Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: ORTT) az Országgyûlés felügyelete alatt álló, önálló jogi személy, amely a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó jogszabályok értelemszerû alkalmazásával gazdálkodik.

A Testület költségvetését - a Testület javaslata alapján, az Országgyûlés költségvetési ügyekben hatáskörrel rendelkezõ bizottságának elõterjesztésére - az Országgyûlés önálló törvényben, az 1996. évi I. sz. tv. 77. § (3) bekezdésében meghatározott források terhére, a 84. §. (2) és (3) bekezdése szerinti keretek között hagyja jóvá.

Gazdálkodását az Állami Számvevõszék ellenõrzi.

A Testület az új költségvetés jóváhagyásáig a korábbi jóváhagyott költségvetése alapján mûködik.

A Testület székhelye Budapest.

A Testület irodája a Testület hivatali szerve.

Az ORTT elõirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából teljes jogkörrel rendelkezõ költségvetési szerv.

Az elõirányzatok feletti rendelkezési jogosultság - a jogszabályok keretein belül - kiterjed az elõirányzat-felhasználásra, a kiemelt elõirányzatok elõirányzat-módosításának kezdeményezésére, az elemi költségvetésben szereplõ kiemelt elõirányzatokon belüli elõirányzat-módosításra.

Az ORTT gazdálkodása megszervezésének módjára tekintettel önállóan gazdálkodó költségvetési szerv.

Az ORTT, mint önálló gazdálkodó, teljes jogkörrel rendelkezõ költségvetési szerv, a Magyar Államkincstár ügyfele.

Az ORTT-nek, mint önállóan gazdálkodó költségvetési szervnek saját gazdasági szervezetével kell megoldania:

- a tervezéssel,

- az elõirányzat-felhasználással,

- a hatáskörébe tartozó elõirányzat-módosítással,

- az üzemeltetéssel, fenntartással, mûködtetéssel,

- beruházással,

- a vagyon használatával, hasznosításával,

- a munkaerõ-gazdálkodással,

- a készpénz-kezeléssel,

- a könyvvezetéssel és a beszámolási kötelezettséggel,

- az adatszolgáltatással kapcsolatos összefoglaló és a saját szervezetére kiterjedõ feladatokat.

Az elemi költségvetés készítésére kötelezett, az elõirányzatok felhasználásáról és a gazdálkodásáról, a költségvetési szervek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségérõl szóló kormányrendelet elõírásai szerint éves beszámolót készít, melyet az Rtv. 43.§-ának (1) bekezdésében meghatározott beszámolóval együtt 1998. március 1-éig terjeszt az Országgyûlés elé.

Az ORTT 1997. évi költségvetése

Az Országos Rádió és Televízió Testület éves költségvetését, a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. I. törvény 32.§-ának (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelõen az országgyûlés az 1997. évi LXIII törvényben hagyta jóvá.

A fenti törvény 1. számú illetve 2. számú melléklete tartalmazza az ORTT 1997. évi költségvetésének kiadási és bevételi oldalát. (1.sz. melléklet)

A Testület jelezte, hogy a pénzmaradvány meghatározott hányada kötelezettségvállalással terhelt, elsõsorban olyan felhalmozási kiadás, amely nélkülözhetetlen a megkezdett munkálatok befejezéséhez, a zavartalan mûködéshez. Ugyancsak jelezte, hogy - az induló 1996-os évet leszámítva – a Médiatörvény nem engedi meg az elsõdleges forrásoknál az állami költségvetési támogatás szerepeltetését az ORTT költségvetésének bevételi oldalán, elismerve ezzel is a kormányzattól való közvetlen pénzügyi függetlenséget. Ezt a véleményt továbbra is fenntartja a Testület, és jogilag aggályosnak tartja az önálló törvény 2. sz. mellékletének 3. pontját, mert az nevesíti az 1996. évi költségvetés maradványát, holott ilyen bevételi jogcímet a Médiatörvény nem ismer.

2.) Az ORTT az 1997. évi LXIII. törvény 5.§-ában foglaltak alapján, az 1997. évi költségvetés végrehajtásáról beszámolót készít, melyet az 54/1996 (IV.12.) számú kormányrendelet 3.§ (1) bekezdésében foglaltak alapján állít össze.

Az ORTT 1997. évi költségvetését jóváhagyó 1997. évi LXIII. törvény 2.sz. melléklete tartalmazza a költségvetés bevételi oldalát, melyben az üzemben tartási díjból kapható összes támogatás 276.000 eFt.

Az 1.222 eFt-os többlet átutalás természetesen nem lehet forrása az 1997. évi kiadásoknak.

A ORTT pénzeszközeinek 1997. december 31-i záró állománya 10.514 eFt.

Figyelembe véve az 1997. évvégi összes szállítói kötelezettség bruttó értékét– 8.807 eFt – a fennmaradó szabad, tehát kötelezettségekkel nem terhelt pénzeszköz állomány tartalmazza az 1.222 eFt-os többlet átutalást.

Mûködési bevételként 533eFt eszközök értékesítésébõl, 467eFt magyar és idegen nyelvû pályázati feltételek értékesítésébõl, valamint 32 eFt általános forgalmi adó visszautalásából realizálódott.

Az ORTT 1997. évi összes bevétele 278.254 eFt volt.

1997-ben az ORTT kiadásainak további forrása az 1996-ban kapott központi költségvetési támogatásból származó 1996. évvégi pénzmaradvány – 215.446 eFt.

A személyi juttatások kiadásai tartalmazzák mindazon juttatásokat, melyek köztisztviselõkrõl szóló törvény alapján az ORTT köztisztviselõit megilletik.

A rendszeres személyi juttatás 133.713 eFt volt, mely a köztisztviselõk besorolás szerinti alapilletményét, illetménykiegészítését és illetménypótlékát tartalmazza.

A nem rendszeres személyi juttatás 19.612 eFt volt, melybõl a köztisztviselõket megilletõ ruházati költségtérítés 3.424 eFt, az üdülési hozzájárulás 2.168 eFt, valamint a közlekedési költség és étkezési hozzájárulás 4.075 eFt.

Külsõ személyi juttatásként 21.783 eFt megbízási díjat fizettünk ki.

Az ORTT létszáma 1997. december 31-én 113 fõ volt.

• Munkaadókat terhelõ járulékok

A társadalombiztosítási járulékalapot képezõ személyi juttatások után kifizetett összes társadalombiztosítási járulék 64.787 eFt volt, ezen belül 47.982 eFt volt a rendszeres személyi juttatások utáni társadalombiztosítási járulék.

Munkaadói járulékok címén 6.543 eFt, egészségügyi hozzájárulás címén 2.142 eFt kiadásunk volt.

Az eszközök beruházásával kapcsolatos összes kiadás 38.990 eFt volt.

Ezen belül immateriális javak, szoftverek beszerzésére 14.684 eFt-ot, sokszorosítási eszközök beszerzésére 1.528 eFt-ot, számítástechnikai eszközök beszerzésére 11.121 eFt-ot, bútorok vásárlására 4.719 eFt-ot, valamint kommunikációs és egyéb eszközök beszerzésére 6.938 eFt-ot fordítottunk.

Az irodahelységek átalakításával kapcsolatos felújítási kiadás összesen 642 eFt volt.

Az összes felhalmozási kiadás 39.632 eFt.

A pénzkiadással járó eszközbeszerzéseken túl 1997-ben további növekedésre került sor a befektetett eszközök állományában.

A Kincstári Vagyoni Igazgatóság birtokbaadási jegyzõkönyve alapján könyvjóváírással az ORTT eszközállományába került a Budapest VIII. Reviczky u. 5. sz. alatti ingatlan. Az épület bruttó értéke - a telekkel együtt – 333.678 eFt, az épület nettó értéke az átvételkor 304.791 eFt. Az ingatlan kezelése (õrzés, fenntartás, üzemeltetés) a Kincstári Vagyoni Igazgatósággal megkötött vagyonkezelési szerzõdés alapján történik.

A Vagyonkezelési Szerzõdés leglényegesebb momentumai az alábbiak:

A Vagyonkezelõt megilletik a tulajdonos jogai és terhelik a tulajdonos kötelezettségei – ideértve a számvitelrõl szóló 1991. évi XVIII. törvény szerinti könyvvezetési és beszámolókészítési kötelezettséget is – azzal, hogy a részére vagyonkezelés céljából átadott vagyont nem értékesítheti, illetve arra zálogjogot és haszonélvezeti jogot nem alapíthat.

Amennyiben a Vagyonkezelõ a használat jogát – bármilyen jogcímen – harmadik fél részére átengedi, köteles az adott vagyontárgy (ingatlan) állapotát oly módon rögzíteni, hogy az alkalmas legyen egy késõbbi idõpontban történõ esetleges állapotváltozás mértékének egyértelmû maghatározásához.

A vagyonkezelõ a meghatározott kincstári vagyon értékének megõrzése érdekében biztosítást köteles kötni saját kockázatára. Használatba adás esetén a Vagyonkezelõ a biztosítás összegét átháríthatja a használóra.

Vagyonkezelõ 10 évnél hosszabb idõre szóló bérleti – haszonbérleti szerzõdést nem köthet.

Az ORTT 1997-ben felmerült dologi kiadásai egyrészt az intézmény folyamatos mûködésével kapcsolatban fölmerült ügyviteli, készletbeszerzési kiadások, másrészt az épület és az eszközök üzemeltetésével, karbantartásával és javításával kapcsolatos kiadások, valamint az intézményi mûködéshez és szakmai tevékenységhez igénybe vett szolgáltatási kiadások.

Irodaszerekre, papírra és egyéb irodai készletek beszerzésére az ORTT 1997-ben összesen 7883 eFt-ot fordított.

A kommunikációs rendszer üzemeltetése és karbantartása 15.546 eFt-ba, míg a számítástechnikai eszközök mûködtetése és karbantartása 13.784 eFt-ba került.

A jármûvek összes üzemeltetési és fenntartási kiadása 11.949 eFt volt.

A kiküldetéssel, a reprezentációval, valamint a hirdetésekkel kapcsolatban felmerült összes kiadás 14.583 eFt.

A dologi kiadások között kiemelkedõ helyet foglalnak el a szolgáltatásokkal kapcsolatos kiadások, melyek egy része az intézmény általános mûködéséhez szükséges anyagi és nem anyagi szolgáltatások, másrészt pedig szakmai tevékenységhez kapcsolódó nem anyagi jellegû szolgáltatások.

A nem anyagi szolgáltatások teljes részletezését a mellékletben a dologi kiadások 10. pontja tartalmazza.

A dologi kiadások közé tartozik a munkáltató által fizetett személyi jövedelemadó 9.174 eFt, ami a személyi jövedelemadóval terhelt költségtérítések után fizetett személyi jövedelemadót, valamint az ORTT tulajdonában lévõ hivatali gépkocsik után fizetett személyi jövedelemadót tartalmazza.

A dologi kiadásokkal kapcsolatban felmerült és kifizetett összes általános forgalmi adó 21.017 eFt.

Az összes dologi kiadás 187. 917 eFt volt.

Az ORTT pénzeszközének 1997. december 31-i állománya 10.514 eFt.

A pénzállomány fedezetet nyújt a 8.807 eFt-os szállítói kötelezettségekre, valamint tartalmazza a Mûsorszolgáltatási Alaptól kapott 1.222 eFt-os többlettámogatást is.

Az ORTT 1997. évi költségvetésérõl szóló 1997. évi LXIII. törvény 2. melléklete szerint ugyanis a Mûsorszolgáltatási Alap által átutalható összes 1997. évi támogatás összege 276.000 eFt lehet.

Az 1997. évi összes kiadások alakulása elõirányzatonként

Megjegyzés: A tartalék teljes összegét (10.000 eFt.) dologi kiadásokra fordítottuk.

Az ORTT az 1997. évi költségvetés végrehajtása során a kiadási fõösszeg elõirányzatát 96,9%-ra teljesítette. A kiemelt elõirányzatok közül a munkaadót terhelõ járulékok kisebb mértékben, míg a dologi kiadások nagyobb mértékben lépték túl az eredeti elõirányzatot.

A munkaadót terhelõ járulékok kiadásai 8.772 eFt.-al haladták meg az elõirányzatot. Az elõirányzat túllépése lényegében abból adódott, hogy az 1996. decemberében kifizetett rendszeres, nem rendszeres valamint külsõ személyi juttatások utáni, munkaadót terhelõ járulék (8.997 eFt.) 1997. januárjában vált esedékessé és került kifizetésre.

A dologi kiadások 43.671 eFt-al haladták meg az elõirányzatot. A túllépést elsõsorban az indokolja, hogy 1996. évi kötelezettségvállalásból származóan az 1996. decemberi szállítói állomány értéke 50.974 eFt, melybõl 35.912 eFt. dologi kiadással kapcsolatos.

Bár a Testület jelezte, hogy az 1996. évi pénzmaradványt 50.975 eFt szállítói kötelezettség terheli, ennek ellenére az 1997. évi költségvetésrõl szóló törvényben ez a pénzmaradvány teljes egészében az 1997. évi kiadások forrásául került meghatározásra.

Mindezek mellett az ORTT 1997. évi költségvetésérõl szóló 1997. évi LXIII. törvény 1997. július 17-én került elfogadásra, amikor a költségvetés tényleges végrehajtása az elsõ féléves idõszakon is túl volt. A törvényben a kiadási fõösszegen túl meghatározásra kerültek a kiemelt elõirányzatok is.

Összességében tehát az 1996. évi kötelezettségek teljesítése és a költségvetés 1997. júliusi elfogadása miatt nem volt lehetõség az elõirányzat betartására.

Ha figyelembe vesszük az 1996. évi kötelezettségvállalás miatti 71.050 eFt–os összes kiadást, a táblázatból látható, hogy — 1997. évi kötelezettség vállalásból származóan — az ORTT Iroda mindösszesen 405.079 eFt–ot költött, ami a kiadási elõirányzat 82,4 %-os teljesítését jelenti, szemben az összes kiadás 96,9 %-os teljesülésével.

Ebben az esetben az is megállapítható, hogy a munkaadókat terhelõ járulékok vonatkozásában nem került sor az elõirányzatok túllépésére. A 10.000 eFt –os tartalék dologi kiadásként került felhasználásra, így a tényleges 1997.évi dologi kiadás 152.005 eFt, ami 5,4 %-al meghaladja a 144.246 eFt-os elõirányzatot.

Az ORTT már az 1997. évi költségvetésérõl benyújtott törvényjavaslatban kezdeményezte, hogy az ORTT kapjon lehetõséget a kiadási fõösszegen belül az elõirányzatok közötti átcsoportosításra.

Ez a javaslat változatlanul szerepel az Országgyûlés Költségvetési Bizottságához eljuttatott, az 1997. évi költségvetést módosító törvényjavaslatban, valamint az 1998. évi költségvetésrõl szóló törvényjavaslatban.

Az ORTT további mûködését 1998-ban nehezíti, hogy az 1998. évi költségvetést jóváhagyó törvény feltehetõen 1998 harmadik negyedévében kerül tárgyalásra, illetve elfogadásra. Ez a helyzet azt jelenti, hogy 1998-ban, mindaddig, amíg nincs jóváhagyott költségvetés, az 1997. évi költségvetésrõl szóló 1997. évi LXIII. törvény alapján kell gazdálkodni.

A hivatkozott törvény bevételi oldala miatt azonban finanszírozási problémák merülnek fel.

A 1,5%-os üzemben tartási díj mellett ugyanis az 1996. évi pénzmaradvány (215.446 eFt.) volt az 1997 évi kiadások forrása.

Az 1997 évi pénzmaradvány azonban mindössze 10.514 eFt., ami érthetõ módon nem tekinthetõ érdemi forrásnak.

Az üzemben tartási díjból pedig – az 1997. évi költségvetés alapján – továbbra is csak 1,5% lehet az 1998. évi kiadások fedezetéül szolgáló átutalás.

Összefoglalva tehát az 1997. évi költségvetés által meghatározott finanszírozás valószínûleg nem fogja fedezni az ORTT 1998. évi folyamatos mûködési kiadásait.