az Országgyûlés elnökének

A Házszabály 85. § (2) bekezdése alapján A Magyar Tudomány Ünnepérõl az alábbi törvényjavaslatot nyújtjuk be:

Az Országgyûlés a tudomány társadalomban betöltött szerepét kiemelkedõen fontosnak, a tudomány mûvelése és fejlesztése érdekében végzett tevékenységet elismerésre, és kiemelkedõ támogatásra méltónak tartja. Bízik abban, hogy Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz megnöveli a magyar kutatók, tudósok eddig is eredményes hozzájárulását az emberiség tudásának, ismereteinek gyarapodásához. Fejet hajt elõdeink elõtt, akik a magyar tudomány fejlõdéséhez hozzájárultak. Ezért a következõ törvényt alkotja:

1.§

Az Országgyûlés november 3-át - azt a napot, amelyen 1825-ben Széchenyi István birtokainak évi jövedelmét Magyar Tudós Társaság alapításának céljára felajánlotta, és ezzel lehetõvé tette a Magyar Tudományos Akadémia megalapítását - a Magyar Tudomány Ünnepévé nyilvánítja.

2.§

Ez a törvény a kihirdetés napján lép hatályba.

Az elmúlt évszázadban - különösen annak utolsó harmadában - lejátszódó robbanásszerû tudományos-technikai fejlõdés tapasztalatai mutatják, hogy a XXI. században az emberiség, az egyes nemzetek fejlõdésében, az életminõség alakulásában meghatározó szerepet fog játszani a tudás, a kutatás, a technológiai fejlesztés. A nemzet jövõjérõl felelõsen gondolkodó Országgyûlés kötelessége, hogy minden lehetséges módon elõsegítse a tudomány eredményei, a hazai kutató tevékenység megismerését, fontosságának elismerését, társadalmi kapcsolatai bõvítését és elmélyítését. E célt szolgálja törvényjavaslatunk a Magyar Tudomány Ünnepérõl.

A Magyar Tudományos Akadémia tagjai, testületei és intézményei mûködése révén fontos szerepet játszik a hazai tudományos tevékenységben, az ország tudományos életében. Az Akadémia munkássága is kifejezésre jut abban a tényben, hogy a magyar kutatók eredményei révén Magyarország gazdasági fejlettségét jelentõsen meghaladó mértékben veszi ki részét a világ kutatóinak tudományos teljesítményébõl. Ez indokolja a Magyar Tudomány Ünnepének az Akadémia alapításának dátumához kapcsolását, különös tekintettel arra, hogy ez - tudományos jelentõségén túlmenõen - a nemzet fejlõdésének is kiemelkedõ eseménye volt.

1825. november 3-án az Országgyûlés kerületi ülésén a pozsonyi vármegyeház palotatermében szenvedélyes vita zajlott, amelyben több vármegye követe szóba hozta a Magyar Tudós Társaság alapításának ügyét. E régen érlelõdõ kérdést oldotta meg gróf Széchenyi István ismeretes történelmi jelentõségû felajánlása. Ennek nyomán az 1825-27. évi XI. törvénycikk mondta ki, hogy "az önként és szabad adakozásból összeszedett tõke vagyonból Tudós Társaság, vagyis Magyar Akadémia állíttassék föl". E törvény 1827-ben, 175 évvel ezelõtt, került kiadásra.

A Magyar Tudományos Akadémia mûködésével messzemenõen igazolta azt az áldozatot, amely megalapítását lehetõvé tette. (Széchenyi István késõbb hatvanezer forintban megállapított jövedelmeinek felajánlását Vay Ábrahám húszezer forintos, gróf Andrássy György tízezer forintos és gróf Károlyi György negyvenezer forintos felajánlása követte.)

A Tudomány Napjáról szóló - 55/1997. (IV.3.) számú - kormányrendelet fogadtatásának tapasztalatai, az e naphoz kapcsolódó rendezvények eredményei indokolják a tudomány fontosságának megerõsítését a Magyar Tudomány Ünnepérõl szóló törvény megalkotásával.

Budapest, 2002. november 14.