Visszalépés

Az 1998-ban kialakult magyarországi triális médiarendszerben 1999-ben olyan fejlõdés ment végbe, amely hosszabb távon is meghatározhatja a rendszer szerkezetét és mûködését. A magyarországi elektronikus média sajátossága, hogy egyrészt a közszolgálati médiumok vegyes finanszírozásúak, azaz mûködésükben a reklámbevételek jelentõs szerepet játszanak (az MTV 1999-es költségvetésében a tervezett reklámbevétel aránya közel 20%-os, a Magyar Rádióban ez az arány 10%-os, a Duna Televízióban pedig 5%-nál valamivel több volt), másrészt a közszolgálati feladatok ellátásában a kereskedelmi mûsorszolgáltatók is szerepet vállalnak. A közszolgálati média legfontosabb bevételi forrása az üzembentartási díj, amelynek fölosztását az alábbi táblázat mutatja (ebben benne van a támogatottak után a költségvetés által fizetett összeg, 4,388 milliárd Ft is):

Az üzembentartási díjakat 1999-ben is a Magyar Posta szedte be, a beszedett összeg 7,64%+áfáért. Ebben az évben is gond volt, hogy a díjak sokszor késve, egyik hónapról a másikra 20-30%-os ingadozással érkeztek be, illetve hogy a díjat nem fizetõk aránya továbbra sem csökkent. Valamennyi közszolgálati csatorna számára az üzembentartási díj a likviditás fönntartásához és a mûködéshez elengedhetetlen forrás, ezért a cash-flow tervezésnél gondot jelentett, hogy a bevételek nem egyenletesen érkeztek meg, és az összegük is állandóan változott. A magyarországi üzembentartási díj 1999-ben az elõzõ évhez képest nem nõtt, továbbra is 640 Ft-os havi összeg volt. Ez nemzetközi - nyugat-európai - összehasonlításban nem volt ma7gas; a GDP-hez viszonyított arányát tekintve a hazai díj összege a középmezõnyben helyezkedett el. Az üzembentartási díj fizetése alól mentesítettek miatti bevételkiesést az állam a közszolgálati rádió és televíziók részére kompenzálta.

A központi költségvetés a közszolgálati médiumokat a mûsorterjesztés költségeinek átvállalásával is támogatja, amelynek 1999. évi elõirányzata a három közszolgálati médiára 8 902 millió forint volt. Az 1999. évi költségvetési törvény szerint "az elõirányzatoknál a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az elõirányzattól", a "Kormány ugyanis a tényleges mûsorterjesztési költségekre vonatkozó szerzõdések ismeretében a Magyar Rádió Rt. [ ...] , a Magyar Televízió [ ...] és a Duna Televízió mûsorterjesztési költségeire [ ...] szolgáló elõirányzatok között szükség szerint átcsoportosít".

A magyarországi reklámpiac nagyságát szakértõk 140 milliárd forintra becsülik. Ezen belül a televízió részesedése volt a legnagyobb, kb. 55%-os. Az írott sajtó volt a második kb. 33%-kal, s a közterületi reklámok kb. 6%-os aránya is megelõzte a rádiók valamivel több, mint 5%-os részesedését. A reklámköltés 1999-ben becslések szerint 13-14%-kal növekedett, ám a piaci szereplõk köre is bõvült az elektronikus média területén (leginkább az internetes hirdetések miatt).

A televíziós piacon a legfontosabb médiapiaci változások a következõk voltak. Egyrészt kiélezõdött a verseny a két nagy, országos kereskedelmi csatorna között. Nézettségi mutatójuk fej-fej mellett haladt. Megkezdõdött a sztárok, sok nézõt vonzó mûsorvezetõk átvándorlása az egyik nagy kereskedelmi televízióból a másikba, és viszont. Ez egyben azt is jelenti, hogy megvannak azok a közönséget vonzó arcok - a legtöbb közszolgálati szereplõ volt egykor -, akikre a két nagy kereskedelmi televízió épít. A két televízió célközönségében eltért egymástól, bár ugyanazon jellegû mûsorok voltak találhatóak mindkét csatornán. Az RTL Klub inkább a reklámmutatók szempontjából legfontosabb: a tizenévesektõl a negyvenesekig terjedõ csoportot célozta meg. A TV2 mint "a család televíziója" az idõsebb nézõkre is gondolt. A TV3 jövõje a tulajdonosváltás bizonytalansága miatt még kérdéses. Szeptember közepén megszûnt a Szív TV és az MSat mûsorszolgáltatása, december elején viszont megkezdte adását az MSat helyén az elsõ magyarországi gyermekcsatorna, a Minimax. A Magyar Televízió nézettségben erõsen leszakadt két nagy kereskedelmi riválisától, amit az alábbi adatok jól mutatnak (a Duna Televízió nézettsége folyamatosan nagyon alacsony volt, azonban esetében a nézettségi adatok nem tartalmazzák a határon túli nézõk számát):

A leszakadás láthatóan mind a teljes nézettségi adatokban, mind a reklámbevétel, ill. a reklámtarifák szempontjából kiemelten fontos fõmûsoridõ nézettségében és a 18-49 éves korcsoport nézettségi adataiban bekövetkezett. 1999-ben a Magyar Televízió csak az év néhány napján volt a legnézettebb csatorna, s ezek az esetek is inkább az elsõ félévben fordultak elõ (Kriminális, Vészhelyzet, Szeszélyes évszakok, Esti Showder, Játék határok nélkül stb. mûsorok esetében). A tisztán közszolgálati mûsor, a híradó esetében is éles volt a verseny a kereskedelmiek és a Magyar Televízió között. (A teljes lakosság körében a fõmûsoridõs híradó nézettségének havi alakulását a népesség százalékában 32. táblázat mutatja.)

A híradó egyébként ezekkel a nézettségi adatokkal is a Magyar Televízió egyik legnépszerûbb mûsora volt: ebben az évben több mint 20 nap során ez volt a csatorna legnépszerûbb mûsora. A Magyar Televízió helyzetét a nézettségért folyó versenyben gyöngítette, ill. a jövõben tovább gyöngítheti olyan mûsorok megszûnte, amelyek a csatornán belül kimagasló nézettséget értek el: Kriminális, Szomszédok, Kisváros stb. A reggeli magazinok közötti nézettségi verseny igazából csak presztízsokokból fontos, mivel a reggeli magazinok nézettsége eltörpül a rádiók ebben az idõszakban való hallgatottsága mellett.

A rádiók piacán nem történt meg az a fajta átrendezõdés, ami a televíziózásban végbement a kereskedelmiek javára. A Magyar Rádió Kossuth adója továbbra is erõs versenytársa maradt a kereskedelmi adóknak, hírmûsorai továbbra is vezetõ helyet foglaltak el a tájékoztatásban. Ezt jól mutatja a 14. ábra, amely az országos rádiók hallgatottsági adatait mutatja be egy esetlegesen kiválasztott napon (1999. október 11-én) a nap 24 órájára lebontva:

Az egész évre vonatkozóan szembetûnõ változás, hogy 1999 utolsó hónapjaiban a Kossuth Rádió hallgatottsága egyértelmûen a harmadik helyre szorult a Sláger és a Danubius Rádió mögött. A két országos kereskedelmi rádió karakterében élesen elválik egymástól: az egyik a 60-70-es évek zenéjét-hangulatát, a másik a 80-90-es évekét képviseli. A televíziózás és a rádiózás abban is eltér, hogy a helyi-regionális rádiók hallgatottsága jóval magasabb, mint a helyi televíziók nézettsége. A föntebb említett reklámtortában a helyi rádiós reklámbevételek alakulására egyelõre nincs megbízható adat. A piac által mûködtetett reklámfigyelés költségessége miatt csak áttételesen és eseti jelleggel terjedt ki a vidéki rádiókra. Külön kell szólnunk a budapesti rádiós kínálat alakulásáról. Budapesten 1999 végén - a két országos kereskedelmi rádióval együtt - legalább 8 kereskedelmi rádióadó versengett zenében, szórakoztatásban a hallgatók kegyeiért. Hallgatottsági adataikat a reklámbevétel szempontjából kitüntetett 21-45 éves korosztályra vetítve jól látható a közöttük lévõ kiélezett verseny, amely az országos kereskedelmi rádiók számára is kemény versenyhelyzetet jelentett. (Lásd például a Szonda-Ipsos fölmérése alapján készült novemberi hallgatottsági adatokat a 15. ábrán!)

Profiljuk és célközönségük - az egyetlen nosztalgikus zenét játszó adót, a Sláger Rádiót leszámítva - hasonló egymáshoz: általában a 21-45 éves korosztálynak készítik mûsoraikat és a 80-90-es évek zenéjét játsszák. A rádióknál is bekövetkezett az, ami a nagy kereskedelmi televíziós csatornák esetében, hogy a sztárok egyik adótól a másikhoz vándorolnak. Sõt, egy-egy kereskedelmi televízió és rádió együttmûködésére is több példát láttunk: esetenként közös mûsorok készítését, közös akciók szervezését, az egyik helyen népszerû mûsorvezetõnek a másikban való szerepeltetését. Ez természetesen nem jelentett változást a tulajdonos személyében, de még csak reklámként sem szerepelt a rádió a tv-ben vagy fordítva, hiszen a reklámot az emblematikus mûsorvezetõnek egy más csatornán való szereplése adta. Még két, sajátos profilú szereplõt kell megemlítenünk a rádiók területén: a nonprofit és a közmûsorszolgáltató rádiókat. Ezek a törvényi szabályozás következtében természetesen nem játszanak szerepet a rádiós reklámpiac fölosztásában; érdemük a közszolgálati mûsorkínálat bõvítése-színesítése.

Az ORTT amellett, hogy az Rtv. végrehajtását felügyeli, és az abban megfogalmazott kötelezettségeit végrehajtja, véleményt nyilvánít az elektronikus média mûködését és szabályozását érintõ egyéb kérdésekben, valamint állást foglal az elektronikus média mûködésével összefüggõ jogszabálytervezetekben.

Az Rtv. az 1996. február 1-i hatályba lépése óta alapvetõ rendelkezéseit illetõen nem módosult. Az ORTT elõzõ évi beszámolójában szerepeltek a Testület az Rtv. módosításával kapcsolatos javaslatai, amelyeket már korábban eljuttatott az Országgyûlés Kulturális Bizottságához. E részletesen kidolgozott javaslatcsomag szakmai igényekbõl született, és tükrözte a változtatás szükségességét.

1999-ben készült el az a módosításijavaslat-csomag, amelyre egyrészt az Európai Unióhoz való csatlakozás, másrészt az Európa Tanácsnak a Határokat átlépõ televíziózásról szóló egyezményének aláírása miatt van szükség. Ezt a Magyarország által is aláírt egyezményt az 1998. évi XLIX. tv. hirdette ki. Az Európai Unióval folytatott csatlakozási tárgyalások során Magyarország vállalta a közösségi irányelvekkel való jogharmonizáció megteremtését.

A módosítást a külügyi, a közlekedési-hírközlési-vízügyi, a kulturális és az igazságügyi tárca vezetõje terjesztette együttesen a kormány elé. Az elõterjesztésre az ORTT észrevételeket tett. Így a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának elküldött válaszanyag javaslatokat adott az Rtv. bizonyos fogalmainak pontosítására és változására. Ilyenek pl.: a mûsorszolgáltatás és a mûsorszolgáltató, a mûsorszétosztás és mûsorterjesztés, a reklám és a támogatás fogalmának tisztázása és elkülönítése. Külön hangsúlyt fektetett a javaslat a kiskorúak fokozott védelmére. Továbbá javaslatokat fogalmazott meg a mûsorszétosztók nyilvántartásba vételi eljárásához.

A digitális mûsorterjesztési technológiák az Rtv. által alkalmazottakhoz képest új fogalmak és eljárások bevezetését teszik szükségessé. A digitális mûsorterjesztés valamennyi lehetõségének optimális felhasználása érdekében mindenképpen szükséges lesz az Rtv. teljes körû átdolgozása, az átmenet idõszakában azonban technikai jellegû módosítása is elegendõ. Ezen módosítás során ki kell bõvíteni az Rtv.-ben az Értelmezõ rendelkezések részt a digitális mûsorterjesztéssel kapcsolatos fogalmak definíciójával, másfelõl pedig eljárási módszert kell kidolgozni a jogosultság odaítélésére, megszerzésére és használatára.

Az Rtv. módosítása során csak a földfelszíni mûsorterjesztés szabályozásával kell foglalkozni, hiszen a jelenleg érvényes törvények is lehetõvé teszik a mûholdas és a mûsorelosztó rendszerekben digitális átvitel alkalmazását. Elsõ lépésben a földfelszíni analóg mûsorszolgáltatásra szerzett jogosultságok digitális kiterjesztését kell megoldani.

A digitális mûsorszolgáltatásban megjelenik egy új szereplõ, a 4-6 különbözõ mûsort a hozzájuk kapcsolódó adatfolyammal egy digitális átviteli csatornába szervezõ multiplex szolgáltató. A multiplex szolgáltató kiválasztására is kiterjeszthetõ, megfelelõ módosítással, az Rtv.-ben szereplõ pályáztatási eljárás, melynek kiírója és értékelõje az Országos Rádió és Televízió Testület. Fentieken kívül az Rtv. bizonyos pontjain további módosítások végrehajtása is szükséges, így pl. a Testület és a Mûsorszolgáltatási Alap feladatainak kibõvítése, a Magyar Rádió, a Magyar Televízió és a Duna TV digitális mûsorszolgáltatási lehetõségének megnyitása.

A minimálisan szükséges módosítások technikai jellegûek, nem változtatják meg az Rtv. jellegét. Ezeket a módosításokat 2001. január 1-jétõl szükséges lenne bevezetni. Az új magyar médiatörvény a digitális mûsorszolgáltatás és mûsorterjesztés fejlõdésének és a hazai kísérleti szakasz eredményeinek figyelembevétel készülhetne el, melynek mindenképpen a földfelszíni digitális mûsorterjesztés széleskörû használatának elterjedése elõtt életbe kellene lépnie.

A KHVM irányításával elkészült az egységes hírközlési törvény téziseirõl szóló kormányelõterjesztés. A tézisek alapvetõen megfelelnek az 1071/1998. (V. 22.) hírközlés politikáról szóló kormányhatározat célkitûzéseinek, és összhangban vannak az Rtv.-ben foglalt médiapolitikai alapelvekkel. A Testület a tézisek véleményezésekor javasolta a törvény alapját képezõ hírközlési politika kidolgozását. Az ORTT szükségesnek tartotta, hogy véleményezési jogot kapjon a nemzetközi és hazai frekvenciagazdálkodás koordinálásában, ezzel biztosítva hírközlési és a médiapolitika összhangját.

Az Rtv. 121.§ (3) bekezdésének megfelelõen a KHVM hozzálátott a mûsorelosztás részletes szabályairól szóló törvénytervezet elõkészítéséhez. Ennek kidolgozásába kezdettõl fogva bevonta a Testületet. A törvénytervezet a mûsorelosztók mûködésének hiányzó szabályozási feltételeit rendezné. Az egyeztetések következményeként a Testület elfogadta a kidolgozott tervezetet. A Testület azt javasolta, hogy a törvénytervezetet a hírközlési törvénybe építsék be.

A XXI. századhoz közeledve egyre világosabban érzékelhetõ a szaknyelven konvergenciának nevezett jelenség: a távközlés-mûsorszolgáltatás-internetes adatátvitel közötti határok elmosódása, és a globális információs társadalom kialakulása. Ez a határokon átnyúló világháló több szempontból megkérdõjelezi a nemzeti szabályozások hatékonyságát és érvényességét. Fölmerült az átfogóbb szabályozás kialakításának igénye is: a globális kommunikáció nemzetközi chartájának elfogadása. A ma megfogalmazható legfontosabb kérdések, amelyek valamiképpen érintik vagy érinthetik az elektronikus médiát is, a következõk: szerzõi jogi kérdések, a szólásszabadság határai, a magánszféra védelme. Elektronikus média helyett célszerû multimédiát mondani, és ez fölveti azt a problémát, hogy az írott vagy az elektronikus médiára vonatkozó szabályozás a mérvadó ezen a téren, vagy külön szabályozás kialakítására van szükség? A válaszkeresés legerõteljesebben, leggyorsabban az USA-ban történik, ami nem meglepõ, hiszen ez az ország élen jár az információs társadalom kialakításában, valamint ebben az országban erõteljesen érvényesül a magánszektor önszabályozó mechanizmusa. De az EU-ban is intenzív munka folyik ezen a téren, az EU döntéshozói mechanizmusa azonban az elõzõ esetnél sokkal hosszadalmasabb. Abban nincs vita a különbözõ megközelítések között, hogy az államnak van feladata a hálózati viselkedés szabályozásában. Hiszen mindaz, ami korábban ugyan szabad volt a médiában, de korlátok közé volt szorítva (szex, pornográfia, erõszak stb.), vagy ami tilos volt (gyermekpornográfia, faji gyûlöletkeltés, terrorizmus segítése stb.), a világhálón nagy számban megjelenhet (és meg is jelent). Az elektronikus médiában ma oly hangsúlyos politikai korrektség kérdése a multimédia esetében nem került elõtérbe. Pedig politikai téren, a demokrácia vonatkozásában ugyancsak nagy változásokat hozhat az Internet, megadva az aktív visszacsatolás, részvétel lehetõségét a hagyományos, leginkább egyirányú kommunikációt biztosító tömegmédiumokkal szemben.

Bizonyos problémákra már megkísérelt választ adni a magyar jogalkotás (lásd a szerzõi jogról szóló törvényt), de sok kihívás vár még a közeljövõben a jogalkotókra ezen a téren. A jogi gondolkodás számára folyamatos tanulást igényel az új helyzet, hiszen az Internet esetében az az út, hogy már meglévõ jogágak szabályozását kiterjesszük rá (pl. médiajellegû Internetre a médiajogot, sajtójogot), a gyakorlatban sokszor nem mûködik, illetve a digitális világ változása rendkívül gyorsan megy végbe.

Az Országos Rádió és Televízió Testület 1999-ben 719 határozatot hozott, 175-tel többet, mint 1998-ban. E tekintélyes mennyiségû, eltérõ hatályú és jellegû döntésbõl 155 magára a szervezetre (a Testületre, annak Irodájára, a Mûsorszolgáltatási Alapra) vonatkozott, 157 a mûsorszolgáltatók törvénysértéseit, a megkötött mûsorszolgáltatási szerzõdések be nem tartását szankcionálta, 129 a mûsorszolgáltatási jogosultság tárgykörében született, 97 a mûsorszolgáltatók, illetve egyes rádió- és televíziómûsorok támogatásáról rendelkezett, 69 általános érvényû vagy egyedi ügyeket érintõ állásfoglalás, 48 jogorvoslati eljárás keretében született határozat, 41 egyedi támogatási kérelmekkel kapcsolatos volt, 6 a közszolgálati médiumok ügyeivel, 4 az országos kereskedelmi televíziós mûsorszolgáltatók beszámoltatásával, 13 pedig a mûsorelosztó kábelhálózatok fejlesztését célzó pályázattal foglalkozott.

• Magára a szervezetre (Testület, Iroda és Alap) vonatkozó döntések

Az ORTT, illetve Irodája, valamint a Mûsorszolgáltatási Alap mûködésére vonatkozó ún. belsõ határozatokból 42 a lejárt határidejû testületi határozatokról szóló beszámolókra vonatkozott. Közvetlenül a mûködés rendjét, a feladatok ellátását, a munkamegosztást, a munkafeltételeket érintette 65 határozat. A gazdálkodás elvi és napi operatív döntéseirõl szólt 31 határozat, míg 4 személyi jellegû volt, 13 pedig közvetlenül a Testületre vonatkozott.

• Mûsorszolgáltatók törvénysértései

Az 1999-ben meghozott 157 szankcionáló ORTT határozatból 87 (55%) televíziós, 70 (45%) pedig rádiós mûsorszolgáltatót érintett. Az Iroda folyamatosan vizsgálta a helyi és az országos mûsorszolgáltatókat, és tárta föl a törvénysértéseket.

A mûsorszolgáltatók leggyakrabban az Rtv.-nek a reklám felismerhetõ elkülönítését elõíró 15. § (1) bekezdését sértették meg. Ezen kívül a leggyakrabban megsértett törvényi helyek a következõk voltak (33. táblázat):

8. § (3) bekezdés (országos televízió számára fõmûsoridõben elõírt 20 perces, önálló, egybefüggõ hírmûsorszolgáltatási kötelezettség),

10. § (5) bekezdés (burkolt, illetve tudatosan nem észlelt reklám közlésének tilalma),

17. § (5) bekezdés (a mûsorszámon belül közzétett reklám vagy reklámösszeállítások között legalább húsz percnek el kell telnie),

5. § (4) bekezdés (A kiskorúak személyiségfejlõdésére ártalmas, különösen az erõszak öncélú alkalmazását magatartási mintaként bemutató, illetve a szexualitást öncélúan ábrázoló mûsorszám bemutatására vonatkozó idõbeli stb. korlátozás),

18. § (2) bekezdés (Támogatott mûsorszám nem hívhat fel, nem befolyásolhat a támogató vagy általa meghatározott harmadik személy üzleti tevékenységének igénybevételére, illetve attól való tartózkodásra),

18. § (4) bekezdése (mûsorszám támogatója megjelenítésére vonatkozó szabály),

25. § (a közszolgálati mûsorszolgáltatásban és a közmûsor-szolgáltatásban támogatható mûsorszámok),

89. § (1) bekezdés (mûsorszolgáltatóra vonatkozó archiválási szabályok).

16. § (2) bekezdése (bármiként számított egy óráján belül a klasszikus reklám mértékének túllépése),

17. § (6) bekezdés (Filmalkotások reklámmal történõ megszakíthatóságának szabályai).

Az elõzõkön túl 5 alkalommal sértették meg az Rtv. 18. § (1), a 24. § (1) és a 13. § (2), négyszer az 5. § (1), háromszor a 13. § (1) a 24. § (3), az 5. § (2), a 17. § (4), a 89. § (4), kétszer a 8. § (2), a 16. § (3), egy-egy alkalommal az 4. §-t, a 14. § (1), a 18. § (5) bekezdését.

A bemutatott jogsértések kapcsán meg kell jegyezni, hogy a Testület már 1998-ban is többször állást foglalt, illetve elvi jelentõségû szankcionáló határozatot hozott a közszolgálati mûsorok támogatásával, a mûsorok reklámmal való megszakíthatóságával s a mûsorszolgáltatók támogatásával kapcsolatban. Gyakran azonban a korábban már szankcionált mûsorszolgáltató követte el újra és újra ugyanazt a törvénysértést. Továbbá közismert a médiából a Testület értékítélete a kiskorúak személyiségfejlõdését károsan befolyásoló mûsorszámokkal, a képernyõn megjelenõ öncélú erõszakkal, az oktalanul viszolygást és félelmet keltõ képsorokkal kapcsolatban. Álláspontjának a szankciókon túl konferencián, elvi jelentõségû határozatban, rendezvény támogatásával egyaránt nyomatékot adott.

A szankcionáló határozatok 50 esetben tartalmaztak bírság vagy kötbér fizetésére vonatkozó rendelkezést, összesen 151.553 ezer Ft befizetési kötelezettség erejéig. A legkisebb kiszabott bírság mértéke 5 ezer Ft, a legnagyobb pedig 19 millió 440 ezer Ft volt.

A mûsorszolgáltatási jogosultság felfüggesztését büntetésként a Testület 2 perc és 24 óra közötti idõtartamban, 26 alkalommal összesen 41 óra 48 perc erejéig rótta ki.

A különbözõ szankciókat a 34. táblázat foglalja össze:

A Testülettel szerzõdéses viszonyban álló mûsorszolgáltatókkal szemben a leggyakoribb szankció a kötbér alkalmazása volt, de elõfordult a mûsorszolgáltatási jogosultság felfüggesztése is. A szerzõdéssel nem rendelkezõ mûsorszolgáltatókkal szemben az Rtv. alapján gyakran kiszabott büntetés a mûsorszolgáltatási jogosultság felfüggesztése volt. Mint szó volt róla, külön hangsúlyt fektetett a Testület 1999-ben az erõszak megjelenésére a képernyõn. Az ezzel kapcsolatos törvényi elõírások megsértése miatt többször szabott ki szankciót, pénzbüntetést és felfüggesztést országos televíziós mûsorszolgáltatókkal szemben. E büntetések vonatkoztak játékfilmekre, de vonatkoztak más, magazin jellegû mûsorokra is.

1999-ben rendszeressé vált a helyi televíziók, rádiók mûsorfigyelése is. Ennek során - egy-egy kivételtõl eltekintve - egyelõre csak a legenyhébb büntetést (a jogsértés megállapítását és a mûsorszolgáltató figyelmének fölhívását a törvénysértõ magatartás megszüntetésére) szabta ki a Testület. (A helyi mûsorszolgáltatóknál leggyakrabban a reklámszabályok megsértése fordult elõ.)

• Mûsorszolgáltatási jogosultság

A mûsorszolgáltatási jogosultság tárgykörében összesen 129 testületi határozat született (ld. az országgyûlési beszámoló 2. pontját).

• Mûsorszolgáltatók, továbbá rádió- és televíziómûsorok támogatása

Negyvenegy testületi határozat született egyedi támogatási kérelmek ügyében. Közülük több anyagi támogatásról is rendelkezett (pl.: a 30. Magyar Filmszemle vagy a Kecskeméti Animációs Fesztivál támogatása). Ezek részletesen megtalálhatóak a Mûsorszolgáltatási Alap beszámolójában.

• Általános érvényû vagy egyedi ügyeket érintõ állásfoglalások

A 69 általános érvényû vagy egyedi ügyekre vonatkozó, állásfoglalás kategóriába sorolható testületi határozat született, melyek frekvencia áthelyezési kérdésekkel, miniszteri rendelet vagy törvénytervezet véleményezésével, mûsorszolgáltatók által kért állásfoglalással, a Frekvenciasávok nemzeti felosztási táblázatának módosításával stb. foglalkozott. Közülük általános érvényû, a médiarendszer mûködése szempontjából meghatározó jelentõségûek voltak az alábbiak:

• az 51/1999. (II.18.) számú határozat, mely kimondta, hogy a mûsorelõzetes az Rtv. értelmezésében mûsorszámnak tekintendõ;
• a 153/1999. (IV.15.) számú határozat, mely a mûsorelosztók nyilvántartásba vételével kapcsolatos eljárásokat tartalmazza, mintegy kölcsönös garanciát nyújtva az esetleges viták törvényes rendezésére mûsorelosztónak és nyilvántartásba vételre kötelezettnek egyaránt;
• a 483/1999. (X.20.) számú határozat, mely rögzítette az 1996. évi I. törvény 17. §-ának, valamint az 1998. évi XLIX. törvény 14. cikk tartalmának értelmezését önálló részekbõl álló mûsorszámok, sorozatok, továbbá sport- és más olyan közvetítések esetében, melyekben szünetek vannak;

• Jogorvoslati eljárás - panaszügyek jogorvoslati szakban

Az Rtv. 51. § (1) alapján jogorvoslati kérelemmel lehet megtámadni a Panaszbizottság azon állásfoglalását, amelyet a 4. §, a kiegyensúlyozott tájékoztatás megsértése tárgyában hozott. Nincs helye azonban jogorvoslati kérelemnek a Panaszbizottság azon állásfoglalásaival szemben, amelyek egyéb ügyekben keletkeztek. A legfelsõbb Bíróság is megerõsítette, hogy a Panaszbizottság ügyrendje, ill. ezen rendelkezése az Rtv.-vel összhangban van.

1999-ben a jogorvoslati eljárás keretében hozott 48 ORTT-határozatból 29 a panaszos kérelmét elutasította, s megerõsítette a Panaszbizottság döntését; 4 a jogorvoslati eljárás keretében a panaszt utasította el; 5 megsemmisítette a Panaszbizottság állásfoglalását, egyben új eljárásra utasította azt; 5 esetben az ügyben egyéb intézkedést tett; 3 esetben megváltoztatta a Panaszbizottság állásfoglalását, s a panasznak helyt adott; 1 esetben saját határozatát vonta vissza, 1 esetben hatályon kívül helyezte a Panaszbizottság állásfoglalását, 1 esetben pedig a Panaszbizottság állásfoglalását helybenhagyta, de az indoklást részben megváltoztatta.

• Közszolgálati médiával kapcsolatos ügyek

A vizsgált idõszakban hozott ORTT-határozatok közül 6 az 1996. évi I. törvénnyel létrehozott közalapítványok és az általuk alapított részvénytársaságok egyedi ügyeivel foglalkozott (Magyar Televízió Rt. likviditási gondjai, a közszolgálati rádiókat és a közszolgálati televíziókat felügyelõ közalapítvány kuratóriumaiba történõ delegálás, a kuratóriumi tagok sorsolása, a közszolgálati médiumok archiválási szabályzata).

• Országos kereskedelmi televíziók (RTL Klub, TV2) beszámoltatása

Az országos kereskedelmi televíziókat a Testület félévente beszámoltatja tevékenységükrõl. A beszámolás során a mûsorszolgáltatók számot adnak szerzõdéses vállalásaik teljesülésérõl, melyhez a szempontokat a testület adja meg. 1999-ben négy testületi határozat témája volt az országos kereskedelmi televíziós mûsorszolgáltatók (MTM-SBS Televízió Rt. és az M-RTL Rt.) félévenként esedékes beszámoltatása.

Az év elején fogadta el a Testület az 1998. év második félévérõl szóló beszámolókat. Az 1999. év I. félévrõl szóló beszámoló elfogadására pedig az MTM-SBS Rt. (TV 2) esetében szeptember 29-én, az MRTL Rt. (RTL Klub) esetében november 3-án került sor. A beszámolókban az alábbiakról adtak számot a mûsorszolgáltatók:

• a közszolgálati vállalások számszerû teljesítésérõl,
• a gyártásra vonatkozó kötelezettségek teljesülésérõl,
• arról, hogy magyarországi külsõ gyártótól milyen mûsorokat szerzett be,
• a magyar és európai filmalkotások heti, illetve éves mûsoridõhöz viszonyított arányáról,
• a magyar filmmûvészet támogatásáról,
• a nemzeti ünnepek megjelenítésérõl,
• a közönség részérõl érkezõ észrevételek, kifogások megítélésérõl,
• arról, hogy a fõvároson kívüli régiókat, vidéki városokat, településeket érintõ tájékoztatás, híradás milyen gyakorisággal szerepel a mûsorokban,
• a kiegyensúlyozottság követelményének teljesülésérõl a hírmûsorokban,
• arról, hogy milyen intézkedéseket foganatosított a képernyõn megjelenõ erõszak csökkentésére,
• a Magyar Filmszemlére alapított RTL-különdíjról,
• az évente vállalt játékfilmek elkészítésének körülményeirõl, költségvetésérõl,
• az ismétlések arányáról.
• Vezetékes mûsorelosztási szerzõdések létrehozása

13 határozat a mûsorelosztó kábelhálózatok fejlesztését célzó pályázat kedvezményezettjeivel kötendõ szerzõdések megkötésérõl, illetve módosításáról intézkedett.

A Testület két mûsorelosztási szerzõdést hozott létre 1999-ben az Rtv. 118. §-a alapján mûsorszolgáltató kérésére indított eljárás során: 214/1999 (V.13.) számú határozatával a Körös TV Kft. és a Kiskõrösi Kábeltelevízió Kft. között, valamint a 226/1999. (V.20.) számú határozatával a Mágus Bt. és a Wirepress Kft. között.

A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény alapján az ORTT évente nyilvántartásba veszi a Magyar Televízió Közalapítvány, a Magyar Rádió Közalapítvány és a Hungária Televízió Közalapítvány Kuratóriumaiba az Rtv. 57. §-a alapján jelentkezõ civil szervezeteket, és közülük kisorsolja azokat, amelyek az adott évben a kuratóriumok civil kurátorait delegálják.

Az Rtv. 56. § (1) bekezdés r/ pontja értelmében a Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumába és a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumába a határon túli magyar szervezetek egy-egy fõt delegálhatnak. Az Rtv. 56. § (2) bekezdés m/ pontja szerint a Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumába a szomszédos országokban mûködõ magyar szervezetek képviselõi hét fõt, a szórvány magyarságot képviselni jogosult testület, a Magyarok Világszövetsége pedig egy fõt delegálhat.

Minthogy az Rtv. 56. § (1) és (2) bekezdés b/ pontja nevesíti a négy történelmi egyházat, õket nem kell nyilvántartásba venni. Ezért nem is kellett teljesíteniük a nyilvántartásba vételhez szükséges feltételeket. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, Seregély István érsek levélben jelezte az Magyar Televízió és az Magyar Rádió kuratóriuma felé, hogy az 1999-es megegyezés alapján kit delegálnak a történelmi egyházak a kuratóriumokba. Az érsek úr leveléhez mellékelte az egyházak közötti megegyezésrõl szóló okiratot, melyet mind a négy egyház képviselõje aláírt.

Az Rtv. 57. § (7) bekezdése szerint: "Ha egy szervezet már élt delegálási jogával, és a vele azonos csoportba tartozó más szervezetek közül van olyan, amely még nem delegált, ezen szervezet a kuratóriumi megbízatásának lejártától számított három éven belül nem vehet részt sem a megállapodásban, sem a sorsolásban."

Ha valamely szervezet 1996-ban és/vagy 1997-ben és/vagy 1998-ban valamelyik kuratóriumba már delegált képviselõt, akkor ez a szervezet 1999-ben csak abba a kuratóriumba delegálhatott, amelyikben még nem vett részt. A törvényi kizárást tehát a Testület adott kuratóriumra érvényesítette.

Az ORTT Irodájához az 1999-es kuratóriumi kiegészítés céljából összesen 207 regisztrációs kérelem érkezett a megadott határidõben. Ezek közül a Testület 194 jelentkezõt vett nyilvántartásba, 13 esetben pedig a nyilvántartásba vételi kérelmet elutasította, figyelemmel arra, hogy ezek a jelentkezések valamilyen okból nem feleltek meg a részvételi felhívásban, illetve az Rtv.-ben leírtaknak.

Az éves sorsolást 1999. március 31-én tartotta meg az ORTT.

Az ORTT jogtanácsosai vagy megbízottjai 1999-ben 59 folyamatban lévõ peres ügyben képviselték a Testületet. Az 59 ügybõl 16 per a panaszügyekbõl eredt, 43 pedig az ORTT egyéb - közigazgatási - határozataiból. Ez utóbbi perek kilencven százalékban a monitoring vizsgálatok nyomán, az Rtv. 112. §-ában foglaltak alapján bírságot kiszabó határozatok felülvizsgálata tárgyában indultak. A nem panaszügyekbõl keletkezett perek tíz százaléka pedig pályázatok vesztesei által kezdeményezett jogviták, illetve az Rtv. 118. §-a alapján létrehozott szerzõdésekbõl eredõ bírósági eljárások voltak.

A 59 perbõl elsõ fokon a Fõvárosi Bíróság 1999-ben 12 ügyet zárt le. A Bíróság 9 esetben helyt adott a felperes keresetének, mely azt jelenti, hogy az ORTT határozatát az ügyben megváltoztatta, hatályon kívül helyezte. A többi elsõ fokon lezárult perben a bíróság megállapította a jogsértés tényét, illetve a határozat jogszerûségét, de a perben felmerült egyéb bizonyítékok alapján csökkentette a bírság összegét. Azok az ügyek, melyekben 1999-ben a bíróság nem hozott ítéletet, 2000-ben továbbra is folyamatban vannak.

1999. év végén közel ötven ügy volt folyamatban. Mivel az elektronikus médiával kapcsolatos jogi ügyek a jognak viszonylag új területét jelentik, az ítéletek precedens szerepe ezen a téren más területekénél fontosabb.

Az ORTT pereinek egy része a Testület által panaszügyben hozott határozat felülvizsgálata tárgyában keletkezett. Ezek a perek azt mutatták, hogy a másodfokon eljáró bíróság (Legfelsõbb Bíróság) is jogszerûnek ítélte meg a Testület azon gyakorlatát, melyben az Rtv. 48. § (3) bekezdése alapján elbírált, úgynevezett egyéb panaszok esetében a további jogorvoslati lehetõséget elutasította. Ebben a kérdésben a Legfelsõbb Bíróság megerõsítette a Testület álláspontját.

Megfigyelhetõ a panaszügyekbõl eredõ pereknél az is, hogy a "civil" panaszosok, akik elutasításuk esetén a bíróságnál keresték igazukat, általában elveszítették ezeket a pereket.

Az Rtv. által a panaszügyek kapcsán meghatározott, igen rövid határidõket a bíróság többszöri állásfoglalása alapján anyagi jogi határidõnek kell tekinteni, tehát azok számításába a munkaszüneti napok is beleértendõek.

Az 1999-ben folyamatban volt 16 ügybõl 8 ügy jogerõs döntéssel zárult le, és csak 8 folytatódik a 2000. évben. (A perek listáját lásd az 59. mellékletben.)

A Testület a mûsorszolgáltatókkal kapcsolatos szankcióit jelentõs részben az Rtv. 112. §-a alapján hozta. Ezen határozatok felülvizsgálatát az Rtv. 136. §-a alapján a Fõvárosi Bíróságtól kérhetik az elmarasztalt mûsorszolgáltatók. 1999-ben a mûsorszolgáltatók gyakorlata az volt, hogy a pénzbírságot, kötbért kiszabó határozatokat minden esetben megtámadták, az egyéb, például a mûsorszolgáltatás felfüggesztését elrendelõ határozat ellen általában nem fordultak bírósághoz. Ez utóbbi határozatokat rendre végrehajtották, míg rendre a bírság, illetve kötbér összegeket kiszabó határozatok végrehajtásának felfüggesztését kezdeményezték a bíróságnál. Természetesen ezt csak azoknál a határozatoknál kellett kérniük a mûsorszolgáltatóknak, amelyeket a Testület azonnal végrehajthatóvá nyilvánított. Figyelemmel az összegek igen magas voltára a bíróság többnyire helyt adott az ilyen kérésnek, és az errõl szóló végzést az ORTT rendszerint megfellebbezte. Néhány mûsorszolgáltató a szerzõdésében vállalta, hogy a kötbér összegét az általa elhelyezett óvadék összegébõl akkor is megfizeti, ha a jogalapot egyébként perben vitatja, és az még nem zárult le. A Legfelsõbb Bíróság az egyik ilyen esetben úgy foglalt állást, hogy ilyen szerzõdési kitétel esetén nincs mód a végrehajtás felfüggesztésére. (A perek listáját lásd az 60. mellékletben.)

1999-ben több olyan ügy volt folyamatban a bíróság elõtt, amely még 1997-ben indult. Az ügyeknek csak töredéke tudott 1999-ben jogerõsen lezárulni, mivel a Legfelsõbb Bíróság a fellebbezések ügyében általában egy éven túl dönt.

A nem jogerõs döntések egy részében a bíróság - elismerve, hogy a mûsorszolgáltató megsértette a Testület által hivatkozott törvényi helyet, a mûsorszolgáltató által a bírósági eljárás alatt becsatolt dokumentumok vagy nagyon kevés esetben méltányosság alapján - csökkentette a bírság összegét.

A Testület pályázatok elbírálása során hozott határozatait, amennyiben ez kikötés volt a pályázati kiírásban, választott bíróság elõtt, egyéb esetben pedig többnyire a Fõvárosi Bíróság Közigazgatási Kollégiumánál beadott keresettel támadták meg a vesztes felek. A Fõvárosi Bíróság álláspontja 1999-ben az volt, hogy ezeket a pereket nem fogadta be a közigazgatási kollégium, hanem áttette a polgári kollégiumhoz, mert álláspontja szerint a pályázati eredményt megállapító Testületi határozat nem tekinthetõ közigazgatási határozatnak. Közigazgatási határozat viszont a Testület által az Rtv. 118. §-a alapján határozattal létrehozott mûsorelosztási szerzõdés, amelynek felülvizsgálata szintén a Fõvárosi Bíróság elõtt folyt. Ilyen ügyben még érdemi döntés 1999-ben nem született. (A perek listáját lásd az 61. mellékletben.)

Jogi szempontból 1999 fontos eseménye volt az ORTT számára az ún. "Írisz"-per folytatódása és a másodfokon megszületõ jogerõs ítélet. Röviden összefoglalva az elõzményeket:

Az ORTT - törvényi kötelezettségének eleget téve - 1997. január 10-én pályázati felhívást jelentetett meg két országos (földfelszíni rendszerû mûsorszórás útján megvalósuló) televíziós mûsorszolgáltatás jogosultságának 10 évre történõ megszerzésére. A két jogosultságra 4 ajánlat érkezett be az ORTT-hez: az Elsõ Magyar Kereskedelmi Televízió Rt. (Írisz Tv) mindkét csatornát megpályázta, az MTM-SBS Televízió Rt. (TV2) az Rtv. hatálybalépése elõtt MTV2 néven megjelölt, a Magyar RTL Televízió Rt. (RTL Klub) pedig a "Kereskedelmi 2" csatornára nyújtotta be pályázatát.

Az Írisz Tv szerint az ORTT igazságtalanul hozta ki pályázatait vesztesnek mind a két televíziós csatornán, holott õ - állítása szerint - jóval több mûsorszolgáltatási díjat ajánlott a nyertesekhez képest.
A pályázati eredmények közzététele után (1997. július 4-én) az Írisz Tv keresetet nyújtott be a Fõvárosi Bírósághoz az Országos Rádió és Televízió Testület ellen, s ebben a tisztességtelen piaci magatartás tényállásának és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (az ún. versenytörvény) 7. §-a megsértésének megállapítását kérte a bíróságtól.

A bíróság az Írisz Tv ideiglenes intézkedés iránti kérelmével kapcsolatban 1997. július 16. napjára elrendelte a felek személyes meghallgatását, majd az ideiglenes intézkedés iránti kérelmét végzésével elutasította. Ez a végzés fellebbezés híján jogerõre emelkedett.

Az Írisz Tv a keresetét késõbb (1997. július 9-én) kiterjesztette RTL Klubra és a TV2-re, melyek ez által a perben III. és II. rendû alperesek lettek. Keresetét továbbá úgy módosította, hogy a bíróság állapítsa meg, az ORTT megsértette a pályázat tisztaságát; kérte a bíróságtól, rendelje el a jogsértõ helyzet megszüntetését és a jogsértést megelõzõ állapot helyreállítását oly módon, hogy kötelezze az ORTT-t, hogy az idõközben megkötött mûsorszolgáltatási szerzõdést azonnali hatállyal mondja fel; kötelezze az ORTT-t, hogy a Pályázati Felhívásra beadott ajánlatokat szabályszerûen bírálja el stb. A TV2-vel és RTL Klubbal szemben azt kérte, hogy a bíróság kötelezze õket a mûsorszolgáltatási szerzõdéseknek az ORTT általi azonnali hatályú felmondásának a tûrésére, rendelje el az eredeti állapot helyreállítását, és valamennyi alperest kötelezze az Írisz felmerült perköltségeinek megfizetésére. Az Írisz egyben esetleges kárigényével kapcsolatban jogfenntartással élt.

Az elsõfokú bíróság, összességében értékelve az egész pályáztatást, azt állapította meg, hogy az ORTT nem sértette meg a Versenytörvény 7. §-át, ezért az Írisznek az ORTT-vel szembeni erre irányuló keresetét elutasította.

A felperes Írisz Tv 1998. május 25-én fellebbezést nyújtott be a Legfelsõbb Bírósághoz, amelyben kérte, hogy az elsõfokú bíróság ítéletét változtassa meg az elsõfokú ítéletet, és állapítsa meg: az ORTT az országos televíziós mûsorszolgáltatási jogosultságok vonatkozásában megsértette a pályázat tisztaságát. Kérte továbbá, hogy a bíróság rendelje el az eredeti állapot helyreállítását, vagyis kötelezze a Testületet, hogy csak a Pályázati Felhívásra szabályszerûen és idõben benyújtott ajánlatokat bírálja el. Ezen új eljárás során folytassa le az ajánlatok értékelését, és az ilyen módon kiválasztott nyertessel kössön mûsorszolgáltatási szerzõdést. Jelezte, a társaság az alperes jogsértõ magatartása következtében kárt szenvedett, e vonatkozásban jogfenntartással él.

A jogerõs ítélet 1999. február 22-én született meg, amikor is a Magyar Köztársaság Legfelsõbb Bírósága 1999. február 22-én kihirdetett Gf.VI.31.856/1998/19. számú ítéletével az elsõfokú bíróság ítéletét a per fõ tárgya tekintetében részben megváltoztatta, és megállapította, hogy az ORTT jogsértõen járt el, amikor az RTL Klub pályázatát alaki érvénytelenség miatt nem zárta ki, és vele szerzõdést kötött, továbbá amikor az értékelés pályázatban kiírt módjától eltért. (Ez utóbbi megállapítását a bíróság nem indokolta.) A perköltségi rendelkezésen kívül az elsõfokú ítélet egyéb rendelkezéseit helybenhagyta.

Az Országos Rádió és Televízió Testület a Legfelsõbb Bíróság 1999. február 19-én, másodfokú eljárásában meghozott jogerõs ítéletébõl és az Rtv. 112. § (4) bekezdés a) pontjából fakadó feladatok tárgyában hivatalból, február 25-én államigazgatási eljárást indított.

A Legfelsõbb Bíróság ui. az ítélet indoklásában úgy nyilatkozott, hogy az Rtv. 136. § (1) bekezdésébõl következõen a Testület közigazgatási ügyben eljáró szerv, és mint ilyen, eljárására az Államigazgatási eljárásról szóló törvényt kell alkalmazni, s a bíróság az ORTT-t e körben (vagyis a szerzõdés felbontása tárgyában) nem utasíthatja.

Az Országos Rádió és Televízió Testület 108/1999. (III. 25.) számú határozatában arról döntött, hogy jogértelmezés ügyében az Alkotmánybírósághoz fordul (62. melléklet). Ezért az alkotmányellenesség utólagos megállapítását kezdeményezõ indítványával kapcsolatos alkotmánybírósági határozat kihirdetése napjáig a hivatalból megindított államigazgatási eljárást a Testület fölfüggesztette. Az alkotmánybírósági eljárásban ugyanis azt a kérdést kell tisztázni, hogy alkotmányosak-e az Rtv. azon rendelkezései, melyek a Testület polgári jogviszonyaiban közigazgatási szervként való eljárást állapítanak meg számára. Egyúttal felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Legfelsõbb Bíróság jogerõs ítélete ellen (62. melléklet).

A felülvizsgálati kérelem folytán indult eljárást a Legfelsõbb Bíróság 1999. november 1-én fölfüggesztette a pályázati eredmények megtámadhatóságával kapcsolatos jogegységi döntés megszületéséig. A jogegységi határozat 1999. december 7-én született meg és a Magyar Közlöny 2000/3. számában került kihirdetésre.

A Legfelsõbb Bíróság 4/1999. PJE számú jogegységi határozatában kimondta, hogy a privatizációs pályázatokra vonatkozó szabályok megsértése miatti igények bíróságon érvényesíthetõek. A privatizációs pályázaton résztvevõnek a pályázat kiírója és a pályázatot elnyerõ másik pályázó között létrejött szerzõdés semmisségére alapított keresetét nem lehet a felperes perlési jogosultsága hiánya okából elutasítani. Az indoklásban kifejtette a Legfelsõbb Bíróság, hogy a pályázati eljárásban részt vett felperes keresetét érdemben kell megvizsgálni. Ha az érdemi vizsgálat alapján megállapítható a pályázatban foglaltak, illetõleg a pályázatra vonatkozó jogszabályok megsértése, akkor sor kerülhet a megkötött szerzõdés semmisségének megállapítására jogszabályba ütközés, jogszabály megkerülésére irányultság vagy akár jó erkölcsbe ütközés címén.

A Legfelsõbb Bíróság felülvizsgálati eljárásban a tárgyalást 2000. február 23-ra tûzte ki.

Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: ORTT) az Országgyûlés felügyelete alatt álló önálló jogi személy, amely a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó jogszabályok értelemszerû alkalmazásával gazdálkodik. Költségvetését - a Testület javaslata alapján, az Országgyûlés költségvetési ügyekben hatáskörrel rendelkezõ bizottságának elõterjesztésére - az Országgyûlés önálló törvényben, az Rtv. 77. § (3) bekezdésében meghatározott források terhére, a 84. § (2) és (3) bekezdése szerinti keretek között hagyja jóvá. Gazdálkodását az Állami Számvevõszék ellenõrzi.

Az ORTT elõirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából teljes jogkörrel rendelkezõ, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. Az elõirányzatok feletti rendelkezési jogosultság - a jogszabályok keretein belül - kiterjed az elõirányzat-felhasználásra, a kiemelt elõirányzatok elõirányzat módosításának kezdeményezésére, az elemi költségvetésben szereplõ kiemelt elõirányzatokon belüli elõirányzat-módosításra. A fenti jogosultságot az 1998. évi XCII. tv. 4. §-ának (3) bekezdése a kiemelt elõirányzatok közötti átcsoportosítás jogosultságával is kibõvítette. Az ORTT mint önálló gazdálkodó, teljes jogkörrel rendelkezõ költségvetési szerv, a Magyar Államkincstár ügyfele.

Az ORTT-nek mint önállóan gazdálkodó költségvetési szervnek saját gazdasági szervezetével kell megoldania:

• a tervezéssel,
• az elõirányzat felhasználással,
• a hatáskörébe tartozó elõirányzat-módosítással,
• üzemeltetéssel, fenntartással, mûködtetéssel,
• beruházással,
• a vagyon használatával, hasznosításával,
• a munkaerõ-gazdálkodással,
• a készpénzkezeléssel,
• a könyvvezetéssel, és a beszámolási kötelezettséggel,
• az adatszolgáltatással kapcsolatos összefoglaló és a saját szervezetére kiterjedõ feladatokat.

Az ORTT elemi költségvetés készítésére kötelezett; az elõirányzatok felhasználásáról és a gazdálkodásáról, a költségvetési szervek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségérõl szóló kormányrendelet elõírásai szerint éves beszámolót készít, melyet (az 1998. évi XCII. tv. 5. §-ának megfelelõen) az Országgyûlés elé terjeszt.

• Az ORTT 1999. évi költségvetése

Az Országos Rádió és Televízió Testület éves költségvetését az Rtv. 32. §-ának (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelõen az Országgyûlés a már hivatkozott 1998. évi XCII. törvényben hagyta jóvá.

Az ORTT 1999. évi költségvetését tartalmazó önálló törvényt az Országgyûlés 1998. december 22-én fogadta el. A költségvetés kiadási, illetve bevételi fõösszegét 548 MFt-ban határozta meg. A kiadások fedezetére a várható üzemben tartási díj figyelembe vételével számított fix összegû - az Rtv. 84. § (2) - (3) bekezdése alapján járó - támogatást jelölt meg.

• Könyvvezetési és beszámoló készítési kötelezettség

1. A gazdasági események dokumentálását az ORTT a költségvetés alapján gazdálkodó szervek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségérõl szóló 54/1996. (IV.12.) kormányrendelet módosításáról szóló 218/1998. (XII.30.) kormányrendelet 4. §-ban foglalt könyvvezetési kötelezettségek elõírásai szerint végzi.
2. Az ORTT az 1998. évi XCII. tv. 5. §-ában foglaltak alapján, az 1999. évi költségvetés végrehajtásáról beszámolót készít, melyet a hivatkozott Kormányrendelet 2. §-ában foglaltak alapján állít össze. A beszámoló egységes formátumban tartalmazza mind az Iroda, mind a Mûsorszolgáltatási Alap beszámolóját. Ezt a beszámolót a tárgyévet követõ év május 31-ig az ORTT elkészíti, és a Parlament Költségvetési és Pénzügyi Bizottságához beterjesztve eljuttatja az Országgyûléshez.

• Az 1999. évi költségvetés végrehajtása - a bevételek alakulása

Az Országos Rádió és Televízió Testület általános mûködési és felhalmozási kiadásainak forrását az üzemben tartási díj 1%-a, valamint a Mûsorszolgáltatási Alap egyéb bevételei terhére folyósított támogatás biztosítja. Mûködési költségeinek fedezetére a Mûsorszolgáltatási Alaptól történt összes átutalás 1999-ben 548.000 EFt volt. Mûködési és felhalmozási bevételként 8.795 EFt, kamatbevételként 39 EFt realizálódott. A mûködési bevételbõl 2.450 EFt a Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõséggel kötött megállapodás alapján befolyt bevétel. A 2.884 EFt felhalmozási bevétel túlnyomórészt jármûvek értékesítésébõl származott. Az ORTT 1999. évi összes bevétele 556.834 EFt volt. 1999-ben az ORTT kiadásainak további forrása nem volt.

• Az 1999. évi költségvetés végrehajtása - a kiadások alakulása

• Személyi juttatások

A személyi juttatások kiadásai tartalmazzák mindazon juttatásokat, melyek a köztisztviselõkrõl szóló törvény alapján az ORTT köztisztviselõit megilletik. Az ORTT létszáma 1999. december 31-én 103 fõ volt. A rendszeres személyi juttatás 214.224 EFt volt, mely a köztisztviselõk besorolás szerinti alapilletményét, illetménykiegészítését és illetménypótlékát tartalmazza. A nem rendszeres személyi juttatás 52.768 EFt volt, melybõl a jutalom 25.444 EFt, a köztisztviselõket megilletõ ruházati költségtérítés 3.879 EFt, az üdülési hozzájárulás 2.406 EFt, valamint a közlekedési költségtérítés, illetve az étkezési hozzájárulás együttesen 7.221 EFt volt. Külsõ személyi juttatásként 29.965 EFt megbízási díj került kifizetésre.

• Munkaadókat terhelõ járulékok

• Dologi kiadások

• Az 1999. évi összes bevételek és kiadások alakulása elõirányzatonként

A Testület 1999. III. 25-én döntést hozott az Iroda szervezeti egységei feladatának és hatásköreinek módosításáról, illetve az Iroda létszámának megállapításáról. Az Iroda létszámát - testületi tagokkal és titkárságaikkal együtt - 103 fõben, a testületi tagok titkárságát az elnöki titkársággal együtt - tagokkal és elnökkel együtt - 28 fõben maximálta. A létszám megoszlása az Iroda egyes szervezeti egységei között:

Az Iroda létszámának csökkentése mellett 1999. április 1-jei hatállyal a korábbi Mûszaki Igazgatóság szervezetébõl a Frekvenciatervezési és Fejlesztési Osztályt, a Mûsorszórási és Ellenõrzési Osztályt, valamint a Mûsorfigyelõ és Médiakutatási Igazgatóság állományából a Média Intézetet és a Könyvtárat megszüntette.

A Testület a jelzett határidõvel az Üzemeltetési Osztályt és az Informatikai Osztályt az ezen idõponttól megalakított Költségvetési és Üzemeltetési Igazgatóság kötelékébe rendelte, egyben a Mûszaki Igazgatóságot megszüntette.

Az ORTT Irodája köztisztviselõinek megoszlását besorolásuk szerint a 37. táblázat tartalmazza.

1. A köztisztviselõk illetményei a Ktv. alapján lettek megállapítva. Személyi illetményben részesült az ORTT Irodája köztisztviselõinek 11%-a, szemben a Ktv. 42. §. (5) bekezdés b/ pontja által engedélyezett maximum 40%-kal.
2. Ktv. 49. § (1) bekezdése szerint a köztisztviselõ minden naptári évben, a tárgyévi munkavégzési kötelezettsége idõtartamának arányában legalább 1 havi illetményére jogosult (13. havi fizetés). 1999. január 15-ig kifizetésre került az 1998. évi 13. havi fizetés. (Az 1999. évre járó külön illetmény pedig 2000. január 15-ig került kifizetésre.)
3. Az Iroda a kinevezett köztisztviselõ lakáshoz jutását és lakáskörülményeinek javítását kamatmentes munkáltatói kölcsönnel segítheti elõ, amennyiben legalább 6 hónapi ORTT köztisztviselõi kinevezéssel rendelkezik. 1999. évben 9 fõ köztisztviselõ kapott kölcsönt, összesen 3.040.000 Ft értékben.
4. A 170/1992. (XII.22.) kormányrendelet szerint a köztisztviselõ kedvezményes munkahelyi étkezésre vagy étkezési hozzájárulásra jogosult. 1999-ben megállapított étkezési hozzájárulás megegyezett az 1998. évivel: 1400 Ft/fõ/hó volt.
5. A köztisztviselõnek naptári évenként az illetményalap 100-150%-ig terjedõ ruházati költségtérítés adható. 1999-ben a köztisztviselõk 39.000 Ft/fõ ruházati költségtérítést kaptak.
6. A köztisztviselõ naptári évenként az illetményalap 75-100%-ig terjedõ üdülési hozzájárulásban részesíthetõ. 1999. évben a köztisztviselõk 26.000 Ft/fõ üdülési hozzájárulást kaptak.
7. A 170/1992. (XII.22.) kormányrendeletre hivatkozással a köztisztviselõt Budapesten érvényes közlekedési bérlet illeti meg. A hozzájárulást a dolgozók 1999. évben is megkapták.
8. A munkába járással összefüggõ utazási költségtérítés a munkába járást tanúsító bérlettel vagy teljes árú menetjeggyel utazó köztisztviselõt illeti meg.

Budapest közigazgatási határán kívül lakónak naponta, illetve hétvégi hazautazás esetén alkalmanként a díjazás mértéke: 86%-os, ha országos közforgalmú vasúti II. osztályán utazik, 80%-os, ha távolsági autóbusszal utazik. A munkába járással összefüggõ utazási költségtérítés folyamatos volt 1999-ben is.

9. A 13/1991. (I.18.) kormányrendelet vonatkozó bekezdése szerint MÁV 50%-os mérséklésû menetjegy vásárlására jogosító, állandó arcképes igazolvány szerinti kedvezmény illeti meg a köztisztviselõt, ha legalább 1 éves bármely munkáltatónál eltöltött munkaviszonnyal rendelkezik. (Költsége nincs.)
10. Illetményelõleg igénybevételét a 170/1992. (XII.22.) kormányrendelet lehetõvé teszi.
11. A köztisztviselõt szociális támogatás illeti meg, ha szülésre tekintettel vagy gyermeke gondozása miatt fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe. 1999. évben az Iroda által adható összege max. 50.000 Ft volt.
12. Hozzátartozója halála esetén a köztisztviselõ temetési segélyt kaphat.

15. Köztisztviselõk képzése, továbbképzése.

Az ORTT és apparátusa, az Iroda 1996 augusztusában költözött jelenlegi székházába (Budapest, Reviczky u. 5.), a volt Bánffy palotába, amely csak alapos átalakítás után vált alkalmassá jelenlegi funkciójának betöltésére.

• Elhelyezési körülmények

A 2100 négyzetméteres, négyemeletes, tetõtér-beépítéses irodaház hat szintjén 1700 négyzetméter hasznos irodaterület jutott 103 dolgozóra, azaz 16,5 négyzetméter jutott egy fõre - testületi tagokat is beleértve.

1999-ben - a Testület szervezeti átalakítására vonatkozó döntését követõen - mintegy 300 négyzetméter területû külsõ bérlemény igénybevételét kellett megszüntetni. Ekkor költözött vissza az ORTT Panaszirodája a székházba. Az azonos épületben való elhelyezés javította a munka szervezettségét, de rontotta az elhelyezési körülményeket és munkafeltételeket. A Panaszbizottság korszerû informatikai hálózattal történõ kiszolgálására pedig pénzügyi fedezet hiánya miatt nem volt lehetõség 1999-ben.

Bár az említett létszámleépítés nagy arányú, mintegy 20%-os volt, az irodaházon belüli elhelyezési körülmények továbbra is szûkösek maradtak. A szervezetátalakulás több irodahelyiség további fölosztásával, illetve tárgyalóhelyiségek irodahelyiséggé történõ átalakításával járt együtt. Így sem lehetett valamennyi szervezeti egységet egymástól elkülöníteni, illetve a funkcionálisan és szervezetileg összetartozó szakmai egységeket egy szinten vagy legalább egymáshoz közel elhelyezni. A tárgyalóhelyiségek csökkenése is a munkakörülmények valamint a korszerû ügyfélfogadás lehetõségének romlását eredményezte.

A testületi tagoknak - titkárságaikkal együtt - átlagosan 30-35 négyzetméter alapterületû kabinetek jutottak, amelyben a titkárságuk elhelyezése szûkös, a testületi tagok pedig államtitkári tárgyalóval és vendégfogadásra alkalmas körülményekkel nem rendelkeznek. A testületi tárgyaló az irodaház pincéjében kapott helyet, ahol magas az alapzaj, és nem biztosított a megfelelõ levegõellátás.

Az ORTT közel 4 éves mûködése alatt - a nagyszámú pályázati anyag miatt - egyre nagyobb gondot jelentett (és jelent a mai napig) a Testület és az Iroda iratanyagának tárolása. Csak a TÜK anyagok tárolása tekintetében sikerült biztosítani az elõírásoknak még megfelelõ tárolást. Nincs azonban megfelelõen kialakított irattár, amelyre a pincei traktusban lenne lehetõség. A beruházás megkezdésére, és más egyéb bõvítõ beruházásra azonban anyagi forrás nem volt.

• Mûszaki ellátottság

Az ORTT ülései helyszínén megfelelõ, prioritást is biztosító konferenciarendszer, az ülést rögzítõ számítógépes és archiváló rendszer, a panaszbizottsági határozatok másodfokon történõ tárgyalásához, ill. bizonyos testületi döntésekhez szükséges audio- és videólejátszó rendszer állt rendelkezésre. Sajtótájékoztatók és egyéb kisebb rendezvények lebonyolítására egy 51 m2-es terem állt rendelkezésre, ez azonban méretét és mûszaki fölszereltségét tekintve a legtöbbször nem bizonyult megfelelõnek, és emiatt - tekintettel, pl. a törvényi kötelezettségként elõírt közmeghallgatásra - esetenként jelentõs összegért kellett az ORTT-nek termet bérelnie.

Az ORTT monitoring szolgálatának feladata nevesítve szerepel az Rtv.-ben. Ez a szervezeti egység végzi a magyarországi mûsorszolgáltatók - meghatározott szempontok szerinti - ellenõrzését. Az ellenõrzéshez szükséges vételtechnikai, rögzítéstechnikai és informatikai háttér, illetve eszközrendszer beruházása az elmúlt években megtörtént. Vételtechnikai oldalon egy félprofesszionális antenna fejállomás, illetve belsõ kábeltelevíziós hálózat, rögzítéstechnikai oldalon pedig mintegy 80 db különbözõ mûszaki tudású (1997-ben és 1998-ban beszerzett) videomagnó állt rendelkezésre. A mûsorelemzés megfelelõ kiépítettségû és felszereltségû, összesen 8 munkaállomásból álló számítógépes munkahelyeken történik. A nagy mennyiségû, kommersznek tekinthetõ rögzítési és informatikai eszközpark kihasználtsága a normálisnak sokszorosa, a mobilizálható eszközkészletet külsõ és belsõ munkatársak egyaránt használták (használják). Emiatt az eszközök amortizációja nagyobb a kelleténél, gyakrabban válna szükségessé pótlásuk. A jelenleg elfogadható színvonalú mûszaki berendezések állapota a szükséges technikai szintentartás, utánpótlás, csere jellegû beruházások hiányában gyorsan romlik. Erre a problémára az ORTT független könyvvizsgálója az elmúlt évek beszámolóinak elõkészítése során minden alkalommal felhívta a figyelmet. A költségvetési forrás hiánya miatt bizonyos mûszaki-technikai beruházási igények teljesítésére nem volt lehetõség. Így pl. a folyamatos vételrögzítés máig megoldatlan maradt.

Az ORTT Panaszbizottságát kiszolgáló irodai apparátus az irodaház galéria traktusában nyert elhelyezést, a panaszbizottsági ülések lebonyolítása pedig a fõépület egyik szobájában történt, ahol audio és video eszközrendszer állt rendelkezésre a kifogásolt tv- és rádiómûsorok, mûsorrészletek bejátszására, elemzésére, valamint a panaszbizottsági ülésen elhangzottak rögzítésére. Gondot jelentett azonban a Panaszbizottság tárgyalója és az õket kiszolgáló apparátus kényszerû fizikai távolsága (külön épületrész, külön szint).

Az irodatechnikai felszereltség megfelelõ szintû volt. A nagy mennyiségû - havonta mintegy 60 ezer oldal -, fénymásolást igénylõ anyagok (elõterjesztések, szerzõdések, mûsorelemzések, stb.) elkészítéséhez egy nagyobb kapacitású bérelt berendezés állt 1999 második félévétõl rendelkezésre.

1999. évi beruházási volumen nem érte el az 500.000 Ft-os összeget sem, és mindössze egyetlen, az informatikai szerverhelyiség berendezésének mûködéséhez elengedhetetlen klímaberendezés beszerzésére és fölszerelésére került sor. Ez a beruházás a számítógépes központ berendezésének megõrzése érdekében elengedhetetlen volt.

Az irodaház õrzésvédelmét 24 órában az Iroda köztisztviselõi állományába tartozó portaszolgálat látta el. A minimális létszámú portaszolgálat védelmi feladatának ellátását megfelelõ vagyonvédelmi rendszer nem támogatja, az elkezdett biztonságtechnikai beruházások (vagyonvédelmi és beléptetõ rendszerek) pénzhiány miatt nem kerültek befejezésre.

• Informatikai rendszer

Az irodaház informatikai ellátottsága a személyi számítógép felszereltség tekintetében kielégítõ volt. A központi hálózat két szervere (Windows NT és UNIX) közel 4 éves, az Internet szerver pedig 2 éves, folyamatos üzemû berendezés. Az irodaépületben - a galéria épületszárnya kivételével, ahol Cat. 3-Cat. 5 minõségû ún. strukturált hálózat lett kiépítve.

Az ORTT Irodája saját Web-szerverén honlapot üzemeltetett (www.ortt.hu), amelyet belsõ szakemberek fejlesztettek ki és mûködtettek. Tartalmazta:

• az Rtv.-t teljes terjedelmében, angolul és magyarul,
• a Sajtóiroda által az ORTT életérõl, tevékenységérõl szerkesztett és havonta kiadott hírlevél aktuális számát.
• Az ORTT számítógépes nyilvántartási rendszerébõl, havi frissítéssel felkerültek a Mûsorszolgáltatók és Mûsorelosztók nyilvános adatait tartalmazó táblázatok.
• A honlapon napi frissítéssel megjelennek - a nyomtatott sajtóval egy idõben - a Mûsorszolgáltatási Alap pályázatai. A megjelentetett anyagok, tartalmazzák a pályázati felhívást és a kitöltendõ pályázati adatlapot, amelyet pillanatok alatt le lehet tölteni Word dokumentum formátumban. A pályázatok elbírálása után az eredményhirdetéssel egy idõben, a honlapra kerülnek nyilatkozat formájában az egyes pályázatok nyertesei.
• A Monitoring Osztály minden hónapban elkészíti az elõzõ hónap hírmûsorainak tartalomelemzését, valamint az "erõszak megjelenése a médiában" címû elemzését. Ezek az anyagok elfogadástól számítva egy napon belül szerkesztésre és publikálásra kerülnek az Interneten.

A dátumváltásból fakadó problémák kezelése érdekében - belsõ erõforrások felhasználásával - 1999 márciusában elkezdõdött az ORTT informatikai rendszerének felülvizsgálata. A vizsgálat néhány helyen kimutatott Y2K kompatibilitási problémákat. Ahol belsõ erõforrásból nem lehetett a problémát megoldani, ott külsõ szakértõk bevonására került sor. 1999 decemberére az ORTT teljes informatikai rendszere felkészülten várta a 2000. év beköszöntét. 2000. január 01. 00 óra 00 perckor az ORTT informatikai rendszerének átállása a következõ évezredre zökkenõmentesen zajlott le.

• Összefoglalás

1999-ben a törvényi feladatok zavartalan ellátásához az országos hatáskörû szerv részérõl elvárható mértékû és minõségû munkakörülmények nem voltak biztosíthatóak. Mind elhelyezés, mind munkaeszköz tekintetében kiegészítés és új beruházás lett volna (lenne) szükséges. Annál is inkább, mert a közel négyévi üzemelés alatt a berendezések erkölcsileg és fizikailag amortizálódtak, és a szûkös költségvetések miatt 1999-ben a szintentartó beruházásokra sem volt lehetõség.

Az Országos Rádió és Televízió Testület mint önálló és a maga területén egyedüli szabályozó szerv egyes feladatainak ellátása nemzetközi kapcsolatokkal jár. A nemzetközi kapcsolatok kiépítése, fenntartása és ápolása szervezett formában 1997 áprilisa óta történik, ekkor alakult meg a Nemzetközi Osztály, mely szervezetileg a Fõigazgatói Titkárságoz tartozik, és az ORTT nemzetközi tevékenységét koordinálja, s a Testület és az Iroda utaztatásait intézi.

Az Osztály tevékenysége 1999-ben sokrétû volt, és ebben kiemelkedõ szerepet töltött be külföldi társszervezetekkel való kapcsolattartás, különös tekintettel a prioritást élvezõ területekkel (EU, EPRA stb.). Emellett fontos feladat volt a hivatalos külföldi utak szervezése. Az Osztály végezte a kiküldetések elõzetes és utólagos regisztrálását, az utakkal kapcsolatos dokumentációk (pl. útijelentések) kezelését, nyilvántartását.

Az ORTT Iroda, egyre kiterjedtebb kapcsolatrendszere miatt évrõl-évre egyre több hivatalos utat szervez. Az Osztály 1997. évben 21, 1998-ban pedig már 25 külföldi kiküldetést bonyolított le. Az idei évben azonban a szûkösebb anyagi lehetõségek miatt eleve csak 23 utat terveztünk, s ebbõl is csak 20 valósult meg.

A táblázatból látható, hogy a legtöbb kiutazás célországa Franciaország volt, ami azzal magyarázható, hogy a francia hatósággal, a CSA-val kiemelkedõen jó a kapcsolatunk, valamint azzal, hogy az Európa Tanács azon üléseit, melyekre az ORTT is hivatalos volt, Strassbourgban rendezték meg.

1999-ben a CSA eddig példa nélkül való eseményt szervezett. 1999. november 29. és december 1-je között, az UNESCO bevonásával és támogatásával, a CSA elsõ ízben rendezte meg a Szabályozóhatóságok Világtalálkozóját, melyre mintegy 150 résztvevõ látogatott el a világ számos országából, és amelyen, a közép-kelet európai térségbõl egyedüliként, az ORTT egyik tagja is elõadást tartott. A konferencia legfontosabb témáját az Internet-szabályozás jelentette, s ebben két markáns nézet ütközött. Az egyik, amelyet fõként az angolszász országok képviselnek, a liberális gyakorlatra épül, támogatói csak a legritkább esetben avatkoznának be az Internet tartalmába. Csak olyan esetben, mint például a személyiségi jogok védelme, vagy a közerkölcsöt sértõ, illegális tartalmat hordozó anyagok megjelenése. A másik vélemény az európai és fejlõdõ országok által támogatott modell, mely önálló törvényi keretek közé kívánja szorítani a web-et. Ez utóbbi teória képviselõi között még folyik a vita arról is, hogy a szabályozás megoldható-e létezõ törvények, jogszabályok módosításával, vagy teljesen önálló jogi szabályozás kidolgozása lenne a jó megoldás.

Az év elején az ORTT delegációja megtekintette az Osztrák Rádió és Televízió (ORF) archívumát, és az út során az együttmûködés lehetõségérõl is tárgyaltak. Az ORF-tõl kapott anyagok alapján az ORTT egy összehasonlító vizsgálatot végzett a deutschlandsbergi buszkatasztrófa televíziós megjelenítésérõl. A kutatás eredményét sajtótájékoztatón mutatta be az ORTT, amely nagy visszhangot kapott.

Az ORTT nemzetközi kapcsolatrendszerében nagy szerepet játszik az EPRA (European Platform of the Regulatory Authorities - Szabályozóhatóságok Európai Platformja) nevû, düsseldorfi székhelyû szervezet. A Platform félévente tartja rendes ülését, és a kezdeti 7-8 fõs tanácskozások után, ma már 20-22 ország médiahatóságait invitálja eszmecserére. A legutóbbi, a görögországi Ermoupolisban tartott találkozón a tagok határozottan kiálltak az EPRA informális jellegének megtartása mellett. A résztvevõk elutasították, hogy az EPRA alapelveket fogalmazzon meg a szabályozási tevékenységekrõl, támogatták viszont, hogy továbbra is nemzetközi korlátok nélkül lehessen tárgyalni, valamint mindenki számára elérhetõek legyenek az egyes országok ide vonatkozó adatbázisai. Ugyancsak megerõsítették, hogy az EPRA a személyes kapcsolatok révén hozzájárulhat a szabályozóhatóságok közötti gyors és hatékony információcseréhez.

Több napirendi pont is érintette az Internet, illetve az egyéb interaktív szolgáltatások megjelenésével elõállt új helyzetet. A szakemberek aktuális feladatnak tekintik az interaktív szolgáltatások megjelenésébõl fakadó problémák megoldását, amelyek a hagyományos mûsorszolgáltatások kiegészítéseként egyre nagyobb számban jelennek meg a piacon. A mûsorokkal párhuzamosan futó szolgáltatások (pl. kiegészítõ információk az adott mûsorban nem reklámként megjelenõ termékekrõl, esetleg a kiegészítõ információk mellett a kereskedelmi elérhetõség, ár, stb.) meghatározása, a mûsor és a reklám elkülönítése ebben az esetben igencsak nehezen megvalósítható feladat. A lehetséges problémák felvetésében és a megoldási javaslatokban az Independent Television Commission, a brit hatóság jár a leginkább élen.

A másik, igencsak aktuális probléma a teleshopping új európai szabályozását érinti. Klasszikus jogi problémának tûnik, mivel az egyezmény definiálja a közvetlen ajánlatot, de a monitoring rendszer számára a klasszikus reklámblokkban elhelyezett közvetlen ajánlat nehezen elválasztható.

Megemlítendõ a Testület képviselõjének a portugál és spanyol közszolgálati mûsorszolgáltatóknál tett látogatása. A genfi European Broadcasting Unionnál tett szakmai látogatás után a Magyar Televízió küldöttsége -kiegészítve az ORTT egy tagjával - a két említett országban járt, és számos fontos, szakmai beszélgetést folytatott, fõként a közszolgálati médiumok finanszírozásáról.

A környezõ országokkal történõ kapcsolattartás fontos eseménye volt az ORTT elnökének ljubljanai látogatása, mely során megbeszélést folytatott a Szlovén Rádió-Televízió vezetésével, valamint a szlovén hatóság elnökével. A tárgyalások során a szlovén partnerekkel kidolgozandó együttmûködés kereteit tekintették át. A látogatás fontosságát jelzi, hogy Szlovéniával eddig semmilyen hivatalos szakmai kapcsolata nem volt a Testületnek.

A nemzetközi kapcsolattartás fontos része a Magyarországon megrendezett nemzetközi konferenciák. Két ilyen rendezvényt emelnénk ki. Az 1998. december 3-5. között Visegrádon tartott Magyar Média Fórum konferencia sikerén felbuzdulva a brit nagykövetség, valamint a BBC World Service Training Trust idén is szervezett egy találkozót Visegrádon, melyre vendégként meghívták az ORTT számos tagját is. A találkozó fõ témái a következõk voltak: szerkesztõi függetlenség, pártatlanság, pontosság, kiegyensúlyozottság, személyiségi jogok érvényesülése, csoportok érdekvédelme, erkölcsi normák a médiában.

A másik ilyen rendezvény volt az ORTT által rendezett kisebbségi kerekasztal tanácskozás, melyre 1999. október 28-án került sor Budapesten. A tanácskozás a "Kisebbségi mûsorszolgáltatás helyzete Magyarországon" címet viselte, és fõbb témái között a kisebbségi anyanyelvi mûsorok, a kisebbségi mûsorszolgáltatók és mûsorgyártók helyzete szerepelt. A tanácskozás célja az volt, hogy a hazai kisebbségi önkormányzatok, a mûsorszolgáltatók, az országgyûlési biztos, valamint az illetékes parlamenti bizottság az ORTT bevonásával egy olyan folyamatot indítson el, amelynek során - az Rtv. szellemének megfelelõen - javuljon a nemzetiségi mûsorszolgáltatás helyzete.

Magyarország számára az elkövetkezendõ évek legfontosabb feladata az Európai Uniós tagságra való fölkészülés, s ez az ORTT-re is feladatokat ró. Az Uniós tagságra készülõ Magyarországnak alapvetõ érdeke a jogharmonizáció minél teljesebb körû kialakítása. Mint az elektronikus média országos hatáskörû felügyeleti szerve, az ORTT-nek tevékeny szerepet kell vállalnia ebben a folyamatban. Ennek néhány konkrét eleme:

A 2211/1998. számú kormányhatározat értelmében, az ORTT Elnökének bevonásával, az Rtv. módosítására oly módon kell törvényjavaslatot készíteni, hogy a módosított Rtv. a lehetõ legteljesebb mértékben harmonizáljon a 89/552/EGK, a határokon átnyúló televíziózásról szóló irányelvével.

A 2325/1997. sz. kormányhatározat kijelölte az ORTT-t valamint az Európai Integrációs és Tárcaközi Bizottság Audiovizuális Politika és Kultúra Munkacsoportját (MKM, IM, KüM, KHVM, IKIM, PM), hogy az Európai Unióval történõ csatlakozási tárgyalások során képviselje a magyar álláspontot az említett témakörben. Az 1999. május 12-i bilaterális ülésen a magyar delegációban az ORTT képviselõi is részt vettek. (Annak a napirendi pontnak a tárgyalásán vettek részt, amelyen az audiovizuális szektorban tett jogharmonizációs eredményekrõl adott számot a magyar delegáció.)

A Társulási Bizottság Emberi Erõforrás Albizottságának említett ülésén a magyar delegációnak be kellett számolnia az elmúlt idõszakban az audiovizuális szektorban tett jogharmonizációs lépéseirõl, különös tekintettel az Rtv. tervezett módosítására, valamint az Európa Tanács Határokon Átlépõ Televíziózásról szóló egyezményének hazai implementálására és a mûholdas mûsorszolgáltatások magyarországi monitoringjának lehetõségeire.

A Bizottság részérõl többször is kértek információt arra vonatkozóan, hogy az irányelvnek való teljes megfelelést (más szóval az európai mûveket preferáló mûsorszerkezeti követelmények bevezetését) Magyarország milyen menetrenddel, dátumszerûen mikorra tudja vállalni. Ez azt jelenti, hogy legkésõbb a csatlakozás idõpontjáig érjük el a teljes harmonizációt, továbbá, hogy az ezt megvalósító törvénymódosítást jóval a csatlakozást megelõzõen is végrehajthatnánk azzal, hogy annak hatálybalépése a csatlakozási szerzõdés hatálybalépéséhez igazodna. A Bizottság azonban ennél is pontosabb menetrendet vár, de természetesen nemcsak a médiával kapcsolatos jogharmonizáció kapcsán, hanem a csatlakozás minden területén.

Meg kell említeni, hogy az ET-egyezményt kihirdetõ törvényjavaslatát a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma az új országgyûlésnek benyújtotta és azt a Parlament még 1998-ban ki is hirdette.

Az Európai Bizottsággal folytatott csatlakozási tárgyalások igen fontos momentuma a Bizottság évi rendes országjelentése, melyben a Bizottság minõsíti a társult országok eredményeit valamint az esetleges lemaradásokat is. Az 1999. évi, Magyarországról szóló jelentésében a Bizottság - a magyar audiovizuális politika és az ORTT kapcsán - a következõket fogalmazta meg (az angol szöveget lásd az 63. mellékletben):

Visszalépés