A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
KORMÁNYA

T/1092.
számú
törvényjavaslat

a közvetítõi tevékenységrõl

Budapest, 2002. október

Az Országgyûlés a polgári jogviták bíróságon kívüli rendezésének elõsegítése érdekében a következõ törvényt alkotja:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § (1) E törvény célja, hogy elõsegítse a természetes személyek és más személyek személyi és vagyoni jogaival kapcsolatban felmerült azon polgári jogviták rendezését, amelyekben a felek rendelkezési jogát törvény nem korlátozza.

(2) E törvény hatálya nem terjed ki a külön törvényben szabályozott más közvetítõi vagy békéltetõi eljárásra, továbbá a választottbírósági eljárás során lefolytatandó közvetítésre.

(3) Nincs helye e törvény szerinti közvetítõi eljárásnak a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) XVI-XVIII., XX-XXI. és XXIV-XXV. fejezetei alá tartozó ügyekben. A Pp. XV. fejezete alá tartozó ügyekben a bíróság döntése szükséges a házasság érvényességének, illetõleg létezésének, vagy nemlétezésének megállapításához, továbbá a házasság érvénytelenítéséhez és a házasság felbontásához.

2. § A közvetítés e törvény alapján lefolytatott olyan sajátos permegelõzõ, konfliktuskezelõ, vitarendezõ eljárás, amelynek célja - összhangban az 1. § (1) bekezdésében foglaltakkal - a vitában érdekelt felek kölcsönös megegyezése alapján a vitában nem érintett, harmadik személy (a továbbiakban: közvetítõ) bevonása mellett a felek közötti vita rendezésének megoldását tartalmazó megállapodás létrehozása.

3. § A közvetítõ feladata, hogy a közvetítés során lelkiismeretesen, legjobb tudása szerint közremûködjön a felek közötti vitát lezáró megállapodás létrehozásában.

II. FEJEZET

A közvetítõ mûködése

4. § Az Igazságügyi Minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) a közvetítõkrõl és a közvetítõket foglalkoztató jogi személyekrõl vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokról (a továbbiakban: jogi személyekrõl) közvetítõi névjegyzéket (a továbbiakban: névjegyzék) vezet.

5. § (1) A névjegyzékbe kérelemre fel kell venni azt a természetes személyt, aki

a) felsõfokú végzettséggel és annak megfelelõ legalább öt éves igazolt szakmai gyakorlattal rendelkezik,

d) nem esik a (2) bekezdésben vagy egyéb jogszabályban foglalt kizáró ok alá.

(2) Nem vehetõ fel a névjegyzékbe az a természetes személy, aki cselekvõképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll vagy gondokság alá helyezés nélkül cselekvõképtelen [a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 14. § (1) bekezdés, 15. § (1) bekezdés, 17. §].

(3) A névjegyzékbe kérelemre fel kell venni azt a jogi személyt, amelynek

b) van közvetítõi tevékenység folytatására feljogosított tagja vagy munkaviszony, továbbá munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében ilyen személyt (a továbbiakban együtt: alkalmazott) foglalkoztat, és ennek az alkalmazottnak közvetítõi tevékenysége nem szünetel.

6. § (1) A névjegyzék tartalmazza a természetes személy

c) felsõfokú és egyéb szakirányú végzettségét igazoló diplomájának, oklevelének, szakvizsgájának számát, keltét, tudományos fokozatát, a szakmai gyakorlat idõtartamát, a közvetítõi tanfolyam (továbbképzõ tanfolyam) elvégzését igazoló okirat számát, keltét,

e) közvetítõi tevékenysége megkezdésének, szünetelésének, megszûnésének idõpontját,

h) irodájának címét,

i) által megjelölt annak a jogi személynek a címét, amelynek alkalmazottjaként a közvetítõi tevékenységet folytatja, vagy a közvetítõi tevékenység folytatására megjelölt hely címét, ha az eltér a jogi személy székhelyétõl,

j) elérhetõségi címét (postacímét, telefon-, telefax-számát, e-mail címét),

(2) A névjegyzék tartalmazza továbbá a jogi személy

c) nyilvántartását vezetõ bíróság vagy egyéb hatóság (a továbbiakban együtt: hatóság) elnevezését, továbbá nyilvántartási számát,

d) az 5. § (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott alkalmazottjának az (1) bekezdésben felsorolt adatait,

e) által a közvetítõi tevékenység folytatására megjelölt hely címét, ha az eltér a székhelyétõl, és

f) névjegyzékbe vételének idõpontját, a határozat számát.

(3) A névjegyzék adatai a 6. § (1) bekezdés b), k), l) pontjaiban foglaltak kivételével - nyilvánosak, amelyeket a Minisztérium a világhálón tesz közzé.

(4) A nyilvános adatok jogszabályban meghatározott körét a Minisztérium az Igazságügyi Közlönyben is közzéteszi.

7. § (1) A természetes személy és a jogi személy alkalmazottja attól az idõponttól válik jogosulttá a közvetítõi tevékenység végzésére, amely idõponttal a természetes személy vagy a jogi személy a névjegyzékbe bejegyzést nyert.

(2) Közvetítõi tevékenységet a jogi személynek csak az az alkalmazottja végezhet, aki a névjegyzékben szerepel.

(3) A jogi személy közvetítõi tevékenységre feljogosított alkalmazottját e tevékenysége körében a jogi személy tagja, vezetõ tisztségviselõje nem utasíthatja.

8. § (1) A névjegyzékbe történõ felvétel iránti kérelmet a Minisztériumhoz kell benyújtani.

(2) A kérelemnek a 6. § (1) és (2) bekezdésében felsorolt adatokat kell - a 6. § (1) bekezdés d), és n), továbbá a 6. § (2) bekezdés f) pontjaiban foglaltak kivételével - tartalmaznia. A kérelemhez csatolni kell a 6. § (1) bekezdésének c), f) és m) pontjában írtak, és a jogi személy nyilvántartásba vételének igazolására szolgáló okiratokat - cég esetében 3 hónapnál nem régebbi cégkivonatot, a létesítõ okiratot - vagy azok hiteles másolatát.

(3) Ha a kérelem hiányos, a Minisztérium a kérelmezõt 30 napos határidõ megjelölésével a hiányok pótlására hívja fel. Ebben az esetben a 23. § (1) bekezdésében megjelölt határidõ a hiányok pótlására elõírt határidõvel meghosszabbodik.

(4) Az igazságügy-miniszter a kérelmet elutasítja, ha az iratokból megállapítható, hogy a kérelmezõ a törvényben meghatározott feltételek hiánya miatt a névjegyzékbe nem vehetõ fel, továbbá, ha a kérelmezõ hiánypótlási kötelezettségének a (3) bekezdésben megjelölt határidõben nem tett eleget.

9. § (1) A Minisztérium a közvetítõt a névjegyzékbe történt felvételét követõ 30 napon belül közvetítõi minõségének igazolására szolgáló közvetítõi igazolvánnyal látja el.

(2) Ha a névjegyzékbe felvételt nyert természetes személy jogi személy alkalmazottjaként jogosult a közvetítõi tevékenység folytatására, az igazolvány a jogi személy elnevezését is tartalmazza.

10. § (1) A természetes személy közvetítõi tevékenységét szüneteltetheti.

(2) A természetes személy a szüneteltetés tényét a szüneteltetés megkezdését megelõzõ 30 nappal köteles a Minisztériumnak bejelenteni, annak a névjegyzékben történõ feltüntetése érdekében.

(3) A természetes személy csak abban az esetben kérheti a szüneteltetést, ha folyamatban lévõ közvetítõi eljárásban nem vesz részt.

(4) A Minisztérium a szüneteltetés befejezésének tényét a természetes személy bejelentése alapján tünteti fel a névjegyzékben.

11. § (1) A természetes személyt törölni kell a névjegyzékbõl, ha

a) az 5. § (1) bekezdésében írt feltételek a névjegyzékbe történt felvételt követõen megszûntek, vagy utóbb megállapításra kerül, hogy a felvételkor sem voltak meg,

b) a közvetítõi feladatainak ellátására képtelenné válik,

c) az igazságügy-miniszter a törlést határozatával elrendelte,

d) azt a természetes személy kéri, vagy

(2) A jogi személyt a névjegyzékbõl törölni kell, ha

b) nem felel meg az 5. § (3) bekezdésében foglaltaknak,

c) a közvetítõi tevékenység folytatására feljogosított valamennyi alkalmazottjának a közvetítõi tevékenysége szünetel,

d) az igazságügy-miniszter a törlést határozatával elrendelte, vagy

e) azt a jogi személy kéri.

(3) A természetes személy és a jogi személy csak akkor kérheti a névjegyzékbõl való törlést, ha folyamatban lévõ közvetítõi eljárásban nem vesz részt.

12. § (1) A természetes személy és a jogi személy a névjegyzékbõl hivatalból való törlésrõl szóló határozat kézhezvételét követõ 8 napon belül köteles a folyamatban lévõ közvetítõi eljárást megszüntetni és a felekkel elszámolni.

(2) A Minisztérium a névjegyzékbõl való törlésrõl szóló határozat kézbesítését követõ 8 napon belül a természetes személy közvetítõi igazolványát visszavonja, aki azt a Minisztérium felszólítására köteles átadni.

13. § A közvetítõ köteles külön jogszabályban elõírt idõszakonként továbbképzésben részt venni.

14. § A természetes személy és a jogi személy a névjegyzékben nyilvántartott adataiban bekövetkezett változásokat a változástól számított 15 napon belül köteles bejelenteni a Minisztériumnak.

15. § (1) A közvetítõ (a jogi személy nevében eljáró közvetítõ esetében a jogi személy) köteles évente, folyamatos sorszámozással ellátott nyilvántartást vezetni a lefolytatott közvetítõi eljárásokról.

(2) A nyilvántartásnak tartalmaznia kell

a) a közvetítõ felkérésének, az elsõ közvetítõi megbeszélésnek, a közvetítõi eljárás megindításának és az eljárásban megtartott közvetítõi megbeszéléseknek az idõpontját, idõtartamát,

c) a közvetítõi eljárás eredményessége esetén a megállapodás aláírásának idõpontját,

d) a közvetítõi eljárás eredménytelensége esetén a közvetítõi eljárás befejezésének indokát, idõpontját,

e) annak feltüntetését, hogy az eljárásban jogi képviselõ (meghatalmazott) részt vett-e, jogi képviselõ részvétele esetén nevét, elérhetõségi címét, és

f) az eljárásban felszámított díj és költségek összegét.

16. § A közvetítõ (a jogi személy nevében eljáró közvetítõ esetében a jogi személy) minden tárgyévet követõ év január 31. napjáig köteles adatszolgáltatást teljesíteni a Minisztérium részére a tárgyévben lefolytatott közvetítõi eljárások, az eljárások során létrejött megállapodások számáról, az eredménytelenül zárult eljárások számáról (az ok megjelölésével), és a vita jellegérõl.

17. § Ha a Minisztérium a hivatalból indított vizsgálata során a továbbképzési, az adatváltozás bejelentésével, a nyilvántartás vezetésével vagy az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésével összefüggõ hiányosságokat állapít meg, 30 napos határidõ tûzésével felhívja az érintettet a hiányok pótlására. A határidõ egy esetben 30 nappal meghosszabbítható.

III. FEJEZET

A KÖZVETÍTÕI MÛKÖDÉS ELLENÕRZÉSE

18. § (1) A Minisztérium jogosult hivatalból vagy a közvetítõi eljárásban érintettek (a felek, a szakértõ, a közvetítõi eljárásban meghallgatott más harmadik személy) kezdeményezése alapján a névjegyzékbe felvett természetes személynek és a jogi személynek (e fejezetben a továbbiakban: közvetítõ) a közvetítéshez kapcsolódó mûködése rendszeres és eseti ellenõrzésére.

(2) A vizsgálat megkezdésérõl a közvetítõt a Minisztérium írásban értesíti. Ha a vizsgálat bejelentés alapján indul, a Minisztérium értesítésével megküldi a bejelentést tartalmazó irat másolatát is, és felhívja a közvetítõt 30 napos határidõvel igazoló jelentés benyújtására. A határidõ kérelemre egy alkalommal további 30 nappal meghosszabbítható.

(3) Az igazoló jelentés benyújtásának elmulasztása nem akadálya az eljárás lefolytatásának.

19. § (1) A vizsgálatot a Minisztérium részérõl a Szervezeti és Mûködési Szabályzatában meghatározott alkalmazottja (a továbbiakban: vizsgálóbiztos) folytatja le.

(2) Vizsgálóbiztosként nem járhat el az a személy,

a) aki közvetítõként sem járhatott volna el [26. § (1) bek.],

b) aki az eljárás alá vont közvetítõt foglalkoztató jogi személy alkalmazottja, vagy vezetõje, vagy az õt foglalkoztató jogi személy a közvetítõt foglalkoztató jogi személlyel vagy az érintett felek bármelyikével összefonódásban lévõ szervezet (685/B. §), továbbá

c) az eljárás alá vont közvetítõnek (jogi személy esetében a nevében eljáró tagjának vagy alkalmazottjának és vezetõjének) a hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont].

(3) A vizsgálóbiztos haladéktalanul köteles bejelenteni, ha vele szemben kizáró ok áll fenn.

20. § (1) A bejelentésre indult eljárásban a vizsgálat során a közvetítõt (jogi személy esetében a jogi személy nevében közvetítõként eljárt alkalmazottat) és szükség szerint a jogi személy vezetõjét személyesen meg kell hallgatni. A hivatalból indult vizsgálat során a közvetítõ kérelmére a személyes meghallgatás lehetõségét biztosítani kell.

(2) A vizsgálóbiztos a személyes meghallgatásról jegyzõkönyvet vesz fel, amelyet a vizsgálóbiztos és a jegyzõkönyvvezetõ ír alá.

(3) A vizsgálat során a közvetítõnek joga van a képviseletre. A közvetítõ és jogi képviselõje az iratokba bármikor betekinthet.

(4) Ha a közvetítõ a személyes meghallgatáson nem vesz részt, és távolmaradását nem menti ki, a vizsgálóbiztos az eljárást lefolytatja. Ha a közvetítõ a távolmaradását kimenti, a vizsgálóbiztos új idõpontot tûz ki, és errõl a közvetítõt írásban értesíti. Ha a közvetítõ a megismételt személyes meghallgatáson - függetlenül attól, hogy távolmaradását kimentette-e - nem vesz részt, a vizsgálóbiztos az eljárást lefolytatja.

21. § (1) A vizsgálóbiztos a vizsgálat befejezését követõen az ügyet elõterjeszti döntésre az igazságügy-miniszternek.

(2) Ha a vizsgálat során kötelezettségszegés megállapítására nem került sor, az igazságügy-miniszter az eljárást megszünteti.

(3) Ha a vizsgálat során megállapítást nyer, hogy a közvetítõ a törvényben meghatározott kötelezettségeit megszegte, vagy azoknak nem tett eleget, az igazságügy-miniszter figyelmezteti a közvetítõt a törvényes rendelkezések betartására.

(4) Ha a közvetítõ a törvényben meghatározott kötelezettségeit ismételten vagy súlyosan megszegi, vagy annak a figyelmeztetés ellenére nem tesz eleget, az igazságügy-miniszter a közvetítõt törli a névjegyzékbõl.

22. Ha az igazságügy-miniszter határozatával a jogi személyt törli a névjegyzékbõl, a Minisztérium tájékoztatja a jogi személy alkalmazottjaként közvetítõi tevékenységet folytató, a vizsgálattal nem érintett természetes személyt, hogy a jogi személy törlését követõen csak akkor szerepelhet a névjegyzékben és folytathatja közvetítõi tevékenységét, ha a Minisztériumnak 30 napon belül bejelenti, hogy

23. § (1) Az igazságügy-miniszter a névjegyzékbe való felvételrõl, a felvételi kérelem elutasításáról, a változások átvezetésérõl a kérelem benyújtásától, továbbá a Minisztérium által lefolytatott vizsgálat során a 21. § (1) bekezdése szerinti elõterjesztéstõl számított 30 napon belül határozattal dönt. A határidõ egy ízben 30 nappal meghosszabbítható.

(2) Az (1) bekezdés alapján hozott határozat ellen fellebbezésnek nincs helye, de a természetes személy vagy a jogi személy a határozat felülvizsgálatát - a felvételrõl, továbbá ha a törlést a természetes személy vagy jogi személy kérte, a törlésrõl szóló határozat kivételével - a kézhezvételtõl számított 30 napon belül kérheti a bíróságtól. A bíróság a kérelemrõl nemperes eljárásban határoz. Ha a törvénybõl vagy az eljárás nemperes jellegébõl más nem következik, a bíróság eljárásában a Pp. rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni.

(3) A (2) bekezdés szerinti kérelem elbírálása a Fõvárosi Bíróság hatáskörébe tartozik. A bíróság az ügyben a kérelem benyújtásától számított 60 napon belül határoz. A bíróság a jogszabálysértõ határozatot hatályon kívül helyezi és szükség esetén új eljárás lefolytatását rendeli el.

IV. FEJEZET

A KÖZVETÍTÕI ELJÁRÁS

24. § (1) A felek közös megegyezés alapján az általuk választott természetes személyhez vagy jogi személyhez írásban eljuttatott kérelemmel kezdeményezhetik a közvetítõ felkérését. A felek bonyolultabb megítélésû ügy elintézésére egyidejûleg több természetes személy vagy jogi személy felkérését is kezdeményezhetik.

(2) A jogi személy a kérelemben foglaltak figyelembevételével nevezi meg az ügyben a jogi személy nevében közvetítõként eljáró alkalmazottját.

(3) A kérelemben meg kell jelölni:

a) a felek nevét, elnevezését, lakhelyét vagy székhelyét, tartózkodási helyét,

b) a közvetítésre felkért természetes személy nevét, vagy a jogi személy megnevezését,

c) ha a felet meghatalmazott képviseli, a meghatalmazott nevét, címét,

e) a felek által az eljárás során használni kívánt idegen nyelvet.

(4) A kérelemben a feleknek nyilatkozniuk kell arról, hogy közös megegyezésük alapján a közöttük fennálló vitás ügy megoldását közvetítõi eljárás keretében kívánják rendezni.

25. § (1) A természetes személy, továbbá a jogi személy nevében eljáró alkalmazott - a jogi személy vezetõjével egyeztetve - a kérelem kézhezvételét követõ 8 napon belül köteles írásban nyilatkozni arról, hogy a felkérést elfogadja-e. Ha a felek által felkért természetes személy, továbbá a jogi személy nevében eljáró alkalmazott a felkérést elfogadja, a közvetítõi eljárás lefolytatására mint közvetítõ, õ jogosult.

(2) A közvetítõ a felkérést a 26. § (1) bekezdésében foglaltak szerinti összeférhetetlenség esetén köteles visszautasítani, egyéb akadályoztatás esetén pedig visszautasíthatja.

26. § (1) A közvetítõ nem járhat el, ha

a) valamelyik felet képviseli, vagy a felkérést megelõzõ öt éven belül képviselte,

c) ha az õt foglalkoztató jogi személy a felek bármelyikével összefonódásban lévõ szervezet (Ptk. 685/B. §),

d) a felek bármelyikével munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, továbbá tagsági viszonyban áll, vagy a felkérést megelõzõ öt éven belül állt, vagy

(2) A felek ellenkezõ megállapodása hiányában az a személy, aki közvetítõként, a felek képviselõjeként vagy szakértõként részt vett a közvetítõi eljárásban, továbbá tevékenységét szüneteltetõ közvetítõ, abban a jogvitában, amely a közvetítõi eljárás tárgya volt, vagy az annak alapjául szolgáló vagy az azzal összefüggõ szerzõdésbõl, egyéb jogviszonyból keletkezett, nem járhat el

a) választottbíróként,

b) valamelyik fél képviselõjeként, vagy

c) szakértõként.

27. § (1) A közvetítõt - ha törvény másként nem rendelkezik - titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tényt és adatot illetõen, amelyrõl a közvetítõi tevékenységével összefüggésben szerzett tudomást.

(2) A közvetítõ titoktartási kötelezettsége a közvetítõi tevékenység megszûnése után is fennáll.

28. § (1) A közvetítõ tevékenységéért díj jár és igényt tarthat a felmerült költségei megtérítésére, továbbá a díj és költségek elõlegezésére is.

(2) Az egyes ügyekben felszámítandó díj összegében a természetes személy vagy jogi személy és a felek szabadon állapodnak meg.

29. § (1) Ha a közvetítõ elfogadta a felkérést, a 25. § (1) bekezdése szerinti, a felekhez intézett elfogadó nyilatkozatában meghívja a feleket az elsõ közvetítõi megbeszélésre és tájékoztatja õket a képviselet lehetõségérõl.

(2) A feleket meghatalmazás alapján nagykorú, cselekvõképes személy vagy jogi képviselõ képviselheti. A feleknek, jogi személy fél esetében pedig a képviseletére feljogosított személynek az elsõ közvetítõi megbeszélésen és a megállapodás megkötésekor és aláírásakor személyesen, együttesen meg kell jelenniük.

(3) A közvetítõ az elsõ közvetítõi megbeszélést a névjegyzékben a közvetítõi tevékenység folytatására megjelölt helyiségben tartja. A közvetítõ és a felek kihelyezett közvetítõi megbeszélés tartásában is megállapodhatnak.

30. § Ha a felek bármelyike az elsõ közvetítõi megbeszélésen személyesen nem jelenik meg, a közvetítõ a közvetítõi eljárást nem indítja meg.

31. § (1) A közvetítõ az elsõ közvetítõi megbeszélésen tájékoztatja a feleket

b) a hatékony megegyezési lehetõségek feltárásához vezetõ folyamatról,

d) a személyét és az eljárásba szükség szerint bevont szakértõt terhelõ titoktartási kötelezettségrõl,

e) arról a lehetõségrõl, hogy a felek a személyüket terhelõ titoktartási kötelezettségrõl külön megállapodhatnak,

f) arról a tényrõl, hogy mint közvetítõ az ügyben - ha azt az ügy jellege megkívánja - csak az ügyhöz kapcsolódó joganyagot, szakmai tényeket ismertetheti,

g) a 33. §, a 34. § (4) és a 37. § (3) bekezdésében foglaltakról.

(2) Ha az elsõ közvetítõi megbeszélésen a felek változatlanul kérik a közvetítõi eljárás lefolytatását, a Melléklet szerinti nyilatkozatot aláírásukkal látják el. A nyilatkozatban a felek külön megállapodhatnak a személyüket terhelõ titoktartási kötelezettségrõl, továbbá a közvetítõ és a felek megállapodnak az eljárás során felmerülõ költségek, díjak elõlegezésének és megfizetésének módjáról, ideértve az elállás és megszüntetés eseteit is.

(3) Külön megállapodás hiányában a fél az eljárásban való részvételével felmerült költségeit (pl.: utazás), valamint az általa meghallgatni kért személy költségeit maga viseli. A közvetítõ közvetítõi díját és költségeit, továbbá a szakértõ díját és költségeit - eltérõ megállapodás hiányában - a felek egymás között egyenlõ arányban viselik.

32. § (1) A 31. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozat aláírásával a közvetítõi eljárás megindul.

(2) A közvetítõi eljárás megindítása az elévülést megszakítja. A közvetítõi eljárás eredményes befejezése után az elévülésre a Ptk. 327. §-a (1) és (2) bekezdésében, a közvetítõi eljárás eredménytelensége esetén a Ptk. 326. §-a (2) bekezdésében foglaltak irányadóak.

33. § Ha a felek között ugyanabból a jogalapból származó bírósági eljárás folyik, a felek kötelesek a szünetelés iránti, együttes kérelmüket a bírósághoz benyújtani és a szünetelés tényét a közvetítõ elõtt igazolni.

34. § (1) A közvetítõi eljárásban a közvetítõ a feleket részletesen meghallgatja, biztosítva, hogy a felek egyenlõ elbánásban részesüljenek. Ennek során a felek kifejthetik érdekeik alapján kialakított álláspontjukat és a rendelkezésükre álló iratokat is bemutathatják.

(2) Az elsõ közvetítõi megbeszélést követõ egyes megbeszéléseken a feleknek - ha másként nem állapodnak meg - személyesen is jelen kell lenniük.

(3) A felek megállapodásától függõen a közvetítõ a közvetítõi eljárást a felek együttes jelenlétében vagy külön-külön tartott megbeszélések formájában egyaránt lefolytathatja.

(4) A közvetítõ az egyik féltõl kapott tájékoztatást közölheti a másik féllel annak érdekében, hogy a másik fél ennek figyelembevételével álláspontját kialakíthassa, elõadhassa, kivéve, ha a tájékoztatást adó fél nyilatkozata szerint a tájékoztatás nem hozható a másik fél tudomására.

35. § (1) A közvetítõ a felek egyetértésével szakértõt vehet igénybe. Szakértõként bárki eljárhat, aki a kérdés elbírálása szempontjából kellõ szakértelemmel rendelkezik, és akinek a személyében a felek megegyeznek. A szakértõre a közvetítõ összeférhetetlenségére és a titoktartási kötelezettségére vonatkozó szabályokat megfelelõen alkalmazni kell.

(2) A szakértõ a felkérés kézhezvételétõl számított 8 napon belül írásban értesíti a közvetítõt a felkérés elfogadásáról vagy visszautasításáról, és a felkérés elfogadása esetén arról is nyilatkozik, hogy az ügyben érdektelen, illetve nem elfogult.

(3) A szakértõ a szakértõi véleményt a rendelkezésére bocsátott iratok alapján a felkérés kézhezvételétõl számított 30 napon belül írásban terjeszti elõ. A határidõ a felek egyetértésével egy alkalommal meghosszabbítható. A felek megállapodásától függõen a szakértõ a közvetítõi megbeszélésen személyesen is részt vehet.

(4) A szakértõ tevékenységéért szakértõi díj és költségtérítés jár.

36. § A közvetítõ a felek kérésére a közvetítõi eljárásban a vitás ügy körülményeirõl tudomással bíró más személyeket is meghallgathat.

37. § (1) A közvetítõi eljárás befejezõdik

a) ha a felek a bírósági eljárás szünetelésének tényét a közvetítõ elõtt nem igazolják,

b) a megállapodás aláírásának napjával,

c) azon a napon, amelyen az egyik fél közli a másik féllel és a közvetítõvel, hogy a közvetítõi eljárást befejezettnek tekinti,

d) azon a napon, amelyen a felek egybehangzóan kijelentik a közvetítõ elõtt, hogy kérik a közvetítõi eljárás befejezését, vagy

e) a nyilatkozat aláírásának napjától számított négy hónap elteltével.

(2) A közvetítõ a felek együttes jelenlétében megkötött megállapodást a közvetítõi eljárás lefolytatására választott nyelven írásba foglalja, és a megállapodást tartalmazó okiratot a feleknek átadja. A megállapodást a közvetítõ és az együttesen, személyesen jelen lévõ felek aláírásukkal látják el.

(3) Ha a közvetítõi eljárásban jogtanácsos, közjegyzõ vagy ügyvéd vett részt közvetítõként, az eljárás során létrejött, írásba foglalt megállapodás alapján joghatás kiváltására alkalmas okiratot nem készíthet és a közvetítõ jogtanácsosként vagy ügyvédként annak ellenjegyzésére sem jogosult.

(4) Ha a megállapodásban névcsere, hibás név- vagy számelírás, számítási hiba vagy más hasonló elírás történt, a felek együttes kérelme alapján a közvetítõ - a kérelem kézhezvételét követõ - 15 napon belül kijavítja a megállapodást.

38. § (1) A közvetítõi eljárásban létrejött megállapodás nem érinti a feleknek azt a jogát, hogy a vitás ügyben igényüket bírósági vagy választottbírósági eljárás keretében érvényesítsék.

(2) Ha törvény másként nem rendelkezik és a felek másként nem állapodtak meg, a közvetítõi eljárás befejezését követõen indult bírósági vagy választottbírósági eljárásban a felek nem hivatkozhatnak

a) a másik fél által, a vita lehetséges megoldásával összefüggésben a közvetítõi eljárásban kifejtett álláspontra, javaslatra, és

b) a másik félnek a közvetítõi eljárásban tett elismerõ, joglemondó nyilatkozatára.

39. § (1) A közvetítõi eljárás befejezésével egyidejûleg a közvetítõ a felekkel elszámol.

(2) A közvetítõ (a jogi személy nevében eljáró közvetítõ esetében a jogi személy) a díj és költségek megfizetését (elõlegezését) ha számlaadásra kötelezett, számla, ha számlaadásra nem kötelezett, átvételi elismervény kiállításával igazolja.

40. § (1) A közvetítõ (a jogi személy nevében eljáró közvetítõ esetében a jogi személy) a közvetítõi eljárás megindítását igazoló nyilatkozatot, a létrejött megállapodást, vagy az eredménytelenül zárult eljárásról (az ok megjelölésével) készített feljegyzést az eljárás befejezését követõ 10 évig köteles megõrizni.

(2) A felek költségére - kérelmük alapján - a közvetítõ az õrzési idõ alatt az iratokról egyszerû másolatot adhat ki.

V. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

41. § Ez a törvény a kihirdetését követõ 90. napon lép hatályba.

42. § A névjegyzékbe 2005. január 1. napját megelõzõen felvett kérelmezõt ezen idõpontot követõen a közvetítõi tanfolyam elvégzése igazolásának hiányában törölni kell a névjegyzékbõl.

43. § Felhatalmazást kap az igazságügy-miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg

a) az oktatási miniszterrel együttesen a közvetítõi képesítés követelményeit, a képesítés megszerzésének módját és a közvetítõi tanfolyamra vonatkozó szabályokat,

b) a közvetítõi igazolvány kiadására vonatkozó szabályokat, valamint az igazolvány tartalmi elemeit és formai kellékeit,

44. § (1) A Pp. 80. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Ha a közvetítõi eljárásban létrejött megállapodás ellenére a megállapodással rendezett jogvita tárgyában a megállapodást megkötõ felek bármelyike a bírósághoz fordul, a pert indító fél a per eldöntésére való tekintet nélkül kötelezhetõ a perben felmerült valamennyi költség megfizetésére. A perköltségviselés általános szabályai irányadóak, ha a felperes kizárólag a megállapodásban foglaltak iránt, annak nem teljesítése miatt indít pert."

(2) A Pp. 121. §-ának (1) bekezdése a következõ f) ponttal egészül ki:

[A pert keresetlevéllel kell megindítani; a keresetlevélben fel kell tüntetni])

"f) a felek közötti jogvitában közvetítõi eljárás volt-e folyamatban."

(3) A Pp. 170. §-ának (1) bekezdése a következõ d) ponttal egészül ki:

[A tanúvallomást megtagadhatja:]

"d) a jogvitával érintett ügyben lefolytatott közvetítõi eljárásban eljárt közvetítõ, szakértõ."

45. § A közjegyzõkrõl szóló 1991. évi XLI. törvény 7. §-ának (3) bekezdése a következõ c) ponttal egészül ki:

[A 24/A. §-ban foglaltakon kívül nem esik az (1) bekezdés tilalma alá]

"c) külön törvényben szabályozott közvetítõi eljárásban folytatott közvetítõi tevékenység."

46. § Az ügyvédekrõl szóló 1998. évi XI. törvény 5. §-ának (3) bekezdése a következõ g) ponttal egészül ki:

"g) külön törvényben szabályozott közvetítõi eljárásban folytatott közvetítõi tevékenység."

Melléklet
a közvetítõi tevékenységrõl szóló 2002. évi ... törvényhez

N y i l a t k o z a t

Alulírottak

................................................................................................................................................................................................................kijelentik, hogy a 2002. évi.......törvényben foglaltak szerint a közöttük fennálló vitát ( a vita jellege:....................) közvetítõi eljárás keretében megállapodással kívánják rendezni. Elfogadják a közvetítõ által ismertetett eljárási szabályokat, és azok betartásával vesznek részt az eljárásban.

A felek kijelentik, hogy rendelkeznek a vitás helyzet megoldásához és a nyilatkozat aláírásához szükséges jogkörrel.

A felek az alábbiak szerint állapodnak meg az eljárás alatt és annak befejezését követõen személyüket terhelõ titoktartási kötelezettségrõl, az eljárásban elhangzott nyilatkozatoknak az eljárás befejezését követõen történõ felhasználásáról:

............................................................................................................................................................................................................

A felek az alábbiak szerint állapodnak meg a felmerülõ költségek és díjak elõlegezésérõl:

............................................................................................................................................................................................................

A felek az alábbiak szerint állapodnak meg a felmerülõ költségek és díjak viselésérõl:

........................................................................................................

........................................................................................................

Dátum:

Az Országos Ítélõtábla székhelyének és illetékességének megállapításáról, valamint az igazságszolgáltatás mûködését érintõ egyes törvények módosításáról szóló 1999. évi CX. törvényhez kapcsolódó feladatokat meghatározó 102/1999. (XII. 18.) OGY határozat felkérte a Kormányt, hogy vizsgálja meg a polgári jogi jogviták bíróságon kívüli rendezésének további lehetõségét, különös tekintettel a szerzõdési kikötésen alapuló permegelõzõ egyeztetések fórumainak kialakítására, és a vizsgálat eredményének megfelelõen dolgozza ki az erre vonatkozó jogi szabályozást.

A polgári jogviták bíróságon kívüli rendezésének szabályozása elsõsorban azért került elõtérbe, mert az az érdekelt felek ügyére sokkal gyorsabb és olcsóbb megoldással szolgálhat, másrészt, mert a közismerten túlterhelt bíróságok tehermentesítését jelentheti, de ezen túlmenõen hozzájárul a hazai konfliktuskezelõ kultúra kialakításához és megszilárdításához is. E gondolat jegyében készült el a közvetítõi tevékenység, vagyis a permegelõzõ közvetítés szabályozása.

A jogviták peren kívüli rendezésére két módszer kínálkozik, a nyugat-európai országokban és az Egyesült Államokban mindkettõ alkalmazására találunk példát. Az egyik az arbitrációs eljárás, amelynek során választottbíróságként mûködõ testület bírálja el az ügyet. Ennek az eljárásnak a rendes bírósági eljárással szemben legfõbb elõnye, hogy a felek szabadon választják meg az eljáró tanácsot, az eljárási szabályok valamelyest egyszerûbbek, mint a rendes bírósági eljárásban, relatíve olcsóbb az eljárás, biztosított a konkrét ügyben a magas szintû szakértelem, az elsõfokon meghozott jogerõs ítélet és a viszonylag gyors és egyszerû végrehajthatóság jelentõsen meggyorsíthatja az ügy lezárását. Ez utóbbinak különösen nagy a jelentõsége a nemzetközi vitákban, hiszen a világ államainak többsége által aláírt New-York-i Konvenció lehetõséget biztosít arra, hogy a pervesztes fél országában a megítélt követelés gyorsan végrehajtásra kerüljön. Az arbitrációs eljárás sok tekintetben hasonlít a bírósági eljáráshoz, hiszen a választottbíróság ugyanúgy bizonyítást folytat le, vizsgálja a jogellenességet, felróhatóságot és megállapítja a kártérítés összegét stb.

A jogviták rendezésére másik lehetséges megoldás a mediációs típusú eljárás bevezetése. Ennek lényege, hogy a közvetítést végzõ személy legfontosabb feladata az, hogy a feleket hozzásegítse a jogvita egyezséggel történõ lezárásához. Ebben az eljárásban a közvetítõként eljáró személy nem vizsgálja a felróhatóságot, jogellenességet, nem állapít meg felelõsséget, hanem csupán mediálja, közvetíti az egyezség létrejöttét. Az eljárás teljes egészében a felek önkéntességén alapul, minden mozzanatához a felek megegyezése szükséges.

A mediáció (közvetítés) tehát a konfliktus megoldásának útja, azaz olyan eljárás, amelyben a semleges, kompetens és a konfliktussal nem érintett személy (közvetítõ) módszeres kommunikációs stratégia felhasználásával a vitában álló feleket olyan helyzetbe hozza, hogy a saját felelõsségükre az általuk meghatározott célt, továbbá az egyezség létrehozásához vezetõ utat megtalálják, s így létrejöjjön a minden érintett számára elfogadható megegyezés. A megegyezés eltérõ jogokat és kötelezettségeket is megállapíthat azoktól, amelyek a feleket egy bírósági eljárás során egyébként megilletnék.

A közvetítés lényeges eleme, hogy a szembenálló feleket a közvetítõ a lehetõ legmegfelelõbb megoldáshoz juttassa el, melynek eredményessége esetében egyezség, részegyezség, megállapodás jön létre.

Hatályos jogunkban mind az arbitrációs, mind pedig a mediációs típusú eljárás egyes részterületeken történõ szabályozásával és annak bevezetésével ismertté vált (a választottbírósági eljárást az 1994. évi LXXI. törvény szabályozza, a sportról szóló 2000. évi CXLV. törvény létrehozta a Sport Állandó Választott Bíróságot, átmenetet képvisel a két eljárás között a fogyasztóvédelemrõl szóló 1997. évi CLV. törvény, továbbá a Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény rendelkezései alapján létrehozott Munkaügyi Közvetítõi és Döntõbírói Szolgálatra vonatkozó szabályozás, míg a mediációs típusú eljárást az egészségügyi közvetítõi eljárásról szóló 2000. évi CXVI. törvény szabályozza).

A közvetítõi tevékenységre vonatkozó szabályozás kidolgozásának egyik lényeges célja, hogy szélesebb körben tegye ismertebbé a (mediációs) közvetítõi eljárás igénybevételének lehetõségét.

A közvetítõi tevékenység bevezetésével összefüggésben nem áll fenn kifejezett jogharmonizációs kötelezettség az Európai Közösségek joganyagával. A tárgykörnek ugyanakkor nagy szerepe van a hatékonyan mûködõ igazságszolgáltatás feltételeinek biztosításában, mely követelmény teljesítése európai integrációs szempontból is kiemelkedõ jelentõséggel bír. Az Európai Unióhoz történõ csatlakozás egyik politikai kritériuma, továbbá az Unió tagállamai közti igazságügyi együttmûködés alapfeltétele ugyanis az, hogy a tagállami igazságszolgáltatás hatékonyan mûködõ szervezetrendszer legyen. A szabályozás e cél érvényesítéséhez hozzájárul.

A törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) a közvetítõi eljárás bevezetésénél elsõdleges szempontként annak perelhárító jellegére helyezi a hangsúlyt, oly módon, hogy egy sajátos permegelõzõ, konfliktuskezelõ, vitarendezõ eljárásra vonatkozó alapvetõ rendelkezések meghatározásával elõsegítse a természetes személyek és más személyek személyi és vagyoni jogaival kapcsolatban felmerült azon polgári jogviták rendezésének szabályait, amelyekben a felek rendelkezési jogát törvény nem korlátozza. Ennek elsõdleges indoka, hogy a személyi és vagyoni jogokkal összefüggésben számos olyan kérdés merülhet fel, amelyekben a konfliktushelyzet további élezõdése helyett egy semleges és a konfliktussal nem érintett személy, a közvetítõ segítségével létrejöhet a felek számára elfogadható megegyezés.

Nem terjed ki a Javaslat szerinti szabályozás a külön törvényben szabályozott közvetítõi vagy békéltetõi eljárásra, továbbá a választottbírósági eljárás során lefolytatandó közvetítésre sem.

A Javaslat szerint nincs helye közvetítõi eljárásnak a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) XVI-XVIII. és a XX-XXV. fejezetei alá tartozó ügyekben. Ennek elsõdleges indoka, hogy a közvetítõi eljárás alá nem vonható, a felsorolt fejezetek alá tartozó ügyekben speciális rendelkezések szabályozzák az eljárást. Így például részben hivatalból történõ bizonyításnak van helye, meghatározott esetekben a bíróság köteles a feleket személyesen meghallgatni, ügygondnok rendelése, döntés kereseti kérelem hiányában is, az eljárás célja nem közvetlenül a felek közötti anyagi jogvita bírósági úton történõ rendezése, hanem a közigazgatási eljárás törvényességének biztosítása a határozat felülvizsgálatával stb. Lehetõséget biztosít azonban a Javaslat a Pp. XV., XIX. és XXIII. fejezetei alá tartozó ügyekben (házassági, fizetési meghagyásos eljárással érintett és munkaügyi perek) a közvetítõi eljárás lefolytatására, tekintettel arra, hogy ezen ügycsoportoknál számos olyan kérdés merülhet fel, amelyekben a konfliktushelyzet további élezõdése helyett egy semleges és a konfliktussal nem érintett személy, a közvetítõ segítségével létrejöhet a felek számára elfogadható megegyezés. A Javaslat ugyanakkor egyértelmûvé teszi, hogy a közvetítõi eljárás a bíróság által teendõ intézkedésekre, valamint a bíróság hatáskörébe utalt eljárási cselekményekre nem terjedhet ki, azokról a bíróságnak kell dönteni.

A közvetítés tehát a Javaslat szerint lefolytatott olyan sajátos permegelõzõ, konfliktuskezelõ, vitarendezõ eljárás, amelynek célja a vitában érdekelt felek kölcsönös megegyezése alapján a vitában nem érintett, harmadik személy, a közvetítõ bevonása mellett a felek közötti vita rendezésének megoldását tartalmazó megállapodás létrehozása.

A közvetítõnek tevékenysége során lelkiismeretesen, legjobb tudása szerint törekednie kell az ellenérdekû felek békítésének megkísérlésére, és a bírói út igénybevételének mellõzésével a felek közötti egyezség létrehozására. E tevékenység körében igen fontos szempont az emberismeret, a gyors helyzetfelismerés, a jó kommunikációs készség és konfliktuskezelõ képesség, így a közvetítõi tanfolyamot elvégzõ személyek hatékonyan és eredményesen irányíthatják és vezethetik a közvetítõi eljárást, kiegészítve a tanfolyamon szerzett tapasztalataikat a hivatásukban, szakmájukban megszerzett tudással és gyakorlattal.

A Javaslat szerint a közvetítõi névjegyzéket (a továbbiakban: névjegyzék) az Igazságügyi Minisztérium vezeti, annak érdekében, hogy a bevezetendõ új intézménybe vetett bizalmat és hitelességet erõsítse.

A Javaslat meghatározza a közvetítõk és a közvetítõket foglalkoztató jogi személyek névjegyzékbe történõ felvételéhez szükséges azon feltételeket, amelyek alapján megalapozott és objektív döntés születhet a névjegyzékbe történõ felvételrõl. A névjegyzékbe az a természetes személy kérheti felvételét, aki felsõfokú végzettséggel és a végzettséghez kapcsolódó öt éves szakmai gyakorlattal rendelkezik, valamint a közvetítõi tanfolyamot elvégezte. A jogi személy névjegyzékbe történõ felvételénél lényeges feltétel, hogy a jogi személy létesítõ okiratában a közvetítõi tevékenység feltüntetésre kerüljön és legyen közvetítõi tevékenység folytatására feljogosított tagja vagy munkaviszony, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében foglalkoztatott alkalmazottja (a továbbiakban együtt: alkalmazott), akinek közvetítõi tevékenysége nem szünetel. A Javaslat a névjegyzékbe történõ felvétel feltételei között nem nevesít olyan kizáró okot, amely egy adott tevékenység végzéséhez kapcsolódna, de értelemszerûen csak olyan természetes személy kérheti felvételét a névjegyzékbe, akinek a tevékenységére vonatkozó jogszabályok az e törvény alapján folytatott tevékenység végzését lehetõvé teszik, mivel így a közvetítõi tevékenységet folytató természetes személy semmilyen módon nem kerülhet a közvetítõi eljárással érintett ügyben olyan pozícióba, amely megkérdõjelezhetné az általa végzett közvetítõi tevékenység objektivitását. A Javaslat kizáró okként nevesíti azonban a cselekvõképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt állást és a gondokság alá helyezés nélküli cselekvõképtelenséget.

A Javaslat rögzíti a természetes személyek és jogi személyek azon adatainak körét, amelyeket az Igazságügyi Minisztérium a névjegyzékben szerepeltet, annak érdekében, hogy a közvetítõnek a névjegyzékbõl történõ kiválasztásakor a döntést megkönnyítse a közvetítõi eljárást kezdeményezõ felek részére. A Javaslat szerint a felvételi kérelemben mindenkor közölni kell a természetes személy nevét, jogi személy esetén elnevezését, az azonosításhoz szükséges adatok körében pedig a természetes személy születési helyét, idejét, anyja nevét, jogi személynél a nyilvántartását vezetõ hatóság elnevezését, nyilvántartási számát.

A névjegyzéknek a Javaslat által meghatározott nyilvános adatait az Igazságügyi Minisztérium a világhálón, míg a nyilvános adatok jogszabályban meghatározott körét az Igazságügyi Közlönyben is közzéteszi. Az Igazságügyi Közlönyben történõ megjelentetésnek részbeni indoka, hogy jelenleg még nem mindenki rendelkezik olyan számítógépes kapcsolattal, amellyel a világhálót elérheti, másrészt az Igazságügyi Közlönyben történõ megjelentetés is erõsítheti a közvetítõi tevékenységet folytatókkal szembeni hitelességet és bizalmat.

A Javaslat egyértelmûvé teszi, hogy közvetítõ csak természetes személy lehet, aki a névjegyzékbe történõ bejegyzéssel válik jogosulttá a közvetítõi tevékenység folytatására. A jogi személy alkalmazottja a közvetítõi tevékenység folytatására csak akkor válik jogosulttá, ha a névjegyzékbe mint természetes személyt, továbbá az õt foglalkoztató jogi személyt is bejegyezték. A jogi személy alkalmazottját közvetítõi tevékenysége körében a jogi személy tagja, vezetõ tisztségviselõje nem utasíthatja. Ennek elsõdleges indoka az, hogy a közvetítõi eljárásban a jogi személy nevében eljáró alkalmazott pártatlan és semleges maradhasson.

A Javaslat meghatározza a névjegyzékbe történõ felvételnél benyújtandó kérelem tartalmi kellékeit, egyben lehetõséget biztosít arra, hogy ha a kérelem hiányos, a kérelmezõ 30 napos határidõvel a hiányokat pótolhassa. A Javaslat rögzíti, hogy ha a kérelmezõ a törvényben meghatározott feltételek hiánya miatt a névjegyzékbe nem vehetõ fel, vagy ha hiánypótlási kötelezettségének a törvényben elõírt határidõben nem tesz eleget, az igazságügy-miniszter a kérelmet elutasítja.

A Javaslat értelmében a közvetítõt a névjegyzékbe történt felvételét követõen az Igazságügyi Minisztérium közvetítõi minõségének igazolására szolgáló igazolvánnyal látja el (a jogi személy alkalmazottjának igazolványa a jogi személy elnevezését is tartalmazza). Az igazolvány kiadásának indoka, hogy a közvetítõi eljárásban félként részt vevõ személyekben a közvetítõvel szembeni bizalmat erõsítse.

A Javaslat lehetõvé teszi a közvetítõi tevékenység szüneteltetését a természetes személyek részére. Ennek indoka, hogy bármikor elõfordulhatnak olyan helyzetek, amelyek átmeneti idõre nem teszik lehetõvé a tevékenység folytatását, és ezen átmeneti idõre nem indokolt, hogy a közvetítõ a névjegyzékbõl törlésre kerüljön. A szüneteltetés kérelmezésének egyetlen, a Javaslatban meghatározott feltétele az, hogy a közvetítõ folyamatban lévõ közvetítõi eljárásban nem vehet részt, így a közvetítõi eljárásban részt vevõ felek nem kerülhetnek a közvetítõ szüneteltetési kérelme miatt bizonytalan és kiszolgáltatott helyzetbe a közvetítõi eljárás lefolytatását illetõen. Az Igazságügyi Minisztérium a szüneteltetés befejezésének tényét a természetes személy bejelentése alapján tünteti fel a névjegyzékben.

A Javaslat nevesíti azokat az eseteket, amelyekben a természetes személyt és a jogi személyt a névjegyzékbõl törölni kell. A törlési okok között szerepel a névjegyzékbe történt felvételt követõen a felvételi feltételekben bekövetkezett változás, vagy ha utóbb az kerül megállapításra, hogy már a felvételkor sem voltak meg a felvételhez szükséges feltételek; ha az Igazságügyi Minisztérium a közvetítõi mûködés ellenõrzése során lefolytatott vizsgálatban határozatával a törlést elrendelte. A jogi személyek esetében a Javaslat értelmében kiemelendõ törlési ok, ha a hatóság a nyilvántartásából törli a jogi személyt, vagy valamennyi alkalmazottja közvetítõi tevékenysége szünetel. Azokban az esetekben, amikor a természetes személy vagy a jogi személy kéri a névjegyzékbõl történõ törlését, a Javaslat szerint nyilatkoznia kell, hogy folyamatban lévõ közvetítõi eljárásban nem vesz részt. E feltétel is biztosítja a közvetítõi eljárásban részt vevõ felek részére, hogy a közvetítõi eljárás lefolytatását illetõen ne kerülhessenek bizonytalan helyzetbe.

Amennyiben a közvetítõt az Igazságügyi Minisztérium hivatalból törli a névjegyzékbõl, a közvetítõnek 8 napon belül meg kell szüntetni az eljárást és a felekkel el kell számolnia. A Javaslatban megjelölt viszonylag rövid határidõ biztosítja a felek részére azt, hogy ha a közöttük fennálló vitát közvetítõi eljárás keretében kívánják továbbra is rendezni, azt egy újonnan kijelölt közvetítõ bevonásával minél elõbb újra megkezdhessék. A visszaélések elkerülése érdekében az Igazságügyi Minisztérium a névjegyzékbõl törölt közvetítõ igazolványát bevonja.

A Javaslat elõírja, hogy a névjegyzékbe történt bejegyzést követõen a közvetítõ köteles külön jogszabályban elõírt idõszakonként továbbképzésben részt venni. A továbbképzés célja, hogy a közvetítõi tevékenységet ellátó természetes személy a közvetítõi tevékenységhez kapcsolódó szakmai és gyakorlati ismereteit folyamatosan bõvítve, a nemzetközi tapasztalatokat megismerve gyakorolhassa közvetítõi mûködését.

A Javaslat rendelkezik arról, hogy a természetes személy és a jogi személy a névjegyzékben nyilvántartott adatokban bekövetkezett változásokat a változástól számított 15 napon belül köteles bejelenteni az Igazságügyi Minisztériumnak, annak érdekében, hogy a névjegyzék a legfontosabb adatok naprakész nyilvántartásával segítse elõ a közvetítõi eljárások kezdeményezését.

A Javaslat elõírja a nyilvántartás vezetésére vonatkozó kötelezettséget a közvetítõi eljárásban eljárt természetes személy és a jogi személy nevében eljáró alkalmazott esetében a jogi személy részére, amelynek célja a közvetítõi mûködés ellenõrizhetõségének biztosítása, továbbá annak felmérése, hogy mennyiben valósítja meg az új jogintézmény a jogalkotó által kitûzött célokat. A nyilvántartás vezetésénél az ellenõrzéshez szükséges legfontosabb adatokat a törvény tételesen felsorolja, annak érdekében, hogy az ellenõrzés során esetlegesen feltárt hiányosságokhoz fûzõdõ szankciók megállapításához objektív mérceként szolgáljon.

A Javaslat elõírja továbbá az adatszolgáltatásra vonatkozó kötelezettséget a közvetítõi eljárásban eljárt természetes személy és a jogi személy nevében eljáró alkalmazott esetében a jogi személy részére, az elõzõekben feltüntetett célok megvalósítása érdekében. Ha az Igazságügyi Minisztérium a vizsgálat során a kötelezettségek teljesítésével összefüggésben hiányosságokat állapít meg, határidõ mellett felhívja az érintettet annak pótlására.

A Javaslat deklarálja, hogy a közvetítõi mûködés rendszeres és eseti ellenõrzését az Igazságügyi Minisztérium látja el. A Javaslat lehetõséget ad hivatalból, továbbá a közvetítõi eljárással érintettek (a felek, a szakértõ valamint a közvetítõi eljárásban meghallgatott más harmadik személy) részére is vizsgálat kezdeményezésére annak érdekében, hogy a vizsgálat során a bevezetett új intézménnyel összefüggõ panaszok tükrében a közvetítõ tevékenysége vizsgálható legyen. Az Igazságügyi Minisztérium a vizsgálattal érintettet írásban értesíti a vizsgálat megkezdésérõl, egyidejûleg 30 napos határidõ tûzésével felszólítva írásos igazoló jelentés benyújtására. A határidõ kérelemre egy alkalommal meghosszabbítható. A Javaslat az igazoló jelentés benyújtásának elmulasztása esetén lehetõséget biztosít az eljárás lefolytatására, így a vizsgálattal érintett természetes személy, jogi személy mulasztása nem akadályozhatja meg a vizsgálat lefolytatását és a panasz rövid idõn belüli kivizsgálását, ami erõsíti a jogkeresõk bizalmát.

A Javaslat rendelkezik arról, hogy a vizsgálatot az Igazságügyi Minisztérium Szervezeti és Mûködési Szabályzatában erre kijelölt alkalmazottja mint vizsgálóbiztos folytatja le. Nem lehet vizsgálóbiztos, aki közvetítõként nem járhat el (a Javaslatnak az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályai szerint), vagy ha a vizsgálóbiztos az eljárás alá vont közvetítõnek (természetes személynek, a jogi személy nevében eljáró alkalmazottnak) és a jogi személy vezetõjének a hozzátartozója (Ptk.685.§ b) pont). További összeférhetetlenségi ok, ha a vizsgálóbiztos az eljárás alá vont közvetítõt foglalkoztató jogi személy alkalmazottja, vagy vezetõje, vagy az õt foglalkoztató jogi személy a közvetítõt foglalkoztató jogi személlyel illetve a vizsgálattal érintett eljárásban a felek bármelyikével összefonódásban lévõ szervezet [(Ptk. 685/B. §)]. A vizsgálóbiztosnak az eljárásban való részvételére vonatkozó, a Javaslatban meghatározott kizáró okok a vizsgálat lefolytatásának tisztaságát hivatottak garantálni.

A Javaslat értelmében a bejelentésre indult vizsgálat során a vizsgálattal érintettet (jogi személy esetén a nevében eljáró alkalmazottat, továbbá a jogi személy képviselõjét is) személyesen meg kell hallgatni, a meghallgatásról jegyzõkönyvet kell felvenni. Ha a vizsgálat hivatalból indult, és az eljárás alapjául szolgáló ok ismeretében eldönthetõ, hogy a rendelkezésre álló iratok, dokumentumok alapján lefolytatható az eljárás, csak a közvetítõ kérelmére kell a személyes meghallgatás lehetõségét biztosítani. A vizsgálat során a közvetítõnek jog van a képviseletre, mind a közvetítõ, mind pedig a jogi képviselõje az iratokba bármikor betekinthet.

Ha a közvetítõ a személyes meghallgatáson nem vesz részt, de a távolmaradását kimenti, a vizsgálóbiztos új idõpontot tûz ki és errõl a közvetítõt értesíti. A személyes meghallgatást követõen, továbbá ha a személyes meghallgatáson az érintett személy nem vesz részt, és távolmaradását nem menti ki, vagy távolmaradását kimentette, de a megismételt személyes meghallgatáson - függetlenül attól, hogy távolmaradását kimentette-e - ismételten nem vesz részt, valamint ha az igazoló jelentést határidõben írásban nem nyújtja be, a vizsgálóbiztos az eljárást befejezi és a rendelkezésére álló iratok alapján terjeszti elõ az ügyet döntésre az igazságügy-miniszternek. Az eljárási szabályok szigorú határidõkhöz kötik az egyes eljárási cselekmények végrehajtását, így a lehetõ legrövidebb idõn belül az ügyben az igazságügy-miniszter döntést hozhat.

A Javaslat értelmében ha az eljárás során kötelezettségszegés megállapítására nem került sor, az igazságügy-miniszter határozatával az eljárást megszünteti. Ha a vizsgálat során megállapítást nyer, hogy a vizsgálattal érintett a Javaslatban meghatározott kötelezettségeit megszegte, az igazságügy-miniszter, határozatával figyelmeztetésben részesíti a közvetítõt, egyidejûleg felhívja figyelmét a törvényes rendelkezések betartására. Ha a vizsgálattal érintett a Javaslatban meghatározott kötelezettségeit ismételten, vagy súlyosan megszegi, illetve annak a figyelmeztetés ellenére nem tesz eleget, az igazságügy-miniszter határozatával törli a közvetítõt a névjegyzékbõl. A névjegyzékbõl való törlés mint legsúlyosabb szankció visszatartó hatású lehet valamennyi közvetítõvel szemben.

A Javaslat rendelkezik arról, hogy ha az igazságügy-miniszter a jogi személyt törli határozatával a névjegyzékbõl, az Igazságügyi Minisztérium tájékoztatja a jogi személy alkalmazottjaként közvetítõi tevékenységet folytató, a vizsgálattal nem érintett személyt, hogy csak akkor szerepelhet a névjegyzékben, ha 30 napon belül megjelöli, hogy mûködését hol vagy mely jogi személy tagjaként vagy alkalmazottjaként, illetve természetes személyként kívánja-e folytatni, továbbá arról a lehetõségrõl, hogy kérheti a tevékenység szüneteltetését.

A Javaslat a jogorvoslat körében rendelkezik arról, hogy az igazságügy-miniszter a névjegyzékbe való felvételrõl, a felvételi kérelem elutasításáról, a változások átvezetésérõl a kérelem benyújtásától, az Igazságügyi Minisztérium által lefolytatott vizsgálat során a döntésre történõ elõterjesztéstõl számított 30 napon belül határozattal dönt. A határidõ egy ízben 30 nappal meghosszabbítható. A Javaslat értelmében a határozat ellen fellebbezésre nincs lehetõség, de a határozat felülvizsgálata kérhetõ - értelemszerûen a felvételrõl, továbbá ha a törlést a természetes személy vagy a jogi személy kérte, a törlésrõl szóló határozat kivételével - a bíróságtól. A bíróság a kérelemrõl nemperes eljárásban határoz. Ha a Javaslatból vagy az eljárás nemperes jellegébõl más nem következik a bíróság eljárásában a Pp. rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni. A kérelem elbírálása a Fõvárosi Bíróság hatáskörébe tartozik. A bíróság a jogszabálysértõ határozatot hatályon kívül helyezi, és szükség esetén új eljárás lefolytatását rendeli el. A Javaslat az igazságügy-miniszter határozata elleni jogorvoslat megteremtése érdekében biztosítja a határozat bíróság elõtti felülvizsgálati lehetõségét, tekintettel arra, hogy a közigazgatási szervezeten belül fellebbezésre nincs mód a legmagasabb fórumon történt döntéshozatal miatt.

A Javaslat értelmében a közvetítõi eljárás megindítását a felek együttesen elõterjesztett, írásos kérelemmel kezdeményezik, amelyet az általuk felkérendõ természetes személyhez vagy jogi személyhez juttatnak el. A Javaslat a közvetítõi eljárás eredményessége érdekében megteremti a lehetõségét annak is, hogy az ügy bonyolultságára tekintettel a felek az ügyben több természetes személy és/vagy jogi személy felkérését kezdeményezzék, ez lényegében több természetes személy közvetítõ (ideértve a jogi személy nevében alkalmazottjaként eljáró személyt is) együttes mûködését feltételezi. A jogi személy a felkérés alapján nevezi meg a nevében eljáró személyt, tekintettel arra, hogy a közvetítõi eljárásban a felkért természetes személy, valamint a jogi személy nevében eljáró alkalmazott a közvetítõ.

A Javaslat a közvetítõ felkérését kezdeményezõ kérelem lényeges tartalmi elemeit is nevesíti annak érdekében, hogy a felkérendõ közvetítõ a kérelemben foglaltak alapján érdemben eldönthesse, vállalja-e a közvetítõi tevékenységet a vitás ügyben, valamint egyértelmûen kiderüljön már a kérelembõl is, hogy a felek közös megegyezésük alapján közvetítõi eljárás keretében kívánják a közöttük fennálló vitás ügy megoldását rendezni. A közvetítõi eljárás lényeges eleme, hogy a felek együttes döntése alapján kerüljön sor a közvetítõi eljárás megindítására, ezért a Javaslat egyértelmûvé teszi azt, hogy a felek együttes akaratának már a közvetítõ felkérését kezdeményezõ kérelembõl is megállapíthatónak kell lennie.

A Javaslat lehetõvé teszi, hogy a felek megjelöljék azt az idegen nyelvet, amelyen a közvetítõi eljárás lefolytatását kérik. Ilyen megjelölés hiányában a közvetítõi eljárás nyelve a magyar. Tekintettel arra, hogy a felek felkérése alapján a közvetítõ tudomással bír arról, hogy a felek milyen nyelven kívánják a közvetítõi eljárást lefolytatni, és annak ismeretében vállalja el a felkérést, ezért a közvetítõi eljárásban a tolmács részvételét külön szabályozni nem szükséges.

A Javaslat a közvetítõi eljárás kezdeményezésére irányuló kérelem kézhezvételét követõ 8 napban teszi lehetõvé a felkérendõ természetes személynek vagy a jogi személy által megjelölt alkalmazottnak azt, hogy írásban nyilatkozzon arról, elfogadja-e a felkérést, amennyiben a felkérés elfogadásra kerül, a közvetítõi eljárás lefolytatására mint közvetítõ õ jogosult. A nyilatkozattételre nyitva álló határidõ az eljárás lehetõ legrövidebb idõn belüli megkezdésének lehetõségét kívánja biztosítani a felek részére, amennyiben pedig a felkérést a természetes személy vagy a jogi személy visszautasítja, azt a lehetõséget, hogy a lehetõ legrövidebb idõn belül a felek újonnan választott természetes személy vagy jogi személy felkérésével kezdeményezhessék ismét a közvetítõi eljárás megindítását. A Javaslat meghatározza, mely esetekben köteles a közvetítõ a felkérést visszautasítani a közvetítõi eljárás pártatlansága és objektivitása érdekében, de lehetõséget biztosít a Javaslat a felkérés visszautasítására akkor is, ha a kijelölendõ közvetítõ egyéb okból akadályoztatott a felkérés elfogadásában. E körben a Javaslat nem nevesíti az akadályoztatás lehetséges okait.

A Javaslat egyértelmûvé teszi azokat az összeférhetetlenségi okokat, amelyek alapján a természetes személy, illetve a jogi személy a felkérést köteles visszautasítani, továbbá rendelkezik a közvetítõi eljárás befejezését követõen (ideértve azt az esetet is, ha a közvetítõ tevékenységét szünetelteti) felmerülõ összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokról is. Az összeférhetetlenségi okok meghatározásánál a Javaslat szigorú mércét állít, elsõdlegesen annak érdekében, hogy az újonnan bevezetendõ jogintézmény alapján a közvetítõi eljárásban részt vevõ közvetítõ ne kerülhessen a pártatlan pozícióját veszélyeztetõ helyzetbe.

A Javaslat értelmében a közvetítõi eljárásban - ha törvény másként nem rendelkezik - a közvetítõt titoktartási kötelezettség terheli mind az eljárás alatt, mind pedig annak befejezését követõen. A titoktartás által nyújtott biztonság teszi lehetõvé, hogy olyan bizalomteli légkör alakuljon ki a közvetítõi megbeszélés során, amelyben a felek õszintén feltárhatják valódi érdekeiket, szükségleteiket, felszínre kerülhetnek az igazán fontos (addig gyakran elhallgatott vagy eltorzított) információk, vagyis hogy a felek kezdõ pozíciójukból kimozdulva az integratív-érdekalapú tárgyalási formába váltsanak.

A Javaslat rögzíti, hogy a közvetítõt közvetítõi díj illeti meg és igényt tarthat felmerült költségeinek megtérítésére, továbbá a díj és költségek elõlegezésére is. A közvetítõi díj mértékében a felek, továbbá a természetes személy vagy jogi személy szabadon állapodnak meg.

A Javaslat értelmében a felek - amennyiben felkérésüknek megfelelõen egy vagy több közvetítõ a felkérést elfogadja - részt vesznek az elsõ közvetítõi megbeszélésen, ahol a közvetítõ tájékoztatja a feleket a képviselet lehetõségérõl. A közvetítõi eljárásban a felek jogi képviselõvel (vagy más meghatalmazott személlyel) képviseltethetik magukat, de az elsõ közvetítõi megbeszélésen és a megállapodás megkötésekor és aláírásakor a feleknek (jogi személy fél esetében a képviseletére feljogosított személynek) személyesen jelen kell lenniük, hiszen az érdekek mentén történõ tárgyalások során kialakítandó döntés meghozatalában, a megállapodás kidolgozásában és annak aláírásában - a közvetítés legfontosabb elemeit figyelembe véve - személyükben õk kompetensek.

A Javaslat rendelkezéseinek értelmében lehetõség nyílik arra, hogy a közvetítõi eljárás lefolytatható legyen a természetes személy, illetve a jogi személy által a névjegyzékbe való felvétel iránti kérelemben feltüntetett vagy a közvetítõ és a felek egyetértésével megjelölt helyen, annak érdekében, hogy a közvetítõi eljárás gördülékenyen és a lehetõ legrövidebb idõn belül lefolytatható és befejezhetõ legyen.

A Javaslat egyértelmûvé teszi, hogy a közvetítõi eljárást a közvetítõ nem indítja meg, ha a felek bármelyike az elsõ közvetítõi megbeszélésen nem jelenik meg. Ha a felek vagy a felek egyike nem jelenik meg, ez feltehetõen azt jelenti, hogy a közvetítõ felkérését kezdeményezõ döntésük meghozatalát követõen a felek vagy a felek egyikének döntése megváltozott, azaz a vitás ügy rendezésére a közvetítõi eljárás lefolytatását nem tekinti megfelelõnek, ezért nincs szükség arra, hogy hosszabb ideig kérdéses legyen a közvetítõi eljárás megindításának idõpontja.

A Javaslat a közvetítõi eljárásra vonatkozó diszpozitív szabályokat iktat be. A Javaslat rendelkezéseinek értelmében az elsõ közvetítõi megbeszélésen a közvetítõ tájékoztatást ad a közvetítés alapelveirõl, a közvetítõi eljárás fõbb szakaszairól, a személyét (és az eljárásba szüksége szerint bevont szakértõt) terhelõ titoktartási kötelezettségrõl, az eljárás költségeirõl stb, annak érdekében, hogy a felek a kapott ismeretek birtokában megalapozottan dönthessenek a közvetítõi eljárás megindításáról. A közvetítõ tájékoztathatja a feleket az ügyhöz kapcsolódó joganyagról, szakmai tényekrõl, ismeretekrõl, de a feleknek - pártatlan pozícióját veszélyeztetõ - tanácsot nem adhat, tekintettel a közvetítõi eljárás leglényegesebb elemére, miszerint a felek közös akarata alapján a semleges pozícióban lévõ közvetítõ bevonásával kerül sor a vitás ügyben a vita rendezésének megoldását tartalmazó megállapodás létrehozására. Ha a felek a közvetítõi megbeszélésen kapott tájékoztatást követõen továbbra is fenntartják azon igényüket, hogy vitájukat a közvetítõ bevonásával rendezzék, a Javaslat Melléklete szerinti nyilatkozatot aláírásukkal látják el.

A Javaslat a nyilatkozat legfontosabb tartalmi elemeiként nevesíti a felek együttes nyilatkozatát arról, hogy a közöttük fennálló vitás kérdést közvetítõi eljárás keretében kívánják rendezni, a vitás ügy jellegének megjelölését, a feleket - ha törvény másként nem rendelkezik - az eljárás alatt és annak befejezését követõen terhelõ titoktartási kötelezettségre vonatkozó megállapodást, annak kinyilvánítását, hogy az ügyben döntési jogkörrel rendelkeznek és az eljárás során felmerült költségek és díjak elõlegezésének, megfizetésének módjáról a felek által kötött megállapodás részletezését. A felek által aláírt nyilatkozat fõbb tartalmi elemei is alátámasztják azt, hogy a közvetítõi eljárás a felek önkéntes akarata alapján együttes érdekük elõtérbe helyezésével indult meg, ezért a költségviselés általános szabálya szerint mindegyik fél a saját felmerült költségeit köteles viselni, kivéve a közvetítõ és a szakértõ díját és költségeit, amelyet egymás között egyenlõ arányban viselnek a felek, ha eltérõn nem állapodnak meg a díjak és költségek viselésérõl, valamint azok elõlegezésérõl. A nyilatkozat aláírása a közvetítõi eljárás megindításának idõpontja is.

A közvetítõi eljárás megindítása az elévülést megszakítja. A közvetítõi eljárás eredményes befejezése után az elévülésre a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 327. §-ának (1) és (2) bekezdésében, a közvetítõi eljárás eredménytelensége esetén az elévülésre a 326.§-ának (2) bekezdésében foglaltak irányadóak. A Ptk. szabályaira történõ hivatkozás elhelyezésének célja a Javaslatban az, hogy a jogkeresõ állampolgárok a közvetítõi eljárással összefüggõ valamennyi rendelkezést megismerve megalapozottabban dönthessenek abban, hogy polgári jogi jogvitájukat közvetítõi eljárás keretében rendezzék-e.

A Javaslat elõírja, hogy ha a felek között bírósági eljárás van folyamatban, a felek kötelesek az eljárás szünetelése iránti írásba foglalt együttes kérelmüket a bírósághoz benyújtani és a szünetelés tényét a közvetítõ elõtt igazolni. Így elkerülhetõ, hogy a bírósági eljárás mellett párhuzamosan közvetítõi eljárás lefolytatására is sor kerüljön, ugyanakkor megmarad a lehetõsége annak, hogy ha a közvetítõi eljárás eredménytelenül fejezõdik be, a felek együttes kérelme alapján a bírósági eljárás a szünetelésre nyitva álló határidõn belül bármikor folytatható legyen.

A Javaslat a polgári peres eljárásban ismert eljárási szabályokról nem rendelkezik, hiszen a cél az, hogy a közvetítõi eljárás a felek és a közvetítõ által közösen kialakított szabályok szerint kerüljön lefolytatásra. A Javaslat nevesíti a közvetítõi eljárás fõbb elveit, pl. hogy a közvetítõ a feleket részletesen meghallgatja, az eljárás során a feleknek lehetõség szerint személyesen kell az egyes megbeszéléseken jelen lenniük, a felek meghallgatása történhet együttes vagy külön-külön tartott megbeszéléseken is. Ezen elvek figyelembe vétele mellett a felek által az eljárással összefüggésben vállalt feltételek, elvárások a közvetítõ bevonásával az eljárás menetét a szükséges tartalommal, szabályokkal kitöltik.

A Javaslat egyértelmûvé teszi, hogy a közvetítõ a külön megbeszélésen tudomására jutott információt közölheti a másik féllel, hogy a másik fél ennek figyelembe vételével álláspontját kialakíthassa, elõadhassa, kivéve, ha a tájékoztatást adó fél nyilatkozata szerint a tájékoztatás nem hozható a másik fél tudomására.

A Javaslat szerint a közvetítõ bizonyítási eljárást nem folytathat le (a közvetítõi eljárásnak ugyanis nem célja a tényállás objektivitásra törekvõ feltárása), de a felek kérelmére szakértõt is bevonhat az eljárásba, amennyiben a felek úgy ítélik meg, hogy a vitás ügyben az általuk létrehozandó megállapodás kidolgozásához a kérdés elbírálása szempontjából kellõ szakértelemmel rendelkezõ személy tudásával segítséget nyújthat. A Javaslat nem nevesíti ebben a körben az igazságügyi szakértõ személyét, tekintettel arra, hogy nem kirendelés alapján, hanem a felek együttes kérésére kerül sor a szakértõ igénybevételére, akinek nem szükségszerûen kell igazságügyi szakértõnek lennie. A szakértõ a felkérés kézhezvételét követõen 8 napon belül köteles nyilatkozni arról, hogy a felkérést elfogadja-e, ezért a Javaslat a közvetítõi eljárásra vonatkozó szabályozás egységességét a szakértõre a közvetítõ összeférhetetlenségére és titoktartási kötelezettségére vonatkozó szabályok megfelelõ alkalmazásának rendelésével látta biztosítottnak. Fõ szabályként a szakértõnek szakvéleményét írásban kell elõterjesztenie, de a felek megállapodásától függõen a közvetítõi megbeszéléseken személyesen is részt vehet. A szakértõ tevékenységéért díj és költségtérítés jár, a díj mértékében a felek és a szakértõ szabadon állapodnak meg, mert teljes mértékben a felek elhatározásától függ, hogy a szakértõt az eljárásban igénybe veszik-e vagy sem, így a törvény e körben sem kívánta a felek rendelkezési jogát korlátozni.

A Javaslat lehetõvé teszi, hogy a közvetítõ a felek kérelmére más személyt is bevonjon az eljárásba. A költségek viselésére vonatkozó szabályozás értelmében a meghallgatott harmadik személy költségeit az a fél viseli, aki a meghallgatását kezdeményezte, ha a felek ettõl eltérõn nem állapodtak meg.

A Javaslat értelmében a közvetítõi eljárás befejezõdik a közvetítõi eljárásban létrejött megállapodás aláírásának napjával; ha a felek a bírósági eljárás szünetelésének tényét a közvetítõ elõtt nem igazolják; azon a napon, amelyen az egyik fél közli a másik féllel és a közvetítõvel, hogy a közvetítõi eljárást befejezettnek tekinti; azon a napon, amelyen a felek egybehangzóan kijelentik a közvetítõ elõtt, hogy kérik a közvetítõi eljárás befejezését; a nyilatkozat aláírásának napjától számított négy hónap elteltével.

A Javaslat értelmében a közvetítõi megbeszélésen mindkét fél elõadja a konfliktus általa lényegesnek tartott fõbb elemeit, majd a felek a közvetítõ segítségével megkísérlik megoldani a közöttük felmerült vitát, lehetõség szerint közösen kialakított megállapodással rendezve azt. Igen lényeges tartalmi eleme a közvetítõi eljárásnak, hogy a közvetítõ lényegében azt biztosítja az eljárás során, hogy a felek közötti megbeszélés ne a helyzet további kiélezéséhez, hanem a megoldás kidolgozásához, a vita megállapodással történõ rendezéséhez vezessen. A közvetítõ a személyesen és együttesen jelen lévõ felek között létrejött megállapodást változtatás nélkül foglalja írásba, majd azt a személyesen és együttesen jelen lévõ felek és a közvetítõ aláírásával látja el, ezzel a közvetítõi eljárás befejezõdik.

A Javaslat a közvetítõi eljárásban létrejött megállapodáshoz hatósági kényszert (végrehajthatóságot) nem kapcsol. Ha jogszabály valamely okirat alaki követelményeként annak ügyvéd, jogtanácsos általi ellenjegyzését vagy közokiratba foglalását kívánja meg, a közvetítõi eljárásban létrejött, írásba foglalt megállapodás csak abban az esetben vonhatja maga után azokat a jogkövetkezményeket, amelyeket egyébként peres eljárásban a bíróság határozata vagy joghatás kiváltására alkalmas okirat alapoz meg, ha a megállapodás alapján készített okirat ezeknek a feltételeknek megfelel, azaz a megállapodásban foglaltak alapján készített okiratot jogtanácsos vagy ügyvéd ellenjegyzi, vagy azt közokiratba foglalják. A Javaslat elõírja, hogy a közvetítõi eljárásban az ügyben közvetítõként eljáró jogtanácsos, közjegyzõ, ügyvéd az eljárásban létrejött, írásba foglalt megállapodás alapján joghatás kiváltására alkalmas okiratot nem készíthet, és azt a közvetítõként az ügyben eljáró jogtanácsos, ügyvéd nem ellenjegyezheti, annak érdekében, hogy minden olyan helyzet, amelyben felmerülhet annak a gyanúja, miszerint a közvetítõ érdekelt abban, hogy a megállapodás olyan tartalommal jöjjön létre, amely alkalmas az okiratkészítésre, ellenjegyzésre, elkerülhetõ legyen. A Javaslat lehetõvé teszi azt, hogy a közvetítõ a részvételével lefolytatott közvetítõi eljárásban létrejött megállapodást - amennyiben abban névcsere, hibás név - vagy számelírás, számítási hiba vagy más hasonló elírás történt - a felek együttes kérelme alapján kijavítsa.

A Javaslat értelmében a közvetítõi eljárásban létrejött megállapodás nem érinti a feleknek azt a jogát, hogy a vitás ügyben utóbb bírósághoz forduljanak. Tekintettel arra, hogy a közvetítõi eljárásban létrejött megállapodáshoz a Javaslat hatósági kényszert (végrehajthatóságot) nem kapcsol, lehetõséget biztosít a közvetítõi eljárás eredménytelensége illetve eredményessége esetén a bíróság elõtti eljárásra. A Javaslat a Pp. módosításával teremti meg azt a lehetõséget, hogy a felek a közvetítõi eljárásban létrejött megállapodásban vállaltakat betartsák.

A Javaslat, ha törvény másként nem rendelkezik, fõ szabályként a felek megállapodásától teszi függõvé, hogy a közvetítõi eljárás befejezését követõen indult bírósági eljárásban a közvetítõi eljárásban elhangzottakat hogyan használják fel. Ha a felek között erre vonatkozóan nincs megállapodás, a felek nem hivatkozhatnak a másik fél által a vita lehetséges megoldásával összefüggésben kifejtett álláspontra, javaslatra, továbbá a másik fél elismerõ, joglemondó nyilatkozatára sem. A bíróság elõtti eljárásban a felek nem a közvetítõi eljárásban létrejött megállapodás bírósági eljárás keretében történõ felülvizsgálatát kérik, hanem a vitás ügy rendezésének egy másik útját választják, így a bírósági eljárásban irreleváns annak bizonyítása, hogy a közvetítõi eljárásban a felek a megállapodás létrehozása érdekében (amelynek tartalma a felek döntése alapján lényegesen eltérhet a bírósági eljárásban megállapítandó tényállás alapján meghozandó döntéstõl) milyen ígéreteket tettek egymásnak.

A Javaslat rögzíti, hogy a közvetítõ a közvetítõi eljárás befejezésével egyidejûleg a felekkel elszámolni köteles. A közvetítõi eljárásban fizetendõ díjak és költségek megfizetését (elõlegezését) a számlaadásra kötelezett természetes személynek vagy jogi személynek számla, míg ha számlaadásra nem kötelezett, átvételi elismervény kiállításával kell igazolnia a felek részére, így az eljárásban részt vevõk körében egyértelmû a pénzmozgások dokumentálása. A Javaslat ezen rendelkezése egyben felhívja a figyelmet arra is, hogy valamennyi érintett a rá vonatkozó szabályok szerint köteles az adóhatósággal és egyéb hatóságokkal szembeni fizetési kötelezettségeinek eleget tenni.

A Javaslat rendelkezik arról, hogy a közvetítõi eljárásban keletkezett iratok közül 10 éves megõrzési kötelezettség csak az eljárás megindítását igazoló nyilatkozat, az eljárásban létrejött megállapodás vagy az eredménytelenül zárult közvetítõi eljárásról (az ok megjelölésével) készült feljegyzés tekintetében terheli a közvetítõt (a jogi személy nevében eljáró alkalmazott esetében a jogi személyt). Az eljárásban keletkezett további iratok lényegében az eljárás befejezését követõen nem bírnak bizonyító erõvel más fórumok elõtt, ezért azok megõrzésére nincs szükség. A közvetítõi eljárást megindító nyilatkozat és az abban létrejött megállapodás, illetve az eredménytelenül zárult közvetítõi eljárásról készített feljegyzés megõrzésére vonatkozó kötelezettség célja részben az Igazságügyi Minisztérium ellenõrzési tevékenységének lehetõvé tétele, részben pedig az, hogy a felek költségére - kérésüknek megfelelõen - a megõrzött iratok egyszerû másolatának kiadása biztosított legyen.

A Javaslat szerint a törvény a kihirdetését követõ 90. napon lép hatályba. A hatálybalépés idõpontja kellõen hosszú idõt biztosít a jogalkalmazóknak és a jogkeresõ állampolgároknak az új rendelkezések alkalmazására való felkészülésre.

A Javaslat az átmeneti rendelkezések körében lehetõvé teszi, hogy a természetes személy a közvetítõi tanfolyam elvégzése igazolása hiányában is felvételt nyerjen a névjegyzékbe, 2005. január 1. napjával azonban a közvetítõi tanfolyam elvégzése igazolásának hiányában törölni kell a névjegyzékbõl. E rendelkezésnek elsõdlegesen az az indoka, hogy a hatálybalépést követõen minél hamarabb lehetõség legyen a jogkeresõ állampolgároknak a közvetítõi eljárás igénybevételére. A törvény hatálybalépésekor a közvetítõi tanfolyam elvégzésének igazolása még teljesíthetetlen feltétel, ugyanakkor nem lehet a felvételtõl elzárni azokat a személyeket, akiknek már van közvetítõi gyakorlata.

A Javaslat az igazságügy-miniszter és az oktatási miniszter részére ad felhatalmazást arra, hogy rendeletben állapítsa meg a közvetítõi képesítés követelményeit, a képesítés megszerzésének módját és a közvetítõi tanfolyamra vonatkozó szabályokat, továbbá az igazságügy-miniszter részére ad felhatalmazást arra, hogy a közvetítõi igazolvány kiadására vonatkozó szabályokat, valamint az igazolvány tartalmi elemeit és formai kellékeit, továbbá a közvetítõi névjegyzék vezetésének részletes szabályait.

A Javaslat módosítja a Pp. 80. §-át, kiegészítve azt egy új (3) bekezdéssel, amelynek értelmében, ha a közvetítõi eljárásban létrejött megállapodás ellenére a megállapodással rendezett jogvita tárgyában a megállapodást megkötõ felek bármelyike a bírósághoz fordul, a pert indító fél a per eldöntésére való tekintet nélkül kötelezhetõ a perben felmerült valamennyi költség megfizetésére. A módosítás indoka, hogy a közvetítõi eljárásban megállapodó feleket a megállapodásban vállaltak betartására, kötelezettségeik teljesítésére ösztönözze, elkerülendõ a bírósághoz fordulást. A jogalkotó egyetlen esetben tesz kivételt ez alól a szabály alól, ha a pert indító fél kizárólag a megállapodásban vállalt kötelezettség nemteljesítése miatt fordul a bírósághoz és a megállapodásban foglaltaktól eltérõ igényt nem kíván érvényesíteni a bíróság elõtti eljárásban. A kivételt megalapozó perben a perköltségviselés általános szabályai irányadóak. Ebben az esetben ugyanis méltánytalan teher lenne a pert indító féllel szemben, ha az eljárás teljes költségét viselnie kellene akkor, amikor lényegében a közvetítõi eljárásban vállalt kötelezettség teljesítésének kikényszeríthetõsége érdekében indítja a pert.

A Javaslat módosítja a Pp. 121. §-át is, kiegészítve az (1) bekezdést egy új f) ponttal. A Javaslat rendelkezése alapján a bíróság elõtt a keresetlevél beadásának idõpontjában tisztázott az a tény, hogy a jogvitával érintett ügyben közvetítõi eljárás volt-e folyamatban a felek között.

A Javaslat módosítja a Pp. 170. §-ának (1) bekezdését is, kiegészítve azt egy új d) ponttal. A Javaslat így megteremti a jogszabályi alapját annak, hogy a közvetítõi eljárásban közvetítõként, szakértõként eljáró személyt a Javaslat alapján terhelõ titoktartási kötelezettség körében ne terhelje tanúvallomási kötelezettség, tekintettel arra, hogy a perben a bíróságnak nem a közvetítõi eljárásban elhangzottak alapján, hanem a felek közötti vitás ügynek a bíróság elõtti eljárásban szükség szerint felvett bizonyítást követõen megállapított tényállás alapján kell döntenie. A szakértõre vonatkozó szabályozás nem akadálya annak, hogy a Pp. szabályainak figyelembe vételével a közvetítõi eljárásban részt vett szakértõt a bíróság az általa lefolytatott bizonyítási eljárásban szakértõként kirendelje.

A Javaslat módosítja a közjegyzõkrõl szóló 1991. évi XLI. törvényt és az ügyvédekrõl szóló 1998. évi XI. törvényt. A Javaslat ezzel a rendelkezéssel teremti meg annak a lehetõségét, hogy a közjegyzõk és az ügyvédek a közvetítõi eljárásban közvetítõi tevékenységet folytathassanak, mivel velük kapcsolatban a hatályos jogszabályok olyan összeférhetetlenségi elõírásokat tartalmaznak, amelyek kizárják a közvetítõi tevékenység folytatásának lehetõségét.