ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕ
Fidesz - Magyar Polgári Párt

Az Országgyûlés elismerve, a családok támogatásában, a gyermeket vállalók többletterheinek enyhítésében, az otthonteremtés segítésében és az ehhez szükséges költségvetési források megteremtésében viselt felelõsségét, továbbá annak érdekében, hogy a családok helyzete a jövõben is érezhetõ mértékben javulhasson, a lakásépítéshez - és vásárláshoz nyújtandó szociálpolitikai kedvezményrõl a következõ törvényt alkotja:

(1) Állami támogatásként lakásépítési (-vásárlási) kedvezmény (a továbbiakban: kedvezmény) illeti meg a külön jogszabályban meghatározott igénylõt a vele közös háztartásban élõ, általa eltartott és a felépített, illetõleg megvásárolt lakásba vele együtt beköltözõ gyermeke és más eltartott családtagja után az építési költség (vételár) megfizetéséhez.

(2) A kedvezmény a következõ célokra nyújtható:

a) új lakás felépítése, a családi vagy ikerház emeletráépítésnek nem minõsülõ tetõtér-beépítésének a kivételével,

b) az értékesítés céljára újonnan felépített és felépíttetett lakás megvásárlása,

c) olyan építési munkákra, amelyek eredményeképpen ötven százalékot elérõ arányban az igénylõ tulajdonában lévõ lakása, az épület alapterületének növelésével legalább egy lakószobával bõvül,

ca) bármely építtetõ esetében, illetõleg

cb) kettõ vagy több gyermeket eltartó építtetõ esetében, ideértve a tetõtér-beépítést is,

d) a három vagy több gyermeket eltartók 2001. augusztus l-jén már tulajdonában lévõ lakás értékesítése, és helyette nagyobb hasznos alapterületû és legalább egy lakószobával több szobaszámú, továbbá legalább komfortos lakás vásárlása esetén, ez utóbbi lakóingatlan megvásárlásához, ha az értékesített lakás az eltartóknak legalább 50% arányú tulajdonában állt, továbbá, ha az értékesített lakás teljes vételárát a vásárlására fordítják. A kedvezmény igénybevételével megvásárolt lakóingatlanban az eltartók tulajdoni hányada nem lehet kevesebb, mint az értékesített lakásban volt.

(3) Nem minõsül új lakás felépítésének vagy lakás bõvítésének a meglévõ épület, épületrész vagy építmény átalakítása.

(4) A kedvezmény összege a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetben a szerzõdés megkötésének idõpontjában meglévõ elsõ, második és harmadik gyermek után gyermekenként egymillió forint, minden további gyermek után gyermekenként ötszázezer forint.

(5) A kedvezmény összege a (2) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott esetekben, a szerzõdés megkötésének idõpontjában meglévõ elsõ, második és harmadik gyermek után gyermekenként ötszázezer forint, minden további gyermek után gyermekenként kétszázötvenezer forint.

(6) Fiatal házaspár kérelmére a kedvezményt, ha még nincs gyermekük, két gyermekig, ha már van egy gyermekük, további két gyermekig, ha már van két gyermekük, a harmadik gyermek után önálló kölcsönként meg kell elõlegezni. A megelõlegezés idõtartama - amely alatt törlesztést nem kell fizetni, de az esedékes kamatokat külön jogszabályban meghatározott módon a költségvetéssel elszámolja - egy gyermek vállalása esetén három év, két gyermek vállalása esetén hat év. Ha a gyermekek az elõírt határidõn belül megszületnek, a kedvezményt a fiatal házaspárnak jóváírják, ha nem születnek meg, úgy a kölcsöntartozást és kamatait a felek megállapodása szerinti módon kell kiegyenlíteni.

(7) E törvény szempontjából fiatal a házaspár, ha a kölcsön (adásvételi) szerzõdés megkötése idõpontjában a házastársak egyike sem töltötte be a 35. életévét.

(8) A (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott célra nyújtott kölcsönbõl még fennálló tartozás csökkentésére a kölcsönszerzõdés megkötésének idõpontjában hatályban volt jogszabály rendelkezéseinek megfelelõ adósokat az adásvételi szerzõdés megkötését vagy új lakás építése esetén a hitelszerzõdés megkötését, illetõleg a használatbavételi engedély kiadását követõen született gyermekek után is megilleti - a születés idõpontjában meglévõ, az (1) bekezdés szerinti gyermekeiket és személyi feltételeiket számításba véve - a (4) bekezdésben meghatározott kedvezmény, valamint a külön jogszabályban meghatározott kölcsönök esetében a gyermek születésének idõpontjáig esedékessé vált és az adós terhére elszámolt szerzõdéses kamatoknak a kedvezményre jutó összege.

(1) A kedvezmény összege gyermeken kívüli más eltartott családtag után személyenként harmincezer forint.

(2) A kedvezmény összege - ide nem értve az 1. § (2) bekezdés d) pontja szerinti kedvezményt - az építési költség (eladási ár), illetõleg saját beruházású lakás építése vagy bõvítése esetén az adók és járulékok megfizetését is igazoló számlákkal, illetve vásárlás esetén adásvételi szerzõdéssel bizonyított tényleges pénzkiadások 65%-át nem haladhatja meg. Az 1. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott kedvezmény összege az eladott lakóingatlan adásvételi szerzõdés szerinti eladási ára és a helyette vásárolt lakóingatlan adásvételi szerzõdés szerinti vételára közötti különbséget nem haladhatja meg.

(3) A kedvezmény szempontjából gyermek:

a) az igénylõ vér szerinti és örökbe fogadott gyermeke,

b) az igénylõ gyámsága alatt álló legalább egy éve vele együtt élõ és általa eltartott gyermek, ha az igénylõ vállalja, hogy a gyámság három éven belüli megszûnése esetén a kedvezményt visszafizeti,

c) az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek, aki a gyermek- és ifjúságvédõ intézettel kötött megállapodás alapján legalább egy éve él az igénylõnél, mint nevelõszülõnél, ha ez utóbbi vállalja, hogy az elhelyezés három éven belüli megszûnése esetén a kedvezményt visszafizeti, ha másik gyermek gondozására megállapodást nem köt.

(4) A kedvezményt ugyanazon gyermek vagy más eltartott családtag után csak egy alkalommal lehet igénybe venni.

(1) A kedvezmény szempontjából - a (2) bekezdésben elõírt feltételek fennállása esetén - az építtetõ, vásárló eltartottjának minõsül

a) a gyermek, ha

b) az építtetõ (vásárló) keresõ tevékenységet nem folytató házastársa (élettársa), ha

c) az építtetõnek (vásárlónak) vagy házastársnak szülõje (mostoha- és nevelõszülõje), nagyszülõje, testvére, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, vagy a munkaképességét legalább hatvanhét százalékában elvesztette.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt személyeket a kedvezményre jogosultság szempontjából csak akkor szabad figyelembe venni, ha

a) az építtetõvel (vásárlóval) - a házastársat és gyermekeit kivéve - legalább egy éve közös háztartásban élnek, és

b) havi rendszeres keresetük, jövedelmük a szerzõdéskötés idõpontjában hatályos külön jogszabályban megállapított öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem haladja meg, továbbá

c) az építtetõvel (vásárlóval) az új lakásba együtt költöznek be.

(3) Az (1) bekezdés a) pontjában említett gyermeket - a teljes ellátást biztosító intézetben tanuló gyermek kivételével - az építtetõvel (vásárlóval) közös háztartásban élõnek kell tekinteni akkor is, ha tanulmányai folytatása miatt átmenetileg nem az építtetõ (vásárló) lakásában lakik.

(4) Az építtetõvel (vásárlóval) közös háztartásban élõ eltartott házastárs, szülõk vagy nagyszülõk esetében - ha együttes jövedelmük a (2) bekezdés b) pontjában említett legkisebb mérték kétszeresét meghaladja - egyik szülõ (nagyszülõ) után sem nyújtható kedvezmény.

(5) A keresetbe, jövedelembe - a lakbér-hozzájárulást, a vakok személyi járadékát és a házastársi pótlékot kivéve - a bért, a nyugdíjat, a járadékot, a munkanélküli-ellátást és az egyéb rendszeres pénzbeni juttatást kell beszámítani.

(6) A kedvezmény az építtetõt (vásárlót) az általa eltartott gyermek, házastárs vagy más családtag után - az egyéb feltételek fennállása esetén - akkor is megilleti, ha az maga is építtetõ (vásárló), de a tulajdoni hányaduk együttesen nem haladja meg az 50%-ot.

(7) A gyermekgondozási segélyen, díjon vagy gyermeknevelési támogatáson lévõ személy a kedvezmény szempontjából nem minõsül eltartottnak, ezért utána kedvezményt elszámolni nem lehet.

A kölcsönbõl még fennálló tartozás csökkentésére az 1. § (6) bekezdése alapján elszámolható összeget úgy kell megállapítani, hogy a lakásépítési kedvezmény összegét el kell osztani az állami kamattámogatás mellett folyósított kölcsön összegével. Az így kapott arányszámmal meg kell szorozni a gyermek születésének idõpontjáig az adós terhére elszámolt - állami támogatással csökkentett - kamatokat, s ehhez kell hozzáadni a gyermek után járó lakásépítési kedvezményt. Ezzel az összeggel csökken az adósnak a gyermek születése igazolásakor fennálló tartozása.

(1) Ez a törvény a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba.

(2) A hatálybalépéssel egyidejûleg hatályát veszti a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 5.-8. §-a.

(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a lakásépítéshez - és vásárláshoz nyújtandó szociálpolitikai kedvezmények folyósításának módját és egyéb feltételeit rendeletben szabályozza.

A polgári kormány felismerve a lakáshoz jutás területén érezhetõ feszültségeket, felmérve az évtizedes hiányosságokat, új, többlépcsõs lakáspolitikai rendszert dolgozott ki és jelentõsen bõvítette az állami támogatások fajtáit és mértékét.

Elsõ lépésként 25%-ról 3% alá csökkentette a hitelkamatokat, melynek eredményeként több mint 40 ezer család élt az új lehetõséggel. Következõ lépésként kiterjesztette a kedvezményes hitelezést a használt lakások vásárlására is, majd pedig elindította az Állami Támogatású Bérlakás Programot is.

A támogatások egyik fontos eleme lett volna a korábbi években már létezõ lakásépítési kedvezmény jelentõs megemelése. Erre azért is különösen nagy szükség lenne, mert a támogatás összegének növekedése messze elmarad a lakásárak emelkedésétõl, amely elsõsorban a gyermekes családokat érinti hátrányosan. Ezért következõ lépésként ezt a támogatást kell jelentõsen növelni, amelynek költségvetési forrását - a gazdaság folyamatos növekedésére is tekintettel - meg kell teremteni, annak érdekében, hogy még biztonságosabb, még kiszámíthatóbb hátteret teremthessünk a gyermeket vállalóknak.

Ugyancsak ezt a célt szolgálná fiatal házaspár gyermekvállalása esetén a lakásépítési kedvezmény megelõlegezése.

A lakásépítési kedvezményrõl korábban kormányrendelet rendelkezett, de mivel a lakástámogatási rendszer egyik legfontosabb elemérõl van szó, ezért garanciális okokból indokolt annak törvényi színtû szabályozása.

Budapest, 2002. szeptember 20.