ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Fidesz - Magyar Polgári Párt
T/1270/30.
Módosító javaslat
Dr. Szili Katalin Asszonynak
az Országgyűlés Elnöke részére
Helyben
Tisztelt Elnök Asszony!
A Házszabály 94. §-ának (1) bekezdése alapján "a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról" szóló T/1270. számon benyújtott törvényjavaslathoz a következő
m ó d o s í t ó j a v a s l a t o t
terjesztem elő:
A törvényjavaslat a következő 9.§-sal egészül ki, egyben a paragrafusok számozása megfelelően módosul:
"9.§ Az Alkotmány a következő 40/D.§-sal egészül ki:
"40/D.§ (1) A fegyveres erők gyakorlat, kiképzés, humanitárius feladat végrehajtása és katasztrófa-elhárítás, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezete, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet felkérésére, illetve az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének döntése alapján végzett békefenntartó tevékenység céljából a Kormány előzetes hozzájárulásával használhatók fel, léphetik át az államhatárt és állomásozhatnak külföldön.
(2)A külföldi fegyveres erők gyakorlat, kiképzés, humanitárius feladat végrehajtása és katasztrófa-elhárítás, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezete, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet felkérésére, illetve az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének döntése alapján végzett békefenntartó tevékenység céljából a Kormány előzetes hozzájárulásával használhatók fel, léphetik át az államhatárt és állomásozhatnak Magyarországon.""
I n d o k o l á s
A Magyar Köztársaságnak az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez (a továbbiakban: NATO) történő csatlakozása szükségessé tette az Alkotmány módosítását. Az Alkotmány ilyen irányú módosítására a polgári kormány többszöri próbálkozása ellenére csak részben került sor. Az európai uniós csatlakozás újra esélyt adhat arra, hogy a Magyar Országgyűlés pótolja a hiányosságokat.
NATO tagságunk kapcsán a magyar fegyveres erők külföldi illetve a külföldi fegyveres erők magyarországi tartózkodásával és az ehhez szükséges határátlépésével kapcsolatos közjogi engedélyezési hatáskörök újraszabályozása szükséges. A hatályos szabályok ugyanis nem igazodnak az új politikai-katonai környezethez. Szükségtelenül magas szinthez kötik az engedélyezést, így feleslegesen terhelik az Országgyűlést és hosszabbítják meg a döntéshozatalt.
Kétségtelen ugyanakkor, hogy - a minősített időszak fenti szabályain túl - békeidőszakban is
mellőzhetetlen az Országgyűlés, illetve a Kormány hozzájárulási, engedélyezési hatásköreinek egyértelmű rendezése.
A Javaslat szerint a fegyveres erők alkalmazása (pl: béketeremtés) esetén a határátlépéshez ezután is főszabályként az Országgyűlés hozzájárulása lenne szükséges. Az ennél kisebb veszélyességet hordozó békefenntartási tevékenységek engedélyezése, továbbá az Észak-atlanti Szerződésből eredő, gyakran napi feladatok (gyakorlat, kiképzés), valamint humanitárius feladat és katasztrófa elhárítás végrehajtására az alakulatok a Kormány döntése alapján lennének külföldre küldhetők. A béketeremtés és a békefenntartás elhatárolása szempontjából a felkérést illetve döntést megküldő nemzetközi szervezet állásfoglalása az irányadó.
A Javaslat a külföldi fegyveres erők magyarországi tartózkodását is szabályozza oly módon, hogy az Országgyűlés előzetes hozzájárulása, mint főszabály mellett a jövőben szélesebb lenne a Kormány hatásköre.
Budapest, 2002. november 20.
Dr. Salamon László
Fidesz - Magyar Polgári Párt