H/1222.
Országgyûlési határozati javaslat

Az Országgyûlés
.../2002.( ) OGY
h a t á r o z a t i javaslata
Dr. Mester László mentelmi ügyében

A Magyar Köztársaság Országgyûlése dr. Mester László országgyûlési képviselõ mentelmi jogát a Legfõbb Ügyész NF. 4141./2001/8-III. számú megkeresésével érintett ügyben felfüggeszti.

A Mentelmi bizottság az országgyûlési képviselõk jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény 5. § (5) bekezdése, valamint a Házszabály 130. § (5) bekezdés b) pontja és a 87. § (3) bekezdése alapján a fenti - indokolással ellátott - határozati javaslatot nyújtja be az Országgyûlésnek.

A Legfõbb Ügyész az Országgyûlés Elnökéhez intézett NF.4141./2001/8-III. számú átiratában jogosulatlan gazdasági elõny megszerzése bûntette kísérletének és más bûncselekmény alapos gyanúja miatt indítványozta dr. Mester László országgyûlési képviselõ mentelmi jogának felfüggesztését.

Az átirat szerint: dr. Mester László, mint a Budapest XVIII. Kerületi Önkormányzat polgármestere 1997. október 30. napján - az önkormányzat által felkért Imolex Bt. Által elõkészítetten - pályázatot nyújtott be a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumhoz a Központi Környezetvédelmi Alap terhére 180.000.000, - forint vissza nem térítendõ, és további 180.000.000,-forint visszatérítendõ kamatmentes támogatás megítélésére a XVIII. kerületben található és az önkormányzat tulajdonában álló volt TÜZÉP - pakura tavak és környezetük szennyezés alóli mentesítésére. A pályázatban az önkormányzat összköltségként 599.000.000,- forintot határozott meg, amelybõl az önrész 240.000.000,- forint volt.

A döntéshozó az állami támogatás iránti pályázatot 1997. november 12. napján kedvezõen elbírálta, mert nem tudott az önkormányzat által meghirdetett közbeszerzési eljárás eredményérõl. - olvashattuk a Legfõbb Ügyész átiratában.

A bizottság elnöke 2002. július 23-án levélben fordult a Legfõbb Ügyészhez, amelyben kérte, jelölje meg pontosan, hogy az érintett képviselõt milyen "más bûncselekmény" elkövetésének gyanúja terheli, továbbá hogy dr. Mester László a jogosulatlan gazdasági elõnyt az önkormányzat, avagy saját maga számára kívánta megszerezni. (Megjegyezzük: a bizottság korábbi gyakorlatában többször is elõfordult, hogy úgy közvádas ügyben a Legfõbb Ügyészt, mint magánvádas ügyben az eljáró bírót megkereste, mert további információk beszerzését tartotta szükségesnek megalapozott döntése meghozatala céljából.)

A Legfõbb Ügyész válaszában pontosított, egyrészt közölte, hogy a "más bûncselekmény" magánokirat hamisítás vétsége, másrészt, pedig megfogalmazta, hogy dr. Mester László a jogosulatlan gazdasági elõnyt a pályázat benyújtásakor a XVIII. Kerületi Önkormányzat részére kívánta megszerezni. Egyik Legfõbb Ügyészi átirat sem foglalkozott azonban azzal, hogy az egyes döntéseket dr. Mester László milyen önkormányzati testületi felhatalmazásokkal írta alá, jelesül: a kifogásolt közbeszerzési eljárásból, illetve pályázatból fakadó szerzõdéseket.

A Mentelmi bizottság az ügyet elõször a 2002. szeptember 3-i majd az október 24-i ülésén tárgyalta. A szeptember 3-i ülésnapra az ügy az önkormányzati választások közeledtével politikai színezetet kapott, aznapra tüntetést szerveztek a XVIII. Kerületi Önkormányzat elé.

Mindkét ülésen megjelent dr. Mester László. Elõadta, hogy a pályázatot a XVIII. Kerületi Önkormányzat Képviselõ Testületének 28 igen és 1 tartózkodás szavazattal meghozott határozatának felhatalmazása alapján nyújtotta be. Cáfolta a Legfõbb Ügyész azon állítását, amely szerint a pályázat benyújtásakor nem tájékoztatta a döntéshozót arról, hogy a közbeszerzési eljárás lezárult, és szerzõdést kötöttek, mivel a pályázat benyújtásakor nem zárult le a közbeszerzési eljárás. A pályázat beadásától a szerzõdéskötésig hét hónap telt el, ez alatt nem érkezett olyan jelzés, észrevétel, hogy nem kielégítõen, vagy hiányosan szolgáltattak volna bármilyen adatot. A szerzõdéskötés elõtt több hónappal megkezdték saját költségükre és kockázatukra a kármentesítést, mivel nem lehetett várni, a szennyezõdés megállapíthatóan terjedt. Az önkormányzat több mint 400.000.000,-forintot költött a kármentesítésre, támogatásként összesen 26.000.000,- forintot kapott. Elõadta továbbá, hogy az önkormányzat és a minisztérium között polgári peres eljárás van folyamatban az állami támogatás elnyerésének jogszerûsége tárgyában. Mellékelte az Állami Számvevõszéknek az adott ügyben eszközölt vizsgálatának megállapításait is. Ez többek között azt tartalmazza, hogy a XVIII. Kerületi Önkormányzat összességében - néhány kisebb eljárási hiányosságtól eltekintve - eredményes munkát végzett a közbeszerzések lebonyolításában. Megállapította a vizsgálati jelentés továbbá, hogy az önkormányzat a kár mértékét tekintve erejét meghaladó feladatot vállalt magára a szennyezett terület megvásárlásakor.

A kétfordulós tárgyalásra azért volt szükség, mivel az elsõ ülésén a bizottság egyhangúlag úgy határozott, hogy megalapozott döntése meghozatala céljából megkeresi a XVIII. Kerületi önkormányzatot a képviselõ testületi döntésekkel kapcsolatosan, mert errõl, a rendelkezésére álló Legfõbb Ügyészi átiratok nem tartalmaztak semmiféle adatot. Felkérte tehát az illetékes jegyzõt, hogy a polgármester eljárására vonatkozó testületi felhatalmazásokról adjon tájékoztatást.

Egyúttal arról is határozott, hogy információt szerez be a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium és a XVIII. Kerületi önkormányzat között folyamatban lévõ polgári perrõl.

A XVIII. Kerületi önkormányzat jegyzõjének válasza, illetve az ehhez mellékelt hiteles elõterjesztések, jegyzõkönyvi kivonatok, határozatok teljes mértékben alátámasztották a dr. Mester László által elõadottakat, jelesül: a testületi határozatokon alapuló felhatalmazások alapján nyújtotta be a pályázatot. Ezek közül 3 határozat 1997-bõl illetve 1999-bõl nagy többséggel felhatalmazta a polgármestert a közbeszerzési pályázat kiírására, illetve az állami támogatásra vonatkozó pályázat benyújtására.

A bíróságtól, az önkormányzat jegyzõjétõl, illetve az önkormányzatot képviselõ ügyvédtõl beszerzett információ is megerõsítette a dr. Mester László által elõadottakat, jelesül: azon közbensõ és részítéletet, amellyel a bíróság a minisztérium keresetét elutasította. Ebben a közbensõ ítéletben a bíróság a támogatási szerzõdés felmondása elõtti kifizetést jogosnak, vissza nem térítendõnek találta, és perköltség megfizetésére kötelezte a minisztériumot.

A bizottság ülésén 5:5 arányban nem kapott többséget az a határozati javaslat, mely szerint - mint az már az elsõ tárgyaláskor is elhangzott - a bizottság a beérkezett iratokat küldje meg a Legfõbb Ügyész Úrnak, kérje véleményét, hogy ezen információk birtokában fenntartja-e álláspontját. A többséget nem kapott határozati javaslatot támogató, illetve a mentelmi jog fenntartása mellett szavazó bizottsági tagok véleménye szerint bár közvádas ügyekben az eddigi parlamenti gyakorlat szinte mindig a mentelmi jog felfüggesztése volt, az adott ügyben felmerült új tények indokolták volna, hogy a Legfõbb Ügyész úr ezen dokumentumok ismeretében nyilatkozzon korábbi átiratáról, hiszen az országgyûlési képviselõket a választó akarat arra kötelezi, hogy tiszta lelkiismerettel döntsenek az Országgyûlés tekintélyét érintõ hasonló ügyekben.

Ezek után a bizottság 7:3 arányban úgy foglalt állást, hogy mivel a Legfõbb Ügyészi megkeresés közvádas jellegû; a felmerült aggályok ellenére a mentelmi jog felfüggesztését javasolja az adott ügyben.

A Mentelmi bizottság tagjainak többségi véleménye szerint a bizottság hatáskör hiányában nem jogosult állást foglalni a büntetõjogi felelõsség kérdésében, továbbá nem vizsgálhatja a tényállást, szerintük mind az érintett képviselõ, mind az Országgyûlés tekintélyének megtartása azt kívánja, hogy igazságszolgáltatási eljárásban tisztázódjon a közvádas ügy.

Summa summarum a Mentelmi bizottság többségi szavazattal (7 igen, 3 nem) azt javasolja az Országgyûlésnek, hogy

A bizottság elõadója: dr. Géczi József Alajos

Budapest, 2002. október 30.