MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról

Budapest, 2002. október

Az Országgyûlés

1. megemlékezve azokról a társadalmi, gazdasági és kulturális kapcsolatokról, amelyek Magyarországot és az európai országokat a történelem folyamán összekötötték, és
2. azon szándékától vezérelve, hogy a magyar nemzet boldogulását az európai népek családjában találja meg,

az Európai Unióhoz történõ csatlakozás alkotmányos feltételeinek megteremtése érdekében a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) módosításáról a következõ törvényt alkotja:

1. §

Az Alkotmány a következõ 2/A. §-sal egészül ki:

"2/A. § (1) A Magyar Köztársaság nemzetközi szerzõdéssel - az Európai Uniót, illetõleg az Európai Közösségeket (a továbbiakban: Európai Unió) alapító szerzõdésekbõl fakadó követelmények teljesítéséhez szükséges mértékig - az Európai Unió részére egyes, az Alkotmányból eredõ hatásköreinek gyakorlását átengedheti, illetõleg azokat a tagállamokkal közösen gyakorolhatja.

(2) A Magyar Köztársaságban a közösségi jog és az Európai Unió egyéb vívmányai az Európai Unió alapító szerzõdéseinek és az azokból fakadó jogelveknek megfelelõen érvényesülnek.

(3) Az (1) bekezdés szerinti nemzetközi szerzõdés megerõsítéséhez és kihirdetéséhez az országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazata szükséges."

2. §

Az Alkotmány 28/C. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) Országos népszavazást kell tartani:

a) legalább 200 000 választópolgár kezdeményezésére, továbbá

Az Alkotmány 29/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) Köztársasági elnökké megválasztható minden választójoggal rendelkezõ magyar állampolgár, aki a választás napjáig a harmincötödik életévét betöltötte."

4. §

Az Alkotmány 30/A. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"d) kitûzi az országgyûlési és a helyi önkormányzati általános választásokat, valamint az európai parlamenti választást, továbbá az országos népszavazás idõpontját;"

5. §

Az Alkotmány 32/D. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"32/D. (1) A Magyar Nemzeti Bank a Magyar Köztársaság központi bankja. A Magyar Nemzeti Bank külön törvényben meghatározott módon felelõs a monetáris politikáért.

(2) A Magyar Nemzeti Bank elnökét hat éves idõtartamra a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki.

(3) A Magyar Nemzeti Bank elnöke a központi bank mûködésérõl évente tájékoztatja az Országgyûlést.

(4) A Magyar Nemzeti Bank elnöke külön törvényben meghatározott körben rendeletet bocsát ki, amely törvénnyel nem lehet ellentétes. A rendeletet a hivatalos lapban ki kell hirdetni.

(5) A Magyar Nemzeti Bank jogállását, hatáskörét, további feladatait és mûködésének szabályait külön törvény határozza meg."

6. §

Az Alkotmány 70. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek és a § a következõ új (4) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi (4) bekezdés számozása (5) bekezdésre változik:

"70. § (2) A helyi önkormányzati képviselõ- és polgármester-választásnál a választás joga, valamint a helyi népszavazásban és helyi népi kezdeményezésben a részvétel joga - külön törvény szerint - megilleti a Magyar Köztársaság területén élõ európai uniós állampolgárt, továbbá a bevándorolt nem magyar állampolgárt is, ha a választás, illetõleg a népszavazás napján az ország területén tartózkodnak. Az európai uniós állampolgár helyi önkormányzati képviselõvé is választható.

(3) A Magyar Köztársaság területén élõ minden nagykorú magyar és európai uniós állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az európai parlamenti választáson választható és - ha a választás napján az ország területén tartózkodik - választó legyen. Nem választható európai parlamenti képviselõvé, akit más tagállamban ugyanannak a választásnak az alkalmával európai parlamenti képviselõvé jelöltek.

(4) Nincs választójoga annak, aki jogerõs ítélet alapján a cselekvõképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság, illetõleg a közügyek gyakorlásától eltiltás hatálya alatt áll, szabadságvesztés büntetését vagy büntetõeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti. Az Európai Unió állampolgára akkor sem választható, ha az állampolgársága szerinti állam jogszabálya, bírósági vagy más hatósági döntése alapján hazájában kizárták e jog gyakorlásából."

7. §

Az Alkotmány 70/I. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"70/I. § A Magyar Köztársaságban minden természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkezõ szervezet köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelõen a közterhekhez hozzájárulni."

8. §

Az Alkotmány 71. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:

"71. § (1) Az országgyûlési képviselõket, az Európai Parlament képviselõit, a helyi önkormányzati képviselõ-testület tagjait, valamint a polgármestert és a fõvárosi fõpolgármestert a választópolgárok általános és egyenlõ választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással választják.

(2) A megyei közgyûlés elnökét a megyei közgyûlés tagjai titkos szavazással választják. A megyei közgyûlés elnökévé magyar állampolgár választható.

(3) Az országgyûlési képviselõk, az Európai Parlament képviselõi, illetõleg a helyi képviselõtestületek tagjai és a polgármesterek választásáról külön törvények rendelkeznek, amelyek elfogadásához a jelenlevõ országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazata szükséges."

9. §

Az Alkotmány a következõ 79. §-sal egészül ki:

"79. § (1) A 28/C. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti népszavazást 2003. március 15. napján kell megtartani a következõ kérdésrõl: "Egyetért-e Ön azzal, hogy a Magyar Köztársaság az Európai Unió tagja legyen ?"

(2) Az (1) bekezdés szerinti népszavazás kizár minden, a csatlakozás tárgykörébe tartozó más népszavazási kezdeményezést.

(3) Az (1) bekezdés szerinti népszavazás tekintetében

a/ az országos népszavazásról és népi kezdeményezésrõl szóló 1998. évi III. törvény rendelkezései - az 1. § kivételével - nem alkalmazhatók, valamint

b/ a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 116. §-át, 123-129. §-ait, 130. §-ának (4) bekezdését, valamint 153-154. §-ait kell alkalmazni."

10. §

(1) E törvény - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a kihirdetése napján lép hatályba.

(2) A Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történõ csatlakozásáról szóló nemzetközi szerzõdést kihirdetõ törvény hatályba lépésének napján lépnek hatályba

a) az Alkotmány e törvény 1. §-ával megállapított új 2/A. §-ának (2) bekezdése, illetve 8. §-ával megállapított 71. §-ának új (1) bekezdése;

b) e törvény 4-6. §-ai.

1. Az alkotmány az államok olyan legmagasabb szintû jogforrása, amely jogi értelemben az állami szuverenitás kifejezõdése. Az államot megilletõ jogosultságokról és kötelezettségekrõl az államok szervei is csak az alkotmányuknak megfelelõen rendelkezhetnek.

Az Európai Közösségek, majd az Európai Unió (a továbbiakban együtt: Európai Unió) létrehozásával és az ahhoz való csatlakozással a tagállamok állami fõhatalmukból fakadó bizonyos hatásköreik gyakorlását engedték át egy, saját maguk által létrehozott szervezet - az Európai Unió - javára, abból a célból, hogy azokat e szervezet keretén belül közösen gyakorolják.

Ennek következtében az Európai Unióhoz való csatlakozás meghatározott alkotmányos hatáskörök gyakorlásának átengedését igényli a csatlakozó ország részérõl. A szuverenitásból fakadó - és az Alkotmány alapján hagyományosan az államot, illetve annak szerveit megilletõ - hatáskörök gyakorlásának átengedésére pedig csak az Alkotmányban foglaltaknak megfelelõen kerülhet sor. Ez a hatáskör-átengedés elsõsorban - az alapszerzõdésekben meghatározott területeken - a jogalkotó, végrehajtó és bírói hatásköröket érinti.

2. Hatályos Alkotmányunk nem tartalmaz elõírásokat arra nézve, hogy az Alkotmányból fakadó egyes hatáskörök gyakorlásának átengedése milyen feltételek mentén történhet. Az Európai Unióhoz történõ csatlakozás ezért elsõsorban e tekintetben követeli meg az Alkotmány módosítását.

A közösségi intézmények hatásköre és a közösségi jog hatálya az alapító szerzõdések alapján kialakult önálló jogrendszeren alapul. A közösségi intézményi és jogrendszer ezért nem a tagállami alkotmányokból, hanem a közösséget létrehozó aktusokból nyeri eredetét.

A tagállami alkotmánynak tehát abból a szempontból van jelentõsége, hogy a tagállam a szuverenitásához tapadó hatáskörök gyakorlását milyen feltételekkel és mértékig adhatja át az Európai Uniónak. Ahhoz tehát, hogy a csatlakozással együtt járó hatáskör-átengedés alkotmányossága biztosítható legyen a csatlakozó állam oldaláról, az Alkotmány módosításával meg kell teremteni azokat a feltételeket, amelyek mellett a csatlakozó állam alaptörvénye a csatlakozáshoz szükséges mértékû hatáskörgyakorlás átengedését lehetõvé, s ezzel alkotmányossá teszi.

Mindezek figyelembe vételével a Javaslatban megfogalmazott ún. csatlakozási klauzula lehetõvé teszi az Alkotmányból eredõ hatáskörök gyakorlásának nemzetközi szerzõdés kötése útján való átengedését, addig a mértékig, amilyen mértékben az - az Európai Uniót, illetve az Európai Közösségeket alapító szerzõdésekbõl fakadó követelmények teljesítéséhez -szükséges.

A csatlakozás alkotmányos feltételei tekintetében a tagállamok alkotmányai különbözõ megoldásokat tartalmaznak. Az alapító országok korai alkotmányai nem tartalmaztak semmilyen rendelkezést a szuverenitás korlátozása és a hatáskörök átadása tekintetében. A késõbbi jogfejlõdés - különösen az Európai Bíróság jogértelmezése kapcsán - szükségessé tette, hogy a tagállamok alkotmányaikban foglalkozzanak e kérdéskörrel, így pl. Írország, Portugália kifejezetten utalnak az ország Európai Közösségi tagságára, mások, mint Hollandia, Dánia lehetõvé teszik meghatározott mértékig a hatáskörök átadását meg nem nevezett nemzetközi szervezetek részére.

A Maastrichti Szerzõdés kimondja, hogy az Unió állampolgárának biztosítani kell azt a jogot, hogy választóként részt vehessen, illetõleg jelöltethesse magát a helyi önkormányzati, valamint az európai parlamenti választásokon, abban a tagállamban, ahol lakóhellyel rendelkezik, akkor is, ha annak nem állampolgára. E lehetõség - valamint a magyar állampolgároknak az Európai Parlament megválasztásában mind jelöltként, mind pedig választóként való részvételének - biztosítása érdekében módosítani kell az Alkotmánynak a választójogra vonatkozó rendelkezéseit.

Az 1. §-hoz

1. Az Európai Unióhoz való csatlakozás alkotmányosságának megteremtése érdekében biztosítani kell, hogy az Alkotmány lehetõvé tegye a csatlakozáshoz szükséges, az Alkotmányból fakadó hatáskörök gyakorlásának az Európai Unió részére való átengedését.

Az Alkotmányban ezért meg kell fogalmazni egy olyan, ún. csatlakozási klauzulát, amely azokat a kritériumokat rögzíti, amelyek mentén alkotmányosan lehetõvé válik egyes állami hatáskörök gyakorlásának nemzetközi szerzõdéssel történõ átengedése az Európai Unió részére.

A Javaslat az Alkotmány új 2/A. §-ában rögzíti, hogy az Alkotmány milyen körben és milyen feltételek mellett teszi lehetõvé az alkotmányos hatáskörök más tagállamokkal történõ közös, illetõleg az Európai Unió általi gyakorlását. A megfogalmazás egyértelmûvé teszi, hogy a csatlakozás, illetõleg az európai közösségi tagság a tagállamokkal való egyenjogúságon és a döntéshozatalokban való egyenjogú részvételen alapul. A Javaslat szerint az átengedés terjedelme nem korlátlan, hiszen arra csak az Európai Közösségeket, illetõleg az Európai Uniót alapító szerzõdésekbõl fakadó követelmények teljesítéséhez szükséges mértékig kerülhet sor.

Az Európai Uniónak a tagállamokra kiterjedõ - tehát a tagállami szuverenitást érintõ - hatásköre az alapító szerzõdéseken nyugszik, s a csatlakozási szerzõdéssel a Magyar Köztársaság az alapító szerzõdéseket is elfogadja a csatlakozási szerzõdésben foglalt feltételekkel. Ebbõl eredõen csatlakozási szerzõdés olyan kérdéseket rendez, amelyek a magyar jogrendszerben alkotmányi szintû rendezést igényelnének. A szerzõdés jogi és politikai súlya tehát az Alkotmánnyal van azonos szinten. Ezért a Javaslat rögzíti, hogy a csatlakozási szerzõdés megerõsítéséhez, illetõleg az azt kihirdetõ törvény elfogadásához az Alkotmány elfogadásával azonos feltételek teljesülése, vagyis az összes képviselõk kétharmadának szavazata szükséges.

2. Az Európai Közösség joga, a közösségi jog a nemzeti jogtól különbözõ, elkülönült jogrend, amelynek sajátos, a tagállamokra nézve kötelezõ erõvel bíró jellemzõi a közösségi és uniós alapszerzõdésekben találhatók meg. Ezek értelmezésére kizárólag az Európai Bíróság rendelkezik hatáskörrel, döntései a tagállamokra nézve is kötelezõek.

A közösségi jog legfõbb jellemzõje annak autonómiája, valamint a nemzeti joghoz viszonyított elsõbbsége, ami ezen az autonómián alapul. A közösségi jog egy elkülönült jogrendszer, amely a tagállami jogalkotástól függetlenül, illetve arra tekintet nélkül jogokat és kötelezettségeket állapíthat meg a tagállamok, illetve jogalanyai számára. A közösségi jog a tagállami jogba tagállami aktus nélkül, önerejénél fogva hatol be: e jellemzõje által különbözik alapvetõen a nemzetközi jogtól. A közösségi jog a nemzeti jog szerves része, amelyet a tagállamok jogalkalmazó szervei és bíróságai az Európai Bíróság ítéleteinek figyelembevételével alkalmazni kötelesek. A közösségi jog autonómiájához kapcsolódik a közösségi jog elsõbbsége. Ennek lényege, hogy a nemzeti jog (annak bármilyen szintû, korábbi vagy késõbbi jogszabálya) nem akadályozhatja a közösségi jog érvényesülését, alkalmazását, illetõleg nem alkotható a közösségi joggal ellentétes nemzeti jogszabály. A közösségi joggal ellentétes nemzeti jogszabály alkalmazásától az eljáró nemzeti bírónak el kell tekintenie, azt nem alkalmazhatja, illetõleg az azzal ellentétes nemzeti jogszabályt a jogalkotónak hatályon kívül kell helyeznie.

A közösségi jog és a hazai jog összhangja, illetve az elõbbi érvényesülése - belsõ alkotmányossági követelményekre tekintettel - megkívánja, hogy a közösségi jog elsõbbsége az Alkotmányból levezethetõ legyen. A Javaslat ezért az Alkotmány új 2/A.§-ának (2) bekezdésében kimondja, hogy a Magyar Köztársaságban a közösségi jog és az Európai Unió egyéb vívmányai az Európai Unió alapító szerzõdéseinek és az azokból fakadó jogelveknek megfelelõen érvényesülnek.

A 2. §-hoz

A Javaslat kiegészíti az Alkotmány népszavazásra vonatkozó rendelkezéseit annak érdekében, hogy a csatlakozás tárgyában kötelezõ ügydöntõ népszavazást lehessen tartani.

A 3. és 4. §-okhoz

Az Európai Unió egyik alapvetõ elve az uniós állampolgárok állampolgárság szerinti megkülönböztetésének tilalma. E tilalom alól kivétel a közhivatalok betöltése, amely nemzeti állampolgársághoz köthetõ. A köztársasági elnök alkotmányos feladatai, a nemzet egységét kifejezõ szerepe indokolttá teszi, hogy e tisztséget az uniós csatlakozás után is csak magyar állampolgár töltse be, a Javaslat 3. §-a ezt a követelményt teszi egyértelmûvé.

A közösségi jog az európai parlamenti választások hónapját határozza meg, az egyes tagállamokban megtartandó választások pontos idõpontjának kitûzése azonban nemzeti hatáskör. Magyarországon a választások kitûzése a köztársasági elnök hatáskörébe tartozik, ezért a Javaslat 4. §-a az államfõ erre irányuló jogosultságát az európai parlamenti választások kitûzésével bõvíti ki.

Az 5. §-hoz

Jogharmonizációs követelmény a Magyar Nemzeti Bank önállóságának biztosítása, valamint a Központi Bankok Európai Rendszere alapfeladatát képezõ monetáris politika meghatározásának megjelenítése az MNB feladatkörében. E követelményeket - a törvényi szabályozás szintjén - a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény a közösségi jognak megfelelõen biztosítja. Az Alkotmány 32/D. §-a azonban e követelményeket nem megfelelõen tükrözi, ezért szükséges annak módosítása.

Jelenleg is lehetõsége van ugyan az MNB elnökének jegybanki rendelkezés kibocsátására, ez azonban nem minõsül jogszabálynak, csak az állami irányítás egyéb jogi eszközének. A jegybanknak a monetáris politika vitelében, illetõleg a fizetési és elszámolási rendszer szabályozásában betöltött, továbbá a Központi Bankok Európai Rendszerében a jövõben betöltendõ szerepére tekintettel szükséges biztosítani - a törvényben meghatározott keretek között - az MNB elnöke részére a jogalkotási jogot. A Javaslat szerint az MNB elnöke rendeletet adhatna ki, amely törvénnyel nem lehet ellentétes.

A 6. §-hoz

1. A Maastrichti Szerzõdés kimondja, hogy az Európai Unió állampolgárának biztosítani kell azt a jogot, hogy választóként részt vehessen, illetõleg jelöltethesse magát a helyi önkormányzati, valamint az európai parlamenti választásokon, abban a tagállamban, ahol lakóhellyel rendelkezik, akkor is, ha annak nem állampolgára.

Miután a választásokon való aktív és passzív részvétel joga alapvetõ állampolgári jog, az uniós állampolgárok erre kiterjedõ jogának - valamint a magyar állampolgárok európai parlamenti választásokon jelöltként, illetve választóként való részvételének - biztosítása érdekében módosítani kell az Alkotmánynak a választójogra vonatkozó rendelkezéseit. Ennek keretében rendezni kell e jog korlátozásának lehetõségét is az uniós állampolgárok tekintetében. Eszerint az aktív választójogot illetõen mindazon korlátozások érvényesülnek e személyi kör vonatkozásában is, mint a magyar állampolgárok esetében. Ezen túlmenõen azonban - a vonatkozó irányelveknek megfelelõen - az uniós állampolgár akkor sem jelöltetheti magát, ha az állampolgársága szerinti országban e jog gyakorlásából ki van zárva.

A Javaslat mindezekre tekintettel biztosítja az uniós állampolgárok választójogát a Magyar Köztársaságban lebonyolított választásokon. Ezen túlmenõen - a választójoggal rokon jellegére tekintettel - a Javaslat biztosítja az uniós állampolgárok részvételi jogát a helyi népszavazásban és a helyi népi kezdeményezésben is.

2. A 94/80/EK irányelv szerint a tagállamoknak lehetõségük van arra, hogy kizárják az uniós állampolgárok önkormányzati tisztségviselõvé történõ választását. A Javaslat - élve e lehetõséggel - nem teszi lehetõvé, hogy uniós állampolgár polgármesterré (megyei közgyûlés elnökévé) jelöltethesse magát. A magyar önkormányzati rendszerben ugyanis a polgármesternek olyan állami feladatai is vannak (pl. katasztrófavédelem szervezése), amelyek miatt e tisztség közigazgatási jellegûnek is tekinthetõ, tehát az ilyen tisztség betöltését indokolt magyar állampolgársághoz kötni.

A 7. §-hoz

A hatályos Alkotmány szerint a Magyar Köztársaság minden állampolgára köteles a közterhek viseléséhez hozzájárulni. E kötelezettség azonban már ma sem csak a magyar állampolgárokat terheli, hanem a Magyar Köztársaság területén jövedelmet szerzõ hazai és külföldi vállalkozásokat és külföldi magánszemélyeket is. Az Európai Unióhoz történõ csatlakozás után - a személyek, az áruk, a tõke és a szolgáltatások szabad áramlása következtében - a magyar állampolgárokkal és a hazai vállalkozásokkal azonos módon fogja terhelni a közteherviselési kötelezettség a hazánkban jövedelmet szerzõ uniós állampolgárokat és vállalkozásokat is. Erre tekintettel a csatlakozás szükségessé teszi az Alkotmány közteherviselésre vonatkozó rendelkezéseinek megfelelõ kiegészítését.

A 8. §-hoz

Az európai parlamenti képviselõi választások tekintetében is biztosítani kell a választási alapelvek (általános és egyenlõ választójog, közvetlen és titkos szavazás) érvényesülését, ezért a Javaslat az Alkotmány 71. §-át az erre történõ utalással egészíti ki.

A megyei közgyûlés elnökévé történõ választás lehetõségét - hasonlóan a polgármesterhez - nem indokolt biztosítani az uniós állampolgárok részére, ezért a Javaslat - összhangban a 4. §-sal - kimondja, hogy e tisztséget csak magyar állampolgár töltheti be.

Az európai parlamenti képviselõk választásának részletes szabályait a tagállamok jogosultak megállapítani. A tárgykör azonos jellegére tekintettel indokolt, hogy az erre vonatkozó törvényi szabályozás elfogadása az egyéb választásokat szabályozó törvények elfogadásával azonos feltételek szerint történjen. Ezért a Javaslat az Alkotmányt azzal egészíti ki, hogy a képviselõk minõsített többségének szavazata szükséges az európai parlamenti választásokat szabályozó törvény meghozatalához is.

A 9. §-hoz

Annak érdekében, hogy a népszavazás kezdeményezésére és elrendelésére irányadó bonyolult eljárások, továbbá a csatlakozással összefüggésben a Javaslat elfogadását megelõzõen vagy azt követõen esetlegesen benyújtott versengõ népszavazási kezdeményezések elbírálásának kiszámíthatatlan idõigénye ne veszélyeztethesse a csatlakozási folyamatot, maga az Alkotmány határozza meg a népszavazásra felteendõ kérdést és a népszavazás megtartásának idõpontját. A Javaslat rendezi továbbá, hogy a népszavazásra egyébként irányadó rendelkezések közül melyek alkalmazandók e népszavazás lebonyolítása során.

A 10. §-hoz

Az alkotmánymódosítás azon rendelkezéseinek, amelyek a kötelezõ ügydöntõ népszavazás elrendelését teszik lehetõvé, meghatározzák a felteendõ kérdést, a népszavazás lebonyolításának idõpontját, valamint az alkalmazandó rendelkezéseket, a törvény kihirdetésével egyidejûleg kell hatályba lépniük. A hatáskörök gyakorlásának átengedésére lehetõséget biztosító rendelkezéseknek szintén a csatlakozási szerzõdés megkötését megelõzõen kell hatályba lépniük, hiszen ezek biztosítják a csatlakozás alkotmányos elõfeltételeit. Ugyancsak mielõbb hatályba kell lépnie az európai parlamenti választások lebonyolítását szabályozó törvény megalkotására vonatkozó rendelkezéseknek, hiszen e törvényt is el kell fogadni a csatlakozást megelõzõen.

Ezen túlmenõen azonban azok a rendelkezések, amelyek szorosan a tagsághoz, a tagállami mûködéshez kapcsolódnak, csak a csatlakozás idõpontjában léphetnek hatályba. A Javaslat ennek megfelelõ hatályba léptetõ rendelkezéseket tartalmaz.