Képviselői önálló indítvány
Dr. Szili Katalin asszonynak
az Országgyűlés elnökének
Helyben
Tisztel Elnök Asszony!
A Házszabály 87.§ (2) bekezdése alapján az alábbi határozati javaslatot nyújtom be.
az Országgyűlés .../2002. (...) OGY határozata a kormány és a köztársasági elnök elhelyezéséről
A Országház épülete a Magyar Országgyűlés székhelye. Arra a célra épült, hogy az Országgyűlés tekintélyéhez méltó helyen végezze munkáját. Az épület rendeltetése és a hatalmi ágak szétválasztásának szimbolikus megjelenítése indokolja, hogy a parlament épületében kizárólag a Magyar Országgyűlés működjön, és ne kelljen azt megosztania a Kormánnyal és a köztársasági elnökkel. Ugyanakkor mind a Kormány, mind a köztársasági elnök elhelyezésére megfelelő és méltó helyet kell biztosítani. Ennek érdekében az Országgyűlés a következő határozatot hozza:
2. Az Országgyűlés a köztársasági elnök elhelyezésére 2003. január 1.-jétől a budavári Sándor palotát biztosítja. Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy az ezzel kapcsolatos intézkedéseket tegye meg.
3. Ez a határozat a kihirdetése napján lép hatályba.
Indoklás
A parlament mai épületét a századfordulón azzal a céllal építették, hogy a Magyar Országgyűlés, annak alsó és felsőháza is egyetlen épületben, megfelelő és tekintélyéhez méltó elhelyezést nyerjen. A Kormány elhelyezésére 1867-től a budavári Sándor palota szolgált, míg a Kormányzó (1920-tól) a királyi palotában tartózkodott. 1945-ben a budai várban keletkezett súlyos háborús károk nem tették lehetővé, hogy a Kormány ott folytassa munkáját. A miniszterelnökség az akkori Kereskedelmi Bank (mai Belügyminisztérium) épületében kezdte meg munkáját, majd 1946 tavaszán költözött át - eredetileg ideiglenesen - az Országházba. A köztársasági elnök elhelyezését sikerült a parlamenten kívül megoldani, de az 1949-ben felállított Elnöki Tanács már a parlament épületébe költözhetett be A köztársasági elnöki intézmény újbóli életrehívása 1989.-ben nem jelentett változást a korábbi elhelyezésben.
A rendszerváltás óta többször is felmerült a köztársasági elnök és a Kormány számára történő önálló épület biztosításának gondolata. Ennek indokaként két fő érv fogalmazódott meg. Egyrészt az épület funkciója - az kizárólag az Országgyűlés számára épült és 1945.-ig csak az működött benne -, másrészt a hatalmi ágak szétválasztásának szimbolikus megjelenítése indokolja, hogy az kizárólag az Országgyűlés munkájának színtere legyen, a miniszterelnökség és a köztársasági elnök pedig saját épületben folytassa munkáját.
2. A demokratikus államok sorában Magyarország egyedülálló gyakorlatot folytat azzal, hogy a törvényhozó és a végrehajtó hatalom hivatali apparátusai egy épületben vannak elhelyezve, ráadásul még a köztársasági elnök hivatala is itt található. A világ demokráciáiban különös gondot fordítanak arra, hogy az államhatalmi ágak elválasztásának alkotmányos követelményét minden tekintetben betartsák. Ennek szimbolikus megnyilvánulása, hogy nem csak az alkotmány és a jogszabályok biztosítják a hatalmi ágak szétválasztását, de azok apparátusai a gyakorlatban is elkülönülnek, önálló épületben dolgoznak.
Budapest, 2002. szeptember 10.
dr. Salamon László
Fidesz - Magyar Polgári Párt