak a használatától. Vannak ellenben olyan, a közszolgálatiság lényegébõl fakadó kötelezettségei a Magyar Rádió adóinak, amelyeknél a legcsekélyebb mértékben sem vehetõ figyelembe a hallgatottsági mutató.

Mindezeket szem elõtt tartva rá kell mutatni arra, hogy a Magyar Rádiónak több olyan mûsora is van, amely minden tekintetben - így a hallgatottságot illetõen is - felveszi a versenyt a kereskedelmi adókkal. Talán nem véletlen, hogy ezek a mûsorok szinte kizárólag politikai magazinmûsorok, valamint hírmûsorok. Több piac- és véleménykutató cég is végez felméréseket a Magyar Rádió mûsorainak hallgatottságát, fogadtatását illetõen és veti össze ezeket az adatokat az országos lefedettségû kereskedelmi adók konkurens mûsoraival. Az adatsor és a grafikonok áttanulmányozása után kitûnik, hogy a Magyar Rádió Kossuth adójának több mûsora az elhangzás idõpontjában úgymond "piacvezetõ", tehát a legmagasabb hallgatottsággal bír. A Déli krónika és a Vasárnapi Újság nemegyszer az egymillió fõs hallgatottságot is túllépi. A kiemelkedõ hallgatottságon kívül van még egy érdekes jellemzõje a Magyar Rádió e legnépszerûbb mûsorainak. Ez pedig nem más, mint hogy ezek vannak a legnagyobb politikai támadásnak kitéve, ezekkel szemben nyújtják be a legtöbb kifogást az Országos Rádió és Televízió Testület Panaszbizottságához. Ez a jellemzõ könnyen magyarázható a mûsorok témaválasztásával, hiszen szinte minden esetben politikai elfogultsággal, a pártatlan és kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettsége megsértésének vádjával illetik az adott mûsort.

Érdekesen alakul a hallgatókért folytatott verseny a három kereskedelmi és a három közszolgálati országos földfelszíni mûsorszolgáltató között. A különbözõ rádióadók napi hatókörét vizsgálva azt látjuk, hogy a közszolgálati Kossuth adó, a Danubius rádió és a Sláger rádió megközelítõleg azonos számú hallgatót tud maga mögött. Ez számszerûsítve 30% fölötti mértéket jelent napi átlagban. A közszolgálati Petõfi adó és a Juventus rádió ezzel szemben csak mintegy 20% körüli hallgatótáborral rendelkezik, a közszolgálati Bartók adó pedig mindösszesen 3%-nyi hallgatóközönséget tud megszólítani. Jelentõs mértékben tudná javítani, egyébként sem rossz hallgatottsági mutatóit a Kossuth adó, ha lehetõvé válna mûsorainak nyugati URH-n való elérhetõsége. Miután a médiatörvény csupán két frekvenciát biztosít a Magyar Rádió országos mûsorainak szolgáltatásához a 87,5 - 108,0 MHz frekvenciatartományban, ezért a Kossuth adónak az ún. CCIR sávba történõ áthelyezése kérdésében tárgyalásokat folytattunk az ORTT-vel. Sajnos ezek a megbeszélések kézzelfogható eredménnyel eddig még nem jártak, de a testület pozitív hozzáállása a probléma megoldásához a jövõre nézve bizakodással tölthet el mindannyiunkat.

Szintén a piackutató cégek adatai alapján került nyilvánosságra, hogy a Magyar Rádió mintegy egynegyedes szeletét tudja magáénak a rádiók által felhasználható "reklámtortának". Összehasonlításképp érdemes megemlíteni, hogy ez az összeg arányában nagyságrendekkel nagyobb reklámpiaci részesedést jelent a Magyar Rádiónak a rádióadók között, mint amit a közszolgálati Magyar Televízió tud megszerezni a kereskedelmi televíziókkal szemben folytatott versenyben.

A Magyar Rádió Rt. mûsorainak szórása eljutott abba a fázisba, hogy idõben már nem tud sokkal többet sugározni. Kiemelten is igaz ez a Petõfi Rádióra és a Bartók Rádióra, hiszen e két adó napi 24 órában sugároz. A Kossuth Rádió mûsorszórása is meghaladja a napi 20 órát. Külön is említést kell tenni a Magyar Rádió regionális hálózatáról, ahol 2000-ben tényleges bõvülést sikerült elérni. Ennek kézzelfogható jele, hogy az év két különbözõ idõpontjában megkezdte üzemelését a nagykanizsai és a szombathelyi stúdió. A helyi és regionális közélet felértékelõdésének idõszakában új perspektívát nyithat a Magyar Rádió számára saját regionális hálózata, amely a szükséges mûszaki fejlesztéseket, a digitalizálást követõen még sikeresebben veheti fel a versenyt az egyre növekvõ számú lokális kereskedelmi és non-profit rádióval. Hatványozott a súlyuk a regionális stúdióknak a Magyarországon bejelentett 13 nemzeti és etnikai kisebbség számára sugárzott anyanyelvi mûsorok készítésében és szórásában. Bizonyára ez a tény is közrejátszik abban, hogy a közszolgálati és kereskedelmi programok között immár regionális szinten is erõsödõ piaci verseny ellenére a Magyar Rádió regionális mûsorai egyre nagyobb népszerûségnek örvendenek az adott vételi körzetben.

A Magyar Rádió Rt. által az Antenna Hungária Rt. részére átutalt sugárzási díj jelentõs hányadát teszi ki a Külföldi Adások Fõszerkesztõsége (KAF) által naponta közel 11 órában sugárzott idegen nyelvû és a mintegy 8 órában sugárzott magyar nyelvû mûsorok rövidhullámon történõ szórása. Mindezek mellett a KAF napi 24 órás mûsorral jelentkezik a Duna TV egyik hangcsatornáján. A párhuzamosság elkerülése, valamint a költségtakarékosság és a hatékonyság növelése érdekében szükséges volna elgondolkodni a lehetséges megoldásokról. A helyzetet tovább nehezíti, hogy nehéz objektívnek tekinthetõ hallgatottsági mutatókat beszerezni a mûsorok külföldi hallgatottságáról, különösen az idegen nyelven sugárzott adások tekintetében. A külföldre történõ sugárzás minden szempontból megnyugtató megoldásához a Magyar Rádiónak mindenképpen külsõ segítséget kell igénybe vennie, lehetõség szerint a Magyar Országgyûléstõl.

A Magyar Rádió átalakítása, a részvénytársaság megalapítása 1996 augusztusában kezdõdött meg. Az átalakulást követõen az Rt-nek 1998-ban - egy rendkívül takarékos gazdálkodással és fokozott létszámcsökkentéssel - sikerült elérni, hogy a korábbi években keletkezett igen magas adósságállományt megszüntesse.

A Részvénytársaság 2000. évi gazdálkodását a korábban megindult folyamatoknak megfelelõen a bevételek, valamint a költségek és ráfordítások egyensúlyának megtartása, a folyamatos finanszírozhatóság biztonságos fenntartása jellemezte.

A Magyar Rádió Részvénytársaság a 2000. évben 62 833 e Ft mérlegszerinti eredményt realizált, szemben az üzleti tervben megfogalmazott 5 012 e Ft mérlegszerinti eredménnyel.

A tervezett 12 359 M Ft bevétellel szemben 11 406 M Ft bevétel realizálódott, ami 92,3 %-os teljesítést jelent.

A Magyar Rádió Rt. bevételeinek fõbb forrásai:

1. készülékhasználati/elõfizetõi díjbevétel
2. az állami költségvetés által fizetett sugárzási díj
3. a reklámbevételek
4. az RTV részletes mûsorújság lapterjesztési bevétele
5. a zenei együttesek mûködtetésére kapott állami támogatás

A médiatörvény elõírásaival összhangban, a készülék-üzembenntartási díjakból, valamint a díjfizetés alól felmentettek után kapott állami támogatásból származik a mûsorkészítésre fordítható összegek döntõ többsége. Az összes bevételen belül 43,4 %-ot ezek az összegek tesznek ki. A díjat a Magyar Posta Rt. szedi be az ORTT-vel kötött szerzõdés alapján. A tervek készítése során azzal számolt az Rt. vezetése, hogy szigorúbb beszedési akciókkal sikerül a nem fizetõk jelentõs többségét fizetésre bírni, melynek következtében emelkedni fog a díjbevétel összege is. Az élet azonban nem igazolta ezt a várakozást, így a tervhez képest több mint 450 M Ft-tal kevesebb bevétel folyt be 2000-ben, így az elõzõ évi bevételekhez képest 100 M Ft-tal esett vissza az üzembenntartási díjbevétel összege. Ez azt jelenti, hogy 2-2,5 százalékkal romlott a fizetési kedv.

A Magyar Rádió Rt. könyveiben átvezetésre kerülõ sugárzási díjbevétel összege a tervhez viszonyítva 150 M Ft-tal maradt el. Az elmaradás az eredmény-kimutatásra nem gyakorol hatást, mert az megegyezik a mûsortovábbítás költségével. Az összes bevételen belül a sugárzási díjbevétel összege 30,2 %-ot tesz ki. A mûsortovábbítási díjból az adók részesedése az alábbiak szerint alakult.

A reklámbevételek tekintetében - amely az összes bevételen belül 10,21 %-ot képvisel - a 2000. évben jelentõs emelkedéssel számolt a társaság. Az így megfogalmazott 1 441 M Ft bevétellel szemben azonban mindössze 1 165 M Ft bevételt sikerült realizálni, ami 80,8 %-os teljesítést jelent.

A Magyar Rádió Rt. vezetése a terv összeállítása során a mûsorok hallgatottságának emelkedésére, egy erõteljesebb reklámkampányra, illetve az olimpia kapcsán jelentkezõ vártnál is magasabb szintû reklámbevételre számított. A kitûzött célok azonban túlzott optimizmusra vallottak, melyet az országos reklámpiaci értékelés is igazolt. Országosan ugyan jelentõsen nõttek a reklámozásra fordított összegek, a rádiók részesedése azonban változatlanul csökkent.

A fenti számok is azt mutatják, hogy az elõzõ években tapasztalt tendencia folytatásaként tovább csökkent a reklámokra fordított összegeken belül a rádiópiac részesedése. A televíziós társaságok a rendkívül éles piaci verseny miatt listaáraikhoz képest jelentõs kedvezményeket adnak, ennek hatására folytatódott a rádiós hirdetõk átpártolása a TV csatornákra.

Általánossá - és számunkra kedvezõtlenné - vált a 19-39 éves korosztályok médiajelenléte alapján történõ reklámtervezés.

A különbözõ rádiók közönségének átrendezõdése 1999 végére lelassult, a változások sorozata azonban nem állt meg. A hallgatottsági mutatókat tovább alakította az a tény, hogy a 2000. év elsõ felében további hét frekvenciát - ebbõl ötöt Budapesten - foglalhattak el az új rádiók. A felosztott frekvenciák között van olyan, amelynek a potenciális közönsége meghaladja a 2,5 millió hallgatót.

A MR Rt. számára nagy kihívást jelenthet a neves külföldi rádiók (BBC, Deutsche Welle, Radio France Internationale) közremûködésével alakuló hírrádió piacra lépése. A hallgatottság alakulása szempontjából további veszélyforrást jelent, hogy a már mûködõ kereskedelmi rádiók sztárok szerzõdtetésével, exkluzív kívánságmûsorokkal és nagy nyereményû játékokkal kínálnak alternatívát a reggeli és déli krónikák idõsávjában. A versenytársak kínálata elsõsorban a reklámozók számára fontosnak tartott 18-39 éves korosztály megtartására, valamint az ezer befogadóra vetített reklámköltség (CPT) alakulására fejt ki kedvezõtlen hatást. Az országos kereskedelmi rádiók hallgatottsága az említett korosztályokban jellemzõen 2-3-szorosa a közszolgálati rádióénak. Így a CPT a kereskedelmi rádiók esetében 120-160 forint között alakult a MR Rt. adóinak 350-450 forintjával szemben.

A jelzett problémák kiküszöbölése érdekében a reklámértékesítési munkánkban rugalmas árpolitikát kell folytatni. Az üzletpolitika fontos elemének kell tekinteni a piaci rések felkutatását és az e területen végzett értékesítést, a reklámozók által eddig elhanyagolt célcsoportok elõtérbe állítását. Kezdeményezõbbé kell tenni a piaci magatartást (kampánytervek ajánlása egyedi megjelenési formákra, több adóra és az RTV részletes mûsorújságra épített összetett kampányok, tematikus ajánlatok).

A költségek és ráfordítások a tervben meghatározottak szerint alakultak. A legmagasabb arányt (37 %) az anyagjellegû ráfordítások képviselik. Ennek legnagyobb tétele a sugárzási díj, amely pénzügyi teljesítésként nem szerepel, de mind a költségek, mind pedig a bevételek között át kell vezetni. A személyi jellegû kifizetések összege az elõzõ évivel azonosak, amely a fokozatos létszámcsökkenésbõl, valamint a betöltetlen státuszok zárolásából származik.

Továbbra is komoly gondot jelent az ÁFA-elszámolás rendszere. A Magyar Rádió Rt. az ÁFA-elszámolások során a magas összegû állami támogatások miatt mindössze a befizetendõ ÁFA 17-18 %-át igényelheti vissza. Emiatt a társaság ÁFA vesztesége 2000-ben 973 M Ft volt, ami az éves költségek közel 8 %-át teszi ki.

A Magyar Rádió Rt. vagyona 11 389 M Ft-tal emelkedett. Az 1999. évhez képest ez 239,2 %-os növekedést jelent. E nagymértékû emelkedés az alábbiakból adódik.

1. Az Állami Számvevõszék 1997. évi vizsgálatának, valamint a Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumi elnökségének együttes döntése alapján 2000-ben elkészült a Magyar Rádió Rt. Archívumának leltára, melynek alapján a vagyonértékelés megtörtént. Az Archívum létrehozásának eredményeként 7 198 M Ft-tal nõtt a társaság vagyona.
2. A Rt. vezetése az 1999-2000. évi rendkívüli ingatlanár-emelkedésének kapcsán újra értékeltette a Magyar Rádió Rt. központi ingatlanját. Ennek eredményeként a társaság ingatlanvagyona 2 883 M Ft-tal emelkedett.
3. Jelentõs vagyonnövekedést jelentett a Magyar Rádió Rt. 2000. évben készült mûsorainak az Archívumba történõ átadása is, amely 1 061 M Ft-ot tett ki.
4. 991 M Ft-tal növelte a tõketartalékot a Danubius Rádió koncessziós díjának az elsõ esedékes részlete. Ez a díj hozta rendbe végül is a Magyar Rádió Rt cash-flow helyzetét, ami sajnos azt jelenti, hogy az eredetileg tervezett beruházások nem valósulhatnak meg.

A fenti nehézségek ellenére határozottan kijelenthetõ, hogy a Magyar Rádió Részvénytársaság 2000. évi mûködése kiegyensúlyozott volt.

A kuratórium megtárgyalta a Magyar Rádió Rt. hosszú távú stratégiai tervének idõszerûsítését. Azt annak a ténynek a figyelembevételével fogadta el, hogy a Magyar Rádió Rt. megválasztandó új elnöke - a pályázatában megfogalmazott célok elérése érdekében - még 2001-ben új, több évre szóló stratégiai tervet terjeszt a kuratórium elé. Ezzel összhangban elkészült a Magyar Rádió Rt. 2001. évi beruházási terve. A felhasználható pénz összege a várható értékcsökkenési leírás értékével azonosan alakul. Így:

1. a tervek szerint befejezésre kerül a Kossuth Rádió és a Bartók Rádió Adó-fõszerkesztõségek mûsorlebonyolító központjának kiépítése és remélhetõleg kiépül a külföldre szóló adások hasonló jellegû központja is.
2. választani kellett két nagy beruházás indítása között; az egyik a 22-es stúdió mûszaki rekonstrukciója, amelynek során ez a stúdió a legkorszerûbb technikával a legmagasabb színvonalú felvételeket tudja készíteni, a másik az új miskolci stúdió létrehozása. Mindkét beruházás két éven keresztül, évi 70-100 millió Ft-os teherrel járna. Végül csak a 22-es stúdió rekonstrukciója kezdõdik el, de elkészülnek a miskolci stúdió tervei is.
3. az intézmény egészében felülvizsgálatra kerül a számítógépes eszközök elhelyezkedése, kapacitásának kihasználtsága, majd az eredményeket figyelembe véve sor kerül a megfelelõ informatikai átszervezésre. Ezzel párhuzamosan zajlik majd a softwarek használatának ellenõrzése. A cél, hogy a Rádióban csak jogtiszta módon üzemelõ számítógépek legyenek. Ennek érdekében az elmúlt években már jelentõs lépések történtek.
4. az ingatlanokat érintõ jelentõsebb beruházásra a tervek szerint nem kerül sor, csupán abban az esetben, ha ezzel jelentõsebb energia-megtakarítás érhetõ el.

A médiatörvény külön is kiemeli, hogy a közszolgálati mûsorszolgáltatók tulajdonosi jogait gyakorló kuratóriumok kötelesek a részvénytársaság függetlensége felett õrködni. A függetlenségrõl ebben az esetben leginkább gazdasági és politikai értelemben kell beszélnünk. A Magyar Rádió Részvénytársaság függetlenségének védelmére irányuló törvényi kötelezettséget a kuratórium mellett a Közalapítvány Ellenõrzõ Testülete, a Rt. gazdálkodását illetõen pedig a Felügyelõbizottság látta el. A beszámoló által érintett idõszakban e testületek egyike sem fogalmazott meg olyan határozatot, vagy állásfoglalást, amely az intézmény függetlenségének sérelmét jelezte volna.

Mindezek ellenére mind a sajtóban, mind a politikai közéletben idõrõl-idõre megjelentek olyan vélemények, melyek minden alapot nélkülözõen megkérdõjelezték a Magyar Rádió Rt. gazdasági stabilitását és ezzel együtt függetlenségét is. Egyes ellenzéki politikusok véleménye szerint a Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriuma mûködésével veszélyezteti a Magyar Rádió Közalapítvány törvényben rögzített céljait, különösképpen a közszolgálatiság zavartalan biztosítását és ezen keresztül a függetlenségét. A megfogalmazott kritika azért is meglepõ és felelõtlen, mivel a parlamenti ellenzéki pártok egy éve nem tesznek eleget a médiatörvény elõírásának és nem delegálnak tagot a Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumának elnökségébe. Ezzel mintegy kizárják magukat annak lehetõségébõl, hogy mind a Közalapítvány, mind a Magyar Rádió valós mûködését belülrõl láthassák és azt konstruktív módon befolyásolják. Ehelyett, beazonosíthatatlan forrásokból szerzett információk alapján alkotnak véleményt és keltenek fölöslegesen feszültséget a közszolgálati Magyar Rádió körül, veszélyeztetve ezzel a Magyar Rádiónak a magyar médiapiacon betöltött pozícióját. Ezt a szándékot erõsítik az olyan kijelentések is, mely szerint a Magyar Rádió "ex lex" állapotban van, mivel nincs elnöke.

Ezzel szemben teljes bizonyossággal kijelenthetõ, hogy a Magyar Rádió Rt. nincs vezetési válságban, mind a politikai, mind a gazdasági értelemben vett függetlensége biztosított volt a beszámolási idõszakban. Mindezeken túl a Magyar Rádió gazdálkodása a 2000. évben eredményes volt.

A Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriuma a beszámolási idõszakban 9 kuratóriumi ülést tartott, 27 különbözõ napirendi pontot tárgyalt meg és ezek során 22 kuratóriumi határozatot fogadott el. A kuratóriumi elnökség ugyanezen egy év alatt 22 elnökségi ülést tartott, melynek során 43 napirendi ponttal foglakozott és 53 elnökségi határozatot hozott.

A Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriuma a médiatörvény, a Közalapítvány Alapító Okirata és a Szervezeti és Mûködési Szabályzat által biztosított keretek között gyakorolja jogait és teljesíti kötelezettségeit, mint a Magyar Rádió Rt. tulajdonosi testülete. A kuratórium és annak elnöksége a jogszabályok által meghatározott feladatok végrehajtása mellet kiemelkedõ fontosságú jogkörének gyakorlására készült 2000-ben. Ez nem más, mint a médiatörvény 1996-os hatálybalépését követõen immár második alkalommal a Magyar Rádió Rt. elnökének négy évre történõ megválasztása. Bár Hajdu István elnöki mandátuma csak 2000. augusztus 1-jén szûnt meg, a felfokozott hangulat már a társadalmi kurátorok tavaszi sorsolásánál érezhetõ volt. Mindez némely parlamenti ellenzéki pártnak köszönhetõ, akik átérezve a 2000. év jelentõségét a Magyar Rádió életében minden lehetõséget megragadtak, hogy különbözõ civil szervezetek mögé bújva saját jelöltjeiket juttassák a Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumába. Megegyezés hiányában a sorsolás is kedvezett ennek a forgatókönyvnek, így fordulhatott elõ, hogy több olyan "civil" kurátor került be a kuratóriumba, akik szoros szálakkal kötõdtek bizonyos politikai pártokhoz. Ennek legeklatánsabb példáját az az Egyesület szolgáltatta, ahol a delegált "civil" kurátor azért volt kénytelen lemondani kuratóriumi tagságáról novemberben, mert összeférhetetlenségi ok állt elõ vele kapcsolatban; beválasztották a Magyar Szocialista Párt országos elnökségébe.

Az imént vázolt összetételû "civil" kuratóriummal érkezett el tehát az az idõpont, amikor a kuratórium elnökségének döntenie kellett Hajdu István elnöki mandátumának meghosszabbításáról, illetve új elnöki pályázati felhívás közzétételérõl. Az elnökség áttekintve Hajdu István négy éves munkájának eredményét, egyhangúlag arra az elhatározásra jutott, hogy célszerûnek és szükségesnek látja új pályázat kiírását. Miután az ellenzéki pártok prominens képviselõi a saját megegyezésük hiányát a kuratóriumi elnökség cégbírósági bejegyzésének megakadályozásával kívánták ellensúlyozni, így az elnökség idõzavarba került az elnöki pályázati felhívás közzétételét illetõen. A szûkre szabott benyújtási határidõ ellenére 12 érvényes pályázat érkezett a Közalapítvány titkárságára. Az elnökség, átolvasva a pályázatokat és tájékozódva a társadalmi kurátorok között, a szakmailag legjobbnak, és - ami hasonlóképpen fontos - reálisan a leginkább megvalósíthatónak tûnõ pályázatot terjesztette a kuratórium elé.

A jogszabályi elõírásoknak megfelelõen a kurátorok lehetõséget kaptak arra, hogy az elnökség által megnevezett pályázó pályázati anyagába betekinthessenek, és megfelelõ módon felkészülhessenek az elnökjelölt meghallgatására. Sajnos a 2000. július 27-i elnökválasztó kuratóriumi ülésen Kondor Katalin elnökjelölt nem sok lehetõséget kapott arra, hogy szóban is kiegészíthesse pályázatát a feltett kérdésekre válaszolva, mivel a "civil" kurátorok többsége a Kossuth adó egyes mûsorainak jelenlegi és múltbéli tematikájáról, személyi összetételérõl faggatta a jelöltet. A Magyar Rádió jövõje, Kondor Katalinnak a pályázatában megfogalmazott strukturális jellegû változtatási elképzelései és azok megvalósíthatósága csak nagyon ritkán került szóba. Ez a hangulat már elõrevetítette annak lehetõségét, hogy a jelölt nem kapja meg a jogszabályban elõírt 2/3-os szavazattöbbséget. Miután a közjegyzõ jelenlétében megtartott mindkét szavazási forduló eredménytelenséget hozott, így a Magyar Rádió Rt. 2000. augusztus 1-jétõl elnök nélkül kénytelen élni mindennapjait.

Mindössze egy hónapig vezette az intézményt a két hivatalban maradt alelnök, majd szeptember elsején távoztak az alelnöki székekbõl. Az intézmény vezetését azóta ügyvezetõi minõségben Szijártó István gazdasági igazgató látja el. Ehhez a felelõsségteljes munkához - a jogszabályok által elõírt esetekben - természetesen a kuratórium és annak elnöksége közremûködését is igénybe veszi. Idõközben a kuratórium elnöksége újabb pályázati felhívást tett közzé, amelyre 23 pályázat érkezett. Ezek egy része értékelhetetlen volt, más pályázók esetében pedig nyilvánvalóvá vált, hogy nem támogatja õket a kurátorok 2/3-a. A három hónappal korábbi fiaskót elkerülendõ az elnökség, a társadalmi kurátorok ajánlását figyelembe véve úgy döntött, hogy eredménytelenné nyilvánítja a pályázati fordulót és hosszabb benyújtási határidõ biztosításával újabb pályázati kiírást fogalmaz meg. A nívósabb pályamunkák megszületését elõsegítendõ a kuratóriumi elnökség jelentõsebb szakmai követelményeket fogalmazott meg a jelöltekkel szemben, valamint a pályáztatási eljárások során elõször, pályázati díj fizetése ellenében adott csak lehetõséget pályázatok benyújtására. Az addigi leghosszabb benyújtási határidõ leteltéig hat érvényes pályázat került benyújtásra, melyek tartalmi megismerését és a társadalmi kurátorokkal történt egyeztetéseket követõen a Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumának elnöksége egyhangúlag Dr. Marinovich Endre pályázatát terjesztette a kuratórium elé, a Magyar Rádió elnöki tisztségére a 2001. március 1-jei kuratóriumi ülésen.

Az elnökség döntését nagyban megkönnyítette, hogy a társadalmi kurátorok - megismerve a benyújtott pályázatok mindegyikét - hasonló következtetésre jutottak, mint az elnökség tagjai, és informálisan maguk is javasolták Dr. Marinovich Endre pályázatának szavazásra bocsátását. Ezzel komoly esély mutatkozott arra, hogy több mint fél év után ismét legyen elnöke a közszolgálati Magyar Rádiónak. Sajnálatos és egyben érthetetlen módon, néhány nap alatt több kuratóriumi tag véleménye gyökeresen megváltozott, így az elnökjelölt mindkét szavazási fordulóban alig 1/3-os támogatottságot szerzett. Ennek a magatartásnak csupán egyetlen magyarázata lehet. Mégpedig az, hogy vannak olyan politikai erõk, akiknek az érdekét az szolgálja, ha káoszt és rendetlenséget tudnak teremteni, illetve ezek hiányában azt a látszatot tudják kelteni, mintha anarchia és zûrzavar uralkodna az országban. Nos, a zavarosban évtizedekig szívesen halászóknak bizonyára rossz hírként szolgál, hogy a történtek ellenére az elnökség továbbra is eleget tesz a médiatörvény szabta kötelezettségeinek, és megfogalmazta az újabb - immár negyedik - pályázati kiírást.

A kuratórium 2000. június 29-i ülésén módosította SZMSZ-ét és a Magyar Rádió Közalapítvány életében elsõ ízben felállított négy munkacsoportot. Az Archiválási, a Közszolgálati és Mûsorszolgáltatási Szabályzat érvényesülését vizsgáló, a Stratégiai fejlesztések, valamint a Szervezeti és Mûködési Szabályzat módosítását elõkészítõ munkacsoportok létrejöttének elsõdleges célja az volt, hogy ezekben a kiemelkedõ fontosságú szakmai kérdésekben a kurátorok kiérleltebb, megalapozottabb döntés-elõkészítõ munkát tudjanak végezni. E gyakorlat bevezetésének következtében a kuratóriumi döntések, határozatok is nagyobb hatásfokú és alaposabb elõterjesztést követõen kerülhetnek elfogadásra.

Több esetben foglalkozott az illetékes munkacsoport és a kuratórium is a Magyar Rádió Archívumának helyzetével. Minden alkalommal megdöbbenéssel hallottuk a Dokumentációs Igazgatóság vezetõjétõl azokat a mulasztásokat, amelyek az intézményben hosszú évtizedekig zajlottak. Ezek közül néhány csak a kuratórium többszöri szóvátételét követõen került orvoslásra, míg számos kérdésére a mai napig nem kapott egyértelmû, kielégítõ választ a kuratórium. A hangarchívum évtizedeken át tartó leltározatlan volta, megismételhetetlen felvételek letörlése, illetve rögzítésének elmulasztása felbecsülhetetlen károkat okozott mind a Magyar Rádiónak, mind a magyar nemzetnek. A személyi felelõs megnevezése és a megfelelõ konzekvencia levonása természetesen minden esetben elmaradt. Mindezeket szem elõtt tartva - az Archiválási munkacsoport elõterjesztésére - a kuratórium ellenszavazat nélkül hozott határozatban kérte fel a Rt. ügyvezetését, hogy állapítsa meg a mulasztásokért felelõs személy kilétét, továbbá azzal a kéréssel fordult a Felügyelõ-bizottsághoz, hogy folytasson le célvizsgálatot az Archívum mûködésével kapcsolatban.

A 2000. év végére sikerült elérni azt, hogy elõször a 75 éves Magyar Rádió történetében elkészült a hangarchívumban õrzött felvételek teljes leltárja és azok vagyonértékelését is elkészítette egy külsõs cég.

2001. márciusában újabb "ügyek" kerültek napvilágra, melyek közvetlen összefüggésbe hozhatók a Dokumentációs Igazgatóság vezetõjével. Ezek egyike, hogy a Nemzeti Audiovizuális Archívum létrehozásában a Magyar Rádió szerepvállalásáról minden elõzetes felhatalmazás nélkül tárgyalásokat kezdett és kötelezettségeket is tartalmazó együttmûködési megállapodást írt alá az Igazgató Úr. Ennél is nagyobb visszhangja volt annak a hírnek, mely szerint - minden ok nélkül - a Magyar Rádió hangarchívuma teljes "katalóguscédula" állománya kiírásra került tisztázatlan eredetû CD formátumra. Az ügyvezetõi jogkörrel felruházott gazdasági igazgató a szóban forgó esetek tisztázására eljárást indított a Dokumentációs Igazgatóság vezetõje ellen, aki idõközben kezdeményezte munkaviszonyának közös megegyezéssel történõ megszüntetését.

Az Archívummal kapcsolatosan szükséges megemlíteni még egy körülményt. Ez nem más, mint a korábbi beszámolókban is jelzett mulasztás ismételt felvetése, azaz a Magyar Rádió Rt. Archiválási Szabályzatát a vizsgált idõszakban sem hagyta jóvá az ORTT, így az még mindig elnöki utasításként van érvényben. A Magyar Rádióban keletkezõ, sokszor felbecsülhetetlen értékû hanganyag megfelelõ védelme érdekében szükséges volna, hogy az Archiválási Szabályzattal kapcsolatos eljárás mielõbb kimozduljon a holtpontról.

A médiatörvény 29. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettségnek megfelelve a Magyar Rádió Rt-ben évek óta érvényben van a Közszolgálati Mûsorszolgáltatási Szabályzat (KMSZ). Bár a KMSZ néhány pontjának megváltoztatása szükséges volna, azokat az intézmény korábbi elnöke nem tudta úgy megfogalmazni, hogy az egyetértési jogot gyakorló ORTT hozzájárulását adja a módosításokhoz. Ez a tény, valamint a Rádió elnöki székének hónapok óta tartó betöltetlensége az oka annak, hogy a KMSZ 1998 óta változatlan formában van hatályban. A mûsorkészítésre vonatkozó elõírások szempontjából bizonyos értelemben kiegészítõ szabálynak tekinthetõ a Magyar Rádió Rt. Szervezeti és Mûködési Szabályzata, valamint a Kollektív Szerzõdés. E három szabályzat együttesen hivatott biztosítani, hogy a közszolgálati Magyar Rádió mûsorai megfeleljenek a kiegyensúlyozottság és pártatlanság demokrácia által elvárt alapkövetelményének.

A Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumának hatásköre az érintett témával kapcsolatban arra terjed ki, hogy a - általa elfogadott - KMSZ-ben megfogalmazott elõírások érvényesülését évente értékelje.

A Közszolgálati és Mûsorszolgáltatási Szabályzat érvényesülésének ellenõrzéséhez a témában illetékes munkacsoport és rajta keresztül a kuratórium külsõ segítséget is kapott, egy általa megrendelt tanulmány formájában. A KÓD piackutató intézet által végzett vizsgálat a Kossuth adó hat hír- és politikai magazinmûsorát vette górcsõ alá a 2000. márciusi és áprilisi mûsorszámokat elemezve. A tanulmány készítõi szerint az ORTT havonta közzétett mérései egyoldalú képet festenek az elektronikus médiumok hírszolgáltatásáról, hiszen figyelmen kívül hagyják a vizsgált mûsorok tényszerûségét, a kommunikátorok pártatlanságát, vagy a szereplõk, illetve a megjelenõ vélemények sokszínûségét. Az elemzõk szerint az ORTT mérése nem veszi figyelembe a név nélkül megjelenõ, de politikailag azonosítható véleményeket, ezért feltehetõen felülreprezentálja a kormány jelenlétét, mivel nem csupán az állásfoglaló megnyilatkozásokat, de a cselekvést is kódolja.

A tanulmány szerint az oly gyakran támadott Krónika mûsorok tárgyilagosságára jellemzõ, hogy a pártatlanság megsértése egyedül a minõsítõ kifejezések használata formájában jelenik meg az interjúk 5%-ában. A mûsorok - állítják a kutatók - láthatóan tudatosan ügyelnek az újságírói véleményformálás megjelenésének korlátozására.

A felmérés a munkacsoport által készített elõterjesztést követõen került a kuratórium elé. Értékelését követõen a Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriuma határozatban javasolta az Országos Rádió és Televízió Testületnek, hogy saját vizsgálati szempontjait a jövõben bõvítse ki a KÓD tanulmányban megismert vizsgálati szempontokkal, módszerekkel.

Sajnálatos módon a kuratórium csak részben tudott élni azon jogosultságával, hogy beszámoltassa a Rádió elnökét a KMSZ-ben foglalt kötelezettségek betartásáról. Ennek oka közismert: 2000. augusztus 1-jétõl nincsen elnöke az intézménynek. A kuratórium a lehetõségekhez mérten mégis szeretett volna megfelelni a törvényi elõírásoknak, így december 18-i ülésére meghívta az ügyvezetõt, aki biztosította a Kossuth és Petõfi adó-fõszerkesztõségek, valamint a KAF képviseletét a kuratóriumi ülésen. A különbözõ adó-fõszerkesztõségeken a rádiós munkatársakra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok gyakorlati alkalmazásának megismerését követõen a kuratórium határozatában példaértékûnek minõsítette a Regionális és Nemzetiségi Adások Igazgatósága által követett gyakorlatot és javasolta annak kiterjesztését a Rádió egészére.

A Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriuma természetesen elvégezte mindazon feladatokat, amelyeket a vonatkozó jogszabályok ránézve kötelezõen elõírnak. Ennek megfelelõen 2000. májusában megállapította a Magyar Rádió Rt. 1999. évi mérleg- és eredmény-kimutatását, majd 2000. júliusában újabb 4 évre megválasztotta a Részvénytársaság könyvvizsgálójává Dr. Serényi Ivánt (Audit Service Kft.), valamint a Felügyelõbizottság tagjává Dr. Gõblyös Istvánt és Dr. Bedros J. Róbertet. A Felügyelõbizottság tagjai ezt követõen Dr. Gõblyös Istvánt választották a Felügyelõbizottság elnökévé. A 2001. február 15-i kuratóriumi ülésen kerültek jóváhagyásra a Magyar Rádió Rt. 2001. évi gazdálkodási és pénzügyi tervének fõ összegei, és a 2001. évi adásidõ. Szintén ezen az ülésen vizsgálta meg és fogadta el a kuratórium a Rádió hosszú távú stratégiai tervét, azzal a kitétellel, hogy a majdan megválasztásra kerülõ elnök a pályázatában foglaltaknak megfelelõen módosítja azt.

Az elnökség által végzett munkát három különbözõ szegmens alapján lehet megbontani.

1. Természetesen eleget tett az elnökség mindazon kötelezettségének, amelyeket a vonatkozó jogszabályok és szabályzatok a számára elõírnak, meghatároznak. Ezek közül a legjelentõsebb vitathatatlanul a Magyar Rádió elnöki tisztségének megpályáztatása, a pályázat kiírásával és elbírálásával kapcsolatos jogi és technikai feltételek biztosítása volt. Amint arra a fentiekben már történt utalás, sajnos a többszöri pályáztatás ellenére sem sikerült a beszámolási idõszakban elnököt választani a Magyar Rádió élére.
2. Hasonló módon magától értetõdõ feladata az elnökségnek és azon belül is az elnöknek, hogy megfelelõ módon elõkészítse a kuratórium üléseit, elkészítse a tárgyalási anyagokat és a lehetõségeihez mérten elõsegítse a kuratóriumi határozatokban foglaltak végrehajtását.
3. Azzal, hogy 2000. szeptemberétõl ügyvezetõ látta el a mindenkori elnök feladatait, egy rendhagyó helyzet állt elõ. Ennek oka, hogy a médiatörvény 71. §-a felsorolja azokat a jogköröket, melyeket kizárólag az intézmény elnöke gyakorolhat. A tisztség betöltetlen volta, valamint az alelnökök hiánya megkövetelte a jogértelmezést, hogy ki és milyen formában láthatja el a kizárólagos elnöki jogköröket. Ennek eredményeként az elnökség határozatában az ügyvezetõi jogkörrel felruházott gazdasági igazgató hatáskörét és jogkörét egyértelmûen megállapíthatónak találta, egyúttal arra kérte az ügyvezetõt, hogy az esetleges hatásköri problémák felvetõdése esetén forduljon az elnökséghez, illetve a Felügyelõ-bizottsághoz. A vázolt helyzetbõl kifolyólag tehát az elnökség többször adott egyedi felhatalmazást az ügyvezetõ részére olyan esetekben, amikor a gazdasági igazgató jogköre hiányát jelezte az elnökség felé.

A Magyar Rádió Közalapítvány mûködésének és gazdálkodásának alapvetõ jogszabályi hátterét a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény, a Magyar Köztársaság 2000. évrõl szóló költségvetési törvénye, a számvitelrõl szóló 1991. évi XVIII. törvény, valamint a Magyar Rádió Közalapítvány Alapító Okirat biztosítja.

A Közalapítványnak 2000-ben is alapvetõ feladata volt, hogy a Magyar Rádió Rt. tulajdonosaként gondoskodjék a közszolgálati mûsorszolgáltatás médiatörvényben meghatározott követelményeinek érvényesítésérõl. A Közalapítvány meghatározott állami közfeladatokat lát el. E feladatokat a Magyar Rádió Rt. mûködtetése útján végzi akként, hogy ez a tevékenység egyben a Közalapítvány célszerû tevékenysége is, ezért nem minõsül vállalkozási tevékenységnek.

A Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriuma a Közalapítvány 2000. évi költségvetését 1999. december 6-án fogadta el azzal, hogy az új elnökség létszámának függvényében és a költségvetési törvény ismeretében az módosítható. A költségvetési terv módosítása megtörtént és ennek szellemében gazdálkodott a Közalapítvány. A 2000. évi gazdálkodás legfontosabb alapelve az volt, hogy a Közalapítvány gazdálkodása nem lehet veszteséges, továbbá, hogy a 15 millió forintos alaptõke már megkezdett visszapótlása befejezõdjön.

A médiatörvény alapján a Magyar Rádió Közalapítvány mûködési költségeit az Országos Rádió és Televízió Testület Mûsorszolgáltatási Alapjából átutalt összegek fedezik. A törvény úgy rendelkezik, hogy az Alap bevételeinek 1 %-a fordítódjék a Hungária Televízió Közalapítvány, a Magyar Televízió Közalapítvány és a Magyar Rádió Közalapítvány finanszírozására, mégpedig egyenlõ mértékben. A törvény arra is lehetõséget ad, hogy az Országgyûlés a fent jelzett 1 %-ot 3 %-ig kiegészítse. Az Országgyûlés 1997-98-ban 1 %-ról 1,5 %-ra, 1999-2000-ben 1,8 %-ra emelte a Közalapítványok járandóságát. 2000-ben az alábbi, a Közalapítvány költségvetését is befolyásoló döntések születtek:

1. az elnökség létszáma 2000. február 28-án 16 fõrõl 4 fõre csökkent,
2. jelentõs mértékben emelkedett a civil kurátorok költségtérítése. Az elnökség és az Ellenõrzõ Testület tagjai tiszteletdíjának kiszámítása az országgyûlési képviselõk alapilletményéhez igazodik,
3. 2000-ben nem emelkedett a televízió készülékek után fizetendõ üzembenntartási díj összege,
4. 2000. január 1-tõl maradt a három közalapítvány 1,8 %-os részesedése az ORTT Mûsorszolgáltatási Alapjának bevételébõl.

A fenti tényezõk együttesen az elõzõ évekhez viszonyítva kedvezõbb helyzetbe hozták a Közalapítványt, így többek között ez évben sikerült feltölteni az induló tõkénket, sõt a Közalapítvány mûködése óta elsõ ízben nyílt lehetõség arra, hogy a Magyar Rádió Rt-nek a mûsorszolgáltatás támogatására pénzeszközt adjon át a Közalapítvány.

A Közalapítvány 2000. évi eredménye 19 023 e Ft-ban realizálódott az elõzõ évi 3 994 e Ft-tal és a tervben megfogalmazott 21 837 e Ft-tal szemben. A tervhez viszonyítva ez 12,9 %-os elmaradást jelent. A Magyar Rádió Közalapítványt érintõ bevétel összege: 107 286 e Ft. Ezen bevétel a tervhez viszonyítva 100 %-ban realizálódott, az elõzõ évihez képest, viszont abszolút számban 3 054 e Ft-tal kevesebb. A 2000. évi tervben elõirányzott bevétel összege: 107 285 e Ft volt. A Magyar Rádió Rt-t érintõ bevétel összege: 6 425 148 e Ft, amely az elõzõ évhez viszonyítva 16,9 %-os növekedést jelent. A növekedést nem az üzembenntartási díjbevétel emelkedése jelentette, - valójában az 1,23 %-kal csökkent az elõzõ évihez képest - hanem a Danubius Rádió koncessziós díj bevétele eredményezte.

A 2000. évet érintõ összes költségek és ráfordítások összege: 6 532 434 e Ft. Ebbõl a Magyar Rádió Rt-nek átutalt ráfordítás összege: 6 444 172 e Ft. A Közalapítványt érintõ költségek és ráfordítások összege: 88 262 e Ft. Ez a tervhez viszonyítva mintegy 3,4 %-os túlteljesítést jelent, az elõzõ évihez viszont abszolút számban 18 121 e Ft-tal kevesebbet. (Ez az elnökség létszámának csökkenésébõl adódik.) A tervben meghatározott 2000. évi költségek és ráfordítások összege: 85 348 e Ft. A 2000. évi 3,4 %-os költségtúllépés az év folyamán több ízben meghirdetett rádió elnöki pályázat kiírásából, valamint a beszámolási idõszakban vásárolt tárgyi eszközök és programok értékcsökkenésével magyarázható.

A Közalapítvány a 2000. évben is bõvítette saját eszközállományát, számítógépek, programok, fénymásoló vásárlásával. A szabad rendelkezésû pénzeszközeit államilag garantált értékpapírba fektette, melynek 2000. december 31-i értéke 2 887 e Ft. Az év folyamán 24 millió Ft-ot fektettünk be Diszkont Kincstárjegyekbe, melynek a hozama 1 023 e Ft volt.

Összességében a Közalapítvány gazdaságilag egyensúlyban van, a korábbi években felhalmozott veszteségeket sikerült megszüntetni.

A Magyar Rádió Közalapítvány 2000/2001-ben teljesítette alapvetõ törvényi kötelezettségeit, ellátta a tulajdonosi joggyakorlás feladatkörébõl adódó kötelezettségeit. A kuratórium és elnöksége - a maga eszközeivel - segítette és ellenõrizte a Részvénytársaság munkáját a kiélezõdõ médiapiaci viszonyok között.

A tulajdonosi testület elnökségének kiegészítésére egyedül az Országgyûlésnek, mint alapítónak van lehetõsége. Az elnökség és a kuratórium ennek megtörténtéig is ellátja mindazon jogszabályi kötelezettségeit, amelyek számára elõírásra kerültek.

Egy teljes évtized telt el a rendszerváltás óta, a Magyar Rádió még sincs könnyû helyzetben, ha közszolgálati kötelezettségének teljesítését kérik számon rajta. Mindezt jól példázta az évekig zajló médiaháború, illetve a rádiós munkatársak és némely politikusok által fölöslegesen elõidézett zavarkeltés. E negatív környezet ellenére nyugodt szívvel kijelenthetõ, hogy a Magyar Rádió által sugárzott mûsorok megfelelnek a közszolgálatiság egyetemes követelményeinek. Ezen a helyzeten szerencsére az a körülmény sem változtatott, hogy immár 8 hónapja nincsen elsõ számú vezetõje a Magyar Rádiónak, mint ahogy az intézmény gazdálkodása is kiegyensúlyozott, sõt a 2000. évet nyereséggel zárta. A kuratórium elnöksége mindent megtett annak érdekében, hogy legyen elnöke a Magyar Rádiónak, de ennek a szándékának a teljesülésében megakadályozták. Miután 2001. április 1-tõl egy új összetételû kuratórium kezdi meg mûködését, így minden remény megvan arra, hogy az új évezred elsõ rádió-kuratóriuma megválasztja a Magyar Rádió új elnökét. Azt a személyt, akinek legfõbb feladata a közszolgálati Magyar Rádió felkészítése és átszervezése lesz a következõ évek, évtizedek kihívásainak megfelelõen.

Bízom abban, hogy a jövõ évi országgyûlési beszámoló már ennek a kiemelt jelentõségû eseménynek a bejelentésével kezdõdhet.

Budapest, 2001. szeptember 06.

a) Országos Szlovák Egyesület Erdei Ferenc

b) Történelmi egyházak Benedek István Gábor

c) Isten Egyháza Hanula András

d) Állampolgári Jogvédõ Liga Dr. Siklósi Irma Éva

e) Széchenyi Társaság Dr. Rubovszky András (2000. június 20-ig, helyette:)

Dr. Tóth József (2000. július 21-tõl)

Színházi Dramaturgok Céhe Radnai Annamária

Magyar Mozgóképrendezõk Céhe Simó Sándor

Keresztény Értelmiségi Társaság Dr. Hosszú Gábor

f) Gyermekbarát Baráti Kör Hanti Vilmos

Magyar Református Lelkészegyesület Dr. Tóth Albert

g) Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége Bálint Attila

h) Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleteinek Szövetsége Dr. Sándor Péter (2000. máj. 16-ig, helyette:)

Dr. Solymos László (2000. jún. 5-tõl)

i) Magyar Egyetemi és Fõiskolai Sajtó Egyesület Zelnik Bálint

j) Zöld Akció Egyesület Demeter Zoltán

k) Nõk a Nõkért Együtt az Erõszak Ellen Bordásné Kállai Vera

l) Csillebérci Okosodó Egyesület Újhelyi István (2000. dec. 7-ig, helyette:)

Szajda Szilárd (2000. dec. 15-tõl)

m) Nyugdíjasok Egészségmegõrzõ Országos Szövetsége Vezér Ágnes

n) Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetsége Dr. Nagy Bálint

o) Magyar Sportszövetség Hárshegyi János

p) Községi Önkormányzatok Szövetsége Kleinné Csiky Ildikó

r) Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Milován Sándor

(2000.FEBRUÁR 29 - 2001.MÁRCIUS 31.)

A Magyar Rádió Közalapítvány Ellenõrzõ Testületének mandátuma 2000. február végén lejárt. A Magyar Köztársaság Országgyûlése 2000. március 21-én - további jelöltek nélkül - egy fõt választott az Ellenõrzõ Testület tagjává. A kialakult helyzetbõl adódóan - megfelelõ visszafogottsággal - a Testület feladatait egyedül látom el.

A Magyar Rádió Közalapítvány Kuratóriumának Beszámolója a Magyar Köztársaság Országgyûlése részére 2000. február - 2001.március-ig címû, a Kuratórium Elnöke által összeállított anyag jól áttekinthetõ, minden fontos részletet felölelõ az ezt megelõzõknél plasztikusabb színvonalas beszámoló. A beszámoló nyelvezete szakmailag helytálló, egyszerûsége és könnyen áttekinthetõ szerkezete miatt a Kurátorok közül azok számára is jól átlátható, akik más képesítéssel és gyakorlattal rendelkeznek.

A Kuratórium és Elnöksége megválasztását követõen csak 2000. május 27-e után gyakorolhatta teljes jogkörét, így - önhibáján kívül - mulasztásos törvénysértést követett el a Rádió-elnöki pályázat kiírásakor. Sajnálatos módon az Rádióelnöki pályázat kétszeri kiírása után sem sikerült elnököt választani, köszönhetõen egyes kurátorok konszenzus-képtelenségének.

Folyamatos gondot okoz a magas összegû állami támogatás miatti jelentõs ÁFA veszteség, amire úgy a Magyar Rádió Rt. vezetése, mint a Közalapítvány Kuratóriuma igyekszik megoldást találni.

Jelentõs eredmény a Magyar Rádió Rt. Archívumának rendezése és az ennek eredményekénti jelentõs vagyonnövekedés. Sajnálatos viszont, hogy a Dokumentációs Igazgatóság vezetõje ellen eljárást kellett indítani, melynek következménye munkaviszonyának közös megegyezéssel való megszüntetése.

A Magyar Rádió Közalapítvány gazdálkodása a kisebb létszámú elnökség következtében ez elõzõ évekhez képest kedvezõbben alakult. Sikerült feltölteni az induló tõkét, bõvíteni, illetve létrehozni saját eszközállományát.

Megjegyezve, hogy a beszámoló által átfogott idõszakban úgy a Magyar Rádió Közalapítvány Kuratóriuma, mint annak Elnöksége ülésein részt vettem személyes tapasztalataim és a rendelkezésemre álló dokumentumok alapján a

A Magyar Köztársaság Országgyûlésének elfogadásra ajánlom.