T/1218/19.

módosító javaslat

Dr. Szili Katalin részére

az Országgyűlés elnöke

H e l y b e n

Tisztelt Elnök Asszony!

A Házszabály 94. §-a (1) bekezdése, valamint 102. §-a (1) bekezdése alapján a büntető jogszabályok és a hozzájuk kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló T/1218. számú törvényjavaslathoz az alábbi

m ó d o s í t ó j a v a s l a t o t

terjesztjük elő:

1. A törvényjavaslat 53. §-a a következőképpen módosul:

"53. §

(1) A Be. 188. §-ának (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

[ Az ügyész határozattal felfüggeszti a nyomozást, ha:]

"g) nemzetközi büntető bíróság a joghatóságába tartozó ügyben a magyar hatóságot a büntetőeljárás átadása végett megkeresi."

(2) A Be. 188. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az eljárást folytatni kell, ha a felfüggesztés oka megszűnt, illetve az (1) bekezdés g) pontja esetén, ha a nemzetközi büntető bíróság alapokmányát kihirdető, illetve alapokmányából fakadó kötelezettségek végrehajtásáról szóló törvény azt előírja."

(3) A Be. 190. §-a (1) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[ Az ügyész a nyomozást határozottal megszünteti,]

"h) ha a cselekményt már jogerősen elbírálták, ideértve a Btk. 6. § esetét is."

(4) A Be. 191. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Akivel szemben a feljelentést a 175. § (1) bekezdése alapján utasították el, vagy a nyomozást a 192. § (1) bekezdése alapján szüntették meg, a 82. § (5) bekezdésének esetein kívül a nyomozást vagy annak folytatását az illetékes ügyész rendelheti el."

(2) A Be. 193. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A nyomozás elvégzése után az ügyész vagy - ha az ügyész másképp nem rendelkezik - a nyomozó hatóság a gyanúsítottnak és a védőnek az erre kijelölt helyiségben átadja a nyomozás összefűzött iratait."

2. A törvényjavaslat Be. 266. §-ának (1) bekezdését módosító 64. §-ának (1) bekezdése a következőképpen módosul:

"(1) A Be. 266. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A bíróság az eljárást

a) a 188. § (1) bekezdésének a), b), és d)-[f)] g) pontjában meghatározott okból felfüggeszti,

b) hivatalból vagy indítványra felfüggeszti, és az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezi, ha az ügy elbírálása során olyan jogszabályt vagy állami irányítás egyéb jogi eszközét kell alkalmazni, amelynek alkotmányellenességét észleli."

3. A törvényjavaslat 64. §-a a következő új (3) bekezdéssel egészül ki, és az ezt követő bekezdések számozása értelemszerűen módosul:

"(3) A Be. 266. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Ha az eljárás felfüggesztésének oka megszűnt, illetve a 188. § (1) bekezdésének g) pontja alapján történt felfüggesztés esetén, ha a nemzetközi büntető bíróság alapokmányát kihirdető, illetve alapokmányából fakadó kötelezettségek végrehajtásáról szóló törvény azt előírja, a bíróság az eljárást folytatja."

4. A törvényjavaslat 65. §-ának (1) bekezdése a következőképpen módosul:

"65. §

(1) A Be. 267. §-a (1) bekezdésének c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[A bíróság az eljárást megszünteti]

"c) a vádlott halála, elévülés, kegyelem, vagy a törvényben meghatározott egyéb büntethetőséget megszüntető ok miatt,

d) ha a vád tárgyává tett cselekményt már jogerősen elbírálták, ideértve a Btk. 6. § esetét is."

INDOKOLÁS

1. Olyan eljárásjogi kódexet kell alkotni, amely a büntető eljárásjogot érintő valamennyi hatályos törvényi rendelkezéseket egységesen tartalmazza. Tekintettel más törvényekben kihirdetett büntetőeljárást érintő rendelkezésekre, a Be. szövegszerű kiegészítéseit úgy indokolt megfogalmazni, hogy a már kihirdetett, illetve a még kihirdetésre váró nemzetközi büntető bíróságok alapító okmányának a rendelkezései és a Be. szabályozása közötti összhang biztosított legyen.

Jelenleg a következő nemzetközi büntető bíróságok alapító okmányára kell tekintettel lenni:

a) A volt Jugoszlávia területén 1991 óta elkövetett, a nemzetközi humanitárius jogot súlyosan sértő cselekményekért felelős személyek megbüntetésére létrejött Nemzetközi Törvényszék, amelyet a Biztonsági Tanács az Egyesült Nemzetek Szervezete Alapokmányának VII. fejezete alapján állított fel, Alapokmányának rendelkezéseit az 1996. évi XXXIX. törvény hirdette ki.

b) Az Egyesült Nemzetek Alapokmánya VII. fejezetében meghatározott hatáskörében eljárva a Biztonsági Tanács által létrehozott, az 1994. január 1. és 1994. december 31. között a Ruanda területén elkövetett népirtásért és a nemzetközi humanitárius jog egyéb súlyos megsértéséért felelős személyek, valamint a szomszédos államok területén elkövetett népirtásért és egyéb hasonló jogsértésekért felelős ruandai állampolgárok megbüntetésére létrejött Nemzetközi Büntetőtörvényszék Alapokmányának rendelkezéseit a 1999. évi CI. törvény hirdette ki.

c) 1998. július 17-én Rómában az ENSZ által összehívott diplomáciai konferencián elfogadott Nemzetközi Büntető Bíróság Statútuma, amelyhez a Magyar Köztársaság 1999. január 15-én - a 2296/1998. (XII.30.) Korm. határozat alapján csatlakozott, és a Statútumot az Országgyűlés a 72/2001.(XI.7.) OGY határozattal megerősítette, a Magyar Köztársaság megerősítő okiratának letétbe helyezése 2001. november 30. napján megtörtént.

A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 3. §-ára, továbbá a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 1982. évi 27. törvényerejű rendelet 13.§-ának (1) bekezdésére, a Statútumot törvénnyel kell kihirdetni, mely jelen időpontig még nem történt meg.

A alapító okmányok hasonló tartalommal rendelkeznek a büntetőeljárás felfüggesztésének és folytatásának kötelezettségéről (1996. évi XXXIX. törvény 1. §-a, 1999. évi CI törvény 1. §-a, illetve a Statútum). A módosító javaslat, a nemzetközi kötelezettségek alapján kibővíti a nyomozás felfüggesztésének okait arra az esetre, ha nemzetközi büntető bíróság a joghatóságába tartozó ügyben a magyar hatóságot a büntetőeljárás átadása végett megkeresi.

2. A módosítás a nyomozás felfüggesztésének okait (Be. 188. §) kiegészíti egy új rendelkezéssel, mely szerint a büntetőeljárást fel kell függeszteni abban az esetben is, ha nemzetközi büntető bíróság a joghatóságába tartozó ügyben a magyar hatóságot a büntetőeljárás átadása végett megkeresi.

Ezzel a módosítással függ össze a Be. 188. §-a (2) bekezdésének kiegészítése is, miszerint a nyomozást folytatni kell, ha azt a nemzetközi büntető bíróság alapokmányát kihirdető, illetve alapokmányából fakadó kötelezettségek végrehajtásáról szóló törvény előírja. A nemzetközi büntető bíróság alapokmányából fakadó kötelezettségek végrehajtásáról szóló törvények részletesen tartalmazzák a nyomozás folytatásának okait, ezért ezen okok külön felsorolása a Be.-ben nem szükséges.

3. A alapító okmányok hasonló tartalommal rendelkeznek a büntetőeljárás megszüntetéséről (1996. évi XXXIX. törvény 1. §-ának (3) bekezdése, 1999. évi CI törvény 1. §-ának (3) bekezdése, illetve a Statútum). A módosítás szerint a nyomozás megszüntetésének egyik okaként megjelölt jogerős elbírálás körét ki kell terjeszteni a külföldi bíróságok jogerős ítéletére is, melynek meghatározását a Btk. 6. §-a tartalmazza. Ezért a Be. 190. §-ának (1) bekezdését szükséges kiegészíteni egy új rendelkezéssel, amely a nemzetközi büntető bíróságok által elbírált ügyek belföldi jog szerinti ismételt elbírálását a Btk. 6. §-ára figyelemmel kizárja.

4. Ezzel a módosítással függ össze a Be. 266. §-a (5) bekezdésének kiegészítése is, miszerint az eljárást folytatni kell, ha ezt a nemzetközi büntető bíróság alapokmányát kihirdető, illetve alapokmányából fakadó kötelezettségek végrehajtásáról szóló törvény előírja. A nemzetközi büntető bíróság alapokmányából fakadó kötelezettségek végrehajtásáról szóló törvények részletesen tartalmazzák a nyomozás folytatásának okait, ezért ezen okok külön felsorolása a Be.-ben nem szükséges.

5. A alapító okmányok hasonlóan rendelkeznek a büntetőeljárás megszüntetéséről. A módosítás értelmében az eljárás megszüntetésének egyik okaként megjelölt jogerős elbírálás körét ki kell terjeszteni a külföldi bíróságok jogerős ítéletére is, melynek meghatározását a Btk. 6. §-a tartalmazza.

Budapest, 2002. november 26.

Dr. Avarkeszi Dezső
MSZP

Dr. Csákabonyi Balázs
MSZP