Magyar Köztársaság Kormánya

a Magyar Köztársaság és a Holland Királyság között
az összekötõ tisztek feladatainak az Európai Rendõrségi Hivatalnál történõ megfelelõ teljesítéséhez szükséges kiváltságokról és mentességekrõl szóló, 2002. február 8-án jegyzékváltás útján létrejött Megállapodás megerõsítésérõl

Budapest, 2002. augusztus

Az Országgyûlés

1. megerõsíti a Magyar Köztársaság és a Holland Királyság között az összekötõ tisztek feladatainak az Európai Rendõrségi Hivatalnál történõ megfelelõ teljesítéséhez szükséges kiváltságokról és mentességekrõl szóló, 2002. február 8-án jegyzékváltás útján létrejött Megállapodást;

2. felkéri a külügyminisztert, hogy a megerõsítésrõl tájékoztassa a holland Felet.

A Kormány az Európai Unió bûnüldözõ információs rendszereihez történõ csatlakozáshoz szükséges jogalkotási és intézményfejlesztési feladatokról szóló 2022/1999. (II. 12.) Korm. határozat 3/a. pontjában egyetértett azzal, hogy a Magyar Köztársaság és a Holland Királyság között az összekötõ tisztek feladatainak az Európai Rendõrségi Hivatalnál (a továbbiakban: EUROPOL) történõ megfelelõ teljesítéséhez szükséges kiváltságokról és mentességekrõl Megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) jöjjön létre. (Az EUROPOL Egyezmény a Holland Királyságot hatalmazta fel valamennyi tagállam esetében az ilyen tartalmú megállapodások létrehozására.)

A Kormány fent említett határozatának megfelelõen 2002. február 8-án jegyzékváltás útján jött létre a Magyar Köztársaság és a Holland Királyság között az összekötõ tisztek feladatainak az EUROPOL-nál történõ megfelelõ teljesítéséhez szükséges kiváltságokról és mentességekrõl szóló Megállapodás. A Megállapodás szorosan kapcsolódik a Magyar Köztársaság és az Európai Rendõrségi Hivatal között Budapesten, 2001. október 4-én aláírt Együttmûködési Megállapodáshoz (kihirdette a 2001. évi LXXXIX. törvény), mely szerzõdés a Magyar Köztársaság tekintetében 2001. november 16-án hatályba lépett. A tárgybeli Megállapodás akkor lép hatályba, amikor a Magyar Köztársaság és a Holland Királyság kölcsönösen értesítették egymást arról, hogy eleget tettek a hatályba lépéshez szükséges belsõ jogi elõírásoknak. A Megállapodás ideiglenes alkalmazására azonban a Megállapodást létrehozó jegyzékváltás napjától is sor kerülhet. Az ideiglenes alkalmazás összhangban van a szerzõdések jogáról szóló, Bécsben, 1969. május 23-án kelt Szerzõdés 25. Cikk 1. bekezdésével.

Az EUROPOL Egyezmény a tagállamra nézve elõírja, hogy összekötõket küldjön, illetve fogadjon az információcsere elõsegítésére. Az összekötõk a nemzeti egységnek felelõsek, kiküldésre onnan kerülnek.

Minden tagállam legalább egy összekötõt vezényel az EUROPOL-hoz, akiknek munkáját a vezénylõ ország nemzeti egysége irányítja. Az összekötõk legfontosabb feladata az EUROPOL és az õket vezénylõ Nemzeti Iroda közötti információcsere elõsegítése, továbbá a tagországok és más források által szolgáltatott információk alapján jelentések és bûnüldözési elemzések készítése, valamint személyi és technikai segítségnyújtás a tagországok bûnüldözõ szervei által folytatott nyomozásokhoz és operatív mûveletekhez. További összekötõk küldésére kerülhet sor a tagállam döntése alapján más tagállamok EUROPOL Nemzeti Irodájához, akik elõsegítik a közvetlen információcserét, valamint képviselik a küldõ ország szakmai érdekeit. Az összekötõk feladataik ellátásához szükséges mértékben elõjogokat és mentességeket élveznek.

Az összekötõ tiszt kihelyezésének elõfeltétele kétoldalú megállapodás megkötése az EUROPOL-lal, és az összekötõ kihelyezésére vonatkozóan a Holland Királysággal, más tagállamba történõ kihelyezések esetén a fogadó országgal.

Mivel a Megállapodás szövege azonos azokkal a megállapodásokkal, amelyeket az EUROPOL-ban részt vevõ 14 részes fél az EUROPOL Egyezmény 41. Cikkének (2) bekezdése végrehajtására kötöttek, ezért a holland Fél részérõl megküldött szóbeli jegyzék tartalma is ennek megfelelõ, melyet az azonos tartalmú válaszjegyzék elfogad. A Megállapodás a magyar jogszabályoknak megfelel.

A tárgybeli államközi szerzõdés a nemzetközi jogban szokásos, illetve az EUROPOL Egyezményben foglalt kiváltságokat és mentességeket tartalmazza, melyek az összekötõ tisztek mûködéséhez szükségesek.

A jelen Megállapodás kimondja, hogy az összekötõ tisztek és családtagjaik ugyanazokat a kiváltságokat és mentességeket élvezik, mint a diplomáciai kapcsolatokról szóló, Bécsben, 1961. április 18-án létrejött Egyezmény alapján a diplomáciai személyzet tagjai. Rendelkezéseket tartalmaz a szerzõdés szövege továbbá az állam területére történõ belépésre, a tartózkodásra és kilépésre, a foglalkoztatásra, az összekötõ tiszt irattárának sérthetetlenségére, a személyi védelemre, valamint a kapcsolattartási lehetõségekre. A Megállapodás értelmezésébõl vagy alkalmazásából eredõ, illetve az összekötõ tisztet érintõ jogviták megoldása végsõ soron választott bíróság hatáskörébe kerül.

Mivel az összekötõ tisztek feladatainak az EUROPOL-nál történõ megfelelõ teljesítéséhez szükséges kiváltságokról és mentességekrõl szóló Megállapodás államközi szinten jön létre, azaz a Magyar Köztársaságra hárít jogokat és kötelezettségeket, alkotmányos szabályainkra, a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 2. §-a, valamint a nemzetközi szerzõdésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 1982. évi 27. törvényerejû rendelet 10. § (1) bekezdése alapján az Országgyûlés általi megerõsítése szükséges.

A jegyzékváltás magyar nyelvû szövege a következõ:

"Szóbeli Jegyzék

A Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma üdvözletét küldi a Holland Királyság Nagykövetségének, és van szerencséje visszaigazolni a Holland Királyság Nagykövetségének 2002. február 7-én kelt szóbeli jegyzékének kézhezvételét, mely a Magyar Fél részére a Magyar Köztársaság és a Holland Királyság közötti megállapodás létrehozását javasolja, mely az alábbiak szerint szól:

"A Holland Királyság Nagykövetsége tiszteletét fejezi ki a Magyar Köztársaság Külügyminisztériumának hivatkozással a Magyar Köztársaság és az Európai Rendõrségi Hivatal között 2001. október 4-én létrejött Együttmûködési Megállapodásra (a továbbiakban: Megállapodás), valamint figyelembe véve az Európai Unióról szóló Szerzõdés K 3 Cikkén alapuló, az Európai Rendõrségi Hivatal létrehozásáról szóló Egyezmény (1995. július 26-án kelt Europol Egyezmény) 41. Cikkének (2) bekezdését, és van szerencséje javasolni, hogy a Megállapodás 14. Cikk (1) bekezdése és a 3. Melléklet értelmében, az Europol melletti összekötõ tisztek feladataik megfelelõ ellátásához szükséges kiváltságokról és mentességekrõl a Mellékletben foglaltak szerint állapodjanak meg.

Amennyiben ez a javaslat elfogadható a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma számára, úgy a Nagykövetség javasolja, hogy ezen jegyzék és a Külügyminisztérium ezt megerõsítõ jegyzéke a Holland Királyság és a Magyar Köztársaság közötti megállapodást hozzon létre, mely a Megállapodással egyidejûleg lép hatályba, feltéve, hogy a Holland Királyság és a Magyar Köztársaság értesítették egymást arról, hogy a hatályba lépéshez szükséges elõírásoknak eleget tettek. Amennyiben az elõzõ mondat szerinti hatályba lépés nem lehetséges, úgy a jelen megállapodás a Megállapodás hatályba lépésének idõpontjától ideiglenesen alkalmazandó.

A Nagykövetség megragadja az alkalmat, hogy a Minisztériumot ezúton is õszinte nagyrabecsülésérõl biztosítsa.

A jelen Megállapodásban:

1. "összekötõ tiszt" a Megállapodás 14. Cikke értelmében az Europolhoz kihelyezett bármely tisztviselõ;
2. "Kormány" a Holland Királyság Kormánya;
3. "a Fogadó Állam hatóságai" a Holland Királyságban alkalmazandó jogszabályokkal és szokásokkal összefüggésben, illetve azokkal összhangban a Holland Királyság megfelelõ állami, helyhatósági vagy egyéb hatóságai;
4. "Küldõ Állam" a Magyar Köztársaság;
5. "az összekötõ tiszt irattára" az összekötõ tiszt tulajdonában vagy birtokában lévõ minden nyilvántartás, levelezés, dokumentum, kézirat, számítógépes és más adathordozón lévõ adat, fényképek, filmek, videó- és hangfelvételek, illetve minden más hasonló anyag, ami a Küldõ Állam és a Kormány egybehangzó véleménye szerint az összekötõ tiszt irattárának részét képezi.

1. E megállapodás rendelkezéseitõl függõen, az összekötõ tiszt és a vele közös háztartásban élõ, holland állampolgársággal nem rendelkezõ családtagok a Holland Királyságban ugyanazon kiváltságokat és mentességeket élvezik, mint amelyeket a diplomáciai kapcsolatokról szóló, 1961. április 18-án kelt Bécsi Egyezmény a diplomáciai személyzet tagjaira ruház.

2. A jelen cikk 1. bekezdésében említett személyeknek adott mentesség nem terjed ki:

9. a harmadik felek által az ilyen személy által okozott közlekedési balesetbõl származó kártérítésre, beleértve a személyi sérülés és a halál esetén felmerülõ kártérítést; sem

3. A Küldõ Államok, valamint a személyi állományukba tartozók kötelezettségei, amelyek a Bécsi Egyezmény értelmében a diplomáciai személyzet tagjaira vonatkoznak, alkalmazandók az e cikk 1. bekezdésében említett személyekre is.

1. A Kormány, ha szükséges, elõsegíti az összekötõ tiszt és a vele közös háztartásban élõ családtagjainak belépését, tartózkodását és kilépését.

2. E cikk nem akadályozza ésszerû bizonyíték megkövetelését annak megállapítására, hogy az e cikk szerinti bánásmódot igénylõ személyek a jelen cikk 1. bekezdésében meghatározott körbe tartoznak-e.

3. A jelen cikkben hivatkozott személyek számára esetlegesen szükséges vízumokat ingyenesen és a lehetõ legsürgõsebben kell kiadni.

Valamely EU Állam állampolgárságával nem rendelkezõ összekötõ tiszttel közös háztartásban élõ családtagok mentesek a munkavállalási engedély megszerzésének kötelezettsége alól az összekötõ tiszt kiküldetésének idõtartama alatt.

Az összekötõ tiszt irattára, függetlenül attól, hogy az hol található és kinek a birtokában van, sérthetetlen.

A Fogadó Állam hatóságai, a Küldõ Állam kérésére, minden ésszerû lépést megtesznek nemzeti jogszabályaiknak megfelelõen annak az összekötõ tisztnek, valamint a vele közös háztartásban élõ családtagjainak szükséges biztonsága és védelme biztosítására, akinek biztonsága az Europolnál az összekötõ tiszti feladatok elvégzése miatt veszélyeztetett.

1. A Kormány engedélyezi az összekötõ tiszt számára hivatalos célból a szabadon és külön engedély nélküli érintkezést, és védelemben részesíti az összekötõ tiszt ehhez való jogát. Az összekötõ tiszt jogosult kódokat használni, hivatalos leve- lezést vagy más hivatalos közleményeket futár útján vagy lepecsételt csomagban küldeni és kapni, amelyre ugyanazok az elõjogok és mentességek vonatkoznak, mint a diplomáciai futárokra és a futárpostára.

2. Az összekötõ tiszt, amennyiben összeegyeztethetõ az 1982. november 6-án kelt Nemzetközi Távközlési Egyezménnyel, hivatalos érintkezései tekintetében leg-alább olyan kedvezõ bánásmódot élvez, mint amelyet a Holland Királyság bármely nemzetközi szervezetnek vagy kormánynak biztosít a levél, kábel, távirat, telex, rádió, televízió, telefon, fax, mûhold vagy egyéb eszközök útján történõ hírközlésre vonatkozó prioritások kérdésében.

1. A Küldõ Állam haladéktalanul értesíti a Kormányt az összekötõ tiszt nevérõl, érkezésérõl és végleges távozásáról, vagy küldetésének megszûnésérõl, valamint a vele közös háztartásban élõ családtagjai megérkezésérõl és végleges távozásáról, illetve, ahol helyénvaló, arról a tényrõl, hogy valamely személy már nem tartozik az illetõ háztartásába.

2. A Kormány fényképpel ellátott személyazonosító igazolványt bocsát ki az összekötõ tisztnek és a vele közös háztartásban élõ családtagjainak. Ezen igazolvány igazolja birtokosa személyazonosságát a fogadó állam összes hatósága elõtt.

1. A Küldõ Állam és a Kormány között e megállapodás értelmezését vagy alkalmazását, vagy bármely, az összekötõ tisztet vagy a Küldõ Állam és a Kormány közötti viszonyt érintõ tárgyalásos úton meg nem oldott jogvitát a Küldõ Állam vagy a Kormány kérésére végleges döntésre egy háromtagú választott bíróság elé kell utalni. Mindegyik Fél egy-egy választott bírát jelöl ki. A harmadikat, aki a választott bíróság elnöke, az elsõ két választott bíró választja meg.

2. Amennyiben bármelyik Fél nem jelöl ki választott bírót, a másik Fél ilyen kijelölésre vonatkozó kérésétõl számított két hónapon belül a másik Fél kérheti az Európai Közösségek Bíróságának elnökét, vagy távollétében annak alelnökét, hogy az ilyen kijelölést tegye meg.

3. Amennyiben a két választott bíró nem tud megállapodni a harmadik kijelölésében kijelölésüket követõ két hónapon belül, bármelyik Fél kérheti az Európai Közösségek Bíróságának elnökét, vagy távollétében annak alelnökét, hogy az ilyen kijelölést tegye meg.

4. Hacsak a Felek másképp nem állapodnak meg, a választott bíróság határozza meg saját eljárását.

5. A választott bíróság többségi szavazással hozza meg döntését. Az elnök szavazata dönt. A döntés végleges és kötelezõ érvényû a jogvitában résztvevõ felekre.

A Holland Királyság tekintetében a jelen megállapodás kizárólag a Királyság európai részére terjed ki."

A Külügyminisztériumnak van szerencséje tájékoztatni a Nagykövetséget, hogy a Magyar Köztársaság Kormánya egyetért a fentiekben idézett szóbeli jegyzék és annak Melléklete tartalmával, és kijelenti, hogy a Nagykövetség szóbeli jegyzéke és a jelen szóbeli jegyzék megállapodást hoz létre a Magyar Köztársaság és a Holland Királyság között, amely a Megállapodás napján lép hatályba, feltéve, hogy a Magyar Köztársaság és a Holland Királyság értesítették egymást arról, hogy a hatályba lépéshez szükséges elõírásaiknak eleget tettek. Amennyiben az elõzõ mondat szerinti hatályba lépés nem lehetséges, úgy a jelen megállapodás a Megállapodás hatályba lépésének idõpontjától ideiglenesen alkalmazandó.

A Minisztérium megragadja az alkalmat, hogy a Nagykövetséget ezúton is õszinte nagyrabecsülésérõl biztosítsa."