Magyar Köztársaság Országgyûlése

Elnök Magyar Köztársaság Országgyûlése J/784.
BESZÁMOLÓ

A TÖRTÉNETI HIVATAL
2001. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRÕL

Budapest, 2002.

TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETÉS *

A TÖRTÉNETI HIVATAL SZERVEZETE, ELHELYEZÉSI KÖRÜLMÉNYEK *

A HIVATALT ÉRINTÕ TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁS *

ÁLLAMPOLGÁRI ÜGYEK INTÉZÉSE *

ILLETÉKES SZERVEK MEGKERESÉSEI *

TUDOMÁNYOS KUTATÓK FOGADÁSA *

TUDOMÁNYOS FELDOLGOZÓ MUNKA *

ÜGYVITEL ÉS TITOKVÉDELEM *

GAZDÁLKODÁS *

1. számú melléklet: A Történeti Hivatal munkatársainak publikációi 2001-ben *

2. számú melléklet: A Történeti Hivatal 2001-ben bemutatott kiadványainak tartalomjegyzéke *

Készült 1000 példányban

Felelõs kiadó: dr. Markó György, a Történeti Hivatal elnöke
1369 Budapest, Pf. 367
www.th.hu

BEVEZETÉS

Az Országgyûlés az 1996. évi LXVII. törvénnyel módosította az egyes fontos tisztségeket betöltõ személyek ellenõrzésérõl szóló 1994. évi XXIII. törvényt (továbbiakban: Etv.) és létrehozta a Történeti Hivatalt.

Az Etv. szerint a volt állambiztonsági szervek meghatározott iratait õrzõ és kezelõ Történeti Hivatal:

a) biztosítja - a törvényben foglalt korlátokkal - az érintettek számára a róluk nyilvántartott adatok megismeréséhez való joguk gyakorlását;

b) gondoskodik az egyes fontos tisztségeket ellenõrzõ bizottságnak a törvényben meghatározott eljárás lefolytatásához szükséges adatok és iratok szolgáltatásáról;

c) biztosítja a kutatási tevékenység folytatását, illetve a tudományos munkamegosztás keretében részt vállal az általa õrzött iratanyag publikálásában.

A beszámolási idõszakban a Történeti Hivatal tevékenységét az alábbiak jellemezték:

2001-ben folytatódott a Történeti Hivatal elhelyezését biztosító mûemlék épület rekonstrukciója. A pincében új irattári raktárakat és az állományvédelmet szolgáló munkatereket alakítottunk ki.

Az Országgyûlés 2001. június 12-i ülésnapján fogadta el az egyes fontos és közbizalmi tisztségeket betöltõ személyek ellenõrzésérõl és a Történeti Hivatalról szóló 1994. évi XXIII. törvény módosításáról szóló 2001. évi XLVII. törvényt. A törvénymódosítás orvosolta a Történeti Hivatal mûködése során tapasztalt jogi problémákat, illetve szaklevéltárrá minõsítette át a közgyûjteményt. A törvénymódosítás miatt átdolgoztuk az állampolgári- illetve kutatói kérelmek intézését szabályozó belsõ utasításokat. Az év végéig megszülettek a különbözõ nemzetbiztonsági szolgálatokkal azok az együttmûködési megállapodások, amelyek alapján a Történeti Hivatal korlátozás nélkül gyakorolhatja a levéltári törvényben rögzített szaklevéltári jogait.

Nem csökkent a Történeti Hivatal szolgáltatásai iránti érdeklõdés. 2001-ben tekintettek be a legtöbben saját anyagukba. Az átvilágítandók körének elõzõ évben történt kiterjesztése miatt rendkívüli mértékben megnõtt az egyes fontos és közbizalmi tisztségeket betöltõ személyek ellenõrzését végzõ bizottságok megkereséseinek száma.

2001. március 13-án ismertettük a Csengõfrász címmel meghirdetett pályázat eredményét. Az év során három kiadványt jelentettünk meg. (Államvédelem a Rákosi-korszakban, Katonai perek 1945-1958, A Belügyminisztérium Kollégiumának ülései 1953-1956.) 2001. május 25-én az internálásokról és kitelepítésekrõl, november 13-án az államvédelmi iratok kutatásának idõszerû kérdéseirõl szerveztünk tudományos konferenciát. Szeptember 20-án nyílt meg az 1956-os forradalmat megidézõ képzõmûvészeti kiállítás.

2001. március 22-én a német katonai levéltár vezetõje, szeptember 11-én a lengyel átvilágító testület delegációja látogatta meg a Történeti Hivatalt.

A Történeti Hivatal elnöke J/5622. szám alatt nyújtotta be az intézmény 2000. közötti tevékenységérõl készített beszámolóját az Országgyûlés elnökének.

Budapest, 2002. augusztus

Dr. Markó György
elnök

A TÖRTÉNETI HIVATAL SZERVEZETE, ELHELYEZÉSI KÖRÜLMÉNYEK

A Történeti Hivatal szervezete 2001-ben az elõzõ évhez képest nem módosult. Továbbra is külön szervezeti egységek foglalkoztak az állampolgári megkeresésekkel és a tudományos kutatói kérésekkel, a tudományos feldolgozó munkával és a napi mûködést biztosító logisztikai területtel.

Az intézmény szervezete a beszámolási idõszakban ezért 2000. január 1-jétõl az alábbiak szerint alakult:

	Elnök

			Elnökhelyettes

Pénzügyi osztály		Titkársági fõosztály		Iratfeldolgozó és adatszolgáltató fõosztály	Elemzõ és dokumentációs fõosztály

Személyügyi és biztonsági osztály		Ügyfél- és kutatószolgálati osztály		Állampolgári adatszolgáltató osztály	Elemzõ osztály

		Ügyviteli és titokvédelmi osztály		Tudományos kutatást elõkészítõ osztály	Könyvtár és dokumentációs osztály

		Elhelyezési részleg		Hálózati nyilvántartó osztály

				Iratfeltáró és adatrögzítõ osztály

A Történeti Hivatal szervezete 2001-ben

A Titkársági fõosztály látta el a szokásos titkársági koordinációs feladatokat. A fõosztályhoz tartoztak a sajtó- és közönségkapcsolatok is. Ügyfél és kutatószolgálati osztálya szolgáltatta az elõkészített adatokat az ügyfelek és a kutatók számára. Ügyviteli és titokvédelmi osztálya intézte a Történeti Hivatal ügyvitelét, érkeztette a bejövõ kérelmeket, továbbította azokat érdemi ügyintézésre a megfelelõ szervezeti egységnek. Ez az osztály végezte a minõsített iratok visszaminõsítésével kapcsolatos ügyeket is. Elhelyezési részlege gondoskodott a napi mûködéshez szükséges feltételek megteremtésérõl.

Az alapvetõen közgyûjteményi feladatokat ellátó Iratfeldolgozó és adatszolgáltató fõosztály Állampolgári adatszolgáltató osztálya adatokat szolgáltatott az állampolgárok számára. Tudományos kutatást elõkészítõ osztálya végezte a tudományos kutatói kérések teljesítését. Hálózati nyilvántartó osztálya kezelte a hálózati nyilvántartásokat és az azokhoz kapcsolódó iratanyagokat. Iratfeltáró és adatrögzítõ osztálya folytatta az iratok rendezését, levéltári feldolgozását, a dokumentumok képként történõ digitális rögzítését és a név-, illetve tematikus nyilvántartások bõvítését.

A történettudományi feldolgozást végzõ Elemzõ és dokumentációs fõosztály Elemzõ osztálya bekapcsolódott az erõszakszervezetek történetét vizsgáló legújabb-kori történeti, politikatörténeti kutatásokba. A Történeti Hivatal Könyvtári és dokumentációs osztálya végezte a korábban átvett állambiztonsági könyvészeti anyagok, az év során beszerzett könyvek, illetve az egyéb közgyûjtemények másolati anyagaiból álló dokumentációk feldolgozását.

A Történeti Hivatal elnökének közvetlen alárendeltségében tevékenykedett a Pénzügyi osztály, illetve a Személyügyi és biztonsági osztály, a Titkársági fõosztály és az Iratfeldolgozó és Adatszolgáltató Fõosztály. Az elnök munkáját a 2001. évben is belsõ ellenõr segítette.

Az elnökhelyettes feladatköre volt - az elnök általános helyettesítésén túl - a szakmai továbbképzés megszervezése, a panaszügyek intézése, a tudományos kutatók kiszolgálását végzõ osztály és az Elemzõ és dokumentációs fõosztály tevékenységének közvetlen irányítása.

A Történeti Hivatal jóváhagyott létszáma 2001-ben 79 fõ volt. Az Etv. elõzõ évi módosításából adódó többlet feladatok miatt a költségvetési törvény 9 fõs létszámemelést tett lehetõvé. Az év során valamennyi álláshelyet sikerült betölteni.

	1997	1998	1999	2000	2001
Jóváhagyott létszám	44	72	72	70	79
Betöltött álláshelyek az év végén	42	62	68	69	79

A létszámviszonyok alakulása 1997-2001. között

A törvény elõírásai szerint a Történeti Hivatal munkatársai köztisztviselõk. Az év során módosult a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény. Mivel a fizikai és az ügykezelõi állomány kikerült a köztisztviselõi törvény hatálya alól, ezért a személyi állomány besorolása az alábbiak szerint történt meg:

	Besorolás	Fõ
Vezetõk	Elnök (államtitkári besorolású)	1
	Elnökhelyettes (helyettes államtitkári besorolású)	1
	Fõosztályvezetõ	3
	Fõosztályvezetõ helyettes	3
	Osztályvezetõ	7
Beosztottak	Felsõfokú iskolai végzettségû köztisztviselõk	27
	Középiskolai végzettségû köztisztviselõk	33
	Fizikai alkalmazottak	4
	Összesen	79

A Történeti Hivatal személyi állományának megoszlása 2001-ben

A Történeti Hivatal munkatársai közül a beszámolási idõszakban 11-en tettek eleget a törvényben elõírt alap-, illetve szakvizsga-kötelezettségeiknek.

	1997	1998	1999	2000	2001
Alapvizsgát tett (fõ)	-	7	8	17	5
Szakvizsgát tett (fõ)	-	-	11	1	6

Alap-, illetve szakvizsgázott köztisztviselõk 1997-2001. között

A Történeti Hivatal 1999. április 26-án vette át felújított székházát a Budapest, VI. kerület, Eötvös utca 7. szám alatt. Az épület történetérõl, a felújítási munkálatokról az 1999. évi beszámoló tartalmaz részletes adatokat.

A felújított mûemlék épület beváltotta a hozzá fûzött reményeket. A városközpontban elhelyezett, tömegközlekedési eszközökkel könnyen megközelíthetõ székház ideálisnak bizonyult a jelentõs ügyfélforgalmú közhivatal és látogatott közgyûjtemény számára.

Az 1998-1999. évi felújítást követõen 2001-ben folytatódott az épület rekonstrukciója. A pinceszint nedvesség elleni szigetelése után itt klimatizált irattári raktárakat és az állományvédelmet szolgáló munkatereket (restaurátor és gondnoki mûhely, iratrendezõ helyiség, mosdók) alakítottunk ki.

A HIVATALT ÉRINTÕ TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁS

A Történeti Hivatal elnöke évente beszámolót készít a magyar Országgyûlés számára az általa vezetett intézmény mûködésérõl. A J/1394. szám alatt benyújtott és a Hivatal 1997-1998. évi tevékenységérõl készített beszámolót az Országgyûlés 2000. február 29-én fogadta el és határozatban kötelezte a kormányt, hogy a beszámolóban jelzett jogi problémák megoldása érdekében kezdeményezze az Etv. módosítását.

A módosítás érintette a Hivatal mûködésének csaknem minden területét.

1./ Pontosította az érintettek iratbetekintési jogát, kiszélesítette az áldozatok iratmegismerési lehetõségeit és szabályozta az elhunyt érintettek hozzátartozóinak iratbetekintési jogát .

2./ Tágította az iratok tudományos kutathatóságát, ugyanakkor az áldozatok magánéletének fokozottabb védelmet biztosított.

3./ Bõvítette azoknak az - érintettek jogai érvényesítésével kapcsolatos - eljárásoknak a körét, amelyekben a Hivatal adatot szolgáltathat a hatóságoknak. (Pl. kárpótlás, nemzeti helytállásért járó pótlék megállapítása.)

4./ Szabályozta az áldozatoktól elvett személyes iratok sorsát. (Ha az irat más dokumentumtól fizikailag szétválasztható, akkor azt az érintett kérésére vissza kell adni.)

5./ Elrendelte az irategyesítést. (A saját tulajdonú, vagy jogszabály alapján birtokolt iratok kivételével minden természetes és jogi személy köteles átadni az állambiztonsági iratokat a Történeti Hivatalnak. A szaklevéltárrá változás egyik következménye az, hogy azok az állambiztonsági iratok is a Hivatalhoz kerülnek, amelyek a nemzetbiztonsági szolgálatok számára -törvényben meghatározott feladataik ellátása céljából a Hivatal létrehozásakor, azaz 1996-ban - még szükségesek voltak .)

6./ Szaklevéltárrá minõsítette a Történeti Hivatalt.

A törvény szerint érintett minden olyan személy, akinek személyes adata az iratokban - bármilyen jogcímen - szerepel.

A módosítás különbséget tett az érintettek között. Négy kategóriát állított fel. Ezek: megfigyelt, hivatásos alkalmazott, hálózati személy és harmadik személy. Azt, hogy ki melyik kategóriába tartozik, minden adat vonatkozásában külön kell megállapítani. (A hivatásos alkalmazott, vagy a hálózati személy - más vonatkozásban - megfigyelt személy is lehetett.)

Minden érintett megtekintheti és másolatban megkaphatja a rá vonatkozó iratokat. Mindegyikük esetében kimondja a törvény, hogy a "más személy azonosítására alkalmas adatokat felismerhetetlenné kell tenni". (A felismerhetetlenné tétel természetesen nem az eredeti iraton, hanem a másolaton történik. Az eredeti iraton változtatni szigorúan tilos!)

A más személyek felismerésére alkalmas adatok törlésére vonatkozó szabály a törvény módosítása elõtt sem jelentette azt, hogy az érintett számára átadott iraton minden más személyre vonatkozó adatot törölt a Hivatal. Nem töröltük és nem töröljük a közfeladatot ellátó személyek (pl. bíró, ügyész, kihallgató tiszt) nevét és beosztását, mert ezek az adatok az adatvédelmi törvény szerint közérdekû adatok. Nem töröltük és nem töröljük azokat az adatokat, amelyekbõl a megfigyelt rájöhet, hogy ki volt a besúgója. Ennek oka az, hogy ha minden ilyen adatot törölnénk, akkor a megfigyeltnek átadott ügynökjelentéseken az áldozat nevén kívül szinte semmi sem szerepelhetne. Egy ilyen eljárás az Alkotmányban is elismert információs önrendelkezési jog súlyos sérelmét jelentené. (Gyakorlatunk kialakítása során konzultáltunk az adatvédelmi biztossal.)

A törvénymódosítás a hivatásos alkalmazottak és a hálózati személyek számára csak a rájuk vonatkozó adatok megismerését engedi meg. Ezzel megerõsítette a Hivatal korábbi jogértelmezésen alapuló gyakorlatát. Nevezetesen, azt, hogy az ügynök nem kapja meg a saját jelentését és az eljáró hivatásos alkalmazott sem kapja meg az általa aláírt iratokat. (Ezt a gyakorlatot egyébként az adatvédelmi biztosnak a Hivatal kérésére adott ajánlása is megerõsítette.)

A többi érintett számára a módosított törvény több jogot biztosít. Így például nem kell a más személy azonosítására alkalmas adatokat felismerhetetlenné tenni, ha az irat keletkezésekor jogszabály lehetõvé tette számára, hogy az iratot teljes terjedelemben megismerje. Ez a szabály teszi lehetõvé azt, hogy az egykori elítéltek végre megismerhetik az ellenük folytatott büntetõ eljárás teljes anyagát.

A módosítás pontosan meghatározza azt is, hogy az érintett halála után ki és milyen adatainak megismerésére jogosult. (A hozzátartozók iratbetekintési jogát a módosítás elõtt a törvény nem szabályozta, azt, mint ezt egy korábbi beszámoló tartalmazta, jogértelmezéssel oldotta meg a Hivatal.)

Eltérõ szabályok vonatkoztak és vonatkoznak a személyes adatot nem tartalmazó és a személyes adatot tartalmazó adatok kutathatóságára.

A személyes adatokat nem tartalmazó iratokat - hacsak nincs erre vonatkozó kifejezett törvényi tilalom, pl. államtitok - bárki, korlátozás nélkül, szabadon kutathatja.

A személyes adatokat tartalmazó iratok kutatásának szabályai alapvetõen megváltoztak.

A változás kétirányú. A módosított törvény a korábbi helyzethez képest jobban biztosítja a tudományos kutató - és így a kutató megalapozottabb publikációi révén a közvélemény - számára közelmúltunk megismerését, másik oldalról azonban fokozottabban védi az áldozatok magánéletét.

A törvény a kutathatóság szempontjából négyféle adattípust határoz meg.

1./Az érintett magánéletére vonatkozó adatok.

Ez alatt az embernek azt az intimszféráját értjük, amelyet másokkal nem, vagy csak egy általa meghatározott körrel akar megosztani, amelyet távol akar tartani a külvilágtól. Az ide tartozó adatok lehet, hogy egyben különleges adatok is, de ez nem feltétlenül van így. (Például az, hogy egy fiatal lány csúnyának és a társai közül kiközösítettnek érzi magát, és ezt elpanaszolja a szüleinek, nem különleges, de a legbelsõbb magánélethez tartozó adat.) Ezek az adatok az érintett halálát követõ 30, ha ez nem ismert, akkor születésétõl számított 90, s ha ez sem ismert, akkor az irat keletkezésétõl számított 60 év elteltével kutathatóak. E határidõk letelte elõtt az irat csak anonimizálva, vagy az érintett beleegyezésével kutatható.

2./ Az érintett nyilvános közszereplésére, közéleti tevékenységére, politikai szándékára és véleményére, továbbá állami szervhatáskörében eljáró személynek a feldadatkörével összefüggõ személyes adata.

Ezeknek az adatoknak a tudományos kutatására az irat keletkezésétõl számított 15 év elteltével van lehetõség.

3./ Különleges adatok (kivéve a büntetett elõéletre és az elõzõ pontban szereplõ politikai szándékra és véleményre vonatkozó adatokat).

Ezek az adatok 2086-ig fõszabály szerint továbbra is csak az érintett hozzájárulásával kutathatóak. A módosított törvény azonban tudományos kutatók számára, kivételes esetekben lehetõséget biztosít, ezeknek az adatoknak a megismerésére. Az adatok megismerésére akkor van lehetõség, ha arra a történelmi események feltárásához szükség van.

E szabályozással vált törvényben meghatározott lehetõséggé (amit azelõtt a Hivatal csak nehézkes értelmezéssel tudott megoldani), hogy kutatható legyen az egyházüldözés, a szerzetesrendek felszámolása stb. Ennek alapján vált törvényes lehetõséggé az is (amit a Hivatal értelmezéssel sem tudott megoldani), hogy kivételes esetekben kutathatóak legyenek az egészségi állapotra vonatkozó adatok. Ezeknek az adatoknak a kutathatóságára fõként az Államvédelmi Hatóság fogva tartottakkal kapcsolatos bánásmódjának és az 1956-os forradalom és szabadságharc utáni megtorlásoknak a feltárásához van szükség.

Hangsúlyozni kell, hogy a törvény - következõ pontban említendõ kivételtõl eltekintve - kutatási szabályokat tartalmaz. Ettõl eltérõ és az adatvédelmi törvényben szabályozott kérdés az, hogy a tudományos kutató az általa megismert személyes adatokból mit hozhat nyilvánosságra. A Hivatal felelõssége azért áll fenn, hogy a kutatható anyagokat a tudományos kutató rendelkezésére bocsássa. Azért, hogy a megismert anyagból mit hoz nyilvánosságra, a kutató felel.

4./ A volt állambiztonsági szervek "szigorúan titkos" állományú - azaz tevékenységüket állambiztonsági szerven kívül, feddéssel végzõ - tisztjeinek, továbbá hálózati személyeinek természetes személyazonosító adatai.

Ezeknek az adatoknak a kutatására a módosított törvény nem tartalmaz külön szabályt.

A volt állambiztonsági szervek kifejezés magában foglalja a teljes III.Fõcsoportfõnökséget és elõdeit, továbbá a katonai hírszerzést is. Külön kutatási szabály nem lévén - mint az összes ilyen esetben a levéltári törvény kutatási szabályait kell alkalmazni. Következésképpen a tudományos kutatók ezeket az iratokat az irat keletkezésétõl számított 15 év elteltével kutathatják.

Amint azt az elõzõ pontnál jeleztük, ezeknek az adatoknak a vonatkozásában a törvény nyilvánosságra hozatali szabályt tartalmaz. E szerint ezeket az adatokat e személyek halálától számított 30, ha ez nem ismert, születésüktõl számított 90, és ha ez sem ismert, akkor az irat keletkezésétõl számított 60 év elteltével lehet nyilvánosságra hozni. (A Hivatalt létrehozó eredeti törvény ezeknek a határidõknek a letelte elõtt nem csak a nyilvánosságra hozatalt, hanem a kutatást is tiltotta.)

A Történeti Hivatal szaklevéltár lett. Illetékességi köre kiterjed nem csak az egykori állambiztonsági szervek irataira, de a jelenleg mûködõ nemzetbiztonsági szolgálatok maradandó értékû dokumentumaira. Az 1990. elõtt keletkezett iratok egyesítése, így hosszabb távon ugyan, de teljes mértékben megtörténik.

Ennek érdekében a Történeti Hivatal véleményezi a nemzetbiztonsági szolgálatok iratkezelési szabályzatait és irattári terveit. Megbízottja a maradandó értékû iratok megõrzése érdekében beléphet az iratkezelõi és irattári helyiségekbe, az iratokba és iratkezelési nyilvántartásokba betekinthet, az iratkezelési tevékenységet folyamatában vizsgálhatja.

A szolgálatok iratainak selejtezését a Történeti Hivatal engedélyezi. A selejtezésre váró iratok szükség szerint a helyszínen ellenõrizhetõk. A nem selejtezhetõ maradandó értékû iratok a kapcsolódó nyilvántartásokkal és segédletekkel együtt a levéltári törvényben meghatározott idõben és módon a Történeti Hivatal õrizetébe és kezelésébe kerülnek.

ÁLLAMPOLGÁRI ÜGYEK INTÉZÉSE

A Történeti Hivatal 2001-ben is kiemelt feladatának tekintette a saját anyaguk iránt érdeklõdõ állampolgárok kiszolgálását. A havonta elintézett ügyek legfontosabb adatait az alábbi táblázat tartalmazza:

	Jan.	Feb.	Márc.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szept.	Okt.	Nov.	Dec.	Össz.
Új kérelem	115	139	147	119	94	116	136	160	133	123	165	72	1519
Eredményte-len kutatás	55	56	45	99	69	130	65	55	59	74	77	52	836
A kutatás eredményes	58	58	72	118	58	79	68	63	42	57	52	42	767
Kiadott lapok száma	2863	3336	4530	6408	3570	4649	3469	3602	2188	5106	3127	2531	45379

Az állampolgári ügyek legfontosabb adatai 2001-ben

Érdemes megvizsgálni az állampolgári ügyek alakulását a Történeti Hivatal megalakulásától kezdve. Az összesített adatokat az alábbi táblázat szemlélteti:

	1997	1998	1999	2000	2001	Össz.
Új kérelem	1658	1137	1634	1720	1519	7668
Eredménytelen kutatás	661	1064	880	1104	836	4545
A kutatás eredményes	149	641	499	717	767	2773
Az év végéig elintézetlen ügyek	848	280	535	434	350	350
Kiadott iratmásolatok lapszáma	4727	27632	23284	35158	45379	136180

Az állampolgári ügyek alakulása 1997-2001. között

Az 1997-re jellemzõ kezdeti kiugró érdeklõdés 1998-ban havi 100 új megkeresés körül állandósult. 1999-ben és 2000-ben megnövekedett, 2001-ben kismértékben csökkent az elsõ ízben a Történeti Hivatalhoz forduló kérelmezõk száma.

Összesített adatok 1997-2001. között

Az utóbbi években folyamatosan nõtt azok száma, akik betekinthettek saját anyagaikba. Az elõzõ évekhez képest csökkent az év végéig elintézetlen ügyek száma.

	1997			1998			1999			2000			2001
	db.	%	db.		%	db.		%	db.		%	db.		%
Az év végéig beérkezett ügyek + ügyirathátralék	1658	100	1985		100	1914		100	2255		100	1953		100
Eredménytelen kutatás az adott évben	661	40	1064		54	880		46	1104		49	836		43
Eredményes kutatás az adott évben	149	9	641		32	499		26	717		32	767		39
Az év végéig elintézetlen ügyek száma	848	51	280		14	535		28	434		19	350		18

Táblázat a kutatás hatékonyságáról 1997-2001. között

Az elõzõ oldalon található táblázat és a következõ ábra mutatja, hogy 2001-ben tovább javult a benyújtott kérelmek intézésének hatékonysága. Az év végéig hozzánk fordulók, továbbá az elõzõ évrõl áthúzódó ügyek 39 %-a esetében sikerült iratmásolatokat elõkészítenünk. Ez az arány korábban sohasem érte el az összes kérelem 1/3-át!

Ábra a kutatás hatékonyságáról 1997-2001. között

2001-ban azonban nem csak a beérkezett 1519 kérelmet, hanem az elõzõ évi 434 feldolgozatlan ügyet is el kellett intézni. Ennek ellenére a következõ évre átvitt ügyirathátralék 350-re apadt. (Az adott év feladatainak 18 %-a.)

Az elõzõ évbõl áthúzódó ügyek és az új kérelmek 1997-2001. között

Közel egy harmadával nõtt 2000-hez képest az ügyfeleknek átadott iratmásolatok száma. Egy átlagos betekintõre így 2001-ben közel 60 lapnyi iratmásolat jutott. Az iratmásolatokért 2001-ben sem kellett fizetniük az érintetteknek.

	1997	1998	1999	2000	2001	Össz.
Betekintõk száma	149	641	499	717	767	2773
Kiadott iratmásolatok lapszáma	4727	27632	23284	35158	45379	136180
Egy fõre esõ másolatok száma	28,3	43,1	46,6	49	59,1	49,1

Az egy betekintõre jutó iratmásolatok száma 1997-2000. között

Az állampolgári ügyek intézésének menete 2001-ben sem változott: elõször összevetjük a kérelmezõ adatait a rendelkezésünkre álló korabeli kartoték nyilvántartásokkal, illetve azzal a számítógépes adatbázissal, amelyet a fontosabb, gyakran kézbevett, sok nevet tartalmazó dossziék feldolgozásával készítettünk.

Az adatszolgáltatás következõ állomása a nyilvántartásban talált utalások alapján az iratanyagok kikeresése, majd betekintésre való elõkészítése, amely során az eredeti iratokról másolatok készülnek. Az év során történt törvénymódosítás miatt jelentõsen bõvült azoknak az adatoknak a köre, amelyet csonkítatlanul megkaphatnak az érintettek.

Az általános elv az, hogy az iratban szereplõ megfigyelt vagy harmadik személy minden rá vonatkozó adatot megismerhet, ami vele kapcsolatban keletkezett. Ha az ügyfél vádlottként szerepelt, akkor teljes terjedelmében megkapja a tanúvallomási-, kihallgatási jegyzõkönyveket, a vádiratot, a tárgyalási jegyzõkönyvet, az ítéleteket még akkor is, ha valamelyik dokumentumban nem szerepel a neve. Gyakran elõfordul azonban, hogy egy iratból csak néhány mondat, esetleg bekezdés vonatkozik ügyfelünkre. Ilyen esetekben a másolatokból állítjuk össze a kérelmezõre vonatkozó részeket. Ezt követõen az iratmásolatokon a törvényes elõírások alapján törölni kell a más személy azonosítására alkalmas adatokat. Nem kell azonban a más személy adatait törölni, ha

- az irat keletkezésekor jogszabály tette lehetõvé az adott irat teljes terjedelemben történõ megismerését (Pl. a nyomozati eljárás során volt iratismertetés, vagy törvény szerint kellett volna lennie.);

- az adatokat személyes érintkezésrõl (találkozásról, beszélgetésrõl) készítették (azaz a kérelmezõ személyesen élte át az eseményeket);

- az adatokat nyilvános rendezvényeken, közszereplésekkel kapcsolatban rögzítették.

A többi iratmásolaton sem töröljük az ügyben eljáró, közfeladatot ellátó személy nevét és beosztását, a hálózati- és célszemélyek fedõneveit.

2001-ben is többen adtak be adatkiegészítést, kértek újabb kutatást. Az iratanyag feldolgozásának elõhaladtával ügyfeleink egy része több alkalommal is kapott személyére, vagy hozzátartozójára vonatkozó iratanyagot Az év során 88 kérelmezõrõl 2188 oldalnyi terjedelemben tudtunk újabb adatokat szolgáltatni.

	Mindkétszer eredmény-telen volt	Másodszor eredményes volt	Mindkétszer eredményes volt	Összesen
Ügyirat	31	29	28	88
Iratmásolat	-	687	1501	2188

Az "újrafuttatott" ügyiratok adatai 2001-ben

Az Etv. a személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvénynek megfelelõen szabályozza az iratokban szereplõ adataik tekintetében az érintettek helyesbítési és törlési jogát, továbbá bizonyos feltételek megléte esetén lehetõvé teszi számukra azt, hogy személyes adataik kutathatóságát - legfeljebb az adat keletkezésétõl számított 90 évig - zárolják.

A helyesbítések, illetve zárolási kérelmek száma az elmúlt években az alábbiak szerint alakult:

	1997	1998	1999	2000	2001	Össz.
Helyesbítés	-	1	7	8	10	26
Zárolás	-	3	5	4	2	14

Helyesbítési, zárolási kérelmek 1997-2001. között

ILLETÉKES SZERVEK MEGKERESÉSEI

A Történeti Hivatal második alapvetõ feladata, hogy adatokat és iratokat szolgáltat az egyes fontos és közbizalmi tisztséget betöltõ személyek ellenõrzését végzõ bizottságok részére.

Az Országgyûlés 2000. június 13-i ülésnapján fogadta el az egyes fontos tisztségeket betöltõ személyek ellenõrzésérõl és a Történeti Hivatalról szóló 1994. évi XXIII. törvény módosításáról szóló 2000. évi XCIII. törvényt. A törvénymódosítás 2004. június 30-ig meghosszabbította az ellenõrzés határidejét és jelentõsen kibõvítette az ellenõrzésre kijelöltek körét.

A beszámolási idõszakban ezért jelentõsen megnõtt az ellenõrzést végzõ testület megkereséseinek száma. A bizottságok 2001-ben 81 megkereséssel 1939 fõ ellenõrzési ügyében fordultak a Történeti Hivatalhoz. Ez 20-szorosan haladta meg a 2000. évi adatokat!

Az adatszolgáltatás alapjául az a 22.534 átvett hálózati kartonból álló hálózati nyilvántartás szolgált, amelynek adatait még 1998-ban számítógépbe tápláltunk. Az idõközben 65655 rekordra gyarapodott adatbázis a hálózati kartonokon kívül mikrofilmen rögzített adatok, B (beszervezési) dossziék, statisztikai adatlapok, hálózati naplók, objektum dossziék stb. feldolgozásával jött létre.

Az ellenõrzõ bizottság megkeresései az elmúlt években az alábbiak szerint alakultak:

	1997	1998	1999	2000	2001	Össz.
Megkeresés	10	28	14	28	81	161
Személy	26	244	44	97	1939	2350

Az ellenõrzõ bizottság megkeresései 1997 - 2001. között

A beszámolási idõszakban - hasonlóan az 1997-2000. közötti gyakorlathoz - több esetben találtunk az érintettségre utaló adatokra és küldtünk azokról iratmásolatokat az ellenõrzõ testület részére.

Az Etv. csak az Országgyûlés Nemzetbiztonsági Bizottságának jóváhagyása esetén teszi lehetõvé, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok, a HM és a BM szervek munkatársai betekintsenek a Történeti Hivatalban kezelt iratokban levõ személyes adatokba. 1997 óta egyetlen évben, így 2001-ben sem került sor ilyen jellegû adatszolgáltatásra.

A bíróságok az érintettek törvényes jogainak érvényesítésével kapcsolatos eljárásaik, valamint a bíróságok és a nyomozó hatóságok az öt évnél hosszabb idejû szabadságvesztéssel büntethetõ el nem évült bûncselekményekkel kapcsolatos büntetõeljárások során kérhetnek adatszolgáltatást. A bíróságok és a nyomozó hatóságok megkeresései az elmúlt idõszakban az alábbi táblázat adatai szerint alakultak:

	1997	1998	1999	2000	2001	Össz
Bírósági megkeresések	2	5	3	5	1	16
Nyomozó hatóságok megkeresései	1	6	5	6	9	27

A bíróságok és a nyomozó hatóságok megkeresései 1997-2001. között

TUDOMÁNYOS KUTATÓK FOGADÁSA

A Történeti Hivatal további fontos feladata, hogy a törvényben foglalt feltételekkel biztosítsa a kutatási tevékenység folytatását. A 2001. évben 174 új tudományos kutatói kérelmet vettünk nyilvántartásba. 1997 óta összesen 726 tudományos kutatási kérelmet bíráltunk el. Az elõzõ évekrõl áthúzódó kutatások száma 137 volt. 2001-ben 89 esetben befejezõdött a kutatás, 7 esetben nem találtunk anyagot a kutató témájához. 22 kutató nem jelentkezett kérelme benyújtását követõen. Az év során 189 kutató egy témában, 32 kutató több kutatási témán is dolgozott. Összességében 221 kutató 269 témában kutatott.

A kutatók, illetve a kutatási esetek száma megközelítette a 2000. évben tapasztalt mértéket. Ezt az alábbi táblázat és ábra szemlélteti:

	1997	1998	1999	2000	2001	Össz.
Új kutatási témák száma	34	193	128	214	174	726
Kutatási esetek száma	182	763	417	1624	1586	4572
Kiadott iratmásolatok száma	1176	33613	11705	59409	55471	116374

A kutatók és a kutatási esetek száma 1997-2001. között

A kutatóterem kihasználása 2001-ben havi bontásban az alábbiak szerint alakult:

	Jan.	Feb.	Márc.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szept.	Okt.	Nov.	Dec.	Össz.
Kutató	56	58	65	72	55	70	6	5	43	49	59	54	592
Kutatási eset	152	181	177	170	128	190	27	15	94	142	180	130	1586

A kutatóforgalom alakulása havi bontásban 2001-ben

Kutatótermünket az év során 1586 alkalommal keresték fel kutatási céllal. Ennek során a tudományos kutatók részére 3469 dossziét, 56 mikrofilmlapot, 7987 oldalnyi napi operatív információs jelentést, 2380 oldalnyi mûködési iratot adtunk ki. A tanulmányozott anyagokról kutatóink kérésére 55471 lap iratmásolatot készítettünk el.

Kiadott iratmásolatok száma 1997-2001. között

Az adatok egyértelmûvé tették, hogy a Történeti Hivatal a leglátogatottabb magyar levéltárak közé tartozik. Ezt szemlélteti a magyar levéltárak 2001. évi adataiból a kutatási esetek száma szerinti sorrendben összeállított táblázat is:

Levéltár	Kutatók száma	Kutatási esetek száma	Kiadott iratmásolat
Magyar Országos Levéltár	1414	20989	160394
Csongrád Megyei Levéltár	389	3114	4044
Baranya Megyei Levéltár	342	2487	8450
Budapest Fõváros Levéltára	581	2274	12779
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár	476	1938	6993
Bács-Kiskun Megyei Levéltár	375	1840	6114
Történeti Hivatal	174	1586	55471

TUDOMÁNYOS FELDOLGOZÓ MUNKA

A tudományos feldolgozó munka részben levéltári területen, részben történettudományi, pontosabban állambiztonság történeti vonalon zajlott.

Állománygyarapodás

Az Iratfeldolgozó és adatszolgálató fõosztály - adatszolgáltatási kötelezettségeinek teljesítésén kívül - bevételezte a Belügyminisztériumtól és az egyes fontos és közbizalmi tisztséget betöltõ személyek ellenõrzését végzõ bizottságoktól átvett anyagokat, megkezdte azok feldolgozását. 2001-ben nem gyarapodott tetemesen a kezelésünkben levõ iratállomány, s fõleg nem olyan típusú iratokkal, amelyek akár az állampolgári érdeklõdés kielégítését, akár a tudományos kutatást segítenék.

A Történeti Hivatal állománya 2001-ben a következõ irategyüttesekkel gyarapodott, összesen 54,44 iratfolyóméter (ifm.) terjedelemben:

- az egyes fontos és közbizalmi tisztséget betöltõ személyek ellenõrzését végzõ bizottságok iratai, 1994-2000.	4,4 ifm
- Belügyminisztérium Nemzetközi kapcsolatok osztályának iratai, 1957-1967.	0,24 ifm
- Belügyminisztérium Külügyi osztály iratai, 1966-1990.	49,8 ifm

A Történeti Hivatal intézeti könyvtára 2001-ben 440 kötettel gyarapodott.

Állományvédelem

Folytatódott a rossz fizikai állapotban levõ dossziék képként történõ feldolgozása (szkennelése). A beszámolási idõszakban hagyományos kézi eszközökkel, oldalankénti beolvasással 70 dosszié feldolgozása fejezõdött be közel 9000 digitalizált oldalt terjedelemben. A szkennelt iratokat - a korábban elkészült digitalizált másolatokkal együtt - folyamatosan olvasztottuk be a központi adatbázisba.

Ugyancsak folytatódott két saját gépünkön a csak mikrofilmen levõ vizsgálati dossziék szkennelése. Az év során összesen 199 dosszié digitalizált feldolgozására került sor összesen mintegy 40000 oldalnyi terjedelemben.

Rendezés

Ellenõrzõ rendezésre került sor a különbözõ kényszerintézkedésekkel kapcsolatos 262 iratfolyóméternyi iratanyag három sorozatában.

Segédletkészítés

Folytatódott a vizsgálati dossziék és egyéb iratok tematikus feltárása, ennek során az adott irat legfontosabb adatait (cím, idõhatár, tartalom, szereplõk stb.) tartalmazó munkalapból 917 készült el. Ezek elérhetõk a belsõ számítógépes hálózaton.

Feldolgozott dossziék 1997-2001. között

	1997-98.	1999	2000	2001
Beszkennelt dossziék	33	135	1345	250
Munkalapok száma	687	1051	1633	917
Feldolgozott névanyag	59.334	69.340	83.133	83.201

Tematikus- és név szerinti feldolgozás 1997-2001.

Folytatódott a legfontosabb dossziék mutatózása, továbbá az operatív nyilvántartó kartonok számítógépre vitele. Az év végéig összesen 83.201 személy különbözõ adataival gyarapodott a központi számítógépes adatbázis, amely 2001. december 31-én 292.105 nevet tartalmazott.

Új nevek a számítógépes adatbázisban 1997-2001. között
Tudományos konferenciák, publikációk, kutatási tevékenység

2001. május 25-én a XX. Század Intézet és a Történeti Hivatal közösen konferenciát rendezett Internálás, kitelepítés címmel. A konferencián elõadást tartottak: Zinner Tibor, Drucza Attila, Zsitnyányi Ildikó (TH), Bank Barbara (TH), Gyarmathy Lívia, Filep Tibor, Hantó Zsuzsa, Holopcev Péter, Borvendég Zsuzsa (TH), M. Kiss Sándor.

2001. november 13-án a Magyar Tudomány Napja 2001 rendezvény sorozat részeként Az állambiztonság-történeti kutatások idõszerû kérdései címmel konferenciát rendeztünk. A konferencia elõadói: Kónyáné dr. Kutrucz Katalin, Baráth Magdolna, Gyarmati György, Okváth Imre, valamennyien a Történeti Hivatal dolgozói.

Az év során három kiadványunk megjelentésére került sor. (Államvédelem a Rákosi-korszakban. Katonai perek 1945-1958. A Belügyminisztérium Kollégiumának ülései 1953-1956. Tartalomjegyzékük a 2. számú mellékletben.)

Az Elemzõ és dokumentációs fõosztály munkatársai folytatták a más levéltárakban fellelhetõ állambiztonsági témakörbe tartozó iratanyagok feltárását és azokról másolatok készítését.

A Történeti Hivatal kutatási programjának megvalósításában nem csak az Elemzõ és dokumentációs fõosztály és az intézmény munkatársai, hanem külsõ kutatók is részt vettek. A program keretében elkészült

- a nyilas korszak állambiztonsági szerveit bemutató tanulmány,

- a politikai rendõrség 1945-1956 közötti mûködésérõl szóló tanulmány,

- a Péter Gábor életútjának elsõ felét bemutató tanulmány,

- a politikai rendõrség létrejöttét, 1945-1950 közötti mûködését bemutató dokumentum kötet,

- egy tanulmány a Német Demokratikus Köztársaság politikai rendõrségének létrehozásáról,

- egy tanulmány az ÁVH keretében az ötvenes években alkalmazott fenyítési gyakorlatról,

- egy tanulmány a Beszélõ címû szamizdat kiadvány indulásáról és az un. Galamb utcai szamizdat butikról,

- egy tanulmány az 1956-os forradalom leverését követetõen megalakult karhatalmi alakulatok történetérõl.

Folytatódott a Belügyminisztérium Politikai Kollégiumai jegyzõkönyveinek kiadásra történõ elõkészítése, szerkesztése.

A Történeti Hivatal munkatársai által megjelentett tanulmányokat és egyéb kiadványokat a beszámoló 1. melléklete tartalmazza. A tudományos munkatársak által különbözõ konferenciákon tartott elõadások száma 24 volt.

Közmûvelõdés

A Történeti Hivatal nyílt napok szervezésével, illetve kiállítások megrendezésével igyekezett közmûvelõdési kötelezettségeinek eleget tenni.

2000. február 28-án pályázatot hirdettük meg az 1945 utáni állambiztonsági és erõszakszervek mûködésével kapcsolatos tárgykörökben Csengõfrász címmel. Pályázni lehetett eddig még nem publikált anyagokkal: egyéni sorsok bemutatásával, az államvédelmi szervek tevékenységét ismertetõ írásokkal. Az eredmények kihirdetésére 2001. március 13-án került sor.

2001. szeptember 2-án nyitottuk meg 56 képei címmel az 1956-os magyar forradalom és szabadságharcnak emléket állító képzõmûvészeti kiállításunkat. A forradalmi eseményekkel egy idõben született rajzok mellett kimondottan a forradalom leverését közvetlenül követõ években készült alkotásokból válogatott anyagot a Történeti Hivatalban gyûjteményébõl származó korabeli fotók, dokumentumok egészítették ki.

2001. szeptember 22-23. között országszerte megrendezték a Kulturális Örökség Napjai programokat. A rendezvény keretében több száz látogató ismerkedhetett meg az Eötvös utcai felújított mûemlék épülettel és az abban elhelyezett Történeti Hivatal tevékenységével.

ÜGYVITEL ÉS TITOKVÉDELEM

Az Ügyviteli és titokvédelmi osztály a 2001. év során folyamatosan biztosította a minõsített iratok felülvizsgálatával foglalkozó szakértõk megfelelõ iratokkal való ellátását. Ez lehetõvé tette az általános irat-felülvizsgálaton felül, hogy a tudományos kutatók és a saját anyaguk iránt érdeklõdõk is hozzájuthassanak az õket érdeklõ és érintõ, de eredetileg még élõ minõsítéssel rendelkezõ iratokhoz. Ugyancsak az osztály végezte a Történeti Hivatal ügyviteli tevékenységét, érkeztette a hivatalhoz intézett kérelmeket, továbbította azokat érdemi ügyintézésre a megfelelõ szervezeti egységnek.

Az ügyiratforgalom adatait az elmúlt években az alábbi táblázat szemlélteti:

	1997		1998		1999		2000		2001		Össsz.
	nyílt	titkos	nyílt	titkos	nyílt	titkos	nyílt	titkos	nyílt	titkos	nyílt	titkos
Állampolgári kérelmek (fõ)	1658	-	1137	-	1634	-	1720	-	1519	-	7668	-
Tudományos kutatók (fõ)	34	-	193	-	128	-	214	-	174	-	743	-
Elllenõrzõ bizottság megkeresései (db)	-	10	-	28	-	14	-	28	-	81	-	161
Egyéb iktatott ügyek (db)	302	4	276	5	495	43	145	22	123	5	1341	79
Érkezett összes irat (db)	1994	14	2251	33	3055	57	3062	50	2965	86	13327	240

Összesített ügyiratforgalom 1997-2001.

Az állampolgári, a tudományos kutatói megkereséseken és az egyes fontos tisztségeket betöltõ személyek ellenõrzését végzõ testületnek történõ adatszolgáltatáson túl a Történeti Hivatal Ügyviteli és titokvédelmi osztályán 123 nyílt és 5 minõsített irat iktatása mellett 279 nyílt és 20 minõsített irat megküldésére került sor. A Történeti Hivatalhoz a 2001. évben összesen 2965 nyílt és 86 minõsített irat érkezett.

A Történeti Hivatalban õrzött és 1980 elõtt keletkezett iratok jelentõs része az állami és szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény szerint elveszítette korabeli minõsítését. Az 1980-1990. között keletkezett iratok titokvédelmi felülvizsgálatát azonban (tekintettel arra, hogy ezekre a törvény erejénél fogva történõ visszaminõsítés szabályát a titoktörvény nem mondta ki) minden iratra kiterjedõen el kell végezni. A felülvizsgálat joga és kötelessége a titokgazdákat illeti meg. (Ezek a Történeti Hivatal õrizetében lévõ iratok vonatkozásában a nemzetbiztonsági szolgálatok fõigazgatói és a belügyminiszter.) Tekintettel arra, hogy a Történeti Hivatal épületébõl eredeti irat nem kerülhet ki, a felülvizsgálatot a titokgazdák és a Történeti Hivatal között létrejött megállapodásoknak megfelelõen a titokgazdák által kijelölt szakértõk a Történeti Hivatal épületében erre kijelölt helyen végzik el.

Állampolgári és tudományos kutatói megkeresések teljesítése céljából 2001-ben a szakértõk 689 dossziét közel 83.000 lap terjedelemben, 9359 napi operatív jelentést vizsgáltak felül és 128 szakértõi jelentést készítettek. Az adott irat minõsítésének törlése, illetve további minõsítése a korábban részletezett titokgazda jogkörébe tartozott.

A Történeti Hivatal illetékességi körét is érintõ, a Belügyminisztériumban kezelt állambiztonsági pénzügyi dokumentumok felülvizsgálatára a nemzetbiztonsági szolgálatok képviselõibõl létrehozott irat-felülvizsgálati bizottságban a Történeti Hivatalt titokvédelmi felügyelõje képviselte. A bizottság által a Történeti Hivatal illetékességi körébe sorolt iratok átvétele közel 50 iratfolyóméter terjedelemben az év során megtörtént.

GAZDÁLKODÁS

Az állami költségvetésben XXXIV. fejezet alatt önállóan gazdálkodó központi költségvetési szervként a Történeti Hivatal jóváhagyott kiadási elõirányzata a 2001. évre 429,0 millió Ft, bevételi elõirányzata 2,1 millió Ft, azaz támogatási elõirányzata 426,9 millió Ft volt.

	2000. évi tényleges	2001. évi eredeti	2001. évi módosított	2001. évi tényleges	2001.tényleges/ 2000. tényleges	2001. tényleges/ 2001. módosított
	millió forintban, egy tizedessel				%
Kiadás	405,1	429,0	496,0	475,8	122,4	115,6
Ebbõl személyi juttatás	143,6	166,1	206,7	195,4	143,9	124,4
Bevétel	2,0	2,1	10,3	10,4	515,0	490,5
Támogatás	407,3	426,9	471,3	471,3	115,7	110,4
Létszám (fõ)	69	79	79	77	114,5	100,0

Az elõirányzat változások 2001-ben

A jóváhagyott támogatási és kiadási elõirányzat kormányzati hatáskörben 44,4 millió Ft-tal emelkedett: a minimálbér felemelésébõl adódó többletkiadás fedezetére +0,1 millió Ft-tal, a köztisztviselõk új illetményrendszerének bevezetésébõl adódó többletkiadásaink fedezetére +44, 1 millió Ft-tal, a Pénzügyminisztérium által jóváhagyott a közszféra 2001. évi egyösszegû keresetkiegészítésének többletkiadásaira +0,2 millió Ft-tal.

		Kiadás	Bevétel	Támoga-tás	Ebbõl személyi juttatás
Eredeti elõirányzat		429,0	2,1	426,9	166,1
Módosítás	kormány	44,4		44,4	33,1
	felügyeleti	8,2	8,2		2,2
	intézmény i	14,4			5,3
Módosított elõirányzat		496,0	10,3	471,3	206,7

A 2001. évi elõirányzat módosítások

Felügyeleti szinten +8,2 millió Ft, intézményi szinten +14,4 millió Ft került átcsoportosításra.

A személyi juttatások eredeti elõirányzata 166,1 millió Ft, módosított elõirányzata 206,7 millió Ft. Az éves felhasználás 195,4 millió Ft, 95 %.

Az elõirányzat változás összesen +40,6 millió Ft, melybõl kormányhatáskörben +33,1 millió Ft az alábbi részletezés szerint: +32,9 millió Ft a köztisztviselõk új illetményrendszerének bevezetésére, +0,1 millió Ft a 2000. évi minimálbér felemelésébõl adódó többletkiadások fedezetére, +0,1 millió Ft a közszféra 2001. évi egyösszegû kereset-kiegészítésére. Felügyeleti szinten +2,2 millió Ft: +1,7 millió Ft a 2000. évi egyszeri bérkiegészítésre, +0,5 millió Ft mûködési célra átvett pénzeszköz (pályázati nyertesként), személyi juttatásra esõ része került átcsoportosításra. Intézményi szinten +5,3 millió Ft az elõzõ évi elõirányzat maradvány felhasználásából. A 2001. évi személyi juttatás maradványa kötelezettséggel terhelt.

A módosított elõirányzatok megoszlása 2001-ben

A munkaadókat terhelõ járulék eredeti elõirányzata 59,3 millió Ft, módosított elõirányzata 72,4 millió Ft. A tényleges felhasználás 65,5 millió Ft, 91 %. A fejezet engedélyezett létszámkerete 2001-ben 79 fõ, az átlagos állományi zárólétszám 77 fõ volt.

A dologi kiadások eredeti elõirányzata 66,1 millió Ft, módosított elõirányzat 73,7 millió Ft. A módosítás összesen +7,6 millió Ft, melybõl felügyeleti szinten az egyéb felhalmozási kiadásokból +2,5 millió Ft, és 1,1 millió Ft a mûködési célra átvett pénzeszközbõl (pályázat) dologi kiadásokra esõ része, összesen +3,6 millió Ft került átcsoportosításra.

Intézményi hatáskörben +4,0 millió Ft átcsoportosítása vált szükségessé, melyet az elõzõ évi elõirányzat-maradványból biztosítottunk. A tényleges felhasználás 73,2 millió Ft, 99 %. A maradvány kötelezettségvállalással terhelt.

A felújítás eredeti elõirányzata 69,2 millió Ft, módosított elõirányzata 83,5 millió Ft, a tényleges felhasználás 83,4 millió Ft, 100 %. Felügyeleti szinten beruházásból +14,3 millió Ft lett átcsoportosítva.

Az intézményi beruházási kiadások eredeti elõirányzata 64,3 millió Ft volt. Felügyeleti hatáskörben felújításra -14,3 millió Ft, egyéb felhalmozási kiadásokról +1,5 millió Ft és tárgyi eszköz értékesítésbõl +4,1 millió Ft átcsoportosítása vált szükségessé. A módosított elõirányzat így 55,6 millió Ft-ra változott. Felhasználása 54,2 millió Ft, 97 %.

Egyéb intézményi felhalmozási kiadások eredeti elõirányzata 4,0 millió Ft volt, felügyeleti hatáskörben -2,5 millió Ft-ot dologi kiadásokra, -1,5 millió Ft-ot beruházási kiadásokra csoportosítottunk át. Módosított elõirányzat 0 millió Ft, felhasználás 0 millió Ft.

Felhalmozási kölcsönök államháztartáson kívülre eredeti elõirányzata 0 millió Ft, módosított elõirányzat 4,1 millió Ft, felhasználás 4,1 millió Ft, 100 %. Intézményi hatáskörben az elõirányzat maradványból történt az átcsoportosítás. (Dolgozók lakáscélú támogatása.)

A bevétel eredeti elõirányzata 2,1 millió Ft. Intézményi hatáskörben +0,4 millió Ft került átcsoportosításra mûködési célra átvett pénzeszköz címén. (Elnyert pályázat.) A módosított elõirányzat 10,3 millió Ft. A tényleges bevétel 10,4 millió Ft volt, 101 %.

A közvetlen kiadások összevont fõ adatai millió Ft-ban a következõk voltak:

	Eredeti elõirányzat	Módosított elõirányzat	Teljesítés	Maradvány
Személyi juttatás	166,1	206,7	195,4	11,3
Járulékok	59,3	72,4	65,5	6,9
Dologi kiadások	66,1	73,7	73,2	0,5
Felújítás	69,2	83,5	83,4	0,1
Beruházás	64,3	55,6	54,2	1,4
Egyéb felhalmozás	4,0	4,1	4,1	0,0
Összesen	429,0	496,0	475,8	20,2

Költségvetési elõirányzatok és azok teljesítése 2001-ben

1. számú melléklet:

A Történeti Hivatal munkatársainak publikációi 2001-ben

Sigmund Freud: Mûvészeti írások. Ford. Bókay Antal. (Szerk. Argejó Éva és Erõs Ferenc.) Bp. 2001. Filum, 315. o.

Bank Barbara: Egy párt nem párt. - Heti Válasz, 2001. szeptember 14-i szám, 68. o.

"A háború megváltozott természete." Ism. Bank Barbara. - Heti Válasz, 2001. augusztus 3-i szám, 69. o.

Baráth Magdolna: Gerõ Ernõ és a "tiszta lap" politikája. - Múltunk , 2001/1. szám, 3-58. o.

Baráth Magdolna: 1945 utáni források kiadása Oroszországban. - Fons, 2001/2. szám, 157-166. o.

Baráth Magdolna: Vészjelzés Budapestrõl Moszkvába. (Andropov 1956. október 23-i távirata.) - Népszabadság, 2001. október 20-i szám, 22. o.

Cseh Gergõ Bendegúz: A levéltárak helye az információs társadalomban, a levéltári anyag informatikai feldolgozása. - Levéltári Szemle, 2001/1. szám, 4-36. o.

Gyarmati György: Kádár János, a rendõrfõnök és belügyminiszter. - Ki volt Kádár? (Szerk.: Rácz Árpád.) Bp. 2001. Rubicon-Aquila, 34-39. o.

Gyarmati György: Magyarország a 20. század második felében. - Magyarország millenniumi története. (Fõszerk: Tóth István György) Bp. 2001. Osiris, 557-640. o.

Gyarmati György: A politika rendõrsége a Rákosi korszakban. - Rubicon, 2001/3. szám, 4-11. o.

Gyarmati György: Ungarische Representanten der Integrationsidee in der Zwischenkriegszeit. - Specimina Nova. Pécs, 2001. University of Pécs, 81-97. o.

A Belügyminisztérium Kollégiumának ülései 1953-1956. Elsõ kötet. Az 1953. július 28. és az 1954. június 22. közötti ülések. Összeáll. és bev. Kajári Erzsébet. Szerk. Gyarmati György és S. Varga Katalin. Bp. 2001. Történeti Hivatal, 379 o.

Jobst Ágnes: Az egészségügyi felvilágosítás elsõ anyanyelvi eszköze: a kalendárium. - Ezer év innovációi Magyarországon. Bp. 2001. MTESZ, 247-250. o.

Jobst Ágnes: Irattári forradalom és demokratikus átalakulás - A Nemzetközi Levéltári Tanács által az UNESCO megbízásából készített jelentés. - Levéltári Szemle, 2001/4. szám, 50-53. o.

Jobst Ágnes: A magyar fürdõprogram felkarolása. - Lege Artis Medicinae, 2001/6-7. szám, 512-516. o.

Révai Új Lexikona. 7-8. köt. (Fõszerk. Kollega Tarsoly István. Közrem. Jobst Ágnes.) Szekszárd, 2001. Babits.

Kovács Zoltán András: Csendõrsors Magyarországon 1945 után. - Katonai perek a kommunista diktatúra idõszakában 1945-1958. Tanulmányok a fegyveres testületek tagjai elleni megtorlásokról a hidegháború kezdeti idõszakában. Szerk. Okváth Imre. Bp. 2001. Történeti Hivatal, 133-140. o.

Kovács Zoltán András - Számvéber Norbert: A Waffen-SS Magyarországon. Bp. Hadtörténelmi Levéltár, 2001. 520 o.

Krahulcsán Zsolt: "Ellenséges ellenzék-csoportosulás". Dokumentumok a Galamb utcai butikról. - Beszélõ, 2001/12. szám, 74-85. o.

Markó György: Beszámoló a Történeti Hivatal 2000. évi tevékenységérõl. Bp., Történeti Hivatal, 2001. 36 o.

Markó György: Koncepciós perek a légierõ tisztjei ellen. Katonai perek a kommunista diktatúra idõszakában 1945-1958. Tanulmányok a fegyveres testületek tagjai elleni megtorlásokról a hidegháború kezdeti idõszakában. Szerk. Okváth Imre. Bp. 2001. Történeti Hivatal, 163-172. o.

Markó György: Moszkva, Bologna, Firenze, Torino. Ügynökjelentések a Madách Színház 1966. évi külföldi vendégszerepléseirõl. - Kritika, 2001/6. szám, 12-14. o.

Müller Rolf: A Tiszatáj-ügy állampárti dokumentációja. - Kortárs, 2001/7. szám, 39-68. o.

Okváth Imre: Hadseregfejlesztési elképzelések és a hadiipar kiépítése a hidegháború kezdetekor, 1947-1949. - Ezredforduló - századforduló - hetvenedik évforduló. Ünnepi tanulmányok Zimányi Vera tiszteletére. (Szerk. F. Újvári Zsuzsanna.) Piliscsaba, 2001. PPKE BTK, 569-585. o.

Okváth Imre: Hungary in the Warsaw Pact. The Initial Phase of Integration 1957-1971. Paralel History Project on NATO and the Warsaw Pact. - www.isn.ethz.ch/php

Okváth Imre: Jelentés a szocialista országok állambiztonsági vezetõinek titkos moszkvai tárgyalásáról, 1955. március 7-12. - Hadtörténelmi Közlemények, 2001/4. szám, 689-706. o.

Okváth Imre: A katonai elit metamorfózisa 1945-1950. - Katonai perek a kommunista diktatúra idõszakában 1945-1958. Tanulmányok a fegyveres testületek tagjai elleni megtorlásokról a hidegháború kezdeti idõszakában. Szerk. Okváth Imre. Bp. 2001. Történeti Hivatal, 11-35. o.

Okváth Imre: Magyar haderõ és katonapolitika. Történeti bevezetõ. - A béketábor magyar hadserege. A magyar demokratikus hadsereg és a magyar néphadsereg Hadtörténelmi Levéltárban õrzött katonai iratokból 1945-1957. (Szerk.: Ehrenberger Róbert.) Bp. 2001. Petit Real, 8-12. o.

Katonai perek a kommunista diktatúra idõszakában 1945-1958. Tanulmányok a fegyveres testületek tagjai elleni megtorlásokról a hidegháború kezdeti idõszakában. Szerk. Okváth Imre. Bp. 2001. Történeti Hivatal, 355 o.

Orgoványi István: A déli határsáv története 1950-1956 között. - Tanulmányok Bács-Kiskun megye történetébõl. XVII. kötet. Szerk. Tóth Ágnes. Kecskemét, 2001. BKMÖL.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc Bács-Kiskun megyei kronológiája és személyi adattára. (Szerk. Tóth Ágnes. Összeáll. Orgoványi István, Petõ Melinda és Tóth Ágnes.) Második kiadás. Kecskemét, 2001. BKMÖL.

Révai Új Lexikona. 7-8. köt. (Fõszerk. Kollega Tarsoly István. Közrem. Polgár Viktória.) Szekszárd, 2001. Babits.

A Belügyminisztérium Kollégiumának ülései 1953-1956. Elsõ kötet. Az 1953. július 28. és az 1954. június 22. közötti ülések. Összeáll. és bev. Kajári Erzsébet. Szerk. Gyarmati György és S. Varga Katalin. Bp. 2001. Történeti Hivatal, 379 o.

Sümegi György: 56 képei. - Új Mûvészet, 2001/9. szám, 2. o.

Sümegi György: Miklóssy Gábor. Marosvásárhely, 2001. Mentor, 60 o.

Sümegi György: Síró galamb, 1956. Háromszor bocsátották el egy plakát miatt. - Magyar Napló, 2001/10-12. o.

Sümegi György: "Túlzott szecessziójával kirívó építmény". A velencei magyar pavilon átépítése, 1955-1958. - Pavilon építészet a 19-20. században a Magyar Építészeti Múzeum gyûjteményébõl. (Szerk. Fehérvári Zoltán, Hajdú Virág és Prakfalvi Endre.) Bp. 2001. 151-167. o.

Zsitnyányi Ildikó: "A hazáért mindhalálig!" A magyar tisztikar ellen irányuló perek, 1945-1953. - Katonai perek a kommunista diktatúra idõszakában 1945-1958. Tanulmányok a fegyveres testületek tagjai elleni megtorlásokról a hidegháború kezdeti idõszakában. Szerk. Okváth Imre. Bp. 2001. Történeti Hivatal, 173-197. o.

2. számú melléklet:

A Történeti Hivatal 2001-ben bemutatott kiadványainak tartalomjegyzéke

Államvédelem a Rákosi-korszakban. Tanulmányok és dokumentumok a politikai rendõrség második világháború utáni tevékenységérõl. Szerk. Gyarmati György. Bp. 2000. Történeti Hivatal, 366 o.

Gyarmati György: Elõszó. 5-17. o.

Kun Miklós: Strukturális változások a Lubjankán. 19-31. o.

Palasik Mária: A politikai rendõrség háború utáni megszervezése. 33-55. o.

Okváth Imre: "Sziget egy reakciós tenger közepén." Adalékok a Katpol történetéhez, 1945-1949. 57-96. o.

Gyarmati György: Ha tied az ÁVO, tied a hatalom... A politikai rendõrség mûködése 1947-1948-ban. 97-133. o.

M. Kiss Sándor: Péter Gábor államvédelmi hatósága, 1950-1952. 135-155. o.

Kajári Erzsébet: Az egységesített Belügyminisztérium államvédelmi tevékenysége, 1953-1956. 157-185. o.

Baráth Magdolna: Az ÁVH és az 1950-es évek rehabilitációs eljárásai. 187-202. o.

Kozáry Andrea: Az ÁVH Dzerzsinszkij tisztképzõ iskolájának megindítása, kezdeti tevékenysége. 203-210. o.

Pintér Tamás: A megszüntetve megõrzött Államvédelmi Hatóság. 211-237. o.

Baczoni Gábor: Négy törvénysértõ per utóélete. 239-361. o.

A Belügyminisztérium Kollégiumának ülései 1953-1956. Elsõ kötet. Az 1953. július 28. és az 1954. június 22. közötti ülések. Összeáll. és bev. Kajári Erzsébet. Szerk. Gyarmati György és S. Varga Katalin. Bp. 2001. Történeti Hivatal, 379 o.

Katonai perek a kommunista diktatúra idõszakában 1945-1958. Tanulmányok a fegyveres testületek tagjai elleni megtorlásokról a hidegháború kezdeti idõszakában. Szerk. Okváth Imre. Bp. 2001. Történeti Hivatal, 355 o.

Okváth Imre: Elõszó. 5-10. o.

Okváth Imre: A katonai elit metamorfózisa, 1945-1950. 11-35. o.

Ötvös István: A Vörös János elleni vizsgálatok, 1945-1950. 37- 69. o.

Böll Gábor: A VKF-2 szervezettörténete az újabb kutatások tükrében. 71-102. o.

Kovács Zoltán András: Csendõrsors Magyarországon 1945 után. 103-140. o.

Oroszi Antal: A Sólyom-per. 141-162. o.

Markó György: Koncepciós perek a légierõ tisztjei ellen. 163-172. o.

Zsitnyányi Ildikó: "A hazáért mindhalálig!" A magyar tisztikar ellen irányuló perek, 1945-1953. 173-197. o.

Horváth Miklós: A forradalmat követõ megtorlás a katonai igazságügyi szervek tevékenységének tükrében. 199-239. o.

Zinner Tibor: Az egyik gyújtózsinór a Rajk-Brankov ügyhöz (is). 241-350. o.