Az Országgyûlés

1. egyetért a merülésvonalakra vonatkozó 1966. évi nemzetközi egyezményt módosító 1988. évi jegyzõkönyvhöz való csatlakozással;
2. felkéri a köztársasági elnököt a csatlakozási okirat kiállítására;
3. felhatalmazza a külügyminisztert, hogy a csatlakozási okiratot a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet fõtitkáránál helyezze letétbe;
4. felhívja a Kormányt, hogy a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 16. §-ának (1) bekezdése alapján a csatlakozás hatálybalépését követõen terjessze az Országgyûlés elé a merülésvonalakra vonatkozó 1966. évi nemzetközi egyezmény egységes szerkezetbe foglalt szövegének kihirdetésérõl szóló törvényjavaslatot.

Az 1975. évi 14. törvényerejû rendelettel kihirdetett, a merülésvonalakról szóló 1966. évi Nemzetközi Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) hatálybalépése óta a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) több módosítást hajtott végre az Egyezményben és az Egyezmény részét képezõ Szabályokban. Az Egyezményre vonatkozó módosításokat az 1988. november 11. napján, Londonban elfogadott 1988. évi Jegyzõkönyv és mellékletei tartalmazzák. Az EU jogharmonizációs program keretében a közelmúltban kihirdetett tengerészeti tárgyú jogszabályainkhoz kapcsolódóan idõszerûvé vált a Jegyzõkönyvhöz való csatlakozás.

A merülésvonalakról szóló 1966. évi nemzetközi egyezmény, illetve az ahhoz csatolt Szabályok a földrajzi körzetek és az évszakok függvényében nemzetközi normákat állapítanak meg az egyes hajótípusoknál hajózásbiztonsági szempontból megengedhetõ legnagyobb merülésre, illetve a megengedhetõ legkisebb - vízbõl kiemelkedõ - szabad oldalmagasságra.

Az Egyezmény rendelkezik egyúttal az egyes földrajzi körzetekben és évszakokban megengedett legnagyobb merülésnek a hajó oldalán való feltüntetésérõl és a lobogó, valamint a kikötõ szerinti állam hajózási hatósága által történõ ellenõrzésérõl, továbbá a merülésvonalakra vonatkozó hatósági bizonyítványok kiadásáról is.

Az Egyezmény módosításával - a technikai fejlõdéssel és a mind magasabb szintû követelményekkel lépést tartva - egyrészt az Egyezmény részét képezõ Szabályok folyamatos fejlesztése valósul meg, másrészt a Jegyzõkönyv az Egyezménynek a hajók vizsgálatára és a bizonyítványok kiadására vonatkozó rendelkezéseit harmonizálja a 2001. évi X. törvénnyel kihirdetett, a hajókról történõ szennyezés megelõzésérõl szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény és az ahhoz csatolt 1978. évi Jegyzõkönyv ("MARPOL 1973/1978."), továbbá a 2001. évi XI. törvénnyel kihirdetett, Londonban, 1974. november hó 1. napján kelt "Életbiztonság a tengeren" tárgyú nemzetközi egyezmény és az ahhoz csatolt 1978. évi Jegyzõkönyv ("SOLAS 1974/1978.") hasonló rendelkezéseivel.

A Szabályok módosítása magára az Egyezményre is visszahat. Az Egyezménynek és az ahhoz csatolt Szabályoknak a közösségi vizeken való alkalmazását az Európai Unió is megköveteli.

A Jegyzõkönyvhöz való csatlakozás ily módon a tengerhajózást érintõ szabályozás terén az EU jogharmonizációhoz is szervesen illeszkedõ lépés.

A Jegyzõkönyvhöz való csatlakozást az alábbi további szempontok is indokolják:

A Jegyzõkönyv 2000. február 3. napján lépett hatályba. A csatlakozás a Magyar Köztársaság vonatkozásában - a Jegyzõkönyv V. cikkének 3. bekezdése szerint - csatlakozási okiratunk letétbe helyezését követõ három hónap elteltével lép hatályba.

Az Egyezmény módosításának költségvetési vonzata nincs.

LÉVÉN RÉSZESEI az 1966. április 5-én Londonban készült, a merülésvonalakról szóló 1966. évi nemzetközi egyezménynek,

FELISMERVE a jelentõs hozzájárulást, amit a fent említett Egyezmény tett a tengeren lévõ hajók és vagyon, valamint a hajón lévõ személyek biztonságának elõsegítéséhez,

UGYANCSAK FELISMERVE a fent említett Egyezmény mûszaki rendelkezései további javításának szükségességét,

FELISMERVE TOVÁBBÁ az egyéb nemzetközi okmányok megfelelõ rendelkezéseivel harmonizált szemlézési és bizonylatolási rendelkezések fent említett Egyezménybe történõ bevezetésének szükségességét,

FIGYELEMBE VÉVE, hogy ennek az igénynek a legjobban a merülésvonalakról szóló 1966. évi nemzetközi egyezményre vonatkozó Jegyzõkönyv létrehozásával lehet eleget tenni,

MEGÁLLAPODTAK az alábbiakban:

1. Az e Jegyzõkönyvben részes felek vállalják, hogy hatályba léptetik e Jegyzõkönyv és Melléklete rendelkezéseit, melyek e Jegyzõkönyv elidegeníthetetlen részét képezik. E Jegyzõkönyvre történõ minden hivatkozás ugyanakkor annak Mellékletére való hivatkozást is jelenti.

2. Az e Jegyzõkönyvben részes Felek között a merülésvonalakra vonatkozó 1966. évi nemzetközi egyezmény (a továbbiakban: "Egyezmény") rendelkezései, a 29. cikk kivételével, az e Jegyzõkönyvben lefektetett módosításokkal és kiegészítésekkel lesznek érvényesek.

3. Az olyan hajók tekintetében, amelyek olyan állam lobogóját jogosultak viselni, amelyik nem részese az Egyezménynek és e Jegyzõkönyvnek, e Jegyzõkönyv részesei úgy fogják az Egyezmény és e Jegyzõkönyv rendelkezéseit alkalmazni, ahogy az szükséges lehet annak biztosítására, hogy az ilyen hajók ne részesüljenek kedvezõbb elbánásban.

1. Függetlenül e Jegyzõkönyv bármely egyéb rendelkezésétõl, bármelyik olyan Nemzetközi Merülésvonal Bizonyítvány, amely forgalomban van akkor, amikor ez a Jegyzõkönyv hatályba lép azon Állam Kormánya tekintetében, melynek lobogója viselésére a hajó jogosult, lejártáig érvényes marad.

2. E Jegyzõkönyvben részes Fél az 1966. április 5. napján elfogadott merülésvonalakra vonatkozó 1966. évi nemzetközi egyezmény rendelkezései alapján és annak megfelelõen bizonyítványokat nem fog kiállítani.

E Jegyzõkönyv részes Felei vállalják, hogy a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (a továbbiakban: "Szervezet") fõtitkárával közlik és nála letétbe helyezik:

1. azoknak a törvényeknek, rendeleteknek, utasításoknak és szabályzatoknak és egyéb dokumentumoknak a szövegét, melyeket e Jegyzõkönyv hatálya alá tartozó különféle ügyekben közzétettek;
2. azoknak a kijelölt felügyelõknek vagy elismert szervezeteknek a jegyzékét, melyek felhatalmazással rendelkeznek arra, hogy a nevükben a merülésvonalra vonatkozó igazgatási ügyekben eljárjanak, hogy azt eljuttassák a Felekhez azok tisztviselõinek tájékoztatására, és értesítsék az ilyen kijelölt felügyelõkre vagy elismert szervezetekre ruházott hatáskörrõl; és
3. elegendõ számú mintapéldányt az e Jegyzõkönyv rendelkezései alapján kiállított bizonyítványaikból.

1. Ez a Jegyzõkönyv 1989. március 1. napjától 1990. február 28. napjáig a Szervezet székhelyén aláírásra és azt követõen csatlakozásra nyitva áll. A 3. bekezdés rendelkezéseinek függvényében az államok kifejezhetik beleegyezésüket, hogy e Jegyzõkönyv által kötelezettek legyenek:

1. aláírással, megerõsítésre, elfogadásra vagy jóváhagyásra vonatkozó fenntartás nélkül; vagy
2. megerõsítés, elfogadás vagy jóváhagyás fenntartásával való aláírással, amit megerõsítés, elfogadás vagy jóváhagyás követ; vagy
3. csatlakozással.

2. A megerõsítést, elfogadást, jóváhagyást vagy csatlakozást az errõl szóló okiratnak a Szervezet fõtitkáránál történõ letétbe helyezésével kell teljesíteni.

3. Ezt a Jegyzõkönyvet csak azok az államok írhatják alá fenntartás nélkül, erõsíthetik meg, fogadhatják el, hagyhatják jóvá vagy csatlakozhatnak hozzá, amelyek az Egyezményt fenntartás nélkül aláírták, megerõsítették, elfogadták, jóváhagyták vagy ahhoz csatlakoztak.

1. Ez a Jegyzõkönyv tizenkét hónappal az után lép hatályba, amely napon a következõ két feltétel mindegyike teljesült:

1. legalább tizenöt olyan állam, melyek összesített kereskedelmi flottája a világ kereskedelmi hajóterének legalább ötven százalékát teszi ki vegyes tonnatartalomban kifejezve, kifejezte beleegyezését, hogy kötelezve legyen általa a IV. cikknek megfelelõen, és
2. az 1974. évi "Életbiztonság a tengeren" tárgyú nemzetközi egyezményre vonatkozó 1988. évi Jegyzõkönyv hatálybalépé-sének feltételei teljesültek,

feltéve, hogy ez a Jegyzõkönyv nem lép hatályba 1992. február 1. napja elõtt.

2. Azokra az államokra nézve, melyek e Jegyzõkönyv tekintetében megerõsítésrõl, elfogadásról, jóváhagyásról vagy csatlakozásról szóló okiratukat annak hatálybalépési feltételeinek teljesülése után, de a hatálybalépés idõpontját megelõzõen helyezik letétbe, a megerõsítés, elfogadás, jóváhagyás vagy csatlakozás a jelen Jegyzõkönyv hatálybalépésének napján, vagy az okirat letétbe helyezésének napja után három hónappal fog hatályba lépni, aszerint, hogy melyik idõpont következik be késõbb.

3. Minden olyan megerõsítésrõl, elfogadásról, jóváhagyásról vagy csatlakozásról szóló okirat, melyet azon nap után helyeznek letétbe, amelyen a jelen Jegyzõkönyv hatályba lép, a letétbe helyezés idõpontja után három hónappal fog hatályba lépni.

4. Azon idõpont után, amelyen e Jegyzõkönyv módosítása, vagy az Egyezménynek a jelen Jegyzõkönyv részesei közötti módosítása a VI. cikk alapján elfogadottnak tekintendõ, minden letétbe helyezett megerõsítõ, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okirat az így módosított jelen Jegyzõkönyvre, illetve Egyezményre fog vonatkozni.

1. Ez a Jegyzõkönyv és - mint a jelen Jegyzõkönyvben részes Felek között - az Egyezmény a következõ bekezdésekben meghatározott eljárások bármelyikével módosítható.

2. Módosítás a Szervezeten belül történt megtárgyalás után:

1. Az ebben az Egyezményben részes bármelyik Fél által javasolt módosítást a Szervezet Fõtitkárához kell benyújtani, aki azt körözteti a Szervezet összes tagja és az Egyezmény összes Szerzõdõ Kormánya részére annak megtárgyalása elõtt legalább hat hónappal.
2. A fentiek szerint javasolt és köröztetett minden módosítást megvizsgálás végett a Szervezet Tengerészeti Biztonsági Bizottsága elé kell utalni.
3. Azok az Államok, melyek részes Felek ebben a Jegyzõkönyvben, tekintet nélkül arra, hogy tagjai-e a Szervezetnek vagy nem, jogosultak részt venni a Tengerészeti Biztonsági Bizottságnak a módosítások megvizsgálása és elfogadása ügyében tartott ülésein.
4. A módosításokat a jelen Jegyzõkönyvben részes Feleknek a (c) alpont szerint kibõvített Tengerészeti Biztonsági Bizottságban (a továbbiakban: "kibõvített Tengerészeti Biztonsági Bizottság") a jelenlevõk és szavazásban részt vevõk kétharmados többségével kell elfogadni, azzal a feltétellel, hogy a Felek legalább egyharmada legyen jelen a szavazás idején.
5. A (d) alpont szerint elfogadott módosításokat a Szervezet Fõtitkárának elfogadás végett közölnie kell a jelen Jegyzõkönyvben részes összes Féllel elfogadás céljából.
6. (i) A jelen Jegyzõkönyv cikkének vagy A. Mellékletének módosítását, illetve a jelen Jegyzõkönyvben részes Felek közötti módosítást, az Egyezmény cikkének módosítását azon a napon kell elfogadottnak tekinteni, amelyen a jelen Jegyzõkönyvben részes Felek kétharmada elfogadta azt.

1. attól a naptól számított két év elteltével, amelyen azt elfogadás végett közölték a jelen Jegyzõkönyvben részes Felekkel elfogadás céljából; vagy

3 Módosítás Konferencia által:

1. A jelen Jegyzõkönyvben részes egy Fél kérésére, melyet a Felek legalább egyharmada támogat, a Szervezet összehívja a Felek Konferenciáját a jelen Jegyzõkönyv és az Egyezmény módosításainak megvizsgálására.
2. Az ilyen Konferencia által a jelenlévõ és a szavazásban részt vevõ Felek kétharmados többségével elfogadott minden módosítást az Szervezet Fõtitkára elfogadás végett közölni fogja az összes Féllel.
3. Amennyiben a Konferencia másként nem dönt, a módosítást a 2(f) és 2(g) alpontokban meghatározott eljárásokkal összhangban elfogadottnak kell tekinteni és aszerint fog hatályba lépni, feltéve, hogy az ezekben a pontokban lévõ, a kibõvített Tengerészeti Biztonsági Bizottságra való hivatkozásokat úgy kell érteni, hogy azok a Konferenciára való hivatkozásokat jelentik.

5 Kifejezetten eltérõ rendelkezés hiányában, az ezen cikk alapján történt minden módosítás, ami a hajó szerkezetével kapcsolatos, csak azokra a hajókra fog vonatkozni, melyek gerincét azon a napon vagy az után fektetették le, illetve volt hasonló építési állapotban, amelyen a módosítás hatályba lép.

6 Egy módosítás elfogadására vagy annak elutasítására vonatkozó minden nyilatkozatot, vagy a 2(g)(ii) alpont szerint adott minden értesítést írásban kell benyújtani a Szervezet Fõtitkárához, aki tájékoztatni fogja a jelen Jegyzõkönyvben részes összes Felet az ilyen elõterjesztésrõl és annak kézhez vétele napjáról.

7 A Szervezet Fõtitkára tájékoztatni fogja a jelen Jegyzõkönyvben részes összes Felet minden módosításról, amely ennek a cikknek alapján hatályba lép, azzal az idõponttal együtt, amikor minden ilyen módosítás hatályba lép.

1. Ezt a Jegyzõkönyvet bármelyik Fél bármikor felmondhatja attól a naptól számított öt év eltelte után, amikor ez a Jegyzõkönyv arra a Félre nézve hatályba lép.

2. A felmondást a felmondási okiratnak a Szervezet Fõtitkáránál való letétbe helyezésével kell foganatosítani.

3 A felmondás a Szervezet Fõtitkára által történt átvételétõl számított egy év vagy a felmondási okiratban meghatározott ennél hosszabb idõ eltelte után lép hatályba.

4 Az Egyezmény a Fél által történõ felmondását a jelen Jegyzõkönyv azon Fél által történõ felmondásának kell tekinteni. Az ilyen felmondás ugyanazon a napon lép hatályba, amikor az Egyezmény felmondása lép hatályba az Egyezmény 30. cikke (3) bekezdésének megfelelõen.

1 Ezt a Jegyzõkönyvet a Szervezet Fõtitkáránál (a továbbiakban: "letéteményes") kell letétbe helyezni.

2 A letéteményes:

1. minden egyes új aláírásról vagy megerõsítésrõl, elfogadásról, jóváhagyásról vagy csatlakozásról szóló okirat letétbe helyezésérõl, azok dátumával együtt;
2. a jelen Jegyzõkönyv hatálybalépésének napjáról,
3. a jelen Jegyzõkönyv felmondási okiratának letétbe helyezésérõl, azzal a dátummal együtt, amelyen azt átvették és arról a dátumról, amelyen a felmondás hatályba lép;

3. Amint ez a Jegyzõkönyv hatályba lép, a letéteményesnek el kell juttatnia annak egy hitelesített másolatát az Egyesült Nemzetek Szervezetének Titkárságához nyilvántartásba vétel és közzététel végett, az Egyesült Nemzetek Szervezete Alapokmánya 102. cikkének megfelelõen.

Ez a Jegyzõkönyv egy eredeti példányban készült angol, arab, francia, kínai, orosz és spanyol nyelven, mindegyik szöveg egyaránt hiteles.

KÉSZÜLT LONDONBAN, az ezerkilencszáznyolcvannyolcadik év novemberének tizenegyedik napján.

ENNEK HITELÉÜL az alulírottak, Kormányaik által erre kellõen felhatalmazottak, aláírták ezt a Jegyzõkönyvet.

"(8) Hossz: a teljes hossz 96 %-a, amely a legkisebb elméleti oldalmagasságnak a gerinc felsõ élétõl számított 85 %-ánál lévõ vízvonalon mérhetõ, illetve ugyanezen a vízvonalon az orrtõke mellsõ vonalától a kormányszár tengelyéig mért hossz, ha az utóbbi a nagyobb. Amennyiben a legkisebb elméleti oldalmagasság 85 %-ánál húzódó vízvonal felett az orrtõke profilja homorú, a teljes hossz mellsõ végét és az orrtõke mellsõ vonalát, illetve orrtõke (vízvonal feletti) profilja leghátsó pontját erre a vízvonalra merõlegesen kell felvenni. Ferde gerinccel tervezett hajó esetén a hossz mérésére használt vízvonalat a konstrukciós vízvonallal párhuzamosan kell felvenni."

"(9) Évforduló dátuma: az évnek az a napja, amelyen a vonatkozó bizonyítvány érvényessége lejár."

"(3) Az I. mellékletben foglalt szabályok, kifejezetten eltérõ rendelkezés hiányában, új hajókra alkalmazandók."

13. Cikk

14. Cikk

"(1) Hajót az alább meghatározott szemléknek kell alávetni:

(2) E cikk (1)(c) bekezdésében hivatkozott éves szemlék elvégzésérõl a Nemzetközi Merülésvonal Bizonyítványban vagy a jelen Egyezmény 6. cikkének (2) bekezdése alapján mentesített hajó részére kiállított Nemzetközi Merülésvonal Felmentési Bizonyítványban a szemle elvégzését tanúsító bejegyzést kell tenni."

17. Cikk

"(1) Egy Szerzõdõ Kormány, egy másik Szerzõdõ Kormány kérésére elvégeztetheti egy hajó szemléjét, és amennyiben megbizonyosodott arról, hogy a jelen Egyezmény követelményei teljesülnek, kiállítja a hajó részére a Nemzetközi Merülésvonal Bizonyítványt, vagy engedélyezi annak kiállítását, és, ahol vonatkozik, láttamozza, vagy engedélyezi a bizonyítvány láttamozását a hajón ezen Egyezménynek megfelelõen.

"A bizonyítványokat a jelen Egyezmény III. Mellékletében megadott mintáknak megfelelõen kell kiállítani. Amennyiben a használt nyelv nem angol vagy francia, úgy a szöveg foglaljon magában fordítást e nyelvek egyikére."

(1) A Nemzetközi Merülésvonal Bizonyítványt az Igazgatás által meghatározott idõtartamra kell kiállítani, ami 5 évnél nem lehet hosszabb.

1. Amennyiben a megújító szemle a meglévõ bizonyítvány lejáratának idõpontja elõtt több, mint 3 hónappal fejezõdik be, az új bizonyítvány a megújító szemle befejezésének idõpontjától a megújító szemle befejezésének napjától számított 5 évet nem meghaladó ideig lesz érvényes.

(3) Amennyiben egy bizonyítványt 5 évnél rövidebb idõtartamra állítanak ki, az Igazgatás meghosszabbíthatja a bizonyítvány érvényességét a lejárat idõpontján túl az (1) bekezdésben meghatározott leghoszabb idõtartamig, feltéve, hogy a 14. cikkben hivatkozott éves szemléket megfelelõen elvégzik, amikor egy bizonyítványt 5 éves idõre állítanak ki.

(4) Amennyiben a 14. cikk (1)(b) bekezdésben hivatkozott megújító szemle után a meglévõ bizonyítvány lejáratának idõpontja elõtt a hajó részére nem lehet kiállítani egy új bizonyítványt, a szemlét végzõ személy vagy szervezet meghosszabbíthatja a meglévõ bizonyítvány érvényességét 5 hónapot nem meghaladó idõtartamra. Ezt a meghosszabbítást rá kell vezetni a bizonyítványra, és csak akkor lehet megadni, ha a hajó szerkezetében, felszerelésében, elrendezéseiben, anyagaiban vagy méreteiben nem történtek olyan változtatások, melyek befolyásolják a hajó szabadoldalát.

(5) Amennyiben egy hajó abban az idõben, amikor lejár egy bizonyítvány, nem tartózkodik olyan kikötõben, ahol szemlére kell kiállítani, az Igazgatás meghosszabbíthatja a bizonyítvány érvényességének idõtartamát, azonban ezt a hosszabbítást csak arra a célra lehet megadni, hogy lehetõvé tegye, hogy a hajó befejezze útját addig a kikötõig, ahol szemlére kell kiállítani, és csak olyan esetekben, amikor az célravezetõnek és ésszerûnek látszik. Bizonyítványt nem lehet 3 hónapnál hosszabb idõre meghosszabbítani, és a hajó, amelyik hosszabbítást kapott, amikor abba a kikötõbe érkezik, ahol szemlére kell kiállítani, nem jogosult az ilyen hosszabbítás alapján elhagyni azt a kikötõt új bizonyítvány nélkül. Amikor a megújító szemle befejezõdött, az új bizonyítvány egy olyan idõpontig lesz érvényes, ami nem haladja meg az 5 évet a meglévõ bizonyítvány hosszabbítást megelõzõ lejáratának napjától.

(6) A rövid utakon foglalkoztatott hajó részére kiállított bizonyítványt, ami nem lett meghosszabbítva e cikk fenti rendelkezései alapján, az Igazgatás meghosszabbíthatja az azon feltüntetett lejárati idõponttól számított egy hónapig terjedõ kíméleti idõtartamra. Amikor a megújító szemle befejezõdött, az új bizonyítvány egy olyan idõpontig lesz érvényes, ami nem haladja meg az 5 évet a meglévõ bizonyítvány hosszabbítást megelõzõ lejáratának napjától.

(7) Különleges körülmények esetén, melyeket az Igazgatás határoz meg, az új bizonyítványt nem kell a meglévõ bizonyítvány lejáratának napjától keltezni, ahogy azt a (2), (5) és (6) bekezdések megkövetelik. Ilyen különleges körülmények esetén az új bizonyítvány a megújító szemle befejezésének napjától számított öt évet nem meghaladó ideig lesz érvényes.

(8) Amennyiben az éves szemle a 14. cikkben meghatározott idõ elõtt fejezõdik be, akkor:

(9) A Nemzetközi Merülésvonal Bizonyítvány elveszti érvényességét, amennyiben az alábbi körülmények közül bármelyik fennáll:

(11) Az Igazgatás által a hajó részére kiállított bizonyítvány érvényét veszti, amikor az ilyen hajót egy másik Állam lobogója alá viszik át."

B. Melléklet

I. MELLÉKLET

SZABÁLYOK A MERÜLÉSVONALAK MEGHATÁROZÁSÁHOZ

1. FEJEZET. - ÁLTALÁNOS RÉSZ

1. Szabály

Hajótest szilárdsága

A címsorban a "Hajótest szilárdsága" szavak helyébe a "Hajó szilárdsága" kifejezés lép.

A szabály elsõ mondatában a "hajótest" helyébe a "hajó" szó lép.

2. Szabály

Alkalmazás

A következõ szövegû új (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A 22(2) szabály és a 27. szabály csak azokra a hajókra vonatkozik, melyek gerincét azon a napon vagy az után fektették le, vagy volt hasonló építési állapotban, amelyen a merülésvonalakról szóló 1966. évi nemzetközi egyezményre vonatkozó 1988. évi Jegyzõkönyv hatályba lép.

(7) Az új hajók, kivéve a (6) bekezdésben meghatározottakat, feleljenek meg vagy az ezen (módosított) Egyezmény 27. szabályának, vagy az Igazgatás meghatározása szerint az (1966. április 5. napján elfogadott) a merülésvonalakról szóló 1966. évi nemzetközi egyezmény 27. szabályának."

3. Szabály

A mellékletekben használt fogalmak meghatározásai

Az (1) bekezdés meglévõ szövege helyébe a következõ lép:

"(1) Hosszúság. Az (L) hosszúságot úgy kell felvenni, mint a teljes hossz 96 %-át a gerinctõl a bordán mért legkisebb magasság 85 %-ánál lévõ vízvonalon mérve, vagy az orrtõke homlokoldalától a kormányszár tengelyéig mérve azon a vízvonalon, ha az a nagyobb. Ahol a vízvonal felett a bordán mért legkisebb magasság 85 %-ánál az orrtõke profilja homorú, a teljes hossz elülsõ végét, illetve az orrtõke mellsõ oldalát az orrtõke (vízvonal feletti) profiljának az arra a vízvonalra vetített függõlegesében kell felvenni. A lejtõs gerincû hajóknál a vízvonal, amin ezt a hosszt mérik, legyen párhuzamos a szerkesztési vízvonallal."

Az (5)(b) bekezdésben a "fedélzet és oldal külhéj bordán mért vonalai" szavakat a "fedélzet és oldalak bordán mért vonalai" szavak váltják fel.

4. Szabály

1. FEJEZET. - A SZABADOLDAL KIJELÖLÉSÉNEK

FELTÉTELEI

1. meg kell dönteni és a tényleges vízkiszorítást és a súlypontot meg kell határozni a hajó üres állapotára;
2. a parancsnok részére az elõírt formátumban olyan megbízható információt kell szolgáltatni, ami ahhoz szükséges, hogy képes legyen egy gyors és egyszerû eljárással pontos útmutatást kapni a hajó stabilitására nézve minden állapotban, ami a hajó rendes üzeme közben elõfordulhat;
3. mindenkor a hajón kell tartani annak jóváhagyott stabilitási információját, annak bizonyítékával együtt, hogy az Igazgatás jóváhagyta az információt;
4. amennyiben az Igazgatás jóváhagyja, a befejezéskor mellõzhetõ a döntéspróba feltéve, hogy az alapvetõ stabilitási adatok rendelkezésre állnak egy testvérhajó döntéspróbájából, és az Igazgatás megelégedésére kimutatják, hogy a hajóra vonatkozó megbízható stabilitási információ megkapható az ilyen alapvetõ adatokból."

Az (1) bekezdés elsõ mondata a "kivéve a (2) bekezdésben rendeltek szerint" szavakkal egészül ki a "kell" és "lesz" szavak között.

Az átszámozott (4) bekezdésben az (1) bekezdésre való hivatkozást a (2) bekezdésre való utalás váltja fel.

Az átszámozott (6) bekezdés elsõ mondatában az "Összes szelepek és külhéj szerelvények" szavakat az "Összes külhéjszerelvény és szelepek" szavak váltják fel.

A (2) bekezdés második mondatában a "lineáris" szót kell beiktatni az "interpoláció" szó elé.

A (3) bekezdésben a "kormányszár aknával felszerelt hajó, amelyik" szavakat a "kormányszár aknával felszerelt hajó" szavak váltják fel.

1. FEJEZET. - SZABADOLDALAK

A meglévõ szöveg helyébe a következõ lép:

2. 'A' típusú hajó az, amely:

1. csak folyékony rakományok ömlesztett szállítására van tervezve;
2. a nyílt fedélzetének teljessége nagyfokú, csak a rakományterekhez vezetõ olyan kis lejárónyílásokkal, melyek acélból vagy egyenértékû anyagból készült vízmentesen tömített fedelekkel vannak lezárva; és
3. a megrakott rakományterek elárasztási tényezõje alacsony értékû.

2. Az 'A' típusú hajónak, amennyiben hossza 150 m felett van, és amelynek kisebb szabadoldal lett kijelölve, mint a 'B' típusúnak, amikor a (11) pont követelményeinek megfelelõen van megrakva, ki kell bírnia bármelyik tér vagy terek elárasztását, 0,95-ös feltételezett áteresztõképességgel, a (12) bekezdésben meghatározott feltételezett sérülés következményeként, és úszóképes állapotban kell maradnia a (13) bekezdésben elõírt kielégítõ egyensúlyi állapotban. Az ilyen hajóban a gépteret elárasztható térként kell kezelni, de 0,85 elárasztási tényezõvel.
3. Az 'A' típusú hajónak legalább a 28. szabály A. táblázatán alapuló szabadoldalt kell kijelölni.

'B' típusú hajók

4. Minden hajót, mely nem esik a (2) és (3) bekezdések szerint az 'A' típusú hajókra vonatkozó rendelkezések alá, 'B' típusú hajónak kell tekinteni.
5. A 'B' típusú hajók részére, melyeknek az 1. helyzetben olyan nyílásfedelekkel lezárt nyílásai vannak, melyek megfelelnek a 15. szabály követelményeinek, de eltérnek a (7) bekezdéstõl, a 28. szabály B. táblázatában megadott szabadoldalakat kell kijelölni, a következõ táblázatban megadott értékekkel növelve:

Szabadoldal növelés a 'B' típusú hajók táblázati szabadoldalára, olyan hajóknál,melyek nyílásfedelei megfelelnek a 15(7) vagy a 16. szabálynak

7. Az olyan 'B' típusú hajók részére, amelyeken az 1. helyzetben olyan nyílásfedelekkel lezárt nyílások vannak, melyek megfelelnek a 15(7) vagy a 16. szabály követelményeinek, az e szabály (8)-tól (13)-ig terjedõ bekezdéseiben foglalt rendelkezések kivételével a 28. szabály b. táblázatán alapuló szabadoldalakat kell kijelölni.
8. Minden 100 m-nél hosszabb 'B' típusú hajóra a (7) bekezdésben megköveteltnél kisebb szabadoldalakat lehet kijelölni, feltéve, hogy a megadott csökkentés mértékének tekintetében az Igazgatás megbizonyosodott arról, hogy

1. a személyzet védelmét szolgáló intézkedések megfelelõek;
2. a vízkivezetõ elrendezések megfelelõek;
3. az 1. és 2. helyzetben a fedelek megfelelnek a 16. szabály rendelkezéseinek és kellõ szilárdsággal bírnak, különös gondot fordítva azok tömítõ és biztosítószerkezeteire; és
4. a hajónak, amikor a (11) bekezdés követelményeinek megfelelõen van megrakva, ki kell bírnia bármelyik tér vagy terek elárasztását, 0,95 feltételezett elárasztási tényezõvel, a (12) bekezdésben meghatározott feltételezett sérülés következményeként, és úszó állapotban kell maradni a (13) bekezdésben elõírt kielégítõ egyensúlyi állapotban. Az ilyen hajóban, ha annak hossza 150 m felett van, a gépteret úgy kell kezelni, mint elárasztható teret, de 0,85 elárasztási tényezõvel.

7. A szabadoldal olyan 'B' típusú hajók számára történõ számításánál, melyek megfelelnek a (8), (11), (12) és (13) bekezdések követelményeinek, a 28. szabály B. táblázatából vett értékeket legfeljebb a megfelelõ hajóhosszakra vonatkozó B. és A. táblázati értékek közötti különbség 60 %-ával lehet csökkenteni.
8. (a) A (9) bekezdés szerinti megengedett táblázati szabadoldal csökkentés a 28. szabály A. táblázat és B. táblázat értékei közötti teljes különbségig növelhetõ azzal a feltétellel, hogy a hajó megfelel:

1. a 26. szabály követelményeinek, kivéve a (4) bekezdést, mintha 'A típusú hajó lenne;
2. az e szabály (8), (11) és (13) bekezdései követelményeinek; és
3. az e szabály (12) bekezdésében foglalt és azt feltételezõ követelményeknek, hogy a hajó teljes hosszán bármelyik harántválaszfal úgy sérült meg, hogy az elõtte és mögötte lévõ két szomszédos tér egyidejûleg árasztódik el, amennyiben az ilyen sérülés a gépteret határoló válaszfalakat nem érinti.

1. A hajó egyenes úszáshelyzetben a nyári merülésvonalig van terhelve.
2. A függõleges súlypont számításánál a következõ elveket alkalmazzák:

1. A szállított rakomány homogén.
2. Az összes rakományteret, kivéve a (iii) bekezdésben hivatkozottakat, de beleértve a részben feltöltöttnek szánt tereket, teljesen megrakottnak kell tekinteni, azzal a kivétellel, hogy folyékony rakományok esetén mindegyik teret 98 %-nyira teltnek kell tekinteni.
3. Amennyiben a hajót nyári merülésvonalnál üres rakományterekkel szándékozzák üzemeltetni, úgy az ilyen tereket üresnek kell tekinteni, feltéve, hogy a súlypont így számított függõleges magassága nem kisebb, mint a (ii) szerint számított.
4. A fogyó folyadékok és készletek befogadására felszerelt összes tartály és tér összes egyedi befogadóképességének 50 %-a van megengedve. Azt kell feltételezni, hogy mindegyik folyadéktípusnál, legalább két harántfekvésû páros vagy egy, a hajóközép síkjában lévõ tartályban maximális szabad folyadékfelszín van, és a számításba veendõ tartály vagy tartályok kombinációja olyan legyen, ahol a szabad folyadékfelszín hatása a legnagyobb; minden egyes tartálynál a tartalom súlypontját a tartály térfogatának középpontjában kell felvenni. A többi tartályt vagy teljesen üresnek, vagy teljesen megtöltöttnek kell tekinteni, és a fogyó folyadékok elosztását e tartályok között úgy kell végezni, hogy a lehetõ legnagyobb gerinc feletti súlypontmagasság adódjon.
5. A fogyó folyadékokat tartalmazó mindegyik térben, melynek gerincszöge legfeljebb 5° , a (ii) bekezdésben elõírtak szerint, azzal a kivétellel, hogy a fogyó folyadékokat tartalmazó terek esetében, a (iv) bekezdésben elõírtak szerint, a maximális szabad folyadékfelszín-hatást kell figyelembe venni.

Vagylagosan, a tényleges szabad folyadékfelszín-hatásokat lehet alkalmazni, feltéve, hogy a számítási módszerek elfogadhatók az Igazgatás számára.

6. A tömegeket a következõ sûrûségértékek alapján kell számítani:

1. A sérülés függõleges kiterjedését minden esetben az alapvonaltól felfelé korlátozás nélkül kell feltételezni.
2. A sérülés harántirányú kiterjedése B/5 vagy 11,5 m, amelyik a kisebb érték, a hajó oldalától belül a középvonalra függõlegesen a nyári terhelési vízvonal szintjében mérve.
3. Amennyiben az (a) és (b) alpontban meghatározottnál kisebb kiterjedésû sérülés súlyosabb állapotot eredményez, úgy az ilyen kisebb kiterjedést kell feltételezni.
4. Kivéve, ahol a (10)(a) bekezdés másként követeli meg, az elárasztásnak két szomszédos harántválaszfal közötti rekeszre kell korlátozódni, feltéve, hogy a rekesz belsõ hosszirányú határa nem a feltételezett sérülés harántirányú kiterjedésén belül van. Az oldalsó tartályok harántirányú válaszfalait, melyek nem terjednek ki a hajó teljes szélességére, sértetlennek kell feltételezni, feltéve, hogy azok túlterjednek a (b) alpontban elõírt feltételezett sérülés harántirányú kiterjedésén.

Amennyiben egy harántválaszfalban legfeljebb 3 m hosszúságú lépcsõzések vagy fülkék helyezkednek el a (b) alpont szerint meghatározott feltételezett sérülés harántirányú kiterjedésén belül, az ilyen harántválaszfalat sértetlennek lehet feltételezni és a szomszédos rekeszt egymagában lehet elárasztani. Azonban amennyiben a feltételezett sérülés harántirányú kiterjedésén belül 3 m-nél hosszabb lépcsõzés vagy fülke van, úgy az ilyen válaszfallal szomszédos két rekeszt elárasztottnak kell tekinteni. A fartartály válaszfal és a fartartály teteje által képzett lépcsõt e szabály céljára nem kell lépcsõzésnek tekinteni.

5. Ahol egy fõ harántválaszfal a feltételezett sérülés harántirányú kiterjedésén belül helyezkedik el és a kettõsfenék- vagy oldaltartálynál 3 m-nél mélyebben van lépcsõzve, a fõ harántválaszfal lépcsõzött részével szomszédos kettõsfenék- vagy oldaltartályokat egyidejûleg elárasztottnak kell tekinteni. Amennyiben az ilyen oldaltartályban nyílások vannak egy vagy több raktárba, mint például gabonatöltõ nyílások, az ilyen raktárt vagy raktárakat egyidejûleg elárasztottnak kell tekinteni. Hasonlóképpen, a cseppfolyós rakományok szállítására szerkesztett hajónál, ha egy oldaltartályban zárószerkezetekkel ellátott nyílások vannak a szomszédos tartályokba, az ilyen szomszédos raktárakat üresnek és egyidejûleg elárasztottnak kell tekinteni. Ez a rendelkezés ott is vonatkozik, ahol az ilyen nyílások zárószerkezetekkel vannak felszerelve, kivéve a tartályok közötti válaszfalakba beszerelt leeresztõ (zsilip) szelepeket, és ahol a szelepeket a fedélzetrõl lehet vezérelni. A szoros közelségben elhelyezett csavarokkal ellátott búvónyílásokat az átlyukasztás nélküli válaszfallal egyenértékûnek kell tekinteni a legfelsõ tartályokba menõ nyílások kivételével, melyek a felsõ tartályokat a raktárakkal közössé teszik.
6. Ahol bármely két szomszédos mellsõ és hátsó rekesz elárasztása van elõirányozva, a fõ harántválaszfalakat egymástól legalább 1/3L^2/3 vagy 14,5 m távolságra kell elhelyezni, amelyik a kisebb, ahhoz, hogy hatékonynak lehessen tekinteni. Ahol a harántválaszfalak kisebb távolságra helyezkednek el, az ilyen válaszfalak közül egyet vagy többet úgy kell tekinteni, mint nem létezõt, azért, hogy a válaszfalak közötti minimális térközt el lehessen érni.

1. Az elárasztás utáni lékesedési vízvonal, számításba véve a bemerülést, a dõlést és a merüléskülönbözetet (trimmet), alatta van bármelyik nyílás alsó élének, melyen keresztül fokozatos leárasztás történhet. Az ilyen nyílásokba beletartoznak a légzõcsövek, szellõzõk és olyan nyílások, melyek vízmentes ajtókkal (még ha meg is felelnek a 12. szabálynak) vagy nyílásfedelekkel (még ha azok meg is felelnek a 16. vagy 19(4) szabálynak) vannak lezárva, és kizárhatók közülük a búvónyílás fedelekkel, síkban fekvõ fedelekkel (melyek megfelelnek a 18. szabálynak), a 27(2) szabályban elõírt rakodónyílás fedelekkel, távmûködtetésû vízmentes tolóajtókkal és nem nyítható típusú oldalsó nyílásfedelekkel (melyek megfelelnek a 23. szabálynak) vannak lezárva. Azonban a fõgépteret a kormánygéptértõl elválasztó ajtók esetében a vízmentes ajtók lehetnek tengeren használaton kívül zárva tartott csuklópántos, gyorsmûködtetésû típusúak, feltéve, hogy az ilyen ajtók alsó küszöbe a nyári terhelési vízvonal alatt van.
2. Amennyiben csövek, csatornák vagy alagutak a (12)(b) bekezdésben meghatározott sérülés behatolás feltételezett kiterjedésén belül vannak, úgy intézkedéseket kell tenni, hogy a fokozatos elárasztódás ezáltal ne terjedhessen át más terekre, mint amelyek az egyes sérülési eseteknél a számításhoz eláraszthatónak vannak feltételezve.
3. Az aszimmetrikus elárasztás következtében beálló dõlés nem haladja meg a 15° -ot. Amennyiben a fedélzet semmilyen része sem merül víz alá, úgy 17° -ig terjedõ dõlésszöget lehet elfogadni.
4. Elárasztott állapotban a metacentrikus magasság pozitív értékû.
5. Amennyiben az adott sérülési esetben elárasztottnak feltételezett rekeszen kívül a fedélzet bármely része víz alá merül, vagy bármely esetben, amikor a maradék stabilitás az elárasztott állapotban kétségesnek tekinthetõ, meg kell vizsgálni a maradék stabilitást. Kielégítõnek tekinthetõ, ha a stabilizáló kar görbéjének legalább 20° -os tartománya van az egyensúlyi helyzeten túl, legalább minimális 0,1 m stabilizáló karral ezen a tartományon belül. A stabilizáló kar görbéje alatti terület ezen a tartományon belül legalább 0,0175 m.rad legyen. Az Igazgatásnak mérlegelnie kell az olyan védett vagy védetlen nyílások által jelentett veszélyt, melyek ideiglenesen víz alá merülhetnek a maradék stabilitás tartományán belül.
6. Az Igazgatás megbizonyosodik arról, hogy a stabilitás elegendõ az elárasztás közbensõ stádiumaiban.

1. Az Igazgatásnak külön kell vizsgálni az idõjárási fedélzeten rakományt szállító bárkák stabilitását. Fedélzeti rakomány csak olyan bárkákon szállítható, melyek részére a szokásos 'B' típusú szabadoldal van kijelölve.
2. Személyzet nélküli bárkák esetében azonban az 5, 26(2), 26(3) és 39. szabályok követelményeit nem kell alkalmazni.
3. Az ilyen személyzet nélküli bárkák részére, melyeknek a szabadoldal fedélzetén csak tömítéssel ellátott acélból vagy egyenértékû anyagból készült fedelekkel lezárt kis lejárónyílások vannak, az e szabályok szerint számítottnál 25 %-kal kisebb szabadoldalt lehet kijelölni.

IV. FEJEZET - FARAKOMÁNYOS SZABADOLDAL KIJELÖLÉSÛ HAJÓKRA

VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES KÖVETELMÉNYEK

1. Az idõjárási fedélzetben lévõ nyílásokat, melyekre rakományt raknak, biztonságosan le kell zárni és a nyílásponyvákat léccel le kell szorítani.

A szellõzõket és légzõcsöveket hatásosan védeni kell.

2. A fedélzeti farakományok legalább a rendelkezésre álló teljes hosszra terjedjenek ki, ami a felépítmények közötti kút vagy kutak teljes hossza.

Ahol a hátsó végen nincs határoló felépítmény, a farakomány legalább a leghátsó raktárnyílás hátsó végéig terjedjen.

A fedélzeti farakomány keresztirányban a hajó oldalához lehetõ legközelebbig terjedjen ki, kellõ ráhagyást adva az olyan akadályoknak, mint védõkorlátok, mellvéd lábak, rakoncák, révkalauz feljárók, stb., feltéve, hogy a hajó oldalánál így képzett hézag nem haladja meg a szélesség 4 %-os átlagát. A fát a lehetõ legtömörebben kell elrakni legalább a felépítmény szabványos magasságáig, az esetleges emelt farfedélzet kivételével.

3. Az idõszakos téli övezetben lévõ hajókon a fedélzeti rakomány idõjárási fedélzet feletti magassága télen nem haladhatja meg a hajó legnagyobb szélességének egyharmadát.
4. A fedélzeti farakományt tömören kell elrakni, lekötözni és rögzíteni. Semmiképpen sem akadályozhatja a navigálást és a hajón szükséges munkát.

Rakoncák

5. A rakoncák, amennyiben a fa jellege miatt szükségesek, kellõ szilárdságúak legyenek, figyelembe véve a hajó szélességét; a rakoncák szilárdsága nem haladhatja meg a habvéd szilárdságát, és a térközeik feleljenek meg a szállított fa jellegéhez, de nem haladhatják meg a 3 m-t. A rakoncák rögzítéséhez erõs szögidomokat vagy fém aljzatokat, vagy ugyanilyen hatékony eszközöket kell alkalmazni.

Rögzítések

6. A fedélzeti farakományt teljes hosszában hatásosan kell rögzíteni olyan rögzítõ rendszerrel, ami az Igazgatás számára a szállított fa jellegéhez elfogadható. (Utalás a Szervezet által eredetileg mint A.287(VIII) elfogadott és a Tengerészeti Biztonsági Bizottság által annak harminckilencedik ülésszakán módosított , "A fedélzeti farakományt szállító hajók biztonságos gyakorlatának szabályzatá"-ra.)

Stabilitás

7. Intézkedést kell tenni a biztonságos maradó stabilitás fenntartására az út minden stádiumában, figyelmet fordítva víz elnyelésébõl vagy jegesedésbõl eredõ súlynövekedésekre, amennyiben ennek helye van, és az olyan súlyveszteségekre, mint amilyenek a tüzelõanyag és készletek fogyásából erednek.*
8. A 25(5) szabály követelményein túlmenõen, egymástól függõlegesen legfeljebb 350 mm-re lévõ védõkorlátokat vagy mentõköteleket kell felszerelni a rakományfedélzet mindegyik oldalán a rakomány felett legalább 1 m magasságig.

A mentõköteleken kívül, lehetõleg feszítõcsavarral feszesen felszerelt drótkötelet kell felszerelni a hajó középvonalához lehetõ legközelebb. Az összes védõkorlát és mentõkötél tartólábait olyan osztással kell elhelyezni, hogy az meggátolja a belógást. Ahol egyenetlen a rakomány, legalább 600 mm széles biztonságos járófelületet kell felszerelni és hatékonyan rögzíteni a rakomány tetején a mentõkötél alatt vagy mellett.

9. Ahol a (8) bekezdésben elõírt követelmények megvalósíthatatlanok, az Igazgatás megelégedésére alternatív elrendezéseket kell használni.
10. A kormányszerkezetek legyenek hatásosan védve a rakomány által okozott sérüléstõl, és amennyire megvalósítható, legyenek hozzáférhetõk. Hatékony intézkedést kell tenni a kormányzás megvalósítására a fõ kormányberendezés meghibásodásának esetén.

II. MELLÉKLET

"Ki van zárva ebbõl a zónából az Észak-atlanti I. téli idõszaki zóna, az Észak-atlanti téli idõszaki zóna és a Balti tenger a Skagerrakban a Skaw szélességének párhuzamosával határolva. A Shetland szigeteket úgy kell tekinteni, mint ami az Észak-atlanti téli I. és II. idõszaki zónák határán fekszik.

Évszaki idõszakok:

"a 33° D szélesség, 79° Ny hosszúságnál levõ pontig, onnan a loxodróma a 41° D szélesség, 75° Ny hosszúságnál levõ pontig, onnan a loxodróma a Punta Corona világítótoronyig a Chiloe Island szigeten, onnan a Chiloe Island sziget északi, keleti és déli partja mentén a 43° 20' D szélesség, 74° 20' Ny hosszúságnál levõ pontig, és onnan a 74° 45' Ny délkör a 45° 45' Ny szélességi körig, beleértve a Chiloe csatornák belsõ zónáját a 74° 20' Ny délkörtõl keletre."

A (2) bekezdés második albekezdésében a "Coquimbo" szót a "Valparaiso" szó váltja fel.

ZÓNÁK ÉS ÉVSZAKOS TERÜLETEK TÉRKÉPE

III. MELLÉKLET

A Nemzetközi Merülésvonal Bizonyítvány mintái

NEMZETKÖZI MERÜLÉSVONAL BIZONYÍTVÁNY

Kiállítva

A MERÜLÉSVONALAKRÓL SZÓLÓ 1966. ÉVI NEMZETKÖZI EGYEZMÉNY

és az arra vonatkozó 1988. évi módosító Jegyzõkönyv rendelkezései alapján

________________________________________________

Kormányának felhatalmazásával

______________________________________

* Alternatívaként a hajó adatai vízszintesen táblázatosan is elhelyezkedhetnek.

A hajó neve .................................................................................

Megkülönböztetõ száma vagy betûjele .................................................

Lajstromozási kikötõje ....................................................................

Hossza, amint ezt a 2(8) cikk meghatározza (méterben) .............................

IMO szám^* .................................................................................

*Az "IMO hajóazonosítási számrendszer" c. A.600(15) határozatnak megfelelõen ennek az információnak a beiktatása önkéntes.

**A felesleges törlendõ.

*** Azokat a szabadoldalakat és merülésvonalakat, amelyek tárgytalanok, nem kell bevezetni a bizonyítványba. A térbeosztási merülésvonalat önkéntes alapon lehet bevezetni a bizonyítványba.

Édesvízi engedmény, ... mm. (valamennyi szabadoldalhoz, a farakományos kivételével)

Farakományos szabadoldalakra ... mm.

A fedélzet vonalának felsõ éle, melyektõl ezeket a szabadoldalakat kell mérni ... mm ............ a fedélzeten oldalt.

EZENNEL IGAZOLOM:

1. Hogy a hajó az Egyezmény 14. cikke követelményeinek megfelelõen szemlének lett alávetve.
2. Hogy a szemle azt mutatta, hogy a szabadoldalak ki lettek jelölve és a fent feltüntetett merülésvonalak az Egyezménynek megfelelõen lettek feljelölve.

Ez a bizonyítvány .............................-ig érvényes* az éves szemléktõl függõen, az Egyezmény 14(1)(c) cikkének megfelelõen.

Kiállítva ...................................................................................................

* Az Igazgatás által az Egyezmény 19(1) cikkének megfelelõen elõírt lejárati dátumot kell beírni. E dátum hónapja és napja feleljen meg az Egyezmény 2(9) cikkében meghatározott évforduló dátumnak, kivéve, ha az Egyezmény 19(8) cikke alapján módosítva lett.

EZENNEL IGAZOLOM, hogy az Egyezmény 14(1)(c) cikkében megkövetelt éves szemlén a hajót az Egyezmény vonatkozó követelményeit kielégítõnek találtam.

Éves szemle az Egyezmény 19(8)(c) cikkének megfelelõen

EZENNEL IGAZOLOM, hogy az Egyezmény 19(8)(c) cikke szerinti szemlén a hajót az Egyezmény vonatkozó követelményei szerint kielégítõnek találtam.

A hajó megfelelt az Egyezmény vonatkozó rendelkezéseinek és ezt a bizonyítványt, az Egyezmény 19(3)(c) cikkének megfelelõen, érvényesnek kell elfogadni ................-ig.

A hajó megfelel az Egyezmény vonatkozó rendelkezéseinek és ezt a bizonyítványt, az Egyezmény 19(4) cikkének megfelelõen, érvényesnek kell elfogadni ................-ig.

Ezt a bizonyítványt az Egyezmény 19(5) vagy 19(6) cikkének megfelelõen, érvényesnek kell elfogadni ...................................-ig.

Az Egyezmény 19(8) cikkének megfelelõen az új évforduló dátum ................................

Az Egyezmény 19(8) cikkének megfelelõen az új évforduló dátum ................................

Kormányának felhatalmazásával

* Alternatívaként a hajó adatai vízszintesen táblázatosan is elhelyezkedhetnek

A hajó neve .................................................................................

Megkülönböztetõ száma vagy betûjele ..............................................

Lajstromozási kikötõje ....................................................................

Hossza, amint ezt a 2(8) cikk meghatározza (méterben) .............................

IMO szám* .................................................................................

* Az "IMO hajóazonosítási számrendszer" c. A.600(15) határozatnak megfelelõen ennek az információnak a beiktatása önkéntes

EZENNEL IGAZOLOM:

Hogy a hajó az Egyezmény rendelkezései alól, a fent hivatkozott Egyezmény 6(2)/6(4)* cikke által átruházott felhatalmazás alapján felmentést kapott.

* Nem kívánt törlendõ.

Az Egyezmény rendelkezései, melyek alapján a hajó mentesítve van a 6(2) cikk szerint, a következõk:

.................................................................................................................

.................................................................................................................

.................................................................................................................

Az út, amelyre felmentés adtak a 6(4) cikk szerint:

..............................................................................................-tól

..............................................................................................-ig

Feltételek, amennyiben vannak, melyekkel a felmentést megadták a 6(2) vagy 6(4) cikk alapján:

.................................................................................................................

.................................................................................................................

.................................................................................................................

Ez a bizonyítvány ............................-ig érvényes az Egyezmény 14(1)(c) cikkének megfelelõen éves szemléktõl függõen.

* Az Igazgatás által az Egyezmény 19(1) cikkének megfelelõen elõírt lejárati dátumot kell beírni. E dátum hónapja és napja feleljen meg az Egyezmény 2(9) cikkében meghatározott évforduló dátumnak, kivéve, ha az Egyezmény 19(8) cikke alapján módosítva lett.

Kiállítva ...................................................................................................

EZENNEL IGAZOLOM, hogy az Egyezmény 14(1)(c) cikkében megkövetelt éves szemlén a hajót azon követelményeket kielégítõnek találtam, melyek alapján ezt a felmentést megadtam.

EZENNEL IGAZOLOM, hogy az Egyezmény 19(8)(c) cikkében megkövetelt éves szemlén a hajót az Egyezmény vonatkozó követelményeit kielégítõnek találtam.

A hajó megfelelt az Egyezmény vonatkozó rendelkezéseinek és ezt a bizonyítványt, az Egyezmény 19(3) cikkének megfelelõen, érvényesnek kell elfogadni ..................-ig.

A hajó megfelelt az Egyezmény vonatkozó rendelkezéseinek és ezt a bizonyítványt, az Egyezmény 19(4) cikkének megfelelõen, érvényesnek kell elfogadni ..................-ig.

Ezt a bizonyítványt. az Egyezmény 19(5) vagy 19(6) cikkének megfelelõen, érvényesnek kell elfogadni ...................................-ig.

Az Egyezmény 19(8) cikkének megfelelõen az új évforduló dátum ................................

Az Egyezmény 19(8) cikkének megfelelõen az új évforduló dátum ................................