Képviselői önálló indítvány

Dr. Szili Katalin asszonynak
az Országgyűlés elnökének

Helyben

Tisztel Elnök Asszony!

A Házszabály 87.§ (2) bekezdése alapján az alábbi határozati javaslatot nyújtom be.

az Országgyűlés .../2002. (...) OGY határozata a kormány és a köztársasági elnök elhelyezéséről

A Országház épülete a Magyar Országgyűlés székhelye. Arra a célra épült, hogy az Országgyűlés tekintélyéhez méltó helyen végezze munkáját. Az épület rendeltetése és a hatalmi ágak szétválasztásának szimbolikus megjelenítése indokolja, hogy a parlament épületében kizárólag a Magyar Országgyűlés működjön, és ne kelljen azt megosztania a Kormánnyal és a köztársasági elnökkel. Ugyanakkor mind a Kormány, mind a köztársasági elnök elhelyezésére megfelelő és méltó helyet kell biztosítani. Ennek érdekében az Országgyűlés a következő határozatot hozza:

  1. Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy 2003. április 30.-ig vizsgálja meg, milyen lehetőség van a Kormánynak a parlament épületén kívüli elhelyezésére, valamint készítsen ütemtervet az átköltözésről és mindezekről tájékoztassa az Országgyűlést.

2. Az Országgyűlés a köztársasági elnök elhelyezésére 2003. január 1.-jétől a budavári Sándor palotát biztosítja. Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy az ezzel kapcsolatos intézkedéseket tegye meg.

3. Ez a határozat a kihirdetése napján lép hatályba.

Indoklás

A parlament mai épületét a századfordulón azzal a céllal építették, hogy a Magyar Országgyűlés, annak alsó és felsőháza is egyetlen épületben, megfelelő és tekintélyéhez méltó elhelyezést nyerjen. A Kormány elhelyezésére 1867-től a budavári Sándor palota szolgált, míg a Kormányzó (1920-tól) a királyi palotában tartózkodott. 1945-ben a budai várban keletkezett súlyos háborús károk nem tették lehetővé, hogy a Kormány ott folytassa munkáját. A miniszterelnökség az akkori Kereskedelmi Bank (mai Belügyminisztérium) épületében kezdte meg munkáját, majd 1946 tavaszán költözött át - eredetileg ideiglenesen - az Országházba. A köztársasági elnök elhelyezését sikerült a parlamenten kívül megoldani, de az 1949-ben felállított Elnöki Tanács már a parlament épületébe költözhetett be A köztársasági elnöki intézmény újbóli életrehívása 1989.-ben nem jelentett változást a korábbi elhelyezésben.

A rendszerváltás óta többször is felmerült a köztársasági elnök és a Kormány számára történő önálló épület biztosításának gondolata. Ennek indokaként két fő érv fogalmazódott meg. Egyrészt az épület funkciója - az kizárólag az Országgyűlés számára épült és 1945.-ig csak az működött benne -, másrészt a hatalmi ágak szétválasztásának szimbolikus megjelenítése indokolja, hogy az kizárólag az Országgyűlés munkájának színtere legyen, a miniszterelnökség és a köztársasági elnök pedig saját épületben folytassa munkáját.

  1. Ferenc József 1884. december 14.-én szentesítette az országház építéséről szóló 1880. évi LVIII. törvénycikket, amellyel "Az országgyűlés mindkét házát befogadó állandó országháznak ... építése ezennel elrendeltetik." Az Országház tehát kizárólag az Országgyűlés számára épült, annak épületére, helyiségeire - amelyekre nagy szüksége van - joggal tarthat igényt.

2. A demokratikus államok sorában Magyarország egyedülálló gyakorlatot folytat azzal, hogy a törvényhozó és a végrehajtó hatalom hivatali apparátusai egy épületben vannak elhelyezve, ráadásul még a köztársasági elnök hivatala is itt található. A világ demokráciáiban különös gondot fordítanak arra, hogy az államhatalmi ágak elválasztásának alkotmányos követelményét minden tekintetben betartsák. Ennek szimbolikus megnyilvánulása, hogy nem csak az alkotmány és a jogszabályok biztosítják a hatalmi ágak szétválasztását, de azok apparátusai a gyakorlatban is elkülönülnek, önálló épületben dolgoznak.

Budapest, 2002. szeptember 10.

dr. Salamon László
Fidesz - Magyar Polgári Párt