MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

a helyi önkormányzatokról szóló
1990. évi LXV. törvény módosításáról

Budapest, 2002. november

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 64. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A (4) bekezdésben felsorolt bevételeknek a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti megosztását a fővárosi közgyűlés rendeletében határozza meg. A rendelettervezet véleményezésére a kerületi önkormányzatoknak legalább 30 napot kell biztosítani."

Az Ötv. 64. §-a az alábbi új (6)-(8) bekezdésekkel egészül ki, egyben a jelenlegi (6)-(7) bekezdés számozása (9)-(10) bekezdésre módosul:

"(6) A fővárosi és a kerületi önkormányzatok közötti - feladat- és hatáskörarányos - forrásmegosztás érdekében számba kell venni a kötelezően ellátandó feladatokat, melyeknél a fővárosi és az egyes kerületi önkormányzatokra vonatkozóan egységesen - fajlagos mutatók és normatívák képzésével - meg kell állapítani a számított működési kiadásokat. A forrásmegosztás során - a külön jogszabályban meghatározott módszer szerint - meg kell határozni a főváros és az egyes kerületek korrigált bevételeit. A forrásmegosztás végeredményeként a fővárosi és minden egyes kerületi önkormányzat korrigált bevétele és számított működési kiadása arányának meg kell egyezni.

(7) A működési forrásszükséglet előzőekben bemutatott biztosítását követően fennmaradó osztott bevételeket a felújítási, rekonstrukciós és fejlesztési forrásszükségletek arányában kell megosztani a fővárosi és a kerületi önkormányzatok között. A felújítási, rekonstrukciós és fejlesztési forrásmegosztás során figyelembe kell venni különösen a kerületi önkormányzatok vagyoni helyzetét, az infrastruktúra fejlesztés területén meglévő hiányosságokat, az arányos fejlesztés követelményét és az egyes önkormányzatok eltérő jövedelemtermelő képességét.

(8) A forrásmegosztás normatív módszereit külön törvény határozza meg."

Az Ötv. 64/C. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Mindaddig, amíg a fővárosi közgyűlés az érintett forrásoknak a fővárosi önkormányzatok közötti megosztásáról nem dönt, az állandó népességszám egészéhez kapcsolódó - kivéve a 64/B. §-ának a) pontját - normatív központi hozzájárulások és az átengedett központi adókból az önkormányzatokat megillető részt az Államháztartási Hivatal - a felmerülő személyi jellegű juttatásokat és egyéb kifizetéseket terhelő levonások, járulékok teljesítését és elszámolását követően - a fővárosi önkormányzatnak és az egyes kerületi önkormányzatoknak közvetlenül, az előző évi forrásmegosztási rendelet figyelembevételével számított arányok szerint utalja át."

Az Ötv. 78. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az önkormányzati vagyon külön része a törzsvagyon, amelyet a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani. Az éves zárszámadáshoz a vagyonállapotról - külön jogszabályban meghatározott - vagyonkimutatást kell készíteni."

Az Ötv. 92/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A helyi önkormányzat, ha az előző évben a teljesített kiadásainak összege meghaladta a 200 millió forintot és hitelállománnyal rendelkezik vagy hitelt vesz fel, köteles az (1) bekezdésben foglaltakat a hitelfelvétel évétől a hiteltörlesztés utolsó évéig bezárólag évente könyvvizsgálóval felülvizsgáltatni és közzétenni."

1. Ez a törvény a (2) bekezdésben foglaltak kivételével a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) A külön törvényben meghatározásra kerülő forrásmegosztásra vonatkozó normatív módszereket első alkalommal a Fővárosi Önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat osztottan megillető bevételek 2004. évi megosztásáról szóló rendelet megalkotásakor kell alkalmazni.

Az Alkotmánybíróság a 47/2001. (XI. 22.) AB határozatában megállapította, hogy alkotmányellenes helyzet keletkezett azzal, hogy az Országgyűlés a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényben (a továbbiakban Ötv.) nem állapította meg a Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztás olyan szabályát, amely biztosítja a kerületek számára az önkormányzati alapjogok védelmének garanciális szabályait. Az Alkotmánybíróság ezen túlmenően 2002. december 31-i hatállyal megsemmisítette a "két éves" költségvetési törvény fővárosi forrásmegosztásra vonatkozó szabályait is.

A Kormány - az érintettekkel történt többszöri egyeztetést követően - az alkotmányellenes helyzet megszüntetésére törvényjavaslatot nyújt be az Országgyűléshez. Az Ötv. módosítására tett javaslat megfelelő garanciát ad a kerületi önkormányzatok gazdasági autonómiájának biztosításához. Így a törvényjavaslat alapelvként rögzíti a főváros és a kerületek közötti feladatarányos megosztást, mely alapelvet a működési és a fejlesztési, rekonstrukciós forrásmegosztás során is figyelembe kell venni. Amennyiben az Országgyűlés a törvényjavaslatot elfogadja, úgy a Fővárosi Önkormányzatnak normatív módszerekkel kell a megosztott bevételeknek a fővárost, illetve az egyes kerületeket megillető összegét meghatározni. Mindez azt jelenti, hogy pl.: egy iskolás gyermek oktatására, vagy egy szociális otthoni férőhely fenntartására a fővárosban és valamennyi kerületben azonos költségek elismerésére kerül sor: a forrásmegosztás során valamennyi önkormányzat csak olyan összegű támogatásban részesülhet, hogy e feladatokat mindenütt egységes színvonalon tudják ellátni. E normatív típusú forrásmegosztáshoz - az Ötv. felhatalmazása alapján - az Országgyűlés a későbbiek során egy külön törvény megalkotásával is segítséget nyújt a Fővárosi Önkormányzatnak és a 23 kerületi önkormányzatnak.

A jogalkotó döntését követően a főváros és a kerületek között húzódó vita a forrásmegosztásról várhatóan mindkét fél részéről nyugvópontra jut.

Lényeges eleme a módosításnak, hogy a kerületi önkormányzatok számára a jelenleginél lényegesen hosszabb idő (30 nap) áll rendelkezésre véleményük, álláspontjuk kialakítására. Így felelősségteljesebb és átgondoltabb, megfontoltabb döntéssel fogadható el a fővárosi és a 23 kerületi önkormányzat éves gazdálkodásának alapját képező jogszabály.

A normaszöveg javaslat döntően anyagi jogi szabályokat tartalmaz, így a forrásmegosztás alapjául szolgáló főbb elveket rögzíti, figyelembe véve az Alkotmánybíróság fent hivatkozott határozatát, melyben a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztás elvi alapjául a feladatarányos megosztást jelölte. Az alapjogok védelmének garanciális szabályai anyagi jogi jellegű többletgaranciák meghatározásával érvényesíthetők. Ezért a javaslat a jelenleg hatályos törvényi rendelkezésekhez képest két új rendelkezést is tartalmaz, melyek a normatív típusú forrásmegosztási szabályozás előírása révén, a kerületi önkormányzatok gazdasági autonómiája és az önkormányzati alapjogok védelme érdekében, garanciális szabályok beiktatásával módosítják a jelenleg hatályos forrásmegosztási szabályokat. A javaslat tartalmazza azt a szabályt is, miszerint a forrásmegosztás módszereit külön törvény határozza meg. Így tehát a forrásmegosztás alapelvei és garanciális, anyagi jogi rendelkezései az Ötv.-ben, a részletes, közgazdasági jellegű, valójában pénzmegosztási szabályok pedig - az Ötv.-ben foglalt felhatalmazás alapján - külön törvényben kerülnek meghatározásra.

A javaslat egyértelmű szabályozást tartalmaz arra az esetre, hogyan történjen a megosztott bevételek folyósítása addig, amíg a forrásmegosztási rendeletet nem fogadják el.

Az Ötv. 78. §-ának (2) bekezdése szerint a vagyonállapotot az éves zárszámadáshoz csatolt leltárban ki kell mutatni. A jelenlegi szabályozás túlzott adminisztrációt, jelentős többletköltséget von maga után, ezért szükséges e rendelkezéseknek célszerűségi okok miatti módosítása.

Az Ötv. 92./A. §-ának (2) bekezdése szerint amennyiben a helyi önkormányzat előző évben teljesített kiadásainak összege meghaladta a 100 millió forintot és hitelállománnyal rendelkezik vagy hitelt vesz fel, köteles éves pénzforgalmi jelentést, könyvviteli mérlegét, valamint pénzmaradvány- és eredménykimutatását a hitelfelvétel évétől a hiteltörlesztés utolsó évéig bezárólag évente könyvvizsgálóval felülvizsgáltatni és közzétenni. A 100 millió forintos értékhatár még 1995-ben került meghatározásra, erre valamint a közalkalmazottak 50 %-os béremelésének kiadásnövelő hatására is tekintettel szükséges az értékhatár 200 millió forintra történő valorizálása.

Az előterjesztés rendelkezései a kihirdetést követő 8. napon lépnek hatályba azzal a kiegészítéssel, hogy a külön törvényben meghatározásra kerülő forrásmegosztás normatív módszereit első alkalommal a 2004. évi rendelet előkészítése és elfogadása során kell figyelembe venni.