J/758.
JELENTÉS

2002. szeptember

Az ellenõrzést végezték:

A témához kapcsolódó eddig készített számvevõszéki jelentések:

ÁLLAMI SZÁMVEVÕSZÉK *

1. Az ÁPV Rt. mûködésének szabályozottsága, törvényessége, a feladat- és szervezeti rendszer összhangja *

2. A hozzárendelt vagyon változása, a növekedést és csökkenést elõidézõ tényezõk *

3. A központi költségvetés végrehajtásához kapcsolódó tevékenység *

4. Az ÁPV Rt. saját vagyonával való gazdálkodása *

5. A belsõ ellenõrzési tevékenység *

Mellékletek *

1. Észrevételek és az arra adott válasz
2. A.-B. Térítésmentes átadások
   C. Az MFB Rt.-nek átadott mezõgazdasági társaságok által bérelt területek mértéke az ÁPV Rt. kimutatásai szerint
3. Az ÁPV Rt. követeléseinek értéke 2001. december 31-én
4. A költségvetési törvény eredeti és módosított elõírásai, az ÁPV Rt. eredeti és módosított üzleti tervének megfelelõ paraméterek, valamint a zárszámadási törvényben szereplõ összegek
5. Az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonához kapcsolódó bevételek tervezési folyamata, a jóváhagyott terv és a teljesítés
6. A kormány gazdaságpolitikai intézkedéseit támogató 2001. évi ráfordítások
7. Az ÁPV Rt. készpénz kötelezettsége
8. Az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyona értéke társaságokban megjelenõ részének szerkezete a tulajdonlás mértéke szerint
9. A privatizációs tartalék kiadásai az egyes felhasználási célok szerint
10. Tanúsítványok jegyzéke

1. A hozzárendelt vagyon változása 2001. évben - összesített kimutatás
2. A hozzárendelt vagyon változása tranzakciók alapján 2001. évben
3. Pénzforgalmi szemléletû eredménykimutatás az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyon bevételeirõl és kiadásairól 2001. évben
4. Privatizációs tartalék 2001. évben
5. ÁPV Rt. kötelezettségeinek változása
6. Az ÁPV Rt. eszközállományának változása a 2001. évben
7. Az ÁPV Rt. forrásainak összetétele 2001. évben
8. Az ÁPV Rt. mûködéséhez kapcsolódó anyagjellegû ráfordítások alakulása 2001. évben
9. Az ÁPV Rt. átlagos állományi létszámának alakulása 2001. évben
10. Az ÁPV Rt. állományi létszámának alakulása 2001. évben
11. Az ÁPV Rt. mûködésével kapcsolatos személyi jellegû ráfordítások alakulása 2001. évben
12. Az ÁPV Rt. munkavállalóinak 2001. évi beosztásonkénti átlagkeresete
13. 2001. évi ÁSZ-beszámoló és auditált beszámoló közötti fõbb különbségek levezetése

Az ÁPV Rt. egyszemélyes részvénytársaság, 9698 millió Ft névértékû részvénye névre szóló és forgalomképtelen, a részvényesi jogokat - azok kivételével, amelyeket a privatizációs törvény a Kormány hatáskörébe utal - a pénzügyminiszter gyakorolja. 2001. évben a részvényesi jogok gyakorlója a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter volt.

A társaság hozzárendelt vagyona 2001. év végén 750 297 millió Ft, a hozzárendelt vagyon terhére fennálló kötelezettsége 109 085 millió Ft volt az auditált mérleg szerint. A társaság saját vagyona ugyanezen idõben 12 311 millió Ft, mûködési bevétele 4874 millió Ft volt, mûködési ráfordításai 4827 millió Ft-ot tettek ki.

A hozzárendelt vagyonra vonatkozó, az ÁSZ-nak készült beszámolót követõ, a könyvvizsgáló és az ÁSZ által kért adatmódosítások az auditált beszámolóban jelennek meg.

A Társaság feladata az állam tulajdonában álló részvények és üzletrészek, valamint egyéb állami vagyon privatizációjának elõkészítése és lebonyolítása; a vagyon hasznosítása a privatizáció megvalósításáig; a privatizációs tevékenység, illetve a vagyon hasznosítása keretében - törvényben meghatározott kivételekkel - gyakorolni az állam tulajdonosi jogait, továbbá állami részesedéssel mûködõ gazdasági társaságoknál gyakorolni a Gt. szerinti tagi jogosítványokat.

A Kormány meghirdette, hogy a 2000. év végén lezárult a tömeges mértékû privatizáció korszaka és megszûnt a privatizációs bevételi kényszer. Az ÁPV Rt. tevékenységében növekedett a vagyonkezelés súlya és kiadásaiban egyre jelentõsebb terheket képvisel a korábbi privatizációkhoz kapcsolódó kötelezettségek teljesítése. A 2001. évi tevékenységében jelentõs szerepet kapott a kormánydöntéseken alapuló egyedi feladatok ellátása.

• az Rt. szervezeti és mûködési rendszere összhangban volt-e a feladatokkal, mennyiben biztosította azok hatékony és eredményes szakmai ellátását társasági szinten;
• a társaság hozzárendelt vagyona hogyan változott;
• a költségvetési törvényben az ÁPV Rt. tevékenységét érintõ elõirányzatok, kötelezettségek, garanciavállalások hogyan teljesültek, összhangban voltak-e a törvényi elõírásokkal. A hozzárendelt vagyon és a privatizációval és vagyonkezeléssel összefüggõ ráfordítások a törvényekben elõírtaknak megfelelõen alakultak-e;
• a társaság mûködési bevételei, ráfordításai az üzleti tervében meghatározott célkitûzéseknek megfelelõen, a törvényben elõírt keretek között alakultak-e, a társaság gazdálkodásában érvényesültek-e a szabályszerûségi, takarékossági szempontok;
• a társaság belsõ ellenõrzésének mûködése, figyelemmel az Igazgatóság, a Felügyelõ Bizottság és a kormányzati, felügyeleti ellenõrzés kapcsolata megfelelõ-e.

A Magyar Köztársaság 2001. évi költségvetése végrehajtásának helyszíni ellenõrzéséhez kapcsolódó megállapításokat a 3. fejezet tartalmazza.

Az ÁPV Rt. mûködése, feladata és szervezeti rendszerére vonatkozó szabályzatok rendelkezésre álltak. Belsõ szabályai közül a követelések kezelésének szabályzata hiányzik, illetve néhány területen a szabályozás korszerûtlen volt.

A hozzárendelt vagyon elkülönített részének tekinthetõ privatizációs tartalék rendeltetése, nagysága, szerkezete, a hozzárendelt vagyonnal fennálló kapcsolata és a kiadások forrásainak összetétele az utóbbi két évben megváltozott. A hozzárendelt vagyon felhasználási céljai és a privatizációs tartalék kiadási jogcímei egymást átfedik, így a tartalék felhasználásának és a hozzárendelt vagyon kiadásainak elkülönítése a költségvetési törvényben erõltetetté vált. Ebbõl is adódóan az ÁPV Rt. könyvelése a jogcímek tekintetében nem következetes, illetve az ezzel összefüggõ belsõ szabályozás részletezettsége nem megfelelõ.

Az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyona a 2001. évben összetételében, értékében és nyilvántartási értékében is megváltozott az új számviteli törvény hatályba lépése és a privatizációs törvény módosítása miatt. A számviteli törvény megváltozása összesen 19,7 milliárd Ft csökkenést okozott a nyilvántartási értékben. A privatizációs törvény módosítása a hozzárendelt vagyon összetételében és ennek megfelelõen értékében hozott változást. A tartós állami tulajdonból a privatizálható körbe került 19 társaság, 4 társasággal csökkent illetve 1 társasággal növekedett az ÁPV Rt. által kezelt vagyoni kör. Az átcsoportosítások összesen 111 milliárd Ft-tal csökkentették a hozzárendelt vagyon értékét.

A Priv. tv. szerint a MAHART a Magyar Állam 50%+1 szavazat mértékû tartós többségi tulajdonában áll. A Balatoni Hajózási Rt.-re 100%-os MAHART tulajdonú leányvállalatként a MAHART-ra vonatkozó törvényi elõírások voltak érvényben. A Balatoni Hajózási Rt. banki, illetve önkormányzati tulajdonba átadása valójában privatizáció, figyelmen kívül hagyva a tartós állami tulajdonlást elõíró tv-i szabályozást. A társaság átadása 2,7 milliárd Ft-tal csökkentette a hozzárendelt vagyon értékét.

Az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonával kapcsolatban az értékesítésbõl és vagyonhasznosításból 32,2 milliárd Ft bevétel keletkezett, amelybõl 29,3 milliárd Ft volt a privatizációs bevétel. A privatizáció mértéke az év folyamán csökkenõ tendenciát mutatott. A kiinduló "optimista" tervjavaslatban megfogalmazott 62,2 milliárd Ft privatizációs értékesítési elõirányzatnál az eredeti terv alacsonyabb volt és a módosított terv tovább csökkentett összeget tartalmazott. A megvalósítás a tervtõl 26%-kal elmaradva 29,3 milliárd Ft értékben teljesült.

A tárgyévben végrehajtott tranzakciókon belül meghatározó volt a CD Hungary Rt. privatizációja, amely az éves privatizációs értékesítési bevétel 62%-át eredményezte. A privatizáció után 9 hónappal az új tulajdonostól a KVI a Magyar Állam tulajdonába megvásárolt két ingatlant, amelyek ára 1159 millió Ft volt, 733,1 millió Ft-tal magasabb, mint a privatizációs vagyonértékelés szerinti 425,9 millió Ft.

A tervezés bizonytalanságát mutatja, hogy az I. félév tényadatai alapján összeállított és a III. negyedév végén jóváhagyott módosított terv csak 74%-ra teljesült. A teljesítés lemaradásának egyik oka az volt, hogy az ÁPV Rt. a saját döntési hatáskörébe tartozó tételeinek egy részét nagy bizonytalansággal, esetenként hibásan vette be a tervébe. A tervezésre és a tervezés hatékonyságának elemzésére nem volt kialakított eljárás, illetve módszer. A tervek összetételét a Felügyelõ Bizottság vizsgálta és az értékesítés megfelelõ feltételeinek hiányában tervbe vett tételeket minden esetben kifogásolta. A terv teljesítését követõ kontrolling tevékenység - ugyan még nem teljes körûen kiépített rendszerben - 2001. évben megkezdõdött, elõrelépést jelentett továbbá, hogy bevezették a negyedéves terv felülvizsgálati rendszert.

A hozzárendelt vagyonnal kapcsolatos ráfordítások privatizációs törvény alapján való teljesítései a bevételek hiányában elmaradtak a költségvetési törvény elõirányzataitól. A hozzárendelt vagyont csökkentõ ráfordítási elõirányzatként a költségvetési törvény 85,5 milliárd Ft-ot rögzített, a módosított üzleti terv 19,9 milliárd Ft-ot tervezett, a tényleges ráfordítás 22,1 milliárd Ft volt. A vagyon változását nem eredményezõ ráfordításokra a törvény 95 milliárd Ft-os elõirányzatot határozott meg, a módosított üzleti terv 46,2 milliárd Ft-ot rögzített, a tényleges kiadások 30,2 milliárd Ft-ot képviseltek.

A költségvetési törvényben meghatározott kiadások jogcímenkénti teljesítése 0 és 87% között szóródott. Az erõs szóródásnak azonban nem csak a bevételek elmaradása miatti forráshiány az oka. Abból is ered, hogy a teljesített ráfordítások végleges elszámolása nem a költségvetésben rögzített jogcím szerint, hanem a privatizációs tartalék számla terhére "Az állam vagyon- és gazdaságpolitikai tevékenységét támogató intézkedésekkel, válsághelyzetek megszüntetésével összefüggõ kiadások" (továbbiakban: gazdaságpolitikai kiadások) jogcímen történt. A költségvetés terhére biztosított forrás feltöltések felhasználását a Kormány ezen a jogcímen rendelte el. Ezért az év közben a "Fejlesztési projektek", a "Üzleti célú kifizetések" és a "Reorganizációs célú kifizetések" jogcímeken teljesített ráfordítások elszámolását is az év végén ennek megfelelõen átsorolták. A teljesítés mértékének jogcímenkénti szóródásához hozzájárult az is, hogy az ÁPV Rt. nem következetesen alkalmazta a "Reorganizációs célú kifizetések" és az "Üzleti célú kifizetések" ráfordítási jogcímeket, ezért azonos gazdasági tartalmú ügyletek váltakozva jelennek meg e két jogcím valamelyikén.

1. Vizsgálja felül a társaság tervezési és költségvetés-elõkészítõ gyakorlatát, különös tekintettel a költségvetési kapcsolatokra.
2. Tegyen intézkedést annak érdekében, hogy az ÁPV Rt. beszámolási rendszerére vonatkozó határozat idõben megszülessen.
3. Határozza meg és írja elõ az egyes kiadási jogcímek pontos tartalmát. Az ÁPV Rt. számlarendjében szerepeljenek olyan számlaszámok, amelyek a költségvetési törvény sorait tartalmukban lefedik.
4. Intézkedjen a feltárt hiányosságok miatt a szükséges felelõsségrevonásról.
5. Vizsgálja meg, hogy megvalósítható-e a Priv. tv.-nek az ÁPV Rt.-hez rendelt állami vagyon és a saját vagyona elkülönítésére vonatkozó elõírása - a hozzárendelt állami vagyon Szt.-nek megfelelõ forrás oldali megjelenítése mellett - egy fõkönyv vezetésével az ÁPV Rt.-nél és módosítsa ennek megfelelõen a számviteli rendet.

1. Az ÁPV Rt. mûködésének szabályozottsága, törvényessége, a feladat- és szervezeti rendszer összhangja

1. Az ÁPV Rt. szervezeti és mûködési rendjének jogi háttere

Az ÁPV Rt. szervezeti rendjét szabályozó alapító szabályzatok köre (Alapító Okirat, SZMSZ), illetõleg a mûködés és feladatellátás ellenõrzését megvalósító Belsõ Ellenõrzési Szabályzat az utóbbi két évben - döntõen a vizsgált 2001. évben - több módosításon esett át. Az SZMSZ három esetben, az Alapító Okirat egy alkalommal történt módosítása, valamint új Belsõ Ellenõrzési Szabályzat hatályba léptetése, valamint a szabályzatok módosítása részben a jogszabályi környezet változásaival függött össze, részben a szervezeti mûködési feltételek koncepcionális változásait tükrözte.

Az Alapító Okirat módosításait a Priv. tv változásai indokolták elsõsorban, amely új tevékenységet, a nem az ÁPV Rt. tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó állami vagyon tekintetében vagyonkezelési szerzõdés megkötését tette lehetõvé a vagyon értékesítéséig, továbbá az Igazgatóság 9-11 fõvel való mûködését rendelte el. Pontosabbá tette a vezérigazgató munkaviszonyával kapcsolatos egyes kérdéseket, a Felügyelõ Bizottság mûködési rendjét, az Igazgatóság beszámolási és tájékoztatási kötelezettségét, valamint a Társaság éves beszámolójának jóváhagyási rendjét.

Az SZMSZ módosításaiban vegyesen tükrözõdött a jogszabályi háttér változásainak figyelembe vétele, valamint a szakmai, szabályozási és tulajdonosi érdekek feszültségeinek feloldását eredményezõ áthelyezések. A rögzített értékhatárok szerint elkülönített döntési hatáskörök aránytalan munkamegosztást eredményezõ hatásának kiküszöbölése történt meg döntési hatáskörök átruházásával.

Az ÁPV Rt. döntéshozó fórumairól és a döntéshozatal rendjérõl a 12/2000. sz. Elnök-vezérigazgatói utasítás rendelkezik.

Az utasítás tartalmazza az ÁPV Rt. döntéshozó fórumainak hierarchiáját az Ügyvezetés ügyrendjét, jogállását, feladat- és hatáskörét; az elnök-vezérigazgató, vezérigazgató-helyettesek döntési eljárását, az átruházott döntési hatáskörök eljárási rendjét; az Alapítói Határozatok, elõterjesztések, határozatok, emlékeztetõk tartalmi és formai követelményeit, a dokumentumok nyilvántartásának kezelésének és õrzésének rendjét.

A döntési fórumok saját határozataik teljesülését idõszakosan áttekintik, a nem teljesült döntéseket ismételten felülvizsgálják. A megalapozottság, jogszerûség és dokumentáltság átfogó vizsgálatát a Könyvvizsgáló és a Felügyelõ Bizottság végzi és kéri számon.

Az ÁPV Rt. szervezeti és mûködési rendje szabályozott volt és érvényesült a szabályozás korszerûsítésének igénye is. Az ÁPV Rt. legfontosabb érdemi szabályzatai az ÁPV Rt. tulajdonosi joggyakorlásának döntési rendje, iratkezelési szabályzat, munkavédelmi szabályzat, az ÁPV Rt. egységes vagyon-nyilvántartási rendszerérõl, a számviteli politikáról, a saját és hozzárendelt vagyonába tartozó gazdálkodó szervezeteket tranzakciós igazgatóságok közötti elosztásáról, az ÁPV Rt. és jogelõdjei által kötött privatizációs szerzõdések menedzselésérõl szóló szabályzat, az utalványozási rendrõl, az eszközök és források értékelésérõl, a leltározásról, a selejtezésrõl, stb. szóló szabályzatok. A felsorolt szabályzatokat a 2001. év végén módosították illetõleg korszerûsítették, ezért azok érdemi hatása a 2002. évi mûködést érinti.

2. A számviteli szabályozás

• az ÁPV Rt. a hozzárendelt vagyon részét képezõ privatizációs tartalék könyvelését - részben - a hozzárendelt vagyontól függetlenül bonyolítja. A privatizációs tartalék bevételei, kiadása nem fut át a rendelt vagyon megfelelõ számláin, hogy onnan, amennyiben a tartalékot érintõ ügyletrõl van szó, továbbkönyvelésre kerüljön, hanem a tartalék saját bankszámlával rendelkezik, mintha jogilag független vagyoncsoportot alkotna;
• a társaság év közben a két bankszámla között átcsoportosít a készpénz igényeknek megfelelõen;
• több esetben az is elõfordult, hogy a hozzárendelt vagyon terhére a Priv. tv. alapján teljesített tranzakciók év közben kormányhatározat vagy ÁPV Rt. saját döntés alapján egy priv. tartalék kiadási jogcímre kerültek átkönyvelésre;
• a privatizációs tartalék kiadási jogcímei és a hozzárendelt vagyon bevételeinek priv. tv. szerinti felhasználása átfednek, hasonló tartalmú ügyleteket takarnak. A Kvtv.-ben megjelenõ viszonylag nagyszámú ráfordítási cím behatárolatlan mozgásteret engedélyez az egyes támogatások elszámolásához a források és ráfordítások allokációjánál;
• a vizsgált évben fõkönyvi számlák nem feleltethetõk meg egy az egyben a törvényi kiadási címeknek, a kiadási címek több fõkönyvi számla részleteibõl állíthatók össze. A megfelelõ fõkönyvi számlák nem szerepelnek teljes körûen az ÁPV Rt. számlarendjében, illetve vannak olyanok, amelyek tartalma átfedésben van, többször is megjelenik. Sem számlarend, sem a számlatükör, vagy egyéb belsõ utasítás nem tartalmaz egyértelmû iránymutatást a tárgyévi költségvetési törvényben meghatározott kiadási jogcímekre elszámolható különbözõ kiadási tételekrõl.

1. A hozzárendelt vagyon változása, a növekedést és csökkenést elõidézõ tényezõk

1. A hozzárendelt vagyon nyitóállománya

Az ÁPV Rt.-hez rendelt állami tulajdonú vagyon volumenében és összetételében törvényi elõírások miatt a 2000. évi záró és a 2001. évi nyitó állomány között eltérések adódnak. Az eltérések oka az, hogy a számvitelrõl szóló 1991. évi XVIII. tv.-t a 2000. évi C. törvény váltotta fel, amelynek rendelkezéseit elõször a 2001. évben induló üzleti évrõl szóló beszámolóra kellett alkalmazni. Annak érdekében, hogy az új számviteli törvény elõírásai alapján összeállított beszámoló a tárgyév gazdasági eseményeirõl, a társaság mûködésérõl hiteles képet adjon, az elõzõ évi záró és egyúttal tárgyévi nyitó állományt az új törvény szerinti elõírásoknak megfelelõen kellett kialakítani. Ennek érdekében a számvitelrõl szóló 1991. évi XVIII. tv. alapján összeállított 2000. évi mérleg záróállomány az új számviteli törvény által érintett pontokon átszámolásra került a 2000. évi C. tv. elõírásait figyelembe véve.

A törvényi elõírások teljes körûen érintették az ÁPV Rt. saját vagyon könyvvitelét és mérlegét. A hozzárendelt vagyon állományának, és annak változásaival kapcsolatos gazdasági események nyilvántartására a 219/2000 (XII. 11.) Korm. rendelet 2. §-a szerint az Szt. elõírásainak megfelelõ könyvvezetési kötelezettség nem terjed ki. A sajátos könyvvezetési kötelezettségbõl adódóan a számviteli törvény változásai csupán a várható veszteségekre képzett céltartalék kategória megszüntetésében és az ezzel egyidejûleg megjelenõ - követelésekre elszámolt - értékvesztés kategória elõírásában, valamint az idõbeli elhatárolások részletezõ mérlegsorainak megjelenésében érvényesítette hatását a hozzárendelt vagyon 2000. évi záró és 2001. évi nyitó mérlegében. A módosulások az alábbiak voltak:

A követelések után elszámolt értékvesztések összege mérlegsoronként:

millió Ft

mérlegsor	Megnevezés	összeg
11.	Adott kölcsönök után elszámolt értékvesztés	302
18.	Követelések áruszállításból és szolgáltatásból után elszámolt értékvesztés	1 013
20.	Egyéb követelések után elszámolt értékvesztés	18 409
Nyitó eszközáll. csökkenése elszámolt értékvesztés miatt:		19 724

A várható veszteségekre képzett céltartalék megszüntetésének hatása:

millió Ft

mérlegsor	Megnevezés	összeg
42.	Céltartalék a várható veszteségekre	19 724
Nyitó forrásállomány csökkenése:		19 724

Az aktív és passzív idõbeli elhatárolások alábontásának számszaki hatása nincs, a mérlegsorok a számviteli törvény elõírása alapján kerültek megbontásra.

A hozzárendelt vagyon összetételének változását eredményezõ jogszabályi elõírás a Priv. tv.-nek a Kvtv.-vel történt, 2001. január 1-jén hatályba lépett módosítása, amely szerint a külön mérlegsoron kimutatott tartós állami tulajdonból a privatizálható körbe került 19 társaság. (Ezek közül került át 12 mezõgazdasági rt. az MFB Rt.-hez év közben, a Bábolna Rt. pedig már a vizsgált év lezárását követõen).

A Kvtv. Priv. tv-t módosító elõírásainak megfelelõen az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonából átcsoportosításra került a PM-hez az MFB Rt., a Hitelgarancia Rt. és a Földhitel és Jelzálogbank Rt., a GM-hez és a MEH-hez pedig a Regionális Fejlesztési Holding Rt. (továbbiakban: RFH), a Hungexpo Rt.-t pedig az ÁPV Rt. megkapta. Ez az átcsoportosítás 115,4 milliárd Ft-tal csökkentette és 4,4 milliárd Ft-tal növelte a hozzárendelt vagyon értékét, ami összességében így 111 milliárd Ft csökkenést eredményezett.

A Priv. tv. módosításból származó volumen és szerkezet változások nem tükrözõdnek az ÁPV Rt. nyitó mérlegében, azokat késõbb rendezte. Ahol a törvény alapján átadásokat és átvételt kellett végrehajtani, ott az ügyletek a folyó év gazdasági eseményeit jelentik, lekönyvelésük a tényleges lebonyolítást követõen volt lehetséges. A privatizálható és a tartós állami tulajdon közötti szerkezetváltozás azonban csak az ÁPV Rt.-hez tartozó vagyont érintett, amelynek megjelenítése a mérlegben a törvény hatályba lépésével lehetséges lett volna, de az ÁPV Rt. nem a nyitó állomány módosítása, hanem a 2001. évi megjelenítés mellett döntött.

2. A hozzárendelt vagyon változása

A hozzárendelt vagyon változását az ÁPV Rt. a mérleg 4/a mellékletében mutatja ki. A melléklet összesítõ adatai szerint a kötelezettségek és követelések nélkül a vagyon 1004,2 milliárd Ft-ról 830,7 milliárd Ft-ra csökkent a vizsgált év során. A csökkenés meghatározó része a 175,9 milliárd Ft értékû átadások következménye volt.

A könyvvizsgálatot követõen az auditált mérleg szerint a vagyon záró értéke 830,0 milliárd Ft.

Az ÁPV Rt. 2001-ben részben a költségvetési törvény és a 147/2001. (VIII. 22.) Kormányrendelet rendelkezései szerint, részben kormányhatározatok {2045/2001. (III. 14.), 2039/2001. (II. 28.), 2219/2001. (VIII. 28.) Korm. határozatok} elõírásaira adott át térítésmentesen vagyont (továbbiakban: átadás) a hozzárendelt állami tulajdonú vagyoni körbõl. Az átadások részben az ÁPV Rt.-hez rendelt állami tulajdonú társaságokban meglévõ többségi vagy kisebbségi tulajdonrészeket, részben az ingatlanvagyoni kört érintették.

A társasági részesedések jogszabályokon alapuló átadásai az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonából mind államháztartási (kincstári vagyoni) körben kerültek más tulajdonosi joggyakorló kezébe.

A Priv. tv. mellékletében szereplõ tartós állami tulajdon köre, a tartós állami tulajdon mértéke az év folyamán többször megváltozott. A pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló, 2001. 07. 18-án hatályba lépett 2001. évi L. törvény törölte a Priv. tv.-bõl a Földhitel és Jelzálogbank Rt. addig 100%-os tartós tulajdonlását elõíró pontot. A Priv. tv. 7. § (11) szerint, amennyiben a gazdasági társaság a tartós állami tulajdoni körbõl jogszabályi változás folytán kikerül - átkerül a privatizálandó vagyoni körbe - a gazdasági társaság felett a tulajdonosi jogokat az ÁPV Rt. gyakorolja. A jogszabály belsõ ellentmondását jelenti, hogy a privatizálandó körbe került bank feletti tulajdonosi jogokat a Priv. tv. hivatkozott törvénnyel módosított 70. § (9) bekezdése a pénzügyminiszter tulajdonosi joggyakorlása alá utalja, így a Földhitel és Jelzálogbank Rt.-t az ÁPV Rt. nem kapta vissza.

A térítésmentesen átadott társaságok jegyzett tõkéje összesen 56,53 milliárd Ft-ot képviselt. Az átadások az ÁPV Rt.-hez rendelt állami vagyont összesen 139,73 milliárd Ft-tal csökkentették, ennyi volt az átadott társaságok teljes saját tõkéjének értéke - és egyben az ÁPV Rt. által alkalmazott nyilvántartási érték. Az átadások az 2. melléklet táblázatában szerepelnek.

Azokat az átadásokat, ahol a vagyon kikerült az állam közvetlen tulajdonából, nem jogszabály, hanem kormányhatározatok írták elõ. A kormányhatározatok alapján történt átadások jegyzéke az 2. mellékletben szerepel.

1. A többségi állami tulajdonban lévõ társaságok

Az MFB Rt.-nek átadott mezõgazdasági részvénytársaságok 2000. év végéig a tartós állami tulajdonú körbe tartoztak, a Priv. törvény melléklete szerint 75%-os állami tulajdon megtartásával. A Priv. tv. módosításával a társaságokat a Kvtv. a tartós állami tulajdoni körbõl kiemelte. A Priv. tv. 7. § (11) szerint, amennyiben a gazdasági társaság a tartós állami tulajdoni körbõl jogszabályi változás folytán kikerül - átkerül a privatizálandó vagyoni körbe -, a gazdasági társaság felett a tulajdonosi jogokat az ÁPV Rt. gyakorolja. Ennek ellenére a külsõ szövetkezeti üzletrészek megváltásával összefüggõ feladatokról szóló 2045/2001. (III. 14.) Korm. határozat 5. a) pont elõírja, hogy a 12 mezõgazda-sági társaság állami tulajdonban lévõ részvényeit 12 690 millió Ft értéken térítésmentesen adja át az ÁPV Rt. az MFB Rt. tulajdonába, értékesítés céljára.

A Priv. tv. 24. § (1) szerint a "költségvetési törvényben kell meghatározni ... az állam törvényben vállalt kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges vagyonátruházások mértékét, a kedvezményezettek körét, ..."A Priv. tv. még az Állam törvényben vállalt kötelezettségeinek teljesítésével összefüggõ esetekre is elõírja a vagyonátruházás pontos meghatározását, annak törvényben való megjelenítését az érték és a kedvezményezett nevének feltüntetésével. Az MFB Rt.-nek átadott vagyon - a 12 mezõgazdasági Rt. és a Balatoni Hajózási Rt. tekintetében a Kvtv.-ben nem szerepel felhatalmazás a vagyonátruházásról.

A Priv. tv. 1. § (1) szerint a privatizáció az ÁPV Rt. elsõdleges feladata. A Priv. tv. 7. § (4) pontban foglalt, 2001. január 1-jén hatályba lépett elõírásai szerint a privatizáció végrehajtása az ÁPV Rt. feladata mindazon esetekben is, ahol nem õ, hanem más joggyakorlók gyakorolják az Állam nevében a tulajdonosi jogokat. Az értékesítési célú vagyonátadás ezzel a paragrafussal is ellentétes.

A részvénypakett - a 12 mezõgazdasági rt. - térítésmentes átadására a 2045/ 2001. (III. 14.) Korm. határozat elõírásai szerint az ÁPV Rt. és az MFB Rt. "TÉRÍTÉSMENTES RÉSZVÉNY ÁTRUHÁZÁSI MEGÁLLAPODÁS"-t (továbbiakban: Megállapodás) kötött. A térítésmentes átadás jogalapjául a Megállapodás a Priv. tv. 35. § a.) pontját nevesíti, amely szerint az ÁPV Rt. - kivételesen indokolt esetben - állami vagyont pénzbeli térítés nélkül adhat át (olyan vevõk részére, akik megfelelõ biztosítékok nyújtásával vállalják a 32. § (3) bekezdésben felsorolt kötelezettségeket).

A 35. § a tv. indoklása szerint a Priv. tv. az "... ingyenes vagyonátadások körét .... rendkívül szûkre szabja. Ennek megfelelõen csak kivételesen indokolt esetben kerülhet sor ingyenes vagyon-átadásra elsõsorban akkor, ha az átadás törvény alapján történik köztestület ... részére, amennyiben e szervezetek közfeladatok ellátását átveszik, vagy költségvetési tehervállalást kiváltanak az ingyenesen kapott vagyon fejében."

Az átadásra nem vonatkoztathatók a Priv. tv. 35. § elõírásai, tekintettel arra, hogy az átadásra módot adó különleges indokot sem a kormányhatározat, sem a "térítésmentes részvény átruházási megállapodás" nem határoz meg.

Az ÁPV Rt. a kormányhatározatot különleges indoknak tekintette.

A tv. szerint az elõírások a vevõre vonatkoztathatók, itt azonban az MFB Rt. - bár az "átruházási megállapodás" a formai elõírásokat e tekintetben kielégíti -, valójában nem vevõ volt, hanem a privatizáció végrehajtója. A vállalt feltételeket legfeljebb közvetíthette a tényleges vevõ felé, neki magának mûködtetési céljai nem voltak a vagyonra vonatkozóan. Ezt nem csak a "térítésmentes részvény-átruházási megállapodás" bizonyítja, hanem maga a kormányhatározat 5. a) pontja is, amely értékesítési célú átadás-átvételt fogalmaz meg. A mezõgazdasági rt.-k privatizációs célú átadása sértette a Priv. tv. 1. § (1), a 7. §, (11) elõírásait, valamint nem veszi figyelembe a törvény-alkotónak a tv. indoklásában a Priv. tv. 24. § elõírásaival kapcsolatban megfogalmazott szándékát.

A két résztvevõ állami tulajdonú társaság, az ÁPV Rt. és az MFB Rt. szervezete számára a kormányhatározat végrehajtása kötelezõ volt, a kormányhatározat azonban nem felelt meg a törvényben foglaltaknak.

A Megállapodás tartalmaz munkaerõ megtartásra vonatkozó (évi 6%-nál nem nagyobb mértékû elbocsátás) és különbözõ növénytermesztési és ál-lattenyésztési szakmai vállalásokat, így kielégíti a Priv. tv. 32. § (3) pontjában szereplõ feltételeket. Tekintettel azonban arra, hogy a tranzakcióval kapcsolatban a Priv. tv. 35. § a.) pontjának alkalmazása az elõzõek alapján jogszerûtlen volt, a 32. § (3) követelményeinek kielégítése nem releváns, a jogszerûséget önmagában nem biztosítja.

Az ÁPV Rt.-hez rendelt állami vagyon privatizációjából származó bevételek felhasználási lehetõségeit a Priv. tv. 23. és 24 §-ai határozzák meg. A privatizációs bevételek a költségvetést illetik, abban az esetben is, ha másnak adták át a tulajdonosi jogokat.

A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetésérõl szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 6. § (13) szerint "A Priv.tv. hatálya alá, de nem az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonába tartozó társaságokban az állami részesedés után 2001. és 2002. években kifizetésre kerülõ osztalék és az állami vagyon más hozadéka, valamint az e társaságok értékesítésébõl származó bevételnek a privatizáció költségeivel csökkentett része a központi költségvetést illeti meg."

A 2045/2001. (III. 14.) Korm. határozat a központi költségvetést illetõ, privatizációból származó bevételeket államháztartási körön kívülre irányította, megsértve ezzel a Kvtv. 6. § (13) idézett elõírását.

Az ÁPV Rt. a Megállapodás 5. pontjában lemondott a társaságok által bérelt állami tulajdonú földterületek után az átadás idõpontjában a 2000. év tekintetében fennállt, meg nem fizetett összesen 330 millió Ft földbérleti díjról is, az elmúlt évek szélsõséges idõjárására hivatkozással - az MFB Rt. által javasoltaknak megfelelõen - annak ellenére, hogy a haszonbérleti díj már halasztott volt és összege a szélsõséges idõjárás okozta igazolt károkkal már csökkentésre került. Az MFB Rt.-vel folytatott egyeztetések következtében az ÁPV Rt. lemondott a 2000. évrõl járó osztalékbevételekrõl, illetve 219/2001. (V. 17.) IG sz. határozatával - amikor a Kvtv. alapján osztalék befizetési kötelezettsége még fennállt - úgy döntött, hogy osztalékot nem von el.

Az, hogy a társaságok a Priv. tv. hatálya alatt állnak, azt is jelenti, hogy magánosításukra a törvény szabályait kell alkalmazni. Csak MFB Rt. és kapcsolódó MFBProxy Kft. vizsgálattal lenne lehetséges annak megállapítása, hogy az MFB Rt., illetve megbízásából az MFBProxy Kft. mennyiben tartotta be a Priv. tv.-nek a privatizáció végrehajtásával kapcsolatos elõírásait.

A 12 mezõgazdasági rt. ingyenes átadása a Megállapodás és a kormány-határozat által megállapított 12,69 milliárd Ft értékkel szemben az ÁPV Rt. fõkönyvi számlái szerint az állami vagyont összesen 20,1 milliárd Ft-tal csökkentette. (A társaságok jegyzett tõkéje 11,36 milliárd Ft, a saját tõke összesen 20,1 milliárd Ft volt.) A Sztv. 50. § (4) elõírásai szerint "A térítés nélkül átvett eszköz bekerülési (beszerzési) értéke az átadónál kimutatott nyilvántartás szerinti érték". Az ÁPV Rt. a saját tõke értékén tartja nyilván az állami tulajdonú üzletrészeket. A törvény szerint az átadás az ÁPV Rt. nyilvántartásai szerinti 20,1 milliárd Ft értéken, vagy vagyonértékeléssel megállapított piaci értéken történhetett volna. Vagyonértékelés az átadást megelõzõen nem volt, így az Sztv. szerint az ÁPV Rt.-nél nyilvántartott értéken kellett volna az átadást lebonyolítani. Így az önmagában is jogsértõ átadás során sérültek az Sztv. elõírásai is.

Az átadott társaságokkal kapcsolatban a vizsgált évben még költségek is merültek fel az ÁPV Rt.-nél. Három mg. rt., a Dalmandi, a Dél-Pest és a Gödöllöi Tangazdaság Rt. az átadást megelõzõen összesen még 750 millió Ft tõkejuttatásban is részesült az ÁPV Rt.-tõl 2001. 02. 21. és 2001. 03. 23. között. A Gödöllöi Tangazdaság Rt. és a Dalmandi Mezõgazdasági Rt. 2001. december 31. lejárattal összesen 300 millió Ft kamatmentes tulajdonosi kölcsönnel is tartozott az ÁPV Rt.-nek, melynek megfizetésére az átvevõ MFB Rt. garanciát vállalt. Az MFB Rt. minden kötelezettségvállalása mögött kormánygarancia áll az MFB Rt.-rõl szóló 2001. évi XX. tv. 5. § elõírásai alapján.

Az MFB Rt.-nek történt térítésmentes átadás kapcsán az ÁPV Rt.-nek az 1992. évi LIV. törvény alapján a helyi önkormányzatok felé belterületi földekkel kapcsolatosan 0,46 milliárd Ft. fizetési kötelezettsége is keletkezett.

A 2045/2001. (III. 14.) Korm. határozat az átadott társaságok lehetséges vevõit is megjelölte. Az 5. b) pont szerint vevõk azok a társaságok lehettek, amelyet a mezõgazdasági társaságok dolgozói, valamint a dolgozók által alapított társaságok hoznak létre.

A határozat alkalmazásában dolgozóknak kell tekinteni a társaság munka-vállalóit, vezetõ tisztségviselõit és a felügyelõ bizottság tagjait.

A Priv. tv. az 53. és 54. §-ban tárgyalja a vezetõi és munkavállalói kivásárlást. E szerint "A társasági részesedések megszerzése csak készpénzért és egy összegben történhet." Ennek ellenére a kormányhatározat az 5. c) pontban arról rendelkezik, hogy a vételár halasztott fizetésû hitelkonstrukcióval kerüljön kifizetésre, a tõke törlesztésére két év türelmi idõvel. A hitelek a kormányhatározat módosítása szerint kedvezményes, évi 3%-os kamatozásúak, 20 év futamidõvel.

Az MFB Rt. a vevõknek nyújtandó hitelhez külön fedezetet kapott. A kormány-határozat a 2. pontban - a Magyar Köztársaság 2001. évi költségvetésében autópálya fejlesztési célú 35,2 milliárd Ft költségvetési elõirányzatból - 12,69 milliárd Ft-ot ezeknek a hiteleknek a fedezetéül átcsoportosított, amely összeget az MFB Rt. 2001-ben a költségvetésbõl - a halasztott fizetésû, törlesztéses konstrukció ellenére - meg is kapott. Ugyanakkor az adás-vételi ügyleteknél az összeget nem használták fel a vételár kifizetésére, hiszen azt a feltételek szerint csak 2 év halasztással megkezdve, 20 év alatt kell megfizetniük a vevõknek.

Folyó évben, a Magyar Fejlesztési Bank Rt. által finanszírozott egyes ügyletek forrásául szolgáló hosszú lejáratú külföldi hitelfelvételekhez kapcsolódó árfolyam garanciáról szóló 2057/2002. (II. 27.) Korm. határozat további hitelek nyújtására utal az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonából kivett, a dolgozók részére már magánosított mezõgazdasági rt.-k részére és ezek finanszírozási forrásaként az MFB Rt. által 2001. június 12-én kibocsátott EURO kötvényt jelöli meg. A Kormány határozatában a kötvénybõl származó EURO források forintra történõ átváltásából eredõ árfolyamkockázat fedezésére 20 milliárd Ft összegben folyósított hitelállományig árfolyam garanciát vállalt.

A két említett hitelcsomag (12,69 és 20 milliárd Ft) mindösszesen már meghaladja a társaságok ÁPV Rt.-nél nyilvántartott értékét, a 20,1 milliárd Ft-ot. Az adás-vételi és a hitelszerzõdések, a biztosítéki feltételek vizsgálata jelen vizsgálat keretében nem, csak az MFB Rt. vizsgálatával valósítható meg.

A Balatoni Hajózási Rt. átadására a MAHART Balatoni Hajózási Rt. többségi részvénycsomagjának önkormányzati tulajdonba adásáról szóló 2039/ 2001. (II. 28.) Korm. hat. alapján került sor, amely elõírta, hogy a MAHART apportálja leányvállalatának mûködéséhez szükséges ingatlanait a Balatoni Hajózási Rt.-be, a megemelt jegyzett tõkéjû leányvállalatot pedig a privatizációs tartalék terhére az ÁPV Rt. vegye meg a hozzárendelt vagyonba, a megvételt követõen pedig adja át a társaságot ingyenesen a Fejlesztési Bank 51%-os és a kikötõk fekvése szerinti önkormányzatok 49%-os tulajdonába. A Priv. tv. melléklete szerint a MAHART a Magyar Állam 50%+1 szavazat mértékû tartós többségi tulajdonában áll. A tartós állami tulajdonlásra vonatkozó elõírás a vizsgált év folyamán nem változott. 100%-os MAHART tulajdonú leányvállalatként a Balatoni Hajózási Rt.-re értelemszerûen a MAHART-ra vonatkozó törvényi elõírások voltak érvényben. Így a Balatoni Hajózási Rt. banki, illetve önkormányzati tulajdonba átadása, az ezt elõíró kormányhatározat nem felet meg a Priv. tv. tartós állami tulajdonlást elõíró rendelkezésének. Nem értelmezhetõ a Priv. törvény úgy, hogy a hatálya alá tartozó tartós állami tulajdon az Országgyûlés felhatalmazása nélkül kiüresíthetõ. A folyamat valójában privatizáció, megkerülve a tartós állami tulajdonlást elõíró tv-i szabályozást. A társaság vételára 2,7 milliárd Ft volt, így átadásával ennyivel csökkent a hozzárendelt vagyon értéke.

A MAHART nagy értékû ingatlanokat is adott el a vizsgált év folyamán az ÁPV Rt. Igazgatóságának 347/2001. (VII. 19.) sz. hozzájárulásával. Ezek az ingatlanok a Duna melletti, un. FOKA öbölhöz tartozó ingatlanok részét képezik. A három hrsz. vételára 1 633 222 222 Ft volt. Tervezték a MAHART Vigadó melletti székházának értékesítését is, de ez az ügylet nem járt sikerrel.

2. A kisebbségi tulajdongazdálkodás

A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (továbbiakban: Gt.) a többségi akarat érvényesülését biztosítja a különbözõ kérdések egyszerû vagy minõsített többséget kívánó szabályozásával. Ennek alapján a társaságok életére meghatározó befolyást csak többségi részvénytulajdonnal lehet gyakorolni. Egyes kérdésekben, amelyeket a törvény - vagy ezen felül a társaságok alapító okirata - minõsített többséghez köt, 25+1%-al érdemben befolyásolható a döntés. A privatizáció során ezért indokolt a kisebbségi - különösen a 10% alatti portfólió, amelyhez a törvényben még kisebbségvédelmi intézkedések sem tartoznak - mielõbbi értékesítése. Az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyona értéke társaságokban megjelenõ részének szerkezetét a tulajdonlás mértéke szerint a 8. melléklet mutatja.

Az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonában a kisebbségi portfolió az összes társasági részesedéshez viszonyítva a táblázat adatai szerint alacsony hányadot képvisel. A táblázat adatai azt is mutatják, hogy amíg a kisebbségi portfolió összes jegyzett és saját tõkéje tekintetében csökkent a tárgyév záró állománya az elõzõ évihez képest (57,25 és 42,96%-ra), addig a csomagban szereplõ társaságok száma nõtt. Ez azt mutatja, hogy az érték csökkenése mellett az egy társaságra esõ tulajdoni hányad is csökkent, azaz egyre kisebb az a részvényhányad társaságonként, amellyel az ÁPV Rt. rendelkezik és ebbe a körbe újabbak is beléptek.

Az átlag kisebbségi tulajdoni hányad 2001-ben 3,85%-ról 2,17-re csökkent. Megemelkedett az 1%-os tulajdonrészt sem jelentõ csomagok aránya, amelyek 2000-ben 17 db., 2001-ben már 29 db. társaságot képviseltek, ami egy év alatt 70,1%-os emelkedést jelent.

A Priv. tv. melléklete szerint az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonában szereplõ áramtermelõ, áramszolgáltató és gázszolgáltató társaságokban meglévõ állami tulajdonú aranyrészvény (összesen 20 db) a törvény ellenére a vizsgált 2001. évben nem voltak az ÁPV Rt. birtokában. Ennek oka az, hogy a Priv. tv.-t módosító 1997. évi LXXVI. tv. 1. § (9) bekezdésben elõírtak ellenére, - amely be is épült a Priv. tv. 7. § (9) bekezdésébe, (amely szerint a szavazatelsõbbségi részvény tekintetében a tulajdonosi jogokat a törvény mellékletében meghatározott energiaipari gazdasági társaságok esetében az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter gyakorolja), - a törvény mellékletét nem változtatták meg és az változatlanul az ÁPV Rt.-t jelölte meg tulajdonosi joggyakorlóként. Ennek a helyzetnek a tisztázása megtörtént a 2001 és 2002. évi költségvetési törvénnyel, amely 2001. január 1-jével hatályon kívül helyezte a normaszöveget. Így a tulajdonosi jogok a Priv. tv. normaszövege és melléklete szerint is az ÁPV Rt.-t illették a vizsgált évben. Ennek ellenére az aranyrészvények az év során nem kerültek a társaság tulajdonába.

Aranyrészvényeit az ÁPV Rt. névértékükkel tartja nyilván. A nyilvántartásnak ez a módja indokolatlan, mert a különleges jogosítványok ellenére, amelyek nyilván a részvény értékét megnövelik, nyilvántartási értékük még más részvényekkel összehasonlítva is alacsonyabb.

Az ÁPV Rt. kisebbségi tulajdonosi joggyakorlási körét képezõ portfolió 2001. év végi záró állományában az MFB Rt.-nek ingyenesen átadott 12 mezõgazdasági rt. egy-egy darab 10 000.- Ft névértékû névre szóló törzsrészvénye jelent meg. A részvényekhez különleges jogosítványok nem fûzõdnek, a Gt. elõírásait figyelembe véve a társaságok életére nem lehet velük semmilyen befolyást gyakorolni, befektetésnek nem minõsíthetõk, így tulajdonlásuk indoklást igényel, ami a mezõgazdasági rt.-k esetében az általuk bérelt állami (a vizsgált évben ÁPV Rt. hozzárendelt vagyon, ma Állami Földalap kezelésû) földterületek 2. melléklet táblázatában szereplõ nagyságával volt indokolható.

A társaságok nagyobb területet béreltek és bérelnek ma is, mint amennyit a termõföldrõl szóló 1994. évi LV. törvény 22. § (2) elõírásai megengednek, amely szerint hazai gazdasági társaság és szövetkezet legfeljebb 2500 hektár nagyságú vagy 50 000 AK értékû termõföldet haszonbérelhet. (Erre a figyelmet a Megállapodás 3. pontja is felhívja.) A paragrafus szerint e korlátozás szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azt a termõföldet, amelyet ".... a gazdasági társaság ... névre szóló részvénye tulajdonosától ... haszonbérel". Így, amíg a társaságok közvetlen állami tulajdonban álltak és állami tulajdont mûveltek meg, a korlátozás rájuk nem volt érvényes. A "Megállapodás" 1. és 3. pontja szerint a különleges jogosítványokkal nem rendelkezõ, a tulajdonosnak a társaságok életébe beleszólást nem biztosító egy db. részvény megtartásának célja az volt, hogy "a 2500 ha-nál nagyobb területek továbbra is használatban maradhassanak." "Ha a társaságokat teljes egészében átadják az MFB Rt.-nek, akkor a jelenlegi földbérleti szerzõdések vélhetõen ezen törvényi passzus okán semmissé válnának." "Ezt nem lehet kikerülni másként,..." csak úgy, ha az ÁPV Rt., mint az állam tulajdonosi jogainak képviselõje fenntart magának egy db. törzsrészvényt. (Az idézetek az ÁPV Rt. 2001. 04. 12-i igazgatósági ülésének jkv.-ébõl származnak.)

A kisebbségi portfolió csökkenésében is szerepet játszott ingyenes átadás.

Ez az alábbi volt:

Átadott társaság megnevezése	Új tulajdonosi joggyakorló	Korm. határozatok száma
Postabank Rt. 0,63 milliárd Ft névértékû részvénycsomag	Magyar Posta Rt.	2187/2001.(VII. 20.) Korm. hat

A Kormány határozata ellenére - amelynek eredményeképpen a postabanki részvények 100%-ának 2001. szeptemberéig a Magyar Posta Rt. birtokába kellett volna kerülni - a Postabank Rt. 0,63 milliárd Ft névértékû részvénycsomagjának átadása a vizsgált év folyamán nem realizálódott.

Az átadást különféle adminisztrációs okok akadályozták. Az ÁPV Rt. Postabank részvényeinek nagyobb része a KVI-hez került átadásra és ez az átadás le is zajlott. Ennek a részvénycsomagnak a nyilvántartási értéke az ÁPV Rt.-nél 1990 millió Ft volt. A fennmaradó 0,63 milliárd Ft értékû csomag azért nem kerülhetett a KVI-hez (majd onnan a többivel együtt az MP Rt.-hez), mert az Áht. 108. § (5) bekezdés elõírásai szerint a két vagyonkezelõ között évente 2,00 milliárd Ft értékû vagyon átcsoportosítására van lehetõsége a Kormánynak. Erre az elõírásra tekintettel határozták meg a KVI-nek átadandó 1,99 milliárd Ft névértékû részvény-csomag értékét, tekintve, hogy korábban már volt 10 millió Ft értékû átcsoportosítás a vizsgált évben.

3. Az ÁPV Rt. kötelezettségei

• a kötelezettség számbavételekor még nem állt rendelkezésre ezzel kapcsolatos bírósági jogerõs ítélet, ami tisztázza a felelõsség körét és nagyságát,
• a kezesi felelõsség felsõ határa a könyvszerinti érték. Az elvonáskori vagyon könyvszerinti és a piaci értéke között azonban számottevõ eltérés lehet. Az ÁPV Rt. az elvont vagyonnak a teljes eszközállományhoz viszonyított arányában vállalja a felelõsséget a hitelezõi követelések után, ami az akkori többi mérleg eszköztétel esetleges újraértékelését is felveti,
• a kötelezettségek nagy része a vállalatok felszámolásakor is fennálló köztartozás volt (APEH, TB, vám stb.). A cégek többségükben a vagyonelvonás után is mûködtek, így a "folyószámlájukon" a felszámolás kezdetekor már nem az elvonáskori egyenleg volt, és így nem, vagy nehezen állapítható meg az akkori tartozás,
• az ÁPV Rt. az általános elévülési szabályt veszi figyelembe és a felszámolás befejezési idõpontját tekinti kiinduló pontnak. A felszámolási eljárások a tapasztalatok szerint igen elhúzódnak. Ezért, bár a hitelezõi igények kielégítésére szolgáló és az eljárás végén várható vagyon még nem tudható, a biztosok a felszámolási eljárások alatt nyilatkozatokat adnak ki arról, mely jogcímû tartozásokat nem tudnak majd rendezni, mert nincs elegendõ vagyon. Ismeretlen hitelezõi kör is fordulhat a kezeshez igényével a még folyamatban lévõ eljárásoknál is, peren kívüli eljárást kezdeményezve, ami a kötelezettség nagyságát érintheti,
• a kötelezettség alapja, az elvont vagyon kimutatott értéke nem pontos azért sem, mert termõföld elvonás is szerepel benne (általában az állami gazdaságoktól). Az elvonáskor a vállalatok mérlegében nem szerepelt értékkel a föld. A gazdaságok csupán kezelõi voltak a termõföldnek, így ezekben az esetekben nem megalapozott, hogy az elvonás miatt az államot anyagi felelõsség terheli,
• a kötelezettségállomány "becsült" jellegét mutatja, hogy a számításnál az elvont vagyon könyvszerinti értékét veszik alapul, nem pedig ennek az eszköznek a mérleg fõösszeghez viszonyított arányában az elvonás idõpontjában a kötelezettségekbõl a tényleges részesedési hányadot. Így a kötelezettség számítása egyszerû ugyan, de nem a hitelezõkkel szembeni esetleges tartozást vetíti elõre.

Az ÁPV Rt. 2000-ben és 2001. évi I. féléves beszámolójában is jelezte, hogy a kötelezettség megállapításához alapul szolgáló dokumentumok, adatok felülvizsgálatot, pontosítást igényelnek elsõdlegesen azért, mert az ÁVÛ nyilvántartásai pontatlanok, a dokumentálások pedig hiányosak voltak. Az ÁPV Rt. idõszakból a számítógépes adatállományban, a PIR-ben - annak esetleges pontatlansága mellett is - rögzített adatállomány szerepel.

A feladatot nem hajtották végre teljes körûen az összes felszámolás alatti cégre és azt az ÁSZ ellenõrzés idõszakában is még végezték. Az adatállomány pontosítása 2001. II. félévében kezdõdött el és jelenleg is folyik. A felülvizsgálat 2002. áprilisi állapota szerint a teljes portfolióból felszámolási eljárással érintett cégek (77) összes elvont vagyon könyvszerinti értéke 21,8 milliárd Ft, ami közel 400 millió Ft-tal magasabb a december 31-i állománynál. Az ÁPV Rt.-nek nincs belsõ eljárási szabályzata a kötelezettség felmérésére és számítására.

Ez a kötelezettség tipikusan privatizációval összefüggõ kötelezettség. A kezesség esetleges jövõbeni érvényesítése miatt elengedhetetlenül szükséges a nyilvántartás és dokumentáltság pontosítása tekintettel a várható jövõbeni perekre. A kötelezettség tisztázása és esetleges mérséklése céljából indokolt lenne az APEH, TB, stb., valamint a Magyar Követeléskezelõ Rt. és az ÁPV Rt. közötti egyeztetés, tekintettel arra, hogy az információk szerint a hitelezõi követelések jó része köztartozás.

1. Az ÁPV Rt. követelésállománya

1. A központi költségvetés végrehajtásához kapcsolódó tevékenység

A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetésérõl szóló 2000. évi CXXXIII. törvény (továbbiakban Kvtv.) a 6. § (1) pontban és a 11. mellékletben határozza meg az ÁPV Rt. befizetési kötelezettségeit, valamint azt, hogy a hozzárendelt vagyon és az annak kiemelt részét jelentõ privatizációs tartalék bevételeit milyen kiadásokra fordíthatja. A költségvetési tv.-nek a 2000. évi költségvetés végrehajtásáról szóló 2001. évi LXXV. (továbbiakban: zárszámadási) tv-el történt, utólagos módosítása érinti ezeket a pontokat, módosítja a befizetési kötelezettséget és költségvetési támogatást ad konkrét feladatok végrehajtásához.

A Kvtv. kiadási összegeit az ÁPV Rt. nem kötelezettségnek, hanem keretszámoknak tekinti, amelyeket megfelelõ bevételek esetén érhet el, hivatkozással az Áht. 12. § (2) bekezdésben foglalt rendelkezésre, amely szerint a kiadási elõirányzat nem jár felhasználási kötelezettséggel.

A Kvtv. év közben hatályos szövege szerint az ÁPV Rt. az állami vagyon utáni osztalék címén 36 milliárd Ft-ot köteles az állami költségvetésbe befizetni, valamint 10 milliárd Ft kárpótlási jegyet bevonni. Az ÁPV Rt. üzleti terve a Kvtv. által elõírt 36 milliárd Ft befizetési kötelezettséget és 10 milliárd Ft kárpótlási jegy bevonást nem tartalmazta.

Az ÁPV Rt. a privatizációs tartalék bevétel-kiadási oldalának egyensúly hiányát is bemutatta 2001. évi üzleti tervében. A törvény 35 milliárd Ft saját erõs feltöltést irányzott elõ. A tervben, a törvényben elõírt 35 milliárd Ft feltöltési kötelezettséget nem szerepeltették és 26,1 milliárd Ft negatív záró egyenleget prognosztizáltak az év végére.

1. Az üzleti terv és a költségvetési törvény összhangja

Az üzleti terv és a Kvtv. elõirányzatai közötti eltérések nagyságrendje miatt az Áht. elõírásaira való hivatkozás a kiadások esetében is vitatható, különös tekintettel arra, hogy a költségvetési törvény elõkészítése is az ÁPV Rt.-ben történik, de a befizetési kötelezettségek költségvetési törvénytõl eltérõ mértékû társasági szintû tervezésére nem szolgálhat magyarázatul.

Az ÁPV Rt. jelentéstervezetünkhöz adott észrevételeiben tájékoztatott arról, hogy a 2001. évi költségvetés zárszámadásával kezdeményezi a 2002. évi, ÁPV Rt.-re vonatkozó kiadási elõirányzatok módosítását a reálisan tervezhetõ szintre, a 2003. évi költségvetés tervezéséhez pedig indoklást ad a PM-nek bevételei várható mértékérõl a költségvetés és az üzleti terv összhangjának megteremtése érdekében.

Az ÁPV Rt. 2001. évi kiadási elõirányzatát a Kvtv. 180 500 millió Ft összegben rögzítette. A kiadási elõirányzat fedezetének forrásául az ÁPV Rt.-nek a hozzárendelt vagyon értékesítésébõl, hasznosításából és kezelésébõl származó bevételei szolgálnak. A költségvetési törvény számszerû elõírást az ÁPV Rt. bevételeit illetõen nem tartalmaz, a jogszabály a költségvetési törvényben meghatározott egyes kötelezettségek, ráfordítások teljesítéséhez nem ad egyértelmû eligazítást.

Az ÁPV Rt. két - "optimista" és "pesszimista" - üzleti tervváltozatot készített, amelyek közül a részvényesi jogokat gyakorló miniszter a 24%-kal alacsonyabb "pesszimista" változatot elfogadta, annak ellenére, hogy nem tartalmazta a Kvtv.-ben szereplõ befizetési és tartalékfeltöltési kötelezettségeket.

Az optimista változat szerint 77,6 milliárd Ft, a pesszimista szerint 59 milliárd Ft a 2001. év folyamán várható készpénz bevétel. Az ÁPV Rt. 2001. évre elõirányzott bevételei már a tervezés szintjén jelentõsen elmaradtak a Kvtv. által a privatizációs bevételek terhére meghatározott jogcímeken teljesítendõ ráfordítások elõirányzatától. Az eredeti bevételi terv 33%-os, a módosított terv 37%-os bevételi fedezetet irányzott elõ. Az éves beszámoló 31%-os teljesítést mutatott be, míg a teljesítés valós mértéke csak 27% volt, mert a KVI-vel 6,1 milliárd Ft értékben lebonyolított, árbevételként elszámolt csere nem tekinthetõ tényleges bevételnek.

Az üzleti terv megfogalmazza, hogy a korábbi évekhez képest alacsonyabb bevételek és a társaság feladatai közötti különbséget a költségvetésnek kell áthidalnia.

A részvényesi jogok gyakorlója (továbbiakban: RJGY) az üzleti terv IG által elfogadott pesszimista változatát a 11/2001. (VII. 10.) sz. határozatával jóváhagyta, - annak ellenére, hogy nem felelt meg a költségvetési törvényben meghatározott, ÁPV Rt.-t érintõ befizetési kötelezettségeknek - és egyetértett azzal, hogy a költségvetési törvényben a 2001. évre meghatározott elõirányzatok felülvizsgálata indokolt. Az ÁPV Rt. Igazgatósága a terv elfogadásával egyidejûleg felkérte az ügyvezetést, hogy az I. félév zárását követõen a központi költségvetésbe befizetendõ osztalék kötelezettség és a privatizációs tartalékfeltöltésére vonatkozó elõirányzatok felülvizsgálat az I. félév zárását követõen terjessze az Igazgatóság elé.

Az üzleti tervben nem elsõsorban az alapfeladathoz szükséges (privatizáció, vagyonkezelés), hanem az akkor ismert központi feladatok és a források közötti hiányra mutattak rá. Bemutatták, hogy az év folyamán keletkezõ bevételek nem nyújtanak elégséges fedezetet tekintettel arra, hogy a nagyobb bevételeket jelentõ privatizációt a Kormány késõbbre halasztotta (MOL Rt., MVM Rt., Richter Rt., Dunaferr Rt.), ugyanakkor a Kormány gazdaságpolitikai intézkedései révén többlet feladatok várhatók, a bevételek nem elegendõek a privatizációs tartalék 30 milliárd Ft összeggel elõirányzott feltöltésére, a 36 milliárd Ft osztalék befizetési kötelezettség teljesítésére továbbá, hogy nincs mód 10 milliárd Ft értékben kárpótlási jegy bevonásra. Ezen túlmenõen a terv 26 milliárd Ft forráshiányt mutatott be, miközben a privatizációs tartalék feltöltésére már 35 milliárd Ft költségvetési pótlólagos forrás biztosítása, - a terv összeállítását megelõzõen - az MVM Rt. és a Reorg Apport Rt.-vel kapcsolatos kiadások fedezeteként az I. negyedévben megtörtént.

A Kvtv. normaszövege szerint az ÁPV Rt. 25 milliárd Ft-ot fordíthat a Postabank Rt. konszolidációjával foglalkozó Reorg Apport Rt. kötvény kibocsátásával kapcsolatos kiadások rendezésére. A Kvtv.-ben ez a tétel nem központi kiadási elõirányzat volt, hanem az ÁPV Rt. bevételeitõl függõ kiadási lehetõsége. Ennek ellenére a Magyar Államkincstár a 2333/2000. (XII. 21.) Korm. határozatnak a 2014/2001. (I. 17.) Korm. határozattal történt módosítása alapján 2001. január 18-i értéknappal az ÁPV Rt.-nek 35 milliárd Ft-ot átutalt. (Az összeg magában foglalja az MVM Rt. 10 milliárd Ft-os tõkejuttatását is.) A 35 milliárd Ft a 2001 novemberében elfogadott 2000. évi zárszámadási tv. intézkedései alapján a 2000. évi költségvetés teljesítéseként került elszámolásra, annak ellenére, hogy valójában 2001-ben realizálódott. Ez nem felelt meg az Áht. 12/A. § (2) pontjának, mert a 2001. éves kifizetésnek az átutalás idõpontjában sem a 2000. évi, sem a 2001. évi költségvetésben nem volt jogcíme, valamint a 2000. év tekintetében a kifizetés tárgyéven túli jogcím nélküli kifizetés volt.

A 35 milliárd Ft. átutalásával kapcsolatos problémák nem érintik az ÁPV Rt. gazdálkodását.

A társaság 2001 júniusában jelezte a részvényesi jogok gyakorlója felé, hogy a hozzárendelt vagyon terhére nem tudja teljesíteni a privatizációs tartalék feltöltési és osztalék befizetési kötelezettségét. A helyzetfelmérés szerint az elfogadott üzleti tervhez hasonlítva a várható tények 95 milliárd Ft-os forráshiányt mutattak.

milliárd Ft

Megnevezés	Terv	Várható
A hozzárendelt vagyon bevétel-kiadás egyenlege	1 451	- 5 106
Priv. tartalék forrás-felhasználás egyenlege	- 8 999	- 10 728
Az ÁPV Rt.-hez rendelt egyéb feladatok forrás- felhasználás egyenleg	- 14 612	- 79 214
Várható forráshiány összesen		- 95 048

Az I-VII. havi tényszámok és az éves várható adatok alapján az üzleti terv módosításáról döntött az IG. és az RJGY a módosítást 19/2001. (XI. 20.) határozatával jóváhagyta. A módosított tervben figyelembe vették, hogy a zárszámadási törvény tervezete szerint a tartalék feltöltésére 44,1 milliárd Ft költségvetési forrást kap az ÁPV Rt., a további feltöltést saját erõbõl kell eszközölnie. Erre a célra 20 922 millió Ft-ot irányoztak elõ. Mindezek alapján a december 31-i záró készpénz állományt 1,95 milliárd Ft-ban határozták meg. A tényleges tartalékfeltöltés "tisztán" saját forrásból 7 milliárd Ft, az államkötvény utáni kamatokkal és a kötvényértékesítés bevételébõl együtt 27,66 milliárd Ft volt. A záró készpénzállomány pedig 7,1 milliárd Ft lett.

Az említett 35 milliárd Ft feltöltési elõirányzat mellett a 2000. évi CXXXIII. törvény 6. § (12) bekezdése értelmében az ÁPV Rt.-nek a bevételek terhére gondoskodnia kell arról, hogy a privatizációs tartalék állománya ne legyen 30 000 millió Ft-nál alacsonyabb. Ezt az elõirányzatot az ÁPV Rt. betartotta. Az évközi és a december 31-i záró állomány is jóval magasabb volt a 30 milliárd Ft-os elõírásnál. Ez annak eredménye, hogy a privatizációs tartalékba helyezett gázközmû kötvények és a Richter és MOL részvények értéke, eleve 91,8 milliárd Ft volt 2001. szeptember 30-ig, és ezután is csak akkor csökkenhetett volna a 30 milliárd Ft alá, ha a Richter részvények értékesítési tilalmát feloldják. Így az elõirányzat betartása nem okozhatott gondot, a szabályozás célja viszont nehezen értelmezhetõ. A privatizációs tartalék készpénz hányada mindemellett olyan alacsony szintre esett vissza év végére, hogy nyilvánvalóan újabb feltöltést tesz szükségessé.

A módosított terv végösszegében ugyan 13%-kal meghaladta az eredeti tervet, de összetételében 13%-kal alacsonyabb privatizációs bevételt irányzott elõ. A módosított terv ugyancsak nem tartalmazta a Kvtv. szerinti összesen 65 milliárd Ft osztalék befizetési és privatizációs tartalék feltöltési kötelezettséget és a többletkiadások fedezésére további 44,1 milliárd Ft költségvetési juttatás szükségességét jelezte. A korábbi juttatással együtt így a privatizációs tartalék költségvetési feltöltésének igénye összesen 79,1 milliárd Ft-ra emelkedett.

Végül a feladatok részbeni átrendezésével, 2002-re sorolásával és a 95 milliárd Ft forráshiány helyett 41,1 milliárd Ft. költségvetési juttatással valósult meg a 2001. üzleti év.

A 44,1 milliárd Ft 2001. december 7-én érkezett meg a Magyar Államkincstártól az ÁPV Rt. bankszámlájára. Ezt a kiadási tételt a Kvtv. eredetileg szintén nem tartalmazta. A zárszámadási törvény keretében módosított Kvtv. rendelkezett az ÁPV Rt. 2001. évi osztalék befizetési kötelezettségének elengedésérõl és a privatizációs tartalék további 44,1 milliárd Ft összegû költségvetési forrásból való feltöltésérõl. A 44,1 milliárd Ft-ból 29,1 milliárd Ft az 1131/2001. (XII. 11.) Korm. határozat szerint a Kormány gazdaságpolitikai célkitûzései fedezetéül szolgált.

Az ÁPV Rt. a Reorg Apport Rt. pénzügyi helyzetének rendezését úgy teljesítette, hogy 4,4 milliárd Ft. értékben kamatmentes kölcsönt nyújtott, 7 milliárd Ft veszteséget térített meg, továbbá 13,6 milliárd Ft vissza nem térítendõ támogatást adott. Az ÁPV Rt. 2001. végén javaslatot tett a társaság tevékenységének megszüntetésére. A Reorg Apport Rt. 1576 millió Ft kölcsönt visszafizetett, 1624 millió Ft kölcsön fejében ingatlant adott, 1,2 milliárd Ft támogatásról pedig lemondott és visszautalta.

Az ÁPV Rt. a nem tervezett és nem is teljesített költségvetési befizetési kötelezettségének teljesítése alól a felmentést utólagosan, a zárszámadási törvény elfogadásával kapta meg.

Az ÁPV Rt. 2001. évi tevékenységének a központi költségvetési kapcsolatot érintõ változásai az eredeti költségvetéshez képest:

milliárd Ft

A központi költségvetést illetõ osztalék befizetés elmaradása	36,0
I. költségvetési támogatás (a 2000. évi költségvetés zárszámadással elfogadott teljesítéseként)	35,0
II. költségvetési támogatás (a 2001. évi Kvtv. a zárszámadási tv-el történt módosítása alapján)	44,1
Befizetés elmaradás és támogatás összesen	115,1

Az év során a törvény, az üzleti terv és a tényleges ráfordítások adatai olyan mértékben eltérnek egymástól, hogy a gazdálkodás tervszerûsége nem értékelhetõ. A vizsgált jogcímek tényleges ráfordításai belül maradtak a Kvtv. éves elõirányzatain de a kiadások tervezetthez képest 0 és 87% között szóródnak.

Az ÁPV Rt. üzleti tervének módosítását követõ, az év hátralévõ egy hónapjában az átsorolások és különbözõ tranzakciók jelentõs eltérést eredményeztek a tényleges teljesítésben.

Az átrendezés következtében túllépés jelentkezik a vagyont csökkentõ reorganizáció, üzleti célú befektetések, vagyontárgyak vásárlása jogcímeken. A fejlesztési programok ráfordítása még akkor is 2,9 milliárd Ft-tal szerepelt a tervben.

Mindezekbõl következõen az ÁPV Rt. gazdálkodása a hozzárendelt vagyonnal nem ítélhetõ tervszerûnek. Nem tekinthetõ azonban ezért kizárólag a társaságfelelõsnek, mûködésének körülményeit, egyedi feladatait a Kormány szabta meg a költségvetési törvénnyel illetõleg a társaság általa is elfogadott tervével csekély mértékû összhangban.

Az ÁPV Rt. üzleti tervében megjelennek olyan, jogszabályban vagy kormányhatározatban elõírt célkitûzések, amelyek az üzleti terv szerint nem elsõsorban az ÁPV Rt. üzleti érdekeit szolgálják. Ide tartoznak olyan állami tulajdonú társaságok tõkehelyzetének rendezési tételei is, amelyek nem is az ÁPV Rt.-hez rendelt vagyon részei. (Pl. Regionális Fejlesztési Holding Rt. 2001. év végi tõkejuttatása, melyet kormányhatározat írt elõ.)

Mint azt az Arthur Andersen cég által végzett könyvvizsgálat is megállapította, az ÁPV Rt. feladataiban megnövekedett a privatizációval közvetlenül össze nem függõ feladatok aránya és volumene, melyek teljesítéséhez részben a tervezett privatizációs és vagyonkezelési bevételek, nagyobb részt azonban közvetlen költségvetési források szolgáltak fedezetül.

A vizsgált idõszakban több esetben az ÁPV Rt. az alaptevékenységébõl jelentõsen eltérõ beruházó tevékenységet látott el, az általa e célra alapított társaságain keresztül.

Ilyenek voltak pl.: a Ganz Milleniumi Emlékpark, a Népligeti buszpályaudvar. A megvalósításukat indító kormányhatározatok nem kötelezik a beruházás lebonyolítására (e célt szolgáló társaságalapításokra) az ÁPV Rt.-t. Az ÁPV Rt. ilyen jellegû feladata volt, pl. a Milleneumi Média Kft 2,5 milliárd Ft-tal történt megalapítása is, amelynek feladata az új MTV székház megépítése. A kft. ingatlanokat vásárolt az MTV-tõl, amelyhez 2,1 milliárd Ft tulajdonosi kölcsönt nyújtott az ÁPV Rt., majd ugyanekkora összeggel tõkeemelést is hajtott végre a kft.-ben. A megvásárolt ingatlanok értéke az ÁPV Rt. vagyonértékelés szerint 1,6 milliárd Ft, az MTV szerint 2,25 milliárd Ft. Így a kölcsön, ill. alaptõke megtérülése bizonytalan. Az ÁPV Rt. értékvesztést nem számolt el.

A Kormány egyedi gazdaságpolitikai intézkedései lefedik az ÁPV Rt. által megkapott költségvetési támogatási összegeket. Az ÁPV Rt. eredeti, a Priv. törvényben meghatározott privatizációs és vagyonkezelõi feladatai mára vegyes, általános gazdaság-politikai végrehajtó szerepre változtak. Ezt támasztja alá a Kvtv. Priv. tv. 23. § (1) b) pontot érintõ módosítása is, amelynek alapján a rendelt vagyon fedezetet nyújthat nem csak privatizációval, hanem az ÁPV Rt.-t terhelõ kezességbõl szavatossági, hitel-visszafizetési kötelezettségbõl, vagy más igényekbõl eredõ kiadásokra is. A paragrafus módot ad a mindenkori kormánynak a korábbiakban költségvetési címet jelentõ kiadások eszközlésére az Országgyûlés jóváhagyása nélkül az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyona terhére.

A költségvetési törvény eredeti és módosított elõírásait, az ÁPV Rt. eredeti és módosított üzleti tervének megfelelõ paramétereket, valamint a zárszámadási törvényben szereplõ összegeket a 4. mellékletben mutatjuk be.

2. A bevételek alakulása

Az ÁPV Rt. tervezhetõ bevételi struktúráját és ezen keresztül a megvalósított értékesítés nagyságrendjét alapvetõen a hozzárendelt vagyon körének a privatizációs törvény módosításával bekövetkezett változása, a költségvetési törvényben és a kormányhatározatokban megfogalmazott kormányzati feladatok alakították ki.

A kormányzati döntési körbe tartozó nagy értékû társaságok - MOL Rt., MVM Rt., Richter Rt., Dunaferr Rt. - privatizációját az ÁPV Rt. nem tervezte, a 2279/2000. (XI. 24.) Korm. határozat megváltoztatta az Antenna Hungária Rt. 50%+1 szavazat feletti állami tulajdonrészének tõkepiaci értékesítési koncepcióját. Így az eredeti koncepció alapján elõkészített értékesítésre a 2001. évben már nem kerülhetett sor.

Kormányzati döntés alapján egyes vagyonelemek privatizációja már 2001. évben az MFB Rt.-hez került. Ugyancsak kormányhatározatok rendelkeztek további 2002. évben végrehajtandó ingyenes vagyon átadásokról a KVI, a Magyar Posta Rt., az önkormányzatok illetve az MFB Rt. részére. Ezen vagyonelemek részben már nem szerepeltek az eredeti értékesítési tervben, részben a módosított tervbõl kikerültek.

Az ÁPV Rt. a bevételek tervezésével a kormányzati akaratot követte. Az elsõ félév teljesítési és a második félév várható bevételi adatainak ismeretében módosított és a tárgyév októberében jóváhagyott üzleti terv (416/2001. (IX. 27.) IG sz. határozat) valójában a Kormány által meghatározott feltételek és elvárások tervben való összefoglalása, valamint a költségvetés felé nem teljesíthetõ kötelezettségek, illetve a bevételi oldalról nem finanszírozható feladatok ellátásához szükséges pótlólagos forrás igény megismétlése, pontosítása.

Az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonához kapcsolódó bevételek tervezési folyamatát, az Igazgatóság és az RJGY által jóváhagyott terveket és a teljesítést az 5. melléklet táblázata mutatja be.

A kapott osztalékokból a bevételek 17%-a származott. Jelentõsebb befizetõk a Szerencsejáték Rt., a MOL Rt., a Richter Gedeon Rt. és a MAHART voltak. A tartós tõkehiánnyal bíró agrár és erdõgazdasági, valamint a Volán társaságoknál az adózott eredményt a tulajdonos visszaforgatta.

A MAHART eredménye és így osztaléka is a Balatoni Hajózási Rt. kivásárlásából és nagy értékû ingatlanok értékesítésébõl származott. A folyamat privatizáció a tartós állami tulajdonú társaságnál és arra is alkalmas, hogy a MAHART-ot nyereséges társaságnak mutassa be.

Az egyéb bevételek részaránya 8% volt, és a gázközmû kötvények kamata 10%-ot tett ki. Áthúzódó, a bevételi terv végrehajtása szempontjából teljesített, pénzforgalmilag a következõ évben teljesülõ tétel a Hungaropharma Rt. 50+1% szavazatot kitevõ részvénycsomag értékesítése 4 milliárd Ft értéken. Az áthúzódás oka, hogy a szerzõdés hatálybalépéséhez a GVH jóváhagyása a tárgyévben nem történt meg.

A privatizációs tevékenység mértéke az év folyamán csökkenõ tendenciájú volt, ezt mutatják az eredeti és a módosított tervszámok változásai és a teljesítés színvonala. Az "optimista" terv javaslatot is tekintve a tervezett értékesítési bevétel 62,2 milliárd Ft-ról ténylegesen 29,2 milliárd Ft-ra csökkent. A módosított terv a eredeti tervnél ugyan 13%-kal magasabb összbevétellel számolt, a bevételi többletet azonban az osztalékbevételek, az egyéb bevételek és a gázközmû államkötvények kamatának tervezett bevételi növekménye, azaz nem a privatizációból származó bevétel eredményezte. A módosított terv 13%-kal alacsonyabb privatizációs bevételt hagyott jóvá.

Az üzleti jelentésben bemutatott privatizációs és ebbõl eredõen az összes bevétel teljesítési százaléka nem a valós mértéket tükrözi. A bevételi tervezés alapvetõen téves értelmezését mutatja, hogy a terv teljesítésként mutatja be a KVI és az ÁPV Rt. közötti portfolió csere keretében átadott üzletrészek és ingatlanok 6,5 milliárd Ft összegû értékét. A kettõs könyvviteli elszámolásban a csere valóban bevételként is jelentkezik, de a tervezésben és teljesítésben a két vagyonkezelõ közötti egyenértéku csere privatizációs bevételként való bemutatása indokolatlanul megnöveli a tényleges értékesítési tevékenység és a terv teljesítésének mértékét. Privatizáció nem történt, a tulajdonjog változatlanul a Magyar Államé. Ennek figyelembevételével a privatizációs bevételek összege 29 277 millió Ft volt és a teljesítésének mértéke 74%. Így az összes bevétel értéke is alacsonyabb, azaz 49 514 millió Ft, amelynek következtében a teljesítés tényleges mértéke 74%, amit az 5. melléklet tábla 6. oszlopa mutat be.

A privatizációs értékesítési bevételek az ÁPV Rt. 2001. évi bevételeinek 59%-át adták, néhány nagyobb és több kisméretû tranzakció lebonyolításából. A jelentõsebb bevételi tételek a CD Hungary Rt. 99,9%-os tulajdoni hányadát képezõ részvénycsomagjának, a Budapest Bank Rt. még állami tulajdonban lévõ 23,8% tulajdoni hányadot képezõ részvénycsomagjának értékesítésébõl és az Antenna Hungária Rt. részvényeibõl a jegyzett tõke 2,96%-át kitevõ 351 271 db részvény, valamint az OTP Bank Rt. kisebbségi részvénycsomagjának eladásából származott. Az ingatlanértékesítések bevételi részaránya a privatizáción belül 3,4% volt.

A vagyonhasznosítás bevételei - földhaszonbérleti díjak és ingatlan értékesítések - a teljes bevétel 4,6%-át képviselték.

A kárpótlási jegy bevételek 1,3%-os bevételi részarányt képviseltek.

A módosított terv - amelybõl már elhagyásra kerültek az eredetileg tervezett, de az elsõ félévben meghiúsult értékesítések - 74%-ban teljesült. A jelentõs elmaradás oka, hogy a módosított tervben is szerepelnek olyan tételek, amelyek megvalósítási valószínûsége kétséges volt. A tervezés színvonalát negatívan befolyásolta az ÁPV Rt. szervezeti átalakításával kapcsolatos változások bizonytalansága.

A privatizációs bevételeket tekintve nem teljes megalapozottsággal illetve nagy értékesítési bizonytalansággal tervezett tételek voltak a Hajógyári Sziget Vagyonkezelõ Kft., a Váltó-4 Libra Rt., Nitrokémia Rt és az MTV székház eladásának tervbevétele. A sikeres privatizációt akadályozó körülmények ismertek voltak és korábbra visszatekintve is fennálltak a tervbe vételüket az FB is kifogásolta. Együttes értékük 14,5 milliárd Ft volt.

Az akadályozó körülmények ellenére a Váltó-4 Rt. értékesítési pályázatát kiírták. A pályázat eredménytelenül zárult. Az egyéb sikertelenül pályáztatott tételek értéke 0,5 milliárd Ft volt. (FÉGARMY Fegyvergyártó Kft.) Az így elmaradt bevételeket a kisebbségi részvénycsomagok eladásából származó, nem tervezett 1,1 milliárd Ft bevétel ellensúlyozta.

Az osztalékbevételek tervezése és teljesítése jelentõs eltéréseket mutatott. Az eredetileg tervezett bevétel 5,6 milliárd Ft, a módosított terv szinti bevétel 10,1 milliárd Ft és tényleges realizált bevétel 8,5 milliárd Ft volt.

Az egyéb bevételek eredeti tervszáma 2,6 milliárd Ft, a módosított tervszáma 8,7 milliárd Ft, a tényleges bevétel 3,9 milliárd Ft-ot tett ki. A módosított tervben a Reorg Apport Rt.-nek és a MALÉV Rt.-nek nyújtott tulajdonosi kölcsönök visszafizetésre kerülõ összegeit számolták ide 5 milliárd Ft összegben. (Reorg Apport Rt. 2 milliárd Ft, Malév Rt. 3 milliárd Ft) Ez téves tervezés volt, egyrészt mert a két társasággal megkötött kölcsönszerzõdések szerint a 2001. évben esedékes törlesztés összege csak 3,8 milliárd Ft-ot tett ki, másrészt mert a kamatmentesen nyújtott kölcsönök megtérülése nem tekinthetõ a tevékenységbõl adódó bevételi eredménynek. A visszafizetések végezetül a privatizációs tartalék számlán és nem az üzleti bevételek között kerültek elszámolásra.

Az ÁPV Rt.-nél a terv összetételére, tartalmára, módosításának feltételeire, továbbá a tervezés hatékonyságának elemzésére nincs önálló belsõ utasítás és a hatékonyság vizsgálatára több éves gyakorlat sem alakult ki. A terv és a tényszámok közötti, esetenként igen nagy összegû eltérések a tervezési munka nem kielégítõ színvonalára utalnak, a tervezés bizonytalanságát mutatják. A 2001. évtõl bevezetett negyedéves terv felülvizsgálati rendszer azonban jelentõs elõrelépésnek tekinthetõ. A terv teljesítését is nyomon követo úgynevezett belsõ kontroling tevékenység is 2001-ben egy indult és a tervek szerint 2002. évben várható hatékony rendszerbe állítása a megfelelõ szoftver modulok beüzemeltetésével. A 2001. évi, az ÁSZ-nak is megküldött kontrolling jelentés még nem biztosította a kettõs könyvviteli nyilvántartás egybevethetõségét a pénzforgalmi alapú tervszámokkal. Az évközi és a Kormány döntések követését kiszolgáló számlaátvezetések is nehezítették a teljesítésnek a kontrolling rendszerben való követését.

A tárgyévben végrehajtott tranzakciókon belül meghatározó volt a CD HUNGARY Rt. privatizációja, amely az éves összbevételnek 51%-át (18 200 millió Ft) eredményezte.

A CD HUNGARY Ingatlanforgalmazó és Szolgáltató Rt. a Külügyminisztérium által 1955-ben létrehozott Diplomáciai Testületeket Ellátó Irodából (DTEI) alakult. Feladata a diplomáciai testületek elhelyezése, mûködésük feltételeinek megteremtése az 1961. és 1969. évi nemzetközi (bécsi) egyezmények alapján. Társasággá 1988. december 1-én alakult 2 904 866 418 Ft jegyzett tõkével, ezen belül 1 db 10 000 Ft névértékû, névre szóló szavazattöbbségi részvénnyel (aranyrészvény).

A társaság privatizációjára vonatkozó felhívást az elõírásoknak megfelelõen tették közzé. A pályáztatást két fordulóra tervezték. A felhívás szerint a pályázat elsõ fordulójának elsõ három helyezettje jut a második fordulóba. A pályázatokat bíráló bizottság minõsíti, a bizottsági munkában a Külügyminisztérium képviselõje is részt vesz. A már említett jegyzett tõkéjû és 4921,2 millió Ft (1999. XII. 31.) saját tõkéjû társaság eladásának feltételéül szabták: 15 évre szólóan a diplomáciai testületekkel szembeni ellátási kötelezettséget, valamint a vezetõ testületekben (Igazgatóság, Felügyelõ Bizottság) magyar többséget 10 évre, és a létszám 90%-ának foglalkoztatását 3 évig.

A pályázati felhívásra mindössze egy pályázó jelentkezett, így a második fordulóban is csak egy pályázó szerepelt, az OTP Magyar Ingatlan Befektetõ, Beruházó, Forgalmazó és Fejlesztõ Kft.-je (jegyzett tõkéje 10 millió Ft), amely a CD HUNGARY Rt.-t, a már jelzett 18 200 millió Ft limitáron megvásárolta.

A döntést megelõzõen elvégezték a cég értékelését. Az értékelést az AT KEARNEY nevû Kft. végezte a dokumentumok között szereplõ feljegyzés szerint. Az ÁPV Rt.-nél az értékelésnek csak a mellékletei, a tanulmány maga nem volt fellelhetõ. A mellékleteken a nevezett értékelõ Kft. cégjelzése nem található meg. A szakértõi anyag 20 400 millió Ft-os hozamalapú értéket állapított meg a CD HUNGARY Rt. piaci értékeként. Az értékelés egyik belsõ bírálója minimumként 19 100 millió Ft-ot javasolt. Mint már említettük, a cég 18 200 millió Ft-ért kelt el. A vagyonbecslés költségei az ÁPV Rt. nyilvántartásaiban nem szerepelnek. Az AT KEARNEY költségeit - a kapott tájékoztatás szerint - nem a tulajdonos (ÁPV Rt.), hanem a társaság fizette.

A CDH Rt. megvásárlása után 9 hónappal késõbb az új tulajdonos két ingatlant értékesített. Az egyiket (Bp. XII. Eötvös út 35.) a vagyonértékelésben 317,1 millió Ft-tal szereplõ ingatlant 273,5 millió Ft-ért - látszólag 43,6 millió Ft veszteséggel, míg a másikat (Bp. XII. Határõr út 35.), a vagyonértékelésben szereplõ 108,8 millió Ft-tal szemben 885,5 millió Ft-ért, 776,7 millió Ft-tal nagyobb összegért adta el. A két ingatlan eladásából származó értékkülönbözet 733,1 millió Ft a CDH Rt. vevõje számára. Az új vevõ a Kincstári Vagyoni Igazgatóság volt, így ahhoz, hogy a privatizáció elõtti állami tulajdon ismét állami tulajdonba kerüljön, ebben az esetben több mint 700 millió Ft-jába került az államnak.

Az ÁPV Rt.-nek jelentõs összegû, 1027 millió Ft bevétele származott a Honvédelmi Minisztériumtól átvett ingatlanok értékesítésébõl, ami a vizsgált évi bevételének közel 3%-a. Az éves forgalom számos tételbõl tevõdik össze. Közöttük, pl. 200 millió Ft értéket meghaladó összeggel három vevõ, az ON. Székesfehérvár (280 millió Ft), a H és Sz Kft. Jászberény (223 millió Ft) és a MONICOMP Kft. Budapest (208 millió Ft) szerepel.

Az ÁPV Rt.-nél a ráfordítások utókalkulációs szemléletû, privatizációs egységenkénti gyûjtése nem történik meg, így a költségek elemzése, összehasonlítása nehezen megoldható feladat, különösen az egyik évrõl a másikra, több évre áthúzódó privatizációs tranzakciók esetében. A probléma megoldásának szükségessége már az ÁPV Rt.-nél is felvetõdött.

A privatizációs bevételekhez hasonló bevételekhez jut az ÁPV Rt. a végelszámolásokból és a felszámolásokból. Ezeknek a tevékenységeknek a bevételeit vagyonhasznosítási bevételként kezelik. A tárgyévben végelszámolások eredményeként 179 millió Ft, a felszámolások révén pedig 41 millió Ft bevételhez jutottak. Tekintettel a felszámolás/végelszámolás alá vont, - közöttük számos hajdan nagyhírû - vállalatok magas számára (152), a bevételek igen szerénynek tûnnek. A felszámolást végzõk felett csak a bíróságok gyakorolnak felügyeletet. Pénzügyi ellenõrzésük az APEH feladata. Gazdasági-pénzügyi ellenõrzést náluk senki nem végez, így az elmúlt 12-15 év gazdasági átalakulásának ezen az igen széles sávján a folyamatok kellõ tulajdonosi kontroll nélkül zajlanak.

3. A privatizációs törvény alapján megvalósult ráfordítások

A Priv. tv. 23. § alapján a hozzárendelt vagyon értékesítése elõkészítésének költségei, az értékesítéssel kapcsolatban felmerült kiadások, díjak, költségek fedezetére 2001. évre a Kvtv. 11. számú melléklete 10 000 millió Ft-ot irányozott elõ. Ezzel szemben a Társaság 2001. évi eredeti üzleti tervében csak 2320 millió Ft szerepel, amelyet 2001. november 29-én 1429 millió Ft-ra módosítottak. Az éves teljesítés ezen a kiadási címen 4959 millió Ft volt.

Ezeket a ráfordításokat és költségeket a kettõs könyvvitel szerinti 711. számlafõcsoportban könyvelik. A 711. számlát 13 alszámlára bontva, jól elkülönülve lehet nyomon követni az elszámolt ráfordításokat.

A Társaság a rendelt vagyon 2001. 12. 31.-i bevételek-kiadások kimutatásában a 12. soron közvetlen privatizációs ráfordítások alatt csak 1156 millió Ft-ot mutat ki. A kiegészítõ melléklet szerint ez a sor a privatizáció érdekében felmerült közvetlen költségeket tartalmazza (vagyonértékelési, szakértõi, hirdetési, ügyvédi díjak, értékesítési jutalékok, részvények és kárpótlási jegyõrzés, stb.) A 2001. év I. félévi beszámolójában ezen a címen 1290 millió Ft szerepelt. Az Üzleti jelentés "3. A hozzárendelt vagyon kiadásai" címû kimutatásban a K.1.1 soron kiadásként 4959 millió Ft jelenik meg. Az eltérést az üzleti jelentés nem indokolja.

Az ÁPV Rt. jelentésünkhöz indoklásként azt a tájékoztatást adta, hogy számviteli szabályozását az év folyamán többször is átgondolta, majd az év végére kristályosodott ki, hogy melyik kiadását melyik jogcímre könyvelje el.

A 71101. számlán egy 2000. évi vagyonértékelésre kifizetett 300 000 Ft értékû részteljesítést tartalmaz. A teljes vállalási díj az értékelésre 1 875 000 Ft volt. A munkát 3 nap alatt végezték el. Az átfutási idõ nem alapozza meg a vállalási díj nagyságát. A vagyonértékelõ és a megbízó közötti vita miatt a számlát 1 500 000 Ft + Áfa értéken fizették ki.

A 71119. számú alszámlán az egyéb privatizációs kiadások között költségvetési szervnek utal át 5,7 millió Ft-ot az ÁPV Rt. "Támogatási szerzõdés" bizonylat mellékelésével. Az ÁPV Rt. költségvetési szervet a hozzárendelt vagyonból nem támogathat, mert erre elõirányzata a Kvtv.-ben nem volt.

A "támogatási szerzõdés"-ben szereplõ összeg a kivonásra kerülõ kárpótlási jegyekkel kapcsolatos munkavégzés ellenértéke volt.

Ezen az alszámlán bonyolította le a Társaság az Állami Számvevõszék 2000. évi vizsgálata által kifogásolt Magyar Televízió székháza értékesítésének elszámolását, amelyet 2001. július 26.-án reverzált 4000 millió Ft értékben. Ezzel az eredeti állapot helyreállt. Az auditált beszámolóban bevételt csökkentõ tételként számolták el.

A Kvtv. 11. számú mellékletének I. b.) pontja a hozzárendelt vagyon kezelésével összefüggõ ráfordításokra 4000 millió Ft-ot irányozott elõ a 2001. évre. Ezzel szemben a Társaság eredeti üzleti tervébe 2090 millió Ft-ot állított be, majd a 2001. novemberben módosított tervében már 2301 millió Ft szerepel. Az éves teljesítés ténylegesen 1071 millió Ft volt.

A 72. számlacsoportban tartják nyilván a privatizációs törvény által meghatározott tartós állami tulajdonba sorolt vagyonelemek folyamatos mûködésével, kezelésével, hasznosításával, értéke megóvásának, illetve a gazdálkodás feltételeinek hosszú távú fejlesztésével kapcsolatban felmerült ráfordításokat. Ebben a csoportban a számlatükörnek megfelelõen 10 alszámlát nyitottak meg.

A Kvtv. (11. sz. melléklet T/1C pontja) a hozzárendelt vagyont csökkentõ reorganizációs kiadásokra 4 milliárd Ft ráfordítást irányzott elõ, melyet a módosított üzleti terv 2 milliárd Ft-ra csökkentett, a tényleges ráfordítás 2,32 milliárd Ft volt. A kifizetések 64,6%-a, 1,5 milliárd Ft kormányzati döntésen alapult, a további ráfordításokat az ÁPV Rt. saját hatáskörben eszközölte.

Az üzleti beszámoló K1.3. sorában kimutatott kiadásokat a 741. fõkönyvi számlacsoport tartalmazza összesen 117 tételben. Az ellenõrzés 49 tételre terjedt ki, amely 2146 millió Ft összeggel az állomány 92%-át képviselte.

A Volán társaságok autóbusz rekonstrukciójának 2000. évi 2,5 milliárd Ft tulajdonosi támogatását a Kormány 2259/2000. (X. 31.) határozata rendelte el. Az ÁPV Rt. 2000-ben ténylegesen csak 1 milliárd Ft támogatást folyósított, a fennmaradó 1,5 milliárd Ft támogatás kifizetése áthúzódott a 2001. évre. A Kormány az ÁPV Rt. elõterjesztése alapján a 2086 /2001. (IV. 20.) határozatával tudomásul vette a részleges teljesítést és jóváhagyta a fennmaradó 1,5 milliárd Ft összeg kifizetését a Volán társaságok 2001. évi tulajdonosi támogatásaként.

A 24 Volán társaság jármûparkja megújításának tulajdonosi támogatására 1999-tõl 5 milliárd Ft-ot fordított az ÁPV Rt. A Volán társaságok igényeinek felmérésére és egyeztetésére, a jármûgyártók versenyeztetésére és az új buszok összevont beszerzésének bonyolítására az ÁPV Rt. megalapította az Autóbusz-Invest Kft.-t. Az elmúlt 3 éves idõszakban ez 5 milliárd Ft támogatás igénybevételével a Kft. 188 db új busz beszerzését bonyolította, melyeket teljesítményi és állapot felmérési adatok alapján meghatározott Volán cégek tartós bérleti használatra kaptak meg. Az elmúlt idõszakban befolyt bérleti díjakból további 18 db busz beszerzése történt meg. Az ÁPV Rt. Felügyelõ Bizottsága a bérleti formában nyújtott busz rekonstrukciós támogatási formát megvizsgálta, - fõként a konstrukció jelentõs adófizetési kötelezettséget eredményezõ hatását - 1999-2001 között iparûzési és társasági adó összesen közel 267 millió Ft - észrevételezve kezdeményezte a tulajdonosi támogatási konstrukció módosítását. Az ÁPV Rt. Igazgatósága több alkalommal foglalkozott a Volán társaságok jövõbeli támogatási módjainak javaslataival és az alkalmazandó támogatási forma kiválasztásának határidejeként 2001. április 30-át jelölte meg.

A Volán társaságok autóbusz rekonstrukciójának támogatásáról szóló 2173/1999., a 2259/2000. és 2086/2000. Korm. határozatok a támogatást a társaságoknak nyújtott közvetlen tulajdonosi támogatás formájában rendelték el. A tartós bérleti formában nyújtott támogatás nem felel meg a kormányhatározatokban rögzített követelményeknek, mivel az autóbuszok nem kerültek közvetlenül az érintett Volán társaságok tulajdonába.

Rendezni szükséges a tartós bérlettel átadott jármûpark tulajdonlását, és a további támogatások nyújtását úgy kell irányítani, hogy a támogatás terhére beszerzett jármûvek a társaságok tulajdonába kerüljenek. Az összevont busz beszerzést bonyolító szerveket - illetve funkciót - a kiaknázható kedvezõ volumenû és tipizálási hatások miatt - célszerû továbbiakban is megtartani.

A 2002-re kidolgozott koncepció megfelel a kormányhatározatban elõírtaknak a támogatás formáját is tekintve.

A Balatoni Halászati Rt. a halszállításaival összefüggõ kamionparkja és a halászási tevékenységek fejlesztéséhez szükséges eszközök beszerzésére összesen 144 millió Ft támogatást kapott az ÁPV Rt. Igazgatósága a 464/2001. (XI. 8.) IG sz. határozata alapján. A fejlesztések összhangban állnak a társaság 2001-2003. évekre készített stratégiai tervével.

A kiválasztott mintában több környezetvédelmi beruházás is szerepelt. Környezetvédelmi feladatok ellátását szolgáló beruházások megvalósítására kapott támogatást a Szerencsi Mg Rt., a Pilisi Parkerdõ Rt. és az Enyingi Agrár Rt.

A Szerencsi Mg Rt. részére a 447/2001. (X. 25.) IG sz. határozat két környezetvédelmi célokat szolgáló - vissza nem térítendõ - támogatást rendelt el. Környezetvédelmet szolgáló beruházások ráfordítása jogcímen 110 millió Ft-ot utalt a sertés ágazat hígtrágya elhelyezõ beruházása, továbbá a hozzárendelt vagyont csökkentõ reorganizációs támogatás jogcímen 240 millió Ft támogatást biztosított további környezetvédelmi beruházásokra. Az FB ellenõrzési jelentése megállapította, hogy a 2001. november 27-én utalt 350 millió Ft környezetvédelmi beruházási támogatást a társaság a CIB Banknál elkülönített számlán helyezte el. 2001-ben és 2002. március 30-ig a támogatásból semmilyen célra nem történt felhasználás. A társaság a kivitelezési szerzõdések megkötését 2002. április második felére, a létesítmények üzembe helyezését 2002. október 31-re tervezte.

Kamattámogatásként az ÁPV Rt. a Kereskedelmi és Hitelbanknak közel 155 millió Ft-ot fizetett az erdõgazdaságok által 1998. és 1999-ben felvett 2271 millió Ft hosszú lejáratú hitel után. A két év türelmi idõvel 5 éves futamidejû reorganizációs hitelek feltételeit az ÁPV Rt. képviselõjének bevonásával rögzített háromoldalú szerzõdések részletezik. A kamattámogatott hitelek felhasználási célját az ÁPV Rt. a társaságok felé kiadott alapítói határozatokban rögzítette, többségében zártkörû tõkeemelés alapján végrehajtandó fejlesztések formájában, de sor került egyes tõkehiányos társaságok forgóalapjának feltöltésére is. Az ÁPV Rt. a különbözõ támogatások felhasználásának ellenõrzését a társaságok felügyelõ bizottságainak felkérésével és bevonása oldotta meg.

A vizsgált - vissza nem térítendõ - reorganizációs támogatások döntései és a folyósítások az észrevételezett eseteken túl szabályszerûek voltak. Az EU versenyjogi szabályozását honosító 76/1999. (V. 26.) Korm. rendelet hatályba lépésekor a pénzügyminiszter felmentést adott a támogatások egyedi bejelentési kötelezettség alól. Az ÁPV Rt. 2001. évben is a korábbi PM állásfoglalás szerint járt el.

4. Az egyéb kötelezettségek alapján megvalósult ráfordítások

Az állam tulajdonosi feladataival kapcsolatos környezetvédelmi ráfordításokat a 763. számú számlákon könyvelik. A számlát négy alszámlára bontva könyvelték a hazai vállalatok és társaságok által okozott károk miatti környezetvédelmi mentesítési munkálatokat. A bizonylatokkal, szerzõdésekkel jól alátámasztott könyvelési tételekben számviteli szempontból hibát nem találtunk.

A Kvtv. a 2001. évre 4000 millió Ft-ot irányozott elõ az ÁPV Rt. részére a környezetvédelmi feladatok finanszírozására. A Társaság eredeti üzleti tervében erre a feladatra 3000 millió Ft-ot tervezett, majd 2001. november 29-én módosított tervében már csak 2000 millió Ft szerepel. Az éves felhasználás ezen a címen 2159 millió Ft volt.

A 7631. számú alszámlán könyvelik a 100% ÁPV Rt. tulajdonú társaságok környezeti kárelhárításának ráfordításait. Itt kell elszámolni a kárelhárítási tevékenység elõkészítése során felmerülõ tervezési, vizsgálati, illetve auditálási költségeket, továbbá a kárelhárítási tevékenység végrehajtása során kifizetett összegeket, a mûszaki ellenõrzés ráfordításait.

A 339/2001. (VII. 12.) IG sz. határozat alapján a Nitrokémia Rt részére 1495 millió Ft-ot a 2001. évi környezeti kárelhárítási és kármentesítési feladatok finanszírozására utalt át egy elkülönített számlára az ÁPV Rt, a felhasználást dokumentumokkal nem tudta igazolni. A 2001. évre tervezett 1495 millió Ft felhasználását elõterjesztõ igazgatósági ülés anyagában található meg az 1999. és a 2000. évekre adott 2215 millió Ft elszámolása. Ebbõl megállapítható, hogy a társaság a tárgyévekben a környezetvédelmi támogatást nem használta fel és az elkülönített bankszámlán tartott támogatás után 127,4 millió Ft kamatbevételt realizált. Az elõterjesztésben szerepel, hogy a 2000. évre juttatott 1115 millió Ft költségkeretbõl 2001. június 25-ig 446,4 millió Ft-ot használtak fel. Így az ÁPV Rt. likviditási gondjai ellenére tárgyéven túli felhasználást biztosító elõfinanszírozást végzett.

A 7633. számú, környezetvédelmet szolgáló beruházások ráfordításai címû alszámlán az erre a célra támogatásként kifizetett összegeket, továbbá a mezõgazdasági társaságok esetében a hígtrágya kezelésével kapcsolatos beruházásokra fordított összegeket könyvelik. A Bácsalmási Agráripari Rt. részére az 512/2001. (XII. 06.) IG számú határozat alapján 309 millió Ft vissza nem térítendõ támogatást ad az ÁPV Rt. A támogatott társaság felügyelõ bizottságának 2002. március 26.-ai jelentése leírja, hogy az átutalt támogatást a Postabanknál vezetett kamatozó betétben helyezték el. Az ÁPV Rt. ezzel a támogatással is tárgyéven túli felhasználást biztosító elõfinanszírozási támogatást nyújtott likviditási gondjai ellenére.

A Szerencsi Mezõgazdasági Rt. részére 110 millió Ft beruházási célú vissza nem térítendõ támogatást adtak a 447/2001. (X. 25.) IG határozat alapján a beruházás megvalósítási határidejének meghatározása nélkül. Elõírták, hogy a 2001. évi mérlegbeszámolóban a támogatott társaság mutassa ki az elkülönített számlán nyilvántartott környezetvédelmi beruházásra adott támogatás kamat-bevételét. A támogatott társaság 2001. évi üzleti tervében a támogatott környezetvédelmi beruházás megvalósítása nem is szerepelt. Erre az ÁPV Rt. Stratégiai Tervezési és Elemzési Igazgatósága fel is hívta a figyelmet. Ezzel a támogatással is tárgyéven túli elõfinanszírozást biztosító támogatást nyújtottak.

A környezetvédelmi beruházások esetében is szükséges tõkehatékonysági, jövedelmezõségi és beruházás-gazdaságossági, megtérülési elvárásokat megfogalmazni. A környezetvédelmi feladatokra fordított kiadásoknál az elõirányzattal való ésszerû és takarékos gazdálkodás helyett pénzelosztó szerepet játszott a Társaság. Egyes társaságoknak határidõ nélküli és tárgyéven túli támogatást nyújtott, annak ellenére, hogy likviditási gondjai voltak és feladatait költségvetési támogatásból valósította meg. Nem valósult meg minden esetben a Priv. tv. elõírása, amely szerint reorganizáció csak privatizáció érdekében nyújtható.

Az ÁPV Rt. 2001-ben egy vezérigazgató-helyettesi utasítással rendelkezett, amely az agrárgazdaságok környezetvédelmi támogatásainak odaítélését szabályozta. Az ÁPV Rt. tájékoztatása szerint a környezetvédelmi támogatások tekintetében elõrelépés történt, a támogatások a 2002. évi szabályozás-tervezet szerint utófinanszírozással valósulnak majd meg.

A 7634. Felszámolás alatt lévõ gazdasági társaságok környezetvédelmi ráfordításai, valamint a 7635. Egyéb környezetvédelmi ráfordítások számlák bizonylatai szerzõdésekkel és egyéb kellékekkel felszereltek és a számviteli elõírásoknak megfelelnek.

A volt szovjet ingatlanok környezetvédelmi kárainak elhárítására fordított kiadásokra a Kvtv. 1000 millió Ft-ot irányozott elõ. A 2001. évi eredeti üzleti tervben ezt az összeget szerepelteti a társaság, majd a november 29.-ei módosított tervben már csak 600 millió Ft jelenik meg. Végül összesen 309 millió Ft-ot tudtak erre a jelentõs feladatra fordítani.

Ezen a címen a 762. számú számlacsoportban a számlatükörnek megfelelõen négy alszámlát nyitottak meg. A tételek szerzõdésekkel és egyéb bizonylatokkal alátámasztottak. Eltérést nem tapasztaltunk.

A 2000. évi költségvetési törvényben szereplõ 800 millió Ft-os elõirányzatot is csak 308 millió Ft-ra sikerült teljesítenie a Társaságnak. A 2000. évi ÁSZ vizsgálat megállapítása alapján a tervteljesítés elmaradását azzal indokolták, hogy a kármentesítési munkák során újabb problémák merültek fel, valamint a bonyolultabb tûzszerészeti és vegyvédelmi mentesítési munkákra közbeszerzési eljárást kellett kiírni. Emiatt az elkezdett munkák elvégzése és pénzügyi bonyolítása áthúzódott a 2001. évre. Ez indokolhatta, hogy a költségvetési törvényben az elõirányzatot 1000 millió Ft-ra emelték.

A Honvédelmi Minisztérium kezelésében lévõ felesleges ingó és ingatlan vagyon zártkörû értékesítését az ÁPV Rt. részére a 2183/1999. (VII. 23.) Korm. határozat rendelte el. A Kvtv. 3000 millió Ft-ot irányozott elõ az ÁPV Rt. részére ennek a feladatnak a finanszírozására. A Társaság eredeti üzleti tervében 2000 millió Ft szerepel, amely összeget a módosított terv 1500 millió Ft-ra változtatott. A 2001. évben erre a célra ténylegesen 1106 millió Ft-ot fordítottak. A kiadásokat a számlatükörnek megfelelõen a 764. egyéb kifizetések számlacsoportban, a 7641. alszámlán a HM ingatlanok, a 7642. alszámlán a HM ingóságok átadásával kapcsolatos költségeket könyvelték.

Az átvett ingatlanok nagy száma miatt ezen a számlán 1100 könyvelési tétel található. Rétegezett statisztikai mintavétel alapján vizsgáltuk a számla forgalmát. A kifizetett számlák bizonylatokkal jól alátámasztottak. Eltérést nem tapasztaltunk.

A Kvtv. 11. számú melléklet I/2/e pontja szerint 2001. évre 8000 millió Ft keret állt rendelkezésre az egyéb kötelezettségek teljesítésére.

Ennek egyik eleme volt az Áht. 109/G. § (6) bekezdésében elõírt kötelezettség, amely alapján az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonában lévõ kincstári vagyonnak minõsülõ erdõ használatba, haszonbérbe adásából származó bevételt azok esedékességével és megfizetésével egyidejûleg átutalja a KVI-nek. A társaság a törvényi kötelezettségének 2001.-ben nem tett eleget, nem utalta át a KVI részére a hivatkozott bevételt.

Az ÁPV Rt. tájékoztatás szerint az összeget 2002. májusában átutalta.

A másik ilyen kötelezettség volt a Regionális Fejlesztési Holding Rt. részére átadandó 4,99 milliárd Ft, amelyet a 2220/2000. (IX. 21.) Korm. határozat írt elõ. Ezt a kötelezettségét az ÁPV Rt. 2001-ben teljesítette. A 8,0 milliárd Ft egyéb kötelezettségek elõirányzatból ez a teljesítés 5,03 milliárd Ft volt.

Ezeket a teljesítéseket a számlatükörnek megfelelõen a 7644. alszámlán könyvelték. A számviteli politika szerint ezen az alszámlán a 2001. évi költségvetési törvény elõírásainak megfelelõen az egyéb, kormánydöntéseken alapuló kifizetéseket mutatják ki itt. Ezzel ellentétesen itt könyvelték a 129/2001. (VI. 21.) számú Alapítói határozat alapján a Magyar Lóversenyfogadást Szervezõ Kft. részére juttatandó 40 millió Ft pótbefizetést, amelyet a támogatott társaság a Nemzeti Lóverseny Kft.-vel szemben fennálló adósságának rendezése érdekében fizetett ki.

Az ÁPV Rt. a tájékoztatás szerint a számlatükörben a számla tartalmának meghatározását módosítani fogja.

Az érvényben lévõ számviteli politika szerint a 75. számlacsoportban az egyéb ráfordításokat könyvelik a Priv. tv. 23. §-a alapján. Itt két alszámlát szerepeltetnek a számlatükörben. Ennek ellenére ebben a csoportban könyveltek környezetvédelmi ráfordításokat és a volt szovjet ingatlanokkal kapcsolatos kiadásokat, amelyekre a 76. számlacsoportban megnyitott alszámlák rendelkezésre álltak.

Az ÁPV Rt. tájékoztatása szerint a 75 számlacsoporttól idegen tételek felmerülése annak következménye, hogy a teljesítések korábbi évek elõírásához kapcsolódnak.

5. A hozzárendelt vagyon változását nem eredményezõ ráfordítások

A Kvtv. 11. sz. melléklet II. 1. pontja a hozzárendelt vagyon változását nem eredményezõ privatizációval és vagyonkezeléssel kapcsolatos reorganizáció (K4, illetve 771. számlacsop.) jogcímre 20 milliárd Ft ráfordítást rögzített, amely a módosított üzleti tervben 5702 millió Ft-ra csökkent, a tényleges éves reorganizációs támogatások pedig 1617 millió Ft-ot tettek ki. A ráfordítások alacsony szintjét az is befolyásolta, hogy kormányzati döntésen alapuló, jelentõs tranzakciókat év közben reorganizációs támogatásként kezeltek és folyósították, majd a 2385/2001. (XII. 20.) Korm. határozat végrehajtására kiadott 559/2001. (XII. 22.) IG sz. ÁPV Rt. határozattal a privatizációs tartalék o) pontja "az állam vagyon- és gazdaságpolitikai tevékenységét támogató intézkedésekkel, válsághelyzetek megszüntetésével összefüggõ kiadások" jogcímre módosították. Az ÁPV Rt. saját hatáskörében eldöntött kifizetések 505 millió Ft-ot képviseltek és zártkörû tõkeemelés formájában valósultak meg.

Az ÁPV Rt. a 245/2001. (V. 24.) IG határozata a Balaton Halászati Rt. 2001. május 30-i évi rendes közgyûlésére kiadott mandátuma szerint az ÁPV Rt. a társaságnál 150 millió Ft készpénzes tõkeemelést hajtott végre az új részvények zártkörû forgalomba hozatalával. A tõkejuttatás felhasználási célját a határozat nem jelölte meg. A mérleg adatok, valamint a társaság stratégiai terve alapján valószínûsíthetõ, hogy a tõkejuttatást forgóeszközeinek finanszírozására fordította a tõkehiányos társaság.

A Balaton Halászati Rt. 2001. novemberében 144 millió Ft vissza nem térítendõ - fejlesztési támogatásban is részesült, melybõl különbözõ eszköz beszerzéseket kellett végrehajtania.

A MAFILM Befektetési Kft., valamint a MAFILM Rt. június 11-i éves közgyûlése a MAFILM Rt. 2000. évi beszámolóját közel 711 millió Ft mérlegfõösszeggel és 197 millió Ft negatív mérleg szerinti eredménnyel fogadta el. A veszteség rendezésére leszállították a MAFILM alaptõkéjét 200,51 millió Ft-tal, majd az ÁPV Rt. 145,6 millió Ft-os tõkeemelést vállalt és teljesített. A tõkejuttatás utalása június 29-én megtörtént. A tárgybani IG határozat a tõkeemelést a hozzárendelt vagyont csökkentõ, vagyonkezeléssel összefüggõ ráfordítások terhére rendelte elszámolni, a tényleges utalványozás a vagyonváltozást nem eredményezõ reorganizációs célú kifizetések kerete terhére történt.

A Könyvszakértõ Igazgatóság javaslata alapján a jogcímet meghatározó IG döntést 2002-ben, a mérleget megelõzõen módosították.

A Martonseed Rt. tõke- és pénzügyi helyzetének rendezésével kapcsolatos tulajdonosi intézkedéseket az ÁPV Rt. 428/2001. (X. 11.) IG. sz. határozata tartalmazza. Ebben 200 millió Ft-os tõkejuttatást határoztak el, mely tõkeemelést 50 millió Ft névértékû névre szólóan kibocsátott részvények 400%-os árfolyamon történõ jegyzésével eszközölték. A tõkejuttatás összegét a 2001. évi lejárt szállítói tartozások rendezésére, a társaság likviditási nehézségeinek kezelésére kellett a társaságnak fordítania. A készpénzes tõkejuttatás összegét az ÁPV Rt. október 19-én átutalta. A társaság tõkejuttatáson túli tulajdonosi kölcsönfolyósítási igényét az ÁPV Rt. Igazgatósága nem támogatta.

A Kvtv. 11. sz. melléklete II/2., pontja a vagyontárgyak vásárlására 12 milliárd Ft-ot rögzített, a módosított üzleti terv 4 milliárd Ft ráfordítást tartalmazott, a tényleges ráfordítás 6,1 milliárd Ft volt. A módosított üzleti tervben szereplõ tranzakciók nem történtek meg. A 4 milliárd Ft-ot meghaladó 6096 millió Ft összeget a tervben nem szereplõ, kiadásként erre a jogcímre terhelt, a KVI-vel lefolytatott portfolió csere eredményezte.

Az ÁPV Rt. a CW Bank bécsi székháza fejében a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság Rt. bérletével terhelt területeket, Herceghalom külterületei földeket, a Bábolnai Nemzeti Ménesbirtok Kft.-t és a Budapest IV. külsõ Váci u. 123 sz. alatti volt laktanyát adta a Kincstári Vagyoni Igazgatóságnak cserébe. Az ügylet létrejöttéhez szükség volt készpénzre is, mert értékkülönbözet maradt az eszközök cseréjénél, a bécsi bankház a vagyonértékelés szerinti 6,5 milliárd Ft értékével 403,7 millió Ft-tal nagyobb értéket képviselt, mint az átadott társaság, a 3325 ha földterület és az épület (volt laktanya) együttesen. A differenciát a csereszerzõdés szerint a vizsgált év folyamán magánosított CD Hungary Rt. még az elõzõ év után fennállt osztalék-befizetési kötelezettsége terhére, közvetlenül a KVI-nek egyenlítették ki.

Az ÁPV Rt. 384/2001. (VII. 23.) IG. sz. határozata a CW Bank bécsi székházának cseréjével kapcsolatban jóváhagyta a KVI felé cserealapként felkínált vagyonelemek listáját, és az Igazgatóság utólagos tájékoztatási kötelezettsége mellett felhatalmazta az elnök-vezérigazgatót az egyenértékûség biztosítása mellett a csere megvalósításával. A csere megállapodás a KVI és ÁPV Rt. között 2001. november 16-ával létrejött, a megállapodást az ÁPV Rt. felett részvényesi jogokat gyakorló és a kincstári vagyonért is felelõs miniszter november 20-án jóváhagyta. A bruttó elszámoláshoz mind két fél számlát bocsátott ki. A számlát az ÁPV Rt. 2001. december 29-én "egyenlítette ki". Nem ismert, hogy a portfolió csere milyen vagyonpolitikai elképzeléseken alapult, mi célból történt és miért volt rá szükség.

A CW Bank bécsi székháza megvételével kapcsolatban a 2296/2000. (XII. 7.) Korm. határozat a 2000. év végén kötelezte az ÁPV Rt.-t arra, hogy a privatizációs tartalék bankszámlájáról 6,5 milliárd Ft-ot utaljon át a KVI részére a vásárláshoz. Ezért nem érthetõ, hogy miért volt most szükség a vagyonkezelõ személyének megváltoztatására.

A csereügylet értelmezhetetlen abban a tekintetben is, hogy társasági részesedést ajánl fel, ami tipikusan az állam vállalkozói és nem kincstári vagyona és a Priv. tv. 5. § (2) g) pontja alapján a Priv. tv. hatálya alá és az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyoni körébe tartozik, ugyanakkor ingatlanok, külföldiek is, nagy számban találhatók a KVI vagyoni körében.

Vitatható továbbá a Bábolnai Állami Ménesbirtok üzletrészének a cserében történt felértékelése. A Ménesbirtok ÁPV Rt. részérõl történõ megvételét 2001. szeptember 21. szerzõdés rögzítette. A vételárat a felek könyvszerinti értéken 1593 millió Ft-ban határozták meg, öt éves idõszakra veszteséges mûködést prognosztizálva.

2001. december 24-i Magyar Közlönyben jelent meg a 2002. január 1-én hatályba lépett, a Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. tv., amelynek 6. § (1) pontja értelmében a Nemzeti Földalaphoz kerül minden olyan állami tulajdonú termõföld, amelynek vagyonkezelõje addig az ÁPV Rt., vagy a KVI volt. A csere idõpontjában - cca. egy hónappal a törvény megjelenése és hatályba lépése elõtt - a Földalappal kapcsolatos, elõzõekben leírt várható törvényi elõírások a közigazgatás és az ÁPV Rt. elõtt nyilvánvalóan ismeretesek voltak. Így a konkrét csere ügyletben nem tölthette volna be csereérték szerepét olyan vagyon, ami köztudottan rövid idõn belül mindkét vagyonkezelõtõl elkerült.

A fõkönyvi tételeket tartalmazó pénzforgalmi kimutatás még a tranzakciót kormányzati határozaton alapuló üzleti célú befektetésként mutatta ki, késõbb sorolták át a K5 vagyontárgyak vásárlási jogcímû ráfordításra. Az átsorolás körülményei nem ismertek, Korm. határozat nem született.

A vagyontárgyak vásárlása jogcímû kifizetésekhez is a Kvtv. 6. § (7) bekezdése a kormánydöntést elõírja. Az ügylet bármilyen más jogcímen (pl. üzleti befektetésként) történõ elszámolása szintén kormányhatározathoz kötött, mivel a tranzakció vagyoni értéke meghaladja az 1 milliárd Ft-ot. Jóváhagyó kormányhatározatot az ÁPV Rt. nem tudott bemutatni. Ennek hiányában a KVI-vel lefolytatott portfolió csere nem felel meg a törvényi elõírásoknak.

Elõzõek alapján - amennyiben az ÁPV Rt. a Kormány jóváhagyását utólag sem tudja beszerezni - az eredeti állapot helyreállítása szükséges.

Az ÁPV Rt. jogértelmezése szerint pénzmozgás nélküli egyenértékû csere esetében saját hatáskörben intézkedhet. A cseréhez a kincstári vagyonért felelõs miniszter hozzájárulása szükséges, ez a hozzájárulás pedig rendelkezésre állt.

Fejlesztési projektekre a törvény 18 milliárd Ft ráfordítást tervezett, a módosított üzleti terv 5,3 milliárd Ft felhasználását prognosztizálta, tényleges felhasználás nem volt.

A Kvtv. 11 sz. melléklet II/4 pontja a hozzárendelt vagyon változását nem eredményezõ üzleti célú befektetések tekintetében 15 milliárd Ft éves elõirányzatot határozott meg, melyet a módosított terv 11 749 millió Ft összegben rögzített. A tényleges ráfordítás 13 187 millió Ft volt. Az ezen a jogcímen tervezett és teljesített ráfordítások elszámolását is érintette a Kormány azon döntése, hogy egyes kifizetések végleges elszámolása az állam vagyon- és gazdaságpolitikai tevékenységével kapcsolatos intézkedések jogcímére történjen a privatizációs tartalék keret terhére. Ennek alapján a Ganz Millenáris Park projektet átsorolták.

Az eredeti jogcím terhére megvalósított üzleti befektetések legjelentõsebb tétele a MALÉV részvények visszavásárlásával kapcsolatos hitel tõke törlesztésének és kamat fizetésének kiadása. A hitel törlesztése 2000 januárjában kezdõdött, így a kötelezettségek keletkezését az ÁSZ korábbi éves vizsgálata már tartalmazta.

Az ALITALIA/SIMEST birtokában lévõ 35%-ot megtestesítõ 2692 millió Ft névértékû részesedés kivásárlását a 2219/1997. (VII. 24.) Korm. határozat rendelte el. A 65,5 millió USD vételár teljesítéséhez az ÁPV Rt. nem rendelkezett forrással, ezért helyette az MKB Rt. és OTP Rt. által e célra alapított Air-Invest Kft. vásárolta meg a részvényeket. Az ÁPV Rt. 1999. augusztus 5-én kötötte meg az Air-Invest társasággal a MALÉV részvények továbbadására vonatkozó szerzõdést 75,7 millió USD vételárral és halasztott fizetési móddal. 2001-ben a hitel tõketörlesztése 10 822 millió Ft-ot tett ki, a kifizetett kamatok összege 438 millió Ft volt. A pénzügyi befektetés közbeiktatásával bonyolított részvénykivásárlás 10,2 millió USD többletköltséget okozott, továbbá jelentõs az USD-ben kötött és nyitott pozíciójú szerzõdés kapcsán az árfolyam veszteség is. Az FB megvizsgálta az ÁPV Rt. számára elõnytelen szerzõdést és a tranzakciót hosszú távú állami és nemzetgazdasági érdekek miatti kényszer ügyletnek minõsítette.

Az év során a külön utalt tõketörlesztések és kamatfizetések összesen 30 tételbõl állnak, melyeket a 757 sz. számlán gyûjtöttek. A hatályos számlarendben ilyen számlaszám nem szerepel.

Az erdõ- és mezõgazdasági társaságok versenyképességének fenntartására, forgótõke szükségletük meghatározására az ÁPV Rt. kidolgozott egy forgótõke szükséglet számítási módszertant. A módszert alkalmazva határozták meg az 1998-2000. évi tényadatok, valamint a 2001-2003. idõszakra a stratégiai tervekbõl származó adatok alapján az egyes társaságok, valamint a 14 egységbõl álló agrár és 19 társaságból álló erdõgazdasági ágazatok forgótõke szükségletét. A számított sajáterõs forgótõkeszint eléréséhez a forgótõke hiányt az agrár ágazatban 7209 millió Ft-ban, az erdõgazdasági ágazatban 1842 millió Ft-ban határozták meg. Az Igazgatóság a mezõgazdasági társaságok részére 900 millió Ft, az erdészeti társaságok részére 500 millió Ft tõketámogatás folyósítását rendelte el a K3 üzleti befektetések terhére. A folyósítások december 22-én megtörténtek.

6. A privatizációs tartalék bevételei és felhasználása

A privatizációs tartalék 2001. január 1-i nyitóegyenlege 116 555 millió Ft, a december 31-ei záró egyenleg 51 895 millió Ft volt. A csaknem 65 milliárd Ft összegû állományváltozás mögött a gázközmû kötvény, valamint a kész-pénz állomány csökkenése áll. A részvényekben lévõ vagyon azonos volt mindkét idõpontban, a MOL részvények 8801 millió Ft, a Richter részvények 36 034 millió Ft-ot tettek ki.

Az egyes vagyonelemeket tekintve a tartalék összetétele a következõképpen alakult:

millió Ft

Megnevezés	2001.
	január 1.	december 31.
Bankszámla egyenleg	25 720	7 059
Gázközmû államkötvény	46 000	-
Privatizációs tartalékba helyezett részvények	44 835	44 836
Összesen:	116 555	51 894

A január 1-i nyitóegyenlegen belül a készpénz aránya 21,7%, az államkötvényeké 38,8%, részvényeké 39,5% volt. Év végére a gázközmû kötelezettség évközi teljesítése és egyéb okok miatt, a belsõ arányok alapvetõen megváltoztak. A tartalékban lévõ vagyon csak készpénzbõl és részvénybõl állt.

A privatizációs tartalék 1999-ig a privatizációval kapcsolatos jövõbeni kötelezettségek fedezetét szolgáló és kizárólag készpénzben rendelkezésre álló forrásként funkcionált. 1999-rõl változás következett be a szabályozásban. Ekkor egyrészt a gázközmû vagyon utáni önkormányzati járandóságok fedezetére 50 milliárd Ft értékû államkötvény került a tartalékba, másrészt a hozzárendelt vagyonból a privatizációs tartalékba kellett áthelyeznie az ÁPV Rt.-nek a Richter Rt. részvényeket is. 2001. decemberében, a költségvetési törvény módosításakor, a törvény 6. § (12) bekezdésében rögzített felhasználási célok köre is tovább bõvült. 2001. december 8-ától "az állam vagyonpolitikai tevékenységét támogató intézkedések és válsághelyzetek rendezése" megnevezéssel új felhasználási jogcím került be a szabályozásba.

Mindezek következtében - egyébként a hozzárendelt vagyon egy elkülönített részének tekinthetõ privatizációs tartalék rendeltetése - az ezen a számlán lebonyolított forgalom nagysága és jellege, szerkezete és nem utolsó sorban a kiadások forrásainak összetétele a korábbi évekhez képest alapvetõen megváltozott. A módosult szerkezet 2000. és 2001. évekre egyaránt jellemzõ volt. A forgalom nagyságrendje, valamint a felhasználási célok jelentõsége következtében az ÁPV Rt. gazdálkodásában kiemelt szerepe van az itt lebonyolított pénzforgalomnak, amit jellemez, hogy ezek a kiadási jogcímek egyrészt a hozzárendelt vagyont terhelõ kötelezettségekhez kapcsolódnak, másrészt az állam gazdaság-politikai intézkedései címen a központi költségvetéstõl kapott források felhasználása is itt történik meg. A 2001-ben lebonyolított kiadások összegének 125 milliárd Ft-os értéke több mint kétszerese volt a hozzárendelt vagyon hasonló összegének.

A tartalék számla készpénzben lévõ állományi és forgalmi adatainak fõ összegei

millió Ft

Nyitó állomány	25 720
A bevételek összege	106 756
A kiadások összege	125 006
Záró egyenleg*	7 059

* a bevételek és kiadásokon kívül bankszámlák közötti rendezés is történt

A 8-as, illetve a 9-es számlaosztályban lekönyvelt kiadások, illetve bevételek különbözete, valamint a nyitó és a záró egyenleg közötti változás alapján a forrás és a felhasználás oldal között eltérés mutatkozik, vagyis a "számított" és a tényleges bankszámla egyenlegek között különbség van. Ez az eltérés 410,4 millió Ft. Az ÁPV Rt. "bankszámlák közötti rendezés" címén számolta el ezt az összeget. Az így kimutatott rendezés legnagyobb tétele - 356,2 millió Ft - a CW Bank Székház KVI-nek történt átadásakor visszakapott összeg, amit a tartalék számlán kiadás csökkentõ tételként számoltak el, miközben a pénz a másik bankszámlára érkezett be. Az ÁPV Rt. számviteli politikájában a bankszámlák közötti rendezés címén 2002-ben már ezt a megoldási módot rögzítették. Ez nem kifogásolható, bár egyike azon sajátosságoknak, amik a hozzárendelt vagyon és az annak részét képezõ privatizációs tartalék közötti átfedések miatt, az áttekintést nehezítik, bonyolítják. A világosabb megoldás az lehetne, ha a tényleges pénzmozgást követve, az ilyen tételeket a hozzárendelt vagyon adott számlaosztályában könyvelnék, majd miután maga az "alapügylet" a privatizációs tartalékot érintette, a pénzt tartalékfeltöltés címén átvezetnék a privatizációs tartalékba.

A privatizációs tartalék készpénz-részvény aránya év elején és az év végi állapot szerint megfelelt a törvényi elõírásoknak. A privatizációs tartalék összetételére vonatkozó szabályt a 2000. évi CXXXIII. tv. 6. § (1) bekezdése fogalmazta meg. Ennek értelmében a részvények súlya nem haladhatja meg a 90%-ot.

Az 2001. január 1-jei nyitóegyenlegen belül a készpénz aránya 21,7%, az államkötvényeké 38,8%, míg a részvények súlya 39,5% volt. Év végére a gázközmû kötelezettség évközi teljesítése, és egyéb okok miatt, a belsõ arányok megváltoztak. A tartalékban lévõ vagyon csak a készpénzrészvénybõl állt, az arány pedig az év elejei állapothoz képest 13,6-ról 86,4%-ra módosult.

Szeptember 30-ára a készpénz állomány annyira lecsökkent - a bankszámla egyenleg 3601,2 millió Ft volt -, hogy az összetételre vonatkozó szabályt nem tudták betartani. Ez az állapot december 7-ig állt fenn, ekkor utalta az Államkincstár a 44,1 milliárd Ft költségvetési juttatást.

1. A privatizációs tartalék bevételei

A privatizációs tartalék két fõ forrásból növekedett meg 2001-ben. A saját bevételnek tekinthetõ tartalékba helyezett összeg 11,9 milliárd Ft volt, a kötvényeladásból befolyt 15,7 milliárd Ft, így összesen közel 27,6 milliárd Ft. A költségvetési törvény keretében összesen 79,1 millió Ft központi forrást kapott az ÁPV Rt. 4,9 milliárd Ft-ot jelentett a gázközmû államkötvények utáni kamatbevétel. A költségvetési forrásból származó összegek 2001. január 18-án, (35 milliárd Ft) és 2001. december 7-én (44,1 milliárd Ft) folytak be az Államkincstártól a tartalék számlára. A teljes forrás növekedésbõl a központi költségvetésbõl származó hányad a kamattal együtt megközelítette a 100 milliárd Ft-ot (15,7 + 79,1 + 4,9), ami 93,4%, míg a privatizációs bevételekbõl elkülönített tartalékfeltöltés 7 milliárd Ft, 6,6% volt. Az államkötvény beváltás bevétele a privatizációs tartalékot nem növelte, a készpénz igények miatt azonban a beváltás nélkülözhetetlen lépés volt.

A 2001. évi készpénz állomány növekedés számadatai összefoglalva:

millió Ft

Költségvetési forrásjuttatás	79 100,0
Államkötvények utáni kamat	4 922,0
Bevétel a kötvényeladásból	15 733,6
Tartalék feltöltés	7 000,0
Összes növekedés:	106 755,6

1. A privatizációs tartalék kiadásai

A privatizációs tartalék kiadásai az egyes felhasználási célok szerint a 9. mellékletben szerepelnek.

A tartalék forrásoldalán a költségvetési törvény 6. § (10) bekezdés o.) pontja szerinti kormányzati gazdaságpolitikai intézkedések következtében felmerült kiadások domináltak, arányuk 66,3%-ot tett ki. A másik, meghatározó jogcím az önkormányzati gázközmû igények rendezése volt. A két feladat együttesen a kiadások közel 94%-át tette ki. A tartalék eredeti rendeltetési céljára a teljes fõösszeghez képest minimális kifizetés történt, a korábbi privatizációkkal összefüggõ kiadások aránya mindössze 4,2% volt 2001-ben.

A forrás oldalt is figyelembe véve megállapítható, hogy az állam vagyonpolitikai intézkedéseire és válsághelyzetek megszüntetése címen kapott 79,1 milliárd Ft összegnél a paragrafus o.) pontjának megfelelõ ráfordítások összege 82,8 milliárd Ft, azaz 3,7 milliárd Ft-tal magasabb volt. Ezt a különbözetet a privatizációs tartalék rendelkezésére álló nyitóállományából fedezték.

A gázközmûvek miatti önkormányzati igények teljesítéséhez szintén nem állt rendelkezésre a központi költségvetésbõl elegendõ fedezet. A forráshiány 8,87 milliárd Ft volt. Ez, valamint az elõbbi összeg együttesen 12,6 milliárd Ft közötti összeggel terhelte a nyitó készpénz állományt. Nem állapítható meg, a forráshiánnyal összefügg-e, hogy a privatizációval kapcsolatos kifizetések - az elõzõ évekhez viszonyítva is - alacsony mértékûek voltak. A tartalék 7 milliárd Ft záró készpénz egyenlege a korábbi évekhez képest is és a kötelezettségek állományához viszonyított arányát tekintve is számottevõ visszaesést mutat. (A tartalék ilyen jellegû kiadásai 2000-ben 22,4 milliárd Ft-ot tettek ki.) Csak a 2001. évi 5,3 milliárd Ft körüli tényleges kiadás - mint minimálisan várható kifizetés - megismétlõdését prognosztizálva 2002-re is elfogadhatatlanul alacsony a rendelkezésre álló készpénzállomány.

1. A privatizációs tartalék hagyományos kiadási tételei

• a járandóságok átadásának határideje 2001. szeptember 15.;
• 20 millió Ft értékhatárig készpénzben kell rendezni az igényeket;
• az ezt meghaladó járandóságok 50%-át készpénzben, a fennmaradó részt a Magyar Állam által; az 1998. évi költségvetésrõl szóló 1997. évi CXLVI. törvényben - erre a célra az ÁPV Rt. rendelkezésre bocsátott szabadon átruházható államkötvényekkel kell kiegyenlíteni, úgy, hogy egyenlõ arányban legyenek köztük a különbözõ lejáratúak;
• az államkötvények értékének meghatározásakor a 2001. augusztus 12-ét megelõzõ legutolsó három aukción kialakult átlagos nettó árfolyamok súlyozott átlagát (99%) kellett figyelembe venni;
• az (5) bekezdés b.) pontja szerint a 2000. augusztus 12. - 2001. szeptember 15. közötti idõszakra a 2000. augusztus 12-ig kialakult, éves átlagos 10,75%-os államkötvény hozam idõarányos részével meg kellett emelni az önkormányzati járandóságok alapértékét.

milliárd Ft

1. A 2001. évben bevezetett új privatizációs tartalék kiadási jogcím

A Kvtv. és az azt módosító zárszámadási törvény 2001. évben egy új privatizációs tartalék kiadás jogcímet vezetett be a Kvtv. 6. § (10) bekezdése o) pontjában az állam vagyon- és gazdaságpolitikai tevékenységét támogató intézkedésekkel, válsághelyzetek megszüntetésével összefüggõ kiadások címen. A korábbi gyakorlattól eltérõen így az ilyen jellegû kiadásokat a tartalék keret terhére lehet elszámolni. A 2001. évben a privatizációs tartalék terhére teljésített ráfordítások több mint fele - 82,8 milliárd Ft - ezen a jogcímen lett kifizetve. A Kormány a költségvetésben elõírt feladatok és a különféle határozataiban elrendelt többlet feladatok ellátásához szükséges - a költségvetési törvényben majd annak a zárszámadáskor megvalósított módosításában jóváhagyott - összegeket a privatizációs tartalék feltöltésére utalta át és felhasználásukat ennek a jogcímnek a terhére rendelte el.

• A Malév már az 1992 évi társasággá alakulásakor alultõkésített volt. Repülõgépparkja a nemzetközi 40-60%-os aránnyal szemben 90%-ban bérelt.
• Belsõ hátráltató okot jelentettek a gyakori vezetõváltások és személycserék, a nem hatékony kereskedelmi és üzemeltetési tevékenység, a társaság munkavállalóinak és szakszervezeteinek az ésszerû gazdálkodással szemben álló érdekérvényesítõ képessége társaságnál mûködõ hat szakszervezettel érvényben lévõ kollektív szerzõdések alapján.
• Kedvezõtlen külsõ tényezõként a balkáni háborúk miatti térségi hátrányok, az üzemanyagárak drasztikus emelkedése és a Társaságnak a légi szövetségekbõl való kimaradása hatott.

A Milleniumi Emlékpark létesítmény kivitelezése az elõirányzott 2001. márciusa helyett augusztus végére fejezõdött be. Az ingatlan biztosításával és a beruházás indításával kapcsolatos jelentõs tranzakciókat a 2000. évi ÁSZ vizsgálat már érintette és feltárta az ingatlan biztosítás, terület felszabadítás jelentõs - mintegy 15 hónapos - késedelmét, valamint a 2580 millió Ft-ra értékelt ingatlan együttes többlet ráfordítással történt megszerzését. Az idõbeli késedelem jelentõs részét a beruházás kivitelezési munkáinál behozták és a 11 milliárd Ft költséggel megvalósult beruházás kivitelezése közel egy év alatt megtörtént. Az ÁPV Rt. a 2001. év finanszírozási szükségletének biztosítására kormány-elõterjesztést készített.

Az ÁPV Rt. Igazgatósága a 130/2001. (IV. 19.) határozatával döntött a beruházó Kisrókus Kft. 2500 millió Ft értékû tõkeemelésérõl. A határozat szerint a finanszírozást két lépcsõben tervezték megvalósítani a Kormány jóváhagyását követõen azonnal. Elõször a beruházási projekt befejezéséhez szükséges 1812 millió Ft összeget kívánták biztosítani, majd a kiállítási területen kívül esõ a Fény utca és Margit körút által behatárolt terület rehabilitációjára szolgáló 688 millió Ft-os fedezetét. A Kormány a 1055/2001. (VI. 20.) sz. határozata csak 2282 millió Ft ráfordítást engedélyezett. A keretösszegbõl 1812 millió Ft folyósítást üzleti célú befektetés elõirányzata terhére engedélyezte, a területrehabilitáció 470 millió Ft-ra lecsökkentett forrásának biztosítását a pénzügyminiszter egyedi intézkedéséhez kötötte. Az 1812 millió Ft a tõkeemelésre vonatkozó 14/2001. (VII. 6.) sz. alapítói határozattal egyidõben átutalásra került. A rehabilitációs kiadásokra tervezett 470 millió Ft folyósítása 2001. évben nem történt meg. A beruházás pénzügyi lezárása ezzel áthúzódott a 2002. évre.

A vizsgálat során több olyan belsõ vizsgálati jelentéssel találkoztunk, amelyek a milleniumi létesítmény folyamatának egy-egy tevékenységét, illetve részterületét átvilágítva hasznosítható intézkedéseket kezdeményeznek, továbbá elõsegítik egy általános helyzetkép kialakítását. A jelentésekbõl a beruházási folyamatra az alábbi következtetések emelhetõk ki:

• A beruházás elõkészítését jóval a vonatkozó kormányhatározat megjelenése elõtt egy szakértõi team, valamint - megbízás hiányában saját kockázatára - a CÉH Rt. végezte. A team tevékenységében az ÁPV Rt. már részt vett. Az idõben késõbb megjelenõ kormányhatározat az ÁPV Rt.-t csak a Ganz Villany FA kezelésében lévõ ingatlan feletti rendelkezési jog biztosítására kötelezte. Ráutaló momentumok alapján a számára újszerû nagy volumenû beruházási tevékenység lefolytatására "önként" vállalkozott az ÁPV Rt.
• Az ingatlanok tulajdonának megszerzését a különbözõ vizsgálatok megállapításai szerint csak jelentõs többletköltséggel sikerült biztosítani. Az idõ szorításában mûködõ beruházóval szemben az eladók, - a felszámoló, valamint a kerületi önkormányzat - korlátok nélkül tudták érvényesíteni érdekeiket. Az elõnytelen megállapodásban foglalt szolgáltatások arányosságának ellenõrzésére az FB célvizsgálatot javasol, melynek lefolytatását megfontolandónak ítéljük.
• A Milleniumi beruházási projekt 10 részegysége közül a tervezett költségszint jelentõs, több mint 50%-os túllépése a "C" jelû kiállítás bejárati épület kivitelezésénél jelentkezik. Az ellenõrzésbe bevont építési szakértõ ennek az épületnek a megvalósítását vizsgálta. A költségek túllépését a szakértõ fõként az elõzetes költségbecslés alulméretezettségében, a kivitelezés során felmerült többlet igények, illetve a tender tervben szereplõ, de a szerzõdésbõl kimaradt munkarészek költségeinek elszámolásában látja. A Milleniumi beruházási projekt összesen 10 egysége közül tovább 5 egység megvalósításának várható költségei a tervezett szintet közel 30%-al haladják meg, 3 egység költsége a költségvetés szerint alakul. (A Fény utca és Margit körút közötti terület rehabilitációja nem szerepel a beruházás 6 milliárd Ft-os költségvetésében.)

1. Az ÁPV Rt. saját vagyonával való gazdálkodása

• 73,5 millió Ft értékben a 22/2001. (II. 1.) IG határozat értelmében az ÁPV Rt. alapítású Priv-Dat Kft. tõkeemelése 2001. június 1-i hatállyal megtörtént.
• az éven túli lakásépítési kölcsönök 8,4 millió Ft-os emelkedése

• a jegyzett tõke 9698 millió Ft.
• Az 1995. évben az ÁV Rt., mint az ÁPV Rt. jogelõdje által képzett 346,7 millió Ft-os tõketartalék,
• 2254 millió Ft-ot tesz ki az eredménytartalék, amely 1996. óta a mûködési költségekre elkülönített összeg fel nem használt részébõl képzõdött.

1. A belsõ ellenõrzési tevékenység

• a Gt. a Priv. tv. és a Költségvetési tv. által elõírt, az ÁPV Rt. igazgatósága által elfogadott beszámolók, jelentések véleményezése,
• az ÁPV Rt. mûködése, gazdálkodása során keletkezett feladatok, joghelyzetek megoldásában, feloldásában való részvétel és figyelemfelkeltés,
• privatizációhoz, vagyonkezeléshez kapcsolódó ellenõrzések végzése
• a Felügyelõ Bizottsághoz érkezett panaszok, bejelentések kivizsgálása.

• a vagyon fogalmi értelmezése, nyilvántartásának hitelessége,
• a privatizációval összefüggõ kötelezettségek áttekinthetõ bemutatása és az állami költségvetéssel való elszámolás,
• az egyidejû figyelem az állami tulajdonban maradó vagyonra, és szakszerû, hatékony mûködtetésére,
• az ÁPV Rt. múltbeli privatizációs tevékenységével összefüggõ jövõben várható kötelezettségek nagyságrendje.

• a vezetési nyilatkozatok útján ellenõrizte a vezetést (ezen belül teljességi nyilatkozat) az olyan tranzakciók esetében, amelyek elegendõ könyvvizsgálói bizonyítékot nem tartalmaznak
• a könyvvizsgálathoz szükséges üzleti ismereteket a külsõ jogi szabályozás (törvények, kormányhatározatok, egyéb jogszabály) a belsõ szabályozási környezet (SZMSZ Versenyeztetési Szabályzat St.) egybevetésével és analízisével alapozta meg
• Az RJGY határozatokban, Felügyelõ Bizottság észrevételeiben és határozataiban megnyilvánuló tulajdonosi döntéseket elemezte és értelmezte
• feldolgozta továbbá az IG, ÜV, FB elõterjesztéseket, IG, ÜV, VIG, ÜV Vig, RJGY, FB határozatokat a belsõ döntési fórumok mûködésének és tevékenységének ellenõrzéséhez az ÁPV Rt. Rt. információs rendszerének jellemzõit.

Budapest, 2002. szeptember

2. melléklet
a V-05-42/2002. számú jelentéshez

3. melléklet
a V-05-42/2002. számú jelentéshez

ezer Ft

4. melléklet
a V-05-42/2002. számú jelentéshez

A táblázat kontrolling adatokat tartalmaz

(millió Ft)

millió Ft

5. melléklet
a V-05-42/2002. számú jelentéshez

7. melléklet
a V-05-42/2002. számú jelentéshez

milliárd Ft

8. melléklet
a V-05-42/2002. számú jelentéshez

millió Ft

9. melléklet
a V-05-42/2002. számú jelentéshez