A Magyar Televízió Közalapítvány fõbb adatai és szervezete

Az MTV Közalapítvány Kuratórium Elnökségének mûködése

A Közalapítvány és a Kuratórium mûködésének törvényességi kérdései

Az MTV Rt. függetlenségérõl

A mûsorok származási helye fõmûsoridõben 1999. január - december (2)

Törvényi kötelezettségek teljesülése a mûsorfolyamban (3)

1999. január-december

Reklámidõ túllépések 1999-ben

Az MTV Rt. gazdálkodásának ellenõrzése és fõ tendenciái

A Magyar Televízió Részvénytársaság gazdálkodását befolyásoló jogszabályok változásának forráskiesést eredményezõ hatása

Az MTV Rt. elnöke pályázatában foglalt célkitûzések megvalósulásának értékelése

Melléklet

Az MTV Közalapítvány jelen Országgyûlési Beszámolója az eddigiekhez képest két szempontból is rendhagyónak tekinthetõ. Egyrészt - célszerûségi okokból, egyúttal a gazdasági életben szokásos módon - a beszámolási idõszak záró dátumát az üzleti év végéhez, azaz december 31-hez igazítottuk. Másrészt pedig megállapításainkat igyekeztünk minél több tényszerû adattal alátámasztani és azokat grafikusan is megjeleníteni. Reméljük, hogy ezzel a megoldással a közalapítvány szervezete és mûködése - a kifejezés szó szerinti és átvitt értelmében egyaránt - átláthatóbbá válik az olvasók számára.

Delegáló társadalmi szervezetek és delegált kuratóriumi tagok

(A mandátum kezdete: 1999. március 23.)

2.2 A Kuratórium munkacsoportjai

2.3 Az Ellenõrzõ Testület tagjai

2.4 A Kuratórium Titkársága

Munkatársak:

2.5 Állandó szakértõk

2.6 MTV KA könyvvizsgálója: Dr. Siklós Márta (Proxy Kft. 1037 Bp., Bécsi út 85.)

A beszámolási idõszakban a kuratórium összesen 8 ülést tartott, melyeken összesen 74 határozatot hozott.

• elfogadta a Magyar Televízió Közalapítvány 1998. évi mérlegét,
• elfogadta a Magyar Televízió Közalapítvány Kuratóriumának gazdálkodási tervét,
• Az 1998. március 25 - 1999. április 30. közötti idõszakra vonatkozóan elfogadta a kuratórium Országgyûlés részére készített beszámolóját.

• jóváhagyta a Magyar Televízió Részvénytársaság 1998. évi mérlegét és eredmény-kimutatását,
• elfogadta a Magyar Televízió Részvénytársaság könyvvizsgálójának jelentését a Magyar Televízió Részvénytársaság 1998. évi mérleg és eredmény-kimutatásáról,
• elfogadta a Magyar Televízió Részvénytársaság Felügyelõ Bizottságának jelentését a Magyar Televízió Részvénytársaság 1998. évi mérlegérõl és eredmény-kimutatásáról,
• elfogadta az MTV Rt. 1999. évi Üzleti Tervét,
• megtárgyalta, elfogadta és az ORTT-nek ellenjegyzésre benyújtotta az MTV Rt. Közszolgálati Mûsorszolgáltatási Szabályzatát,
• javaslatot tett az üzembentartási díjbevétel emelésére,
• nem élt vétójogával László József alelnöki megbízatásának visszavonásával, illetve Feledy Péter, Such György és Szabó László Zsolt alelnöki kinevezésével szemben.,
• Horváth Lóránt ügyvezetõ alelnök lemondását követõen Szabó László Zsolt alelnököt megbízta az ügyvezetõ alelnöki teendõk ellátásával,
• nem élt vétójogával Feledy Péter alelnök megbízásának visszavonásával, illetve Szenes Andrea alelnökké történõ kinevezésével szemben,
• Szabó László Zsolt személyében megválasztotta az MTV Rt. új elnökét, ¹
• leszállította az MTV Rt. alaptõkéjét,
• módosította az MTV Rt. Alapító Okiratát,
• visszahívta az MTV Rt. Felügyelõ Bizottságának elnökét és egy tagját,
• megválasztotta az MTV Rt. Felügyelõ Bizottságának új elnökét és új tagját,
• jóváhagyta az MTV Rt. 1999. évi adásidejét.

A beszámolási idõszakban a kuratórium elnöksége összesen 30 ülést tartott, amelyen összesen 74 határozatot hozott.

• folyamatosan gazdálkodott a közalapítvány vagyonával,
• ellátta a közalapítvány, illetve a kuratórium mûködtetésével kapcsolatos feladatokat.

• folyamatosan elemezte és értékelte a Magyar Televízió Részvénytársaság gazdálkodását, ennek keretében és egyebek mellett:

• Budapest, V. ker., Szabadság tér 5-6. (ezzel együtt Budapest V. ker., Sas u. 28. és Budapest V. ker., Október 6. u. 23.), továbbá

• 1999. május 14-én nyilvános pályázatot hirdetett meg a Magyar Televízió Részvénytársaság elnöki posztjára,
• 1999. július 7-én döntött az MTV Rt. elnökjelöltjének személyérõl,
• javaslatot tett az MTV Rt. FB elnökének és egy tagjának visszahívására, egyúttal új elnök és tag megválasztására, döntött a felügyelõbizottság elnökének és tagjainak tiszteletdíjáról,
• szerzõdést kötött az MTV Rt. új elnökével.

A kuratórium elnökségének 1999. február 9-i megválasztása óta a kuratórium mûködésének törvényessége szinte folyamatosan a viták kereszttüzében állt. ² A jelen beszámolási idõszak ezzel kapcsolatos fõbb történéseit az alábbiakban foglaljuk össze.

Az MTV Rt. új elnökének 1999. július 8-i megválasztására figyelemmel - egyebek mellett - az MTV Rt. a Cégbírósághoz kérelemmel élt az elnök cégjegyzési jogosultsága bejegyzése iránt. A Cégbíróság ezen változásbejegyzés iránti kérelmet is - valamennyi, az MTV Rt.-t érintõ egyéb változásbejegyzési kérelemmel együtt - a törvényességi felügyeleti kérelem jogerõs elbírálásáig felfüggesztette.

A törvényességi felügyeleti kérelmet a Szabad Demokraták Szövetségének országgyûlési képviselõcsoportja terjesztette elõ a Magyar Televízió Részvénytársaság ellen, mely kérelem alapján a Fõvárosi Bíróság mint Cégbíróság 1999. május 10-én hozott végzésében az MTV Rt.-t a törvényes mûködés 120 napon belüli helyreállítására kötelezte, illetve a Magyar Televízió Közalapítvány Kuratóriuma elnökségének az MTV Rt. elnöki tisztségére vonatkozó pályázati felhívás kiírását tartalmazó határozatát megsemmisítette. A nem jogerõs végzésben a Cégbíróság a felfüggesztés indokaként a folyamatban levõ törvényességi felügyeleti eljárást jelölte meg. A végzés indoklásában a Cégbíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a Magyar Televízió Közalapítvány Kuratóriuma a rá irányadó jogszabályok megsértésével alakult, ezért az nem tekinthetõ érvényesen létrejött szervezetnek.

Az MTV Rt. a hivatkozott végzéssel szemben 1999. május 28-án fellebbezéssel élt. Ennek nyomán az ügy a Magyar Köztársaság Legfelsõbb Bíróságához, mint másodfokú bírósághoz került, amely az ítélkezési szünetre figyelemmel az üggyel 1999. szeptember hónapban kezdett el foglalkozni.

A fellebbezést követõen az ügyhöz kapcsolódóan az Alkotmánybíróság 1999. június 29-én e tárgyban döntést hozott, melyben kimondta: nem alkotmányellenes az, ha a médiatörvény (Mt.) lehetõvé teszi a médiakuratóriumi elnökség megalakulását a parlament kormányzati, vagy ellenzéki oldala valamelyikének jelöltállítása nélkül is. Az Alkotmánybíróság döntése szerint a Mt. az Alkotmánnyal összhangban csak úgy értelmezhetõ, hogy a kuratóriumokban az Országgyûlés által választott elnökség tagjai - létszámuk révén - a különbözõ szervezetek által delegált kuratóriumi tagokkal szemben nem szerezhetnek többséget és így meghatározó befolyást. A kuratóriumi elnökségek megalakulása nélkül ugyanis maguk a közalapítványok válnának mûködésképtelenné, mert ennek

folytán a Mt. szerint az elnökség kizárólagos feladat- és jogkörébe esõ gazdálkodási tevékenységek lehetetlenülnének el, ezáltal pedig a közérdek megismeréséhez fûzõdõ alkotmányos alapjog sérülne. Az Alkotmánybíróság döntése értelmében a kuratórium - a Cégbíróság álláspontjával ellentétben - az irányadó jogszabályok betartásával létrejött, ilymódon legitim szerv.

1999. október 28-án a Legfelsõbb Bíróság, mint másodfokú bíróság a Cgf.II.31.873/1999/5. számú jogerõs végzésével - az MTV Rt. által a Fõvárosi Bíróság, mint Cégbíróság 1999. május 10-én kelt végzése ellen benyújtott fellebbezésére - az elsõfokú bíróság végzését megváltoztatta, és a Szabad Demokraták Szövetsége Országgyûlési Képviselõcsoportja tagjai által benyújtott törvényességi felügyeleti intézkedés iránti kérelmet elutasította. Ugyanezen a napon a Legfelsõbb Bíróság, mint másodfokú bíróság a Cgf.II.32./200/1999/5. számú jogerõs végzésével - MTV Rt. által a Fõvárosi Bíróság, mint Cégbíróság az MTV Rt.-t érintõ változás-bejegyzési kérelmek ügyében 1999. június 14-én, július 6-án, augusztus 4-én, és augusztus 10-én hozott döntései ellen benyújtott fellebbezése nyomán - az elsõfokú bírósági határozatokat megváltoztatta és felhívta az elsõ fokú bíróságot a felfüggesztett változásbejegyzési eljárások lefolytatására.

Az 1999-es esztendõ a Magyar Televízió Részvénytársaság történetében átmeneti idõszak volt. Az MTV Rt. elnökének megválasztását követõen az intézmény fennmaradása érdekében olyan gazdasági lépésekre - létszámleépítés, ingatlaneladás - volt szükség, amelyek komoly szakmai, politikai feszültségeket keltettek.

Az MTV Rt. függetlenségének védelmére irányuló törvényi kötelezettséget a kuratórium mellett a kuratórium ellenõrzõ testülete, az rt. gazdálkodását illetõen pedig a felügyelõbizottság folyamatosan ellátta, a beszámolási idõszakban e testületek részérõl nem született olyan állásfoglalás, illetve határozat, amely a függetlenség sérelmét állapította volna meg.

Ennek ellenére a Magyar Televízió - mint közszolgálati médium - függetlenségét a hazai politikai közéletben és a sajtóban nem egyszer megkérdõjelezték, fõként azzal összefüggésben, hogy az MTV Közalapítvány Kuratóriumának Elnöksége nem tudott kiegészülni a parlamenti ellenzék által jelölt tagokkal. Ennek kapcsán olyan megnyilatkozások is napvilágot láttak, amelyek e tárgykörben pontatlan, téves vagy tendenciózusan hamis állításokat tartalmaztak, s a közvéleményt arról igyekeztek meggyõzni, hogy politikai indíttatású beavatkozások történnek a Magyar Televízió irányítása, mûsorkészítõ tevékenysége, szervezeti átalakítása terén. E megnyilatkozások nyomán kialakulhatott

olyan vélekedés, hogy Magyarországon a közszolgálati televízió tevékenységét a kormányzat törvénytelen módon befolyásolja, s ezáltal sérül a sajtó függetlensége és szabadsága. Közismert fogalommá vált a "csonka kuratórium" kifejezés.

Ezen állításokkal szemben jóval kisebb teret kaptak a kuratórium elnökségének kiegészülését akadályozó valós tények, illetõleg az, hogy az MTV Rt. tulajdonlásával és felügyeletével kapcsolatos, a médiatörvény alapján kuratóriumi hatáskörbe tartozó legfontosabb döntéseket nem a kuratórium elnöksége, hanem a teljes kuratórium - benne a 21 társadalmi szervezet által delegált kurátor - hozza. Ez a grémium összetételénél fogva is kizárja annak lehetõségét, hogy bármely érdekcsoport meghatározó, illetve törvénytelen befolyást gyakoroljon a közszolgálati televízió tevékenységére.

Az MTV Rt. pártatlan és kiegyensúlyozott mûködése elsõsorban a hírszolgáltatás vizsgálatán keresztül tanulmányozható. Ennek érdekében a kuratórium elnöksége független szakértõ cégnél megrendelte a fõmûsoridõs híradó összehasonlító vizsgálatát. (A vizsgálat az MTV és a tv2 1999. november és december, valamint 2000. január hónapok 1-1 heti fõmûsoridõs híradóira irányult.)

A pártpolitikai kiegyensúlyozottság tekintetében a vizsgálat egyik legfõbb megállapítása az, hogy a kormányzat, a parlamenti többség és ellenzék egymáshoz viszonyított szereplési aránya az MTV fõmûsoridõs híradójában lényegében megegyezik a kereskedelmi televízió hírmûsorában, illetve az MTV 1997-1998-ban mért vonatkozó adataival. Kétségtelen tény, hogy a deklarált és szakmai szempontokból irányadónak tekintett (több külföldi országban is használatos) egyben kívánatos 1/3- 1/3-1/3-os arányhoz képest a kormányzat a parlamenti többséghez és a parlamenti kisebbséghez képest egyaránt túlreprezentált. Azonban tekintettel arra, hogy ezek az arányok a különbözõ kormányzati ciklusokban, illetve a különbözõ cégek által végzett vizsgálatokban - jelentéktelen eltérésekkel - azonosak, okkal feltételezhetõ, hogy a kormányzati (kormányoldali) túlsúlyt nem politikai szándék, hanem a szerkesztõi gyakorlat motiválja.

· Az MTV1 fõmûsoridõs híradóinak témastruktúrájában - a kereskedelmi programéhoz képest - a (szorongáskeltõ) katasztrófatematika ³ alul, a médiatörvény által külön is kiemelt témák (mûvelõdés, családok, hátrányos helyzetûek, fogyatékosok, nemzeti és etnikai kisebbségek, stb.) pedig felülreprezentáltak. Tehát az MTV1 hírstruktúrája kiegyensúlyozottabb, nagyobb arányban jeleníti meg a napi életvitelt segítõ információkat, összességében közszolgálati szempontból erõteljesebb.

• A kereskedelmi programnak a "katasztrófatematika" és a "negatív hírek" iránti egyébként is erõteljesebb beállítódását a "fontos hírek" arányai még jobban kiemelik. ⁴

A külföldi országok közül sajnos mindkét csatorna a távoli országokat helyezte elõtérbe, a szomszédos országokban történtekrõl lényegesen kisebb arányban tudósított.

Az MTV Rt. közszolgálati mûködésével kapcsolatosan nem megkerülhetõ tény, hogy a hatályos médiatörvény szerint az a mûsorszolgáltatás minõsül közszolgálatinak, amely Közszolgálati Mûsorszolgáltatási Szabályzat (KMSz) alapján mûködik. Ennek hiányában az MTV Rt. - a törvény betûje szerint - voltaképpen nem közszolgálati mûsorszolgáltató, illetve ebben az értelemben jelenleg is jogszabályellenesen mûködik. A kuratórium - hosszas késlekedést követõen - 1999 júliusában elfogadta a KMSz-t és azt ellenjegyzésre megküldte az ORTT-nek. Sajnos a testület a hozzá eljuttatott dokumentumot még nem ellenjegyezte, arról még nem foglalt állást. ⁵ Tekintettel arra, hogy a közszolgálati mûsorszolgáltatás szakmai és erkölcsi követelményrendszerét meghatározó legfontosabb

dokumentum a KMSz lenne, a közszolgálati normák kibontakozása és térnyerése érdekében szükség volna az ORTT mielõbbi döntésére.

• a mûsoridõ alakulása

Az elmúlt közel egy évtizedben az MTV folyamatosan, közel 80%-kal növelte mûsoridejét, amely 1999-ben összesen 830655 mûsorpercet tett ki. A mûsoridõ növekedése kétségkívül kedvezõ lehetõséget teremt a közönség minél teljesebb kiszolgálására. ⁶

• nézettségi adatok

Sajnos az MTV1 közönségarányának csökkenése a beszámolási idõszakban is folytatódott, az MTV2 nézettsége árnyalatnyival növekedett. (Az általános adatokon kívül ezt a tényt az is árnyalja, hogy 1999-ben a 100 legnézettebb magyarországi televíziós mûsor között az MTV Rt. 5 produkcióval szerepelt, mégpedig a sorrend 73., 85., 92., 93. és 100. helyein.)

A közönségarányra vonatkozó adatok értékelését nehezíti, hogy a vizsgálatokat ma monopolisztikus jelleggel egyetlen cég végzi Magyarországon és kétségtelen, hogy az alkalmazott globális, elsõsorban a lehetséges fogyasztókra irányuló megközelítés és metodika fõként a kereskedelmi televíziózás igényeinek felel meg, abban a közszolgálatisággal kapcsolatos sajátos követelményrendszer nem tükrözõdik. Az ilyen megközelítés alapján az MTV nézettségérõl nyert alacsony értékek pedig mintegy negatív visszacsatolásként mûködnek és tovább gyengítik az intézmény médiapiaci pozícióját. A közszolgálati televíziók tényleges teljesítményének megítéléséhez tehát a jelenlegi nézettségi vizsgálatoknál lényegesen specifikusabb eljárásokra volna szükség. (Egy bizonyos lakossági csoporthoz szóló közszolgálati mûsorszám az adott csoport jelentõs részét elérheti akkor is, ha egyébként az adott mûsort csupán a teljes lakosság töredéke nézi.) Másfelõl viszont e módszertani probléma tudatában is belátható, hogy ha a nézõszám csökkenésének folyamata belátható idõn belül gyökeresen nem változik meg, az alacsony nézettség hovatovább az MTV nemzeti közszolgálati televízió voltát is veszélyeztetni fogja. A romló közönségarányt önmagában nem indokolhatja, hogy az MTV programjai a piacvezetõ kereskedelmi csatornák kínálatánál kulturális és intellektuális értelemben jóval igényesebbek, ezért lehetséges nézõi köre eleve szûkebb. (E leegyszerûsítõ magyarázat elfogadása a magyar társadalom alacsony igényszintjének tételezését jelentené, noha tagadhatatlan, hogy az alacsonyabb igényszintû kereskedelmi programok a lakosság nem csekély hányadára gyakorolnak vonzó hatást.) A nézõszám csökkenésének egyik tényleges oka az lehet, hogy az intézmény körüli vélt, vagy valós problémák - alighanem piaci, hirdetéspolitikai érdekekkel is összefüggésben - nagy hangsúllyal jelentek meg a nyilvánosságban, ezért az elmúlt években az MTV-nek "rossz híre" kerekedett a közvéleményben és ez a mûsorfolyam megítélésére is kedvezõtlenül hatott. Holott nyilvánvalónak tûnik, hogy a mûsorfolyam összességében sokkal jobb, mint az a kép, ami arról a lakosság körében kialakult. A belsõ viszonyok további konszolidálása mellett e helyzet megváltozását bizonyára segítené, ha az MTV (különösen képernyõs munkatársai körében) nagyobb gondot fordítana nemzeti közszolgálati identitásának kimunkálására és megerõsítésére, továbbá ilyen identitásának tudatosabb és hitelesebb kifejezésére a belsõ és külsõ nyilvánosságban. Olyan arculati és PR munkára gondolhatunk, amely - a vizuális arculat, a promóciós tevékenység és a "logo" által megerõsítve - mindenekelõtt a határozott értékválasztáson, annak vállalásán és képviseletén, valamint a nézõkkel való "párbeszéden" alapul.

A beszámolási idõszakban - immár az új vezetés irányításával - a Magyar Televízió (1999 szeptemberében) új mûsorrendet vezetett be. A régi és az új mûsorszerkezet összehasonlítása alkalmat ad a közszolgálati mûködéssel kapcsolatos néhány következtetés levonásához.

A médiatörvény 2.§ 19. pontja - nem kizárólagos jelleggel és szakmailag talán vitathatóan - felsorolja azokat a mûsortípusokat, amelyek "különösen" közszolgálati mûsorszámoknak tekinthetõk. Megállapítja továbbá, hogy a közszolgálati mûsorszolgáltatók feladata "többségében közszolgálati mûsor szolgáltatása ..." E paragrafus 18. pontja kimondja azt is, hogy közszolgálati mûsor (azaz program) az, "melyben a közszolgálati mûsorszámok meghatározó szerepet játszanak ..."

A beszámolási idõszakban az MTV két programjában hónapról hónapra 57,7 és 64,5% között alakult a hivatkozott törvényhely szerint közszolgálatinak minõsülõ mûsorok aránya. A két program összehasonlító adataiból kitûnik, hogy az MTV1-n a közszolgálati mûsorok aránya éppencsak meghaladja az 50%-ot, az MTV2-n pedig eléri a 2/3-os arányt. Az új mûsorrend ezeket az arányokat érdemben nem változtatta meg. Megállapítható tehát, hogy a teljes lefedettséget biztosító MTV1-es program helyett a "különösen közszolgálati" jellegû mûsorok döntõen a lakosság mintegy 40%-a számára nem elérhetõ MTV2-es programon jelennek meg. A tematikai hangsúlyok ilyen eloszlása (pontosabban elosztása) bizonyára alapvetõen összefügg a finanszírozási meghatározottságokkal. Ugyanakkor az adatok felvetik azt a kérdést, hogy a közszolgálati mûsorszámok 1999. évi összesített 50,9%-os aránya - bár kétségtelenül a mûsorszámok "többségét" jelenti - megfelel-e annak a követelménynek, amelyet a törvényalkotók "meghatározó szerep"-ként fogalmaztak meg? A közszolgálatiság és a finanszírozhatóság követelményei közötti jelenlegi súlyos ellentmondások feloldása aligha képzelhetõ el a közszolgálati mûsorszolgáltatók finanszírozására vonatkozó törvényi rendelkezések gyökeres átalakítása nélkül.

A mûsorfolyam tematikai arányai tovább árnyalják az MTV közszolgálati mûködésérõl kialakítható képet. A két program összes mûsoridejét tekintve az új mûsorrend nyomán a hír- és aktuális mûsorok aránya némileg nõtt, a mûvészeti-, tudományos- és kulturális mûsorok aránya pedig némileg csökkent. Egyéb érdemi változás nem történt. A programok szerinti bontás azt mutatja, hogy az MTV1-en szeptembertõl a hírmûsorok aránya kismértékben növekedett, az információs mûsoroké kismértékben csökkent az elõzõ idõszakhoz képest. Az MTV2 vonatkozó adatai szerint összes mûsoridején belül jelentõsebben csökkent a szórakoztató, továbbá a mûvészeti-, tudományos-, kulturális- és oktatási mûsorok, másfelõl jelentõsebben nõtt a hír-, a sport- és a zenei mûsorok aránya. Az összmûsoridõt tekintve az új mûsorrend tehát elsõsorban az MTV2 tematikai arányait érintette.

A globális tematikai arányok alakulásához képest az új mûsorszerkezet jelentõsebb változásokat eredményezett a fõmûsoridõben. A két program összevont adatai alapján ezt az idõsávot tekintve szembeötlõ a sportmûsorok arányának megkettõzõdése, elsõsorban a nem zenés fikciós mûsorok rovására. Az eredetileg is alacsonyabb arány miatt óvatosabban értékelendõ, de megemlítendõ, hogy az új mûsorrendben oktatási mûsor a fõmûsoridõben már egyik programon sincs, másfelõl viszont némileg emelkedett a fõmûsoridõs mûvészeti-, tudományos- és kulturális mûsorok aránya.

A két csatorna szerinti bontás azt mutatja, hogy az MTV1 fõmûsoridejében az új mûsorrend nyomán - alighanem megint csak pénzügyi okokból - számottevõen több a szórakoztató és a sportmûsor, a MTV2-n pedig a sport- (közel háromszoros növekedés!), a mûvészeti-, tudományos- és kulturális mûsor.

Összefoglalóan megállapítható, hogy az új mûsorrend elsõsorban a közönségarányt leginkább meghatározó fõmûsoridõ tematikájában hozott érdemi változásokat. Ebben az idõszakaszban az MTV1 programját elsõsorban a "könnyû szórakoztatás", az MTV2-ét pedig "a könnyû szórakoztatás" és az igényesebb kulturális mûfajok együttesen határozták meg. Az elõzõ Országgyûlési beszámolókban többször is felbukkant a minõsítés, miszerint az MTV mûsorfolyama közszolgálati feladatokat is betöltõ kvázi kereskedelmi program. E terminust kölcsönözve a jelen beszámolási idõszak mûsorrendi változásai úgy összegezhetõek, hogy - a meghatározó jelentõségû fõmûsoridõben - az MTV1 arculata és tematikája kismértékben kereskedelmi, az MTV2-é pedig kifejezettebb mértékben közszolgálati irányba változott.

• általános követelmények

A médiatörvénynek a hazai, a közszolgálati és a hírmûsorok arányára vonatkozó általános mûsorszerkezeti követelményei az MTV teljes mûsorfolyamában - azon belül hangsúlyosabban az MTV2 programjában - teljesültek. (Mt. 7-8.§) Ez alól kivételt képez a hazai, külsõ vállalkozóknál készült mûsorok aránya, amely a teljes tavalyi évben az elõírt 15% helyett a két programon összesen 9,7%-ot tett ki. (Mt. 7.§/1/) Figyelmet érdemlõ, hogy a földi sugárzású, tehát teljes országos lefedettségû MTV1 fõmûsoridejében a médiatörvény szerinti közszolgálati programok aránya csupán 1/3 részt, a Híradót leszámítva pedig csupán ¼ részt tett ki.

Törvényi kötelezettségek teljesülése a mûsorfolyamban (1)

• a közszolgálati mûsorszolgáltatással kapcsolatos külön követelmények

A nemzetiségi, a magyar és az európai eredetû mûsorok idõarányára vonatkozó törvényi elõírás (Mt. 28.§/1a/) ugyancsak teljesült mindkét csatornán, bár a beszámolási idõszakban a magyar és az európai mûsorokra fordított idõ az MTV1-en és MTV2-n egyaránt csökkent. A nem európai mûsorok különösen az MTV1 fõmûsoridejében jelentkeztek, arányuk ebben a periódusban az európai mûsorokénak közel duplája volt. (Ez az adat minden bizonnyal összefügg azzal, hogy a nemzeti fõadón a "könnyû szórakoztató" mûfaj hangsúlyosabbá vált.)

Több egyéb szempontból azonban nem sikerült maradéktalanul megfelelni a közszolgálati mûsorszolgáltatásra vonatkozó külön elõírásoknak. A követelményhez képest különösen jelentõs az elmaradás az új, hazai gyártású ifjúsági és gyermekmûsorok bemutatásában. A csatornák szerinti bontásból kitûnik, hogy a magyar filmekre vonatkozó elõírás teljesítése az MTV2-nek tulajdonítható, míg a nemzeti fõadón bemutatott filmeknek csupán 16,4%-a hazai alkotás. A törvényi kötelezettségekhez képest - mindkét programon - a nem saját, de magyarországi gyártású mûsorok tekintetében is jelentõs elmaradás mutatkozik. A fõmûsoridõ vonatkozó adatai újfent nyomatékosítják azt a fentiekben is jelzett tendenciát, hogy az MTV két programja közül közszolgálati szempontból a lakosság tekintélyes hányada által nem fogható MTV2-es program tekinthetõ meghatározónak.

Végül megjegyezzük, hogy - bár erre vonatkozó konkrét törvényi elõírás nincs - a kuratórium kívánatosnak tartja a feliratozott mûsorok arányának növelését annak érdekében, hogy az MTV programjai a hallássérült nézõk számára is hozzáférhetõbbé váljanak.

• reklámkorlátozások

A Magyar Televízió havonta átlagosan 2075 perc reklámot és társadalmi célú hirdetést sugárzott, azaz több mint 34 órát. Az MTV1 összmûsoridejének 4,2%-a, az MTV2 teljes adásidejének 2,1%-a. reklám. Fõmûsoridõben az MTV1-en nagyobb szerephez jutott a reklám (7,1%) mint a vallás, az oktatás, a mûvészet, a tudomány, a kultúra, az információ és a zene. A médiatörvény ( 24.§) elõírása szerint a közszolgálati mûsorszolgáltatónál a reklám idõtartama egyetlen - bármiként számított - mûsorórában sem haladhatja meg a hat percet, a napi mûsoridõ átlagában pedig a napi öt percet. 1999-ben a két programon összesen 351(!) esetben történt reklámidõ-túllépés, összesen 268 percben. Az MTV Rt. vezetése a túllépéseket elsõsorban mûsoridõcsúszásokkal és ezzel kapcsolatos technikai nehézségekkel magyarázta. Az idõkorlátozások túllépése miatt az ORTT több alkalommal bírsággal sújtotta a részvénytársaságot. A reklámidõ-túllépések problémájának kiküszöbölése elsõsorban a jobb és pontosabb adáslebonyolítástól várható. Az MTV óránként átlagosan 3,6 perc reklámot sugárzott. Társadalmi célú reklámok közzétételére összesen 2064 percben, azaz naponta átlagosan 15,8 percben adott lehetõséget. Ez a szám az összreklámidõ 18,8%-a.

• Az MTV Rt. intézkedései az ORTT Panaszbizottságának állásfoglalásai nyomán

• A vonatkozó idõszakban az ORTT-határozatok ellen az MTV Rt. 1 alkalommal kereseti

kérelmet terjesztett elõ a Fõvárosi Bírósághoz.

Közszolgálati szempontból a Magyar Televízió mûködése mintha bizonyos paradoxont mutatna. Nyilvánvaló - ezt vonatkozó szakmai tanulmányok is alátámasztják - hogy versenytársaihoz képest mûsorai összességében szélesebb tematikájúak, igényesebbek, tehát "közszolgálatibbak". A beszámolási idõszakban is sok olyan új mûsor jelent meg a Magyar Televízió képernyõjén, amelyek minden tekintetben kielégítik az intézménnyel szemben támasztható mûsorpolitikai, közszolgálati követelményeket. Ugyanakkor mintha ez az identitás és arculat még nem szervezõdött volna határozott, a belsõ és külsõ kommunikációban is megjelenõ "közszolgálati ideológiává és stratégiává." Ennek az is akadálya lehet, hogy a médiatörvény gazdasági értelemben olyan versenyhelyzetbe kényszeríti az MTV-t, amelyben - a törvény által megadott feltételek közepette - eleve szinte leküzdhetetlen hátrányból indul. A pénzügyi helyzet szorításában tehát az intézmény - a nézõszám növelése, következményesen a nagyobb reklámbevétel reményében - mûsorpolitikai engedményekre kényszerül: különösen az esti fõmûsoridõben és különösen a "nemzeti fõadón" programjában a "könnyû szórakoztatás" hangsúlyozódik. Paradox módon azonban éppen e mûfajban nehezen válhat a kereskedelmi csatornák erõteljes versenytársává, mivel azok ebben (sajátos lehetõségeik és mûködési filozófiájuk miatt) alighanem hitelesebbek és "jobbak," így fennáll a veszélye, hogy az MTV azokat a nézõi csoportokat is elveszíti, amelyek egyébként fogékonyabbak lennének az igényesebb, közszolgálati szempontból színvonalasabb mûsorok iránt. A kuratórium feltevése szerint a csökkenõ nézõszám (és bevételek) à mûsorpolitikai engedmények à kevésbé igényes (fõmûsoridõs) mûsorok à további nézõszámcsökkenés à kevesebb bevétel "ördögi körébõl" az MTV elsõsorban a színvonalas nemzeti közszolgálati identitás és arculat erõteljesebb kimunkálása, illetve markánsabb megjelenítése és képviselete révén törhetne ki. A kuratórium a maga részérõl és eszközeivel kész ilyen stratégia ösztönzésére és támogatására.

Az 1996. évi I. tv. (médiatörvény) az MTV Rt. gazdálkodásának ellenõrzését a kuratórium elnökségének jogkörébe utalja. Az 1999. év februárjában újonnan megválasztott elnökség az elõdei által követett gyakorlatot - annak érzékelhetõ hiányosságai miatt - nem vehette át. A megújított ellenõrzési gyakorlat szerint a július 7-én újjáválasztott felügyelõbizottsággal szorosabb együttmûködést alakított ki az elnökség (minden az MTV Rt.-t érintõ elnökségi napirendi pont tárgyalásához meghívta, a rendelkezésre álló dokumentumokat kölcsönösen átadták egymásnak). Az objektív helyzetmegítélés szempontjából nagyon hátrányos volt, hogy sem az új elnökség megválasztásának idõpontjában, sem késõbb, az MTV Rt. elnökének megválasztása alkalmával és idõpontjában nem készült gazdasági átvilágítás az akkori pénzügyi, vagyoni, jogi, szervezeti helyzet rögzítésére, feltérképezésére. Erre a gazdasági átvilágításra pedig szükség lett volna.

Az elnökség a beszámolási idõszakban heti rendszerességgel ülésezett, és minden alkalommal napirendi téma volt az MTV Rt. gazdálkodása, létszámhelyzete, valamint az év utolsó harmadában a Bojtár utcai televízióstúdió kibõvítésével felépítésre kerülõ új MTV központ terve és annak tervezési, elõkészítési folyamata.

Az MTV Rt. jobb gazdasági információs adatszolgáltatásának megteremtése érdekében az év közepétõl megkezdõdött az ún. vezetõi információs rendszer kidolgozása azzal az elvárással, hogy elektronikus adatfeldolgozási rendszerré váljon a késõbbiekben. A kész (még nem számítógépesített) adatszolgáltatási rendszer az év végére készült el. Bevezetése már a következõ beszámolási idõszak elejére esett.

Fontos változtatás volt az eddigi gyakorlathoz képest, hogy a kuratórium elnöksége elõírta, hogy a következõ, 2000. év üzleti tervét még az elõzõ évben készítse el az MTV Rt. vezetése. Az üzleti terv készüljön el olyan idõben és formában, amely módot ad az 1999. év végi kuratórium általi elfogadásra. Ez az elvárás teljesült is, 1999 õszén az elnökség, mind a kuratórium több alkalommal tárgyalta a következõ év üzleti tervét, így annak elfogadása már a 2000. év elsõ hónapjában megtörténhetett (szemben az elõzõ évek gyakorlatával, amikor is csupán az ötödik hónap körül fogadták el az adott év "tervét").

A beszámolási idõszakra esett több az MTV Rt. gazdálkodását érintõ, ezzel együtt a közvéleményben is komoly figyelmet kiváltó döntés, amelyekhez a fent említett médiatörvény elõírásai szerint az Elnökségnek határozatban kellett hozzájárulnia. Ezek a döntések:

A fenti három üzleti esemény 11533 millió forint bevételt hozott ugyan, de a létszámleépítés költségcsökkentõ hatása csak a következõ évben jelentkezik.

A fennmaradó összeget pedig a már felhalmozódott tartozások egy részének rendezésére használták fel. Ebbõl 3400 millió forintot az APEH számára utalt át az MTV a fennálló köztartozások egy részének rendezésére.

Ellenõrzési szempontból a létszámleépítések támogatására adott összeget a Pénzügyminisztérium a közalapítvány Kincstárnál vezetett számlájára utalta és a kifizetések az MTV Rt. rendelkezése alapján történtek. A felhasználás folyamatát így a Kormányzati Ellenõrzési Hivatal is ellenõrizni tudta. A közalapítvány elnöke hasonló eljárást javasolt az ÁPV Rt. által fizetett 6000 millió Ft-os vételár esetében is, de az MTV Rt. vezetése ezt a kontrollt már nem fogadta el.

Az év végén a mellékelt 1999. évi mérleg és eredménykimutatás jellemezte a helyzetet. A fejezet végén található mellékletek az éves üzleti adatsorok egymás mellé helyezésével és néhány fõbb szám összehasonlításával bemutatják az utóbbi három év fõbb trendjeit. Az 1996-os év adatai némileg megtévesztõk, mert az MTV Rt.-t év közben alapították ezért az üzleti adatok nem a teljes évet tükrözik.

A táblázatok és grafikonok mindegyike jelentõs romlást mutat. Összefoglalóan kijelenthetõ, hogy az MTV Rt. 1999. év végén súlyos krízishelyzetben volt, illetve van. A következõ év csupán nagyon fegyelmezetten visszafogott költséggazdálkodással és a bevételek szintentartásával vihetõ végig, annak érdekében, hogy az MTV Rt. a 2000. évben ne veszítse el teljes alaptõkéjét. Ez a feladat nagy felelõsséget jelent az MTV Rt. napi pénzügyeinek irányításával foglalkozó vezetõk számára.

Az év végéig megvalósított ún. "konszolidáció" csupán a már elõzõleg felhalmozott terhek, elkötelezettségek, adósságok egy részének rendezésére voltak elegendõek. Amint azt a mellékelt "saját tõke / kötelezettségek" címû grafikonon jól lehet látni, ez a folyamat az MTV Rt. tõkéjének feláldozásával járt és jár. Az 1996 óta bekövetkezett szabályozóváltozások is hátrányosan érintették az MTV Rt. gazdálkodását (a mellékelt 9. számú összesítés szerint).

A kuratóriumunk által az Országgyûlés részére írt elõzõ beszámolónkban leírtuk: "A Magyar Televízió Részvénytársaság ma már nem képes önerejébõl megvalósítani az anyagi helyzetét stabilizáló programot. A nagyon szigorúnak ígérkezõ 1999. évi üzleti terv megvalósítása az állami költségvetés hathatós segítségét is igényli." Sajnos ez a megállapítás még jelenleg is érvényes. Az MTV Rt.-nek további külsõ segítségre van szüksége alaptõkéjének részbeni megõrzéséhez, illetve mûködõképességének megtartásához.

Az elnöki pályázat gyújtópontjában a "végtermék", tehát a mûsorfolyam megújítása állt. Ennek érdekében elsõsorban az MTV Rt. szervezetének és gazdálkodásának új alapokra helyezése, a likviditás helyreállítása és mindezzel összefüggésben az alkalmazotti létszám ésszerû csökkentése és a technika fejlesztése szükséges. Az elnöki pályázat szerint a közszolgálati televízió alapvetõ feladata a hiteles tájékoztatás, a mûvelõdés segítése, a nemzeti és egyetemes kulturális értékek megõrzéséhez és terjesztéséhez való hozzájárulás. Összességében nem csupán értékek közvetítése, hanem teremtése is. Ennek érdekében az MTV1-re elsõsorban a kulturált szórakoztatás feladata hárul, míg a klasszikus közszolgálati mûsorokat fõleg az MTV2 szolgáltatja. E célok elérése olyan átlátható, pazarlásoktól mentes gazdálkodást feltételez, amely a társadalmi átalakulás viszonyrendszerében - üzleti és gazdasági etikai értelemben - normaképzõ erõvel is bír. Ezen belül a megteendõ konkrét intézkedések: az intézmény mielõbbi hatékonnyá és költségérzékennyé tétele, átlátható szervezeti rendszer kialakítása, jelentõs létszámcsökkentés és gyors technikai, technológiai megújítás. A pályázat szerint a kitûzött célok megvalósításához elengedhetetlen, hogy az MTV1 mûholdon, az MTV2 pedig földi rendszereken keresztül is foghatóvá váljék.

• A pályázati célkitûzések megvalósulásának értékelése 7

Kétségbevonhatatlan tény, hogy az öröklött helyzet a célkitûzések megvalósítását nagymértékben nehezítette.

A megalakulását követõ két esztendõben az MTV Rt. nagymértékben felélte meglévõ forrásait, súlyos likviditási válságba sodródott, közönségaránya, ezzel együtt pedig presztízse és hitele is csökkent. A kilábalás érdekében a vezetés - a kuratórium elnökségének jóváhagyásával - a még megmaradt ingatlanvagyon értékesítése mellett döntött. A forráshiányt azonban ez a lépés sem szüntette meg, csupán mérsékelte. Ezzel párhuzamosan számos megszorító, a kiadásokat visszafogó intézkedés történt, melyek közül a mintegy 1000 fõs létszámcsökkentés volt a legjelentõsebb. (A vonatkozó munkaügyi rendelkezések miatt e lépés pénzügyi hatásai a 2000. évben jelentkeznek.) A létszám csökkenésével párhuzamosan gyökeresen megújult az rt. vezetése, a vezetõ posztok döntõ többségét ma új, az elõzõnél fiatalabb szakembergárda tölti be. A teljes szervezeti rend átalakítása azonban csak részlegesen történt meg, a beszámolási idõszak végén az intézmény még mindig csak ideiglenes Szervezeti és Mûködési Szabályzat alapján mûködött. A mûsorfolyam átalakítása érdekében új mûsorrend bevezetése történt meg, annak általános tendenciája az elnöki pályázatba foglalt elképzeléseket tükrözi. Tehát a fõadó az erõs információs-hírszolgáltató jelleg mellett inkább szórakoztat, az MTV2-es program pedig erõteljesebb közszolgálati arculatot öltött. (E változási irányok ellentmondásaira a közszolgálati mûködéssel kapcsolatban már utaltunk.)

A pályázati célkitûzések teljesülésével kapcsolatban összefoglalóan megállapítható, hogy a beszámolási idõszakban a mûsorszolgáltatás és gazdálkodás területein több nagy horderejû intézkedés történt, amelyek megfeleltek az rt. elnöke eredeti szándékainak. Ezzel együtt sem állítható azonban, hogy az öröklött súlyos nehézségek leküzdésében sikerült volna áttörést elérni. Inkább az fogalmazható meg, hogy az intézmény átalakítása megkezdõdött, a választott irány alapvetõen helyes, a megnyugtató konszolidációhoz azonban további erõfeszítések és kormányzati támogatás, nem utolsósorban pedig a jelenleginél alkalmasabb törvényi, jogszabályi háttér szükségeltetik.

Személyi adatok:

• dr. Szabó László Zsolt, született 1963-ban Orosházán.

Iskolai végzettségek:

• jogi szakokleveles közgazdász (ELTE Jogi Továbbképzõ Intézet, 1994 - 1996)
• közgazdász doktor (Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem, 1990 - 1991)
• okleveles közgazda (Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetem, 1982 - 1987)

Munkakörök:

• elnök - (Magyar Televízió Rt., 1999 -)
• gazdasági és mûszaki alelnök (Duna Televízió Rt., 1998 - 1999)
• gazdasági alelnök (Duna Televízió Rt., 1997 - 1998)
• gazdasági igazgató (Duna Televízió Rt., 1996 - 1997)
• hírigazgató (Duna Televízió Rt., 1995 - 1996)
• fõszerkesztõ, Gazdasági Fõszerkesztõség (Duna Televízió Rt., 1993 - 1995)
• vezetõ szerkesztõ (Zöld Újság Rt., 1992 - 1993)
• felelõs szerkesztõ (Harlequin Magyarország Kft., 1991 - 1992)
• szerkesztõ (Kossuth Könyvkiadó, 1987 - 1991)

Nyelvtudás:

• orosz (szakmai felsõfok)
• német (szakmai középfok)
• angol (középfok)

¹A megválasztott elnök szakmai életrajza a mellékletben!

² Ezt illetõen visszautalunk elõzõ beszámolónk erre vonatkozó fejezetére.

³ A "katasztrófák" közé sorolódott minden, valamilyen szerencsétlenségrõl, megrázkódtatásról szóló hír: a háborús események, a természeti csapások, a terrorcselekmények, a bûnügyi esetek stb.

⁴ "Fontos hírek"-nek tekintette a vizsgálat azokat, amelyek szerepeltek a headline(ok)-ban + a hírsorrend elõkelõ helyén szerepeltek + a rájuk fordított idõ a híregységekre fordított átlagos idõt meghaladta.

⁵ Jelen beszámoló készítéséig, illetve kuratóriumi tárgyalásáig ez az állapot nem változott.

⁶ E tekintetben újabb örvendetes esemény az m2-es program mûsoridejének további emelkedése.