egyes pénz- és tõkepiaci tárgyú törvények módosításáról

2002. november

A hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 1. §-ának e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"e) a kiszervezett tevékenységet végzõ e törvény szerinti felügyeletére."

(1) A Hpt. 3. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglalt tevékenységek - a (9) és (10) bekezdésben foglalt eltéréssel - üzletszerûen csak engedéllyel végezhetõk."

(2) A Hpt. 3. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(5) Az (1) bekezdés d), e) és m) pontjában meghatározott pénzügyi szolgáltatási tevékenységet a Felügyelet az MNB elõzetes véleményének kikérésével engedélyezi."

(3) A Hpt. 3. §-ának (9) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(9) A Felügyelet engedélye nélkül végezhetõ az (1) bekezdés h) pontjában meghatározott, a 2. számú melléklet I. fejezet 12. pont b) alpontja szerinti ügynöki tevékenység. Ebben az esetben az ügynök személyét a hitelintézet a Felügyelet által meghatározott módon és gyakorisággal a Felügyeletnek bejelenti."

(1) A Hpt. 3/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"3/A. § (1) Külföldi vállalkozás [a külföldi székhelyû vállalkozások magyarországi fióktelepeirõl és kereskedelmi képviseleteirõl szóló 1997. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: Fkt.) 2. § a) pont] pénzügyi szolgáltatási tevékenységet vagy kiegészítõ pénzügyi szolgáltatási tevékenységet Magyarországon - a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel - kizárólag fióktelepe útján végezhet."

(2) A Hpt. 3/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A külföldi pénzügyi intézmény fióktelepére a törvény 11. §-ában, 17. § (2) bekezdésében, 18. § (2) bekezdésének c) pontjában, 20-21. §-ában, a 23-25. §-ában, 37-43. §-ában, 64-67. §-ában, 73. §-ában, 74. § (2) bekezdésében, 75. § (1) és (4) bekezdésében, 90-96. §-ában, 153. § (2) bekezdése b) pontjának 6. alpontjában, 153. § (2) bekezdése c) pontjának 1., 3. és 4. alpontjában, 158-160. §-ában, valamint 193. §-ában foglaltakat nem kell alkalmazni."

(3) A Hpt. 3/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) A Gazdasági Együttmûködési és Fejlesztési Szervezet tagországában székhellyel rendelkezõ külföldi pénzügyi intézmény a 3. § (1) bekezdésének b) és c) pontjában, illetve a 3. § (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott tevékenységet határon átnyúló szolgáltatás formájában is végezhet, ha a székhely szerinti felügyeleti hatóságtól engedéllyel rendelkezik ezen tevékenységek végzésére."

A Hpt. 4. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) A pénzügyi intézmény, ha törvény másként nem rendelkezik, pénzügyi szolgáltatáson kívül üzletszerûen kizárólag:

a) kiegészítõ pénzügyi szolgáltatást,

b) a biztosítóintézetekrõl és a biztosítási tevékenységrõl szóló 1995. évi XCVI. törvényben foglalt feltételekkel biztosítási ügynöki tevékenységet,

c) a tõkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvényben (a továbbiakban: Tpt.) foglalt feltételekkel befektetési szolgáltatási, kiegészítõ befektetési szolgáltatási és árutõzsdei szolgáltatási tevékenységet,

d) aranykereskedelmi ügyletet,

e) részvénykönyvvezetést, valamint

f) az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 6. §-ának (1) bekezdésében foglalt szolgáltatást

folytathat."

(1) A Hpt. 6. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"6. § (1) Pénzügyi vállalkozás

a) az a pénzügyi intézmény, amely - az 5. § (2) bekezdésében meghatározott tevékenység kivételével -, egy vagy több pénzügyi szolgáltatást végez,

b) a pénzügyi holding társaság, illetve

c) a hitelintézeti elszámolóház."

(2) A Hpt. 6. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A 3. § (1) bekezdésének m) pontjában és a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott tevékenységet pénzügyi vállalkozás csak kizárólagos tevékenységként végezheti."

A Hpt. 8. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A részvénytársasági formában mûködõ pénzügyi intézményre a gazdasági társaságokra vonatkozó törvényi rendelkezéseket, a szövetkezeti formában mûködõ pénzügyi intézményre - alapszabályától függõen - a szövetkezetekrõl szóló 1992. évi I. törvény (a továbbiakban: Szt.) vagy az új szövetkezetekrõl szóló 2000. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Úszt.), a fióktelep formájában mûködõ pénzügyi intézményre az Fkt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni."

(1) A Hpt. 9. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) Szövetkezeti hitelintézet legalább kétszázötvenmillió forint jegyzett tõkével alapítható."

(2) A Hpt. 9. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) Pénzügyi vállalkozás - kivéve a pénzügyi holding társaságot és a hitelintézeti elszámolóházat - legalább ötvenmillió forint jegyzett tõkével alapítható."

(3) A Hpt. 9. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(6) Harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe - ha törvény másként nem rendelkezik - legalább kétmilliárd forint dotációs tõkével létesíthetõ."

(1) A Hpt. 13. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) Akit a Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) XV. fejezetének III. címében meghatározott bûncselekmény, illetve hamis vád (Btk. 233. §), hatóság félrevezetése (Btk. 237. §), hamis tanúzás (Btk. 238. §), hamis tanúzásra felhívás (Btk. 242. §), mentõ körülmény elhallgatása (Btk. 243. §), bûnpártolás (Btk. 244. §), a XV. fejezet VII. címében meghatározott bûncselekmény, illetve terrorcselekmény (Btk. 261. §), nemzetközi jogi kötelezettség megszegése (Btk. 261/A. §), légi jármû hatalomba kerítése (Btk. 262. §), visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (Btk. 263. §), visszaélés lõfegyverrel vagy lõszerrel (Btk. 263/A. §), fegyvercsempészet (Btk. 263/B. §), visszaélés atomenergia alkalmazásával (Btk. 264/B. §), visszaélés nemzetközi szerzõdés által tiltott fegyverrel (Btk. 264/C. §), a XVI. fejezet III. címében meghatározott bûncselekmény, továbbá a XVII. és XVIII. fejezetében meghatározott bûncselekmény elkövetése miatt elítéltek, vagy olyan bûntett miatt ítélték el, amelyet bûnszervezet keretében követett el, úgyszintén az, akivel szemben e bûncselekmények bármelyike miatt büntetõeljárás van folyamatban, a bûnügyi nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló 1999. évi LXXXV. törvény 16. §-ában meghatározott idõtartamig, illetve a büntetõeljárás befejezéséig

a) pénzváltási tevékenységet végzõnél vezetõ állású személyként nem nevezhetõ ki, illetve vezetõ állású személynek nem választható meg, pénzváltási tevékenységet közvetlenül nem irányíthat, illetve ilyen tevékenységet közvetlenül nem végezhet,

b) nem lehet pénzügyi intézménynél - külön jogszabályban meghatározott - biztonsági szervezet vezetõje, alkalmazottja, illetve a biztonságért felelõs személy."

(2) A Hpt. 13. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(5) A foglalkoztatási jogviszony létesítését, a tevékenységi engedély kiadását, illetve meghosszabbítását megelõzõen, valamint a foglalkoztatás ideje alatt a (4) bekezdésben meghatározott foglalkoztatási feltétel fennállásának ellenõrzésére - a bûntettesek nyilvántartásának és a büntetõeljárás alatt állók nyilvántartásának adatai alapján - a Felügyelet jogosult."

A Hpt. 13/A. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"13/A. § (1) A hitelintézet pénzügyi-, illetõleg kiegészítõ pénzügyi szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódó, illetve jogszabály által végezni rendelt olyan tevékenységét, amelynek során adatkezelés, adatfeldolgozás vagy adattárolás valósul meg, az adatvédelmi elõírások betartása mellett kiszervezheti.

(2) A kiszervezett tevékenységet végzõnek - a kockázattal arányos mértékben - rendelkeznie kell mindazon személyi, tárgyi és biztonsági feltételekkel, melyeket jogszabály a kiszervezett tevékenységet illetõen a hitelintézetre vonatkozóan elõír.

(3) A hitelintézet köteles a Felügyeletnek a kiszervezésrõl szóló szerzõdés aláírását követõen két napon belül bejelenteni:

a) a kiszervezés tényét,

b) a kiszervezett tevékenységet végzõ nevét, székhelyét vagy állandó lakcímét,

c) a kiszervezés idõtartamát.

(4) A kiszervezésre vonatkozó szerzõdésnek tartalmaznia kell:

a) az adatvédelemre vonatkozó elõírások érvényesülésének bemutatását,

b) a kiszervezett tevékenységet végzõ hozzájárulását a kiszervezett tevékenységnek a hitelintézet belsõ ellenõrzése, külsõ könyvvizsgálója, az MNB és a Felügyelet helyszíni, illetve helyszínen kívüli ellenõrzéséhez,

c) a kiszervezett tevékenységet végzõ felelõsségét a tevékenység megfelelõ színvonalon történõ végzéséért, illetve a szerzõdés hitelintézet részérõl történõ azonnali felmondási lehetõségét a szerzõdés ismételt vagy súlyos megsértése esetére,

d) a kiszervezett tevékenységet végzõtõl elvárt, a tevékenység végzésének minõségére vonatkozó részletes követelményeket,

e) a kiszervezett tevékenységet végzõ részérõl a bennfentes kereskedelem elkerülése érdekében alkalmazandó szabályokat.

(5) A hitelintézetnek rendelkeznie kell a kiszervezésre vonatkozó szerzõdésben foglaltaktól történõ eltérõ tevékenységvégzésbõl eredõ, rendkívüli helyzetek kezelésére kidolgozott intézkedési tervvel.

(6) A hitelintézet belsõ ellenõrzése köteles a kiszervezett tevékenység szerzõdésben foglaltaknak megfelelõ végzését legalább évente megvizsgálni.

(7) A hitelintézet felelõs azért, hogy a kiszervezett tevékenységet végzõ a tevékenységet a jogszabályi elõírások betartásával és a tõle elvárható gondossággal végezze. A hitelintézetnek haladéktalanul jelentenie kell a Felügyelet részére, amennyiben a kiszervezett tevékenység végzése jogszabályba vagy a szerzõdésbe ütközik.

(8) A Felügyelet a hitelintézet (7) bekezdésben foglalt bejelentése vagy a helyszíni ellenõrzése során feltárt hiányosságok alapján a tevékenység kiszervezését megtilthatja.

(9) Az a kiszervezett tevékenységet végzõ, amely egyidejûleg több hitelintézet részére végez kiszervezett tevékenységet, köteles az így tudomására jutott tényt, adatot, információt elkülönítetten - az adatvédelmi elõírások betartásával - kezelni.

(10) A kiszervezett tevékenységet végzõ közremûködõt abban az esetben alkalmazhat, ha a közöttük létrejövõ szerzõdés - melyet a hitelintézetnek jóvá kell hagynia - biztosítja a kiszervezett tevékenységnek a Felügyelet, az MNB, és a hitelintézet belsõ ellenõrzése, könyvvizsgálója által történõ ellenõrzését.

(11) A hitelintézet vezetõ tisztségviselõje vagy annak közeli hozzátartozója nem állhat tulajdonosi viszonyban a kiszervezett tevékenységet végzõvel, illetve a hitelintézet vezetõ tisztségviselõje, közeli hozzátartozója a kiszervezett tevékenység végzésével nem bízható meg.

(12) A hitelintézet a kiszervezett tevékenységek körét, és a kiszervezett tevékenység végzõjét az üzletszabályzatban köteles feltüntetni."

A Hpt. 16. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) Hitelintézeti elszámolóházban tulajdoni részesedést kizárólag az MNB, hitelintézet, hitelintézeti elszámolóház, valamint a Tpt. szerinti elszámolóházi tevékenységet végzõ szervezet szerezhet."

(1) A Hpt. 18. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"e) a folytatni kívánt tevékenységekre vonatkozó, az általános szerzõdési feltételeket is tartalmazó egy vagy több üzletszabályzatot,"

(2) A Hpt. 18. §-a (2) bekezdésének j) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"j) valamely, a hitelintézetek közötti elszámolásforgalom lebonyolítását végzõ átutalási rendszerhez való közvetlen csatlakozásról szóló nyilatkozatot és a csatlakozást biztosító informatikai rendszer könyvvizsgálói igazolását, vagy a közvetve történõ csatlakozás elfogadásáról adott nyilatkozatot,"

(3) A Hpt. 18. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) Már mûködõ pénzügyi intézmény, illetve befektetési vállalkozás tevékenységi körének pénzügyi szolgáltatással történõ bõvítésére vonatkozó engedély iránti kérelméhez benyújtja a tevékenység végzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétét bizonyító igazolást, valamint a (2) bekezdés d)-f), h), k)-l) és n) pontjában foglaltakat, ha ezek benyújtására korábban még nem került sor."

A Hpt. 18/A. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"a) megfelel a tevékenység folytatásához szükséges, a Tpt. 11. számú mellékletében meghatározott személyi, tárgyi, technikai feltételeknek,"

A Hpt. 19. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"19. § A 14. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott esetben az engedély iránti kérelemhez be kell nyújtani az írásbeli szerzõdést, amely azt a szerzõdési kikötést is tartalmazza, hogy a Felügyelet, illetõleg a hitelintézet korlátozás nélkül ellenõrizheti az ügynöknél a megbízás tárgyát képezõ tevékenységgel kapcsolatos gazdálkodást és az üzleti könyveket."

(1) A Hpt. 26. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"26. § (1) Az engedélyezési eljárás során a Felügyelet a kérelemmel összefüggõ és rendelkezésére álló okiratokat és információkat gondosan mérlegeli, és meggyõzõdik arról, hogy az engedély kiadása nem ütközik jogszabályba. A Felügyelet a tevékenységi engedélyezési eljárás során az egyes engedélyezési feltételek meglétét a helyszínen is megvizsgálhatja."

(2) A Hpt. 26. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) Bank, szakosított hitelintézet alapítási engedélyéhez, tevékenységi (mûködési) engedélyéhez továbbá bank, szakosított hitelintézet alapszabályának a jegyzett tõke leszállítása miatti módosításához szükséges engedélyhez, valamint bank, szakosított hitelintézet egyesüléséhez szükséges engedélyhez a Felügyelet elõzetesen kikéri az MNB véleményét."

A Hpt. 41. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A pénzügyi intézmény öt munkanapon belül a Felügyeletet írásban tájékoztatja, ha tudomást szerez a 37-38. §-okban meghatározott arányú részesedés megszerzésérõl, elidegenítésérõl, illetve módosulásáról."

(1) A Hpt. 51. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"c) a csõdeljárás, felszámolási eljárás, önkormányzati adósságrendezési eljárás, illetve végelszámolás ügyében eljáró vagyonfelügyelõvel, felszámolóval, pénzügyi gondnokkal, illetve végelszámolóval,"

(2) A Hpt. 51. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"e) a büntetõ-, valamint polgári ügyben, továbbá a csõd-, illetve felszámolási eljárás, valamint önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal,"

(3) A Hpt. 51. §-a (2) bekezdésének i) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép.

"i) az adó-, vám- és társadalombiztosítási kötelezettség teljesítésének ellenõrzése, valamint az ilyen tartozást megállapító végrehajtható okirat végrehajtása, továbbá a jogalap nélkül felvett ellátás összegének megtérülése érdekében eljáró adóhatósággal, vámhatósággal, illetve társadalombiztosítási szervvel,"

(4) A Hpt. 51. §-ának (2) bekezdése a következõ j) ponttal egészül ki:

"j) bírósági végrehajtási eljárásban és a bírósági végrehajtó által lefolytatott közigazgatási végrehajtási eljárásban - ideértve az 1994. évi LIII. törvény 79/C. § (2) bekezdés alapján a közös számla nem adós tulajdonosának nevére és címére vonatkozó megkeresést is - eljáró végrehajtóval"

(1) A Hpt. 54. §-a (1) bekezdésének j) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"j) a hitelintézet által kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatátadás a kiszervezett tevékenységet végzõ részére,"

(2) A Hpt. 54. §-ának (1) bekezdése a következõ m) ponttal egészül ki:

"m) az Országos Betétbiztosítási Alap által külföldi betétbiztosítási rendszerek, valamint külföldi felügyeleti hatóságok részére együttmûködési megállapodásban rögzített módon történõ adattovábbítás, ha az adatok kezelésére, illetve felhasználására vonatkozóan a magyar szabályozással legalább egyenrangú védelem biztosított."

A Hpt. 59. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"59. § (1) Az 58. § (2) bekezdésében meghatározott személy munkakörében vagy az annak révén birtokába jutott - a pénzügyi intézmény mûködésével és ügyfeleivel kapcsolatos - információt nem használhatja fel, és nem adhatja át, vagy nem teheti hozzáférhetõvé illetéktelen személy számára."

A Hpt. 66. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) A felügyelõ bizottság elõzetes egyetértése szükséges a belsõ ellenõrzési szervezet vezetõi és alkalmazottai foglalkoztatásának létesítésével, megszüntetésével kapcsolatos döntések meghozatalához, valamint díjazásuk megállapításához."

A Hpt. 75. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) A hitelintézetet kérelmére a Felügyelet az általános tartalékképzés alól mentesítheti, ha fizetõképességi mutatója (szolvencia rátája) tizenkét százalék felett van, és nincs negatív eredménytartaléka."

(1) A Hpt. 76. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A hitelintézetnek legalább nyolcszázalékos - jogszabályban meghatározott módon számított - fizetõképességi mutatót kell folyamatosan fenntartania."

(2) A Hpt. 76. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) A hitelintézet a tõkeszükségletének meghatározása érdekében a befektetési vagy pénzügyi szolgáltatással kapcsolatos - ideértve a hitelintézetek között, a hitelintézetek és befektetési szolgáltatók között, a hitelintézetek és a Tpt. szerinti intézményi befektetõk között, illetve a hitelintézetek és a Magyar Nemzeti Bank között befektetési eszközökkel végzett tevékenységet; továbbá a hitelintézet által saját kibocsátású kötvényével végzett adásvételi és csere ügyletet is - alapvetõen piaci kockázatoknak kitett, kereskedési portfolióba tartozó befektetési eszközök és az ezekkel kapcsolatos kockázatvállalások nyilvántartására kereskedési könyvet köteles vezetni."

(3) A Hpt. 76. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) A hitelintézetnek a Tpt. kereskedési könyvre és nagykockázat vállalásra vonatkozó szabályait kell alkalmaznia azzal, hogy ahol a Tpt. befektetési szolgáltatót vagy befektetési vállalkozást említ, azon hitelintézetet kell érteni."

(4) A Hpt. 76. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(5) A hitelintézetnek rendelkeznie kell a (2) bekezdésben foglaltak fedezetéhez szükséges szavatoló tõkén túlmenõen a (3) bekezdés szerinti kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók és kockázatvállalások, továbbá az engedélyezett tevékenység egészében meglévõ árukockázat és devizaárfolyam-kockázat fedezetéhez szükséges - külön jogszabály alapján meghatározott összegû - szavatoló tõkével. Ha a szavatoló tõke a (2) bekezdésben és az e bekezdésben foglalt tõkekövetelmény összegének százhúsz százaléka alatt van, az 5. számú melléklet 19. pontjában foglalt kiegészítõ alárendelt kölcsöntõkével kapcsolatos mindennemû kifizetésrõl értesíteni kell a Felügyeletet."

(5) A Hpt. 76. §-a (6) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"a) a befektetési szolgáltatási tevékenységbõl származó bevétele - ideértve a hitelintézetek között, a hitelintézetek és befektetési szolgáltatók között, illetve a hitelintézetek és a Magyar Nemzeti Bank között befektetési eszközökkel végzett tevékenységbõl; továbbá a hitelintézet által saját kibocsátású kötvényével végzett adásvételi és csereügyletekbõl származó bevételt is - nem haladja meg a kapott kamatok és kamatjellegû bevételek, az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételei, az egyéb bevételek, a befektetési szolgáltatási tevékenységbõl származó bevételek, valamint a nem pénzügyi és befektetési szolgáltatási tevékenységbõl származó negyedévi nettó árbevétel összegének öt százalékát, és"

(6) A Hpt. 76. §-a (7) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"a) egy naptári éven belül legfeljebb egy negyedévben lépi túl a (6) bekezdésben meghatározott mértékeket úgy, hogy az ott említett arány nem haladja meg a hat százalékot, és"

A Hpt. 79. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) A 2. számú melléklet III. 10.1 pont c) alpontjában foglalt kötelezettségeket - a hitelintézet által kötött határidõs ügyletek kivételével - ötvenszázalékos értéken kell figyelembe venni, amennyiben azt a fizetõképességi mutató számításáról szóló külön jogszabály alacsony ügyletkockázatú vagy kockázatmentes ügyletként határozza meg. A hitelintézet által kötött határidõs ügyleteket a fizetõképességi mutató számításáról szóló külön jogszabályban meghatározott ügyletkockázati súlyokkal korrigálva kell figyelembe venni."

(1) A Hpt. 80. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"a) a központi költségvetéssel (államkincstárral), a külön törvényben szabályozott elkülönített állami pénzalapokkal, az MNB-vel, továbbá az "A" zónába tartozó országokkal vagy központi bankokkal szemben vállalt kockázatokra,"

(2) A Hpt. 80. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A 2. számú melléklet I. 10.2. pontjának d) alpontja szerinti kockázatvállalások tekintetében a 79. § (1)-(3) és (7) bekezdésében foglalt rendelkezéseket a jelzálog-hitelintézet által megvásárolt önálló zálogjoggal biztosított egyes ügyfélkövetelésekre kell alkalmazni, a zálogjog megvásárlásának idõpontjára vonatkozóan."

A Hpt. 83. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(5) A hitelintézet az (1)-(3) bekezdésben foglalt korlátokat túllépheti, feltéve, hogy a túllépések összegével csökkentett szavatoló tõkével számolva is képes megfelelni a nyolcszázalékos fizetõképességi mutató fenntartására vonatkozó, valamint a szavatoló tõkéhez rendelt más korlátozó elõírásnak."

(1) A Hpt. 97. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"97.§ (1) A hitelintézet köteles az Országos Betétbiztosítási Alaphoz (a továbbiakban: Alap) csatlakozni."

(2) A Hpt. 97. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkezõ hitelintézet külföldön létesített fióktelepére az Alap által nyújtott betétbiztosítás terjed ki, kivéve, ha a fióktelep létesítésének helye szerinti ország szabályai ezt nem teszik lehetõvé. A Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkezõ hitelintézet külföldön létesített fióktelepe önként csatlakozhat az adott ország betétvédelmi rendszeréhez."

(3) A Hpt. 97. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Ha a fióktelep nem rendelkezik az Európai Parlament és a Tanács 94/19/EGK irányelve által elõírt betétbiztosítással, köteles csatlakozni az Alaphoz annak érdekében, hogy legalább az irányelv által megkövetelt betétbiztosítással rendelkezzen."

(4) A Hpt. 97. §-a a következõ (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Ha az Alap által nyújtott betétbiztosítás legmagasabb összege, a biztosított betétek köre, vagy a kártalanítás mértéke meghaladja az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkezõ hitelintézet fióktelepére érvényes betétbiztosítási rendszer által alkalmazott legmagasabb összeget, a biztosított betétek körét, vagy a kártalanítás mértékét, a fióktelep kérésére az Alap a meghaladó részre kiegészítõ biztosítást nyújt, amennyiben a fióktelep megfelel az Alap tagjaira vonatkozó követelményeknek. A kiegészítõ biztosítás alapján történõ kártalanításra akkor kerülhet sor, ha a fióktelep székhely országának illetékes hatósága értesítést küld az Alap részére a betétek befagyásáról. A kiegészítõ kártalanítás kifizetésére egyebekben a 105. § elõírásait kell alkalmazni."

(5) A Hpt. 97. §-a a következõ (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) Az Alap külföldi betétbiztosítási rendszerekkel, valamint külföldi felügyeleti hatóságokkal együttmûködési megállapodásokat köthet, információkat cserélhet a betétbiztosítási rendszerek tagjaira és a biztosított betétállományra vonatkozó nyilvántartás, valamint a betétesek kártalanítása érdekében. Az együttmûködés során a betétbiztosítási rendszerek egyeztetik, hogy az egyes rendszerek alapján a betétest mekkora összegû kártalanítás illeti meg."

A Hpt. 100. §-a (1) bekezdésének j) és k) pontja, valamint záró szövegrésze helyébe a következõ rendelkezés lép:

"j) befektetési vállalkozás, tõzsdetag, illetõleg árutõzsdei szolgáltató,

k) kötelezõ vagy önkéntes betétbiztosítási, intézményvédelmi, befektetõ-védelmi alap, illetve a Pénztárak Garancia Alapja,"

"betéteire, valamint a felsoroltak külföldi megfelelõinek betéteire."

(1) A Hpt. 101. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"101. § (1) Az Alap a kártalanításra jogosult személy részére a befagyott betét tõke- és kamatösszegét személyenként és hitelintézetenként összevontan legfeljebb hárommillió forint összeghatárig fizeti ki kártalanításként. Devizabetét esetén a kártalanítás összegének, valamint az e bekezdés szerinti összeghatárnak a megállapítása - a kifizetés idõpontjától függetlenül - a betét befagyása napján érvényes hivatalos devizaárfolyamon történik. Az Alap által fizetett kártalanítás mértéke egymillió forint összeghatárig száz százalék, egymillió forint összeghatár felett egymillió forint és az egymillió forint feletti rész kilencven százaléka."

(2) A Hpt. 101. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(5) A betétes az (1)-(4) bekezdés szerinti kártalanítást meghaladó kifizetésre az Alappal szemben semmilyen jogcímen nem tarthat igényt."

A Hpt. 104. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) Az Alap a kártalanítás kifizetésének elkerülése érdekében köteles azt a megoldási módot választani, amely a betétesek és a hitelintézetek, valamint a központi költségvetés számára a legkisebb hosszú távú veszteséggel jár."

A Hpt. 105. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"105. § (1) Az Alap a betétek befagyása vagy a Felügyeletnek a 30. § (1) bekezdés c) pontja alapján hozott határozata vagy felszámolási eljárás kezdeményezése esetén a bíróság felszámolást elrendelõ végzésének közzététele után tizenöt napon belül - a három idõpont közül a legkorábbiban - megkezdi és három hónapon belül befejezi a betétesek részére a kártalanítás kifizetését. Az Alap legfeljebb két alkalommal kérheti a Felügyelettõl a kifizetési határidõ meghosszabbítását alkalmanként legfeljebb három hónappal."

A Hpt. a 105. §-t követõen a következõ 106. §-sal egészül ki:

"106. § A fizetésképtelen hitelintézet az Alap kezdeményezése esetén az Alap által biztosított betétek alapján járó kártalanítási igények fogadására (igénybejelentés) és a kifizetéssel együtt járó feladatok ellátására köteles az Alappal megállapodást kötni. E feladatok ellátásáért a hitelintézet a mûködése során hatályban volt legutolsó üzletszabályzata szerinti, vagy a legutolsó üzletszabályzata tartalmilag leginkább hasonló tételének megfelelõ térítésre jogosult."

(1) A Hpt. 111. §-a (1) bekezdésének j) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"j) évente egyszer, legkésõbb a gazdasági év befejezését követõ év május 30. napjáig elfogadja az Alap éves beszámolóját és a könyvvizsgáló jelentését, megállapítja az Alap vagyoni helyzetét és az ezekrõl szóló beszámolóját benyújtja az Állami Számvevõszéknek, valamint megküldi a hitelintézeteknek,"

(2) A Hpt. 111. §-ának (1) bekezdése a következõ p) ponttal egészül ki, egyidejûleg a bekezdés jelenlegi p) pontjának jelölése q) pontra változik:

"p) évente egyszer kialakítja az Alap ellenõrzési tervét,"

A Hpt. 115. §-ának jelenlegi (5)-(6) bekezdése helyébe a következõ (5)-(7) bekezdés lép:

"(5) Az Alap - az igazgatótanács jóváhagyásával - jogosult a betétbiztosítással kapcsolatos kötelezettségek teljesítését a tagintézetnél a helyszínen ellenõrizni.

(6) Ha az Alap a rendelkezésére álló adatokból megállapítja, hogy valamely hitelintézetnél e törvény szerinti közremûködése szükségessé válhat, megvizsgáltathatja a hitelintézet könyvelését, számláit és nyilvántartásait. Az Alapnak a vizsgálat lefolytatásához a Felügyelet egyetértését be kell szereznie.

(7) Az (5) és (6) bekezdés szerinti vizsgálat során az Alap vagy az általa megbízott személy betekinthet a hitelintézet könyveibe, számláiba, nyilvántartásaiba, a hitelintézet vezetõ állású személyeitõl, alkalmazottaitól, könyvvizsgálójától, végelszámolójától vagy felszámolójától információt kérhet."

A Hpt. 121. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"121. § (1) Az Alap tagjainak éves befizetési kötelezettségét úgy kell megállapítani, hogy az figyelembe vegye a hitelintézetnél a tárgyévet megelõzõ december 31-én fennálló - az Alap által a 99. § és a 100. § szerint biztosított - betétek teljes összegét, a hitelintézet önkéntes betétbiztosítási, illetve intézményvédelmi alapban fennálló tagságát, illetve az Alap szabályzata által megállapított egyéb szempontokat. Kiegészítõ biztosítás esetén az éves díj megállapításakor figyelembe kell venni a kiegészítõ biztosítással érintett betétrész összegét, illetve a fióktelep székhely országának betétbiztosítási rendszere által nyújtott biztosítást. Az Alap az éves díj megállapítása során figyelembe veheti a más jogszabályban meghatározott minõsítõ szervezet által a hitelintézetre, illetve annak kötelezettségeire meghatározott minõsítéseket."

A Hpt. 123. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"123. § (1) A hitelintézet a 18. §-ban szabályozott tevékenységi engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejûleg köteles a csatlakozásról szóló nyilatkozatot az Alapnak megküldeni, és annak másolatát csatolni a tevékenységi engedély iránti kérelemhez, kivéve, ha a fióktelep formában mûködõ hitelintézet a 97. § (3) bekezdése alapján nem köteles csatlakozni az Alaphoz."

(1) A Hpt. 128/F. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(5) A közgyûlést a kitûzött idõpont elõtt legalább tizenöt nappal az igazgatóságnak írásban kell összehívnia. A határozathozatal és a választás rendjét a létesítõ okiratban kell meghatározni, azzal, hogy - az e törvényben rögzítettek figyelembevételével - valamennyi határozat meghozatalához legalább az önkéntes alap összes szavazatának többsége szükséges."

(2) A Hpt. 128/F. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(6) A közgyûlés - ha a létesítõ okirat eltérõen nem rendelkezik - az ülésére szóló meghívóban nem szereplõ kérdéseket csak akkor tárgyalhatja meg, ha az önkéntes alap összes szavazatának legalább kétharmada hozzájárul a napirendi kérdés megtárgyalásához."

A Hpt. 139. §-ának (8) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(8) Ha a hitelintézet befektetési, kiegészítõ befektetési szolgáltatási tevékenységet is végez és ez után a Tpt. szerint felügyeleti díjat fizet, akkor a mérlegfõösszegbõl le kell vonni azoknak a mérlegben a fordulónapon szereplõ eszközöknek az értékét, amelyek után a Tpt. szerint felügyeleti díjat fizet és a maradvány összeg után kell kiszámítani a (3) bekezdésben meghatározott éves díjat."

A Hpt. 142. §-ának (1) bekezdése a következõ b) ponttal egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi b)-d) pont jelölése c)-e) pontra változik:

"b) a hitelintézet tevékenységi körét érintõ veszélyhelyzet - pl. fizetésképtelenség (inszolvencia) - alakul ki,"

(1) A Hpt. 146. §-át megelõzõ cím helyébe a következõ cím lép:

"Ellenõrzés"

(2) A Hpt. 146. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"146. § (1) A Felügyelet jogosult - helyszínen kívül, illetõleg helyszínen - ellenõrizni az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott - a pénzügyi intézmények alapítására, tevékenységének engedélyezésére, mûködésére, a fogyasztóvédelemre, a tulajdonosi jog eredményes, megbízható és a nemkívánatos befolyástól mentes gyakorlására vonatkozó - szabályok, valamint határozatok megtartását."

(3) A Hpt. 146. §-ának jelenlegi (3)-(9) bekezdése helyébe a következõ (3)-(10) bekezdés lép:

"(3) A Felügyelet az általa összeállított vizsgálati terv és vizsgálati munkaprogram szerint a tevékenységet jellemzõ kockázatok figyelembevételével, legalább kétévenként átfogóan ellenõrzi a hitelintézetet.

(4) A Felügyelet a (3) bekezdésben említett átfogó ellenõrzésen túl pénzügyi intézménynél egy adott probléma feltárása érdekében célvizsgálatot, valamint több pénzügyi intézménynél felmerülõ probléma esetén témavizsgálatot végezhet.

(5) A Felügyelet a pénzügyi intézmény vizsgálatával - versenyeztetési szabályzata szerint - külsõ szakértõt is megbízhat. A szakértõnek szerepelnie kell a Felügyelet által összeállított szakértõi névjegyzékben. A névjegyzékbe az vehetõ fel, aki (illetve, amely gazdasági társaság vagy ügyvédi iroda legalább egy tagja, illetve az önkéntes betét- és intézményvédelmi alap alkalmazottja) hitelintézeti könyvvizsgálók névjegyzékében szereplõ könyvvizsgáló, és legalább egy hitelintézeti referenciát fel tud mutatni.

(6) A könyvvizsgálóra és a szakértõre megfelelõen alkalmazni kell a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletérõl szóló 1999. évi CXXIV. törvény 10. §-ának (2)-(6), valamint (8)-(11) bekezdésében és 11. §-ában foglalt rendelkezéseket. A Felügyelet a megbízást megelõzõen három naptári évre visszamenõleg köteles megvizsgálni a könyvvizsgáló és a szakértõ társasági tagsági és vezetõ tisztségviselõi jogviszonyait. A könyvvizsgálónak és a szakértõnek rendelkeznie kell az általa vizsgált vállalkozás irányítója részére elõírt szakvizsgával, valamint megfelelõ felelõsségbiztosítással.

(7) A könyvvizsgálónak és a szakértõnek rendelkeznie kell a dokumentumok (másolatok) biztonságos õrzéséhez szükséges tárgyi feltételekkel. A könyvvizsgáló és a szakértõ a helyszíni vizsgálat lezárását követõen nem tarthat magánál a vizsgálattal összefüggõ dokumentumot, adatot.

(8) A Felügyelet által megbízólevéllel ellátott személy eljárása során hivatalos személynek minõsül.

(9) A Felügyelet csak az ellenõrzési feladatainak ellátása érdekében vizsgálhatja a pénzügyi intézmény ügyfelére vonatkozó adatokat.

(10) A Felügyelet felhívására a pénzügyi intézmény, a bankképviselet, valamint a kiegészítõ pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végzõ köteles a tevékenységére vonatkozó, jogszabályban meghatározott bármely adatot, beszámolót, bizonylatot, vizsgálati anyagot, számviteli nyilvántartásait, szabályzatait, az egyes ügyletekhez kapcsolódó dokumentációit, igazgatósági, felügyelõ bizottsági és közgyûlési elõterjesztéseit, azok jegyzõkönyveit, továbbá a könyvvizsgáló írásos észrevételeit, a könyvvizsgálati jelentést, valamint belsõ ellenõrzésének jelentéseit, jegyzõkönyveit magyar nyelven a Felügyelet rendelkezésére bocsátani."

(1) A Hpt. 148. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"148. § (1) A Felügyelet - feladata teljesítéséhez - kérheti a pénzügyi intézménytõl, bankképviselettõl, valamint pénzügyi intézménynek nem minõsülõ kiegészítõ pénzügyi szolgáltatást nyújtó egyéb jogi személytõl beszámoló, meghatározott formájú és tagolású kimutatás, könyvvizsgálati jelentés bemutatását, továbbá felvilágosítást kérhet a pénzügyi intézménytõl, bankképviselettõl, valamint pénzügyi intézménynek nem minõsülõ kiegészítõ pénzügyi szolgáltatást nyújtó egyéb jogi személytõl, valamennyi üzleti ügyérõl, valamint betekinthet könyveikbe, irataikba és adathordozóikba."

(2) A Hpt. 148. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A Felügyelet által kiküldött alkalmazott vagy megbízott az ellenõrzés lefolytatásához helyiségekbe beléphet, iratot, adathordozót, tárgyat, munkafolyamatot vizsgálhat meg, felvilágosítást, nyilatkozatot, valamint iratról, nyilvántartásról és egyéb dokumentumokról másolatot kérhet, próbavásárlást végezhet."

A Hpt. a 148. §-t követõen a következõ 148/A. §-sal egészül ki:

"148/A. § (1) Az ellenõrzésrõl annak megkezdése elõtt legalább tizenöt nappal értesíti a Felügyelet a pénzügyi intézményt, bankképviseletet, valamint a pénzügyi intézménynek nem minõsülõ kiegészítõ pénzügyi szolgáltatást nyújtó egyéb jogi személyt.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha az elõzetes értesítés az ellenõrzés eredményességét veszélyeztetné.

(3) Az ellenõrzések lefolytatásának idõtartama hat hónapnál nem lehet hosszabb.

(4) Az ellenõrzést végzõ személy az ellenõrzés befejezését követõ hatvan napon belül írásban köteles rögzíteni megállapításait.

(5) A megállapításokat a Felügyeletnek a pénzügyi intézménnyel, bankképviselettel, valamint a pénzügyi intézménynek nem minõsülõ kiegészítõ pénzügyi szolgáltatást nyújtó egyéb jogi személlyel a felügyeleti intézkedés elõtt írásban kell közölnie.

(6) A vizsgált szervezet a megállapításokra - a Felügyelet által biztosított megfelelõ határidõn belül - írásban észrevételeket tehet."

(1) A Hpt. 151. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"e) fizetõképességi mutatója vagy szavatoló tõkéje alacsonyabb az e törvényben vagy a Felügyelet határozatában meghatározott mértéknél,"

(2) A Hpt. 151. §-a (2) bekezdésének c) és d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"c) fizetõképességi mutatója a törvényben vagy a Felügyelet határozatában számára meghatározott érték hetvenöt százalékánál alacsonyabb,

d) osztalékot kíván fizetni vagy fizet olyan helyzetben, amikor fizetõképességi mutatója nem érte el az elõírt mértéket, illetve az adott évben általános tartalékát nem képezte meg,"

(3) A Hpt. 151. §-a (3) bekezdésének a)-c) és j) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"a) fizetõképességi mutatója a törvényben vagy a Felügyelet határozatában számára meghatározott érték ötven százalékánál alacsonyabb,

b) osztalékot kíván fizetni vagy fizet olyan helyzetben, amikor fizetõképességi mutatója nem éri el a négy százalékot,

c) nem tesz eleget céltartalékképzési, illetve értékvesztés elszámolási kötelezettségének, illetõleg nem rendelkezik elégséges céltartalékkal, illetve elszámolt értékvesztéssel, azaz mérlegen kívüli tételeit és eszközeit nem megfelelõen értékelte és emiatt az el nem számolt céltartalékképzés, illetve értékvesztés összegével csökkentett szavatoló tõke következtében fizetõképességi mutatója négy százalék alá csökken,"

"j) tiltott vagy színlelt szerzõdéseket köt vagyoni elõny szerzése, vagy a mérleg szerinti eredmény, illetõleg a fizetõképességi mutató módosítása céljából,"

A Hpt. 153. §-a (2) bekezdés b) pontjának 9. alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"9. nyolc százaléknál magasabb, de legfeljebb a törvényi követelmény kétszeresét meg nem haladó fizetõképességi mutató elérésére, illetõleg fenntartására;"

A Hpt. 157. §-a (1) bekezdés a) pontjának 3. alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"3. a hitelintézet által végzett pénzügyi szolgáltatásokra, a hitelintézet által vállalt kockázatokra tekintettel a 76. §-ban meghatározott mértéket meghaladó fizetõképességi mutató elérését, illetõleg fenntartását;"

A Hpt. 163. §-a (2) bekezdésének bevezetõ szövegrésze és b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"Az (1) bekezdés b) pontja szerinti helyzet különösen akkor áll fenn, ha a hitelintézet fizetõképességi mutatója két százalék alá csökken, valamint"

"b) a tulajdonosok vagy a külföldi hitelintézet nem képesek, illetõleg nem hajlandók a hitelintézet saját tõkéjét, illetve fizetõképességi mutatóját a jogszabályban elõírt szintre felemelni, vagy"

A Hpt. 164. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"164. § (1) A felügyeleti biztos kirendelésérõl rendelkezõ határozat kézhezvételéig a hitelintézet igazgatósági tagjainak a Gt. 32. §-a, az Szt. 71. §-a, valamint az Úszt. 30. §-a szerinti felelõssége fennmarad."

A Hpt. 165. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"165. § (1) Felügyeleti biztos kirendelésének ideje alatt vezetõ állású személy a Gt.-ben, az Szt.-ben, az Úszt.-ben és az alapszabályban rögzített feladatát, cégjegyzési jogát nem gyakorolhatja. A kirendelés tartamára a felügyeleti biztos gyakorolja a vezetõ állású személynek a törvényben és az alapszabályban megállapított jogait."

A Hpt. 170. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(5) A (4) bekezdésben említett esetekben, valamint a hitelintézet mulasztása esetén a késedelembe esés napjától számított és a késedelem napjainak számával - de legfeljebb száz nappal - felszorzott felügyeleti bírság kiszabásának van helye. A bírság egynapi tételének megfelelõ összege ötvenezer forint."

A Hpt. 176. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"176. § Az MNB bírság kiszabását kezdeményezheti, ha a pénzügyi intézmény vagy a pénzügyi intézménynek nem minõsülõ kiegészítõ pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végzõ egyéb jogi személy megsérti az MNB tv., a pénzforgalomról szóló jogszabályok, az MNB engedélyezési hatáskörébe tartozó pénzügyi és kiegészítõ pénzügyi szolgáltatások végzésének egyes feltételeirõl szóló jogszabályok és a jegybanki rendelkezések elõírásait."

A Hpt. 179. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"179. § (1) Pénzügyi intézmény, illetve a harmadik országbeli pénzügyi intézmény fióktelepe ellen a felszámolási eljárás megindítását - a (2) bekezdésben meghatározott esetben - a Felügyelet kezdeményezheti."

A Hpt. 186. §-a (2) bekezdésének bevezetõ szövegrésze helyébe a következõ rendelkezés lép:

"A Felügyelet nyilvántartásba veszi a pénzügyi intézmény következõ adatait:"

A Hpt. 203. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"a) általános szerzõdési feltételeit is tartalmazó üzletszabályzatait,"

A Hpt. a 203. §-t követõen a következõ 203/A. §-sal egészül ki:

"203/A. § (1) A Felügyelet a hozzá beérkezett, e törvény hatálya alá tartozó tevékenység folytatóját érintõ írásos bejelentéseket köteles az érintettnek érdemi ügyintézésre továbbítani.

(2) Az érintett köteles a Felügyelettõl továbbított írásos bejelentést harminc napon belül érdemben kivizsgálni és annak eredményérõl az ügyfelet és a Felügyeletet tájékoztatni.

(3) A Felügyelet az ügy során keletkezett iratokat betekintés végett bekérheti."

A Hpt. 204. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"204. § A hitelintézet köteles az Alappal, valamint a XX. fejezetben meghatározott önkéntes betétbiztosítási, intézményvédelmi alapban való részvétel esetén az azzal kapcsolatos, a betétest érintõ lényeges kérdésekrõl, így különösen az Alap által biztosított betéttípusokról, a biztosítás mértékérõl, továbbá - a betétek befagyása, illetve a hitelintézet felszámolása esetén - a 101. § (1) bekezdése szerinti kártalanítási kifizetés feltételeirõl, valamint a biztosítás igénybevételéhez szükséges eljárásról a betétest közérthetõ formában tájékoztatni."

A Hpt. 211. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) Az értékpapírszerû formában kiállított betétokiraton feltûnõen fel kell tüntetni, hogy az alapjául szolgáló szerzõdés takarékbetét szerzõdés."

(1) A Hpt. 216. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"216. § (1) Szövetkezeti formában mûködõ pénzügyi vállalkozást legalább tizenöt tag, szövetkezeti hitelintézetet legalább kétszáz tag alapíthat, illetve mûködtethet."

(2) A Hpt. 216. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) Szövetkezeti hitelintézetnek természetes és jogi személyek lehetnek a tagjai, a jogi személyek száma azonban nem haladhatja meg a tagok számának egyharmadát."

(3) A Hpt. 216. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a § eredeti (3) bekezdésének jelölése (4) bekezdésre változik:

"(3) Szövetkezeti hitelintézet jegyzett tõkéjében egy tulajdonosnak a közvetett és közvetlen tulajdoni hányada (részesedése) - a Magyar Állam, a feladatkörében eljáró önkéntes intézményvédelmi alap, valamint az Országos Betétbiztosítási Alap kivételével - nem lehet több tizenöt százaléknál."

A Hpt. a 216. §-t követõen a következõ 216/A. §-sal egészül ki:

"216/A. § (1) Szövetkezeti hitelintézet tagja, illetõleg örököse (jogutódja) tagsági jogviszonya megszûnésekor a szövetkezet saját tõkéjébõl legfeljebb a részjegye összegére tarthat igényt.

(2) Ha a tagsági jogviszony a tag halálával, a jogi személy megszûnésével vagy kilépéssel, kizárással szûnik meg, legfeljebb a megszûnést követõ második éves beszámolót megállapító közgyûlés (küldöttgyûlés) napjától számított harmincadik napig meghosszabbítható a részjegy összegének visszafizetése, ha ennek következtében a szövetkezeti hitelintézet saját tõkéje, szavatoló tõkéje, illetõleg fizetõképességi mutatója nem érné el az e törvényben meghatározott minimális követelményt.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben - két éven belül - a volt tag, illetõleg örököse (jogutódja) részére azt követõen kell esedékessé válásuk sorrendjében a kifizetést teljesíteni, hogy ennek fedezete rendelkezésre áll."

A Hpt. a következõ 216/B. §-sal egészül ki:

"216/B. § (1) Ahol e törvény a jegyzett tõke leszállításához következményeket rendel, ezen következményeket szövetkezeti hitelintézetnél

a) a veszteségrendezés érdekében végrehajtott leszállítás, valamint

b) a (2) bekezdésben szabályozott eltéréssel az adott naptári évben a jegyzett tõke legalább kettõ százalékát érintõ tõkekivonás

esetében kell alkalmazni.

(2) A 73. § (5) bekezdése tekintetében szövetkezeti hitelintézetnél a tõkekivonás mértékétõl függetlenül kell elsõdlegesen a negatív értéket elszámolni.

(3) Ha a részjegytõkét veszteségrendezésre kell felhasználni, a közgyûlés (küldöttgyûlés) a részjegyek összegét arányosan csökkenti."

A Hpt. a következõ 216/C. §-sal egészül ki:

"216/C. § Szövetkezeti hitelintézet átalakulása esetén a lekötött tartalékba helyezett, fel nem osztható vagyont, a jogutód lekötött tartalékába kell helyezni."

A Hpt. 235. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"a) a fizetõképességi mutató (szolvencia ráta) és az egyes pénzügyi szolgáltatási tevékenységekbõl származó kockázatoknak megfelelõ szavatoló tõke szükséglet számítására,"

A Hpt. 243. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"243. § E törvény - a tõkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény, a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletérõl szóló 1999. évi CXXIV. törvény, a fogyasztóvédelemrõl szóló 1997. évi CLV. törvény, valamint ezen törvények felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok irányadó rendelkezéseivel együtt - a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítésérõl szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdetõ 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségeknek a 6. számú mellékletben felsorolt jogszabályaival összeegyeztethetõ szabályozást tartalmaz."

A Hpt. 2. és 4. számú melléklete az e törvény 1. számú mellékletében foglaltak szerint módosul.

A Hpt. 5. és 6. számú melléklete helyébe e törvény 2. és 3. számú melléklete lép.

A hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosításáról szóló 2000. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: Hptm.) 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A Hpt. 3/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) Harmadik országbeli pénzügyi intézmény fióktelepére a törvény 11. §-ában, 17. § (2) bekezdésében, 18. § (2) bekezdésének c) pontjában, 20-21. §-ában, a 23-25. §-ában, 37-43. §-ában, 64-67. §-ában, 73. §-ában, 74. § (2) bekezdésében, 75. § (1) és (4) bekezdésében, 90-96. §-ában, 153. § (2) bekezdése b) pontjának 6. alpontjában, 153. § (2) bekezdése c) pontjának 1., 3. és 4. alpontjában, 158-160. §-ában, valamint 193. §-ában foglaltakat nem kell alkalmazni.""

A Hptm. 13. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"13. § A Hpt. 15. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A (2) bekezdésben meghatározott engedély nem szükséges, ha a pénzügyi vállalkozás székhelye az Európai Unió másik tagállamában van, és

a) a pénzügyi vállalkozás

1. leányvállalata vagy közös vezetésû vállalata olyan hitelintézetnek, melynek székhelye a pénzügyi vállalkozás székhelyével azonos tagállamban van, vagy

2. leányvállalata vagy közös vezetésû vállalata olyan pénzügyi vállalkozásnak, amely megfelel az 1. pontban meghatározott feltételnek és székhelye a leányvállalatával azonos tagállamban van, valamint

b) tevékenységét abban a tagállamban végzi, ahol a székhelye van,

c) az anyavállalat a szavazati jog legalább kilencven százalékát gyakorolja,

d) az anyavállalat a Felügyeletnek bemutatja a székhely szerinti állam illetékes felügyeleti hatósága igazolását arról, hogy a pénzügyi vállalkozás irányítását óvatos és körültekintõ módon látja el,

e) az anyavállalat - az illetékes felügyeleti hatósága hozzájárulásával - egyetemleges felelõsséget vállal a pénzügyi vállalkozás kötelezettségéért, és

f) a pénzügyi vállalkozás az anyavállalatával összevont felügyelet alatt áll.""

(1) A Hptm. 17. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"17. § (1) A Hpt. 18. §-a (2) bekezdésének g) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"g) az Országos Betétbiztosítási Alapnak megküldött csatlakozási nyilatkozat másolatát - hitelszövetkezet esetében e mellett önkéntes intézményvédelmi alapnak megküldött csatlakozási nyilatkozat másolatát is - kivéve, ha a fióktelep formában mûködõ hitelintézet a 97.§ (3) bekezdése alapján nem köteles csatlakozni az Országos Betétbiztosítási Alaphoz,""

(2) A Hptm. 17. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) A Hpt. 18. §-ának (2) bekezdése a következõ p) ponttal egészül ki:

"p) harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe esetén, ha az a Felügyelet 97. § (3) bekezdés szerinti engedélye alapján nem csatlakozik az Országos Betétbiztosítási Alaphoz,

1. az ügyfelek - biztosított betéti formákról történõ - magyar nyelvû tájékoztatására vonatkozó kötelezettségvállalását,

2. az anyavállalatnak a betétesek Magyarországon történõ kártalanítására vonatkozó kötelezettségvállalását,

3. a kártalanítás feltételeit, módját, az eljárás menetének rendjét, illetõleg a kártalanítás kifizetését biztosító megállapodásokat.""

A Hptm. 28. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"28. § A Hpt. a következõ 32/E. §-sal egészül ki:

"32/E. § Ha az Európai Unió másik tagállamának illetékes felügyeleti hatósága arról tájékoztatja a Felügyeletet, hogy a székhelyén bejegyzett hitelintézet Magyarországon fióktelepet nyit, illetve határon átnyúló szolgáltatást végez, a Felügyelet tájékoztatja a hitelintézetet a XXIX. fejezetben meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezésekrõl, így különösen:

a) a hirdetés szabályairól,

b) az ügyfelek, valamint a betétesek magyar nyelven történõ tájékoztatásáról,

c) az üzletszabályzat követelményérõl, valamint

d) a fogyasztási kölcsön nyújtásának szabályáról.""

(1) A Hptm. 67. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"67. § (1) A Hpt. 97. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"97.§ (1) A hitelintézet - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - köteles az Országos Betétbiztosítási Alaphoz (a továbbiakban: Alap) csatlakozni.""

(2) A Hptm. 67. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A Hpt. 97. §-a a következõ (3)-(5) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Nem köteles az Alaphoz csatlakozni az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkezõ hitelintézet fióktelepe, ha rendelkezik az Európai Parlament és a Tanács 94/19/EGK számú irányelve által elõírt betétbiztosítással. A Felügyelet engedélye esetén nem köteles csatlakozni az Alaphoz harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe, ha a Felügyelet elbírálása szerint rendelkezik az Alap által nyújtott biztosítással egyenértékû betétbiztosítással.

(4) A betétbiztosítás egyenértékûségének (3) bekezdés szerinti elbírálása során a Felügyelet figyelembe veszi különösen:

a) a betétbiztosítással lefedett betétek körét;

b) a betétbiztosítással érintett ügyfélkört;

c) a betétbiztosítás mértékét;

d) a betétbiztosítás eljárásrendje alapján a betétkifizetés várható idõigényét;

e) a betétkövetelés érvényesítésének lehetõségét;

f) az Alap véleményét.

(5) Fióktelep, ha megfelel az Alap tagjaira vonatkozó követelményeknek, önként az Alaphoz csatlakozhat.""

A Hptm. 71. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"71. § (1) A Hpt. 101. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"101. § (1) Az Alap a kártalanításra jogosult személy részére a befagyott betét tõke- és kamatösszegét személyenként és hitelintézetenként összevontan legfeljebb hatmillió forint összeghatárig fizeti ki kártalanításként. Devizabetét esetén a kártalanítás összegének, valamint az e bekezdés szerinti összeghatárnak a megállapítása - a kifizetés idõpontjától függetlenül - a betét befagyása napján érvényes hivatalos devizaárfolyamon történik. Az Alap által fizetett kártalanítás mértéke egymillió forint összeghatárig száz százalék, egymillió forint összeghatár felett egymillió forint és az egymillió forint feletti rész kilencven százaléka.""

A Hptm. 108. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"108. § (1) A Hpt. 163. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"b) a tulajdonos vagy a harmadik országbeli hitelintézet nem képes, illetõleg nem hajlandó a hitelintézet saját tõkéjét, illetve fizetõképességi mutatóját a jogszabályban vagy a Felügyelet határozatában elõírt szintre felemelni, vagy""

A tõkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 1. §-ának a) és m) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"a) a sorozatban kibocsátott értékpapír Magyar Köztársaság területén, valamint magyar kibocsátó által külföldön történõ forgalomba hozatalára, a sorozatban kibocsátott értékpapír Magyar Köztársaság területén mûködõ tõzsdére történõ bevezetésére;"

"m) a kiszervezett tevékenységet végzõ e törvény szerinti felügyeletére."

(1) A Tpt. 5. §-a (1) bekezdésének 9. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"9. befektetési alapkezelõ: befektetési alapkezelési tevékenységre engedéllyel rendelkezõ részvénytársaság, vagy fióktelep;"

(2) A Tpt. 5. §-a (1) bekezdésének 13. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"13. befektetési hitel: értékpapír vásárlásához nyújtott éven belüli lejáratú hitel, ha a hitelt nyújtó részt vesz az ügylet lebonyolításában;"

(3) A Tpt. 5. §-a (1) bekezdésének 14. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"14. befektetési jegy: befektetési alap nevében (javára és terhére) - e törvényben meghatározott módon és alakszerûséggel - sorozatban kibocsátott, vagyoni és egyéb jogokat biztosító, átruházható értékpapír;"

(4) A Tpt. 5. §-a (1) bekezdés 53. pontjának a) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"a) a hitelintézet, a befektetési vállalkozás, a befektetési alap, a befektetési alapkezelõ, a kockázati tõketársaság, kockázati tõkealap, a biztosító intézet, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magán-nyugdíjpénztár, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, az Országos Nyugdíjbiztosítási Fõigazgatóság,"

(5) A Tpt. 5. §-a (1) bekezdésének 54. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"54. járulékos vállalkozás: olyan vállalkozás, amely kizárólagosan vagy elsõdlegesen egy vagy több befektetési vállalkozás, elszámolóházi tevékenységet végzõ szervezet vagy befektetési alapkezelõ üzletszerû tevékenységét kiegészítõ tevékenységet, így különösen ingatlankezelést, adatfeldolgozást, pénzszállítást, biztonsági, illetõleg kommunikációs szolgáltatást végez;"

(6) A Tpt. 5. §-a (1) bekezdésének 58. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"58. kapcsolt vállalkozás: a vállalkozás anyavállalata, leányvállalata, a vállalkozás anyavállalatának leányvállalata, a vállalkozásban befolyásoló részesedéssel rendelkezõ tulajdonos vagy olyan vállalkozás, amelyben a vállalkozás vagy a vállalkozás tulajdonosa, felügyelõ bizottsági tagja, vezetõ tisztségviselõje, illetve ezek közeli hozzátartozója befolyásoló részesedéssel rendelkezik;"

(7) A Tpt. 5. §-a (1) bekezdésének 60. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"60. kibocsátási program: egy kibocsátótól származó, hitelviszonyt megtestesítõ, egymást követõ nyilvános értékpapírkibocsátás-összesség, amelynek alapfeltételeit a kibocsátó a program indításakor rögzíti, és az egyes részkibocsátások során a kibocsátó meghatározza a kibocsátás egyedi adatait;"

(8) A Tpt. 5. §-a (1) bekezdésének 62. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"62. klíring: a fizetési megbízásokra, pénz- és tõkepiaci ügyletek elszámolására - ide nem értve a Hpt. szerinti elszámolásforgalmi ügyletet -, átutalásokra (transzferekre) vonatkozó megbízások feldolgozásának, egyeztetésének és megerõsítésének a folyamata, a teljesítés alapjául szolgáló végsõ elszámolandó pozíció kialakítása a tényleges teljesítést megelõzõen (bruttó vagy nettó elven);"

(9) A Tpt. 5. §-a (1) bekezdésének 64. pontja a következõ i), j) és k) ponttal egészül ki:

"i) az ügyféllel, illetõleg az ügyfélcsoporthoz tartozó személlyel szemben a kereskedési és bizományosi tevékenységgel összefüggõ partnerkockázat,

j) az ügyfélnek, illetõleg az ügyfélcsoporthoz tartozó személynek a portfoliója hozamára és a tõke megóvására vonatkozóan tett ígéret,

k) az ügyféllel, illetõleg az ügyfélcsoporthoz tartozó személlyel szemben fennálló bármilyen, az e) és h) alpontok szerinti kockázatok közé nem sorolható függõ és jövõbeni kötelezettségvállalás;"

(10) A Tpt. 5. §-a (1) bekezdésének 71. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"71. központi értékpapír-számla: a központi értéktár által a dematerializált értékpapírról sorozatonként vezetett összesített nyilvántartás;"

(11) A Tpt. 5. §-a (1) bekezdésének 77. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"77. nettó eszközérték: a befektetési alap portfoliójában szereplõ eszközök - ideértve a kölcsönbe adásból származó követeléseket is - értéke, csökkentve a portfoliót terhelõ összes kötelezettséggel, beleértve a passzív idõbeli elhatárolásokat is;"

(12) A Tpt. 5. §-a (1) bekezdésének 81. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"81. nyitott pozíció: a befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítõ befektetési szolgáltatási tevékenység, illetõleg árutõzsdei szolgáltatási tevékenység során megkötött, de valamely szerzõdõ fél által nem vagy csak részben teljesített, illetve határidõig helytállási kötelezettséget jelentõ ügyletek együttes értéke;"

(13) A Tpt. 5. §-a (1) bekezdésének 100. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"100. ügyfél: az a személy, aki az e törvény hatálya alá tartozó szolgáltatásokat igénybe veszi;"

(14) A Tpt. 5. §-a (1) bekezdésének 102. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"102. ügyfélszámla: az ügyfélnek vezetett olyan számla, amely kizárólag a befektetési szolgáltatás, árutõzsdei szolgáltatás és az értékpapírban foglalt kötelezettségen alapuló fizetés által keletkezett egyenlegének terhére adott megbízások lebonyolítására szolgál;"

(15) A Tpt. 5. §-ának (1) bekezdése a következõ 108. ponttal egészül ki:

"108. folyamatos kibocsátás: a hitelviszonyt megtestesítõ értékpapír, valamint a nyílt végû befektetési alap befektetési jegyének olyan forgalomba hozatala, amikor az értékesítés hatvan napot meghaladó idõszak alatt történik úgy, hogy az egyes értékpapírok futamideje értékesítésük idõpontjától kezdõdik;"

(16) A Tpt. 5. §-ának (1) bekezdése a következõ 109. ponttal egészül ki:

"109. termékcsoport: olyan termékek köre, amelyekkel a tõzsdén annak szabályzata alapján azonos feltételek mellett lehet kereskedni;"

(17) A Tpt. 5. §-ának (1) bekezdése a következõ 110. ponttal egészül ki:

"110. kiszervezés: ha a befektetési szolgáltató a befektetési, illetõleg a kiegészítõ befektetési szolgáltatási tevékenységéhez, valamint az árutõzsdei szolgáltató árutõzsdei szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódó, illetõleg jogszabály által végezni rendelt olyan tevékenységét, amelynek során adatkezelés, adatfeldolgozás vagy adattárolás valósul meg, nem önállóan végzi, hanem annak folyamatos vagy rendszeres elvégzésére tõle szervezetileg független személlyel vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társasággal kizárólagos szerzõdést köt."

(18) A Tpt. 5. §-a (2) bekezdésének 6. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"6. fióktelep: az Fkt.-ban, illetve a Ctv.-ben ilyenként meghatározott szervezet;"

A Tpt. 9. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) Az értékpapír-számlavezetõ - a központi értéktárnak a központi értékpapírszámla megnyitásáról szóló értesítését követõen - az abban megjelölt értéknappal, az általa vezetett értékpapírszámlán jóváírja az értékpapírt és errõl a számlatulajdonost értesíti. A dematerializált értékpapír elõállítása során az elõállítás visszamenõleges értéknappal nem lehetséges."

(1) A Tpt. 10. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"10. § (1) Ha a kibocsátó a nyomdai úton elõállított értékpapírt dematerializált értékpapírrá alakítja át, az errõl szóló döntést követõ harminc napon belül a 37. § (5) bekezdésében meghatározott helyen, valamint részvény átalakítása esetén a cégközlönyben is közzétett hirdetmény útján felszólítja az értékpapír-tulajdonosokat az értékpapír benyújtására."

(2) A Tpt. 10. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) Az értékpapírok benyújtásával kapcsolatban a letétkezelõ köteles eljárni. Az átalakítás idõpontjában a központi értéktárnál letétként elhelyezett értékpapírok benyújtottnak tekintendõk, amennyiben az értékpapír tulajdonosa értékpapír-számlával rendelkezik."

(1) A Tpt. 11. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A letétkezelõ az értékpapírt az átvételt követõen az átalakítás idõpontjáig a értékpapír letéti számlán tartja nyilván. Az átalakítás napján a központi értéktár az átvett nyomdai úton elõállított értékpapírok ellenében ugyanolyan mennyiségû dematerializált értékpapírt ír jóvá a számlavezetõ központi értékpapír-számláján. Ezt követõen a számlavezetõ haladéktalanul jóváírja a dematerializált értékpapírt a számlatulajdonos értékpapír-számláján."

(2) A Tpt. 11. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a § jelenlegi (3) bekezdésének jelölése (4) bekezdésre változik:

"(3) Az átalakítás napjától az átalakított sorozatba tartozó, de a tulajdonos által be nem nyújtott nyomdai úton elõállított értékpapír helyébe lépõ dematerializált értékpapírokat a központi értéktár a kibocsátó számára vezetett központi értékpapír-számlán tartja nyilván, azzal, hogy a számlán lévõ értékpapírok tulajdonjoga - a 12. § (2) bekezdésében foglaltakat is figyelembe véve - a nyomdai úton elõállított értékpapír utolsó tulajdonosát illeti."

(1) A Tpt. 12. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"12. § (1) Az átalakítás napjával a kibocsátó az átalakított értékpapír-sorozatot érvénytelenné nyilvánítja, dematerializált értékpapírrá alakítja. Az átalakításra érvényesen be nem nyújtott értékpapírok sorszámát a kibocsátó nyilvántartásba veszi. Hitelviszonyt megtestesítõ értékpapír és befektetési jegy átalakítása esetén a nyomdai úton elõállított értékpapír tulajdonosa - az értékpapír benyújtásával és az értékpapír-számlát vezetõ befektetési szolgáltató megjelölésével - az értékpapír lejáratáig, illetõleg a befektetési jegyet kibocsátó befektetési alap megszûnéséig kérheti a dematerializált értékpapír értékpapír-számláján történõ jóváírását. Részvény, illetõleg egyéb tulajdonviszonyt megtestesítõ értékpapír esetében a kibocsátó az átalakított értékpapírokat - az átalakítástól számított hat hónapon belül - befektetési szolgáltató közremûködésével értékesíti. Az értékesítés szabályait a kibocsátó az átalakításról szóló hirdetményben jelenteti meg. Az értékesítés eredménytelensége esetén a kibocsátó az értékesítésre nyitva álló határidõ lejártát követõ elsõ közgyûlésen az alaptõkét leszállítja."

(2) A Tpt. 12. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) Az érvénytelenné nyilvánított értékpapír forgalom tárgya nem lehet, azonban annak bemutatásával tulajdonosa követelheti részére a dematerializált értékpapír kiadását, vagy ha az értékesítés megtörtént, illetõleg a hitelviszonyt megtestesítõ értékpapír lejárt, vagy a befektetési jegyet kibocsátó befektetési alap megszûnt, az értékesített dematerializált értékpapír ellenértékét, illetõleg a lejáratkor esedékes összeget. Az értékesített értékpapír ellenértékét, illetve a lejáratkor esedékes összeget a tulajdonos jelentkezéséig a kibocsátó hitelintézetnél nyitott letéti számlán tartja. A benyújtási határidõt elmulasztó értékpapír-tulajdonos az igényének érvényesítéséig felmerült költségeket köteles megfizetni. Az értékpapír kiadása iránti követelés helyébe lépõ pénzkövetelés elévülésére az értékpapírban megtestesített követelés elévülésére irányadó szabályok érvényesek."

A Tpt. 15. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az információs összeállítás kötelezõ tartalmi elemeit a 23. számú melléklet, a helyi önkormányzatok kötvénykibocsátásához készített információs összeállítás kötelezõ tartalmi elemeit a 24. számú melléklet tartalmazza."

A Tpt. 16. §-ának d) és f) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"d) tájékoztatásul az értékpapír szövegtervezetét, illetõleg a 7. § (2) bekezdése szerinti okiratot"

"f) az igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását"

A Tpt. 22. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) Az ismertetõ az állampapírok forgalomba hozatalával és forgalmazásával kapcsolatos általános feltételeket és szabályokat tartalmazza. Az ismertetõt a Felügyelethez tájékoztatásul elõzetesen be kell nyújtani. Az ismertetõ teljes szövegét a 37. § (5) bekezdésben meghatározott helyen nyilvánosságra kell hozni, valamint a forgalmazási helyeken megtekintésre a befektetõk számára rendelkezésre kell bocsátani."

A Tpt. 24. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Az (1) bekezdésben foglaltaknak folyamatos kibocsátás, valamint kibocsátási program esetén is meg kell felelni."

(1) A Tpt. 25. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"25. § (1) Jegyzési garanciavállalásra és értékpapír letétkezelési tevékenység végzésére engedéllyel rendelkezõ befektetési szolgáltató, illetve elszámolóház - a kibocsátóval történõ megállapodás alapján - a saját tulajdonában lévõ, illetve az értékpapír tulajdonosainak megbízása alapján sorozatban kibocsátott értékpapírra vonatkozó másodlagos értékpapírt bocsáthat ki."

(2) A Tpt. 25. §-ának (2) bekezdése a következõ c) ponttal egészül ki, egyidejûleg a bekezdés c)-f) pontjának jelölése d)-g) pontra változik:

"c) a másodlagos értékpapír értékpapír-kódját,"

A Tpt. 29. §-ának (2) bekezdése a következõ e) ponttal egészül ki:

"e) az értékpapír tõzsdei bevezetésének szándékát."

A Tpt. 30. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"30. § (1) A kibocsátó és a forgalmazó az értékpapír nyilvános forgalomba hozatalához a 27-29. §-ban meghatározott tájékoztató helyett egyszerûsített tájékoztatót készíthet, ha a forgalomba hozatal kezdõ napját megelõzõ hat hónapon belül a 27-29. § szerinti tájékoztatót jelentetett meg."

A Tpt. 32. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"e) az igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását;"

A Tpt. 38. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"38. § (1) A forgalomba hozatali eljárás lezárásáig a forgalomba hozatallal összefüggésbe hozható minden, a befektetõk tájékoztatását szolgáló, a kibocsátó illetve a forgalmazó által megjelentetett dokumentum, hirdetés, reklámanyag, szórólap, plakát (a továbbiakban e szakasz alkalmazásában együtt: dokumentum) tervezetét a Felügyelethez a megjelenés elõtt legalább három munkanappal be kell nyújtani. A Felügyelet a dokumentum nyilvánosságra hozatalát megtilthatja, ha annak tartalma ellentétes vagy félrevezetõ információt tartalmaz a benyújtott, illetve közzétételre engedélyezett tájékoztatóban foglaltakhoz képest."

A Tpt. 39. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"39. § A forgalmazó, a kibocsátó a forgalomba hozatali eljárás tényleges lezárását követõ öt napon belül a Felügyeletnek bejelenti annak eredményét, valamint azt a 37. § (5) bekezdésben meghatározott helyen nyilvánosságra hozza."

A Tpt. a 43. §-t követõen a következõ címmel és 43/A. §-sal egészül ki:

"Az értékpapírok tõzsdei bevezetése

43/A. § Az értékpapírok tõzsdei bevezetéséhez a Felügyelet engedélye szükséges. A kibocsátó a teljes értékpapír-sorozatra vonatkozó tõzsdei bevezetési engedély iránti kérelmet a nyilvános forgalomba hozatal és a tájékoztató közzétételének engedélyezésére irányuló kérelmével együtt vagy azt követõen nyújtja be a Felügyelethez. A tõzsdei bevezetési engedélyt a Felügyelet a tájékoztató közzétételének engedélyezésével adja meg a tájékoztatóra, illetve az egyszerûsített tájékoztatóra vonatkozó rendelkezések szerint. Tõzsdei bevezetési engedélykérelem esetében a tájékoztatónak, illetve az egyszerûsített tájékoztatónak az e törvény 3. számú mellékletének IV. részében, illetve a 4. számú mellékletének f) pontjában felsorolt kötelezõ tartalmi elemeket is tartalmaznia kell. A Felügyelet tõzsdei bevezetési engedélyével rendelkezõ értékpapír-sorozat tényleges tõzsdei bevezetésérõl és a kereskedés megkezdésérõl a tõzsde a saját szabályai alapján dönt."

A Tpt. 50. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) A kibocsátási idõszak tartama alatt a kibocsátó és a forgalmazó köteles a 30. § (2) bekezdése szerinti egyszerûsített tájékoztatót is készíteni a tárgyév június 30-i gazdasági, pénzügyi, jogi helyzetének megfelelõen és azt negyvenöt napon belül közzétenni, valamint ezzel egyidejûleg a Felügyeletnek megküldeni. Ezt a szabályt állampapír folyamatos forgalomba hozatala esetén nem kell alkalmazni."

(1) A Tpt. 52. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(5) A kibocsátó köteles biztosítani, hogy a befektetõk az éves és féléves gyorsjelentést, valamint az éves jelentést megtekinthessék. A kibocsátó legkésõbb az üzleti év, illetve a félév végét követõ negyvenöt napon belül, illetve az üzleti év végét követõ százhúsz napon belül a 37. § (5) bekezdésében meghatározott helyen közleményben köteles közzétenni a gyorsjelentések, illetve az éves jelentés elkészültének tényét, közzétételének és megtekintésének helyét és idejét. A gyorsjelentések illetve az éves jelentés megtekintését a közlemény megjelenésétõl számított legkésõbb hét nap elteltével kell lehetõvé tenni. A gyorsjelentéseket, továbbá az éves jelentésnek legalább a gyorsjelentések tartalmával megegyezõ kivonatát a közlemény megjelenésétõl számított hét napon belül kell közzétenni legalább a 37. § (5) bekezdésében meghatározott helyen."

(2) A Tpt. 52. §-ának (8) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(8) Másodlagos értékpapír kibocsátása esetében a kibocsátó köteles biztosítani, hogy az elsõdleges értékpapírra vonatkozó rendszeres tájékoztatás keretében közzétett éves és féléves gyorsjelentés és jelentés valamennyi forgalomba hozatali helyen ingyenesen a nyilvánosság számára elvitelre is rendelkezésre álljon."

A Tpt. 54. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) Másodlagos értékpapír kibocsátása esetében a kibocsátó köteles biztosítani, hogy a befektetõk az elsõdleges értékpapírra vonatkozó rendkívüli tájékoztatót megismerhessék."

A Tpt. 57. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A kérelem benyújtásával egyidejûleg a kibocsátó rendkívüli tájékoztatást köteles közzétenni a 37. § (5) bekezdésben meghatározott helyen, amelyben az értékpapír tulajdonosait a kérelem beadásának tényérõl és annak indokairól tájékoztatja."

A Tpt. 65. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(6) Az (5) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérõen a saját nevében, de a részvényes javára eljáró személy befolyásszerzését kell megállapítani akkor, ha az eljáró harmadik személy nem a 151. § (1) bekezdésében, és a 152. §-ban foglaltaknak megfelelõen (részvényesi meghatalmazottként), hanem részvényesként jegyezteti be magát a részvénykönyvbe."

A Tpt. 66. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"66. § Ha e fejezet közzétételrõl, közzétételi kötelezettségrõl vagy a közzététel kezdeményezésérõl rendelkezik, a közzététel helye a 37. § (5) bekezdésében meghatározott hely, valamint - ha van ilyen - a részvénytársaság honlapja. A közzététel kezdeményezésének arra kell irányulnia, hogy a közzétételre a részvénytársaság hirdetményi lapjának, illetve egy a Felügyelet által kiadott vagy ilyennek elismert, a tõkepiac szereplõitõl származó hivatalos információk megjelentetését végzõ nyomtatott napilap legközelebbi számában és a 37. § (5) bekezdésének b) pontjában meghatározott helyen kerüljön sor."

(1) A Tpt. 67. §-ának (4) bekezdése a következõ d) ponttal egészül ki:

"d) a befolyásszerzés vagy elidegenítés idõpontját."

(2) A Tpt. 67. §-a a következõ (11) bekezdéssel egészül ki:

"(11) A bejelentést követõen haladéktalanul, de legkésõbb kilenc napon belül a társaság a befolyásszerzés tényét közzéteszi az Európai Unió valamennyi olyan tagállamában, amelyben részvényeit elismert piacon hivatalosan jegyzik."

A Tpt. 68. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) A vételi ajánlat útján történõ befolyásszerzés lebonyolítására a 81. § (2) bekezdésének e) pontjában meghatározott tevékenységi engedéllyel rendelkezõ befektetési szolgáltatót kell megbízni."

(1) A Tpt. 69. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"69. § (1) A vételi ajánlatot az ajánlattevõ és a 81. § (2) bekezdésének e) pontjában meghatározott tevékenységi engedéllyel rendelkezõ befektetési szolgáltató jóváhagyásra benyújtja a Felügyeletnek, és ezzel egyidejûleg a vételi ajánlatot és annak a Felügyelet részére benyújtott mellékleteit a részvénytársaság igazgatósága részére megküldi, és haladéktalanul kezdeményezi a jóváhagyásra benyújtott vételi ajánlat közzétételét. A közzétételnek a figyelem felhívására alkalmas módon tartalmaznia kell, hogy a közzétett vételi ajánlatot a Felügyelet még nem hagyta jóvá, illetve azt, ha az ajánlattevõ verseny-felügyeleti eljárást kezdeményez."

(2) A Tpt. 69. §-a (2) bekezdésének f) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"f) a közremûködõ - a 81. § (2) bekezdésének e) pontjában meghatározott tevékenységi engedéllyel rendelkezõ - befektetési szolgáltató nevét és székhelyét;"

(3) A Tpt. 69. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(5) Az ajánlattevõ gazdasági tevékenységérõl szóló jelentés valóságtartalmáért az ajánlattevõ és a 81. § (2) bekezdésének e) pontjában meghatározott tevékenységi engedéllyel rendelkezõ befektetési szolgáltató írásban felelõsséget vállal. A felelõsségvállaló nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a gazdasági tevékenységrõl szóló jelentés a valóságnak megfelelõ adatokat és állításokat tartalmaz, valamint nem hallgat el olyan tényt és információt, amely az ajánlattevõ és a vételi ajánlat megítélése szempontjából jelentõséggel bír. A gazdasági tevékenységrõl szóló jelentés félrevezetõ tartalma vagy információ elhallgatása következtében keletkezett kár megtérítéséért az ajánlattevõ és a 81. § (2) bekezdésének e) pontjában meghatározott tevékenységi engedéllyel rendelkezõ befektetési szolgáltató egyetemlegesen felel."

(4) A Tpt. 69. §-a (6) bekezdésének bevezetõ szövegrésze helyébe a következõ rendelkezés lép:

"Az ajánlattevõnek és a 81. § (2) bekezdésének e) pontjában meghatározott tevékenységi engedéllyel rendelkezõ befektetési szolgáltatónak a vételi ajánlat jóváhagyására irányuló kérelméhez mellékelnie kell:"

A Tpt. 70. §-ának (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(7) Az ajánlattevõ és a 65. § (2) bekezdésében foglalt megállapodásban részt vevõ felek - természetes személy esetén annak a részvénytársaságban befolyással rendelkezõ közeli hozzátartozója -, továbbá mindezek kapcsolt vállalkozásai (a továbbiakban együtt: kapcsolt személyek), az elfogadó nyilatkozatok megtételére nyitva álló határidõ záró napjáig a vételi ajánlattal érintett részvények tekintetében - a vételi ajánlat keretében kötött részvény-átruházási szerzõdés kivételével - a részvények átruházására, elidegenítésére, megterhelésére vonatkozó ügyletet nem köthetnek. A 81. § (2) bekezdésének e) pontjában meghatározott tevékenységi engedéllyel rendelkezõ befektetési szolgáltató az elfogadó nyilatkozat megtételére nyitva álló határidõ záró napjáig a vételi ajánlattal érintett részvényekre - a vételi ajánlat keretében kötött részvényátruházás kivételével - saját számlás ügyletet nem köthet."

A Tpt. 71. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) Az ajánlattevõ - az elfogadásra nyitva álló határidõ záró napjáig - a vételi ajánlatot az ellenérték tekintetében módosíthatja, feltéve, hogy a módosított ellenérték forintban meghatározott értéke meghaladja az ajánlatban meghatározott értéket és a módosítást az ajánlattevõ közzéteszi. Az ellenérték módosítása kiterjed a módosítás közzététele elõtt tett elfogadó nyilatkozatokra is."

A Tpt. 73. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"73. § (1) Ha a vételi ajánlat 69. § (1) bekezdése szerinti közzétételét megelõzõen az ajánlattevõ megkeresésére a részvénytársaság igazgatósága a részvénytársaság mûködésével kapcsolatosan információt adott át az ajánlattévõ vagy a meghatalmazottja részére, azt az ajánlattevõ, a meghatalmazottja, illetve a 81. § (2) bekezdésének e) pontjában meghatározott tevékenységi engedéllyel rendelkezõ befektetési szolgáltató köteles az üzleti titokra, az értékpapírtitokra, valamint a bennfentes kereskedelem tilalmára vonatkozó szabályoknak megfelelõen kezelni."

(1) A Tpt. 76. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"76. § (1) Az ajánlattevõ, illetve a 81. § (2) bekezdésének e) pontjában meghatározott tevékenységi engedéllyel rendelkezõ befektetési szolgáltató a vételi ajánlat elfogadására nyitva álló határidõ zárónapját követõ két naptári napon belül a vételi ajánlat eredményét a Felügyeletnek bejelenti, és azt a bejelentéssel egyidejûleg a vételi ajánlat közzétételére vonatkozó szabályok szerint közzéteszi. Az ajánlattevõ az ellenérték szolgáltatására nyitva álló határidõ lejártát követõ két naptári napon belül köteles a Felügyeletnek bejelenteni az ellenérték teljesítésének vagy nem teljesítésének tényét, az utóbbi esetben a nem vagy részleges teljesítés indokait is."

(2) A Tpt. 76. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(5) Ha a vételi ajánlati eljárás lezárásakor az ajánlattevõnek a részvénytársaságban fennálló befolyása meghaladja a szavazati jogok több mint kilencven százalékát, a fennmaradó részvények tulajdonosainak - az (1) bekezdésben meghatározott bejelentés közzétételét követõ harminc napon belül megtett - kérésére köteles e részvényeket is megvásárolni. A vételi kötelezettség esetén az ellenérték legkisebb összegének meghatározására a (2) bekezdésben foglaltakat megfelelõen alkalmazni kell."

A Tpt. 77. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"77. § Ha a befolyásszerzésre a 68-76. §-ban foglaltaktól, illetõleg a 2001. évi L. törvény 82. §-ának (3) bekezdésében foglaltaktól eltérõ módon került sor, a részvénytársasággal szemben a tagsági jogok nem gyakorolhatóak. A befolyást szerzõ a befolyásszerzésre irányadó szabályok kijátszásával, megkerülésével szerzett részvényeit köteles a szerzést vagy a Felügyelet határozatának meghozatalát követõ hatvan napon belül elidegeníteni. Az elidegenítési kötelezettséggel nem érintett részvények tekintetében a részvénytársasággal szemben a tagsági jogok csak az elidegenítési kötelezettség alá esõ részvények elidegenítését követõen gyakorolhatóak."

A Tpt. 86. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"86. § (1) Értékpapír-bizományos a 81. § (1) bekezdésének a), e) és f) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységet, valamint a 81. § (2) bekezdésének a)-b), d) valamint f)-i) pontjában meghatározott kiegészítõ befektetési szolgáltatási tevékenységet folytathat."

A Tpt. 88. §-ának (1) bekezdése a következõ i) ponttal egészül ki, valamint a bekezdés záró szövegrésze helyébe a következõ szövegrész lép:

"i) ügyfélszámla vezetésével kapcsolatos pénzforgalmi szolgáltatást"

"végezhet, illetve jegyzési helyként közremûködhet."

A Tpt. 91. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) A Felügyelet engedélye nélkül folytatható ügynöki tevékenység, ha az ügynök az ügyfelek pénzét, vagy egyéb eszközeit nem kezeli és a befektetési szolgáltató, illetõleg az árutõzsdei szolgáltató kockázatára önállóan kötelezettséget nem vállal. Ebben az esetben az ügynök személyét a befektetési szolgáltató, illetõleg az árutõzsdei szolgáltató a Felügyeletnek bejelenti. Az ügynök közremûködõt nem vehet igénybe."

A Tpt. 92. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"c) az elfogadott szabályzatokban rögzített szervezeti, mûködési, ügyviteli, számviteli, nyilvántartási és ellenõrzési eljárások, rendszerek és megoldások"

A Tpt. 93. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"93. § Befektetési szolgáltató esetében a tevékenységi engedély kiadására irányuló kérelemhez a 10. számú mellékletben, árutõzsdei szolgáltató esetében a tevékenységi engedély kiadására irányuló kérelemhez a 22. számú mellékletben felsorolt okiratokat kell mellékelni."

A Tpt. 99. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép, egyidejûleg a bekezdés a következõ j) ponttal egészül ki:

"e) elszámolóházi tevékenységet végzõ szervezetnél;"

"j) árutõzsdei szolgáltatónál"

A Tpt. 110. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) A befektetési vállalkozás és az árutõzsdei szolgáltató legalább egy belsõ ellenõrt foglalkoztat. Az árutõzsdei szolgáltatók írásban megállapodhatnak arról, hogy a belsõ ellenõr kölcsönös foglalkoztatása ellen nem emelnek kifogást. Ugyanazon személy legfeljebb három árutõzsdei szolgáltatónál foglalkoztatható belsõ ellenõrként."

A Tpt. 112. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személyek együttes aláírási jogosultsága - a befektetési szolgáltató alapító okirata, illetve alapszabálya szerint - együttes aláírási jogosultságként írásban átruházható."

A Tpt. 113. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) A 89. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott árutõzsdei szolgáltató vezetõ állású személye, és a 89. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott árutõzsdei szolgáltatónál az árutõzsdei üzletágat irányító, illetõleg döntésre feljogosított személy nem lehet befektetési szolgáltatónál, illetõleg más árutõzsdei szolgáltatónál vezetõ állású személy és nem foglalkoztatható befektetési szolgáltatási és árutõzsdei szolgáltatási üzletág irányítójaként és döntésre felhatalmazott személyként."

A Tpt. 115. §-a (7) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"b) a szerzõdés korábban megkötött szerzõdés alapján adott eseti megbízásra irányul olyan befektetési eszköz, valamint áru-, illetõleg származtatott ügylet tekintetében, amelyre vonatkozóan az ügyfél a tájékoztatást már megkapta, vagy"

(1) A Tpt. 119. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"a) a megbízás bennfentes kereskedésre szól vagy tisztességtelen árfolyam-befolyásolást valósít meg;"

(2) A Tpt. 119. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a § jelenlegi (2) bekezdésének jelölése (3) bekezdésre változik:

"(2) A megtagadási kötelezettség az (1) bekezdés a) pontjában foglalt esetben akkor áll fenn, ha a befektetési szolgáltatónak, illetve az árutõzsdei szolgáltatónak tudomása van arról, - vagy a megbízás körülményeit összességében értékelve alappal feltételezhetõ -, hogy a megbízás teljesítése bennfentes kereskedést vagy tisztességtelen árfolyam-befolyásolást eredményez."

A Tpt. 121. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(5) A befektetési szolgáltató, illetõleg az árutõzsdei szolgáltató köteles az azonos tartalmú megbízásokat az idõrendi nyilvántartás szerint teljesíteni, illetve az azonos tartalmú ügyletek esetén a saját számlás ügyletekkel szemben a megbízót elõnyben részesíteni. Az idõrendi nyilvántartás szerinti teljesítés kötelezettsége alól kivételt képez az az eset, ha az ügyfél e kötelezettsége alól a szolgáltatót felmenti, és folyamatos, részletekben való teljesítésre vonatkozó utasítást ad."

A Tpt. 123. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"123. § A befektetési szolgáltatók egymással kötött ügyleteit a vevõ pozíciójában lévõ fél két napon belül a Felügyeletnek bejelenti, ha az ügyletet megkötõ befektetési szolgáltatók egymással tulajdonosi kapcsolatban vannak, illetve ha az ügyletet megkötõ befektetési szolgáltatóknak olyan közös tulajdonosa van, amely

a) az egyik befektetési szolgáltatóban tíz százalékot meghaladó, a másik befektetési szolgáltatóban pedig bármely mértékû közvetlen, vagy

b) bármelyik befektetési szolgáltatóban tíz százalékot meghaladó közvetlen és közvetett tulajdoni hányaddal vagy szavazati aránnyal rendelkezik."

A Tpt. 134. §-ának bevezetõ szövegrésze helyébe a következõ rendelkezés lép:

"A portfolió-kezelõ vezetõ állású személye, illetve a befektetési döntéshozatalban, végrehajtásban résztvevõ alkalmazottja nem lehet közvetlenül a portfolió-kezeléshez kapcsolódó területen tevékenykedõ alkalmazott személy"

A Tpt. 135. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"135. § A portfolió-kezelõ - a befektetési alapkezelõ kivételével - köteles biztosítani a portfolió-kezelés és a portfolió-kezelõ saját szervezetén belül végzett egyéb üzleti tevékenység szervezeten belüli határozott elkülönítését mind az irányítás, mind a végrehajtás szintjén. Ez a kötelezettség nem vonatkozik az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár részére történõ vagyonkezelésre, valamint magán-nyugdíjpénztár részére történõ vagyonkezelésre."

A Tpt. 136. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) A portfolió-kezelõ a tulajdonában lévõ értékpapírokat az általa kezelt portfolióba nem helyezheti el, és nem vásárolhat értékpapírt az általa kezelt portfoliókból."

(1) A Tpt. 137. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"137. § (1) A portfolió-kezelõ - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - az általa kezelt portfoliók részét képezõ befektetési eszközök letétkezeléséhez és a befektetésekhez kapcsolódó pénzforgalmi számlájának vezetéséhez elkülönült, a Hpt. 3. § (1) bekezdésének i) pontja szerint kollektív befektetések részére letétkezelési tevékenység nyújtására engedéllyel rendelkezõ letétkezelõt köteles igénybe venni."

(2) A Tpt. 137. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a § jelenlegi (2)-(3) bekezdésének jelölése (3)-(4) bekezdésre változik:

"(2) A portfolió-kezelõ a 81. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti tevékenység keretében kezelt portfoliók részét képezõ befektetési eszközök letétkezeléséhez és a befektetésekhez kapcsolódó pénzforgalmi számla vezetéséhez elkülönült, a Hpt. 3. § (1) bekezdésének i) pontja szerint kollektív befektetések részére letétkezelési tevékenység nyújtására engedéllyel rendelkezõ letétkezelõt vagy az e törvény 81. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti értékpapír letétkezelési engedéllyel rendelkezõ letétkezelõt köteles igénybe venni."

A Tpt. 139. §-a a következõ (1) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a § jelenlegi (1)-(2) bekezdésének jelölése (2)-(3) bekezdésre változik:

"139. § (1) A központi értéktár a központi értékpapír-számlát értékpapír-számlavezetõnként vezeti. A központi értéktár az átalakításra benyújtott, de át nem vett értékpapírokról vezetett központi értékpapír-számlát a kibocsátó nevén vezeti."

A Tpt. 140. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"140. § (1) Az értékpapír tulajdonos részére értékpapír-számlát a befektetési szolgáltató vezet, a klíringtag tulajdonában álló értékpapírról értékpapír-számlát az elszámolóház vezet (a továbbiakban együtt: számlavezetõ)."

(1) A Tpt. 147. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) Az ügyfél szabadon rendelkezhet az ügyfélszámla befektetési szolgáltatás, árutõzsdei szolgáltatás vagy értékpapír hozamából, elidegenítésébõl származó összeg felhasználásáról."

(2) A Tpt. 147. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) A befektetési szolgáltató olyan nyilvántartást köteles vezetni, amelynek alapján egyértelmûen elkülöníthetõk a számlán a (2) bekezdésben említett összegek a még be nem fektetett összegektõl."

A Tpt. 149. §-át megelõzõ alcím helyébe a következõ alcím lép:

"A részvénykönyv vezetés szabályai"

A Tpt. 151. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"151. § (1) Az értékpapír-számlavezetõ, a letétkezelõ, vagy az elszámolóház a részvényessel írásban kötött szerzõdés (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: szerzõdés) alapján, a részvényes meghatalmazottjaként (a továbbiakban: részvényesi meghatalmazott), saját nevében a részvényes javára gyakorolhatja a részvénytársasággal szemben a részvényesi jogokat. Részvényesi meghatalmazott devizakülföldi is lehet, ha saját joga alapján jogosult a saját nevében a részvényes javára a részvénytársasággal szemben a tagsági jogok gyakorlására. Ez a szabály megfelelõen irányadó akkor is, ha a részvénytársasággal szemben a tagsági jogok gyakorlására másodlagos értékpapír kibocsátása alapján, a másodlagos értékpapír tulajdonosa (végsõ jogosult) javára kerül sor."

A Tpt. 152. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) Ha a részvénytársaságban történõ tulajdonszerzés hatósági engedélyhez kötött, a részvényesi meghatalmazott kizárólag a részvényessel, illetve belföldi székhelyû részvénytársaság részvényeire kibocsátott másodlagos értékpapír esetén annak tulajdonosával (végsõ jogosulttal) együtt jegyezhetõ be a részvénykönyvbe."

A Tpt. 153. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A részvényesi meghatalmazott tevékenysége nem irányulhat joggal való visszaélésre."

A Tpt. 156. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) A hitelbõl megvásárolt értékpapír a befektetési hitelt nyújtó javára óvadékul szolgál, minden egyéb, erre vonatkozó szerzõdés megkötése nélkül."

A Tpt. 157. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"157. § A hitel futamideje alatt az ügyletben érintett értékpapír piaci árfolyamcsökkenésével arányosan a befektetési hitelt nyújtó köteles az óvadék kiegészítését folyamatosan megkövetelni. Ha az adós az óvadék-kiegészítési kötelezettségének - a szerzõdésben meghatározott szint alá csökkenése esetén - legkésõbb kettõ banki munkanapon belül nem tesz eleget, a befektetési hitelt nyújtó a szerzõdést azonnali hatállyal felmondhatja."

A Tpt. 160. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"160. § (1) A befektetési szolgáltató befektetési-, illetõleg kiegészítõ befektetési szolgáltatási tevékenységéhez, illetõleg az árutõzsdei szolgáltató árutõzsdei szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódó, illetve jogszabály által végezni rendelt olyan tevékenységét, amelynek során adatkezelés, adatfeldolgozás vagy adattárolás valósul meg, az adatvédelmi elõírások betartása mellett kiszervezheti.

(2) A kiszervezett tevékenységet végzõnek - a kockázattal arányos mértékben - rendelkeznie kell mindazon személyi, tárgyi és biztonsági feltételekkel, melyeket jogszabály a kiszervezett tevékenységet illetõen a befektetési szolgáltatóra, illetõleg az árutõzsdei szolgáltatóra vonatkozóan elõír.

(3) A befektetési szolgáltató, illetõleg az árutõzsdei szolgáltató köteles a Felügyeletnek a kiszervezésrõl szóló szerzõdés aláírását követõen két napon belül bejelenteni:

a) a kiszervezés tényét,

b) a kiszervezett tevékenységet végzõ nevét, székhelyét vagy állandó lakcímét,

c) a kiszervezés idõtartamát.

(4) A kiszervezésre vonatkozó szerzõdésnek tartalmaznia kell:

a) az adatvédelemre vonatkozó elõírások érvényesülésének bemutatását,

b) a kiszervezett tevékenységet végzõ hozzájárulását a kiszervezett tevékenységnek a befektetési szolgáltató, illetõleg az árutõzsdei szolgáltató belsõ ellenõrzése, külsõ könyvvizsgálója, az MNB és a Felügyelet helyszíni, illetve helyszínen kívüli ellenõrzéséhez,

c) a kiszervezett tevékenységet végzõ felelõsségét a tevékenység megfelelõ színvonalon történõ végzéséért, illetve a szerzõdés befektetési szolgáltató, illetõleg az árutõzsdei szolgáltató részérõl történõ azonnali felmondási lehetõségét a szerzõdés kiszervezett tevékenységet végzõ által történõ ismételt vagy súlyos megsértése esetére,

d) a kiszervezett tevékenységet végzõtõl elvárt, a tevékenység végzésének minõségére vonatkozó részletes követelményeket,

e) a kiszervezett tevékenységet végzõ részérõl a bennfentes kereskedelem elkerülése érdekében alkalmazandó szabályokat.

(5) A befektetési szolgáltatónak, illetõleg az árutõzsdei szolgáltatónak rendelkeznie kell a kiszervezésre vonatkozó szerzõdésben foglaltaktól történõ eltérõ tevékenységvégzésbõl eredõ, rendkívüli helyzetek kezelésére kidolgozott intézkedési tervvel.

(6) A befektetési szolgáltató, illetõleg az árutõzsdei szolgáltató belsõ ellenõrzése köteles a kiszervezett tevékenység szerzõdésben foglaltaknak megfelelõ végzését legalább évente megvizsgálni.

(7) A befektetési szolgáltató, illetõleg az árutõzsdei szolgáltató felelõs azért, hogy a kiszervezett tevékenységet végzõ a tevékenységet a jogszabályi elõírások betartásával és a tõle elvárható gondossággal végezze. A befektetési szolgáltatónak, illetõleg az árutõzsdei szolgáltatónak haladéktalanul jelentenie kell a Felügyelet részére, amennyiben a kiszervezett tevékenység végzése jogszabályba vagy a szerzõdésbe ütközik.

(8) Az a kiszervezett tevékenységet végzõ, amely egyidejûleg több befektetési szolgáltató, illetõleg az árutõzsdei szolgáltató részére végez tevékenységet, köteles az így tudomására jutott tényt, adatot, információt elkülönítetten - az adatvédelmi elõírások betartásával - kezelni.

(9) A kiszervezett tevékenységet végzõ közremûködõt abban az esetben alkalmazhat, ha a közöttük létrejövõ szerzõdés - melyet a befektetési szolgáltatónak, illetõleg az árutõzsdei szolgáltatónak jóvá kell hagynia - biztosítja a kiszervezett tevékenységnek a Felügyelet, az MNB, a befektetési szolgáltató, illetõleg az árutõzsdei szolgáltató belsõ ellenõrzése, könyvvizsgálója által történõ ellenõrzését.

(10) A befektetési szolgáltató, illetõleg az árutõzsdei szolgáltató vezetõ tisztségviselõje vagy annak közeli hozzátartozója nem állhat tulajdonosi viszonyban a kiszervezett tevékenységet végzõvel, illetve a befektetési szolgáltató, az árutõzsdei szolgáltató vezetõ tisztségviselõje, közeli hozzátartozója a kiszervezett tevékenység végzésével nem bízható meg.

(11) A befektetési szolgáltató, illetõleg az árutõzsdei szolgáltató a kiszervezett tevékenységek körét és a kiszervezett tevékenység végzõjét az üzletszabályzatban köteles feltüntetni."

A Tpt. 168. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(6) Az óvadék mértéke nem lehet kevesebb, mint a kölcsönbe adott értékpapír piaci értéke."

(1) A Tpt. 175. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"b) a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók és kockázatvállalások piaci kockázatainak, nagykockázatának, valamint az engedélyezett tevékenység egészében meglévõ árukockázat és devizaárfolyam-kockázat, továbbá a hitelezési kockázat és az országkockázat fedezetére szükséges - külön jogszabály alapján meghatározott összegû - tõkekövetelmény együttes összege, vagy"

(2) A Tpt. 175. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) A befektetési vállalkozás szavatoló tõkéjének meghatározására, kiszámítására a Hpt. 5. számú mellékletét kell megfelelõen alkalmazni azzal, hogy az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott tõkekövetelménynek a Hpt. 5. számú melléklet 15. pontjában meghatározott szavatoló tõke összeg kell, hogy megfeleljen."

(3) A Tpt. 175. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Ha a szavatoló tõke a Hpt. 76. § (2) bekezdésében és e § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt tõkekövetelmény összegének százhúsz százaléka alatt van, a Hpt. 5. számú mellékletének 19. pontjában foglalt kiegészítõ alárendelt kölcsöntõkével kapcsolatos mindennemû kifizetésrõl értesíteni kell a Felügyeletet."

A Tpt. 184. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"184. § A Felügyelet a végelszámolást kimondó határozat Cégközlönyben történõ közzétételét nyolc napon belül kezdeményezi, és ezzel egyidejûleg a cégbíróságnak megküldi."

A Tpt. 199. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"199. § (1) Tilos bennfentes információ felhasználásával a bennfentes információval érintett értékpapírra valamint tõzsdei termékre ügyletet kötni vagy ilyen ügylet kötésére megbízást adni."

A Tpt. 200. §-ának d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"d) a forgalomba hozatal, illetve a VII. fejezet szerinti nyilvános vételi ajánlat szervezésében közremûködõ bármely szervezet érdemi ügyintézõje, vezetõ tisztségviselõje, továbbá ezen szervezetnek és a kibocsátónak a kibocsátásban és a forgalomba hozatalban közremûködõ más alkalmazottja, aki munkavégzésével kapcsolatosan bennfentes információhoz jutott, a forgalomba hozatalt követõ egy évig;"

A Tpt. 202. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"202. § (1) A kibocsátónál vezetõ állású személy

a) a tárgyévi mérleg fordulónapjától az éves beszámoló 37. § (5) bekezdésében meghatározott helyen történõ közzétételéig terjedõ idõszakban (a nyilvános forgalomba hozatal esetét kivéve)

b) a Gt. 228. § (3) bekezdésében meghatározott közzétételt megelõzõ hatvan napon belül

c) amennyiben a kibocsátó féléves gyorsjelentést készít, a gyorsjelentés közzétételét megelõzõ negyvenöt napon belül

d) amennyiben a kibocsátó negyedéves gyorsjelentést készít, a gyorsjelentés közzétételét megelõzõ harminc napon belül

nem köthet ügyletet a kibocsátó által kibocsátott értékpapírra. Ezt a szabályt kell alkalmazni a kibocsátóval munkaviszonyban álló dolgozók és a 200. § c) pontjában meghatározott személyek közül azokra, akik a mérlegkészítésben közremûködnek."

A Tpt. 203. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A bennfentes kereskedelemmel egyforma megítélés alá esik a bennfentes információ továbbadása más személynek."

A Tpt. 205. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"205. § (1) A 200. §-ban említett bennfentes személy köteles a Felügyeletnek az ügyletkötést követõ két napon belül bejelenteni és a 37. § (5) bekezdésében meghatározott helyen nyilvánosságra hozni, ha személyesen vagy megbízott útján olyan szervezet által kibocsátott értékpapírra kötött ügyletet, amellyel a 200. §-ban említett jogviszonyban áll."

(1) A Tpt. 206. §-a (2) bekezdésének záró szövegrésze helyébe a következõ szövegrész lép:

"olyan árfolyam kialakulásához vezethet, amely nyilvánosan rendelkezésre álló információval kellõ módon nem indokolható, és amely a piac többi szereplõjét olyan magatartás tanúsítására indíthatja, ami az értékpapírra és a tõzsdei termékre lényegesen eltérõ árfolyamú ügyletek kötését eredményezheti."

(2) A Tpt. 206. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) Nem minõsül tisztességtelen árfolyam-befolyásolásnak, ha a kibocsátó az általa kibocsátott értékpapír árfolyamának karbantartása, a piaci egyensúly helyreállítása érdekében nyilvánosan - a cél, a mennyiség, a határidõ hozzávetõleges megjelölésével -, elõre meghirdetett módon megbízást ad az általa kibocsátott értékpapír vételére, illetõleg eladására és a folyamat végén annak eredményét a közzététel szabályai szerint nyilvánosan közli. A közleményt a 37. § (5) bekezdésben meghatározott helyen kell megjelentetni."

A Tpt. 209. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A befektetési vállalkozás és az árutõzsdei szolgáltató az ügyfeleit megilletõ pénzeszközöket saját pénzeszközeitõl elkülönítve köteles kezelni. A befektetési vállalkozás a 147. §-ban meghatározott ügyfélszámlán levõ pénzeszközt kizárólag banknál vagy elszámolóháznál vezetett letéti számlán tarthatja, de ebben az esetben is köteles biztosítani a saját és az ügyfelek tulajdonát képezõ pénzeszközök elkülönített kezelését."

(1) A Tpt. 210. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"210. § (1) A 81. § (1) bekezdés a)-c), valamint a 81. § (2) bekezdés a)-b) és g)-h) pontjában meghatározott tevékenység (továbbiakban: biztosított tevékenység) végzésére jogosító engedéllyel rendelkezõ gazdálkodó szervezetek (kivéve az egyéni vállalkozót) tagságával az e törvényben meghatározott feladat ellátása céljából Befektetõ-védelmi Alap (a továbbiakban: Alap) mûködik. A továbbiakban ezen gazdálkodó szervezetek elnevezése: biztosított tevékenységet végzõ szervezet."

(2) A Tpt. 210. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) Biztosított tevékenységet végzõ szervezet az (1) bekezdésben meghatározott tevékenység végzésére vonatkozó engedéllyel kizárólag az Alap tagjaként rendelkezhet."

(1) A Tpt. 211. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"211. § (1) Nem köteles az Alaphoz csatlakozni az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkezõ biztosított tevékenységet végzõ szervezet fióktelepe, ha tagsággal rendelkezik az Európai Parlament és a Tanács 97/9/EK irányelve által elõírt befektetõ-védelmi rendszerben."

(2) A Tpt. 211. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A Felügyelet engedélye esetén nem köteles csatlakozni az Alaphoz harmadik országbeli biztosított tevékenységet végzõ szervezet fióktelepe, ha a Felügyelet elbírálása szerint rendelkezik az Alap által nyújtott biztosítással egyenértékû befektetõ-védelemmel."

(3) A Tpt. 211. §-ának (3) bekezdése a következõ f) ponttal egészül ki:

"f) a Befektetõvédelmi Alap véleményét."

(4) A Tpt. 211. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) Fióktelep önként csatlakozhat az Alaphoz, amennyiben megfelel az Alap tagjaira vonatkozó követelményeknek."

(5) A Tpt. 211. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(5) Az Alap külföldi befektetõ-védelmi rendszerekkel, valamint külföldi felügyeleti hatóságokkal együttmûködési megállapodást köthet, információt cserélhet a befektetõ-védelmi rendszerek tagjaira és a biztosított követelésekre vonatkozó nyilvántartás, valamint a befektetõk kártalanítása érdekében. Az együttmûködés során a befektetõ-védelmi rendszerek egyeztetik, hogy az egyes rendszerek alapján a befektetõt mekkora összegû kártalanítás illeti meg."

(6) A Tpt. 211. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Ha a biztosított tevékenységet végzõ szervezet fióktelepe nem rendelkezik az Európai Parlament és a Tanács 97/9/EK irányelve által elõírt befektetõ-védelemmel, köteles csatlakozni az Alaphoz annak érdekében, hogy legalább az Alap által nyújtott befektetõ-védelemmel rendelkezzen."

(7) A Tpt. 211. §-a a következõ (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Ha az Alap által nyújtott biztosítás legmagasabb összege, a biztosított követelések köre, vagy a kártalanítás mértéke meghaladja az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkezõ biztosított tevékenységet végzõ szervezet fióktelepére érvényes befektetõ-védelmi rendszer által alkalmazott legmagasabb összeget, a biztosított követelések körét, vagy a kártalanítás mértékét, a fióktelep kérésére az Alap a meghaladó részre kiegészítõ biztosítást nyújt, amennyiben a fióktelep megfelel az Alap tagjaira vonatkozó követelményeknek. A kiegészítõ biztosítás alapján történõ kártalanításra akkor kerülhet sor, ha a fióktelep székhely országának illetékes hatósága értesítést küld az Alap részére a kártalanítás feltételeinek bekövetkezésérõl. A kiegészítõ kártalanítás kifizetésére egyebekben a 216-220. § elõírásait kell alkalmazni."

(8) A Tpt. 211. §-a a következõ (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) Egy követelésre csak egyszer nyújtható kártalanítás és a fióktelepre érvényes, a székhely országa szerinti befektetõ-védelmi rendszer által nyújtott kártalanítás a kiegészítõ biztosítás kivételével az Alap kártalanításával nem növelhetõ."

(1) A Tpt. 213. §-ának (2) bekezdése a következõ mondattal egészül ki:

"Az Alap által nyújtott biztosítás kizárólag a tagsági jogviszony fennállása alatt kötött megállapodásokra terjed ki."

(2) A Tpt. 213. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) A (2) bekezdésben meghatározott követelések körébe beletartozik az Alap magyarországi székhelyû tagjának más országban létesített fióktelepével szemben fennálló követelés, kivéve, ha a fióktelep létesítésének helye szerinti ország szabályai ezt nem teszik lehetõvé."

(3) A Tpt. 213. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkezõ biztosított tevékenységet végzõ szervezet más országban létesített fióktelepe önként csatlakozhat az adott ország befektetõ-védelmi rendszeréhez."

A Tpt. 214. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) Az Alap tagjai - magyar nyelven - közérthetõ módon tájékoztatják a befektetõket az Alap által nyújtott védelem tartalmáról és az igényérvényesítés lényeges feltételeirõl."

(1) A Tpt. 215. §-a (1) bekezdésének f), h) pontja és záró szövegrésze helyébe a következõ rendelkezés lép:

"f) kötelezõ vagy önkéntes betétbiztosítási, intézményvédelmi, befektetõ-védelmi alap, illetve a Pénztárak Garancia Alapja,"

"h) befektetési vállalkozás, tõzsdetag, illetõleg árutõzsdei szolgáltató,"

"követelésére, valamint a felsoroltak külföldi megfelelõinek követeléseire."

(2) A Tpt. 215. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdés k)-l) pontjában meghatározott ok akkor zárja ki a kártalanítást, ha az a kártalanítási igény alapjául szolgáló szerzõdés megkötésétõl a kártalanítási igény benyújtásáig terjedõ idõszakban, vagy annak egy része alatt fennállt az Alap azon tagjánál, amellyel kapcsolatban kártalanítási eljárásra kerül sor."

(1) A Tpt. 217. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) A kártalanítás mértékének megállapítása során a befektetõnek az Alap tagjánál fennálló, valamennyi biztosított, és a tag által ki nem adott követelését össze kell számítani."

(2) A Tpt. 217. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(6) Devizában fennálló követelés esetén a devizában, valutában kifizetett kártalanítás összegének, valamint a (2) bekezdés szerinti összeghatárnak a megállapítása - a kifizetés idõpontjától függetlenül - a felszámolás kezdõ idõpontjának napján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon történik. Az MNB által nem jegyzett devizákat a belföldi székhelyû hitelintézetek által közzétett legmagasabb és legalacsonyabb, az adott pénznemre vonatkozó devizaeladási árfolyamok számtani átlaga alapján kell számba venni."

(3) A Tpt. 217. §-ának (9) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(9) Közös tulajdonban álló értékpapír esetén a (2) bekezdésben meghatározott kártalanítási összeghatárt a kártalanításra jogosult, az Alap tagjának nyilvántartásában szereplõ minden személy esetén külön kell számításba venni. A kártalanítási összeg - eltérõ szerzõdési kikötés hiányában - a befektetõket azonos arányban illeti meg. A közös tulajdonban álló értékpapír esetén fizetett kártalanítási összeget hozzá kell számítani a kártalanításra jogosult egyéb követelésére fizetendõ kártalanítás összegéhez."

(1) A Tpt. 222. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) Az Alap tagja naptári évente éves díjat fizet az Alapnak. Az éves díj fizetésének esedékességét az Alap igazgatósága határozza meg."

(2) A Tpt. 222. §-ának (3) bekezdése a következõ mondattal egészül ki:

"A befektetõk tulajdonát képezõ pénz és értékpapír állomány után a díjfizetési kötelezettség azt a tagot terheli, amely a befektetõvel biztosított tevékenység végzésére kötött szerzõdés alapján a letét kiadására köteles."

(3) A Tpt. 222. §-ának (4) bekezdése a következõ mondattal egészül ki:

"Kiegészítõ biztosítás esetén az éves díj megállapításakor figyelembe kell venni a követelés kiegészítõ biztosítással érintett részének összegét, illetve a fióktelep székhely országának befektetõ-védelmi rendszere által nyújtott biztosítást."

(4) A Tpt. 222. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(5) Az Alap tagja által fizetendõ éves díj összege nem haladhatja meg a díjalap mértékének három ezrelékét, de az éves díj nem lehet kevesebb ötszázezer forintnál (minimumdíj). Az Alap igazgatósága szabályzatban a minimumdíj mértékét ötszázezer forintnál magasabb összegben is megállapíthatja, de a minimumdíj mértéke ekkor sem haladhatja meg a kétmillió forintot. Ha az Alap tagjának sem a tárgyévben, sem a tárgyévet megelõzõ naptári évben nincs az Alap kártalanítási kötelezettsége alá tartozó befektetõje, csak a törvényi minimum fizetésére kötelezhetõ. A különbözõ tagok esetében - a minimumdíj fizetésének esetét kivéve - azonos mértékû díjalaphoz azonos mértékû díj tartozik."

(5) A Tpt. 222. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a § jelenlegi (6)-(9) bekezdésének jelölése (7)-(10) bekezdésre változik:

"(6) Az Alap tagja által a tevékenység engedélyezésének évére vonatkozóan fizetendõ díjat a tárgyév végi díjalap alapján megállapított éves díj háromszázhatvanötödének és az Alap által biztosított napok számának szorzata határozza meg."

A Tpt. 223. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"b) az Alap tagjainak - szakmai érdekképviseleti szervezetei által kijelölt - két képviselõje;"

(1) A Tpt. 225. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"a) a tagok által fizetendõ díjakra vonatkozó szabályokat, így különösen a díjalap és a díjmérték megállapítását, valamint a díjfizetés megállapításának és befizetésének eljárását, továbbá a befizetés ütemezését;"

(2) A Tpt. 225. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) Az Alap köteles szabályzatait és az igazgatóság nyilvánossá minõsített határozatait a 37. § (5) bekezdés b) és c) pontja szerint nyilvánosságra hozni. Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott szabályzat közzétételétõl az Alap eltekinthet."

A Tpt. 229. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) A befektetési alapkezelõnek az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott tevékenységére a portfolió-kezelésre vonatkozó 125-134. § és 136-137. § rendelkezéseit, az (1) bekezdés c)-d) pontjában meghatározott tevékenységére a portfolió-kezelésre vonatkozó 125-127. §, 129-132. §, 133. § (1) bekezdés, 134. §, 136. § és 137. § rendelkezéseit kell alkalmazni."

A Tpt. 235. §-a a következõ (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) Nem vonatkozik a dotációs tõke követelmény az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkezõ befektetési alapkezelõ fióktelepére."

A Tpt. 237. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) Az alapkezelõ a kezelési díjat nem terhelheti a nyilvános befektetési alapra, ha az alap átlagos saját tõkéje legalább három hónapon keresztül nem érte el az indulásakor érvényes törvényi minimum ötven százalékát, mindaddig, ameddig az utolsó három hónapra számított átlagos saját tõke ismételten el nem éri az indulásakor érvényes törvényi minimum ötven százalékát. A mentes idõszakban felmerülõ kezelési díj utólagosan sem terhelhetõ az alapra."

A Tpt. 238. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"238. § (1) A befektetési alapkezelõ az alapkezelési tevékenység végzése során - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - az alap nevében jár el."

A Tpt. 239. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(6) Ingatlanalap kezelése esetén a befektetési alapkezelõ köteles az alap portfoliójában lévõ, biztosítható ingatlanokra teljes körû vagyonbiztosítást kötni."

A Tpt. 242. §-a (1) bekezdésének bevezetõ szövegrésze helyébe a következõ szövegrész lép:

"A befektetési alapkezelõ vezetõ állású személye, illetve a befektetési döntéshozatalban, végrehajtásban résztvevõ alkalmazottja nem lehet közvetlenül a befektetési alapkezeléshez kapcsolódó területen tevékenykedõ alkalmazottja"

A Tpt. 245. §-a következõ (3)-(4) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Egy alapkezelõ több alapja esetében az (1) bekezdésben meghatározott dokumentumok típusonként egységes szerkezetben is elkészíthetõk.

(4) A befektetési jegynek az adott befektetõ számára elsõ alkalommal történõ értékesítésekor az alap kezelési szabályzatát és rövidített tájékoztatóját a befektetõnek térítésmentesen át kell adni, az alap tájékoztatóját, a legutóbbi éves és féléves jelentését a befektetõ kérésére térítésmentesen rendelkezésre kell bocsátani."

A Tpt. 248. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"248. § A befektetõ részére a befektetési jegy folyamatos forgalmazása során a rövidített tájékoztatót, a tájékoztatót, a kezelési szabályzatot, a féléves vagy az éves jelentést, valamint a legfrissebb portfoliójelentést a befektetõ kérésére térítésmentesen rendelkezésre kell bocsátani, illetve szóbeli és elektronikus értékesítés során fel kell hívni a befektetõ figyelmét, hogy hol érheti el a felsorolt dokumentumokat."

A Tpt. 249. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az alapkezelõ az (1) bekezdésben meghatározott felfüggesztésrõl haladéktalanul tájékoztatja valamennyi olyan tagállam illetékes hatóságát, amelyben a befektetési jegyet forgalmazzák."

(1) A Tpt. 252. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"252. § (1) A külföldön kibocsátott kollektív befektetési értékpapírok nyilvános belföldi forgalomba hozatalára és forgalmazására e törvény VI. fejezetének elõírásait kell alkalmazni azzal, hogy a külföldi befektetési alap, illetõleg más kollektív befektetési forma köteles megfelelni a 289. §-ban, a 290. §-ban, a 293. §-ban és a 294. §-ban meghatározott tájékoztatási követelményeknek, ideértve a folyamatos forgalmazáshoz készült tájékoztató tartalmi felépítésére és rendszeres közzétételére vonatkozó elõírásokat is. A magyar ügyfelek tájékoztatását magyar nyelven kell biztosítani."

(2) A Tpt. 252. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a § jelenlegi (2) bekezdésének jelölése (3) bekezdésre változik:

"(2) Ha a kibocsátó rendelkezik a székhelye szerint illetékes értékpapírfelügyeletet ellátó hatóság által közzétételre engedélyezett tájékoztatóval, úgy a belföldi forgalomba hozatalhoz szükséges tájékoztatót a hatályos tájékoztató alapján kell elkészíteni, kiegészítve a belföldi forgalomba hozatal adataival, így különösen a devizabelföldi befektetõk tájékoztatásának módjára, helyére és idejére, a forgalomba hozatal módjára és helyére, az értékpapírral kapcsolatos adófizetési kötelezettségre, illetve a befektetés kockázatára vonatkozó információkkal."

A Tpt. 253. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"253. § (1) A befektetési alap - az alapkezelõ kérelmére - a Felügyelet által történõ nyilvántartásba vétellel jön létre. A nyilvántartásba vételi kérelemhez csatolni kell a letétkezelõ által kiállított igazolást arról, hogy a tájékoztatóban, illetõleg a kezelési szabályzatában meghatározott saját tõkét a befektetõk befizették, illetve ingatlan apport esetében az ingatlan tulajdonjogának átruházására vonatkozó okiratokat az alap rendelkezésére bocsátották. A saját tõke eredményes befizetését követõen az alapkezelõ köteles haladéktalanul intézkedni a befektetési alap nyilvántartásba vétele iránt."

(1) A Tpt. 266. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) A nyílt végû befektetési alap nettó eszközértékét és az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket minden forgalmazási napra meg kell állapítani és a 37. § (5) bekezdésében meghatározott helyen közzé kell tenni, valamint a forgalmazási helyeken a befektetõk számára hozzáférhetõvé kell tenni."

(2) A Tpt. 266. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) A nettó eszközértéket és az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket zárt végû értékpapír befektetési alap esetén legalább hetente, a zárt végû ingatlanalapok esetén pedig legalább havonta kell megállapítani és a 37. § (5) bekezdésében meghatározott helyen közzétenni."

(3) A Tpt. 266. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(5) A befektetési alap nettó eszközértékét és az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket naponta kell megállapítani és a 37. § (5) bekezdésében meghatározott helyen közzétenni, ha az alap portfoliója származtatott eszközöket is tartalmaz."

(4) A Tpt. 266. §-ának (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(7) Az alapkezelõ az ingatlanalap tulajdonában lévõ ingatlanok értékének rendszeres megállapításával saját szervezetétõl független, az alap befektetéseiben nem érdekelt ingatlanértékelõ személyt, illetve szervezetet köteles megbízni. A megbízás érvényességéhez a letétkezelõ Ptk. 215. § (1) bekezdése szerinti beleegyezése, továbbá a Felügyelet jóváhagyása szükséges. Amennyiben a Felügyeletnek az ingatlanértékelõ által kiadott értékbecslés elfogulatlanságával, szakmai megalapozottságával kapcsolatban alapos kételye merül fel, úgy kötelezheti az alapkezelõt, hogy más ingatlanértékelõt bízzon meg. Az alapkezelõ által az ingatlanok értékének megállapításával megbízott ingatlan értékbecslõ meghatározza

a) az ingatlan megvásárlásakor az ingatlanalap által kifizethetõ legmagasabb összeget,

b) az ingatlan eladásakor az ingatlanalap által elfogadható legalacsonyabb összeget,

c) az ingatlanalap tulajdonában lévõ ingatlanok forgalmi értékét, valamint

d) az építés alatt álló ingatlanok értékét, egyúttal ellenõrzi a kivitelezési terv teljesülését."

A Tpt. a 270. §-t követõen a következõ 270/A. §-sal egészül ki:

"270/A. § (1) Az alapkezelõ az általa kezelt befektetési alap részére nem vásárolhat

a) saját maga által kibocsátott értékpapírt;

b) az alapkezelõ kapcsolt vállalkozásai által kibocsátott értékpapírt, a nyilvános árjegyzéssel rendelkezõ értékpapírok kivételével, ideértve a tõzsdére bevezetendõ értékpapírokat.

(2) Az alapkezelõ a tulajdonában lévõ befektetési eszközöket az általa kezelt alapba nem helyezheti el, és nem vásárolhat befektetési eszközt az általa kezelt alapoktól.

(3) Az alapkezelõ a kapcsolt vállalkozásai tulajdonában lévõ befektetési eszközöket az általa kezelt nyilvános alapba nem helyezheti el, a nyilvános árjegyzéssel rendelkezõ értékpapírok kivételével, ideértve az elismert értékpapírpiacra bevezetett értékpapírokat.

(4) Az (1) bekezdés b) pontjában, illetve a (3) bekezdésben kivételként szereplõ befektetési eszközökre kötött ügyleteknél, valamint az alapkezelõ által kezelt alapok, portfoliók egymás közötti ügyleteinél az ügylet kötésekor érvényben lévõ piaci árat dokumentálni kell."

(1) A Tpt. 271. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"271. § (1) Az alapkezelõ a befektetési alap portfoliójában lévõ eszközöket - a (2)-(7) bekezdésben meghatározott eseteket kivéve - zálogjoggal vagy egyéb módon nem terhelheti meg, és a befektetési alap nevében kötvényt vagy más, hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírt nem bocsáthat ki."

(2) A Tpt. 271. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) Az alapkezelõ

a) az alap származtatott ügyleteihez, valamint

b) ingatlanbefektetési alap halasztott fizetés mellett kötött ingatlan vételi ügyletei esetében, ha az óvadék nyújtásának feltétele, hogy az alap tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez az eladó legkésõbb az óvadék rendelkezésre bocsátásával egyidejûleg hozzájáruljon,

jogosult az alap nevében az alap eszközei terhére óvadékot nyújtani."

(3) A Tpt. 271. §-ának jelenlegi (6)-(10) bekezdése helyébe a következõ (6)-(11) bekezdés lép:

"(6) Az alapkezelõ az ingatlanbefektetési alap által vásárolt egyes ingatlanok vételárának, illetve adott ingatlan-beruházások nettó eszközérték számításakor figyelembe vehetõ értékének ötven százaléka erejéig jelzálog fedezete mellett kölcsönt vehet fel, amennyiben ez az alapkezelési szabályzatban foglalt általános feltételeknek megfelel. A kölcsön fedezeteként az alap - a megterhelt ingatlanra kötött vagyonbiztosítás, illetve az adott ingatlanból befolyó bevételek hitelezõ bank számára történõ engedményezését túlmenõen - egyéb biztosítékot nem nyújthat. Az alap letétkezelõje jelzáloggal fedezett kölcsön esetén hitelezõként nem szerepelhet.

(7) Az alapkezelõ jogosult hozzájárulni a vevõt terhelõ jelzálogjog bejegyzéséhez az ingatlan befektetési alap tulajdonában lévõ, de érvényes adásvételi szerzõdés alapján értékesített ingatlan esetében, feltéve, hogy a jelzálogjog bejegyzését a teljes vételárhátralék kielégítése céljából a vevõ részére bankhitelt nyújtó hitelintézet elõzetesen írásban kéri, és a vételárhátralék összegének megfelelõ hitelösszeget a hitelintézet közvetlenül az alap - letétkezelõnél vezetett - bankszámlájára utalja át. Az alapkezelõ érvényes adásvételi szerzõdés alapján jogosult hozzájárulni az alap tulajdonában lévõ ingatlanra vonatkozó vételi, visszavásárlási és elõvásárlási jog bejegyzéséhez.

(8) A hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírok megvásárlását és a (3) bekezdésben foglaltakat kivéve az alapkezelõ az alap eszközeinek terhére kölcsönt nem nyújthat és harmadik személy részére garanciát nem vállalhat.

(9) Az óvadékba, illetve kölcsönbe adott - egyébként likvid eszköznek minõsülõ - értékpapír nem minõsül a befektetési jegyek visszaváltását biztosító likvid eszköznek.

(10) Az egyes értékpapírok saját tõkén belüli arányának számításakor figyelembe kell venni az alap nevében kölcsönadott értékpapírokat, nem vehetõ figyelembe azonban kölcsönvett értékpapír.

(11) Az alapkezelõ nem adhat el olyan értékpapírt, amely nincs az alap tulajdonában."

A Tpt. 272. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) A tõzsdén kívüli származtatott ügylet lejárata nem haladhatja meg a határozott futamidejû alap hátralévõ futamidejét."

(1) A Tpt. 276. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"276. § (1) Az egy kibocsátó által kibocsátott, tõzsdén vagy más elismert értékpapírpiacon jegyzett értékpapíroknak, illetve a 275. § b) pontja szerinti értékpapíroknak az alap saját tõkéjére vetített összértéke nem haladhatja meg a 20. számú melléklet táblázata "b" sorában az alap típusa szerint meghatározott értéket, kivéve az OECD tagállam által kibocsátott állampapírokat, a jelzálogleveleket és a (2) bekezdésben foglalt esetet."

(2) A Tpt. 276. §-ának (10) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(10) A 275. § b) pontja szerinti értékpapírok összesített aránya legfeljebb az alap saját tõkéjének harminc százaléka lehet."

(3) A Tpt. 276. §-a a következõ (11) bekezdéssel egészül ki:

"(11) A 275. § b) pontja szerinti értékpapírokra a tõzsdén kívüli értékpapírokra vonatkozó szabályok vonatkoznak, amennyiben a kibocsátó kötelezettségvállalása ellenére sem történik meg a kötelezettségvállalás idõpontját követõ fél éven belül az értékpapírnak a 275. § a) pont szerinti piacra történõ bevezetése."

(1) A Tpt. 278. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) A származtatott ügyeletekbe fektetõ befektetési alap esetében a 273. § (1) bekezdése szerinti nettó pozíciók abszolút értékeinek összege nem haladhatja meg az alap saját tõkéjének kétszeresét, a likvid eszközökön kívül kizárólag deviza alapú származtatott ügyletekbe fektetõ alap esetében pedig a saját tõke négyszeresét."

(2) A Tpt. 278. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(5) A származtatott ügyletekbe fektetõ befektetési alap származtatott ügylet, illetve kölcsönvett értékpapír eladása útján nettó eladási pozíciót vehet fel."

(1) A Tpt. 279. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) Indexkövetõ befektetési alap - az állampapír kivételével - csak az indexkosárban szereplõ értékpapírokat, valamint az indexre vagy indexkosárban szereplõ értékpapírra szóló származtatott ügyleteket tartalmazhat."

(2) A Tpt. 279. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) Az indexkövetõ befektetési alap portfoliójában szereplõ értékpapírok súlya az egyes értékpapírok indexbeli súlyától legfeljebb öt százalékponttal térhet el. A súlyok számításánál figyelembe kell venni a származtatott ügyletekbõl származó pozíciót is. A rövidített tájékoztatónak és az alap kezelési szabályzatának tartalmaznia kell az egyes értékpapírok indexbeli súlyától való eltérésének maximális nagyságát."

A Tpt. 280. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"280. § (1) Az ingatlanalap portfoliója az ingatlanokon felül kizárólag látra szóló és lekötött bankbetétet, illetve a lejáratát tekintve egy évnél nem hosszabb futamidejû, OECD tagállam által kibocsátott állampapírt, valamint devizaárfolyamhoz kötött ingatlanügyletekbõl befolyó bevételek árfolyamkockázatának fedezése céljából kötött határidõs ügyleteket tartalmazhat.

(2) Ingatlanalap az ingatlanok átruházása (elidegenítése, megszerzése) körében köthet adásvételi, valamint a Ptk.-ban az adásvétel különös nemeiként nevesített - ideértve az adásvétellel vegyes szerzõdéseket is -, illetve idõpont vagy feltétel bekövetkezésétõl függõ hatályú szerzõdéseket.

(3) Az ingatlanokra vonatkozó adásvételi, valamint az ingatlanok megterhelésére vonatkozó jelzálogkölcsön szerzõdések érvényességéhez a letétkezelõ ellenjegyzése szükséges. A letétkezelõ az adott ügyletet csak a befektetési alapokra vonatkozó jogszabályok szerint minõsítheti, ellenjegyzése során az alapkezelõ döntését üzleti megfontolások szempontjából nem értékeli."

A Tpt. 281. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) Az építés alatt álló ingatlanok értékének aránya nem haladhatja meg az ingatlanforgalmazó alap saját tõkéjének huszonöt százalékát."

A Tpt. 285. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) Az alapkezelõ az európai befektetési alap tõkéjét kizárólag a hatékony portfolió kialakítás céljából vagy árfolyam- és kamatlábkockázatok csökkentése érdekében helyezheti el származtatott eszközökbe."

A Tpt. 289. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"289. § (1) Az alapkezelõ legalább félévenként, a tárgyfélév (pénzügyi félév) lezárása után negyvenöt - külföldi befektetési alapkezelõ esetén hatvan - napon, tárgyév (pénzügyi év) lezárása esetén százhúsz napon belül köteles az általa kezelt befektetési alapokról egyenként a 21. számú mellékletben foglaltak szerinti jelentést elkészíteni, a Felügyeletnek megküldeni, az alapkezelõnél és a forgalmazónál a befektetõk számára hozzáférhetõvé tenni, továbbá a 37. § (5) bekezdésében meghatározott helyen közleményben közzétenni a jelentés elkészültének tényét, megtekintésének helyét és idejét. A jelentések megtekintését legkésõbb a közlemény megjelenésétõl számított hét nap elteltével kell lehetõvé tenni a 37. § (5) bekezdésében meghatározott helyen.

(2) Az alapkezelõ köteles havonta az általa kezelt nyíltvégû befektetési alapok tekintetében, a hónap utolsó forgalmazási napjára vonatkozóan megállapított nettó eszközérték alapján portfoliójelentést készíteni, a Felügyeletnek megküldeni és a megállapítás napját követõ tizedik forgalmazási naptól a forgalmazási helyeken és a saját székhelyén hozzáférhetõvé tenni. A jelentésnek tartalmaznia kell a portfolióbefektetési eszközfajták, illetve a befektetési politikájában részletezett egyéb kategóriák szerinti bemutatását, a saját tõkét és az egy egységre jutó nettó eszközértéket.

(3) A befektetési jegy esetében az 52-54. §-ban foglalt elõírásokat nem kell alkalmazni."

(1) A Tpt. 290. §-ának bevezetõ szövegrésze helyébe a következõ szövegrész lép, egyidejûleg a § jelölése (1) bekezdésre változik:

"(1) Az alapkezelõ az általa kezelt alapok mûködésére vonatkozóan a 37. § (5) bekezdésében meghatározott helyen köteles közzétenni és a befektetési jegyek forgalmazójánál hozzáférhetõvé tenni:"

(2) A Tpt. 290. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki:

"(2) Külföldi befektetési alapok esetén, amennyiben kollektív befektetési jegyeit Magyarországon forgalomba hozza, az alapkezelõ a 290. § (1) bekezdésének a), b) és c) pontja szerinti módosításokról szóló bejelentést a módosításoknak a kibocsátás országának Felügyelete által történt jóváhagyása után haladéktalanul köteles közzétenni és a befektetési jegyek forgalmazójánál hozzáférhetõvé tenni."

A Tpt. 291. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"a) telephelyének és külföldi fióktelepének megnyitását és bezárását;"

(1) A Tpt. 295. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"295. § (1) Az alapkezelõ az általa kezelt alap letétkezelésével Magyarországon bejegyzett, a Hpt. 3. § (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott "letétkezelés kollektív befektetések részére" pénzügyi szolgáltatási tevékenység végzésére engedéllyel rendelkezõ hitelintézetet köteles megbízni. A letétkezelõi megbízási szerzõdés hatálybalépéséhez a Felügyelet jóváhagyása szükséges."

(2) A Tpt. 295. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A letétkezelõ tevékenysége során független módon, kizárólag a befektetõk érdekében jár el."

(3) A Tpt. 295. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(6) A befektetési alap kezelése során a letétkezelõnek adott megbízás felmondása esetén az új letétkezelõ megbízását a Felügyelet hagyja jóvá."

A Tpt. 299. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) Tõzsde legalább egyszázötven millió forint pénzben befizetett alaptõkével (jegyzett tõkével) alapítható."

(1) A Tpt. 302. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) Ha az alapítani kívánt tõzsde az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkezõ tõzsde, hitelintézet, vagy befektetési vállalkozás leányvállalata, a 94. § rendelkezéseit megfelelõen alkalmazni kell."

(2) A Tpt. 302. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) A Felügyelet az Európai Bizottságnak bejelenti a Magyarországon székhellyel rendelkezõ elismert piacokat."

A Tpt. 305. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"305. § A 82. §-ban meghatározott befektetési eszközök valamelyikének kereskedésére engedéllyel rendelkezõ tõzsdét a Felügyelet "elismert piacként" tartja nyilván."

(1) A Tpt. 307. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"307. § (1) Zártkörû részvénytársaságként mûködõ tõzsde alapító okirata elõírhatja az egy tulajdonos által gyakorolható szavazati jog legmagasabb mértékét."

(2) A Tpt. 307. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) Köteles a Felügyelettõl elõzetesen engedélyt kérni, aki tõzsdében részesedést úgy kíván szerezni, vagy azt úgy kívánja módosítani, hogy közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése vagy szavazati joga elérje a harminchárom, ötven, hatvanhat, hetvenöt, vagy a száz százalékos határértéket. A Felügyelet tulajdonszerzésre vonatkozó engedélye nem pótolja a Gazdasági Versenyhivatal engedélyét."

A Tpt. 308. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"b) tulajdoni részarányát úgy módosította, hogy tulajdoni részesedése vagy szavazati joga a harminchárom, ötven, hatvanhat, hetvenöt vagy száz százalékos határérték alá csökkent."

A Tpt. 309. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A tõzsde öt munkanapon belül a Felügyeletnek bejelenti, ha tudomást szerez a 307. § (3) bekezdésében meghatározott arányú részesedés megszerzésérõl, elidegenítésérõl, illetve módosulásáról. A bejelentéssel egyidejûleg ezen információt a 37. § (5) bekezdésében meghatározott helyen nyilvánosságra hozza."

(1) A Tpt. 311. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"311. § (1) A tõzsdével munkaviszonyban álló személy és vele egy háztartásban élõ közeli hozzátartozója nem lehet a tõzsde tulajdonosánál, illetve tõzsdei kereskedõnél vezetõ állású személy és érdemi ügyintézõ."

(2) A Tpt. 311. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A tõzsdével munkaviszonyban álló személy és vele egy háztartásban élõ közeli hozzátartozója nem lehet tõzsdére bevezetett értékpapír kibocsátójánál vezetõ állású személy és érdemi ügyintézõ, ide nem értve azt az esetet, ha a tõzsde által kibocsátott értékpapír vagy állampapír kerül a tõzsdére bevezetésre."

(3) A Tpt. 311. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) A tõzsdével munkaviszonyban álló személy és közeli hozzátartozója befektetési szolgáltatóban, illetõleg árutõzsdei szolgáltatóban közvetlen tulajdonnal nem rendelkezhet."

A Tpt. 317. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(6) A tõzsde a szabályzatait, valamint azok módosítását a Felügyelet jóváhagyását követõen a 37. § (5) bekezdés b) vagy c) pontjában meghatározott helyen közzéteszi. A (4) bekezdés i) pontjában foglalt szabályzat közzétételétõl a tõzsde eltekinthet."

A Tpt. 318. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"318. § (1) A tõzsde szabályzatainak érvényességéhez - a 317. § (4) bekezdésének j) pontja szerinti szabályzat kivételével - a Felügyelet jóváhagyása szükséges."

A Tpt. 326. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A Felügyelet meghatározott tõzsdei termékcsoport tõzsdei forgalmazását vagy a teljes tõzsdei forgalmazást határozott idõre felfüggesztheti, ha az általános pénzügyi, gazdasági, politikai helyzet nem teszi lehetõvé, hogy a tõzsdei forgalom rendezett és áttekinthetõ legyen, és ezáltal nem tartható fenn a folyamatos és tisztességes tõzsdei forgalmazás."

A Tpt. 332. §-a (1) bekezdésének bevezetõ szövegrésze helyébe a következõ szövegrész lép:

"A tõzsde a Felügyeletnek köteles bejelenteni és a bejelentéssel egyidejûleg a 37. § (5) bekezdésében meghatározott helyen nyilvánosságra hozni"

(1) A Tpt. 336. §-a (2) bekezdésének bevezetõ szövegrésze helyébe a következõ szövegrész lép:

"A Felügyelet elszámolóházat, illetve a 335. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott részvénytársaságot akkor kötelezhet az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységek folytatására, ha"

(2) A Tpt. 336. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) A kötelezett elszámolóház illetve a 335. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott részvénytársaság a központi értéktári tevékenységet a Felügyelet által jóváhagyott szabályzat alapján végezheti."

A Tpt. 337. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"337. § (1) Az elszámolóházi tevékenységet végzõ szervezet a 334. §-ban, valamint a 335. § (4) bekezdésének b) pontjában meghatározott szolgáltatásokat tõzsdének, elszámolóházi tevékenységet végzõ szervezetnek, klíringtagnak, befektetési szolgáltatónak, árutõzsdei szolgáltatónak, befektetési alapkezelõnek, letétkezelõnek és értékpapír kibocsátónak nyújthatja, ideértve a külföldi tõzsdét, elszámolóházi tevékenységet végzõ szervezetet, klíringtagot, befektetési szolgáltatót, árutõzsdei szolgáltatót, befektetési alapkezelõt, letétkezelõt és értékpapír kibocsátót is."

A Tpt. 340. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"340. § (1) A Felügyelet az elszámolóházi tevékenység végzéséhez szükséges engedélyt az MNB elnökének egyetértésével adja ki, módosítja illetve vonja vissza."

(1) A Tpt. 341. §-ának (1) bekezdése a következõ g) ponttal egészül ki:

"g) klíringtag"

(2) A Tpt. 341. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A 335. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott részvénytársaság jegyzett tõkéjében egy tulajdonosnak a közvetlen, illetõleg közvetett tulajdoni hányada, illetõleg szavazati jogának mértéke - az MNB, elszámolóház, a 335. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti részvénytársaság és tõzsde kivételével - nem lehet több tíz százaléknál."

(3) A Tpt. 341. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) Az elszámolóházban történõ tulajdonszerzés vonatkozásában az (1) bekezdésben foglaltakon túl a Hpt., elszámolóházi tevékenységet is végzõ tõzsde esetében e törvény kilencedik részének rendelkezéseit is alkalmazni kell."

A Tpt. 342. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) Az elszámolóház, illetve a 335. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott részvénytársaság öt munkanapon belül a Felügyeletnek bejelenti, ha tudomást szerez az (1) bekezdésben meghatározott arányú részesedés megszerzésérõl, elidegenítésérõl, illetve módosulásáról. A bejelentéssel egyidejûleg ezen információt a 37. § (5) bekezdésében meghatározott helyen nyilvánosságra hozza."

(1) A Tpt. 345. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(6) Az elszámolóházi tevékenységet végzõ szervezet üzletszabályzatának és szabályzatainak alkalmazhatóságához szükséges jóváhagyást a Felügyelet az MNB elnökének egyetértésével adja meg. Az MNB elnöke az egyetértést akkor tagadja meg, ha az üzletszabályzat, vagy szabályzat a tárgyban kiadott jogszabály vagy jegybanki rendelkezés által elõírt követelményeknek nem felel meg."

(2) A Tpt. 345. §-ának (7) bekezdése a következõ c) ponttal egészül ki:

"c) az MNB elnöke a (6) bekezdés szerinti jóváhagyást nem adja meg."

(3) A Tpt. 345. §-ának (8) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(8) Az elszámolóházi tevékenységet végzõ szervezet az üzletszabályzatát és szabályzatait, valamint azok módosítását a Felügyelet jóváhagyását követõen a 37. § (5) bekezdés b) vagy c) pontjában meghatározott helyen nyilvánosságra hozza. A (2) bekezdés e) és l) pontjában meghatározott szabályzat közzétételétõl az elszámolóházi tevékenységet végzõ szervezet eltekinthet."

(4) A Tpt. 345. §-a a következõ (11) bekezdéssel egészül ki:

"(11) Az elszámolóház szabályzata a bíróság elõtt megtámadható, ha az e törvény vagy más jogszabály elõírásaival ellentétes."

A Tpt. 347. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) Az elszámolóházi tevékenységet végzõ szervezet nem köteles csatlakozni az Országos Betétbiztosítási Alaphoz, illetve a központi hitelinformációs rendszerhez."

A Tpt. 350. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) Az elszámolóházi tevékenységet végzõ szervezet saját tõkéjébõl származó szabad pénzeszközeibõl, illetve a befektetési szolgáltatók és az árutõzsdei szolgáltatók, valamint ezen intézmények ügyfelei által rendelkezésére bocsátott ügyfélpénzekbõl származó szabad pénzeszközökbõl kizárólag állampapírt, valamint hitelintézet által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírt vásárolhat, illetve betétet helyezhet el az MNB-nél és hitelintézetnél, valamint repó ügyletet köthet. Betét elhelyezésénél az elszámolóházi tevékenységet végzõ szervezet köteles a tõle elvárható gondossággal eljárni a betét biztonsága érdekében. Az elszámolóház jogosult továbbá a rá vonatkozó törvényi szabályoknak megfelelõen pénzkölcsön nyújtására."

(1) A Tpt. 351. §-át megelõzõ cím helyébe a következõ cím lép:

"XLVIII. Fejezet

BEFEKTETÉSI SZABÁLYOK"

(2) A Tpt. 351. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) Az elszámolóházi tevékenységet végzõ szervezet közvetlen tulajdoni részesedést - a (3) bekezdés kivételével - kizárólag az elszámolóházi tevékenység végzésével összefüggésben pénzügyi intézményben, befektetési vállalkozásban, elszámolóházban, tõzsdében, illetve olyan járulékos vállalkozásban szerezhet, amelynek kizárólag pénzügyi intézményben, befektetési vállalkozásban, elszámolóházban illetve tõzsdében lehet tulajdoni részesedése. Az elszámolóház másodlagos értékpapír kibocsátása céljából jogosult nyilvánosan kibocsátott értékpapírok tulajdonjogának megszerzésére."

(1) A Tpt. 358. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) Az (1) bekezdés b)-c) pontjaiban, valamint a (3) bekezdés b)-c) pontjaiban foglalt korlátozásokat a könyvvizsgáló közeli hozzátartozójára is alkalmazni kell."

(2) A Tpt. 358. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(6) Az (1), illetõleg a (3) bekezdésben elõírtakon túlmenõen további követelmény a természetes személy könyvvizsgálóval szemben, hogy egyidejûleg legfeljebb öt azonos típusú intézménynél, illetõleg öt befektetési alapnál láthat el könyvvizsgálói feladatot, és az egy intézménytõl, illetõleg egy befektetési alapkezelõtõl származó jövedelme (bevétele) nem haladhatja meg éves jövedelmének (bevételének) harminc százalékát. Az egy tulajdonosi csoportba tartozó hitelintézetektõl, pénzügyi vállalkozásoktól, befektetési vállalkozásoktól, befektetési alapkezelõtõl, tõzsdétõl és elszámolóházi tevékenységet végzõ szervezettõl, illetõleg a tulajdonosi csoportba tartozó befektetési alapkezelõ által kezelt befektetési alaptól származó összesített jövedelme (bevétele) nem haladhatja meg éves jövedelmének (bevételének) hatvan százalékát."

A Tpt. 359. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"a) a könyvvizsgáló legalább három éven át befektetési vállalkozásnál, befektetési alapkezelõnél, tõzsdénél, elszámolóházi tevékenységet végzõ szervezetnél számviteli, ellenõrzési vagy a Felügyeletnél befektetési vállalkozással kapcsolatos felügyeleti, ellenõri munkakörben dolgozott, és legalább kétéves könyvvizsgálói gyakorlata van, amely utóbbi magába foglalja a könyvvizsgálói kamaráról szóló 1997. évi LV. törvény 26. § (2) bekezdésében foglalt tevékenységeket, vagy"

A Tpt. 362. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A könyvvizsgáló az (1) bekezdésben foglaltakra vonatkozó megállapításait külön kiegészítõ jelentésben rögzíti, és ezt az igazgatóságnak, az ügyvezetõnek, a felügyelõ bizottság elnökének, valamint a Felügyeletnek a tárgyévet követõ évben az auditálás befejezésével, de legkésõbb a közgyûlést követõ tizenöt napon belül megküldi. A kiegészítõ jelentés szerkezetét külön jogszabály állapítja meg."

A Tpt. 364. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) Az a szervezet, amely e törvény által szabályozott tevékenységet folytat, üzleti dokumentumaiban, írott formában (nyomtatott vagy elektronikus módon) megjelentetett hirdetéseiben köteles feltüntetni tevékenységi engedélyének számát, illetõleg tõzsdetagságát."

A Tpt. 367. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki:

"(2) Az (1) bekezdésben meghatározott intézményeken kívül a törvény hatálya alá tartozó szolgáltatásokra vonatkozó hirdetést csak az Európai Unió valamely tagállamában székhellyel rendelkezõ befektetési szolgáltató, befektetési alapkezelõ, tõzsde, illetõleg elszámolóház - engedélyezett tevékenysége körében - tehet közzé."

(1) A Tpt. 370. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"e) a büntetõ, valamint polgári ügyben, továbbá csõd-, felszámolási eljárás, illetve az önkormányzatok adósságrendezési eljárása keretében a bírósággal,"

(2) A Tpt. 370. §-a következõ (10) bekezdéssel egészül ki:

"(10) Az értékpapír-titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a Befektetõ-védelmi Alap által külföldi befektetõ-védelmi rendszerek, valamint külföldi felügyeleti hatóságok részére együttmûködési megállapodásban rögzített módon történõ adattovábbítás esetén, ha az adatok kezelésére, illetve felhasználására vonatkozóan a magyar szabályozással legalább egyenrangú védelem biztosított."

A Tpt. 374. §-ának e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép, valamint a § a következõ m) ponttal egészül ki:

"e) a befektetési szolgáltató, az árutõzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelõ, a tõzsde és az elszámolóházi tevékenységet végzõ szervezet - a tevékenységükhöz szükséges mértékben és körben történõ - adattovábbítása, ide nem értve a befektetési szolgáltató, az árutõzsdei szolgáltató és a befektetési alapkezelõ egymás között történõ adattovábbítását;"

"m) a jogsértés elkövetõjével szemben a bennfentes kereskedelem, illetve tisztességtelen árfolyam-befolyásolás tárgyában meghozott felügyeleti határozat tényállást tisztázó indoklási részének közzététele."

(1) A Tpt. 376. §-ának (5) bekezdése következõ mondattal egészül ki:

"A kizárólagosság a belföldi székhelyû állandó választottbíróságok tekintetében áll fenn."

(2) A Tpt. 376. §-a a következõ (6) és (7) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a § jelenlegi (6) bekezdésének jelölése (8) bekezdésre változik:

"(6) A hitelintézet és a befektetési vállalkozás a választottbíráskodásra vonatkozó üzletszabályzati kikötését az üzletszabályzat elsõ módosításakor, de legkésõbb 2003. december 31-ig köteles e § elõírásainak megfelelõen módosítani.

(7) A Pénz- és Tõkepiaci Állandó Választottbíróság eljárásának e § szerinti kikötése nem érinti

a) a 2002. január 1-je elõtt megkötött egyedi szerzõdésben, valamint

b) a hitelintézet és a befektetési vállalkozás üzletszabályzatában - a (6) bekezdés szerinti módosítás elõtt - szereplõ,

a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett mûködõ Állandó Választottbíróság hatáskörének kikötésére vonatkozó esetleges elõírás érvényességét. Az ilyen kikötések alapján a jogvita választottbírósági rendezésére továbbra is - a felek eltérõ rendelkezése hiányában - a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett mûködõ Állandó Választottbíróságnak van hatásköre."

(1) A Tpt. 380. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"b) az ügyfelekkel szemben az értékpapírok árfolyamértékében és a pénzben fennálló kötelezettségei tárgynegyedévre számított napi átlagának 0,01 ezreléke, ide nem értve azokat a követeléseket, amelyekre a 382. § (2) bekezdésében foglaltak alapján fizet felügyeleti díjat."

(2) A Tpt. 380. §-a a következõ (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Nem tartozik a felügyeleti díj számításának alapjába a hitelintézetek között, a hitelintézetek és befektetési vállalkozások között, illetve a hitelintézetek és az MNB között befektetési eszközökkel végzett tevékenység (likviditás- és kockázatkezelési tevékenység), ideértve a külföldi hitelintézetekkel és befektetési vállalkozásokkal kötött említett célú ügyleteket."

1. A Tpt. 382. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(1) A portfóliókezelési tevékenységet végzõ, valamint a befektetési alap felügyeleti díjat fizet az egyéb ráfordítások terhére."

(2) A Tpt. 382. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A portoliókezelési tevékenység esetén a felügyeleti díj mértéke a kezelt vagyon negyedéves átlagos összegének 0,075 ezreléke."

(3) A Tpt. 382. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(5) A felügyeleti díj mértéke befektetési alapok esetében a (3)-(4) bekezdés szerint kiszámított díjalap 0,075 ezreléke."

A Tpt. 384. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:

"384. § (1) Az elszámolóház és a 335. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott, elszámolóházi tevékenységet végzõ részvénytársaság felügyeleti díjat fizet az egyéb ráfordítások terhére.

(2) Az elszámolóház által fizetendõ díj mértéke az éves mérleg fõösszegének 0,3 ezreléke, a 335. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott részvénytársaság által fizetendõ díj mértéke az éves mérleg fõösszegének 0,1 ezreléke.

(3) Az elszámolóházi tevékenységet végzõ szervezet az (1)-(2) bekezdésben szabályozottakon túl a 380. § (2) bekezdésében meghatározott felügyeleti díjat fizeti az értékpapír letétkezelési, illetve értékpapír számlavezetési tevékenységet nem folytató ügyfeleivel szemben az értékpapír árfolyamértékében fennálló kötelezettségei után.

(4) Nem terheli felügyeleti díj az elszámolóház által folytatott központi értéktári tevékenységbõl fakadó, ügyfelekkel szemben fennálló kötelezettségeket."

A Tpt. a 390. §-t követõen a következõ 390/A. §-sal egészül ki:

"390/A. § (1) A Felügyelet a hozzá beérkezett, e törvény hatálya alá tartozó tevékenység folytatóját érintõ írásos bejelentéseket köteles az érintettnek érdemi ügyintézésre továbbítani."

(2) Az érintett köteles a Felügyelettõl továbbított írásos bejelentést harminc napon belül érdemben kivizsgálni és annak eredményérõl az ügyfelet és a Felügyeletet tájékoztatni.

(3) A Felügyelet az ügy során keletkezett iratokat betekintés végett bekérheti."

(1) A Tpt. 395. §-a (1) bekezdésének bevezetõ szövegrésze helyébe a következõ szövegrész lép:

"A befektetési szolgáltató, az árutõzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelõ és az elszámolóházi tevékenységet végzõ szervezet a Felügyeletnek köteles bejelenteni és ezzel egyidejûleg - az i) és a k) pontban foglaltak kivételével - közzétenni:"

(2) A Tpt. 395. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"d) a 97. § (1)-(3) bekezdésében, a 98. § (1) bekezdésében, illetõleg a 356. §-ában meghatározott személyi körben bekövetkezett változást;"

(3) A Tpt. 395. §-a (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"f) fióktelepének, képviseletének megnyitását és megszûnését;"

(4) A Tpt. 395. §-a (1) bekezdésének k) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"k) a befektetési vállalkozás szavatoló tõkéje tíz százalékát elérõ vagy meghaladó hitelfelvételét és hitelfelvételnek minõsülõ ügyletét."

(5) A Tpt. 395. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) A befektetési szolgáltató, az árutõzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelõ és az elszámolóházi tevékenységet végzõ szervezet köteles a Felügyeletnek megküldeni a közgyûlés által jóváhagyott auditált éves beszámolót és a könyvvizsgálói jelentést, valamint ezzel egyidejûleg közzétenni a közgyûlés által jóváhagyott auditált éves beszámolót és a könyvvizsgálói záradékot."

(6) A Tpt. 395. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(6) A befektetési szolgáltató, az árutõzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelõ és az elszámolóházi tevékenységet végzõ szervezet köteles a tevékenységérõl, az általa megkötött ügyletekrõl külön jogszabályban elõírt módon, tartalommal és gyakorisággal a Felügyeletnek, és jegybanki rendelkezésben meghatározott módon, tartalommal és gyakorisággal az MNB-nek adatot szolgáltatni."

(1) A Tpt. 396. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"396. § (1) A Felügyelet jogosult - helyszínen kívül, illetõleg a helyszínen - ellenõrizni az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott - a befektetési szolgáltató, az árutõzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelõ, a tõzsde és az elszámolóházi tevékenységet végzõ szervezet alapítására, tevékenységének engedélyezésére, prudens mûködésére, a befektetõk érdekeinek védelmére, a tulajdonosi jog eredményes, megbízható és a nemkívánatos befolyástól mentes gyakorlására vonatkozó - jogszabályok, határozatok, valamint szabályzatok megtartását."

(2) A Tpt. 396. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A Felügyelet felhívására a kibocsátó, a befektetési szolgáltató, az árutõzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelõ, a tõzsde és az elszámolóházi tevékenységet végzõ szervezet köteles az e tevékenységre vonatkozó, jogszabályban meghatározott bármely adatot, beszámolót, bizonylatot, vizsgálati anyagot, számviteli nyilvántartásait, szabályzatait, az egyes ügyletekhez kapcsolódó dokumentációit, igazgatósági, felügyelõ bizottsági és közgyûlési elõterjesztéseit, azok jegyzõkönyveit, továbbá a könyvvizsgáló írásos észrevételeit, a könyvvizsgálati jelentést, valamint belsõ ellenõrzésének jelentéseit, jegyzõkönyveit magyar nyelven a Felügyelet rendelkezésére bocsátani."

(3) A Tpt. 396. §-a a következõ (3)-(4) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a § jelenlegi (3)-(4) bekezdésének jelölése (6)-(7) bekezdésre változik:

"(3) A Felügyelet - az általa összeállított vizsgálati terv és munkaprogram szerint - a befektetési szolgáltatót, az árutõzsdei szolgáltatót, a befektetési alapkezelõt, a tõzsdét és az elszámolóházi tevékenységet végzõ szervezetet legalább kétévente átfogóan, a tevékenységet jellemzõ kockázatok figyelembe vételével ellenõrzi.

(4) A Felügyelet a (3) bekezdés szerinti átfogó vizsgálatot az elszámolóházi tevékenységet végzõ szervezetnél a mûködési megbízhatóság és a rendszerkockázatok kezelése tekintetében az MNB bevonásával végzi."

(4) A Tpt. 396. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(5) A Felügyelet a (3) bekezdésben említett átfogó ellenõrzésen túl a befektetési szolgáltatónál, az árutõzsdei szolgáltatónál, a befektetési alapkezelõnél, a tõzsdénél, az elszámolóházi tevékenységet végzõ szervezetnél egy adott probléma feltárása érdekében célvizsgálatot, valamint több befektetési szolgáltatónál, árutõzsdei szolgáltatónál, befektetési alapkezelõnél, tõzsdénél és elszámolóházi tevékenységet végzõ szervezetnél felmerülõ probléma esetén témavizsgálatot végezhet."

(1) A Tpt. 397. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"397. § (1) A befektetési szolgáltató, az árutõzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelõ, a tõzsde és az elszámolóházi tevékenységet végzõ szervezet köteles a Felügyelet számára az ellenõrzést lehetõvé tenni, illetõleg segíteni, biztosítva a vizsgálathoz szükséges adatokhoz, információkhoz való hozzáférést."

(2) A Tpt. 397. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) A Felügyelet az ellenõrzési feladatokkal - versenyeztetési szabályzata szerint - külsõ szakértõt is megbízhat. A szakértõnek szerepelnie kell a Felügyelet által összeállított szakértõi névjegyzékben."

(3) A Tpt. 397. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(5) A szakértõre megfelelõen alkalmazni kell a Psztv. 10. §-ának (2)-(6), valamint (8)-(11) bekezdésében és 11. §-ában foglalt rendelkezéseket. A Felügyelet a megbízást megelõzõen három naptári évre visszamenõleg köteles megvizsgálni, hogy a könyvvizsgáló és a szakértõ társasági tagsága és vezetõ tisztségviselõi megfelelnek-e a jogszabályokban foglalt feltételeknek. A könyvvizsgálónak és a szakértõnek rendelkeznie kell az általa vizsgált vállalkozás irányítója részére elõírt szakvizsgával, valamint megfelelõ felelõsségbiztosítással."

(4) A Tpt. 397. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(6) A szakértõnek rendelkeznie kell a dokumentumok (másolatok) biztonságos õrzéséhez szükséges tárgyi feltételekkel. A könyvvizsgáló és a szakértõ a helyszíni vizsgálat lezárását követõen nem tarthat magánál a vizsgálattal összefüggõ dokumentumot, adatot."

(5) A Tpt. 397. §-a a következõ (8) bekezdéssel egészül ki, egyidejûleg a § jelenlegi (8) bekezdésének jelölése (9) bekezdésre változik:

"(8) A Felügyelet által a terv, illetve munkaprogram szerinti ellenõrzéshez igénybe vett szakértõ díja és költsége a Felügyeletet terheli."

A Tpt. 398. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A Felügyelet képviselõje az ellenõrzés lefolytatásához helyiségekbe beléphet, iratot, adathordozót, tárgyat, munkafolyamatot vizsgálhat meg, felvilágosítást, nyilatkozatot, valamint iratról, nyilvántartásról és egyéb dokumentumokról másolatot kérhet, próbavásárlást végezhet."

A Tpt. a 398. §-t követõen a következõ 398/A. §-sal egészül ki:

"398/A. § (1) Az ellenõrzés tartásáról - annak megkezdése elõtt legalább tizenöt nappal - a Felügyelet írásban értesíti a befektetési szolgáltatót, az árutõzsdei szolgáltatót, a befektetési alapkezelõt, a tõzsdét és az elszámolóházi tevékenységet végzõ szervezetet.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha az elõzetes értesítés az ellenõrzés eredményességét veszélyeztetné.

(3) Az ellenõrzések lefolytatásának idõtartama hat hónapnál nem lehet hosszabb.

(4) Az ellenõrzést végzõ személy megállapításait az ellenõrzés befejezését követõ hatvan napon belül írásban rögzíteni köteles.

(5) A megállapításokat a Felügyeletnek a befektetési szolgáltatóval, az árutõzsdei szolgáltatóval, a befektetési alapkezelõvel, a tõzsdével és az elszámolóházi tevékenységet végzõ szervezettel a felügyeleti intézkedés elõtt írásban kell közölnie.

(6) A vizsgált befektetési szolgáltató, az árutõzsdei szolgáltató, a befektetési alapkezelõ, a tõzsde és az elszámolóházi tevékenységet végzõ szervezet a megállapításokra - a Felügyelet által biztosított megfelelõ határidõn belül - írásban észrevételeket tehet."

(1) A Tpt. 400. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"a) a kibocsátót, valamint a felügyelete alá tartozó szervezetet a befektetési szolgáltatási tevékenységre, az árutõzsdei szolgáltatási tevékenységre, a befektetési alapkezelési tevékenységre, a letétkezelési tevékenységre, a tõzsdei tevékenységre, az elszámolóházi, illetõleg központi értéktári tevékenységre, valamint a nyilvánosan mûködõ részvénytársaságokban történõ befolyásszerzésre vonatkozó jogszabályban, szabályzatban és az engedélyben meghatározott feltételeknek való megfelelésre határidõ kitûzésével felszólíthatja;"

(2) A Tpt. 400. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"g) a kibocsátót, a befektetési szolgáltatót, árutõzsdei szolgáltatót, befektetési alapkezelõt, tõzsdét, illetõleg elszámolóházi tevékenységet végzõ szervezetet meghatározott tartalmú rendkívüli adatszolgáltatás teljesítésére kötelezheti;"

(3) A Tpt. 400. §-ának (1) bekezdése a következõ r) ponttal egészül ki:

"r) megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételhez kötheti a befektetési szolgáltató, árutõzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelõ, tõzsde, illetõleg elszámolóházi tevékenységet végzõ szervezet

1. osztalékának kifizetését,

2. vezetõ állású személyének történõ kifizetést,

3. tulajdonosainak e szervezetektõl való kölcsönfelvételét, illetõleg, hogy e szervezetek részükre kockázatvállalással járó szolgáltatást nyújtsanak,

4. tulajdonosainak és vezetõ tisztségviselõinek érdekeltségi körébe tartozó vállalkozások részére történõ hitel, kölcsön nyújtását, illetve annak minõsülõ ügyletkötést,

5. hitel vagy kölcsönszerzõdésében foglalt határidõk meghosszabbítását (prolongálását),

6. új fiókjának megnyitását, új tevékenységének, valamint új üzletágának megkezdését;"

(4) A Tpt. 400. §-ának (1) bekezdése a következõ s) ponttal egészül ki:

"s) kötelezheti a befektetési szolgáltatót, árutõzsdei szolgáltatót, befektetési alapkezelõt, tõzsdét, illetõleg elszámolóházi tevékenységet végzõ szervezetet

1. belsõ szabályzat kidolgozására vagy meghatározott szempontok szerinti átdolgozására, illetõleg alkalmazására,

2. az alkalmazottak (vezetõk) szakmai továbbképzésére, illetõleg megfelelõ szakmai ismeretekkel rendelkezõ alkalmazottak (vezetõk) felvételére,

3. mûködési költségek csökkentésére,

4. megfelelõ nagyságú tartalék képzésére;"

(5) A Tpt. 400. §-ának (1) bekezdése a következõ t) ponttal egészül ki:

"t) a tõzsde jogszabályba ütközõ tevékenységét megtiltja, a tõzsdét új szabályzat kidolgozására vagy új határozat hozatalára kötelezi;"

(6) A Tpt. 400. §-ának (1) bekezdése a következõ u) ponttal egészül ki:

"u) a befektetési szolgáltató, illetõleg az árutõzsdei szolgáltató üzletkötõjét törölheti a Felügyelet által vezetett névjegyzékbõl."

(7) A Tpt. 400. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A Felügyelet az (1) bekezdés h), i), n), o,) q), r), és s) pontjában meghatározott határozatának felülvizsgálatára irányuló perben a bíróság soron kívül jár el. A tárgyalást - ha egyéb intézkedésre nincs szükség - legkésõbb a keresetlevélnek a bírósághoz érkezésétõl számított nyolcadik napra kell kitûzni."

(8) A Tpt. 400. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) A Felügyelet a tõkepiaci intézményrendszer biztonságos mûködése és a befektetõk érdekeinek védelmében az elszámolóházi tevékenységet végzõ szervezet által vezetett egyes számlák fölött a számlatulajdonos és a részvényesi meghatalmazott rendelkezési jogát harminc napra korlátozhatja. A korlátozás indokolt esetben - további harminc nappal - egyszer meghosszabbítható."

(9) A Tpt. 400. §-a a következõ (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A Felügyelet a tevékenység kiszervezését megtilthatja, ha nem felel meg a 160. §-ban foglalt elõírásoknak."

A Tpt. 405. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"405. § (1) A Felügyelet a kibocsátót, a nyilvánosan mûködõ részvénytársaságban történõ befolyásszerzés szabályait megsértõ személyt, befektetési szolgáltatót, árutõzsdei szolgáltatót, befektetési alapkezelési tevékenységet végzõ személyt, tõzsdét, elszámolóházi tevékenységet végzõ szervezetet, illetve vezetõ állású személyét és alkalmazottját, a bennfentes és a tisztességtelen árfolyam-befolyásolást elkövetõ személyt e törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban, a pénzmosásról szóló törvény, valamint a Felügyelet határozatában foglalt kötelezettsége, továbbá a saját szabályzatában foglaltak megszegése, kijátszása, elmulasztása vagy késedelmes teljesítése esetén, továbbá, ha azt az MNB a (2) bekezdés szerint, illetõleg külföldi felügyeleti hatóság a 399. § (2) bekezdése szerint kezdeményezi, bírság megfizetésére kötelezheti."

(1) A Tpt. 406. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"d) bennfentes kereskedelem esetén az elért vagyoni elõny százötven százaléka;"

(2) A Tpt. 406. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"e) tisztességtelen árfolyam-befolyásolás esetén 100.000-10.000.000 forint;"

(3) A Tpt. 406. §-a (2) bekezdésének f) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"f) a 405. § (2) bekezdésében meghatározott jogszabályok és a jegybanki rendelkezés megsértése esetén 200 000-10 000 000 forint;"

(1) A Tpt. 407. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"407. § (1) Ez a törvény - a (3)-(4) bekezdésben foglalt eltéréssel - 2002. január 1-jén lép hatályba azzal, hogy rendelkezései a folyamatban lévõ ügyekben akkor alkalmazandók, ha azok az Áe. szerinti értelemben vett ügyfélre kedvezõbb szabályt tartalmaznak."

(2) A Tpt. 407. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) Az engedélyezési eljárások tekintetében folyamatban lévõnek kell tekinteni azt az eljárást, amelyben a kérelmet a hatálybalépés elõtt - az 1996. évi CXI. törvényben, az 1991. évi LXIII. törvényben, illetõleg az 1994. évi XXXIX. törvényben meghatározott módon és tartalommal - szabályszerûen nyújtották be."

(3) A Tpt. 407. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) E törvény 59. §-a, 62. §-ának (4) bekezdése, 64. §-a, 85. §-ának (5) bekezdése, 90. §-ának (9) bekezdése, 91. §-ának (5) bekezdése, 92. §-ának (5) bekezdése, 94. §-a, 102-105. §-a, 211. §-a, 218. §-a, 231. §-a, 232. §-a, 284. § (3) bekezdése, 287-288. §-a, 302. §-a, 313. § (3) bekezdése és 404. §-a az Európai Unióhoz történõ csatlakozásról szóló nemzetközi szerzõdést kihirdetõ törvény hatálybalépésének napján lép hatályba."

(4) A Tpt. 407. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Az Áttv., a Bat., valamint az Épt. elõírásait kell alkalmazni, ha a felügyeleti intézkedés kiszabására okot adó esemény e törvény hatálybalépése elõtt következett be."

A Tpt. 408. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A (2) bekezdésben foglalt rendelkezéstõl eltérõen a folyamatos forgalmazás útján kibocsátott értékpapírok esetében - amennyiben a kibocsátó a forgalmazást 2002. december 31-ig megkezdte és az értékpapírok 2004. december 31-ig lejárnak - a 6. § (3) bekezdésében foglalt elõírást 2004. december 31-ig nem kell alkalmazni."

(1) A Tpt. 412. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A törvény hatálybalépésekor már mûködõ, az Áttv. alapján tõzsdetag, vagy a hatálybalépést követõen a 407. § (2) bekezdése alapján az Áttv. szerint a tõzsdére felvett tag 2003. december 31-ig köteles megfelelni a saját tõkére vonatkozó elõírásoknak, valamint az e törvényben elõírt szervezeti, mûködési, tevékenységi szabályoknak."

(2) A Tpt. 412. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) A törvény hatálybalépésekor már mûködõ, vagy a hatálybalépést követõen a 407. § (2) bekezdése alapján engedélyezett befektetési szolgáltató 2002. december 31-ig köteles megfelelni az e törvényben elõírt szervezeti, mûködési, tevékenységi szabályoknak."

(1) A Tpt. 415. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"415. § (1) A 217. § (2) bekezdésében meghatározott kártalanítási összeghatár 2005. december 31-ig egymillió forint, 2006. január 1-tõl 2007. december 31-ig pedig kettõmillió forint. A kártalanítási összeghatár megállapításánál a felszámolási eljárás kezdõ napját kell figyelembe venni."

(2) A Tpt. 415. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) Az Európai Unióhoz történõ csatlakozásról szóló nemzetközi szerzõdést kihirdetõ törvény hatályba lépésének napjától 2007. december 31-ig

a) Magyarországon székhellyel rendelkezõ biztosított tevékenységet végzõ szervezet által az Európai Unió másik tagállamában létesített fióktelep köteles csatlakozni a fogadó ország befektetõ-védelmi rendszeréhez;

b) Az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkezõ biztosított tevékenységet végzõ szervezet magyarországi fióktelepe esetén a befektetõ-védelmi rendszer biztosítása nem haladhatja meg - személyenként és befektetési szolgáltatónként összevontan - a húszezer eurónak megfelelõ összeget."

A Tpt. 416. §-ának (3) bekezdésének helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) A törvény 11. számú mellékletének 1-4. pontjában meghatározott szakmai vizsga alól 2004. december 31-ig felmentést kap az a személy, akinek legalább két éves szakmai gyakorlata van."

A Tpt. 420. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletérõl szóló 1999. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: Psztv.) 10/A. §-ában meghatározott nyilvános elektronikus felügyeleti tájékoztatási rendszert a Felügyelet 2002. december 31-ig köteles létrehozni."

A Tpt. 422. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"422. § E törvény hatálybalépésekor már mûködõ vagy engedélyezési eljárás alatt lévõ pénzügyi intézmény belsõ ellenõrének - ha a belsõ ellenõrzési feladatok ellátásával a pénzügyi intézmény kizárólag egy személyt bíz meg - 2004. december 31-éig meg kell felelnie a Hpt. - e törvény 437. §-ával módosított - 67. §-ának (9) bekezdésében meghatározott feltételeknek."

A Tpt. 431. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"431. § (1) A tõzsde az átalakulási közgyûlésen hozott döntést követõ nyolc napon belül köteles az átalakulás elhatározásáról a Cégközlönynél valamint a Felügyelet által kiadott, vagy a Felügyelet által ilyennek elismert, a tõkepiac szereplõitõl származó hivatalos információk megjelentetését végzõ nyomtatott napilapnál közlemény közzétételét kezdeményezni, amelyet két egymást követõ lapszámban kell közzétenni. Ezzel egyidõben a közleményt a 37. § (5) bekezdésének b) pontjában meghatározott helyen is közzéteszi."

A Tpt. 433. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"433. § E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítésérõl szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdetõ, 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségeknek a 25. számú mellékletben felsorolt jogszabályaival összeegyeztethetõ szabályozást tartalmaz."

A Tpt. 1., 3., 4., 5., 6., 10., 12., 15., 16., 18., 20. és 21. számú melléklete e törvény 4. számú mellékletében foglaltak szerint módosul.

A Tpt. az e törvény 5., 6. és 7. számú mellékletében meghatározott 22., 23. és 24. számú melléklettel egészül ki, egyidejûleg a jelenlegi 22. számú mellékletének jelölése 25. számú mellékletre változik.

A lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Ltp.) 2. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"2. § E törvény alkalmazásában:

1. értékelési fordulónap: a kiutalási idõszak elsõ napja, amikor a lakástakarékpénztár meghatározza a kiutalási összeget, valamint az egyes szerzõdések értékszámát, és az értékszám nagysága alapján sorrendet állít fel a lakáselõtakarékoskodók között;

2. értékszám: a lakástakarékpénztár által meghatározott, a szerzõdõ megtakarítási teljesítményének mérésére szolgáló szám. Az értékszám növekedésének üteme a megtakarítások elhelyezésének idõpontjától és összegétõl függ;

3. kezelési költség: az az összeg, amelyet a lakástakarékpénztár költségként felszámít;

4. kiutalás: az adott kiutalási idõszak utolsó napján (a kiutalási idõpontban) a lakáselõtakarékoskodók nyilatkozata és az értékelési fordulónapon meghatározott sorrend alapján hozott döntés a kiutalási összegbõl kifizethetõ szerzõdéses összegekrõl, illetõleg betétösszegekrõl;

5. kiutalási idõpont: az adott kiutalási idõszak utolsó napja;

6. kiutalási idõszak: az értékelési fordulónaptól a kiutalási idõpontig tartó három hónap;

7. kollektív kamat: a lakáselõtakarékossági szerzõdésekben rögzített lakáskölcsönkamatoknak a ki nem utalt összes szerzõdéses összegben képviselt arányuk alapján súlyozott átlagos értéke;

8. megtakarítási évek: a betételhelyezés hónapjának elsõ napjától számított évek (12 hónap) a betét felvételéig;

9. megtakarítási idõ: az elsõ betételhelyezéstõl az összegyûlt betét felvételéig eltelt idõ;

10. módozat: a lakástakarékpénztár modellszámítások alapján kidolgozott pénzügyi terméke;

11. szerzõdéses összeg: a lakáselõtakarékoskodó által vállalt összes betételhelyezés, a betétre jóváírt kamat, az állami támogatás, a támogatásra jóváírt kamat és a lakáselõtakarékoskodó, illetve kedvezményezett által igényelhetõ lakáskölcsön együttes összege."

(1) Az Ltp. 3. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(6) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) a mûködési engedély iránti kérelmet elutasítja, ha a szerzõdéses módozatokra vonatkozó modellszámítások alapján az általános szerzõdési feltételek a szerzõdések teljesíthetõségét nem mutatják tartósan garantáltnak, vagy a szerzõdéses összegek kiutalását indokolatlanul elhalasztanák, méltánytalanul hosszú minimális megtakarítási idõket határoznak meg, vagy a betételhelyezõk egyéb érdekeit nem védik megfelelõen."

(2) Az Ltp. 3. §-a a következõ (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A módozat tartalmi elemei:

a) a kiutaláshoz tartozó értékelési fordulónapra elérendõ legkisebb értékszám (minimális értékszám),

b) minimális megtakarítási hányad, amely a kiutaláshoz tartozó értékelési fordulónapra legalább megtakarítandó teljes megtakarítás aránya a szerzõdéses összegben,

c) a módozat minimális megtakarítási ideje, amelynek eltelte elõtt a lakáselõtakarékossági szerzõdés nem utalható ki,

d) a szerzõdéses összeg hányadaként meghatározott megtakarítási ráta, amelyet a fizetési gyakoriságnak megfelelõen betétként el kell helyezni,

e) a szerzõdéses összeg adott hányadaként meghatározott törlesztési ráta, amellyel a fizetési gyakoriság szerint a lakáskölcsönt törleszteni kell,

f) a betételhelyezés, illetve a törlesztés fizetési gyakorisága,

g) az egyes módozatok összehasonlítását lehetõvé tévõ, értékszámok közötti átszámítási kulcs (értékszám-faktor)."

(1) Az Ltp. 5. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"5. § (1) Lakástakarékpénztár részére pénzügyi szolgáltatás közvetítését (Hpt. 2. sz. mellékletének I/12. b) pontja szerinti ügynöki tevékenység) természetes személy, jogi személy és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (a továbbiakban: ügynök) a Felügyelet engedélye nélkül végezhet."

(2) Az Ltp. 5. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) Az ügynöknek megbízási díj (jutalék) csak az után a lakáselõtakarékossági szerzõdés után jár, ami után az ügyfél a számlanyitási díjat megfizette."

(3) Az Ltp. 5. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(6) A lakástakarékpénztár a Felügyelet által meghatározott módon és gyakorisággal az általa alkalmazott ügynökök névsorát a Felügyeletnek megküldi. Az ügynökök jegyzékét a Felügyelet évente a Pénzügyi Közlönyben közzéteszi."

(1) Az Ltp. 6. §-a (1) bekezdésének a), b) és d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"a) devizabelföldi természetes személy saját nevében, saját maga javára, vagy teljesen, illetve korlátozottan cselekvõképes természetes személy az általa megnevezett, a (2) bekezdésben megjelölt devizabelföldi természetes személy kedvezményezett javára,

b) gyám, eseti gondnok, alapítvány, devizabelföldi természetes személy, társadalmi szervezet, egyház, illetõleg helyi önkormányzat, a gyermekvédelmi gondoskodásban élõ gyermek, mint kedvezményezett javára, életkezdésének elõsegítése céljából,"

"d) a társasház épületenként kétharmados közgyûlési határozattal a közös tulajdonukban álló épületrészek felújításához és korszerûsítéséhez szükséges pénzügyi források biztosítása céljából."

(2) Az Ltp. 6. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"b) gyámság alatt álló gyermek (a Csjt. 98. §) az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján, akinek a javára a lakáselõtakarékoskodó a lakáselõtakarékossági szerzõdést megkötötte."

(1) Az Ltp. 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"7. § (1) A szerzõdés olyan betét- és hitelszerzõdés, amelyben a lakáselõtakarékoskodó arra kötelezi magát, hogy - a szerzõdés módozata szerint - a szerzõdéskötéskor egy összegben vagy a megtakarítási idõ alatt elõre meghatározott rendszerességgel egyenlõ részletekben történõ befizetésekkel meghatározott összeget a lakástakarékpénztárnál betétként leköt, illetve elhelyez, a lakástakarékpénztár pedig kötelezettséget vállal arra, hogy a szerzõdésben meghatározott feltételek teljesülése és a lakáselõtakarékoskodó, illetve a kedvezményezett hitelképessége esetén az üzletszabályzatban rögzített módszer szerint a szerzõdésben meghatározott módon kiszámított összegû lakáscélú kölcsönt (a továbbiakban: lakáskölcsön) nyújt a lakáselõtakarékoskodó, illetve a cselekvõképes kedvezményezett kérésére."

(2) Az Ltp. 7. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A szerzõdés meghatározott összegre, a szerzõdéses összegre szól."

(3) Az Ltp. 7. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) A szerzõdés alapján lakástakarékpénztárnál elhelyezett betétbõl a lakáselõtakarékoskodó részösszeget nem vehet ki."

(4) Az Ltp. 7. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(5) Ha a lakástakarékpénztárnál elhelyezett betét egy részét a lakástakarékpénztár bírósági végrehajtási eljárás keretében a bírósági végrehajtó letéti számlájára utalta át, a lakástakarékpénztár megszünteti a szerzõdést oly módon, hogy a már jóváírt állami támogatást és kamatait átutalja a központi költségvetésnek, a fennmaradó megtakarítást pedig kamataival együtt visszafizeti a lakáselõtakarékoskodónak."

(5) Az Ltp. 7. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(6) Lakáskölcsönt csak kiutalt szerzõdésre és akkor nyújthat a lakástakarékpénztár, ha a megtakarítási idõ elérte a módozat szerinti minimális megtakarítási idõt, de legalább a 4 évet és a szerzõdéses összeg lakáscélú felhasználásra kerül."

(6) Az Ltp. 7. §-ának (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(7) A lakástakarékpénztár az általános szerzõdési feltételekben meghatározott módszer szerint a szerzõdési feltételeket teljesített lakáselõtakarékoskodók között az adott kiutalási idõszakhoz tartozó értékelési fordulónapon sorrendet határoz meg. A sorrend meghatározása az értékszám alapján történik. A lakástakarékpénztár e sorrend alapján határozza meg, hogy az adott kiutalási idõpontban mely szerzõdések esetében kerülhet a szerzõdéses összeg kiutalásra. A lakáselõtakarékoskodónak, illetve a kedvezményezettnek, amennyiben igényli, a lakástakarékpénztár a szerzõdéses összeget a kiutalási idõponttól, illetve attól az idõponttól számított tizenöt napon belül folyósítja, amikor a lakáselõtakarékoskodó teljesítette az általa meghatározott lakáscélú felhasználás igazolására vonatkozó kötelezettségét és hitelfelvétel esetén a lakáskölcsön kifizetési feltételeit."

Az Ltp. 8. §-a (1) bekezdésének a) és d) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"a) a lakáselõtakarékoskodó, illetve ha a szerzõdésben kedvezményezettet neveznek meg, a kedvezményezett

1. javára történõ, a Magyar Köztársaság területén elhelyezkedõ lakótelek vásárlása, lakás, családi ház vagy tanyai lakóingatlan vásárlása, építése, cseréje, valamint nyugdíjasházban a jogosult élete végéig fennálló bérleti, lakáshasználati jog vásárlása,

2. tulajdonában vagy az 1. pontnak megfelelõ jogcímen használatában lévõ lakás, családi ház vagy tanyai lakóingatlan bõvítése, felújítása, korszerûsítése, helyreállítása,

3. a tulajdonában vagy az 1. pontnak megfelelõ jogcímen használatában lévõ lakáshoz, családi házhoz vagy tanyai lakóingatlanhoz szükséges, illetve a beépítés alatt álló vagy már beépített terület lakhatóságát javító, a következõkben felsorolt közmûvek, kommunális létesítmények saját vagy önkormányzati, közmûfejlesztési társulat által megvalósított beruházás keretében történõ kialakítása (kiépítése, szerelése) és felújítása: szilárd burkolatú út, kerítés, járda, áram-, gáz-, vízvezeték, szennyvízcsatorna, csapadékvíz-elvezetõ csatorna, árok, központi fûtés, informatikai hálózati kapcsolat (telefon, kábeltelevízió, Internet-elérés);"

"d) az a)-c) pontban meghatározott célok finanszírozására pénzügyi intézménytõl, vagy biztosítóintézettõl felvett kölcsön, valamint a hitelintézet által folyósított és igazolt célra felhasznált munkáltatói, illetve települési önkormányzat által nyújtott kölcsön kiváltása."

(1) Az Ltp. 9. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"9. § (1) Ha a lakáselõtakarékoskodó kedvezményezettet nevez meg, az elhelyezett betét és kamata felett a megtakarítás idõtartama alatt a lakáselõtakarékoskodó rendelkezik. A kiutalás elfogadásával a szerzõdéses összeg folyósításakor, illetve a betét lakáscélú felhasználása esetén a cselekvõképes kedvezményezett a betét, a támogatás, a jóváírt kamatok, valamint a lakáskölcsön feletti rendelkezési jogot megszerzi."

(2) Az Ltp. 9. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) Természetes személy lakáselõtakarékoskodó elhalálozása esetén a szerzõdésben megjelölt cselekvõképes kedvezményezett, korlátozottan cselekvõképes vagy cselekvõképtelen kedvezményezett esetén a kedvezményezett szülõi felügyeletét gyakorló szülõje, gyámja, gondnoka, kedvezményezett hiányában az örökös, nem természetes személy lakáselõtakarékoskodó jogutóddal történõ megszûnése esetén a jogutódja a lakástakarékpénztárhoz címzett írásos nyilatkozattal az elhalálozott, jogutóddal megszûnt szerzõdõ fél helyébe léphet. Vitatott esetben, vagy ha a szerzõdés folytatására több személy is jogosult lenne, a gyámhatóság jogerõs határozata, a jogerõs hagyatékátadó végzés, jogerõs bírósági végzés vagy ítélet, ilyen hiányában az érdekeltek írásos megállapodása az irányadó azzal, hogy ha annak a végrehajtása jogszabályba vagy a lakástakarékpénztár által meghatározott általános szerzõdési feltételekbe ütközne, akkor a lakástakarékpénztár - az ok megjelölése mellett - jogosult a szerzõdést megszüntetni."

(3) Az Ltp. 9. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) A (2) bekezdés alapján folytatott szerzõdés alapján az elhalálozott lakáselõtakarékoskodó javára már megigényelt, illetve jóváírt állami támogatást a szerzõdéses összeg lakáscélú felhasználása esetén az új lakáselõtakarékoskodó - a 24. § (2) bekezdésétõl eltérõen - nem köteles visszafizetni akkor sem, ha a folytatott szerzõdést az abba való belépés bejelentésével egyidejûleg bejelentett kérelmével összevonja másik olyan szerzõdésével, amelyre a folytatott szerzõdés megtakarítási idõszaka alatt már kapott állami támogatást."

(4) Az Ltp. 9. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) A 6. § (1) bekezdés b) pontja alapján kötött szerzõdéseknél a kiskorú gyámságát ellátó személy változása esetén az új gyám a korábbi gyám helyébe léphet."

(5) Az Ltp. 9. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(5) A lakáselõtakarékoskodó személye a (2) és (4) bekezdésben foglalt esetek kivételével csak akkor változtatható, ha az új lakáselõtakarékoskodó az eredeti lakáselõtakarékoskodó közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont]. A lakáselõtakarékoskodó személyének megváltoztatásához jogerõs bírósági, hatósági határozat vagy a korábbi és az új tulajdonos írásos nyilatkozata szükséges."

(6) Az Ltp. 9. §-ának (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(6) A természetes személy lakáselõtakarékoskodó halála esetén, ha a szerzõdésen a 6. § (2) bekezdés szerinti kedvezményezetti jelölés áll fenn, a lakáselõtakarékossági szerzõdésen elhelyezett betét és kamatai nem tartoznak az elhunyt lakáselõtakarékoskodó hagyatékához, azok felett a szerzõdés folytatására a (2) bekezdés szerint jogosult kedvezményezett a hagyatéki eljárás lefolytatásától függetlenül rendelkezhet."

Az Ltp. 10. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"10. § (1) A lakástakarékpénztár a szerzõdéses összeget és annak részeként a lakáskölcsönt a kiutalási összegbõl folyósítja. A kiutalási összeg a következõ részekbõl áll: a lakáselõtakarékoskodók által befizetett betétek, a betétekre jóváírt kamatok, a jóváírt állami támogatás és annak kamatai, valamint a már lakáskölcsönt kapott lakáselõtakarékoskodók, illetve kedvezményezettek tõketörlesztései.

(2) A lakástakarékpénztár a Felügyeletnek haladéktalanul jelentést tesz, ha az adott kiutalási idõpontban a kiutalási összegbõl nem tudja azoknak a lakáselõtakarékoskodóknak a szerzõdéses összeg kiutalására vonatkozó igényét sem kielégíteni, akik a szerzõdéses összeg 55%-át már megtakarították, elérték a minimális értékszámot és a módozat szerinti minimális megtakarítási idõt. Ebben az esetben a lakástakarékpénztár a folyósítandó lakáskölcsön fedezetére az Felügyelet engedélyével kölcsönt is felvehet. Amennyiben a Felügyelet a továbbiakban nem látja biztosítottnak a szerzõdések teljesíthetõségét, a Hpt. szerinti intézkedéseket tesz, és bírságot szabhat ki."

(1) Az Ltp. 11. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"11. § (1) A lakástakarékpénztár a szerzõdésszerûen takarékoskodó szerzõdõ részére, hitelvizsgálat alapján, kizárólag a 8. § (1) bekezdése szerinti lakáscélú felhasználásra a lakáselõtakarékossági szerzõdésben rögzítettektõl eltérõ feltételekkel és külön kölcsönszerzõdés alapján a (2)-(6) bekezdés rendelkezéseinek megfelelõ, legfeljebb a szerzõdéses összeggel megegyezõ összegû áthidaló kölcsönt nyújthat."

(2) Az Ltp. 11. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) Kedvezményezett jelölése esetén az áthidaló kölcsön csak a kedvezményezett tulajdonában álló, vagy vásárlással, cserével, építéssel tulajdonába kerülõ ingatlanra használható fel."

(3) Az Ltp. 11. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Az áthidaló kölcsön adósa e kölcsönt a kiutalt szerzõdéses összegbõl a kiutalás napján egy összegben fizeti vissza azzal, hogy a továbbiakban a visszafizetéshez felhasznált lakáskölcsön módozat szerinti törlesztésére köteles."

(4) Az Ltp. 11. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A lakástakarékpénztár az áthidaló kölcsön lakáscélú felhasználásának igazolásaként olyan számlát, lakáscélú kölcsön törlesztésérõl szóló igazolást, illetve adásvételi szerzõdés vagy a tulajdonjog visszterhes átruházására irányuló egyéb okirat alapján a vételár kifizetésérõl szóló okiratot fogadhat el, amely a hitelkérelem benyújtásának napját követõen keletkezett."

Az Ltp. 12. §-ának b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép, továbbá a § a következõ c) ponttal egészül ki:

"b) lakáscélú finanszírozáshoz közvetlenül kapcsolódóan más pénzügyi intézmény, illetve biztosítóintézet részére pénzügyi szolgáltatás közvetítését (ügynöki tevékenységet) végezhet,

c) a 10. és a 11. §-ban meghatározott hitelnyújtáshoz kapcsolódóan ingatlanértékelési tevékenységet végezhet."

Az Ltp. 13. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A felvett kölcsönök állományának alakulásáról a lakástakarékpénztár a folyamatos adatszolgáltatás körében jelentést tesz a Felügyeletnek."

Az Ltp. 14. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"14. § A 6. § (1) bekezdésének c) és d) pontja szerinti lakáselõtakarékoskodókkal kötött, érvényben lévõ szerzõdések együttes szerzõdéses összege az új szerzõdések megkötésének idõpontjában nem haladhatja meg a lakástakarékpénztár elõzõ hónap utolsó napján érvényben lévõ összes szerzõdésébõl eredõ szerzõdéses összeg 15%-át."

Az Ltp. 15. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(5) A lakástakarékpénztár szabad eszközei elõzõ hónap utolsó napján meglévõ állományának legfeljebb harminc százalékát fektetheti be jelzálog-hitelintézet által kibocsátott jelzáloglevélbe."

Az Ltp. 17. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"17. § A lakástakarékpénztár a 10. és 11. § alapján nyújtott kölcsönöket - a vállalt kockázatnak megfelelõen - személyi vagy dologi biztosítékokkal, elsõsorban ingatlanra bejegyzett jelzáloggal biztosítja."

(1) Az Ltp. 18. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"d) a lakáskölcsön kamatozása, kezelési költsége, illetve a teljes hiteldíj mértéke,"

(2) Az Ltp. 18.§-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) Az általános szerzõdési feltételek módosításához a Felügyelet engedélye szükséges."

(1) Az Ltp. 19. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"19. § (1) A lakástakarékpénztár biztonságos mûködése és az ügyfeleinek érdekében a Felügyelet a lakástakarékpénztárhoz - a mûködési engedély kiadásától számított 2 éven belül - ellenõrt nevez ki."

(2) Az Ltp. 19. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) Az ellenõr a (2) bekezdésben meghatározott ellenõrzés során feltárt jogsértés vagy hiányosság esetén a Felügyeletnél intézkedések megtételét, illetve bírság kiszabását kezdeményezi."

Az Ltp. 20. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"20. § A lakástakarékpénztár szerzõdési állományát a Felügyelet engedélyével más lakástakarékpénztárra ruházhatja át."

(1) Az Ltp. 21. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"21. § (1) A devizabelföldi lakáselõtakarékoskodót, illetve kedvezményezettet - legfeljebb az elsõ nyolc megtakarítási év során - a lakáselõtakarékoskodó által az adott megtakarítási évben befizetett betét összegéhez igazodó mértékben állami támogatás illeti meg, amelyet a lakáselõtakarékoskodónak a lakástakarékpénztárnál a szerzõdéskötéskor vagy késõbb benyújtott kérelme alapján a központi költségvetés évente nyújt. A lakáselõtakarékoskodó jogosult az állami támogatás iránti kérelmét a megtakarítási év utolsó napjáig a teljes megtakarítási évre vonatkozóan módosítani. Az állami támogatás igénylésének, folyósításának, elszámolásának és a felhasználás ellenõrzésének rendjét a Kormány rendeletben határozza meg."

(2) Az Ltp. 21. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) Ugyanazon személy javára, egy naptári évben - a (4)-(5) bekezdésben foglalt eltéréssel - csak egy szerzõdés után igényelhetõ az állami támogatás."

(3) Az Ltp. 21. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) A lakásszövetkezet, illetve a társasház által kötött szerzõdések esetében a (3) bekezdést nem kell alkalmazni."

(4) Az Ltp. 21. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(5) A (3) bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazásában a társasházi lakás tulajdonosa, illetve a lakásszövetkezet tagja által kötött szerzõdés esetén a lakásszövetkezet, illetve a társasház által kötött szerzõdés után igénybe vett állami támogatást nem kell figyelembe venni."

Az Ltp. 22. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"22. § (1) Az állami támogatás éves mértéke a lakáselõtakarékoskodó által az adott megtakarítási évben a lakástakarékpénztárnál az adott szerzõdés alapján betétként elhelyezett összeg harminc százaléka, legfeljebb azonban megtakarítási évenként hetvenkétezer forint. A támogatás mértékének és felsõ határának módosítása a már megkötött szerzõdéseket nem érinti.

(2) Lakásszövetkezet, illetve a társasház által a közös tulajdonú részek felújítása céljából kötött szerzõdések esetében az állami támogatás éves mértéke épületenként az adott megtakarítási évben a lakástakarékpénztárnál betétként elhelyezett összeg harminc százaléka, legfeljebb azonban

a) száznyolcezer forint 2-4 lakásos épület esetén,

b) száznegyvennégyezer forint 5-30 lakásos épület esetén,

c) száznyolcvanezer forint 31-60 lakásos épület esetén,

d) kétszáztizenhatezer forint 61-nél több lakásos épület esetén."

Az Ltp. 23. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"23. § (1) Az állami támogatás összegét a központi költségvetés átutalja és a lakástakarékpénztár a lakáselõtakarékoskodó lakáselõtakarékossági számláján betétként jóváírja éves rendszerességgel a megtakarítási év leteltét követõ egy hónapon belül. A lakástakarékpénztár a jóváírt állami támogatást és annak kamatait a lakáselõtakarékoskodó számláján elkülönítve kezeli.

(2) Az állami támogatás összegének meghatározásánál nem minõsül betétbefizetésnek az elõzõ megtakarítási évben betétként elhelyezett összeg alapján a tárgyévben betétként jóváírt állami támogatás összege, a lakástakarékpénztár által a 7. § (8) bekezdése szerint fizetett késedelmi kamat, valamint az az összeg, amelyre mint lakáscélú megtakarításra korábban adókedvezményt vettek igénybe."

(1) Az Ltp. 24. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"24. § (1) Az állami támogatásra való jogosultságot elveszti a lakáselõtakarékoskodó, ha a megtakarítási ideje a betét felvételekor nem érte el a négy évet, vagy a támogatással és kamatokkal növelt betétjét nem lakáscélra használja fel. Amennyiben a betét felvételekor a megtakarítási idõ még nem érte el a négy évet, a lakástakarékpénztár a lakáselõtakarékoskodó betétszámlájáról levonja a jóváírt összes állami támogatást az arra jóváírt betéti kamattal, és a levont összeget átutalja a központi költségvetésnek."

(2) Az Ltp. 24. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) Ha a természetes személy lakáselõtakarékoskodó, illetõleg a kedvezményezett javára, vagy a nem természetes személy lakáselõtakarékoskodó által ugyanarra az épületre kötött szerzõdésre a szerzõdés(ek) módosításának, illetõleg átruházásának következtében ugyanazon naptári évben korábban több szerzõdés után jóváírták az állami támogatást, a lakáselõtakarékoskodót - saját választása alapján - csak az egyik szerzõdése után illeti meg az állami támogatás a 9. § (3) bekezdésében foglalt eltéréssel. A többi szerzõdés után jóváírt állami támogatást az arra jóváírt betéti kamattal együtt a lakástakarékpénztár a betétszámlá(k)ról levonja azokra az évekre vonatkozóan, amikor több szerzõdés után átutalták a támogatást, és a levont összeget átutalja a központi költségvetésnek."

(3) Az Ltp. 24. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) Amennyiben a lakáselõtakarékoskodó a szerzõdése alapján felvett összeg részeként az állami támogatást is igénybe vette és a megtakarítási ideje elérte, vagy meghaladta a négy évet, a lakáselõtakarékosság állami támogatásáról szóló kormányrendeletben meghatározott idõn belül igazolnia kell a felvett összeg lakáscélú felhasználását. Amennyiben a lakáselõtakarékoskodó az összegyûlt betétjének felvételekor úgy nyilatkozik, hogy nem lakáscélra kívánja felhasználni a betétösszeget, a lakástakarékpénztár a lakáselõtakarékoskodó betétszámlájáról levonja a jóváírt összes állami támogatást az arra jóváírt betéti kamattal és a levont összeget átutalja a központi költségvetésnek."

(4) Az Ltp. 24. §-ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(4) Amennyiben a lakáselõtakarékoskodó az állami támogatást felvette, a lakástakarékpénztár utólag is ellenõrizheti a felvett összeg lakáscélú felhasználását."

(5) Az Ltp. 24. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(5) Ha a lakás-elõtakarékoskodó felvette az állami támogatást, de a kormányrendeletben meghatározott idõn belül nem igazolja a támogatással növelt betétösszeg lakáscélú felhasználását, illetve az utólagos ellenõrzés során nem tudja azt bizonyítani, vissza kell fizetnie a kapott állami támogatást a felvétel napjáig jóváírt betéti kamattal, valamint a felvétel napjától számított idõszakra jutó mindenkori jegybanki alapkamattal növelt összegben a központi költségvetésnek. Ha a lakáselõtakarékoskodó a lakás-elõtakarékossági szerzõdés alapján felvett összeg csak egy részének lakáscélú felhasználását igazolja, visszafizetési kötelezettsége a nem igazolt összeggel arányos. Ha a lakástakarékpénztár megállapítja a támogatással növelt betétösszeg nem lakáscélú felhasználását, az állami támogatás és járulékai megfizetése iránti követelést - a jogosult Magyar Állam nevében eljárva - bírósági úton érvényesíti, amely eljárásban a lakástakarékpénztár mentesül az eljárási illeték megelõlegezése és viselése alól. A jogerõs fizetési meghagyás, illetõleg a fizetési kötelezettséget megállapító jogerõs bírósági határozat végrehajtható okirat, amely alapján a lakástakarékpénztár megkeresésére a tartozást az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal adók módjára hajtja be. A lakástakarékpénztár az adózás rendjérõl szóló 1990. évi XCI. törvény 92. § (2) bekezdésében meghatározott költségátalány megelõlegezésére nem kötelezhetõ."

A biztosítóintézetekrõl és a biztosítási tevékenységrõl szóló 1995. évi XCVI. törvény (a továbbiakban. Bit.) 3. §-ának 34. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"34. az ügymenet kiszervezése: a biztosítási tevékenység valamely részének más által történõ végzése;"

A Bit. 36. §-a (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"f) a felügyeleti ellenõrzés során bebizonyosodik, hogy a tevékenységére vonatkozó jogszabályokat ismételten vagy súlyosan megsértette."

A Bit. 37-ának (3) bekezdése a következõ mondattal egészül ki:

"Az önálló kereskedelmi ügynöki szerzõdésrõl szóló 2000. évi CXVII. törvény 18-21. §-aiban foglaltak szerinti kiegyenlítés az ügynököt csak a biztosítóval írásban kötött erre irányuló megállapodás esetében illeti meg."

A Bit. 37/A. §-a (6) bekezdésének d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"d) a felügyeleti ellenõrzés során bebizonyosodik, hogy a tevékenységére vonatkozó jogszabályokat ismételten vagy súlyosan megsértette.

A Bit. 40. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"d) felügyeleti ellenõrzése során bebizonyosodik, hogy a tevékenységére vonatkozó jogszabályokat ismételten vagy súlyosan megsértette."

A Bit. 48/A. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"48/A. § (1) A biztosító - az adatvédelmi elõírások betartása mellett - az ügymenetének bármely elemét kiszervezheti, kivéve a 10. számú melléklet I. pontjában foglaltakat.

(2) Az ügymenet kiszervezésének feltétele, hogy az irányítási és ellenõrzési jog megmaradjon a biztosítónál.

(3) A biztosító a 10. számú melléklet II. pontjában felsorolt tevékenységek kiszervezését köteles a Felügyeletnek a szerzõdés megkötését követõ harminc napon belül bejelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell a kiszervezés tényét, a kiszervezett tevékenységet végzõ nevét és címét, valamint a kiszervezés idõtartamát is."

A Bit. 48/B. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"48/B. § (1) A kiszervezett tevékenységet a Felügyelet a tevékenységet végzõnél ugyanazon módon és eszközökkel vizsgálhatja, mintha a tevékenységet a biztosító végezné.

(2) A kiszervezett tevékenységgel harmadik személynek okozott bármely kárért a biztosító a kiszervezett tevékenységet végzõvel egyetemlegesen felel.

(3) A biztosító felelõs azért, hogy a kiszervezett tevékenységet végzõ a tevékenységet a jogszabályi elõírások betartásával és a tõle elvárható gondossággal végezze. Amennyiben a biztosító észleli, hogy a kiszervezett tevékenység végzése jogszabályba vagy a szerzõdésbe ütközik, haladéktalanul köteles felszólítani a kiszervezett tevékenységet végzõt, hogy tevékenységét a jogszabálynak illetve a szerzõdésnek megfelelõen végezze. Amennyiben a felszólítás ellenére a kiszervezett tevékenységet végzõ a tevékenységet továbbra is jogszabálysértõ, illetve ismételten vagy súlyosan szerzõdésszegõ módon végzi, a biztosító köteles a szerzõdést azonnali hatállyal felmondani.

(4) Amennyiben a Felügyelet észleli, hogy a biztosító a (3) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tett eleget, a tevékenység kiszervezését megtilthatja.

(5) Az a kiszervezett tevékenységet végzõ, amely egyidejûleg több biztosító részére végez tevékenységet, köteles az így tudomására jutott tényt, adatot, információt elkülönítetten - az adatvédelmi elõírások betartásával - kezelni.

(6) A biztosító nem szervezheti ki a tevékenységet olyan szervezethez,

a) amelyben a biztosító vezetõ tisztségviselõjének vagy e vezetõ tisztségviselõ közeli hozzátartozójának tulajdonosi részesedése van, vagy

b) amelynek a biztosító vezetõ tisztségviselõje vagy e tisztségviselõ közeli hozzátartozója vezetõ tisztségviselõje."

A Bit. 48/C. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"48/C. § (1) A kiszervezésre vonatkozó szerzõdésnek tartalmaznia kell:

a) a kiszervezett tevékenység végzése során a tevékenységet végzõ tudomására jutott biztosítási titok megõrzésére vonatkozó kötelezettséget, felelõsséget és a titok megtartása érdekében teendõ intézkedéseket;

b) a kiszervezett tevékenységet végzõ hozzájárulását a kiszervezett tevékenységnek a biztosító belsõ ellenõre, könyvvizsgálója és a Felügyelet által történõ ellenõrzéséhez;

c) a kiszervezett tevékenységet végzõ felelõsségét a tevékenység megfelelõ színvonalon történõ végzéséért;

d) az elvárt, a tevékenység végzésének minõségére vonatkozó részletes követelményeket;

e) a biztosító részérõl történõ azonnali hatályú felmondás lehetõségét a kiszervezett tevékenységet végzõ által történõ jogszabálysértõ tevékenység, illetve ismételt vagy súlyos szerzõdésszegés esetén.

(2) Az ügymenet kiszervezési szerzõdésben a biztosító köteles elõírni, hogy bármely típusú felügyeleti ellenõrzés esetén a vele szerzõdõ fél köteles a felügyeleti ellenõrzést végzõknek az ügymenet kiszervezéssel kapcsolatos valamennyi adatot, dokumentumot, információt megadni."

A Bit. 53. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A biztosító számviteli rendjéért felelõs vezetõje ellenõrzi és a biztosító elsõ számú vezetõje mellett aláírásával igazolja a Felügyeletnek beküldött, a 93. § (1) és (2) bekezdésében és a 109. § (1) bekezdésében meghatározott éves beszámoló, éves jelentés és negyedéves jelentés helytállóságát."

A Bit. 54. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(5) A belsõ ellenõrzés vezetõje jelentéseit mind a felügyelõ bizottság, mind az igazgatóság részére köteles megküldeni. A belsõ ellenõrzés vezetõje jelentéseit köteles magyar nyelven is elkészíteni és a felügyeleti ellenõrzés alkalmával az ellenõrzést végzõk rendelkezésére bocsátani."

A Bit. 97. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"c) büntetõügyben, polgári ügyben, valamint a csõdeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal,"

A Bit. 98. §-ának (1) bekezdése a következõ g) és h) ponttal egészül ki:

"g) a nemzetgazdasági folyamatok elemzése, illetve a központi költségvetés tervezése céljából a Pénzügyminisztérium részére történõ adatátadás,

h) a biztosító által kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatátadás a kiszervezett tevékenységet végzõ részére."

A Bit. 107. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"107. § (1) A Felügyelet jogosult - helyszínen kívül, illetõleg a helyszínen - ellenõrizni az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott, a biztosító, a biztosítási alkusz, a többes biztosítási ügynök és a biztosítási szaktanácsadó alapítására, tevékenységének engedélyezésére, mûködésére, a biztosítottak érdekeinek védelmére, a tulajdonosi jog eredményes, megbízható és a nemkívánatos befolyástól mentes gyakorlására vonatkozó szabályok, valamint határozatok megtartását.

(2) A Felügyelet felhívására a biztosító, a biztosítási alkusz, a többes biztosítási ügynök és a biztosítási szaktanácsadó köteles az e tevékenységére vonatkozó, e törvényben, vagy más jogszabályban meghatározott bármely adatot, beszámolót, bizonylatot, vizsgálati anyagot, számviteli nyilvántartásait, szabályzatait, az egyes ügyletekhez kapcsolódó dokumentációit, igazgatósági, felügyelõ bizottsági és közgyûlési elõterjesztéseit, azok jegyzõkönyveit, továbbá a könyvvizsgáló írásos észrevételeit, a könyvvizsgálati jelentést, valamint belsõ ellenõrzésének jelentéseit, jegyzõkönyveit magyar nyelven a Felügyelet rendelkezésére bocsátani.

(3) A Felügyelet - az általa összeállított vizsgálati terv és vizsgálati munkaprogram szerint - a biztosító részvénytársaságot és szövetkezetet a tevékenységét jellemzõ kockázatok figyelembevételével, legalább kétévenként átfogóan ellenõrzi.

(4) A Felügyelet a (3) bekezdésben említett átfogó ellenõrzésen túl a biztosítónál, a biztosítási alkusznál, a többes biztosítási ügynöknél és a biztosítási szaktanácsadónál egy adott probléma feltárása érdekében célvizsgálatot, valamint több biztosítónál, a biztosítási alkusznál, a többes biztosítási ügynöknél és a biztosítási szaktanácsadónál felmerülõ probléma esetén témavizsgálatot végezhet.

(5) A Felügyelet érvényben lévõ felügyeleti megállapodás alapján külföldi felügyeleti hatóság kérésére is adatszolgáltatást kérhet és helyszíni ellenõrzést végezhet. A Felügyelet a viszonosság elérhetõségének mérlegelése alapján, illetve érvényben lévõ felügyeleti együttmûködési megállapodás esetén hozzájárulhat, hogy az adatkérést, illetve a helyszíni ellenõrzést a hozzájárulást kérõ külföldi felügyeleti hatóság, illetve egy általa kijelölt könyvvizsgáló vagy egyéb szakértõ végezze el."

A Bit. 108. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"108. § A biztosítók, a biztosítási alkuszok, a többes biztosítási ügynökök és a biztosítási szaktanácsadók a Felügyeletnek jogszabályon alapuló rendszeres és eseti, illetõleg felügyeleti határozaton alapuló eseti adatszolgáltatást teljesítenek."

A Bit. 109. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"109. § (1) A Felügyelet részére a biztosító köteles

a) az éves beszámolón kívül évente egy alkalommal a biztosító tevékenységét értékelõ belsõ, nyilvánosságra nem kerülõ jelentést,

b) negyedévenként a biztosító tevékenységének legfontosabb jellemzõire vonatkozó - a nagykockázatokat és a nagykárokat, valamint a szavatoló tõke, a saját tõke és a biztosítástechnikai tartalékok becsült értékének bemutatását is felölelõ - jelentést,

c) évente egy alkalommal a biztosító aktuáriusi jelentését

megküldeni.

(2) A biztosító - külön jogszabályban meghatározott rendszerességgel - köteles eszközeit (befektetett pénzügyi eszközeit, követeléseit, értékpapírjait, illetve pénzeszközeit és készleteit), vállalt kötelezettségeit értékelni és minõsíteni."

A Bit. 110. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"110. § A segítségnyújtási tevékenységet folytató biztosító éves beszámolójában és negyedéves jelentésében köteles ismertetni az általa vállalt segítségnyújtási szolgáltatások teljesítéséhez rendelkezésére álló pénzügyi és egyéb eszközöket."

A Bit. 111. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"111. § Az alkusz köteles a cégbíróságnál letétbe helyezettel egyezõ éves beszámolót a Felügyeletnek a mérleg fordulónapot követõ százötven napon belül megküldeni."

A Bit. 112. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"112. § A biztosító, a biztosítási alkusz, a többes biztosítási ügynök és a biztosítási szaktanácsadó köteles a Felügyelet számára a ellenõrzést lehetõvé tenni, illetõleg segíteni, biztosítva a vizsgálathoz szükséges adatokhoz, információkhoz való hozzáférést."

A Bit. 113. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"113. § (1) A Felügyelet - feladata teljesítéséhez - kérheti a biztosítótól, a biztosítási alkusztól, a többes biztosítási ügynöktõl és a biztosítási szaktanácsadótól meghatározott formájú és tagolású kimutatás, könyvvizsgálati jelentés bemutatását, továbbá felvilágosítást kérhet a biztosító, az alkusz, a többes biztosítási ügynök és a szaktanácsadó valamennyi üzleti ügyérõl, valamint betekinthet könyveikbe, irataikba és adathordozóikba.

(2) A Felügyelet képviselõje az ellenõrzés lefolytatásához helyiségekbe beléphet, iratot, adathordozót, tárgyat, munkafolyamatot vizsgálhat meg, felvilágosítást, nyilatkozatot, valamint iratról, nyilvántartásról és egyéb dokumentumokról másolatot kérhet, próbavásárlást végezhet."

A Bit. 114. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"114. § (1) Az ellenõrzés tartásáról annak megkezdése elõtt a Felügyelet legalább tizenöt nappal írásban köteles értesíteni a biztosítót, a biztosítási alkuszt, a többes biztosítási ügynököt és a biztosítási szaktanácsadót.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha az elõzetes értesítés az ellenõrzés eredményességét veszélyeztetné.

(3) Az ellenõrzések lefolytatásának idõtartama hat hónapnál nem lehet hosszabb.

(4) A Felügyelet megállapításait az ellenõrzés befejezését követõ hatvan napon belül írásban rögzíteni, és a megállapításokat a biztosítóval, a biztosítási alkusszal, a többes biztosítási ügynökkel és a biztosítási szaktanácsadóval közölni köteles.

(5) A megállapításokat a Felügyelet a biztosítóval, a biztosítási alkusszal, a többes biztosítási ügynökkel és a biztosítási szaktanácsadóval a felügyeleti intézkedés meghozatalát megelõzõen köteles közölni.

(6) A vizsgált biztosító, biztosítási alkusz, többes biztosítási ügynök és biztosítási szaktanácsadó a megállapításokra azok kézhezvételétõl számított tizenöt munkanapon belül írásban észrevételeket tehet."

A Bit. 115. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"115. § (1) A Felügyelet az ellenõrzési feladatokkal - indokolt esetben, versenyeztetési szabályzata szerint - külsõ szakértõt is megbízhat. A szakértõnek szerepelnie kell a Felügyelet által összeállított szakértõi névjegyzékben.

(2) A szakértõi névjegyzékbe az vehetõ fel, aki a könyvvizsgálók névjegyzékében szerepel és megfelel a 94. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek.

(3) A szakértõre megfelelõen alkalmazni kell a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletérõl szóló 1999. évi CXXIV. törvény 10. § (2)-(6), valamint (8)-(11) bekezdéseiben és 11. §-ában foglalt rendelkezéseket. A Felügyelet a megbízást megelõzõen három naptári évre visszamenõleg köteles megvizsgálni a könyvvizsgáló és a szakértõ gazdasági társaságban betöltött tagsági és vezetõ tisztségviselõi jogviszonyait. A szakértõnek rendelkeznie kell az általa vizsgált vállalkozás irányítója részére elõírt szakvizsgával, valamint megfelelõ felelõsségbiztosítással.

(4) A szakértõnek rendelkeznie kell a dokumentumok (másolatok) biztonságos õrzéséhez szükséges tárgyi feltételekkel. A szakértõ a helyszíni vizsgálat lezárását követõen nem tarthat magánál a vizsgálattal összefüggõ dokumentumot, adatot.

(5) A Felügyelet által megbízólevéllel ellátott személy eljárása során hivatalos személynek minõsül."

A Bit. 132. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"132. § (1) A biztosító, a biztosítási alkusz, a többes biztosítási ügynök és a biztosítási szaktanácsadó és a külföldi biztosító magyarországi képviselete a költségeik terhére felügyeleti díjat kötelesek fizetni.

(2) A biztosító - a kizárólag viszontbiztosítási tevékenységet folytató biztosító kivételével - éves felügyeleti díja

a) életbiztosítási ág éves bruttó díjbevétele 0,9 ezrelékének,

b) nem-életbiztosítási ág éves bruttó díjbevétele 1,7 ezrelékének, és

c) a saját kezelésû (portfoliókezelésbe át nem adott) biztosítástechnikai tartalékai éves átlagos állománya 0,8 ezrelékének

összege, de minimum 5 ezer forint.

(3) A felügyeleti díj összege

a) a biztosítási alkusz és a többes biztosítási ügynök esetén évi 60 ezer forint,

b) a biztosítási szaktanácsadó esetén évi 40 ezer forint,

c) a kizárólag viszontbiztosítási tevékenységet folytató biztosító részvénytársaság esetén évi 200 ezer forint,

d) külföldi székhelyû biztosító magyarországi képviselete esetén évi 20 ezer forint.

(4) A felügyeleti díjat

a) a (2) bekezdésben meghatározott biztosítónak negyedéves részletekben, a tárgynegyedévet követõ hónap huszadik napjáig,

b) a (3) bekezdésben meghatározott biztosítóknak és egyéb szervezeteknek a tárgyévet követõ hónap huszadik napjáig kell a Felügyelet számlájára átutalni.

(5) A felügyeleti díjat a Felügyelet mûködésének fedezetéül kell felhasználni, év végi maradványának megállapítására, elszámolására, felhasználására a költségvetési szervek tervezésének, gazdálkodásának, beszámolásának rendjérõl szóló kormányrendeletet kell alkalmazni.

(6) A felügyeleti díj nem vagy késedelmes teljesítése esetén a (4) bekezdésben megjelölt esedékesség napjától a teljesítés napjáig késedelmi pótlékot kell fizetni.

(7) A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás idõpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének háromszázhatvanötöd része.

(8) Aki biztosítási, biztosítási alkuszi, többet biztosítási ügynöki, biztosítási szaktanácsadói tevékenység engedélyezése iránt kérelmet terjeszt elõ, köteles az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény 67. §-a alapján a felügyeleti eljárási szolgáltatások igénybevételéért igazgatási-szolgáltatási díjat fizetni. A fizetendõ díjak körét és mértékét a pénzügyminiszter rendeletben állapítja meg."

A Bit. 168. §-ának (2) bekezdése a következõ p) ponttal egészül ki:

"p) a felügyeleti eljárási szolgáltatások igénybevételéért fizetendõ igazgatási-szolgáltatási díjat"

A Bit. 10. számú mellékletének II. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"II. A Felügyeletnek bejelentendõ kiszervezések:

1. aktuáriusi feladatok;

2. elektronikus adatfeldolgozás;

3. kárrendezés;

4. befektetési vagyonkezelési tevékenység."

A fogyasztóvédelemrõl szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban Fgytv.) 2. §-ának m) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"m) Pénzügyi és nyugdíjpénztári szolgáltatás: a hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény hatálya alá tartozó pénzügyi szolgáltatás, a tõkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény hatálya alá tartozó befektetési szolgáltatási tevékenység, a lakás-takarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény és a magánnyugdíjról és a magán-nyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény, valamint az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény hatálya alá tartozó szolgáltatási tevékenység."

A Fgytv. 39. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"39. § (1) Az ellen, akinek jogszabályba ütközõ tevékenysége a fogyasztók széles körét érinti vagy jelentõs nagyságú hátrányt okoz, a Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõség, a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet vagy az ügyész, valamint a 2. § b) és m) pontjában meghatározott szolgáltatással kapcsolatban a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete is pert indíthat a fogyasztók széles körének védelme, illetõleg a jelentõs nagyságú hátrány kiküszöbölése érdekében. Ilyen per akkor is indítható, ha a sérelmet szenvedett fogyasztók személye nem állapítható meg."

(1) E törvény - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - 2003. január 1-jén lép hatályba.

(2) E törvény 213. §-a és 214. §-a 2002. december 31-én lép hatályba.

(3) E törvény 224. §-ának (2) bekezdése, 227. §-ának (6) bekezdése és 241. §-a 2003. április 1-jén lép hatályba.

(4) E törvény 7. §-ának (3) bekezdése, 21. §-ának (5) és (6) bekezdése, 25. §-ának (3)-(5) bekezdése, 33. §-a, 34. §-a, 49. §-a, 93. §-ának (2) bekezdése, 144. §-ának (3) bekezdése, 148. §-a, 155. §-a és 196. §-a az Európai Unióhoz történõ csatlakozásról szóló nemzetközi szerzõdést kihirdetõ törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

A Hpt. 3/A. §-ának (1) bekezdése helyébe az Európai Unióhoz történõ csatlakozásról szóló nemzetközi szerzõdést kihirdetõ törvény hatálybalépésének napján a következõ rendelkezés lép:

"3/A. § (1) Külföldi vállalkozás [a külföldi székhelyû vállalkozások magyarországi fióktelepeirõl és kereskedelmi képviseleteirõl szóló 1997. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: Fkt.) 2. § a) pont] pénzügyi szolgáltatási tevékenységet vagy kiegészítõ pénzügyi szolgáltatási tevékenységet Magyarországon - a (3) és (4) bekezdésben foglalt eltéréssel - kizárólag fióktelepe útján végezhet."

A Hpt. - e törvény 14. §-ának (2) bekezdésével módosított - 26. §-ának (2) bekezdése e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévõ ügyekben nem alkalmazható.

(1) E törvény hatálybalépésekor már mûködõ, illetõleg engedélyezési eljárás alatt levõ szövetkezeti hitelintézet saját tõkéjének legkésõbb 2006. december 31-ig el kell érnie a kétszázmillió forintot, 2007. december 31-ig a kétszázötvenmillió forintot.

(2) Az Európai Unióhoz történõ csatlakozásról szóló nemzetközi szerzõdést kihirdetõ törvény hatálybalépésének napjától szövetkezeti hitelintézet szavatoló tõkéje - ha saját tõkéje nem éri el a kétszázötvenmillió forintot - nem csökkenhet a mindenkor elért legmagasabb szint alá.

(3) E törvény hatálybalépésekor már mûködõ, illetõleg engedélyezési eljárás alatt levõ szövetkezeti hitelintézetnek legkésõbb 2004. december 31-éig kell megfelelnie a Hpt. - e törvény 55. §-ával beiktatott - 216. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott követelménynek.

(4) E törvény hatálybalépésekor a Hpt. - e törvény 55. §-ával beiktatott - 216. §-ának (3) bekezdésében meghatározott korlátot túllépõ tulajdoni hányaddal rendelkezõ hitelintézet, biztosítóintézet, befektetési társaság, pénzügyi holding társaság és egyetemes postai szolgáltató a megengedett arányt meghaladó tulajdoni hányadát 2005. december 31-ig köteles elidegeníteni; 2006. január 1-jétõl semmilyen, e tulajdoni hányaddal kapcsolatos szavazati, illetve nyereségbõl való részesedési jogot nem gyakorolhat.

(5) E törvény hatálybalépésekor - az alapszabálya szerint - már az új szövetkezetekrõl szóló 2000. évi CXLI. törvény szerint mûködõ, illetõleg engedélyezési eljárás alatt levõ szövetkezeti hitelintézetnél a Hpt. - e törvény 56. §-ával beiktatott - 216/A. §-ában foglaltak kizárólag az e törvény hatálybalépését követõen szerzett tagsági viszony megszûnésekor alkalmazhatók.

(1) Az Országos Betétbiztosítási Alapnak a törvény hatálybalépésekor folyamatban lévõ kártalanítási eljárása esetében a betétek befagyásának napján hatályos jogszabályokban elõírt feltételek az irányadók.

(2) A Hpt. - e törvény 26. §-ával módosított, illetõleg beiktatott - 100. §-ának (1) bekezdése, és a Hpt. - e törvény 61. §-ával, illetve e törvény 1. számú mellékletével módosított, illetõleg beiktatott - 2. számú mellékletének IV. fejezete nem érinti a hatálybalépés elõtt elhelyezett betéteket.

Ahol a törvény hatálybalépése elõtt a Hpt. felhatalmazása alapján kihirdetett jogszabály tõkemegfelelési mutatót tartalmaz, azon a Hpt. szerinti fizetõképességi mutatót (szolvencia rátát) kell érteni.

(1) E törvény IV. fejezetének rendelkezéseit - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - a hatálybalépést követõen megkötött lakáselõtakarékossági szerzõdésekre, áthidaló kölcsönszerzõdésekre és lakáskölcsön szerzõdésekre kell alkalmazni. Az e törvény hatálybalépése elõtt megkötött lakáselõtakarékossági szerzõdésekre a szerzõdés megkötésének idõpontjában hatályos rendelkezések az irányadók.

(2) E törvény 228. §-át, 229. §-ának (2)-(4) és (6) bekezdését és 231. §-ának (4) bekezdését a hatálybalépést megelõzõen kötött szerzõdésekre is alkalmazni kell, ha a kiutalási idõszak, a lakáselõtakarékoskodó halála, a kiskorú gyámságát ellátó személy változása, illetve az áthidaló kölcsönre vonatkozó hitelkérelem benyújtása a törvény hatálybalépése utáni idõszakra esik.

A Tpt. - e törvény 71. §-ának (3) bekezdésével módosított - 5. §-a (1) bekezdésének 14. pontja nem érinti az e törvény hatálybalépése elõtt a befektetési alapokról szóló 1991. évi LXIII. törvény szerint kibocsátott befektetési jegyek érvényességét.

A Tpt. - e törvény 76. §-ával beiktatott - 15. §-ának (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket a 2004. január 1-jét követõen beadott kibocsátási engedélyezési kérelem esetén kell alkalmazni.

A biztosítónak a kiszervezésre vonatkozó - e törvény hatálybalépésekor már megkötött - szerzõdéseit 2003. december 31-ig kell e törvénynek megfelelõen módosítania.

A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 119. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:

"119. § (1) A felek, az ügyész és a perben résztvevõ egyéb személyek, valamint azok képviselõi a per iratait - a határozatok tervezeteinek és az esetleges különvéleménynek kivételével - a per bármely szakaszában külön engedély nélkül megtekinthetik és azokról maguknak másolatokat (kivonatokat) készíthetnek. Oly tárgyalásról készült jegyzõkönyvet azonban, amelyrõl a nyilvánosságot államtitok vagy szolgálati titok megõrzése végett zárták ki, lemásolni vagy arról kivonatot készíteni nem szabad. Ilyen ügyben az iratok megtekintésének is csak - az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvényben meghatározott megismerési engedély alapján - a bíróság elnöke által megállapított feltételek mellett van helye.

(2) A felek, az ügyész és a perben résztvevõ egyéb személyek, valamint azok képviselõi az eljárás során az üzleti titkot vagy a külön törvényben meghatározott, az (1) bekezdésben nem említett más titkot tartalmazó iratok esetében - a titok megtartásának kötelezettségét tartalmazó, írásba foglalt nyilatkozat megtétele mellett -, az eljáró bíró által megállapított rendben és szabályok szerint gyakorolhatják az iratbetekintési és másolatkészítési jogot."

(1) A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Eximtv.) 1. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Az Eximbank nem köteles csatlakozni az Országos Betétbiztosítási Alaphoz."

(2) Az Eximtv. 20. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(2) A hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 5. számú mellékletének 13. pontjában foglaltakat az Eximbankra nem kell alkalmazni."

(3) Az Eximtv. 20. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az Eximbank esetében a Hpt. XIV. fejezetét nem kell alkalmazni."

(4) Az Eximtv. 24. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:

"24. § A Hpt. 51. §-ában foglalt titoktartási kötelezettség nem terjed ki - a Hpt. 51. § (2) bekezdésében foglaltakon túlmenõen - a központi költségvetés készfizetõ kezességvállalása mellett befogadott ügyletek tekintetében a Pénzügyminisztérium, valamint a tulajdonosi jogok gyakorlója részére adott adatszolgáltatásra sem."

(5) Az Eximtv. 25. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) A Bit. 97. § (2) bekezdésében meghatározott szervek mellett a (2) bekezdés szerinti kormányrendeletben elõírt feltételekkel végzett biztosítási tevékenységgel kapcsolatban nem áll fenn a biztosítási titoktartási kötelezettség a tulajdonosi jogok gyakorlójával és a Pénzügyminisztériummal szemben."

(1) A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény (a továbbiakban: MFBtv.) 1. §-a a következõ (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Az MFB Rt. nem köteles csatlakozni az Országos Betétbiztosítási Alaphoz."

(2) Az MFBtv. 8. §-ának (7) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(7) Az MFB Rt. esetében a szavatoló tõke kiszámításánál

a) a Hpt. 5. számú melléklet 13. pontjának a) alpontjában foglaltak helyett a járulékos tõkeelemek az alapvetõ tõkeelemek összegét ötven százalékkal haladhatják meg,

b) a Hpt. 5. számú melléklet 13. pontjának b) alpontjától eltérõen az alárendelt kölcsöntõke összege nem haladhatja meg az alapvetõ tõkeelemek százötven százalékát."

(3) Az MFBtv. 17. §-ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) Az MFB Rt. feladatkörét érintõ ügyben az üzleti titok megtartásának kötelezettsége alól az MFB Rt. alkalmazottai részére a felmentést az MFB Rt. munkáltatói jogokat gyakorló vezérigazgatója adhatja meg."

(1) Az új szövetkezetekrõl szóló 2000. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Úszt.) 13. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"13. § (1) A szövetkezetet - törvény eltérõ rendelkezése hiányában - az igazgatóság elnöke vagy az alapszabályban meghatározott igazgatósági tag képviseli. Más tag vagy munkavállaló az alapszabály felhatalmazása alapján képviselheti a szövetkezetet.

(2) Az igazgatóság elnöke vagy a képviseleti joggal rendelkezõ igazgatósági tag cégjegyzési joga - törvény eltérõ rendelkezése hiányában - önálló. Más tag vagy munkavállaló cégjegyzésének érvényességéhez két képviseleti jogkörrel rendelkezõ személy együttes aláírása szükséges."

(2) Az Úszt. 57. §-ának (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép.

"(2) A szövetkezet - kivéve a szövetkezeti hitelintézetet - a tagjaival folytatott gazdasági együttmûködés során nem törekszik saját nyereségre."

(3) Az Úszt. 64. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"64. § (1) Ha a tagsági jogviszony a tag kilépése, vagyoni hozzájárulásának nemteljesítése, halála, illetve megszûnése vagy kizárása miatt szûnik meg, a volt taggal, örökösével, illetve jogutódjával e fejezet rendelkezései szerint kell elszámolni; ennek során az értékelési tartalék és a lekötött tartalék nem vehetõ figyelembe."

A csõdeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény 2. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"a) a csõdeljárásra, felszámolási eljárásra és a végelszámolási eljárásra vonatkozó rendelkezéseit a hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben; valamint a tõkepiacról szóló törvényben"

Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank létrehozásáról szóló megállapodás kihirdetésérõl szóló 1991. évi LV. törvény 3. §-a a következõ (2) és (3) bekezdésekkel egészül ki és a § eredeti szövege (1) bekezdésre változik:

"(2) A Megállapodás 34. Cikk 2. pontja szerinti kapcsolattartó szerv feladatait a Pénzügyminisztérium látja el. A pénzforgalmi lebonyolítási feladatokról és a kamatfizetési kötelezettséggel nem járó kötelezvények kiállításáról a Magyar Államkincstár Részvénytársaság (továbbiakban: Kincstár) gondoskodik.

(3) A Kincstár a Bank jóváhagyásával köteles a Magyar Nemzeti Bank által korábban kiállított és még esedékessé nem vált kötelezvényeket azonos feltételû és lejáratú új kötelezvények kiállítása útján kicserélni, majd megsemmisíteni."

A Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank alapokmányának kihirdetésérõl szóló 1982. évi 15. törvényerejû rendelet 3. §-a a következõ (2 )és (3) bekezdésekkel egészül ki és a § eredeti szövege (1) bekezdésre változik:

"(2) Az Alapokmány III. Cikk 2. szakasza szerinti kapcsolattartó pénzügyi szerv feladatait a Pénzügyminisztérium látja el. A pénzforgalmi lebonyolítási feladatokról és a kamatfizetési kötelezettséggel nem járó kötelezvények kiállításáról a Magyar Államkincstár Részvénytársaság (továbbiakban: Kincstár) gondoskodik.

(3) A Kincstár a Bank jóváhagyásával köteles a Magyar Nemzeti Bank által korábban kiállított és még esedékessé nem vált kötelezvényeket azonos feltételû és lejáratú új kötelezvények kiállítása útján kicserélni, majd megsemmisíteni."

A Nemzetközi Fejlesztési Társulás alapokmányának kihirdetésérõl szóló 1985. évi 19. törvényerejû rendelet 3. §-a a következõ (2) és (3) bekezdésekkel egészül ki és a § eredeti szövege (1) bekezdésre változik:

"(2) Az Alapokmány VI. Cikk 10. szakasza szerinti kapcsolattartó szerv feladatait a Pénzügyminisztérium látja el. A pénzforgalmi lebonyolítási feladatokról és a kamatfizetési kötelezettséggel nem járó kötelezvények kiállításáról a Magyar Államkincstár Részvénytársaság (továbbiakban: Kincstár) gondoskodik.

(3) A Kincstár a Társulás jóváhagyásával köteles a Magyar Nemzeti Bank által korábban kiállított és még esedékessé nem vált kötelezvényeket azonos feltételû és lejáratú új kötelezvények kiállítása útján kicserélni, majd megsemmisíteni."

A Nemzetközi Pénzügyi Társaság alapokmányának kihirdetésérõl szóló 1985. évi 20. törvényerejû rendelet 4. §-a a következõ (2) bekezdéssel egészül ki és a § eredeti szövege (1) bekezdésre változik:

"(2) Az Alapokmány IV. Cikk 10. szakasza szerinti kapcsolattartó szerv feladatait a Pénzügyminisztérium látja el. A pénzforgalmi lebonyolítási feladatokról és a kamatfizetési kötelezettséggel nem járó kötelezvények kiállításáról a Magyar Államkincstár Részvénytársaság gondoskodik."

A Nemzetközi Beruházásbiztosítási Ügynökség létrehozásáról szóló, Szöulban, 1985. október 11-én kelt Egyezmény kihirdetésérõl szóló 1989. évi 7. törvényerejû rendelet 3. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

"(3) Az Egyezmény 38. Cikke szerinti kapcsolattartó szerv feladatait a Pénzügyminisztérium látja el. A pénzforgalmi lebonyolítási feladatokról és a kamatfizetési kötelezettséggel nem járó kötelezvények kiállításáról a Magyar Államkincstár Részvénytársaság gondoskodik."

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 18/B. §-ának (2) bekezdése a következõ j) és k) ponttal egészül ki:

"j) részt vesz a Magyar Állam nemzetközi pénzügyi és fejlesztési intézményekkel való együttmûködésével, tagságával összefüggõ feladatok lebonyolításában, így különösen gondoskodik az idõszakonként fizetendõ összegek megfelelõ forrásokból történõ kifizetésérõl, át nem ruházható, kamatfizetési kötelezettséget nem tartalmazó kötelezvények kiállításáról, a végrehajtandó mûveletek és ügyletek létrehozásáról és lebonyolításáról; valamint a Magyar Állam javára átutalt vagy fizetett bármilyen összeg tekintetében jogosultként eljár;

k) ellátja a külön jogszabályokban megjelölt hatósági letétekkel kapcsolatos kezelõi feladatokat."

(1) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg hatályát veszti:

a) a Hpt. 2. §-a (1) bekezdésének g) pontja, 12. §-a, 14. §-a (1) bekezdésének m) pontja, 14. §-a (2) bekezdésének h) pontja, 16. §-ának (5) bekezdése, 18. §-a (2) bekezdésének k) és m) pontja, 79. §-ának (5) bekezdése, 82. §-ának (2) bekezdése, 99. §-ának (4) bekezdése, 119. §-ának (4) bekezdése, 142. §-a (2) bekezdésének a) pontja, 147. §-ának (2) bekezdése, 185. §-ának (1) bekezdése, 226. §-ának (3) bekezdése, 235. §-a (1) bekezdésének b) pontja, 235. §-a (2) bekezdésének c), d), e), i), k) és q) pontja és 4. számú mellékletének 6. pontja;

b) a Tpt. 5. §-a 29. pontjának h) alpontja, 31. §-ának (4) bekezdése, 67. §-ának (11) bekezdése, 112. §-ának (3) bekezdése, 156. §-ának (2) bekezdése, 156. §-a (5) bekezdésének c) pontja, 191. §-ának (3) bekezdése, 223. §-a (3) bekezdésének második mondata, 231. §-a, 278. §-ának (6) bekezdése, 294. §-a, 367. §-ának (2) bekezdése, 415. §-ának (6) bekezdése, 418. §-ának (2) bekezdése, 451. §-a (2) bekezdésének m) pontja és 16. számú melléklete I. fejezetének 6. d) pontja;

c) a Bit. 108. §-át megelõzõ alcím, 110. §-át megelõzõ alcím, 114. §-át megelõzõ alcím;

d) az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankban való tagság elfogadásáról és ezzel kapcsolatos más kérdésekrõl szóló 61/1991. (X. 29.) OGY határozattal kiegészített 78/1990. (XI. 17.) OGY határozat 2. pontja és a 3. pont (1) bekezdése;

e) a Magyar Köztársaság részvényjegyzésérõl az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank alaptõke-emelése kapcsán szóló 14/1997. (III. 12.) OGY határozat 3. pontja;

f) a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankban a tagság elfogadásáról és ezzel kapcsolatos más kérdésekrõl szóló 9/1982. (V. 4.) NET határozat 2. pontja, 3. a) pontja és 4. pontja;

g) a Nemzetközi Fejlesztési Társulásban a tagság elfogadásáról és ezzel kapcsolatos egyes kérdésekrõl szóló 10/1985. (IV. 13.) NET határozat 2. pontja, 3. a) pontja és 4. pontja;

h) a Nemzetközi Pénzügyi Társaságban a tagság elfogadásáról és ezzel kapcsolatos egyes kérdésekrõl szóló 11/1985. (IV. 13.) NET határozat 2. pontja, 3. a) pontja és 4. pontja;

i) a Nemzetközi Fejlesztési Társulás alapjainak tizedik feltöltésében való magyar részvételrõl szóló 30/1994. (IV. 13.) OGY határozat 3. pontja;

j) a Magyar Köztársaság részvételérõl a Nemzetközi Fejlesztési Társulás alapjainak 11. feltöltésében és a Közbülsõ Alapban címû 13/1997. (III. 12.) OGY határozat 3. pontja.

(2) Az Európai Unióhoz történõ csatlakozásról szóló nemzetközi szerzõdést kihirdetõ törvény hatálybalépésének napján hatályát veszti a Tpt. 217. §-ának (3) bekezdése és 284. §-ának (2) bekezdése.

1. A Hpt. 2. számú melléklet I. fejezet 4. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"4. Hitelreferencia szolgáltatások: bankinformáció díjazás ellenében történõ - a banktitkot nem sértõ - nyújtása, továbbá a Felügyelet által elismert központi hitelinformációs rendszer által nyújtott pénzügyi szolgáltatási tevékenység."

2. A Hpt. 2. számú melléklet I. fejezet 10.2. pontja a következõ d) alponttal egészül ki:

"d) a jelzálog-hitelintézetrõl és a jelzáloglevélrõl szóló külön törvény szerinti önálló zálogjog vásárlása és egyidejû eladása útján végzett tevékenység."

3. A Hpt. 2. számú melléklet I. fejezete a 17. pontot követõen a következõ 18. ponttal egészül ki:

"18. Elszámolásforgalom: hitelintézetek, MNB, valamint más, az elszámolási rendszerek szabályzata szerint az elszámolási rendszerben részvételre jogosult szervezet közötti, saját és az ügyfelek megbízásából származó fizetési forgalom lebonyolítása, ideértve a fizetési üzenetek ellenõrzését, továbbítását távközlési hálózat igénybevételével, a résztvevõk közötti tartozások és követelések megállapítását és a pénzügyi kockázatok kezelését."

4. A Hpt. 2. számú melléklet III. fejezet 2. pontjának b) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"b) a vállalkozás döntéshozó, ügyvezetõ vagy felügyelõ szervei, illetõleg testületei tagjainak legalább húsz százalékát kinevezheti vagy elmozdíthatja, illetõleg,"

5. A Hpt. 2. számú melléklet III. fejezet 10.2. pontja a következõ d) alponttal egészül ki:

"d) az "A" zónába tartozó országban székhellyel rendelkezõ más hitelintézetnél elhelyezett egy évet meg nem haladó lejáratú betét, ha az nem része a kötelezett hitelintézet szavatoló tõkéjének."

6. A Hpt. 2. számú melléklet III. fejezetének 12. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"12. Közvetett tulajdon: egy vállalkozás tulajdoni hányadának, illetõleg szavazati jogának a vállalkozásban tulajdoni részesedéssel, illetõleg szavazati joggal rendelkezõ más vállalkozás (a 4. számú melléklet alkalmazásában: köztes vállalkozás) tulajdoni hányadán, illetõleg szavazati jogán keresztül történõ birtoklása vagy gyakorlása."

7. A Hpt. 2. számú melléklet III. fejezetének 19. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"19. Fizetõképességi mutató (szolvencia ráta): a fizetõképesség mérését szolgáló összetett mutatószám, amelyet a szavatoló tõke összege (számláló) és a korrigált mérlegfõösszeg (nevezõ) aránya fejez ki.

8. A Hpt. 2. számú melléklet III. fejezetének 30. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"30. Kereskedési könyv: a Tpt.-ben ilyenként szabályozott nyilvántartás."

9. A Hpt. 2. számú melléklet III. fejezetének 41. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"41. Kiszervezés: ha a hitelintézet a pénzügyi-, illetõleg kiegészítõ pénzügyi szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódó, illetõleg jogszabály által végezni rendelt olyan tevékenységét, amelynek során adatkezelés, adatfeldolgozás vagy adattárolás valósul meg, nem önállóan végzi, hanem annak folyamatos vagy rendszeres elvégzésére tõle szervezetileg független személlyel vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társasággal kizárólagos szerzõdést köt."

10. A Hpt. 2. számú melléklet IV. fejezetének 1. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"1. Betét: e melléklet I/2. pontja szerinti betét, valamint hitelintézet által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítõ értékpapír, ide nem értve

a) a hitelintézetnél más hitelintézet által elhelyezett betétet,

b) jelzálog-hitelintézet által - külön jogszabály szerint - kibocsátott jelzáloglevelet,

c) az alárendelt kölcsöntõkét,

d) a kiegészítõ alárendelt kölcsöntõkét,

e) szövetkezeti hitelintézetnél a szövetkezeti tagi hozzájárulást."

11. A Hpt. 2. számú melléklet IV. fejezetének 5. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"5. Közös betét: az olyan betét, amelynek több tulajdonosa, illetõleg kedvezményezettje van (több személy nevére szól). A betétbiztosítás szempontjából közös betétnek minõsülnek a társasházak, lakásszövetkezetek, iskolaszövetkezetek, az építõközösségek betétei is azzal, hogy a kártalanítás összegét hozzá kell számítani a közösséget alkotó természetes személyek egyéb betéteire fizetendõ kártalanítás összegéhez."

12. A Hpt. 2. számú melléklet IV. fejezetének 6. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"6. Kártalanításra jogosult személy: A betétes. Kivételt képeznek azok a betétek, amelyek szerzõdéses feltételei ettõl eltérõ megállapodást tartalmaznak. Nem minõsül kártalanításra jogosult személynek az a személy, aki a betét tulajdonosának rendelkezése alapján rendelkezik a betét fölött a betét befagyása pillanatában, de egyébként sem tulajdonosa, sem kedvezményezettje a betétnek."

A Hpt. 4. számú mellékletének 1. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"1. A közvetett tulajdon arányának megállapításához a közvetett tulajdonnal rendelkezõnek a köztes vállalkozásban (2. számú melléklet III/12. pont) fennálló szavazati jogát vagy tulajdoni hányadát meg kell szorozni a köztes vállalkozásnak a vállalkozásban fennálló szavazati vagy tulajdoni hányada közül azzal, amelyik a nagyobb. Ha a köztes vállalkozásban fennálló szavazati vagy tulajdoni hányad az ötven százalékot meghaladja, akkor azt egy egészként kell figyelembe venni."

"5. számú melléklet az 1996. évi CXII. törvényhez

1. A hitelintézet szavatoló tõkéje alapvetõ, járulékos és kiegészítõ tõkébõl áll.

2. Az alapvetõ tõke a 3-4. pontban meghatározott pozitív és negatív összetevõk 5-7. pontban foglaltak figyelembe vételével számított összege.

3. Az alapvetõ tõke pozitív összetevõi a számviteli kimutatások alapján:

a) jegyzett tõke,

b) tõketartalék,

c) lekötött tartalékból a fel nem osztható szövetkezeti vagyonrész,

d) általános tartalék,

e) általános kockázati céltartalék a korrigált mérlegfõösszeg 1,25 %-áig,

f) eredménytartalék, ha pozitív,

g) könyvvizsgáló által hitelesített mérleg szerinti eredmény, ha pozitív.

4. Az alapvetõ tõke negatív összetevõi a számviteli kimutatások alapján:

a) jegyzett tõke be nem fizetett része,

b) immateriális javak, a lekötött tartalék meghatározásánál figyelembe vettek kivételével,

c) osztalék-elsõbbségi, a nyereséges évben az elmúlt év(ek) elmaradt hozamkifizetésére is feljogosító, jegyzett és befizetett részvények,

d) eredménytartalék, ha negatív,

e) könyvvizsgáló által hitelesített mérleg szerinti eredmény, ha negatív, illetve évközi szavatoló tõke számítás esetén az évközi negatív eredmény,

f) kockázati céltartalék - ide nem értve az általános kockázati céltartalékot - és az értékvesztés hiánya, azaz a mérlegen kívüli kötelezettségek és az eszközök helytelen értékelése miatt el nem számolt kockázati céltartalék, illetve értékvesztés összege (ideértve a könyvvizsgáló vagy a Felügyelet vizsgálata során feltárt céltartalék hiányt, illetve az el nem számolt értékvesztést is).

5. Ha a hitelintézet a jegyzett tõke emelésérõl dönt, a megemelt összegû jegyzett tõke a tõkeemelés összegének befizetését igazoló dokumentumok Felügyeletnek történõ bemutatásától kezdõdõen számítható be a szavatoló tõkébe.

6. Ha a hitelintézet a jegyzett tõke leszállításáról dönt, a hitelintézetnek a szavatoló tõke számítása során a jegyzett tõkét a leszállított értéken kell figyelembe venni.

7. A szavatoló tõke számítása során az általános kockázati céltartalék a mindenkori társasági adó mértékével csökkentett összegben vehetõ figyelembe.

8. A járulékos tõke pozitív összetevõi a számviteli kimutatások alapján:

a) osztalék-elsõbbségi, a nyereséges évben az elmúlt év(ek) elmaradt hozamkifizetésére is feljogosító, jegyzett és befizetett részvények,

b) értékelési tartalék,

c) alárendelt kölcsöntõke.

9. A járulékos tõke negatív összetevõje:

az alárendelt kölcsöntõke figyelembe nem vehetõ része.

10. A törvény alkalmazásában alárendelt kölcsöntõkének minõsül minden olyan kölcsön, amely kielégíti az alábbi feltételeket:

a) ténylegesen rendelkezésre áll, és az igénybe vevõ hitelintézet számára azonnal, jogvita vagy sortartási kötelezettség nélkül hozzáférhetõ, továbbá az igénybe vevõ hitelintézet mérlegében szerepel,

b) az alárendelt kölcsöntõke nyújtására vonatkozó szerzõdés tartalmazza a kölcsönt nyújtó fél egyetértését arra vonatkozóan, hogy az általa nyújtott kölcsön bevonható a hitelintézet adósságának rendezésébe és a kölcsönt nyújtó követelése a törlesztések sorrendjében a részvényesek elõtti legutolsó helyen áll,

c) a kölcsön, - ideértve a hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírt is - eredeti futamideje öt évet meghaladó lejáratú, és legkevesebb öt év múlva fizetendõ vissza, illetve, ha a lejárat nincs meghatározva, a kölcsön csak a szerzõdésben rögzített, a felmondástól számított, legkevesebb öt év múlva fizethetõ vissza, kivéve, ha a Felügyelet engedélyezi a korábbi visszafizetést,

d) a kölcsön-, illetve az értékpapír adás-vételi szerzõdés semminemû olyan feltételt nem tartalmaz, amely a kapcsolódó kamat- és járulékfizetést megnöveli, kivéve mozgó kamatozás esetén a referencia kamat emelkedésébõl adódó kamatnövekedést,

e) tõketörlesztés az eredeti lejárat vagy a szerzõdésben kikötött felmondási idõ elõtt nem lehetséges, kivéve, ha azt a Felügyelet engedélyezi,

f) az alárendelt kölcsöntõkével kapcsolatosan kizárt a kölcsöntõkét nyújtó bármiféle beszámítási joga a kölcsönfelvevõvel szemben.

11. Az alárendelt kölcsöntõke összegének a szavatoló tõkébe történõ beszámítását legalább a visszafizetési idõpontot megelõzõ öt év során - fokozatosan, évente egyenlõ arányban - csökkenteni kell.

12. A részvénnyé átváltoztatható kötvény akkor számítható be a járulékos tõkébe, ha kielégíti az alárendelt kölcsöntõkére vonatkozó feltételeket. Egyéb esetben a részvénnyé átváltoztatható kötvény nem minõsül szavatoló tõkeelemnek.

13. A járulékos tõke szavatoló tõkébe történõ beszámíthatóságánál az alábbi korlátozásokat kell érvényesíteni:

a) a figyelembe vehetõ járulékos tõke összege nem haladhatja meg az alapvetõ tõke összegének 100%-át,

b) a járulékos tõkeként figyelembe vehetõ alárendelt kölcsöntõke aránya nem haladhatja meg az alapvetõ tõke 50%-át.

14. A 13. pont szerinti korlátozások figyelembe vételével meghatározott szavatoló tõke alapvetõ és járulékos tõkerészek összegébõl le kell vonni:

a) a más pénzügyi intézményben, befektetési vállalkozásban valamint biztosítóintézetben lévõ részesedések könyv szerinti értékét - ha a felsoroltaknál a hitelintézet befolyásoló részesedéssel rendelkezik -, valamint az elõzõekben felsorolt vállalkozások részére nyújtott alárendelt kölcsöntõke könyv szerinti értékét,

b) a befolyásoló részesedésnek nem minõsülõ, más pénzügyi intézményben, befektetési vállalkozásban valamint biztosítóintézetben lévõ részesedések könyv szerinti értékének, valamint az elõzõekben felsorolt vállalkozások részére nyújtott alárendelt kölcsöntõke könyv szerinti értékének együttes összegébõl az 1-13. pontok figyelembevételével számított szavatoló tõke tíz százalékát meghaladó részt.

A levonások során érvényesíteni kell a 13. pontban meghatározott korlátozásokat.

15. A 14. pontban foglalt levonásokat követõen fennmaradó szavatoló tõke alapvetõ és járulékos tõkerészei képezik a 79-85. §-ban meghatározott, a szavatoló tõke nagyságához kötött korlátozások alapját.

16. A 14. pontban foglalt levonásokat követõen fennmaradó szavatoló tõke alapvetõ és járulékos tõkerészeibõl le kell vonni:

a) a 79. és 83. § szerinti limittúllépések összegét,

b) a külön jogszabály alapján meghatározott országkockázat tõkekövetelményét.

A levonások során érvényesíteni kell a 13. pontban meghatározott korlátozásokat.

17. A fizetõképességi mutató (szolvencia ráta) számlálóját a 16. pontban foglalt levonásokat követõen fennmaradó szavatoló tõke képezi.

18. A kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók és kockázatvállalások, valamint a teljes tevékenységre számított devizaárfolyam- és árukockázat tõkekövetelményének fedezetére az alapvetõ és járulékos tõke mellett kiegészítõ tõke is felhasználható. Alapvetõ és járulékos tõkerészként a 16. pontban foglalt levonások és a külön rendeletben meghatározott korrigált mérlegfõösszeg nyolc százaléka, illetõleg felügyeleti határozatban elõírt magasabb fizetõképességi mutató (szolvencia ráta) korrigált mérlegfõösszeggel szorzott értékének tõkébõl történõ elkülönítése után fennmaradó összeg vehetõ figyelembe. A kiegészítõ tõkét a kiegészítõ alárendelt kölcsöntõke és a járulékos tõkének a 13. pontokban meghatározott korlátozások miatt fel nem használható része alkotja.

19. A törvény alkalmazásában kiegészítõ alárendelt kölcsöntõkének minõsül minden olyan alárendelt kölcsön, amely kielégíti a következõ feltételeket:

a) megfelel a 10. pont a), b), d), e) és f) alpontjában rögzített feltételeknek,

b) eredeti futamideje legalább két év,

c) a vonatkozó szerzõdés tartalmazza, hogy a lejáratkor vagy azt követõen kizárólag akkor fizethetõ vissza, ha a kereskedési könyvet vezetõ intézmény megfelel a rá vonatkozó tõkekövetelményeknek.

20. A kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók és kockázatvállalások, valamint a teljes tevékenységre számított devizaárfolyam- és árukockázat tõkekövetelményének fedezetére szolgáló szavatoló tõkében a kiegészítõ alárendelt kölcsöntõke és a járulékos tõkeelemek csak olyan mértékben vehetõk figyelembe, hogy azok együttes összege ne haladja meg az ugyanezen kockázatok fedezetére figyelembe vett alapvetõ tõkeelemek összegének kétszáz százalékát."

"6. számú melléklet az 1996. évi CXII. törvényhez

1. Az Európai Parlament és a Tanács 2000. március 20-án kelt 2000/12/EK irányelve a hitelintézeti tevékenység megkezdésérõl és gyakorlásáról;

2. A Tanács 1991. június 10-én kelt 91/308/EGK irányelve a pénzügyi rendszer pénzmosás céljára való felhasználásának megelõzésérõl;

3. Az Európai Parlament és a Tanács 1994. május 30-án kelt 94/19/EGK irányelve a betétbiztosító rendszerekrõl;

4. A Tanács 1993. március 15-én kelt 93/6/EGK irányelve a befektetési vállalatok és hitelintézetek tõkemegfelelésérõl;

5. A Tanács 1986. december 18-án kelt 86/635/EGK irányelve a bankok és más pénzintézetek éves beszámolójáról és összevont beszámolójáról;

6. A Tanács 87/102/EGK irányelve a tagállamok fogyasztói hitelre vonatkozó jogszabályai és közigazgatási rendelkezései közelítésérõl, illetve az ezt módosító 90/88/EGK irányelve, valamint a Tanács 98/7/EK irányelve.

7. Az Európai Parlament és a Tanács 1995. július 18-án kelt 95/26/EK irányelve a 77/780/EGK és a 89/646/EGK, a hitelintézetekre vonatkozó irányelve, a Tanács 93/22/EGK irányelve az értékpapírok területén érvényesülõ befektetési szolgáltatásokról és az átruházható értékpapírokba kollektív alapon befektetõ vállalkozásokra vonatkozó 85/611/EGK irányelv módosításáról, a prudenciális felügyelet megerõsítése érdekében."

A Tpt. 1. számú melléklete a következõ 15. ponttal egészül ki:

"15. Ctv.: 1997. évi CXLV. törvény a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról."

A Tpt. 3. számú melléklete a következõ IV. fejezettel egészül ki:

"Az értékpapír-sorozatok tõzsdei bevezetése esetén a tájékoztató tartalmazza

1. a bevezetésben közremûködõ befektetési szolgáltató nevét, székhelyét;

2. a tõzsdei bevezetést kezdeményezõ közgyûlési (vagy igazgatósági) döntésrõl szóló határozat számát és idõpontját;

3. a kibocsátó nyilatkozatát, hogy ellene a tõzsdei bevezetési kérelem Felügyelet részére történõ benyújtásakor csõdeljárás, felszámolási eljárás vagy végelszámolás nincs folyamatban, valamint a bevezetés kérelmezését megelõzõ két évben - két évnél rövidebb mûködés esetén a kibocsátó tevékenységének megkezdése óta - fizetési kötelezettségeinek eleget tett, nincs köztartozása és nemfizetés miatt ezen idõszak alatt jogerõs bírósági határozattal nem marasztalták el;

4. amennyiben a bevezetésben közremûködõ befektetési szolgáltató személye eltér a forgalomba hozatal során közremûködõ forgalmazó személyétõl, úgy annak nyilatkozatát arról, hogy egyetemleges felelõsséget vállal a kibocsátóval azért, hogy a tájékoztató a valóságnak megfelelõ adatokat és állításokat tartalmaz, illetve tudomásuk szerint nem kerültek elhallgatásra olyan tények és információk, amelyek a kibocsátó és a bevezetés tárgyát képezõ értékpapír-sorozat helyzetének megítélése szempontjából jelentõséggel bírnak;

5. a kibocsátó nyilatkozatát arról, hogy a bevezetendõ értékpapír forgalomképes, illetve nincs tudomása olyan szerzõdésrõl vagy megállapodásról, amely az értékpapír-sorozat szabad forgalmazhatóságát korlátozza;

6. a kibocsátóra vonatkozó legújabb gazdasági, jogi és pénzügyi adatokat, amennyiben a nyilvános forgalomba hozatali eljárás lezárásától a bevezetési kérelem benyújtásáig eltelt idõtartam a hat hónapot meghaladja;

7. az értékpapír nyilvános forgalomba hozatalától a bevezetési kérelem benyújtásáig eltelt idõszak tõzsdén kívüli forgalmazási adatait (értékesített mennyiség, átlagárfolyam, az idõszakban elért minimális és maximális árfolyam megjelölésével), amennyiben az eltelt idõszak meghaladja a hat hónapot;

8. a bevezetési kérelem idõpontját megelõzõen benyújtott utolsó kibocsátói gyorsjelentéshez készített (utólagosan csatolt) könyvvizsgálói jelentést;

9. részvény-sorozat bevezetésére vonatkozó engedélyeztetési eljárás esetén a kérelem benyújtása idõpontjában a bevezetni kívánt részvény-sorozat öt százalék feletti tulajdonosainak megnevezését és szavazati arányaik megoszlását;

10. minden egyéb olyan adatot és nyilatkozatot, amelyet a bevezetési kérelem benyújtása idõpontjában hatályos egyéb jogszabályok, illetve a Felügyelet által elfogadott tõzsdei szabályzatok elõírnak.

A nemzetközi pénzügyi intézmény értékpapírjának magyar tõzsdére való bevezetésének elõzetes engedélyezésekor a tájékoztató megjelölés helyett a 7. számú mellékletben szereplõ ismertetõt kell érteni."

A Tpt. 4. számú melléklete a következõ f) ponttal egészül ki:

"f) Az értékpapír-sorozatok tõzsdei bevezetése esetén a tájékoztató tartalmazza

1. a bevezetésben közremûködõ befektetési szolgáltató nevét, székhelyét;

2. a tõzsdei bevezetést kezdeményezõ közgyûlési (vagy igazgatósági) döntésrõl szóló határozat számát és idõpontját;

3. a kibocsátó nyilatkozatát, hogy ellene a tõzsdei bevezetési kérelem Felügyelet részére történõ benyújtásakor csõdeljárás, felszámolási eljárás vagy végelszámolás nincs folyamatban, valamint a bevezetés kérelmezését megelõzõ két évben - két évnél rövidebb mûködés esetén a kibocsátó tevékenységének megkezdése óta - fizetési kötelezettségeinek eleget tett, nincs köztartozása és nemfizetés miatt ezen idõszak alatt jogerõs bírósági határozattal nem marasztalták el;

4. amennyiben a bevezetésben közremûködõ befektetési szolgáltató személye eltér a forgalomba hozatal során közremûködõ forgalmazó személyétõl, úgy annak nyilatkozatát arról, hogy egyetemleges felelõsséget vállal a kibocsátóval azért, hogy a tájékoztató a valóságnak megfelelõ adatokat és állításokat tartalmaz, illetve tudomásuk szerint nem kerültek elhallgatásra olyan tények és információk, amelyek a kibocsátó és a bevezetés tárgyát képezõ értékpapír-sorozat helyzetének megítélése szempontjából jelentõséggel bírnak;

5. a kibocsátó nyilatkozatát arról, hogy a bevezetendõ értékpapír forgalomképes, illetve nincs tudomása olyan szerzõdésrõl vagy megállapodásról, amely az értékpapír-sorozat szabad forgalmazhatóságát korlátozza;

6. a kibocsátóra vonatkozó legújabb gazdasági, jogi és pénzügyi adatokat, amennyiben a nyilvános forgalomba hozatali eljárás lezárásától a bevezetés kérelem benyújtásáig eltelt idõtartam a hat hónapot meghaladja;

7. az értékpapír nyilvános forgalomba hozatalától a bevezetési kérelem benyújtásáig eltelt idõszak tõzsdén kívüli forgalmazási adatait (értékesített mennyiség, átlagárfolyam, az idõszakban elért minimális és maximális árfolyam megjelölésével), amennyiben az eltelt idõszak meghaladja a hat hónapot;

8. a bevezetési kérelem idõpontját megelõzõen benyújtott utolsó kibocsátói gyorsjelentéshez készített (utólagosan csatolt) könyvvizsgálói jelentést;

9. részvény-sorozat bevezetésére vonatkozó engedélyeztetési eljárás esetén a kérelem benyújtása idõpontjában a bevezetni kívánt részvény-sorozat öt százalék feletti tulajdonosainak megnevezését és szavazati arányaik megoszlását;

10. minden egyéb olyan adatot és nyilatkozatot, amelyet a bevezetési kérelem benyújtása idõpontjában hatályos egyéb jogszabályok, illetve a Felügyelet által elfogadott tõzsdei szabályzatok elõírnak.

A nemzetközi pénzügyi intézmény értékpapírjának magyar tõzsdére való bevezetésének elõzetes engedélyezésekor a tájékoztató megjelölés helyett a 7. számú mellékletben szereplõ ismertetõt kell érteni."

A Tpt. 5. számú melléklet III. része a) pontjának bevezetõ szövegrésze helyébe a következõ rendelkezés lép:

"a) A kibocsátó tárgy üzleti évi gazdálkodásának elemzésekkel alátámasztott, az átfogó értékelést lehetõvé tevõ leírása, melynek legalább az üzleti évet megelõzõ évvel történõ összehasonlító elemzésére kell kiterjednie.

Az üzleti elemzésben legalább a következõkre kell kitérni:"

1. A Tpt. 6. számú melléklete I. részének 15. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"15. peres eljárás megindítása és lezárása a kibocsátó által vagy a kibocsátó ellen vagy az adóhatóság által lefolytatott eljárás, hatóság által kiszabott pénzbírság összege, akkor, ha a eljárás során meghozott érdemi határozatban kötelezettségként megállapított összeg az alaptõke tíz százalékát meghaladja,"

2. A Tpt. 6. számú melléklete I. részének 22. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"22. a kibocsátónak saját kibocsátású értékpapírjaira vonatkozó vételi vagy eladási opciója, megbízása, valamint annak teljesülése (dátum, mennyiség, árfolyam, befektetési szolgáltató neve),"

1. A Tpt. 10. számú melléklete 1. pontjának i) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"i) a könyvvizsgáló igazolását arra vonatkozóan, hogy a szolgáltató informatikai rendszere alkalmas a 92. § (4) bekezdésében meghatározott követelmények teljesítésére;"

2. A Tpt. 10. számú melléklete 4. pontjának helyébe a következõ rendelkezés lép:

"4. Hitelintézet kérelme esetén az 1. pontban foglaltakon túl mellékelni kell a 2. pont e) alpontjában meghatározott leírást és a 2. pont j)-k) alpontjában meghatározott nyilatkozatokat."

A Tpt. 12. számú mellékletének 2. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"2. A 135. §-ban meghatározott kivétellel a portfolió-kezelési tevékenység és a portfolió-kezelési tevékenységet végzõ egyéb tevékenységei szétválasztásának szabályai."

1. A Tpt. 15. számú mellékletének címe helyébe a következõ cím lép:

"A portfolió-kezelési, befektetési alapkezelési, önkéntes kölcsönös biztosító és magánnyugdíjpénztári vagyonkezelési tevékenységet végzõ által a kezelt portfoliókon elért teljesítmény, illetve hozam számításának, bemutatásának illetve közzétételének szabályai, elvei"

2. A Tpt. 15. számú melléklet bevezetõ szövegrészének 2. mondata helyébe a következõ rendelkezés lép:

"A teljesítményszámítási, bemutatási és közzétételi szabályok célja, hogy a befektetõk biztosak lehessenek abban, hogy a teljesítményrõl szóló információk teljesek és helyesek. Ezen elõírások betartása illetve a hozamszámítási módszerek egységessége azt szolgálja, hogy az egyes portfoliók - ideértve a befektetési alapokat és az önkéntes kölcsönös biztosító és magánnyugdíjpénztári vagyonokat is - teljesítményét minél inkább összehasonlíthatóvá tegye."

3. A Tpt. 15. számú mellékletének 6. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"6. A pénzbõl és pénzjellegû eszközökbõl származó hozamokat bele kell foglalni a teljes hozam számításába."

4. A Tpt. 15. számú mellékletének 8. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"8. A portfolió hozamának számításakor - jogszabály eltérõ rendelkezésének hiányában - havi tõkesúlyozott vagy napi idõsúlyozott hozamszámítást kell alkalmazni."

5. A Tpt. 15. számú mellékletének 18. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"18. Amennyiben a portfolióhoz, annak befektetési politikájában referenciaindexet is rendeltek, ezen referenciaindex hozamát ugyanarra (ugyanazokra) az idõszakra (idõszakokra) és ugyanolyan hozamszámítási módszert alkalmazva kell bemutatni, amelyekre a portfolió hozama bemutatásra kerül."

6. A Tpt. 15. számú mellékletének 19. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"19. A befektetési alapkezelési és portfolió-kezelési tevékenységet végzõ teljesítményeinek bemutatásakor a hozamadatokat lehetõleg öt évre visszamenõen, illetve tevékenysége megkezdésétõl - a naptári éveknek megfelelõ bontásban - kell bemutatni."

1. A Tpt. 16. számú melléklete I. részének 6. pontja a következõ g) ponttal egészül ki:

"g) az ingatlanalap portfoliójában lévõ ingatlanok megterhelésének lehetõsége és szabályai."

2. A Tpt. 16. számú melléklete I. részének 19. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"19. A befektetési alap tulajdonában lévõ befektetési eszközök kölcsönzésének, az eszközök terhelhetõségének szabályai;"

A Tpt. 18. számú mellékletének 7. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"7. Az alap befektetési politikájával kapcsolatos kockázatok bemutatása;"

1. A Tpt. 20. számú melléklet táblázata b) sorának elsõ oszlopába a következõ rendelkezés lép:

"b egyéb tõzsdei értékpapírok, a 275.§ b) pontja szerinti értékpapírok, nyilvános nyíltvégû kollektív befektetési értékpapírok"

2. A Tpt. 20. számú melléklet táblázata f) sorának elsõ oszlopába a következõ rendelkezés lép:

"f) kollektív befektetési értékpapírok, kivéve a nyilvános nyíltvégû kollektív befektetési értékpapírokat"

1. A Tpt. 21. számú mellékletének 5. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"5. a tárgyidõszak elején forgalomban lévõ, a tárgyidõszakban eladott, a tárgyidõszakban visszaváltott, a tárgyidõszak végén forgalomban lévõ befektetési jegyek száma, a portfolió összesített nettó eszközértéke és az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközérték;"

2. A Tpt. 21. számú melléklet 12. pontjának a) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

"a) az alapnak az adott naptári évben számolt utolsó összesített nettó eszközértéke és az egy jegyre jutó nettó eszközértéke az utolsó három év végére vonatkozóan, ide nem értve a tárgyidõszakot,"

"22. számú melléklet a 2001. évi CXX. törvényhez

Tevékenységi engedély iránti kérelemhez az alábbi okiratokat kell mellékelni:

a) a folytatni kívánt tevékenységek megjelölését,

b) az üzletszabályzat és a iratkezelési szabályzat, belsõ ellenõrzési szabályzat, ügyviteli szabályzat tervezetét,

c) a kérelmezõ döntési, irányítási rendszerét is tartalmazó szervezeti és mûködési szabályzatot,

d) a személyi feltételek igazolásához szükséges dokumentumokat,

e) e törvényben és külön jogszabályban meghatározott tárgyi, technikai feltételek részletes leírását,

f) a könyvvizsgáló igazolását arra vonatkozólag, hogy a szolgáltató informatikai rendszere alkalmas a 92. § (4) bekezdésében meghatározott követelmények teljesítésére,

g) a számviteli politika, számviteli rend bemutatását,

h) az üzleti nyilvántartásra vonatkozó szabályzat tervezetét,

i) a külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének igazolását,

j) az alapszabályt (alapító okiratot), illetve annak módosításait,

k) a jegyzett tõke befizetésének igazolását, nem újonnan alakuló társaságok esetén a saját tõke meglétét, (30 napnál nem régebbi auditált mérlegbeszámoló benyújtásával),

l) ügynöki tevékenység végzése esetén az ügynök és a megbízó között létrejött szerzõdés tervezetét,

m) fióktelep formájában mûködõ szolgáltató esetében a külföldi hatóság által kiállított nyilatkozatot a tekintetben, hogy a tevékenység folytatásához szükséges engedéllyel rendelkezik,

n) fióktelep formájában mûködõ szolgáltató esetében a döntési, irányítási jogkör bemutatását."

"23. számú melléklet a 2001. évi CXX. törvényhez

Az információs összeállításnak legalább a következõ adatokat kell tartalmaznia:

I.

A kibocsátó megnevezése, a forgalmazó neve, a jegyzési, eladási idõszak nyitó- és zárónapja, az információs összeállításra és az ajánlattételre vonatkozó kötelezettségvállalások (a 15. (1) és (2) bekezdése szerinti teljességi és felelõsségvállalói nyilatkozat), nyilatkozat arra vonatkozóan, hogy ezen melléklet I. d) pontjában felsorolt dokumentumok teljes terjedelmükben a kibocsátó székhelyén megtekinthetõk, továbbá, hogy a befektetõ jogosult kérni az információs összeállítás további adatokkal történõ kiegészítését (illetve ennek módjának ismertetése). Külön ki kell emelni a forgalomba hozatal zártkörûségének tényét.

1. cégneve,

2. székhelye, telephelye,

3. az alapítás, a cégbejegyzés dátuma és helye, a cégjegyzék száma,

4. a jegyzett és a befizetett alaptõke,

5. a mûködési idõtartam,

6. az üzleti év,

7. a hirdetmények közzétételének helye,

8. a tevékenységi kör a TEÁOR szám megjelölésével, engedélyhez kötött tevékenység esetén nyilatkozat az engedély meglétérõl és tartalmáról,

9. a kibocsátó által korábban forgalomba hozott és még forgalomban levõ értékpapír típusa és fajtája, a forgalomba hozatal idõpontja és eredménye, a forgalomban levõ értékpapír piaci helyzetének, árfolyam alakulásának bemutatása,

10. a részvényesek száma, összetétele,

11. a társaság olyan részvénykönyvbe bejegyzett tulajdonosainak felsorolása, akik részesedése egyenként az alaptõke öt százalékát meghaladja, a tulajdoni hányad megjelölésével részvényfajtánként,

12. a kibocsátó korábban kibocsátott értékpapírjának tíz százalékot elérõ vagy meghaladó tulajdoni részesedéssel rendelkezõ, a részvénykönyvbe bejegyzett tulajdonosának megnevezése,

13. a kibocsátó szervezeti felépítése,

14. az alkalmazotti létszám,

15. a vezetõ állású személyek személyi és szakmai adatai, így különösen az iskolai végzettség, szakképzettség, szakmai gyakorlat, más gazdasági társaságnál betöltött vezetõ pozíció megléte esetén ennek feltüntetése, a vezetõ állású személyek értékpapír-tulajdona a kibocsátó által kibocsátott értékpapírokból,

16. az osztalékra való jogosultság, elsõbbségi jog, likvidációs szabály érvényesülése, a szavazati jogok ismertetése, a részvények átalakíthatóságával összefüggõ szabályok, eladási és vételi opció, elõvásárlási jog, illetve a forgalomképesség egyéb korlátai,

17. dolgozói részvények esetén azok kibocsátási, vásárlási és visszavásárlási feltételei.

1. a kibocsátó történetének rövid áttekintése, az üzleti tevékenység fejlõdésének bemutatása a forgalomba hozatalt megelõzõ három üzleti évre vonatkozóan,

2. fõbb gazdasági, üzleti tevékenység, szolgáltatás bemutatása, mûködési terület,

3. fõbb gazdasági mutatók (jövedelmezõség, hatékonyság, likviditás, stb.),

4. az ágazat piaci helyzete, piaci pozíciók, a versenytársak bemutatása.

Az információs összeállításhoz mellékelni kell a számvitelre vonatkozó jogszabályok alapján elkészített, az utolsó három évre vonatkozó éves beszámolót (mérleget, eredménykimutatást, kiegészítõ mellékletet és a független könyvvizsgálói jelentést), az utolsó évre vonatkozó üzleti jelentést, az utolsó évre vonatkozó konszolidált éves beszámolót. Átalakulással létrejött szervezet esetén - ha az átalakulás egy éven belül történt - az átalakulási vagyonmérleget is csatolni kell.

Az információs összeállításnak tartalmaznia kell a kibocsátó számviteli politikájának ismertetését.

Az információs összeállításnak - amennyiben az utolsó mérlegkészítés óta legalább 6 hónap eltelt - tartalmaznia kell a rendelkezésre álló legújabb pénzügyi információkat. E legújabb pénzügyi információknak a számvitelre vonatkozó jogszabály alapján összeállított mérleg adataival összehasonlíthatónak kell lenni.

A kibocsátó által vagy a kibocsátó ellen kezdeményezett folyamatban levõ peres eljárások felsorolását, ha a perérték az alaptõke tíz százalékát meghaladja.

1. a forgalomba hozatal alapjául szolgáló döntés száma, tartalma, idõpontja,

2. a jegyzési garanciát vállalók megnevezése, címe, a lejegyzésre vállalt összeg feltüntetése,

3. a forgalomba hozatalban közremûködõ befektetési vállalkozás megnevezése és címe,

4. a forgalomba hozatal összege, a forgalomba hozatallal megszerezni tervezett tõke felhasználási célja,

5. az értékpapírok neve, sorozat- és sorszáma, fajtája, típusa, futamideje, elõállítása és címletezése, nyilvántartása (letétbe helyezés), az értékpapír kódja,

6. az értékpapírok száma, névértéke, forgalomba hozatali árfolyama, az árfolyam-meghatározás módszere, a forgalomba hozatal jellege,

7. a kötvény kamatozása, a tervezett kamat (diszkont) mértéke, meghatározásának módja, továbbá ha a kötvény kibocsátója fenntartja magának a jogot, hogy a kötvény futamideje alatt a kamatot megváltoztassa, a kamatváltozás szabályai, közzétételének módja,

8. a forgalomba hozatal dátuma, kamatidõszak, kamatmeghatározás idõpontja, a kamatfizetés idõpontja és rendje, a tõketörlesztés idõpontja, a kifizetõ helyek megnevezése és címe,

9. a vásárlásra jogosultak köre,

10. a jegyzés, illetve eladás kezdõ- és zárónapja, helye és ideje,

11. a befizetés módja, a befizetésre nyitva álló bankszámla száma,

12. a túl- és aluljegyzés esetén követendõ eljárás, az allokáció leírása,

13. az értékpapírhoz kapcsolódó jogok bemutatása, különösen: elõvásárlási jog, lejárat elõtti visszaváltási és visszavásárlási jog, az átruházás korlátozása, a kötvénytulajdonosok nyilvántartása, értesítések,

14. a forgalomba hozatal költségei,

15. az értékpapírhoz fûzõdõ egyéb feltételek, irányadó jog,

16. a kötelezettség teljesítésének pénzügyi biztosítékai,

17. a 7. § (2) bekezdésében meghatározott okirat szövegének tervezete,

18. a befektetõk tájékoztatásának szabályai.

II.

Ha a kibocsátóval vagy jogelõdjével szemben a forgalomba hozatalt megelõzõ három naptári évben csõdeljárást folytattak le vagy felszámolási eljárást rendeltek el, az információs összeállításnak tartalmaznia kell az erre vonatkozó adatokat is.

Ha az értékpapírban foglalt kötelezettségek teljesítésére valamely személy garanciát vállal, az információs összeállításnak tartalmaznia kell a garanciavállalóra vonatkozó, az I. rész b)-e) pontjaiban, valamint az ezen rész 1. pontjában meghatározott adatokat is.

Az információs összeállításban a figyelem felhívására alkalmas módon, külön ki kell emelni a kibocsátó üzleti tevékenységének esetleges kiemelkedõ kockázati tényezõit."

"24. számú melléklet a 2001. évi CXX. törvényhez

A helyi önkormányzatok által készített információs összeállításnak legalább a következõ adatokat kell tartalmaznia:

A kibocsátó megnevezése, a forgalmazó neve, a jegyzési, eladási idõszak nyitó- és zárónapja, az információs összeállításra és az ajánlattételre vonatkozó kötelezettségvállalások (a 15. (1) és (2) bekezdése szerinti teljességi és felelõsségvállalói nyilatkozat), nyilatkozat arra vonatkozóan, hogy ezen melléklet I. d) pontjában felsorolt dokumentumok teljes terjedelmükben a kibocsátó székhelyén megtekinthetõk, továbbá, hogy a befektetõ jogosult kérni az információs összeállítás további adatokkal történõ kiegészítését (illetve ennek módjának ismertetése). Külön ki kell emelni a forgalomba hozatal zártkörûségének tényét.

1. neve,

2. székhelye,

3. a hirdetmények közzétételi helyei,

4. a forgalomba hozandó értékpapír típusa és fajtája,

5. az önkormányzat által korábban kibocsátott, de még forgalomban levõ értékpapír típusa, fajtája, fõbb adatai, a forgalomba hozatalok felsorolása és eredménye, a forgalomba hozatalokhoz kapcsolódó, az önkormányzatot terhelõ kötelezettségek, a forgalomban levõ értékpapír piaci helyzetének, árfolyam alakulásának bemutatása,

6. az önkormányzat szervezeti felépítése,

7. az alkalmazotti létszám,

8.a választott (polgármester, alpolgármester, tanácsnok, bizottsági elnök) és a hivatali vezetõ tisztségviselõk (jegyzõ, aljegyzõ, pénzügyi vezetõ, a forgalomba hozatal céljához közvetlenül kapcsolódó terület felelõs vezetõje) személyi és szakmai adatai, így különösen az iskolai végzettség, szakképzettség, szakmai gyakorlat stb.

(legalább a kibocsátást megelõzõ három év adataira ki kell terjednie)

1. az önkormányzat rövid történeti áttekintése,

2. földrajzi határok, terület méretei,

3. területrendezési tervben szereplõ lakó, ipari, közületi, mezõgazdasági stb. területek,

4. kötelezõ és önként vállalt önkormányzati feladatok,

5. a forgalomba hozatal céljához kapcsolódó normatív támogatások alakulása, a forgalomba hozatal idõpontjában aktuális feladatok állami és helyi forrásai,

6. az önkormányzat területén élõ népesség száma, az egy fõre jutó átlagkereset, életkori, iskolázottsági és képzettségi adatok,

7. jelentõsebb vállalkozások az önkormányzat területén,

8. munkanélküliség alakulása,

9. kivetett helyi adók (idegenforgalmi, kommunális, telek, építmény, iparûzési),

10. központi adókból származó bevételek,

11. költségvetési tájékoztatás: az érvényes költségvetés összefoglalója, kilátásai,

12. a tényleges bevételek és kiadások felsorolása,

13. ha a kötvény törlesztését és kamatát egy kizárólagos kijelölt forrás fedezi, akkor az adott forrás (díjak, adók, egyéb) jellemzõi, mértékei,

14. az adósságszolgálati forrásokra vonatkozó esetleges korlátozások,

15. az adósságszolgálatot esetleg korlátozó jogi körülmények,

16. jelenlegi adósság és egyéb dologi tartozások, határidõn túli tartozások,

17. lejárt követelések,

18. jelentõs peres ügyek.

Az információs összeállításhoz mellékelni kell a kibocsátóra vonatkozó számviteli jogszabályok szerint elkészített, a kibocsátást megelõzõ három évre vonatkozó éves költségvetési beszámolót.

Amennyiben az utolsó mérlegkészítés óta legalább 6 hónap eltelt, az információs összeállításnak tartalmaznia kell a rendelkezésre álló legújabb pénzügyi információkat. Ezen legújabb pénzügyi információknak a számvitelre vonatkozó jogszabály alapján összeállított mérleg adataival összehasonlíthatónak kell lennie.

1. a forgalomba hozatal alapjául szolgáló döntés száma, tartalma, idõpontja,

2. a jegyzési garanciát vállalók megnevezése, címe, a lejegyzésre vállalt összeg feltüntetése,

3. a forgalomba hozatalban közremûködõ befektetési vállalkozás megnevezése és címe,

4. a forgalomba hozatal összege, a forgalomba hozatallal megszerezni tervezett tõke felhasználási célja,

5. az értékpapírok neve, sorozat- és sorszáma, fajtája, típusa, futamideje, elõállítása és címletezése, nyilvántartása (letétbe helyezés), az értékpapír kódja,

6. az értékpapírok száma, névértéke, forgalomba hozatali árfolyama, az árfolyam-meghatározás módszere, a forgalomba hozatal jellege,

7. a kötvény kamatozása, a tervezett kamat (diszkont) mértéke, meghatározásának módja, továbbá ha a kötvény kibocsátója fenntartja magának a jogot, hogy a kötvény futamideje alatt a kamatot megváltoztassa, a kamatváltozás szabályai, közzétételének módja,

8. a forgalomba hozatal dátuma, kamatidõszak, kamatmeghatározás idõpontja, a kamatfizetés idõpontja és rendje, a tõketörlesztés idõpontja, a kifizetõ helyek megnevezése és címe,

9. a vásárlásra jogosultak köre,

10. a jegyzés, illetve eladás kezdõ- és zárónapja, helye és ideje,

11. a befizetés módja, a befizetésre nyitva álló bankszámla száma,

12. a túl- és aluljegyzés esetén követendõ eljárás, az allokáció leírása,

13. az értékpapírhoz kapcsolódó jogok bemutatása, különösen: elõvásárlási jog, lejárat elõtti visszaváltási és visszavásárlási jog, az átruházás korlátozása, a kötvénytulajdonosok nyilvántartása, értesítések,

14. a forgalomba hozatal költségei,

15. az értékpapírhoz fûzõdõ egyéb feltételek, irányadó jog,

16. a kötelezettség teljesítésének pénzügyi biztosítékai,

17. a 7. § (2) bekezdésében meghatározott okirat szövegének tervezete, vagy a nyomdai úton elõállítandó értékpapír mintája,

18. a befektetõk tájékoztatásának szabályai."

A pénz- és tõkepiac szabályozásának törvényi keretei az elmúlt évtizedben kialakultak. Az alapvetõ törvények a hitelintézetekrõl és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.), a tõkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) és a biztosító intézetekrõl és a biztosítási tevékenységrõl szóló 1995. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Bit.). Ezekre épül több, a szakosított hitelintézetek egyes fajtáit szabályozó törvény, így pl. a lakástakarékpénztárakról, a jelzáloghitelintézetekrõl, vagy a Magyar Fejlesztési Bank Rt.-rõl szóló törvény.

Szabályozásunk nagymértékben megfelel az Európai Unióban kidolgozott szabályoknak. A jelenlegi módosítást a következõ szempontok indokolják

Törvényeink a kilencvenes évek elsõ felében fogalmazódtak meg, majd több ízben módosításra kerültek. Így magukon viselik a piacgazdaságra való átállás korszakának sajátosságait. Elsõ kodifikálásuk idején egy átalakulóban lévõ gazdaság pénzügyi szektorának kockázatait kellett figyelembe venni, olyan idõszakban kellett kialakítani a biztonságos mûködésre vonatkozó szabályokat, amikor a gazdaságban meglévõ kockázatok rendkívül magasak voltak, ugyanakkor hiányzott az intézményekben a kockázatok kezeléséhez szükséges szakismeret és tapasztalat és a felügyelet rendszere sem volt még megfelelõen kimunkált. Az elmúlt évtizedben - döntõen a privatizáció eredményeképpen - a piacok stabilizálódtak, pénzügyi intézményeink megerõsödtek, mind tõkeerõ, mind pedig szakértelem szempontjából. A felügyelet intézményi és szakmai szempontból is megerõsödött. Mindezen folyamatok eredményeképpen a korábban indokolt törvényi korlátozások egy része ma már szükségtelen, a piac fejlõdését akadályozó tényezõvé vált. Ezen akadályok megszûntetése közeli európai uniós csatlakozásunk miatt is fontos. Az Európai Unió egységes belsõ piacán, a lényegesen nagyobb, élesebb verseny feltételei mellett hátránnyal indulnak a magyar intézmények, ha a szabályozásunk indokolatlanul szigorúbb más tagállamok szabályainál.

A tõkepiac területén - a világszerte tapasztalható visszaesés körülményei között - különösen élesen vetõdik fel ez a probléma. A tõkepiac fejlõdésének elõsegítése érdekében a Kormány programja írja elõ a törvény módosítását. Külön kiemelt hangsúlyt kapott a programban a tõzsdében történõ tulajdonszerzés korlátozásának megszüntetése.

A tõkepiaci törvényt egy évvel ezelõtt fogadta el a Parlament. Ez év elejétõl rendelkezéseit alkalmazni kell. Ezen idõ alatt több olyan probléma merült fel, ami a nem kellõen pontos fogalmazásból adódott, a szabályok alkalmazása során bebizonyosodott, hogy egyes rendelkezések nem egyértelmûen megfogalmazottak. A tapasztalatok alapján több ponton szükséges pontosítani a törvényt.

Az Alkotmánybíróság 15/2002. (III.29.) számú határozatával 2003. január 1-tõl hatályon kívül helyezte a Hpt. 197. §-át. A Kormány határozata szerint a jelenlegi törvénymódosítási munka során meg kell vizsgálni, hogy milyen intézkedés szükséges a hatályon kívül helyezett szabály pótlására. A hatályon kívül helyezett jogszabály-hely a banktitkot képezõ adatok bírósági tárgyaláson való kezelését szabályozta. A kérdés rendezésére a polgári perrendtartásról szóló törvény módosítása ad lehetõséget.

Az európai uniós jogharmonizáció keretében a jogszabályok további finomításának szükségessége merült fel. Szabályaink lényegében tükrözik az európai irányelvek követelményeit, ugyanakkor nem minden esetben elég pontosak, helyenként leegyszerûsítettek. Szükség van ezért arra, hogy számos ponton - a lényegi szabályokat nem érintve - pontosító javaslatokat dolgozzunk ki.

A törvényi szabályozás stabilitása a gazdasági szereplõk számára alapvetõ fontosságú. Ugyanakkor a szabályozásnak követnie kell a piaci folyamatokat. A pénz- és tõkepiacok fejlõdése az elmúlt évtizedben világszerte nagymértékben felgyorsult. Ennek következtében a szabályozás nemzetközi szinten is átalakulás alatt áll. A Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság keretén belül várhatóan egy-két éven belül befejezõdik az új tõkemegfelelési szabályok kidolgozása, ami nem csak a szorosan vett prudenciális szabályok körét érinti, hanem lényegesen megváltoztatja a transzparenciára és a felügyeletre vonatkozó szabályozásokat is. Az Európai Unió Bizottságában is felgyorsult a pénz- és tõkepiacok szabályozásának átalakítására irányuló munka, amelynek célja a piacok egységes mûködését akadályozó szabályozási elemek kiiktatása. Az elmúlt évben fogadta el a Bizottság a Lámfalussy bizottság által kidolgozott javaslatot a jogszabályok kidolgozásának eljárására vonatkozóan, ami lehetõvé teszi az irányelvek gyorsabb, rugalmasabb elfogadását, módosítását. A javaslatot a tõkepiaci szabályozás területére dolgozta ki a bizottság. Eredményeképpen jelenleg már kb. négy-öt új irányelv tervezete került elfogadásra. Az új szabályok végleges elfogadását követõen a tagállamoknak - és a csatlakozásra váró államoknak is - viszonylag rövid idõn belül át kell venni az új szabályokat. A Bizottság pedig a közelmúltban döntött arról, hogy a tõkepiaci szabályozás területére kidolgozott jogalkotási eljárási rendszert kiterjesztik a hitelintézeti és a biztosítási szektor szabályozására is. Várhatóan tehát ezeken a területeken is lényeges módosulás lesz az európai szabályozásban, amit követnünk kell. Mindezen okok miatt várhatóan a következõ években is szükség lesz szabályozásunk módosítására.

A biztosítóintézetekrõl és a biztosítási tevékenységrõl szóló 1995. évi XCVI. törvény hatálybalépése óta több módosításon ment keresztül. Ezek célja kétirányú volt: egyrészt a szabályozási és piaci környezet változásainak megfelelés, másrészt az Európai Unióhoz történõ csatlakozás miatt megkövetelt jogharmonizációs lépések.

A jelenlegi módosítás indoka a Bit. gyakorlati mûködése során szerzett tapasztalatok és a biztosítási piac változásai által felvetett, sürgõs orvoslást kívánó problémák megoldása.

I. fejezet

A törvény a kiszervezésre vonatkozó rendelkezések újraszabályozásával összhangban pontosítja a Hpt. hatályát.

A 2. § (1) és (3) bekezdése egyértelmûvé teszi, ha az ügynöki tevékenység keretében az ügyfelek pénzét nem kezelik és a pénzügyi intézmények kockázatára önállóan nem vállalnak kötelezettséget, a tevékenység nem engedélyköteles (a pénzügyi intézménynek bejelentési kötelezettsége van). A 2. § (2) bekezdése szerint pedig a továbbiakban a bankközi piacon végzett ügynöki tevékenység engedélyezésekor a Felügyeletnek nem kell kikérnie az MNB véleményét.

A § egyrészt pontosító jellegû, másrészt a jövõre nézve megengedi, hogy az OECD tagországában székhellyel rendelkezõ külföldi pénzügyi intézmény bankközi piacon ügynöki tevékenységet Magyarországon határon átnyúló szolgáltatás formájában is végezhessen.

A módosítás a tõkepiaci, illetõleg az elektronikus aláírásról szóló törvény elfogadásával összhangban pontosítja a pénzügyi intézmények által végezhetõ tevékenységi kört.

A törvény ezen §-a szintén pontosító jellegû. Egyrészt a jelenleginél is egyértelmûbbé válik, hogy a hitelintézeti elszámolóház pénzügyi vállalkozás, másrészt a Hpt. hatályos 6. §-ának (2) bekezdése nem volt összhangban a hitelintézetnek és a pénzügyi vállalkozásnak a törvényben máshol megjelenített elhatárolásával.

A módosítást az idõközben elfogadott új szövetkezeti törvény indokolja.

Az (1) bekezdés alapján - az Európai Unió vonatkozó irányelvének megfelelõen - a törvény hatálybalépésétõl szövetkezeti hitelintézet 100 millió Ft helyett legalább 250 millió Ft jegyzett tõkével alapítható. A (2) és (3) bekezdésben rögzített módosítás pedig technikai jellegû (a hitelintézeti elszámolóház pénzügyi vállalkozás, illetõleg az ún. dotációs tõke az EU-hoz történõ csatlakozástól csak az Unión kívüli hitelintézet fióktelepeire írható elõ).

A módosítást alapján - a külön jogszabályban meghatározott - bankbiztonságért felelõ személyekre is szigorú büntetlenségi követelmények kerülnek elõírásra.

A törvény újraszabályozza a kiszervezésre vonatkozó - gyakorlatban eddig alkalmazhatatlan - rendelkezéseket. Ennek megfelelõen a kiszervezés csak olyan tevékenységre értelmezhetõ, amelynek során adatkezelés, adatfeldolgozás vagy adattárolás valósul meg, és ezen tevékenységet folyamatosan vagy rendszeresen végzik.

Módosítás indoka, hogy a tõkepiaci törvénynek megfelelõ (tõkepiaci) elszámolóházi tevékenységet a szakosított hitelintézeti formában mûködõ elszámolóház mellett (korlátozott tevékenységi körrel) részvénytársaság, illetve tõzsde is végezhet.

Az (1) bekezdés - az általános gyakorlatnak megfelelõen - pontosítja az üzletszabályzat és az általános szerzõdési feltétel elhatárolását, a (2) bekezdés indoka, hogy az EU irányelveinek megfelelõen konkrét átutalási rendszerhez történõ csatlakozás nem írható elõ, a (3) bekezdés szerint pedig az engedélyezési eljárásnál kizárólag olyan iratokat kell csatolni, melyek benyújtására korábban még nem került sor.

A módosítás kizárólag technikai (pontosító) jellegû.

A törvény alapján egyrészt a Felügyeletnek az engedélyezési feltételek meglétét nem kötelezõ a helyszínen is megvizsgálnia (mely jellemzõen egyébként is felesleges), másrészt a szövetkezeti hitelintézetek egyes engedélyezési eljárása során az MNB véleményét nem kell kikérni.

A módosítás indoka, hogy - fõszabályként - a hitelintézeteknél megszûnik a Hpt. 12. §-ában rögzített tulajdonszerzési korlát.

A módosítás indoka, hogy a Hpt. az idõközben elfogadott egyéb törvénymódosításokkal összhangba kerüljön.

A módosítás szintén technikai (pontosító) jellegû.

Szövetkezeti hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások esetében lehetõség van arra, hogy belsõ ellenõrt közösen foglalkoztassanak. Ebben az esetben a belsõ ellenõr az adott intézményekkel nem áll munkaviszonyban.

A törvény alapján a tõkemegfelelési mutató elnevezése - a nemzetközi terminológiának megfelelõen - fizetõképességi mutatóra (szolvencia rátára) változik.

A törvény - a vonatkozó EU irányelvekkel összhangban - pontosítja a kereskedési könyv vezetésének, illetõleg a vezetése alóli felmentés lehetõségének szabályait.

A módosítást a tõkemegfelelési mutató elnevezésének változása teszi szükségessé.

A módosítás szerint a jövõben egyrészt az Országos Betétbiztosítási Alappal szembeni kockázatvállalás esetén is alkalmazni kell a nagykockázat vállalására vonatkozó korlátozásokat, másrészt egyértelmûvé válik, hogy a jelzálog-hitelintézet által történõ önálló zálogjog vásárlása is kockázatvállalás.

A módosítást a tõkemegfelelési mutató elnevezésének változása teszi szükségessé.

A Hpt. korábbi 97.§-ának (2) bekezdésének megfelelõ hitelintézet nem létezett és a rendelkezés az Európai Unió szabályozásával is ellentétes volt. A módosítás a betétbiztosítási rendszerekre vonatkozó 94/19/EK számú irányelv szabályaival összhangban kimondja, hogy magyarországi székhelyû hitelintézet külföldön létesített fióktelepére fõszabályként kiterjed az Alap biztosítása. A törvény azonban lehetõséget biztosít arra is, hogy a fióktelep csatlakozzon a külföldi betétvédelmi rendszerhez.

A csatlakozáskor hatályba lépõ rendelkezéseket a törvény az Uniós szabályozással történõ teljes harmonizálás érdekében új szabályokkal egészíti ki. E szabályok többek között bevezetik a kiegészítõ biztosítás intézményét. Eszerint ha az Alap által nyújtott biztosítás nagyobb, vagy szélesebb körû mint a fióktelep székhely országában alkalmazott biztosítás, akkor a fióktelep önként csatlakozhat az Alaphoz annak érdekében, hogy a magyarországi hitelintézetekhez hasonló betétbiztosítással rendelkezzen. A kiegészítõ biztosítás a betétnek csak arra a részére vonatkozik, amelyre a székhely ország szerinti betétbiztosítás nem terjed ki. A törvény lehetõvé teszi, hogy az Alap együttmûködési megállapodást kössön más ország betétbiztosítási rendszereivel és felügyeleti hatóságaival.

A törvény pontosítja az Alap biztosítása alól kizárt betétek körét. A kizárás a felsorolt intézmények és személyek külföldi megfelelõinek betéteire is vonatkozik.

A módosítás a hivatkozást pontosítja.

A módosítás a betétek befagyása helyett a kártalanítás kifizetésének elkerülésérõl szól, összhangban a Hpt. módosított 105.§ (1) bekezdésével.

A törvény új esettel egészíti ki a kártalanítás kifizetésének felmerülését szabályozó rendelkezést. A betétek befagyása és a felszámolást elrendelõ bírósági végzés közzététele mellett a Felügyeletnek a Hpt. 31.§ (1) bekezdésének c) pontja alapján hozott határozata esetén is sor kerülhet a kártalanításra.

Az Alap számára alapvetõ fontosságú, hogy az igény-bejelentési eljárás és a kifizetés gyorsan és nagyfokú adatbiztonság mellett történjen. A törvény ezért elõírja, hogy a fizetésképtelen hitelintézet köteles megállapodni az Alappal a kifizetéssel kapcsolatos feladatok ellátásáról. Az érintett hitelintézet közremûködése az igénybejelentésben és a kártalanítási kifizetésekben elõsegítheti a gyors, költséghatékony és ügyfélbarát kártalanítási eljárást. Az adott hitelintézetnél ugyanis helyben és közvetlenül rendelkezésre állnak a betét- és ügyféladatok, az ügyfelek számára pedig kedvezõ, hogy a kártalanítási ügyintézés az általuk korábban már megszokott helyen történik.

A törvény pontosítja az Alap igazgatótanácsának feladatait. Eszerint az igazgatótanács elfogadja az Alap éves beszámolóját és a könyvvizsgáló jelentését, valamint kialakítja az Alap ellenõrzési tervét. A módosítás az Igazgatótanács évek óta alkalmazott gyakorlatát jeleníti meg a törvényben.

A módosítás szerint az OBA a helyszínen ellenõrizheti a betétbiztosítással kapcsolatos kötelezettségek (pl. a díjalap és a fizetendõ díj meghatározása, megfelelõ nyilvántartás, az ügyfelek tájékoztatása) teljesítését. A törvény tükrözi az OBA ellenõrzési tevékenységének eddigi gyakorlatát. Az ellenõrzések az Alap igazgatótanácsa által jóváhagyott éves ellenõrzési terv keretében zajlanak.

A törvény meghatározza, hogy fióktelep által kötött kiegészítõ biztosítás esetén az éves díj megállapításánál figyelembe kell venni, hogy az Alap kártalanítási kötelezettsége csak a betét meghatározott részére vonatkozik. A rendelkezés Magyarország Európai Unióhoz történõ csatlakozásakor lép hatályba.

A rendelkezés pontosítást tartalmaz, visszautal a Hpt. 97.§ (3) bekezdésére, amely meghatározza azokat az eseteket, amikor a fióktelepnek nem kell csatlakoznia az Alaphoz. A módosítás Magyarország Európai Unióhoz történõ csatlakozásakor lép hatályba.

A módosítás indoka, hogy az önkéntes alapoknál az esetleges vagyonbevitelhez kötõdõ szavazás esetén is valós lehetõség legyen határozatképes közgyûlés tartására, valamint új napirend felvételére.

A módosítás technikai (pontosító) jellegû.

A törvény szerint a jövõben a hitelintézet tevékenységi körét érintõ veszélyhelyzet kialakulását - két munkanap helyett - a Felügyelet valamint az MNB részére haladéktalanul jelenteni kell.

A törvény a kapcsolódó (ágazati) törvényeknek megfelelõen egységesíti a felügyeleti eljárásra vonatkozó szabályokat.

A módosítást a tõkemegfelelési mutató elnevezésének változása teszi szükségessé.

A módosítást az idõközben elfogadott új szövetkezeti törvény indokolja.

A törvény alapján a felügyeleti munka hatékonyságának érdekében a hitelintézetek egyes mulasztásához kapcsolódó bírság tekintetében felsõ korlát kerül megállapításra.

A törvény szerint az MNB (Felügyelet felé történõ) bírságolást kezdeményezõ hatásköre kiegészül azzal az esettel, ha a pénzügyi intézmény, vagy a pénzügyi intézménynek nem minõsülõ kiegészítõ pénzügyi tevékenységet végzõ egyéb jogi személy megsérti az MNB engedélyezési hatáskörébe tartozó pénzügyi és kiegészítõ pénzügyi szolgáltatások (példaként elszámolóházi, pénzfeldolgozási tevékenység) végzésének egyes feltételeirõl szóló jogszabályok elõírásait.

A 11. §-sal megegyezõen - az általános gyakorlatnak megfelelõen - pontosítja az üzletszabályzat és az általános szerzõdési feltétel elhatárolását.

A törvény a Felügyelet jelenleginél hatékonyabb panaszügyintézése érdekében elõírja, hogy az érintett - pénzügyi tevékenységet végzõ - szolgáltató köteles a hozzá továbbított panaszt 30 napon belül érdemben kivizsgálni, és annak eredményérõl az ügyfelet, valamint a Felügyeletet tájékoztatni.

A törvény - fogyasztóvédelmi megfontolásból - az ügyfelek felé történõ tájékoztatási kötelezettséget kiegészíti az önkéntes betétbiztosítási, intézményvédelmi alapban való esetleges részvétel - betéteseket érintõ - következményeivel.

A módosítás egyértelmûsíti, hogy az "értékpapír" szerûen kiállított, de betétnek minõsülõ okirat takarékbetét.

A törvény a hitelintézetekre vonatkozó tulajdoni korlát eltörlésével párhuzamosan jelentõsen felemeli a szövetkezeti hitelintézetek minimális taglétszámát, illetve kifejezetten a szövetkezetekre nézve - fõszabályként - változatlanul fenntartja a 15 %-os tulajdonszerzési limitet. A taglétszám emelésének legfõbb, hogy a szövetkezetek általános fogalmával, a gazdaságban betöltött "üzemkiegészítõ" szerepükkel összeegyeztethetetlen a családi alapokon mûködõ szövetkezeti hitelintézet. Ehhez kapcsolódik a tulajdonszerzési korlát is, megakadályozandó, hogy az egy tag egy szavazat formális érvényesítése mellett is befektetõ tagok színrelépésével (kihasználva a tõkeemelési kényszert) olyan álszövetkezetek alakuljanak ki, melyek elsõdleges célja ezen befektetõk finanszírozása.

A rendelkezések indoka, hogy a szövetkezeti jellegbõl adódó változó tõke elve ne veszélyeztesse a szövetkezeti hitelintézetek prudens mûködését.

A módosítást a tõkemegfelelési mutató elnevezésének változása teszi szükségessé.

A módosítás technikai (pontosító) jellegû, az idõközben elfogadott tõkepiaci törvény átvezetése.

A törvény a Hpt. mellékleteit módosítja.

A 3. §-sal összhangban a módosítás szintén technikai jellegû.

A törvény a 15. § (4) bekezdésének d) pontjában történt elírást pontosít (pénzügyi vállalat - pénzügyi vállalkozás).

A tevékenységi engedély megadása iránti kérelemhez az Alapnak benyújtott csatlakozási nyilatkozatot kell mellékelni. A rendelkezés kivételt megállapító része visszautal a Hpt. 97.§ (3) bekezdésére, amely meghatározza azokat az eseteket, amikor külföldi hitelintézet fióktelepének nem kell csatlakoznia az Alaphoz.

A módosítás kiegészíti a tájékoztatási kötelezettséget a határon átnyúló szolgáltatás esetével.

A törvény módosítja az (1) bekezdés kivételt megállapító részének hivatkozását, tekintettel a Hpt. 97.§ (2) bekezdésének módosulására.

A Felügyelet bírálja el, hogy harmadik országbeli hitelintézet betétbiztosítási rendszere egyenértékû-e az OBA által nyújtott betétbiztosítással. A módosítás szerint az elbírálásnál figyelembe kell venni az Alap véleményét is.

A törvény szerint fióktelep csak akkor csatlakozhat önként az Alaphoz, ha megfelel az Alap tagjaira vonatkozó követelményeknek.

A módosítás pontosítást tartalmaz. Az Alapra vonatkozó szabályok szerint ugyanis devizabetét esetén is forintban történik a kártalanítás kifizetése.

A módosítást a tõkemegfelelési mutató elnevezésének változása teszi szükségessé.

A módosítás következtében a Tpt. hatálya - az új 43/A. §-sal összefüggésben - kiterjed a sorozatban kibocsátott értékpapír Magyarországon mûködõ tõzsdére történõ bevezetésére is, valamint a kiszervezés lehetõségének megteremtésével a kiszervezett tevékenységet végzõ felügyeletére is.

A Tpt. értelmezõ rendelkezéseinek körében számos fogalom-meghatározás változott. A 9. pont módosítása megteremti annak lehetõségét, hogy a külföldi befektetési alapkezelõ - fióktelepként - Magyarországon is folytathasson tevékenységet.

A 13. pontban tett módosítás pontosító jellegû, befektetési hitelnek csak az egy évnél rövidebb futamidejû hitelek minõsülnek, mivel értékpapír vásárlásához nem indokolt hosszú lejáratú hitel biztosítása.

Az új 14. pont egyértelmûsíti, hogy befektetési jegynek csak a Tpt.-ben meghatározott módon és alakszerûséggel kibocsátott, vagyoni és egyéb jogokat biztosító, átruházható értékpapír minõsül.

Az intézményi befektetõ 53. pont a) alpontbeli fogalmát érintõ módosítás a biztosító részvénytársaság helyett a biztosító intézetet emeli be a defínicióba, az 54. pontbeli járulékos vállalkozás fogalma pedig a 351. §-ának (2) bekezdésével összhangban módosul.

Az 58. pont módosítása - összhangban a részvénytársaság felvásárlására vonatkozó szabályokkal - az ügyvezetõ helyett a vezetõ tisztségviselõt fogalmát építi be a definícióba , tekintettel arra, hogy ez a fogalom részvénytársaság esetében is értelmezhetõ. Ezzel párhuzamosan feleslegessé vált az igazgatósági tag a felsoroltak között, mivel ez a Gt. szerint eleve vezetõ tisztségviselõnek minõsül.

A kibocsátási program 60. pontbeli módosítása egyértelmûvé teszi, hogy a program csak nyilvános forgalomba hozatalra vonatkozik.

A klíring 62. pontban meghatározott fogalmát a módosítás akként pontosítja, hogy kiveszi e körbõl a Hpt. szerinti elszámolásforgalmi ügyletet.

A kockázatvállalás definíciójának és Tpt. 178. § (6) bekezdésének összhangját teremti meg a módosítás a 64. pontban.

A központi értékpapír-számla 71. pontbeli fogalmára vonatkozó módosítás értelmében a központi értéktár a dematerializált értékpapírról csak sorozatonként vezet nyilvántartást, az értékpapír-számlavezetõnként való nyilvántartást a meghatározás a továbbiakra nézve - általános érvénnyel - nem kívánja meg. A módosítás az új 11. § (3) bekezdésével van összefüggésben.

A 77. pontbeli módosítás egyértelmûsíti, hogy a nettó eszközérték kiszámításánál figyelembe kell venni a kölcsönbe adásból származó követeléseket is.

A 81. pont módosítása értelmében nyitott pozíció árutõzsdei szolgáltatási tevékenység során megkötött ügyletekbõl kifolyólag is keletkezhet.

A módosítás hozzáigazítja az ügyfél 100. pontbeli fogalmát a Tpt.-ben meghatározott szolgáltatások köréhez, azaz minden olyan személy, aki a Tpt.-ben meghatározott szolgáltatást igénybe veszi, ügyfélnek minõsül.

A 108. ponttal a definíciók sora kiegészül a folyamatos kibocsátás fogalmával, amely intézmény ugyan eddig is létezett, de az egyértelmûség érdekében célszerûnek látszott meghatározása.

Az elõzõ ponthoz hasonlóan új fogalmat tartalmaz a módosítás a 109. pontbeli termékcsoportra, illetve a 110. pontban meghatározott kiszervezésre. Ez utóbbi a Hpt.-vel összhangban maghatározza, hogy ha a befektetési szolgáltató a befektetési valamint kiegészítõ befektetési szolgáltatási tevékenységéhez, valamint az árutõzsdei szolgáltató árutõzsdei szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódó, illetõleg jogszabály által végezni rendelt olyan tevékenységét, - amelynek során adatkezelés, adatfeldolgozás vagy adattárolás valósul meg - nem saját maga végzi, kizárólagos szerzõdést köthet e tevékenységek folyamatos vagy rendszeres végzésére tõle szervezetileg független személlyel vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társasággal.

A Tpt. a fióktelep fogalmat nem csak az 5. §-ának (2) bekezdésében megadott, Fkt. szerinti értelemben használta, hanem olyan értelemben is, amely a Ctv. fogalmának felelt meg, azaz magyarországi székhelyû társaság külföldi fióktelepeként. Ezért került kiegészítésre a fenti rendelkezés, amely értelemszerûen rendeli alkalmazni a két definíciót.

Mivel a befektetési jegyeket a befektetési alapkezelõ által megállapított értéknappal keletkezteti az értéktár, szükséges annak kimondása, hogy az elõállítás - dematerializált értékpapír esetén - visszamenõleges értéknappal nem lehetséges.

Az (1) bekezdést érintõ módosítás pontosító jellegû, az átalakításról szóló döntés és az értékpapírok benyújtására felszólító hirdetmény közzététele között nem telhet el több harminc napnál.

A (2) bekezdés módosítása a Tpt. új 11. § (2) bekezdésével való összhang megteremtése miatt vált szükségessé.

E szakasz rögzíti, hogy milyen jogcímen és kinek a számláján tartják nyilván azt a dematerializált értékpapírt, amelynek tulajdonosa a nyomtatott formában elõállított értékpapírt nem nyújtotta be, illetve meghatározza azt is, hogy milyen jogcímen tartható nyilván az át nem vett dematerializált értékpapírt.

A módosítás egyrészt garanciális okokból határidõt szab az értékesítésre nyitvaálló idõintervallumra, másrészt - mivel a fennálló helyzet torzíthatja a tulajdonosi arányokat, így a szavazati jogokat is -, kimondja, hogy az értékesítés eredménytelensége esetén a kibocsátó az értékesítésre nyitvaálló határidõ lejártát követõ elsõ közgyûlésen köteles leszállítani a társaság alaptõkéjét. E szakasz rendelkezik arról is, hogy a kibocsátó hitelintézetnél vezetett letéti számlán tartja az értékesített értékpapír ellenértékét.

Az egyértelmû jogalkalmazás érdekében utal a Tpt. 15. §-ának (3) bekezdése az információs összeállítás kötelezõ elemeit tartalmazó új 23., illetve 24. mellékletre.

A módosítás pontosító jellegû, az f) pontban eredetileg szereplõ kifejezés terminológiailag helytelen.

A módosítás egyértelmûen meghatározza az ismertetõ nyilvánosságra hozatalának helyét.

A módosítás egyértelmûvé teszi, hogy a saját tõkéig való kibocsátás lehetõségének nem csak a folyamatos kibocsátás vagy a kibocsátási programról való döntés idõpontjában kell megfelelni, hanem az egész folyamat során, így ha a saját tõke lecsökken és felemelésére nem kerül sor, akkor az ehhez kötött limiteknek is változnia kell.

A módosítás egyrészt megjeleníti a másodlagos értékpapír kibocsátását kezdeményezõk között az értékpapír tulajdonosait is, mivel indokolatlan kihagyni õket e körbõl, másrészt a másodlagos értékpapír kellékei közé a másodlagos értékpapír értékpapír-kódját is felveszi.

A módosítás eredményeképpen a tájékoztatónak feltûnõ módon kell tartalmaznia az értékpapír tõzsdei bevezetésének szándékát.

A módosítás egyértelmûsíti, hogy kibocsátási program részkibocsátásakor is köteles a kibocsátó tájékoztatót, illetve egyszerûsített tájékoztatót készíteni.

A módosítás pontosító jellegû, az eredeti szövegben szereplõ kifejezés terminológiailag helytelen.

A módosítás azt célozza, hogy csak a kibocsátó, illetve a forgalmazó kezdeményezésére megjelent dokumentum tervezetét legyen kötelezõ benyújtani a Felügyeletnek megjelentetés elõtt, a kibocsátó tudta nélkül, illetve tõle függetlenül megjelent dokumentumot - például újságcikket - nem.

A módosítás egyértelmûen meghatározza a forgalomba hozatali eljárás eredményérõl közzéteendõ hirdetmény nyilvánosságra hozatalának helyét.

A közösségi joganyagnak való megfelelés érdekében volt szükséges kimondani, hogy az értékpapírok tõzsdei bevezetéséhez a Felügyelet engedélye szükséges, ugyanis a vonatkozó direktíva hatósági engedélyhez köti a bevezetést.

A módosítás pontosító jellegû, amely egyértelmûvé teszi, hogy nem csak az éves jelentéshez hasonló, hanem a 30. § (2) bekezdésben foglalt tartalmú dokumentumot kell készíteni.

Az e szakaszra vonatkozó módosítás egyrészt a gyorsjelentés, illetve az éves jelentés kivonata közzétételének körülményeit pontosítja, másrészt konkretizálja a hatályos szabályok által elõírt tájékoztatási kötelezettség módját.

A módosítás pontosító jellegû.

A módosítás egyértelmûen meghatározza a rendkívüli tájékoztatás nyilvánosságra hozatalának helyét.

A módosítás pontosító jellegû, a hivatkozás helyesbítését célozza.

A módosítás egyértelmûen meghatározza a vállalatfelvásárlással kapcsolatos közzétételi hirdetmények nyilvánosságra hozatalának helyét.

A módosítás egyértelmûbben fejezi ki a jogalkotói szándékot, ráerõsít a hatályos szabályozásra.

A módosítás egyértelmûsíti, hogy olyan befektetési szolgáltató mûködhet közre a vételi ajánlat útján történõ befolyásszerzés lebonyolításában, akinek erre a kiegészítõ befektetési szolgáltatási tevékenységre felügyeleti engedélye van.

A Tpt. 66. §-a tartalmazza a közzététel helyére vonatkozó szabályt, így ebben a szakaszban felesleges még egyszer rendelkezni errõl.

A módosítás egyértelmûsíti, hogy olyan befektetési szolgáltató tud közremûködni a vételi ajánlat útján történõ befolyásszerzés lebonyolításában, akinek erre a kiegészítõ befektetési szolgáltatási tevékenységre felügyeleti engedélye van.

A módosítás egyrészt egyértelmûsíti, hogy olyan befektetési szolgáltató tud közremûködni a vételi ajánlat útján történõ befolyásszerzés lebonyolításában, akinek erre a kiegészítõ befektetési szolgáltatási tevékenységre felügyeleti engedélye van, másrészt összehangolja a kisrészvényesek eladási jogára, illetve a befolyásszerzõ vételi kötelezettségére nyitva álló határidõt.

A módosítás egyértelmûsíti, hogy csak a befolyásszerzési szabályok megsértésével szerzett részvényeket köteles elidegeníteni az a részvénytulajdonos, a befolyásszerzési szabályok hatályba lépése elõtt szerzett huszonöt, illetve harminchárom százalékos küszöböket meghaladó mértékû szavazati jogot megtestesítõ részvényeket nem.

A módosítás lehetõvé teszi, hogy a Tpt. 5. §-ának (1) bekezdése 103. pontja a) alpontjában meghatározott ügynök is közremûködhessen jegyzési helyként.

A Tpt. 91. §-át indokolt kiegészíteni azzal az egyértelmûsítõ szabállyal, hogy az ügynök nem vehet igénybe közremûködõt.

A módosítás elhagyja a szabályzatok elfogadására jogosult szervekre történõ utalást, mivel alacsonyabb szinten is megtörténhet ez az aktus.

A szakasz kiegészül az új 22. mellékletre való utalással, amely a jogalkalmazás egyértelmûvé tétele érdekében maghatározza azokat az okiratokat, amelyeket az árutõzsdei szolgáltató esetében a tevékenységi engedély iránti kérelemhez mellékelni kell.

A Tpt. 99. §-ának alkalmazásában szakirányú szakmai gyakorlat megszerzésének helyeként az árutõzsdei szolgáltatónál eltöltött idõ is figyelembe vehetõ, egyben pontosításra kerül az e) pontban foglalt szervezet megnevezése.

A módosítás a Hpt. szabályozásával összhangban állapítja meg a belsõ ellenõr igénybevételére vonatkozó szabályokat.

A módosítás pontosító jellegû, rögzíti, hogy együttes aláírási jogosultság csak együttes aláírási jogosultságként ruházható át.

A módosítás pontosító jellegû, egyértelmûvé teszi a jogalkotói szándékot.

A módosítás kiegészíti az áru-, illetve a származékos ügyletekkel a bekezdést, hozzáigazítva a felvezetõ szöveg tartalmához.

A hatályos szöveg "manipulációs célzatú" fordulata helyett egyértelmûbb tartalmú szabályt ad a módosítás, amely a tisztességtelen árfolyam-befolyásolás megvalósulásának esetén írja elõ a szerzõdés megtagadásának kötelezettségét. Pontosul a rendelkezés abban az értelemben is, hogy a megtagadási kötelezettség csak abban az esetben áll fenn, ha a szolgáltatónak tudomása van arról, vagy fel kellene ismernie, hogy a megbízás teljesítése bennfentes kereskedést vagy tisztességtelen árfolyam-befolyásolást eredményez.

Az idõrendi nyilvántartás kötelezettsége alól ad felmentést a befektetési szolgáltatók számára a módosítás abban az esetben, ha az ügyfél a részletekben való teljesítésre vonatkozó utasítást ad (working order).

A módosítás pontosító jellegû.

A törvény a vezetõ tisztségviselõ és a vezetõ állású dolgozó helyett a "vezetõ állású személy" meghatározást tartalmazza összhangban a Tpt. 5.§ (1) bekezdésének 106. pontjában meghatározott fogalommal.

A törvény pontosítja a tevékenységek elkülönítésére vonatkozó szabályozást. A befektetési alapkezelõre nem vonatkozik a szabály, az alapkezelõ ugyanis szinte kizárólag vagyonkezelési tevékenységeket végez, ezért e tevékenységek elkülönítése nem célszerû. Más portfolió-kezelõ esetén a pénztárak részére végzett vagyonkezelést nem szükséges elkülöníteni a többi tevékenységtõl.

A módosítás egyértelmûvé teszi, hogy a portfolió-kezelõ csak az általa kezelt portfoliókban lévõ értékpapírokból nem vásárolhat, ugyanolyan típusú értékpapírt a piacról viszont vehet.

A portfolió-kezelõnek fõszabály szerint Hpt. szerinti letétkezelõt kell megbíznia a befektetési eszközök letétkezelésével és a pénzforgalmi számla vezetésével. A módosítás szerint egyéni portfoliók egyedi kezelése esetén a portfolió-kezelõ választásától függõen vagy a Hpt., vagy a Tpt. szerinti letétkezelõt kell igénybe venni. A versenyegyenlõség érdekében a rendelkezés minden portfolió-kezelõre, így a befektetési szolgáltatókra is vonatkozik.

A módosítás a Tpt. 5. §-a (1) bekezdése 71. pontjával és az új 11.§ (3) bekezdésével összefüggésben állapít meg rendelkezést.

A módosítás a Tpt. 337. §-ában foglalt szabályokkal teremti meg az összhangot.

A korábbi szabályozás szerint az ügyfél az ügyfélszámlán lévõ pénzt készpénzben vehette fel vagy saját bankszámlájára utalhatta. Ez a korlátozás egyfelõl versenyhátrányba hozta a befektetési vállalkozásokat a bankokkal szemben, másfelõl prudenciális szempontból sem indokolt az ügyfél rendelkezési jogának korlátozása az ügyfélszámláján lévõ pénz tetszõleges kedvezményezett részére történõ átutalását illetõen.

A módosítás egyértelmûvé teszi, hogy nem csak a megbízás alapján történõ részvénykönyvvezetés során kell alkalmazni a Tpt. XV. fejezetében foglalt rendelkezéseket.

A módosítás a Tpt. 155. § (3) bekezdésével teremti meg az összhangot.

A részvényes tekintetében értelmezhetetlen a joggal való visszaélés, ezért a módosítás az erre utaló fordulatot elhagyja a hatályos szövegbõl.

A módosítás pontosító jellegû, mivel a befektetési eszközök közül csak az értékpapír lehet óvadék tárgya a Ptk. szerint.

Régi igénynek tesz eleget a módosítás, amikor részletes szabályokat állapít a kiszervezésre. A kiszervezés fogalmát olyan tevékenységre értelmezi a módosítás, amely során adatkezelés, adatfeldolgozás, vagy adattárolás valósul meg. Ezek tekintetében is csak a rendszeres vagy folyamatos tevékenység minõsül kiszervezésnek. A kiszervezést a Felügyeletnek be kell jelenteni és biztosítani kell a kiszervezett tevékenység ellenõrzését.

A Tpt. hatályba lépése óta eltelt idõ alatt szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy az óvadék mértéke túl magas volt, ezért az értékpapír-kölcsönzés piacbarátabbá tételének érdekében a módosítás a kölcsönbe adott értékpapír piaci értékében szabja meg az óvadék minimális mértékét.

A Tpt. eddig nem tartalmazta az árukockázat kezelésével kapcsolatos szabályt, a módosítás - a Hpt. szabályozásával összhangban - ezt pótolja.

Mivel a Felügyelet a közzétételt csak kezdeményezheti, indokolt a szabály kiegészítése azzal, hogy a Felügyelet végelszámolást kimondó határozatát a közzététel kezdeményezésével egyidejûleg a Cégbíróságnak is megküldi.

A módosítás a tõzsdei termék mellett az értékpapírra is kiterjeszti a bennfentes kereskedés tilalmát, mivel a tõzsdei termék fogalma csak a tõzsdén forgalmazott pénzügyi, illetve befektetési eszközt, így csak a tõzsdén forgalmazott értékpapírokat foglalja magába.

Tekintettel arra, hogy a Tpt. VII. fejezete szerinti nyilvános vételi ajánlat szervezésében közremûködõk hasonló módon kerülhetnek a bennfentes információ birtokába, mint a forgalomba hozatalban résztvevõk, indokolt e személyeket is a bennfentes személyi körbe vonni.

A módosítás egyrészt pontosítja az éves beszámoló nyilvánosságra hozatalának helyét, másrészt részletesebben határozza meg, hogy mely esetekben nem köthet ügyletet a kibocsátó értékpapírjaira a kibocsátó vezetõ állású személye.

A módosítása vonatkozó irányelv szabályaihoz igazítja hozzá a rendelkezést.

A módosítás a bennfentes személy ügyletkötésérõl szóló közlemény közzétételének helyére vonatkozóan tartalmaz pontosítást.

A módosítás egyrészt pontosítja a tisztességtelen árfolyam-befolyásolásnak minõsülõ magatartások eredményeként bekövetkezõ hatásokat, illetve következményeket másrészt az árfolyam-karbantartás és a piaci egyensúly helyreállítása érdekében adott nyilvános vételi vagy eladási megbízása eredményérõl szóló közlemény közzétételének helyét egyértelmûsíti.

A módosítás a Tpt. 147. § (3) bekezdésével való összhangot teremti meg.

A törvény eltörli a szervezetek korábbi felsorolását. Eszerint az egyéni vállalkozó kivételével bármelyik szervezetnek, amelyik biztosított tevékenységet végez csatlakoznia kell a BEVA-hoz.

A törvény pontosítja és kiegészíti Magyarország Európai Unióhoz történõ csatlakozásakor hatályba lépõ rendelkezéseket. A befektetõ-védelmi rendszerekrõl szóló 97/9/EK számú irányelvvel való harmonizáció érdekében a módosítás bevezeti a kiegészítõ biztosítás intézményét. Eszerint ha a BEVA által nyújtott biztosítás nagyobb vagy szélesebb körû, mint a fióktelep székhely országában alkalmazott biztosítás, akkor a fióktelep csatlakozhat a BEVA-hoz annak érdekében, hogy a magyarországi szolgáltatókhoz hasonló befektetõ-védelemmel rendelkezzen. A kiegészítõ biztosítás a befektetésnek csak arra a részére vonatkozik, amelyre a székhely ország szerinti befektetõ-védelem nem terjed ki. A külföldi befektetõ-védelmi rendszer és az Alap által nyújtott kártalanítás a kiegészítõ biztosítás kivételével nem adható össze. A kiegészítõ biztosítással kapcsolatos eljárás és információcsere meghatározása érdekében a tagállamok befektetõ-védelmi rendszerei együttmûködési megállapodásokat köthetnek.

A Tpt. 213.§-a (2) bekezdésének kiegészítése egyértelmûvé teszi, hogy a befektetõ-védelem kizárólag a tagsági viszony ideje alatt kötött szerzõdésekre vonatkozik. A (2) bekezdés a fiók szót fióktelepre javítja összhangban a Fkt. meghatározásával. Ez a kérdés az önként csatlakozó szervezetek esetén merül fel. A (3) bekezdés lehetõvé teszi, hogy a magyarországi székhelyû szervezet külföldi fióktelepe csatlakozzon a külföldi befektetõ-védelmi rendszerhez.

A rendelkezés az Európai Unió szabályozásával és az OBÁ-ra vonatkozó rendelkezésekkel összhangban lévõ pontosítást tartalmaz.

A törvény pontosítja az Alap biztosítása alól kizárt követelések körét. A kizárás a felsorolt intézmények és személyek külföldi megfelelõinek követeléseire is vonatkozik.

A Tpt. 217.§ (4) bekezdésének módosítása egyértelmûvé teszi, hogy a Alap tagjánál nyilvántartott követelések közül csak a biztosított és a tag által ki nem adott követeléseket kell összeszámítani. A (2) bekezdés pontosítja, hogy devizában fennálló követelés esetén a kártalanításnál a felszámolás kezdõ idõpontján érvényes devizaárfolyamot kell figyelembe venni. A (3) bekezdés az Unió szabályozásával összhangban elõírja, hogy közös tulajdonban álló értékpapírok tulajdonosainál az összeghatár számításánál figyelembe kell venni az adott tulajdonos egyéb követelésére fizetendõ kártalanítás összegét.

Az (1) bekezdés a díjfizetés ütemezésének megállapítását az Alap igazgatóságára bízza. A (2) bekezdés meghatározza, hogy fióktelep által kötött kiegészítõ biztosítás esetén az éves díj megállapításánál figyelembe kell venni, hogy az Alap kártalanítási kötelezettsége csak a követelés meghatározott részére vonatkozik. A rendelkezés Magyarország Európai Unióhoz történõ csatlakozásakor lép hatályba.

A Tpt. az éves díj minimumát ötszázezer forintban határozta meg, lehetõséget biztosított ugyanakkor az Alap igazgatóságának, hogy ennél magasabb, de legfeljebb kétmillió forint díjat írjon elõ. Az Alap igazgatósága élt ezzel a lehetõséggel, az éves díj minimumát minden tag esetén kétmillió forintban állapította meg. A módosítás kimondja, hogy amennyiben az Alap tagjának sem a tárgyévben, sem az azt megelõzõ évben nincs kártalanítási kötelezettség alá tartozó befektetõje, csak a törvényi minimumot, vagyis ötszázezer forintot kell fizetnie éves díjként.

A paragrafus a szervezetek felsorolása helyett - amely nem fedte le az Alap tagjainak teljes körét, - az "Alap tagjai" megjelölést alkalmazza a törvény más szabályait követve.

A paragrafus az Alap szabályzatainak, illetve határozatainak közzétételére vonatkozó szabályt enyhíti.

A paragrafus módosítja a befektetési alapkezelõ egyes vagyonkezelési tevékenységeire alkalmazandó rendelkezések körét. A módosítás összhangban van az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak és a magánnyugdíjpénztárak részére történõ vagyonkezelést végzõ más szervezetekre vonatkozó elõírásokkal.

Az Európai Unió tagállamainak befektetési alapkezelõire Magyarország csatlakozását követõen nem írható elõ dotációs tõke követelmény.

A paragrafus pontosítja, hogy a rendelkezés csak a befektetési alapkezelõ által felszámított kezelési díjra vonatkozik.

A paragrafusok pontosítást tartalmaznak. Ingatlanalapok kezelésénél csak a biztosítható ingatlanokra lehet vagyonbiztosítást kötni.

A törvény a vezetõ tisztségviselõ és a vezetõ állású dolgozó helyett a "vezetõ állású személy" meghatározást tartalmazza összhangban a Tpt. 5.§ (1) bekezdésének 106. pontjában meghatározott fogalmakkal.

Az alapkezelõ több alap kezelése esetén egységes szerkezetben is elkészítheti a befektetõk tájékoztatását szolgáló dokumentumokat. A paragrafus összefüggésben a Tpt. 248.§-ának módosításával, valamint a 294. § hatályon kívül helyezésével e helyen szabályozza, hogy amennyiben a befektetõ elsõ alkalommal vásárol az adott befektetési jegybõl, milyen dokumentumokat kell átadni részére, illetve hogyan kell a tájékoztatást megadni.

A paragrafus kapcsolódik a Tpt. 245.§-ának módosításához. A befektetési jegy folyamatos forgalmazása során alkalmazandó tájékoztatás szabályait rögzíti.

Az Európai Unió irányelvének megfelelõen nyílt végû befektetési alapra kibocsátott befektetési jegyek forgalmazásának felfüggesztése esetén tájékoztatni kell minden olyan tagállam illetékes hatóságát, amelyben a befektetési jegyet forgalmazzák. A paragrafus Magyarország Európai Unióhoz történõ csatlakozásakor lép hatályba.

A paragrafus pontosítja és kiegészíti a külföldön kibocsátott befektetési jegyek hazai forgalmazása esetén az alkalmazandó tájékoztatási szabályok körét.

A paragrafus pontosítást tartalmaz.

A paragrafus pontosítja a közzététel szabályait. Zárt végû ingatlanalapok esetén a módosítás szerint elegendõ havonta közzétenni a nettó eszközértéket. A korábbi szabályozásban szereplõ kéthetenkénti közzététel nem biztosított többletinformációt, mert az alap portfoliójában lévõ ingatlanokat havonta, illetve háromhavonta kell újraértékelni.

A törvény az ingatlanalapok esetében bõvíti az ingatlan értékbecslõ megbízására vonatkozó elõírásokat. A megbízás érvényességéhez a letétkezelõ beleegyezése is szükséges, továbbá a Felügyelet kötelezheti az alapkezelõt más ingatlanértékelõ megbízására.

A paragrafus a befektetési alapkezelõre vonatkozóan állapít meg összeférhetetlenségi szabályokat.

A paragrafus rugalmasabb szabályokat állapít meg az ingatlanbefektetési alapokra a gyakorlatban felmerült problémák és hiányosságok megoldása érdekében. Az alapkezelõ jogosult az ingatlanalap eszközeinek megterhelésével óvadékot nyújtani halasztott fizetéssel történõ ingatlan vételénél is. A törvény lehetõséget biztosít arra is, hogy az alapkezelõ az alap ingatlanjainak megterhelésével jelzáloghitelt vegyen igénybe.

A paragrafus az alapkezelés hatékonyságának növelése érdekében enyhíti a származtatott ügylet lejáratára vonatkozó korlátozást.

A paragrafus módosítja a befektetési szabályokat. Eszerint a tõzsdén vagy más elismert értékpapírpiacon jegyzett értékpapírokra vonatkozó befektetési korlátokat kell alkalmazni azokra az értékpapírokra is, amelyeknek kibocsátója kötelezettséget vállalt arra, hogy fél éven belül bevezeti a tõzsdére vagy más elismert piacra. Az említett értékpapírok összesített aránya nem haladhatja meg az alap saját tõkéjének 30%-át. Amennyiben a tõzsdére vagy más elismert piacra történõ bevezetés fél éven belül nem történik meg, a tõzsdén kívüli értékpapírokra vonatkozó korlátokat kell e papírokra is alkalmazni. E szabály összhangban van az Európai Unió 85/611/EGK számú irányelvével.

A paragrafus pontosítja és rugalmasabbá teszi a származtatott ügyletekbe befektetõ befektetési alapokra vonatkozó szabályokat.

A törvény a hatékonyabb befektetés érdekében lehetõvé teszi, hogy az indexkövetõ befektetési alap származtatott ügyleteket is tartalmazzon. Az értékpapírok súlyának meghatározásánál a származtatott ügyleteket is figyelembe kell venni.

A törvény lehetõvé teszi, hogy devizaárfolyamhoz kötött ingatlanügyletek esetén az ingatlanalap portfoliója az árfolyamkockázat fedezése érdekében határidõs ügyleteket tartalmazzon. A paragrafus lehetõséget biztosít ingatlanalap esetén tulajdon-átruházásra irányuló szerzõdések megkötésére. A letétkezelõ ellenjegyzése szükséges az ingatlanokat megterhelõ jelzálogkölcsön szerzõdések érvényességéhez is.

A paragrafus enyhíti az ingatlanforgalmazó alapra vonatkozó befektetési korlátot. Eszerint az alap saját tõkéjének legfeljebb 25%-át fektetheti be építés alatt álló ingatlanokba.

A származtatott ügyletekbe történõ befektetés lehetõségének kiterjesztése kamatlábkockázatok fedezése érdekében összhangban van az Európai Unió 85/611/EGK számú irányelvével.

Külföldi befektetési alapkezelõ esetén a nemzetközi gyakorlatnak megfelelõen a féléves jelentéseket a félév lezárása után 60 napon belül kell közzétenni a hazai alapkezelõkre vonatkozó 45 napos határidõvel ellentétben.

A paragrafus szûkíti a portfoliójelentés tartalmi elemeit. A korábbi szabályozástól eltérõen nem kell tartalmaznia a felszámolt költségeket, az alap hitelfelvételét és a zárolt, illetõleg óvadékba adott eszközöket sem. A módosítás szerint a portfoliójelentést a Felügyeletnek is meg kell küldeni.

A Tpt. 290.§ a), b) és c) pontjában foglalt kötelezettségek teljesítése Magyarországon forgalomba hozott külföldi alapok esetén nem megoldható a megadott határidõn belül, mert az ilyen típusú változtatásokat azonnali hatállyal engedélyezik a külföldi alap saját országában. A módosítás szerint ezért a külföldi alapkezelõ a külföldi Felügyelet jóváhagyása után haladéktalanul köteles közzé tenni a hivatkozott változásokat.

A paragrafus a fiók kifejezést pontosítja az Fkt.-val és a Ctv.-vel összhangban.

A módosítás összefügg a Tpt. 137.§-ának módosításával.

A paragrafus (2) bekezdése az Uniós szabályozással való harmonizálást szolgálja.

A módosítás egységesíti a tõzsdék alapítása vonatkozásában fennálló alaptõke-követelményt, így tõzsde egységesen százötvenmillió forint pénzben befizetett alaptõkével alapítható.

A módosítás pontosító jellegû, egyrészt egy hivatkozást helyesbít, másrészt a közösségi jog terminológiájával teremti meg az összhangot.

A módosítás pontosító jellegû, a közösségi jog terminológiájával teremti meg az összhangot.

A tõzsdére vonatkozó módosítások közül a legfontosabb eltörli a tõzsdében való tulajdonszerzésre elõírt tíz százalékos korlátot, valamint a nyilvános gazdasági társaságokra vonatkozó szabályokkal összhangban a zártkörû társaságként mûködõ tõzsde számára is lehetõvé válik, hogy az alapszabály rendelkezzen az egy tulajdonos által megszerezhetõ tulajdoni részesedés maximális mértékérõl. Nyilvános részvénytársaságként mûködõ tõzsde alapszabályában a szavazati jog legmagasabb mértékére a Gt.-ben foglalt elõírások irányadók. Egyebekben pedig a hitelintézetekben való tulajdonszerzés szabályait kell alkalmazni a tõzsde esetében is.

A módosítás a tõzsdében történt meghatározott arányú tulajdonszerzésrõl szóló tõzsdei közlemény nyilvánosságra hozatalának helyét egyértelmûsíti.

A módosítás enyhít a túlzottan szigorú összeférhetetlenségi szabályokon, és csak az érdemi ügyintézõkre tekinti alkalmazandónak ezeket, ezen túlmenõen a Ptk. terminológiájával teremti meg az összhangot.

A módosítás enyhít a tõzsde szabályzatainak közzétételére vonatkozó szabályokon. Azon szabályzatok esetében, amelyek egyáltalán nem vagy csak nagyon áttételesen érintik a befektetõket, a Tpt. 37. §-a (5) bekezdésében foglalt szabály részbeni alkalmazását írja elõ.

A módosítás pontosító jellegû.

A módosítás megszünteti az azonos tartalmú termék-fajta és termékcsoport párhuzamos használatát, egységesítve a Tpt. terminológiáját.

A módosítás egyértelmûen meghatározza a tõzsde által nyilvánosságra hozandó adatok közzétételének helyét.

A módosítás pontosító jellegû, a szakasz szabályai alkalmazandóak a részvénytársasági formában mûködõ elszámolóházi tevékenységet folytató szervezetre is.

A módosítás a Tpt. 337. §-ának (1) bekezdésében felsorolt valamennyi személy külföldi megfelelõjére is kiterjeszti az értelmezést.

Az MNB elszámolóházakra vonatkozó szakmai felügyeletének megfelelõen a módosítás az elszámolóházi tevékenység végzéséhez szükséges engedély megadásához, módosításához, valamint visszavonásához az MNB elnökének egyetértését feltételül szabja.

A módosítás egyrészt elõírja, hogy elszámolóházi tevékenységet végzõ szervezetben az eddigiek mellett klíringtag is szerezhet tulajdoni részesedést, másrészt pontosítja a szakasz bekezdéseiben foglalt szabályok címzettjeit.

A módosítás az elszámolóházban és a részvénytársasági formában mûködõ elszámolóházi tevékenységet folytató szervezetben történt maghatározott arányú tulajdonszerzésrõl szóló közlemény nyilvánosságra hozatalának helyét egyértelmûsíti.

Az elszámolóházi tevékenységet végzõ szervezet üzletszabályzatának, illetve szabályzatainak Felügyelet általi jóváhagyásához megköveteli az MNB elnökének egyetértését is. A módosítás ezen túlmenõen enyhít az elszámolóházi tevékenységet végzõ szervezet szabályzatainak közzétételére vonatkozó szabályokon. Azon szabályzatok esetében, amelyek egyáltalán nem vagy csak nagyon áttételesen érintik a befektetõket, a Tpt. 37. §-a (5) bekezdésében foglalt szabály részbeni alkalmazását írja elõ. A módosítás továbbá - a tõzsdéhez hasonlóan - kimondja az elszámolóház szabályzatainak bíróság elõtti megtámadhatóságát, amennyiben az jogszabályellenes.

A módosítás rögzíti, hogy az elszámolóházi tevékenységet végzõ szervezet nem köteles a Bavá-hoz, illetve a központi hitelinformációs rendszerhez csatlakozni.

A módosítás értelmében az elszámolóházi tevékenységet végzõ szervezet szabad pénzeszközeibõl állampapír mellett hitelintézet által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírt is vásárolhat, mivel prudenciális szempontból ez utóbbi értékpapírok sem képviselnek számottevõen nagyobb kockázatot.

Mivel a befektetési szabályokat tartalmazó alfejezet nem tartalmaz korlátozásokat, így nem indokolt a címben történõ feltüntetése. Ezen túlmenõen, tekintettel arra, hogy a közvetett tulajdon követése nehéz, illetve megbéníthatja az elszámolóházi tevékenységet folytató szervezet befektetéseit, a módosítás elhagyja az erre utaló fordulatot. A bekezdés azonban kiegészül azzal a szabállyal, amely feljogosítja az elszámolóházat másodlagos értékpapírok kibocsátása céljából nyilvánosan kibocsátott értékpapírok tulajdonjogának megszerzésére, ugyanis ennek hiányában alkalmazhatatlan a Tpt. 25. §-ának (1) bekezdése.

A módosítás a Ptk. terminológiájával teremti meg az összhangot, a (6) bekezdést illetõen pedig pontosítást tartalmaz.

A módosítás pontosítja a könyvvizsgálói gyakorlat elismerésének feltételeit a könyvvizsgálói kamaráról szóló törvény vonatkozó szabályaira való utalással.

A módosítás a számviteli törvénnyel összhangban határozza meg a kötelezettséget.

A módosítás pontosító jellegû, csak az írott formában megjelenõ hirdetésekben kell a társaságnak a tevékenységi engedély számát feltüntetnie.

A módosítás pontosítja, hogy a Tpt. hatálya alá tartozó szolgáltatásokra vonatkozó hirdetést mely szervezetek, illetve személyek tehetnek közzé.

A módosítás értelmében értékpapír-titok a bíróságnak nem csak hagyatékkal kapcsolatos polgári ügyben adható ki, hanem bármilyen polgári ügyben, ideértve a közigazgatási ügyeket is.

A módosítás egyértelmûvé teszi, hogy adatátadás kizárólag a befektetési szolgáltató, az árutõzsdei szolgáltató és a befektetési alapkezelõ részérõl a tõzsde és az elszámolóházi tevékenységet végzõ szervezet számára, illetve a tõzsde és az elszámolóház részérõl a befektetési szolgáltató, az árutõzsdei szolgáltató és a befektetési alapkezelõ számára lehetséges. Ezzel kizárja, hogy a befektetési szolgáltatók, az árutõzsdei szolgáltatók és a befektetési alapkezelõk egymás között - az értékpapír-titok sérelme alóli kivételre hivatkozva - értékpapír-titoknak minõsülõ adatot adjanak át.

Ezen túlmenõen a módosítás lehetõvé teszi, hogy bennfentes kereskedelem, illetve tisztességtelen árfolyam-befolyásolás esetén a felügyeleti határozat tényállást tisztázó indoklása közzé tehetõ legyen.

A módosítás értelmében az ügyek egy csoportjára nézve a Pénz- és Tõkepiaci Állandó Választottbíróságnak kizárólagos eljárást biztosító szakaszok kiegészülnek azzal a rendelkezéssel, hogy a kizárólagosság a belföldi székhelyû álladó választottbíróságok tekintetében áll fenn, mivel ennek hiánya azt jelentené, hogy nemzetközinek minõsülõ jogviszonyok esetén is csak a magyar választottbíróság hatáskörét köthetnék ki, ez pedig mind jogi, mind gyakorlati szempontból kifogásolható lenne.

A hitelintézet és a befektetési vállalkozás a választott bíráskodásra vonatkozó üzletszabályzati kikötését az üzletszabályzat elsõ módosításakor, de legkésõbb 2003. december 31-ig köteles módosítani.

A tapasztalatok szerint a tõkepiac szereplõire a hatályos felügyeleti díj fizetésének kötelezettsége aránytalanul magas terhet ró. Ennek megfelelõen kerültek korrigálásra az elõírt díjmértékek.

Az elszámolóház és a részvénytársasági formában mûködõ elszámolóházi tevékenységet folytató szervezet felügyeleti díj fizetésére vonatkozó szabályai új rendelkezésekkel egészültek ki, amelyek tovább pontosítják e szervezetek díjfizetési kötelezettségét.

A módosítás a felügyeleti tevékenységre vonatkozó - az egyes ágazati törvényekben meghatározott - szabályok egységesítését célozza. A módosítás - a felügyeleti módszerek fejlõdésével összhangban - a kétévenkénti helyszíni ellenõrzés követelményét a kétévenkénti átfogó ellenõrzés rendszerével váltja fel. Ennek megfelelõen a Felügyelet a felügyelt intézmények adatszolgáltatása alapján rugalmasabban tudja eldönteni, hogy mely intézménynél indokolt helyszíni ellenõrzést is tartani. A módosítás lerakja az új panaszügyintézési rendszer alapkövét is, amely szerint elsõ lépésként a Felügyelet a hozzá beérkezett panaszokat az érintett szolgáltatónak továbbítja, amely köteles harminc napon belül érdemben kivizsgálni és a vizsgálat eredményérõl a Felügyeletet és az ügyfelet értesíteni. A Felügyelet az ügy során keletkezett iratokat bekérheti.

Az intézkedések és a szankciók közül néhány a módosítás eredményképpen a kibocsátóra is alkalmazható lesz, és egyben bõvül is az intézkedési jogkör. Ennek megfelelõen a Felügyelet megtilthatja, korlátozhatja, illetve feltételhez kötheti a felügyelt intézmények osztalékának kifizetését, vezetõ állású személyének történõ kifizetést, tulajdonosok e szervezetektõl történõ kölcsönfelvételét, hitel- vagy kölcsönszerzõdésben foglalt határidõ meghosszabbítását, egyes tevékenységeinek végzését, új fiókok nyitását. Kötelezheti a felügyelt szervezetet az alkalmazottak, vezetõk szakmai továbbképzésére, felvételére, mûködési költségek csökkentésére, illetve megfelelõ nagyságú tartalék képzésére.

Bõvül a Felügyelet egyes határozatainak soron kívüli bírósági felülvizsgálatának köre is.

A módosítás lehetõvé teszi, hogy a Felügyelet bírságot szabjon ki a felügyelt intézményre annak saját szabályzatának megsértéséért is.

A módosítás a bírságolható magatartások lehetséges hatásaihoz igazítja a bírságtételeket. Ha a bírságolni rendelt cselekménynek igen kismértékû hatása is lehet, ott a bírság minimumösszegét szállítja le, ahol a cselekmény vagy magatartás által okozott hatás nagymérvû, ott megemeli a bírságösszeg felsõ határát.

A módosítás pontosító jellegû, e szakasz ugyanis nem a Tpt. szerinti értelemben használja az ügyfél kifejezést, ezért utalni kellett az eltérõ értelmezésre. Egyebekben a módosítás pontosító jellegû.

A módosítás pontosítja a nyomdai úton elõállított értékpapírok dematerializált értékpapírokká történõ átalakításának szabályait.

A módosítás pontosító jellegû, meghatározza az Áttv. alapján tõzsdetag és tõzsdére felvett tag saját tõkére és a Tpt-ben elõírt szervezeti, mûködési, tevékenységi szabályokra vonatkozó megfelelési kötelezettségének idõpontját.

A módosítást a törvényben szereplõ változásokra való megfelelõ felkészülési idõ biztosítása indokolja.

A módosítás pontosító jellegû.

A módosítást a törvényben szereplõ változásokra való megfelelõ felkészülési idõ biztosítása indokolja.

A törvény pontosítja az értelmezõ rendelkezéseket, illetve új fogalmakat definiál. Az új fogalmak (értékelési fordulónap, értékszám, kiutalás, kiutalási idõszak, módozat, szerzõdéses összeg) meghatározásának célja a törvény értelmezésének megkönnyítése.

Az Ltp.-ben a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének régi elnevezése szerepel, ezért ezt a törvény javítja, egyúttal az elsõ elõfordulási helyen bevezeti ennek a továbbiakban szereplõ rövidítését. A módosítás szerint a Felügyelet a mûködési engedély iránti kérelem elbírálásakor a lakástakarékpénztárak által az egyes szerzõdéses módozatokra kidolgozott modellszámításokat is vizsgálja. A rendelkezés a jelenlegi engedélyezési gyakorlatot támasztja alá.

A (2) bekezdés a Felügyelet engedélyezési eljárásának egyértelmûbbé tétele érdekében meghatározza a szerzõdéses módozatok minimális tartalmi elemeit.

A paragrafus (1) bekezdése pontosítja, hogy a lakástakarékpénztár ügynöke a Hpt. 2. sz. mellékletének I/12. b) pontjában meghatározott ügynöktípusba tartozik. Ezért az Ltp. által nem szabályozott kérdésekben a Hpt. vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni a lakástakarékpénztár ügynökére is.

A paragrafus (2) bekezdése szigorítja az ügynökök díjazásának feltételeit. Megbízási díj csak akkor jár, ha az ügyfél a megkötött szerzõdés alapján a számlanyitási díjat már megfizette.

A paragrafus (3) bekezdése alkalmazza a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnevezésének 224.§-ban bevezetett rövidítését. A (3) bekezdés egyúttal enyhíti a közzététel szabályait, eszerint az ügynökök jegyzékét elegendõ félévente közzétenni.

A törvény pontosítja a lakáselõtakarékoskodókra és a kedvezményezettekre vonatkozó szabályokat. A módosítás szerint cselekvõképtelen személyek nem köthetnek szerzõdést más kedvezményezett megjelölésével. A törvény a gyermekek védelmérõl szóló 1997. évi XXXI. törvényben használt fogalmakat alkalmazva pontosítja a rendelkezés szövegét. A módosítás szerint társasházak esetében kétharmados közgyûlési határozat felhatalmazásával a korábbi szabályozástól eltérõen nem csak a közös képviselõ kötheti meg a szerzõdést. A társasházra vonatkozó jogszabályok rendezik a társasház képviseletének kérdését.

A paragrafus kiegészíti a lakáselõtakarékossági szerzõdésrõl szóló bekezdést annak egyértelmûvé tétele érdekében, hogy a lakáskölcsön nyújtásának feltétele a lakáselõtakarékoskodó, illetve a kedvezményezett hitelképessége. A szerzõdéses összegre vonatkozó rendelkezés módosítása tartalmilag nem jelent változást, a szerzõdéses összeg elemeinek felsorolása a fogalmak között szerepel. A (4) bekezdés pontosítja, hogy a részösszeg kivételének tilalma csak a lakáselõtakarékoskodóra vonatkozik, a lakástakarékpénztár azonban pl. ráterhelheti a betétre a díjat. Ha bírósági végrehajtás keretében a betét egy részét a végrehajtó számlájára kell átutalni, a lakáselõtakarékossági szerzõdést meg kell szüntetni. Az (5) bekezdés egyértelmûvé teszi, hogy a törvény által elõírt minimum 4 éves megtakarítási idõ elérése mellett a lakáskölcsön nyújtásának feltétele a lakástakarékpénztár által az adott módozatra elõírt megtakarítási idõ elérése is.

A gyorsabb ügyintézés és hitelfolyósítás érdekében a (7) bekezdés elõírja, hogy a lakástakarékpénztárnak a kiutalástól, illetve a szükséges igazolások benyújtásától számított 15 napon belül folyósítania kell az igényelt összeget.

A lakáselõtakarékossági rendszer a lakáscélok széles köréhez kíván segítséget nyújtani, ezért a törvény bõvíti a figyelembe vehetõ felhasználási lehetõségeket.

Az (1) bekezdés szerint a szerzõdéses összeg feletti rendelkezési jogot a cselekvõképes kedvezményezett megszerezheti. A (2)-(5) bekezdések a gyakorlatban felmerült kérdéseket szabályozzák. A módosítás többek között meghatározza, hogy a lakáselõtakarékoskodó elhalálozása esetén, vagy nem természetes személy jogutóddal történõ megszûnésekor ki léphet a szerzõdõ fél helyébe. A (3) bekezdés méltányosságból kimondja, hogy nem kell visszafizetni a korábbi években jóváírt állami támogatást abban az esetben, ha a lakáselõtakarékoskodó, vagy a kedvezményezett halálakor a szerzõdést olyan személy szerzõdésével vonják össze, aki az elhunyt közeli hozzátartozója.

Megoldatlan kérdés volt eddig a lakátakarékpénztári betét sorsa a hagyatéki eljárásban. A (6) bekezdés az örökhagyó szándékának érvényesülése érdekében a takarékbetétekre vonatkozó szabályozáshoz hasonlóan elõírja, hogy kedvezményezett megjelölése esetén a lakástakarékpénztári betét kikerül a hagyatékból és a szerzõdés folytatásáról a kedvezményezett rendelkezhet. A lakáskölcsön nyújtásáról a módozat szerinti minimális megtakarítási idõ elérése a mérvadó.

A módosítás alkalmazza a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnevezésének 224.§-ban bevezetett rövidítését. A (2) bekezdés változtatása kapcsolódik a 227.§ (5) bekezdéséhez.

Az áthidaló kölcsön nyújtásánál a lakáskölcsön nyújtásához hasonlóan a lakástakarékpénztárnak hitelbírálatot kell végeznie. A módosítás pontosítja, hogy kedvezményezetti jelölés esetén az áthidaló kölcsönt a kedvezményezett javára kell felhasználni. A lakáscélú felhasználás igazolásaként olyan dokumentumokat fogadhat el a lakástakarékpénztár, amelyek a hitelkérelem benyújtását követõen keletkeztek.

A törvény pontosítja a korábbi szabályozást, valamint lehetõvé teszi, hogy a lakástakarékpénztár hitelnyújtásához kapcsolódóan ingatlanértékelést is végezhessen.

A módosítás alkalmazza a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnevezésének 224.§-ban bevezetett rövidítését.

A módosítás pontosítja a viszonyítás alapját.

A jelzáloglevelek alacsony kockázatú, jól jövedelmezõ befektetési formát jelentenek, ezért a szabad eszközök befektetésére vonatkozó korlátoknál a jelzáloglevélbe történõ befektetés korábbi maximum 25%-os arányát a törvény 30%-ra emeli.

A törvény rugalmasabbá teszi a kölcsönfedezetre vonatkozó követelményt annak érdekében, hogy a lakástakarékpénztár a hitelezési kockázat mérlegelése alapján szabadon jelölhesse ki a megkövetelt biztosítékok körét.

Az általános szerzõdési feltételek tartalmi elemeit a módosítás kiegészíti a kezelési költséggel.

A paragrafus (2) bekezdése alkalmazza a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnevezésének 224.§-ban bevezetett rövidítését.

A módosítás alkalmazza a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnevezésének 224.§-ban bevezetett rövidítését.

A módosítás alkalmazza a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnevezésének 224.§-ban bevezetett rövidítését.

A módosítás pontosítja az állami támogatás iránti kérelemmel kapcsolatos rendelkezéseket. A támogatás iránti kérelmet a lakáselõtakarékoskodó nem csak a szerzõdés megkötésekor, hanem bármikor benyújthatja és módosíthatja is a megtakarítási év utolsó napjáig.

A (4)-(5) bekezdés módosítása kapcsolódik az Ltp. 6. § (1) bekezdése d) pontjának módosításához.

A lakásárak és az építési, felújítási költségek emelkedése miatt szükségessé vált az 5 év óta változatlan támogatás maximális összegének felülvizsgálata. A módosítás szerint a támogatás maximális összege az adott megtakarítási évben befizetett betét 30%-a, legfeljebb azonban 72.000 forint.

A társasházak és a lakásszövetkezetek közös tulajdonú részeinek felújítására és korszerûsítésére kötött szerzõdéseknél szintén emelkedik a támogatás maximális összege annak függvényében, hogy hány lakásos épületrõl van szó.

A törvény szerint az állami támogatást a megtakarítási év leteltét követõ egy hónapon belül kell a lakáselõtakarékoskodó számláján jóváírni, a korábbi szabályozásban szereplõ 2 hónap helyett. A módosítás a gyakorlatnak megfelelõ pontosítást jelent.

A módosítás pontosítja az összegyûlt betét kifejezést. A (2) bekezdés módosítása kapcsolódik a 229.§ (3) bekezdéséhez. A (4) bekezdés szerint a lakástakarékpénztárnak a korábbi szabályozástól eltérõen nem kötelessége a lakáscélú felhasználás utólagos ellenõrzésére, hanem erre lehetõsége van, amennyiben pl. a lakáselõtakarékoskodó által benyújtott dokumentumok nem támasztják alá hitelt érdemlõen a felhasználást. Az (5) bekezdés méltányosságból elõírja, hogy amennyiben az ügyfél a felvett összeg egy részét nem lakáscélra használta fel, akkor a támogatásnak csak a nem igazolt résszel arányos részét kell visszafizetni. Nem lakáscélú felhasználás esetén a támogatás visszafizetése érdekében indított bírósági eljárásban csak a Magyar Állam nevében eljáró lakástakarékpénztár jogosult illetékmentességre, a lakáselõtakarékoskodó nem.

A módosítás célja a kiszervezés fogalmának pontosítása és a korábbi fogalom szûkítés megszüntetése.

A felügyeleti ellenõrzés szabályainak jelen törvénnyel történõ módosítása teszi indokolttá a rendelkezés technikai jellegû változtatását.

Az önálló kereskedelmi ügynöki szerzõdésrõl szóló 2000. évi CXVII. törvény értelmében 2003-tól az ügynököket kiegyenlítés illeti meg. A biztosítási ügynök és a biztosító közötti sajátos jogviszony azonban azt indokolja, hogy a módosítás a biztosítási ügynökökre az általánostól eltérõ szabályozást alkalmazzon, oly módon, hogy a biztosító és az ügynök közötti írásban kötött szerzõdésre bízza a kiegyenlítésre vonatkozó megállapodást.

A technikai jellegû változtatásokat a felügyeleti ellenõrzés szabályainak módosítása teszi szükségessé.

A módosítás célja, hogy a biztosító által ki nem szervezhetõ tevékenységek körének változatlanul hagyása mellett, a korábban kizárólag felügyeleti engedéllyel kiszervezhetõ tevékenységekre csak bejelentési kötelezettséget ír elõ, mivel a felügyeleti ellenõrzési jogkör gyakorlásához a bejelentés is elegendõ. Ezzel összefüggésben a módosítás megszünteti az eddigiekben bejelentéshez kötött kiszervezések Felügyelethez történõ bejelentési kötelezettségét.

A módosítás a kiszervezési tevékenységgel kapcsolatban egyértelmûbbé teszi a felügyelet ellenõrzési jogosítványát, a biztosító felelõsségét és az összeférhetetlenségi szabályokat. Az engedélyeztetési kötelezettség megszüntetésének következményeként feleslegessé vált szabályozást eltörli.

A módosítás rendszerbe foglalja a kiszervezésre vonatkozó szerzõdés kötelezõ tartalmát, valamint a kötelezõ tartalmi elemek körét kiegészíti a biztosítási titok megõrzésére vonatkozó kötelezettség elõírásával, illetve a titok megtartása érdekében teendõ intézkedésekkel.

A felügyeleti ellenõrzés szabályainak jelen törvénnyel történõ módosítása teszi indokolttá a technikai jellegû változtatásokat.

A módosítás célja, hogy - a gyakorlatban felmerült igényeknek megfelelõen - lehetõvé tegye a biztosítási titkot tartalmazó adatok átadását a polgári ügyben eljáró bíróság számára is.

A módosítás kimondja, hogy a Pénzügyminisztérium, valamint a kiszervezett tevékenységet végzõ szervezet részére történõ adatátadás nem minõsül a biztosítási titok megsértésének.

A módosítás megszünteti a felügyeleti ellenõrzési rendszer jelenleg fennálló ellenõrzési kategóriánkénti szabályozását és helyette az általános szabályok mellett az egyes esetekben szükséges eltéréseket írja elõ. A Felügyelet ellenõrzési rendszere a jelenlegi szabályokhoz képest kevésbé formalizált, a kötött hármas tagolású rendszer helyszíni és nem helyszíni ellenõrzésekbõl álló rendszerre változik. A kétévenként történõ átfogó ellenõrzés a továbbiakban is fennmarad. A felügyeleti ellenõrzési jogkör hatékonyabb gyakorlása érdekében a módosítás bevezeti a célvizsgálat és a témavizsgálat intézményét.

A módosítás bevezeti a Felügyelet által ellenõrzési feladatokkal megbízott külsõ szakértõk nyilvántartása érdekében a szakértõi névjegyzék fogalmát, és meghatározza a névjegyzékbe kerülés feltételeit.

Az új díjtételek kialakításával még az 1996-ban meghatározott összegek kerültek korrigálásra, melyek a módosítás eredményeképpen az univerzális pénzügyi rendszernek megfelelõ, a pénzügyi szektorok közötti egyenlõ versenyfeltételek kialakítását segítik elõ. A díjfizetés biztosítási ágazatonként és tevékenységenként kerül megosztásra.

A felhatalmazó rendelkezés beépítését az igazgatási-szolgáltatási díjjal kapcsolatos jogszabályváltozás teszi indokolttá.

A Bit. 10. számú melléklet II. pontja módosításának indoka a kiszervezés szabályainak megváltozása.

A rendelkezéseket a törvényben szereplõ változásokra való megfelelõ felkészülési idõ biztosítása teszi szükségessé.

A módosítást az Alkotmánybíróság 15/2002. (III.29.) számú határozata tette szükségessé, melynek értelmében "más törvényben szabályozott" titok esetén is biztosítani kell a felek "fegyveregyenlõségét". Ennek végrehajtásaként a polgári perrendtartásról szóló törvény 119. §-a egy új (2) bekezdéssel egészülne ki, mely rendelkezés azonban nem érinti az állami és szolgálati titok esetében elõírt megismerési engedély szükségességét.

A rendelkezésekben szereplõ szakosított hitelintézeti törvények módosítását a Hpt. módosításával történõ összhang megteremtése teszi szükségessé.

A módosítás indoka a szövetkezeti hitelintézetek prudens mûködésének megerõsítése. Ennek megfelelõen az (1) bekezdés az új szövetkezeti törvényben is megalapozza a "két szem" elvét, a (2) bekezdésben a "hitelszövetkezet" helyébe "szövetkezeti hitelintézet" lép, a (3) bekezdésbõl pedig kikerül a szövetkezeti hitelintézetekre történõ utalás (mivel a tagokkal történõ elszámolás különös szabályait a jövõben a Hpt. tartalmazza).

A módosítás pontosító (technikai) jellegû.

A módosítást valamennyi érintett határozat vonatkozásában a jegybanki függetlenség megvalósítása érdekében kialakított, egyértelmûen elkülöníthetõ kormányzati-jegybanki feladat- és felelõsségi viszonyrendszer indokolja, aminek alapján a Magyar Nemzeti Bank eddig betöltött funkciója lényegesen megváltozik a nemzetközi pénzügyi és fejlesztési intézmények esetében. A Magyar Nemzeti Bank feladatait a jövõben a kapcsolattartás terén a Pénzügyminisztérium, a pénzügyi lebonyolítás terén pedig, a Magyar Államkincstár látja el, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 18/B. § (2) bekezdésének új j) pontjában foglaltak szerint.

A módosítás tartalmazza, hogy az MNB által kibocsátott, de még esedékessé nem vált kötelezvények (a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank, a Nemzetközi Fejlesztési Társulás az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank jóváhagyásával), a korábbiakkal azonos feltételekkel és lejáratokkal való, a Magyar Államkincstár Részvénytársaság által kibocsátott, új kötelezvények kiállítása útján kicserélésre, egyidejûleg a régi kötelezvényeket megsemmisítésre kerülnek.

A § a hatályon kívül helyezendõ rendelkezéseket tartalmazza.