A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
KORMÁNYA

a mértéktelen sérülést okozónak vagy megkülönböztetés nélkül hatónak tekinthetõ egyes hagyományos fegyverek alkalmazásának betiltásáról, illetõleg korlátozásáról szóló Egyezmény módosításának megerõsítésérõl

Budapest, 2002. Október

Az Országgyûlés

1. megerõsíti a mértéktelen sérülést okozónak vagy megkülönböztetés nélkül hatónak tekinthetõ egyes hagyományos fegyverek alkalmazásának betiltásáról, illetõleg korlátozásáról szóló, 1984. évi 2. számú törvényerejû rendelettel kihirdetett Egyezmény 1. Cikkének módosítását;
2. felkéri a köztársasági elnököt a megerõsítõ okirat kiállítására;
3. felkéri a külügyminisztert, hogy gondoskodjék a megerõsítõ okiratnak az Egyesült Nemzetek fõtitkáránál történõ letétbe helyezésérõl.

A mértéktelen sérülést okozónak vagy megkülönböztetés nélkül hatónak tekinthetõ egyes hagyományos fegyverek alkalmazásának betiltásáról, illetõleg korlátozásáról szóló Egyezményt (közismert elnevezéssel: a Bizonyos Hagyományos Fegyverekrõl szóló Egyezményt) és a mellékletét képezõ három eredeti Jegyzõkönyvet az ENSZ e célra összehívott konferenciája 1980. október 10-én fogadta el. Az Egyezmény 1983. december 2-án lépett hatályba, Magyarországon az 1984. évi 2. törvényerejû rendelet hirdette ki.

Az 1995-96 folyamán kétszer ülésezõ felülvizsgálati konferencia az Egyezmény II. Jegyzõkönyvének módosításáról és egy újabb, negyedik Jegyzõkönyv csatolásáról döntött. A módosítás és a kiegészítés megerõsítése Magyarországon az 1997. november 26-án elfogadott CXXXIII. törvénnyel történt meg.

Az Egyezmény és a mellékletét képezõ jegyzõkönyvek a nemzetközi humanitárius jog és a fegyverzetkorlátozás alapvetõ eszközei. Az Egyezmény célja, hogy megóvja a civil lakosságot bizonyos, túlzott mértékû sérülést okozó, vagy megkülönböztetés nélkül ható hagyományos fegyverek hatásaitól, illetve, hogy a harcoló katonák szenvedéseit csökkentse. A gyalogsági aknák általános és teljes betiltásához vezetõ folyamat kiindulópontjának az Egyezmény II. Jegyzõkönyve, valamint annak módosítása tekinthetõ.

Az Egyezmény komoly hiányosságaként tartották számon, hogy annak hatálya - a módosított II. Jegyzõkönyv kivételével - csak nemzetközi jellegû konfliktusokra terjedt ki. A 2001. december 11-21. között ülésezõ 2. felülvizsgálati konferencia ennek jegyében az Egyezmény 1. Cikkének módosításáról döntött. A 2001. december 21-i módosítás alapján az Egyezmény és a hozzá csatolt jegyzõkönyvek hatálya a jövõben kiterjed a nem nemzetközi fegyveres konfliktusokra is.

A módosítás a keretegyezményt érinti, és kizárólag a jelenleg létezõ négy jegyzõkönyv hatályát terjeszti ki. A jövõben csatolandó jegyzõkönyvek külön szabályozzák ezt a kérdést, elvileg el is térhetnek a keretegyezményben foglaltaktól.

Az Egyezmény 2. felülvizsgálati konferenciáján való részvételrõl a Kormány 2366/2001. (XII. 18.) Korm. határozata rendelkezett. A határozat mellékletét képezõ irányelvek között szerepel, hogy a magyar küldöttség, mandátumának megfelelõen "támogassa az Egyezmény hatályának kiterjesztését a nemzetközi konfliktusok mellett a nem nemzetközi jellegû összeütközésekre is".

Az Egyezmény módosítására és hatálybalépésére vonatkozó 8. Cikk 1/b) bekezdés alapján "a konferencia elhatározhat módosításokat, amelyek elfogadása és hatálybalépése a jelen Egyezményre ... meghatározott módon történik". A módosítás megerõsítést igényel, és a 20. megerõsítõ okirat letétbe helyezése után számított 6 hónap elteltével lép hatályba. A fenti rendelkezésekkel összhangban kerül benyújtásra az Országgyûlés elé az Egyezmény módosításának ratifikálási javaslata.

Az Egyezmény hatálya (a 2001. december 21-i módosítás szerint)

1. A jelen Egyezmény és az annak mellékletét képezõ jegyzõkönyvek hatálya kiterjed a Háború Áldozatainak Védelmérõl 1949. augusztus 12-én létrejött Genfi Egyezmények azonos tartalmú 2. Cikkében meghatározott helyzetekre, az ezen egyezmények I. Kiegészítõ Jegyzõkönyvének 1. Cikke 4. bekezdésében foglalt helyzetet is ideértve.
2. A jelen Egyezmény és az annak mellékletét képezõ jegyzõkönyvek hatálya kiterjed a jelen Cikk 1. bekezdésben megjelölt helyzeteken kívül az 1949. augusztus 12-i Genfi Egyezmények azonos tartalmú 3. Cikkében meghatározott helyzetekre is. A jelen Egyezmény és az annak mellékletét képezõ jegyzõkönyvek hatálya nem terjed ki a belsõ rend megbontásának és belsõ feszültségek keletkezésének esetére, mint amilyenek a lakossági zavargások, az elszigetelt és szórványos erõszakcselekmények és más hasonló jellegû események, mivel ezek nem minõsülnek fegyveres konfliktusnak.
3. Olyan fegyveres konfliktusok esetén, amelyek nem nemzetközi jellegûek és valamely Magas Szerzõdõ Fél országa területén zajlanak, mindegyik konfliktusban részt vevõ fél köteles a jelen Egyezmény és az annak mellékletét képezõ jegyzõkönyvek tiltásait és korlátozásait betartani.
4. A jelen Egyezmény vagy az annak mellékletét képezõ jegyzõkönyvek egyetlen rendelkezését sem lehet alátámasztásul felhasználni az állami szuverenitás vagy a kormányzati felelõsség befolyásolására, hogy minden legitim eszközzel fenntartsa vagy helyreállítsa a törvényességet és a rendet egy állam területén, vagy megvédje az állam nemzeti egységét és területi integritását.
5. A jelen Egyezményben vagy az annak mellékletét képezõ jegyzõkönyvekben semmi sem szolgálhat igazolásul annak a Magas Szerzõdõ Félnek a fegyveres konfliktusába vagy kül- és belügyeibe bármilyen okból történõ közvetlen vagy közvetett beavatkozásra, amelynek a területén a konfliktus folyik.
6. A jelen Egyezmény és az annak mellékletét képezõ jegyzõkönyvek rendelkezéseinek alkalmazása olyan konfliktusban álló felek esetében, amelyek nem tartoznak a jelen Egyezményt vagy az annak mellékletét képezõ jegyzõkönyveket elfogadó Magas Szerzõdõ Felek közé, sem közvetve, sem közvetlenül nem változtat azok jogállásán vagy a vitatott terület jogállásán.
7. A jelen Cikk 2-6. bekezdései semmilyen kötelezettséget nem jelentenek a 2002. január 1. után elfogadásra kerülõ további jegyzõkönyvek irányában, amelyek a jelen Cikkhez viszonyítva alkalmazhatják, kizárhatják vagy módosíthatják azok hatályra vonatkozó rendelkezéseit.

Scope of Application of the Convention (as amended on 21. December 2001.)

1. This Convention and its annexed Protocols shall apply in the situations referred to in Article 2 common to the Geneva Conventions of 12 August 1949 for the Protection of War Victims, including any situation described in paragraph 4 of Article I of Additional Protocol I to these Conventions.
2. This Convention and its annexed Protocols shall also apply, in addition to situations referred to in paragraph I of this Article, to situations referred to in Article 3 common to the Geneva Conventions of 12 August 1949. This Convention and its annexed Protocols shall not apply to situations of internal disturbances and tensions, such as riots, isolated and sporadic acts of violence and other acts of a similar nature, as not being armed conflicts.
3. In case of armed conflicts not of an international character occurring in the territory of one of the High Contracting Parties, each party to the conflict shall be bound to apply the prohibitions and restrictions of this Convention and its annexed Protocols.
4. Nothing in this Convention or its annexed Protocols shall be invoked for the purpose of affecting the sovereignty of a State or the responsibility of the Government, by all legitimate means, to maintain or re-establish law and order in the State or to defend the national unity and territorial integrity of the State.
5. Nothing in this Convention or its annexed Protocols shall be invoked as a justification for intervening, directly or indirectly, for any reason whatever, in the armed conflict or in the internal or external affairs of the High Contracting Party in the territory of which that conflict occurs.
6. The application of the provisions of this Convention and its annexed Protocols to parties to a conflict, which are not High Contracting Parties that have accepted this Convention or its Protocols, shall not change their legal status or the legal status of a disputed territory, either explicitly or implicitly.
7. The provisions of paragraphs 2-6 of this Article shall not prejudice additional Protocols adopted after 1 January 2002, which may apply, exclude or modify the scope of their application in relation to this Article.