K/1023/1.

Tisztelt Képviselő Úr!

Különböző műfaji és megszövegezési formában, de azonos tartalommal néhány héten belül negyedik alkalommal intézi hozzám Ön, illetve frakciótársa, Répássy Róbert ezt a kérdést.

Nem tartom elegánsnak az államigazgatás ilyen módon való foglalkoztatását, s azt sem, hogy a nyilvánosság erejét és a jogszabályok adta lehetőségeket nyilvánvaló politikai célokra használják fel.

Ismételten tájékoztatom Önt és frakcióját arról, hogy az államháztartásról szóló törvény értelmében a Kormány a választások évében október 31-i határidővel terjeszti be költségvetési törvényjavaslatát az Országgyűlésnek megtárgyalásra. Eddig az időpontig az apparátus szakmai munkája és a Kormányon belüli politikai egyeztetés jellemzi a költségvetés-készítést.

Amikor tehát Önök "jólértesülten" a Kormány terveiről, szándékairól beszélnek, akkor csupán találgatásaikat fogalmazzák meg, s interpretálják azt - rosszabb esetben - eldöntött tényként.

A közvélemény ilyen módon való megtévesztését károsnak tartom. Kérem Öntől s frakciótársaitól, hogy a jövőben ettől tartózkodjanak.

Újfent hangsúlyozom, hogy a kormányzaton és apparátusán belüli politikai egyeztetésről és szakmai munkáról helyzetjelentések megfogalmazását, az aktuális állás közvetítését nem tekintem feladatomnak.

Az ügy nem tart tehát a parlamenti munkafázisban; s az nem is reklamálható, hiszen az rendszerszerűen meghatározott időben oda kerül. A költségvetési törvényjavaslat benyújtása után lesz megfelelő alkalom az akkor már valós kormányzati javaslatok megvitatására.

Kérdésében kifejti a bírák, ügyészek és igazságügyi alkalmazottak anyagi megbecsülése iránti aggodalma mellett azt, hogy a bírói függetlenséget is veszélyeztetni látja, s tart a béremelés elhúzódásának teljesítmény-visszafogó hatásától is.

Az ebben megjelenő számonkérő sürgetés nélkülözi a kellő erkölcsi alapot. Az Orbán-kormánynak négy éve lett volna az igazságszolgáltatás és a benne dolgozók anyagi és tárgyi ellátottságán, feltételein javítani.

Ezt elmulasztotta, sőt a bíróságok és ügyészségek sorsát az aktuál-politika és személyi kérdések alakulásától való erőteljes függésnek tette ki.

Emlékeztetem arra, hogy az igazságszolgáltatás reformját az akkor hivatalban lévő MSZP-SZDSZ Kormány indította el, s ennek keretében került sor 1998-ban egy jelentős - éves szinten mintegy 30 %-os - illetmény-emelésre.

Mind a függetlenség biztosítása, mind az anyagi ellátottság javítása tekintetében a Kormány szándékát is tükrözte az a javaslat, hogy a jövőben az érintett fejezetek költségvetésüket - függetlenségüket e módon is reprezentálandó - önállóan készítsék el, és azokat terjessze a Kormány az Országgyűlés elé.

E törvénymódosítás megszavazását az ellenzék - természetszerűleg, hiszen a kezdeményezés éppen az elmúlt évek tarthatatlan gyakorlatán alapult - határozottan elutasította.

Kérem Képviselő Urat válaszom elfogadására.

Budapest, 2002. október 10.

Üdvözlettel:

Dr. László Csaba