MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/1471.
számú
törvényjavaslat
a közlekedésről szóló egyes törvények módosításáról
Előadó: Dr. Csillag István
gazdasági és közlekedési miniszter
Budapest, 2002. november
2002. évi .... törvény
a közlekedésről szóló egyes törvények módosításáról
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény, a vasútról szóló 1993. évi XCV. törvény, a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény és a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosításáról az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
I. Fejezet
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény
módosítása
1. §
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 18. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) Az utánképzésen nem kell részt vennie a járművezetőnek, ha az eltiltás csak jármű kategóriára vagy jármű fajtára terjed ki, és az a vezetői engedély visszavonásával nem jár."
2. §
A Kkt. 20. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az e törvény és a külön jogszabály által engedélykötelesnek minősített közúti közlekedési szolgáltatási tevékenységre (a továbbiakban: engedélyköteles tevékenység), a közlekedési hatóság részére történő bejelentési kötelezettségre és az autóbusszal végzett sajátszámlás személyszállítási tevékenységre vonatkozó szabályok megsértői bírságot kötelesek fizetni. A bírságolással kapcsolatos eljárás lefolytatására a közlekedési hatóság jogosult.
(2) A bírság összege:
a) az engedélyköteles tevékenység engedély nélkül való végzése, a jogosulatlan személyszállítás, a jogosulatlan árufuvarozás végzése esetén 100.000 Ft-tól 500.000 Ft-ig, az e tevékenységekre vonatkozó szabályok megsértése esetén 30.000 Ft-tól 150.000 Ft-ig terjed,
b) a nem engedélyköteles tevékenység végzése esetén, a közlekedési hatóság részére történő bejelentési kötelezettségre és az autóbusszal végzett sajátszámlás személyszállítási tevékenységre vonatkozó szabályok megsértői 30.000 Ft-tól 200.000 Ft-ig terjedő összegű bírságot kötelesek fizetni."
3. §
A Kkt. 24. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Ha a jármű az (1) bekezdésben említett követelményeknek nem felel meg, a közlekedési hatóság a forgalomban tartását megtiltja, vagy feltételekhez köti, és erről - gépjármű, mezőgazdasági vontató, lassú jármű és ezek pótkocsija esetén - a közlekedési igazgatási hatóságot értesíti."
4. §
A Kkt. 33. §-a (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt közút-kezelők az autópályák használatáért az autópályák és az autóutak üzemeltetésére, fenntartására és felújítására fordítandó úthasználati díjat szedhetnek, valamint kezelhetik - a követelés elévülésének időpontjáig - az úthasználati díjjal, illetve pótdíjjal összefüggő külön jogszabályban megjelölt személy- és járműazonosító adatokat."
5. §
A Kkt. 45. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A 33. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott közút-kezelők az úthasználati díj megfizetésének ellenőrzése és a pótdíj behajtása, valamint az e törvényben meghatározott feladataik ellátása céljából olyan elektronikus ellenőrzési rendszer működtetésére is jogosultak, amely a gépjármű rendszámát, áthaladásának helyét és időpontját rögzíti."
6. §
A Kkt. a következő 46/C. §-sal egészül ki:
"46/C. § (1) A külön jogszabályban meghatározott ellenőrző hatóság jogosult a veszélyes árut szállító jármű ellenőrzéséről felvett ellenőrzési jegyzékben megjelölt, a gépjárművezetőre vonatkozó személyes adatok (név, állampolgárság, születési hely, születési idő, anyja neve, lakcím, a vezetői engedélyben található egészségi és pályaalkalmassági adatok, személyazonosító igazolvány/útlevél száma, ADR oktatási bizonyítvány száma), a kísérő nevére és állampolgárságára, a feladó nevére és címére,
továbbá a címzett nevére vonatkozó személyes adatok kezelésére és nyilvántartására. Az adatokat öt évig kell megőrizni.
(2) A közlekedési hatóság jogosult a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó személyes adatainak [név, állampolgárság, anyja neve, lakcím, a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó képesítéséről szóló bizonyítványának érvényessége (alágazat, veszélyességi osztályok)] kezelésére és nyilvántartására. Az adatokat öt évig kell megőrizni."
7. §
(1) A Kkt. 48. §-a (3) bekezdése a) pontjának 8. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(3) Felhatalmazást kap
"8. a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának általános szabályait,"
[rendeletben állapítsa meg.]
(2) A Kkt. 48. §-a (3) bekezdése b) pontja a következő 18. alponttal egészül ki:
[(3) Felhatalmazást kap
"18. a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályait"
[rendeletben állapítsa meg.]
II. Fejezet
A vasútról szóló 1993. évi XCV. törvény módosítása
8. §
(1) A vasútról szóló 1993. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 16. §-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(3) A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvényt a következő kiegészítésekkel , illetve eltérésekkel kell alkalmazni:]
"b) nem minősül koncesszióköteles tevékenységnek az FHéV Rt. vasúti pályája, a múzeumvasút, a sikló, a függőpálya - ideértve a sífelvonókat is - működtetése, valamint az azokkal (azokon), illetve a saját használatú vasúton végzett személyszállítás".
(2) A Vtv. 17. §-ának (4) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
[(4) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy]
"e) a vasúti járművezetők képzésének, vizsgáztatásának és szakképesítésének"
[szabályait rendeletben állapítsa meg.]
III. Fejezet
A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosítása
9. §
A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) a következő 3/B. §-sal egészül ki:
"3/B. § (1) A légiközlekedési hatóság jogosult külföldi lajstromba felvett polgári légijárművet (a továbbiakban: külföldi légijármű) és annak személyzetét a Magyar Köztársaság területén ellenőrizni.
(2) Ha a légiközlekedési hatóság az ellenőrzése során észleli, hogy a külföldi légijármű vagy annak személyzete nem felel meg a nemzetközi szerződésekben foglalt feltételeknek, arról a lajstromozó államot értesíti.
(3) Az ellenőrzés eredményéről a légiközlekedési hatóság tájékoztathatja más állam légiközlekedési hatóságát, továbbá az érintett nemzetközi szervezeteket.
(4) Abban az esetben, ha a légiközlekedési hatóság - (2) bekezdésben meghatározottakon túl - a külföldi légijármű olyan sérüléséről vagy meghibásodásáról szerez tudomást, amely a repülés biztonságát veszélyezteti, a légijármű további repülését megtiltja, a sérülés vagy a meghibásodás kijavításáig."
10. §
Az Lt. a következő alcímmel és 29/A. §-sal egészül ki:
"A hajózókra vonatkozó külön rendelkezések
29/A. § (1) A lajstromba felvett légijármű fedélzetén munkavállalóként munkát végző légijármű-vezető, navigátor, fedélzeti mérnök (szerelő) és légiutaskísérő (a továbbiakban együtt: hajózó) teljes munkaideje - beleértve a rendkívüli munkavégzés és a készenlét idejét is - az évi 2000 órát nem haladhatja meg.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján vagy egyéni vállalkozóként munkát végző hajózók munkavégzésének időtartama tekintetében is.
(3) A hajózó részére naptári hónaponként legalább hét, naptári évenként legalább 96 olyan pihenőnapot kell adni, amelyet lakóhelyén tölthet.
(4) A hajózó alkalmazásához szükséges, illetve alkalmazását követő - külön jogszabályban meghatározott - egészségügyi vizsgálat költségét a munkáltató viseli."
11. §
Az Lt. 30. §-a (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A légiközlekedési szakszemélyzet képzésének szabályait a polgári légiközlekedés területén a miniszter, az állami légiközlekedés területén a honvédelmi miniszter rendeletben állapítja meg."
12. §
Az Lt. 31. §-ának első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
"31.§ A légiforgalmi irányító és repülés-tájékoztató szakszolgálat ellátásához szükséges - az állami oktatási intézményekben meg nem szerezhető - szakmai ismeretekre vonatkozó képzést a miniszter, illetve a honvédelmi miniszter által kijelölt intézetek végzik."
13. §
Az Lt. 37. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A nyilvános repülőtér - a Ptk. 172. §-ának d) pontjában megjelölt nemzetközi kereskedelmi repülőtér (Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér), valamint a közös felhasználású katonai és polgári repülőtér kivételével - és a polgári célú nem nyilvános repülőtér létesítésére, fejlesztésére és megszüntetésére a Kormány előzetes egyetértése alapján a miniszter a belügyminiszterrel, a honvédelmi miniszterrel, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel, a környezetvédelmi és vízügyi miniszterrel, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszterrel, valamint a területileg illetékes települési önkormányzattal (önkormányzatokkal) egyetértésben ad engedélyt."
14. §
Az Lt. 52. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) A lajstromozásra nem kötelezett légijárművel folytatott repülések és az azokkal összefüggő tevékenységek végrehajtásának szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg."
15. §
(1) Az Lt. 61. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A légiközlekedés biztonsága érdekében a magyar légtérben légiforgalmi szolgálatokat kell fenntartani."
(2) Az Lt. 61. §-a (3) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a bekezdés a következő h) és i) ponttal egészül ki:
[(3) A légiforgalmi szolgálat feladata különösen:]
"g) riasztó szolgálat ellátása;
h) légiforgalmi tanácsadó szolgálat ellátása;
i) repüléstájékoztató szolgálat ellátása."
16. §
Az Lt. ÖTÖDIK RÉSZ-e a következő VII. fejezettel és 66/F. §-sal egészül ki:
"VII. Fejezet
Légiközlekedési bírság
66/F. § (1) Az e törvényben és más jogszabályban előírt
a) légiközlekedési, légiközlekedéssel összefüggő tevékenységre,
b)légijármű lajstromozására, nyilvántartására, üzemben tartására, biztosítására;
c) légiközlekedési akadályra;
d) nyilvános repülőrendezvényre;
e) szakszolgálati tevékenységre;
f) adatszolgáltatásra, tájékoztatásra, bejelentésre
vonatkozó rendelkezések megsértői bírságot kötelesek fizetni. A bírságolással kapcsolatos eljárást a légiközlekedési hatóság folytatja le.
(2) A bírság összege legfeljebb a külön jogszabályban megállapított hatósági eljárási díj tízszerese. Amennyiben a külön jogszabály az adott tevékenységgel kapcsolatban eljárási díjat nem állapít meg, a bírság összege legfeljebb a külön jogszabályban meghatározott általános tételű államigazgatási eljárási illeték húszszorosa.
(3) A bírság ismételten is kiszabható.
(4) A bírság összege a légiközlekedési hatóságot illeti meg.
(5) A bírság kivetésének részletes szabályait és a beszedett bírság összegének felhasználási rendjét a miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben rendeletben állapítja meg."
17. §
Az Lt. 68. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A légijármű, illetve a repülőtér elleni jogellenes cselekmény erőszakos felszámolása az élet- és vagyonbiztonság elsődlegességének biztosításával történhet. Ennek során a külön jogszabályban megjelölt szervek - kivéve, ha a késedelem helyrehozhatatlan károkat okozna - kötelesek a légijármű, illetve a repülőtér üzemben tartóját a döntés-előkészítésbe bevonni, az üzemben tartó pedig köteles az illetékes szervekkel együttműködni."
18. §
Az Lt. 74. §-a a következő r) - t) ponttal egészül ki:
[74. § E törvény alapján rendeletben állapítja meg]
"r) a miniszter a polgári repülés hajózó személyzetének repülési idejére vonatkozó szabályokat;
s) a miniszter a repülőrendezvényekre vonatkozó szabályokat;
t) a belügyminiszter - a miniszterrel egyetértésben - az utasbiztonsági ellenőrzést végző személyek képzésének és vizsgáztatásának szabályait."
19. §
Az Lt. 74/A. §-a a következő francia bekezdéssel egészül ki:
[74/A. § Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16. napján aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban a Tanács a Közösség légifuvarozóinak a Közösségek közötti légi útvonalakhoz való hozzájutásáról szóló 2408/92/EGK rendeletével részben összeegyeztethető, illetve az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:]
"- a hajózó személyzet repülési idejének szabályozásáról szóló miniszteri rendeletben foglaltakkal együtt a Tanács 2000/79/EK irányelvével a polgári légiközlekedés mobil munkavállalóira vonatkozó, az AEA, ETF, ECA, ERA és IACA által kötött, a munkaidő megszervezéséről szóló európai megállapodásról."
IV. Fejezet
A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosítása
20. §
(1) A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Vkt.) 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"20. § A külön jogszabályban meghatározott kedvtelési célú kishajót, csónakot és motoros vízi sporteszközt kereskedelmi forgalomba hozni csak a megfelelőség tanúsításával lehet."
21. §
A Vkt. 21. §-a a következő (2) - (4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi szövegének jelölése (1) bekezdésre változik:
"(2) A 20 tengeri mérföldnél hosszabb utakon közlekedő tengeri személyhajó és tengeri gyorsjáratú vízijármű üzemben tartója köteles felkutatási és mentési célokra a hajón utazó személyek nevét, életkorát és nemét tartalmazó utasnyilvántartást vezetni és azt szükség esetén a felkutató és mentőszolgálatok rendelkezésére bocsátani.
(3) A hajózási hatóság - az indulási és érkezési kikötő szerinti állam hatóságának hozzájárulásával - felmentheti az utasnyilvántartás vezetése alól a védett tengeri területen, illetve egy óránál rövidebb utakon közlekedő tengeri személyhajót és tengeri gyorsjáratú vízijárművet.
(4) Az utasnyilvántartásban a személyes adatokat legalább az utazás időtartama alatt, illetve addig kell megőrizni, ameddig a felkutatás és a mentés tart, ezt követően azokat törölni kell."
22. §
A Vkt. NEGYEDIK RÉSZ-e a következő X/A. Fejezettel és 58/A. §-sal egészül ki:
"X/A. Fejezet
BELVÍZI HAJÓZÁSI ALAPPROGRAM
58/A. §
(3) Az Alapprogrammal kapcsolatos döntéseket - ideértve az Alapprogramból történő kifizetésekre vonatkozó döntéseket is - a Belvízi Hajózási Alapkezelő Tanács (a továbbiakban: Tanács) hozza meg. A Tanács nyolctagú; elnöke a gazdasági és közlekedési miniszter, további hét tagja közül három tagot a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, egy tagot a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, három tagot a hajózási engedélyesek delegálnak.
(4) A miniszter által meghirdetett súlyos piaci zavar időszakára az Alapprogramon belül intervenciós fedezetet kell létrehozni. Az intervenciós fedezetből a súlyos piaci zavar időszakában történhet kifizetés és kizárólag az Európai Közösségek Bizottsága által megjelölt jogcímen. A
miniszter a súlyos piaci zavar fennállását, annak kezdő és befejező időpontját, az Európai Közösségek Bizottságának döntése alapján hirdeti meg."
23. §
A Vkt. 71. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A nagyhajók rendszeres közlekedésére alkalmas víziúton a hajóutat ki kell tűzni."
24. §
A Vkt. 88. §-ának (2) bekezdése a következő v) és w) ponttal egészül ki:
[(2) Felhatalmazást kap a miniszter]
"v) az utasnyilvántartás vezetése részletes szabályainak
w) a Belvízi Hajózási Alapprogram működtetése részletes szabályainak"
[rendeletben történő megállapítására.]
25. §
A Vkt. 90. §-a a következő d) és e) ponttal egészül ki:
[90. § Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16. napján aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:]
"d) az Európai Közösség tagállamainak területén lévő kikötőt érintő forgalomban részt vevő személyhajókon utazó személyek nyilvántartásáról szóló 11/2002. (VIII. 12.) GKM rendeletben foglaltakkal együtt a Tanács 98/41/EK irányelve a Közösség tagállamainak kikötőjébe irányuló vagy onnan induló forgalomban részt vevő személyhajókon utazó személyek regisztrálásáról,
e) a Tanács 718/99/EK rendelete a belvízi szállítás támogatását szolgáló közösségi flottakapacitási politikáról."
V. Fejezet
Záró rendelkezések
26. §
(1) Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2003. január 1-jén lép hatályba, egyidejűleg a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó kinevezéséről és képesítéséről szóló 2/2002. (I. 11.) Korm. rendelet 3. §-ának (7) bekezdése hatályát veszti.
(2) Az Lt.-nek - az e törvény 10. §-ával megállapított - 29/A. §-a 2004. január 1-jén lép hatályba.
(3) Az Lt-nek - az e törvény 16. §-ával megállapított - 66/F. §-a 2003. március 1-jén lép hatályba.
(4) A Vkt. 58/A. §-ának - az e törvény 22. §-ával megállapított - (4) bekezdése a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.
27. §
Az Lt. 3/A. §-ának (1) és (2) bekezdésében, 33. §-ának (1) bekezdésében, 46. §-ának (1) bekezdésében, 48. §-ának (2) bekezdésében szereplő "légiközlekedési hatóság" megnevezés helyébe "illetékes légiközlekedési hatóság" lép.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A társadalmi, gazdasági környezet és a jogrendszer változása, valamint az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkkal összefüggő jogharmonizáció időről időre indokolttá teszi az alapvető közlekedési ágazati törvények: a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (Kkt.), a vasútról szóló 1993. évi XCV. törvény (Vtv.), a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (Lt.) és a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény (Vkt.) felülvizsgálatát és módosítását.
A törvényjavaslat az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk és a gyakorlat által indokolt módosításokat (kiegészítések, pontosítások) tartalmazza.
A módosítások meghatározott célhoz kötöttek és nem terjednek ki az ágazati törvények átfogó felülvizsgálatára.
A törvénymódosítások alapvető elemei - ágazati törvényenként - a következők.
1. A Kkt. módosítását elsődlegesen adatvédelmi szempontok indokolják.
A javaslat 3. §-a a közút-kezelő szerveket feljogosítja az úthasználati díjjal és pótdíjjal összefüggő adatok kezelésére, a 4. § pedig olyan elektronikus ellenőrzési rendszer működtetésére is, amely a gépjármű rendszámát, áthaladásának helyét és időpontját rögzíti.
Az ellenőrző hatóság adatkezelési jogait a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I. 11.) Korm. rendelet, a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó adatkezelési jogait pedig a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó kinevezéséről és képesítéséről szóló 2/2002. (I. 11.) Korm. rendelet állapítja meg. Ez a szabályozási szint nem felel meg a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 3. §-ának (1) bekezdésében foglalt szabálynak, amely szerint adatkezelésre a jogszabályok közül kizárólag törvény állapíthat meg jogosultságot. A javaslat 5. §-a a törvényes állapotot alapozza meg.
A módosítás másik nagyobb köre a járművezetőkkel kapcsolatos szabályokat tartalmazza.
A javaslat 1. §-a az egységes közlekedési igazgatási eljárás elősegítése érdekében a Kkt. 18. §-át új bekezdéssel egészíti ki, amely szerint nem kell részt vennie a járművezetőnek utánképzésen, ha az eltiltás csak a jármű kategóriára vagy jármű fajtára terjed ki, és az a vezetői engedély visszavonásával nem jár.
A javaslat 6. §-a a közúti járművezetők és a közlekedési szakemberek képzésére és vizsgáztatására vonatkozó szabályozási felhatalmazást két szintre helyezi. A Kormány állapítja meg az általános szabályokat, a részletes szabályok kialakítása pedig a gazdasági és közlekedési miniszter hatáskörébe tartozik. A feladat megosztását az indokolja, hogy jelenleg a részletes szabályokat a Közlekedési Főfelügyelet szabályzatai tartalmazzák, és ez nem felel meg a közösségi követelményeknek, valamint a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény rendelkezéseinek.
A javaslat 1. §-a a közúti közlekedési szolgáltatást engedély nélkül végzőket 100.000-500.000 Ft-ig terjedő bírsággal sújtja. Ennek indoka az, hogy a jelen szabályozás kizárólag az engedély alapján közúti közlekedési szolgáltatást végzőkkel szemben teszi lehetővé a bírság kiszabását, ugyanakkor szankció nélkül marad a tevékenységeket engedély nélkül végzők köre. Így például az autóbusszal végzett belföldi és nemzetközi személyszállítás szakmai feltételeiről és engedélyezési eljárásáról szóló 49/2001. (XII. 22.) KöViM rendelettel az autóbusszal sajátszámlás személyszállítást végzők részére előírt sajátszámlás igazolványt a jogszabályban meghatározott esetekben vissza lehet vonni. A visszavonás azonban az igazolványt eleve ki sem váltókat nem érintette. A megfelelő visszatartó hatás a Kkt. jelen módosításával érhető el.
A Kkt. módosítására vonatkozó további javaslat (2. §) szövegpontosításra irányul, amelynek keretében a közlekedési igazgatási hatóság elnevezés váltja fel a hatályos szövegben található rendőrhatóság megnevezést, továbbá a rendelkezés alkalmazási körét kiterjeszti a lassú járműre.
2. A Vtv. módosítása (7. §) meglévő szabályozási hiányosságot pótol azzal, hogy felhatalmazást ad a gazdasági és közlekedési miniszter részére a vasúti járművezetők képzése, vizsgáztatása és szakképesítése szabályainak rendeletben történő megállapítására.
3. Az Lt. módosítását alapvetően a légiközlekedés folyamatos fejlődése, valamint az Európai Közösségek rendeleteinek, irányelveinek harmonizációja teszi szükségessé.
Az Lt. módosítása négy területen szükséges. Ezek a következők:
- a légiközlekedés fokozott védelmére vonatkozó szabályok megalkotása,
- a hajózók (légijármű-vezető, navigátor, fedélzeti mérnök, légiutaskísérő) munkaidejének megállapítása, az alkalmazásukhoz előírt egészségügyi vizsgálat költségének a munkáltatóra történő hárítása,
- a légiközlekedési bírság jogintézményének bevezetése,
- további szabályozási felhatalmazások megadása.
a) A légiközlekedés védelme szabályainak felülvizsgálata nemzetközi szinten kiemelt feladat. A közelmúlt eseményei rávilágítottak arra, hogy az erre vonatkozó rendelkezéseknek alkalmasaknak kell lenniük a megfelelő megelőző intézkedések biztosítására. Ennek érdekében a javaslat 8. §-a megteremti annak lehetőségét, hogy a polgári légiközlekedési hatóság ellenőrizhesse a Magyar Köztársaság területén a külföldi légijárműveket és azok személyzetét.
A javaslat 15. §-a ugyancsak a légiközlekedés fokozottabb védelme érdekében módosítja a légiforgalmi szolgálatokra vonatkozó szabályokat. Rendelkezik arról, hogy a magyar légtérben légiforgalmi szolgálatokat kell fenntartani és a légiforgalmi szolgálat feladatait kibővíti a riasztó szolgálat, a légiforgalmi tanácsadó szolgálat és a repüléstájékoztató szolgálat ellátásával.
b) Az Európai Közösségek Tanácsának a munkaidő megszervezéséről szóló, a polgári légiközlekedés mobil munkavállalóira vonatkozó 2000/79/EK irányelve jogharmonizációs feladatot jelent a hajózó személyzet munka, repülési és pihenőidejének szabályozására.
A javaslat 9. §-a meghatározza a hajózók teljes munkaidejét, amely az évi 2000 órát nem haladhatja meg, továbbá rendelkezik arról, hogy részükre naptári hónaponként legalább hét, naptári évenként pedig legalább 96 olyan
pihenőnapot kell kiadni, amelyet a hajózó a lakóhelyén tölthet. A javaslat szerint a hajózók alkalmazásához szükséges, illetve alkalmazásukat követő, jogszabályban előírt egészségügyi vizsgálat költségét a munkáltató viseli.
c) Az Lt. módosítása (16. §) bevezeti a légiközlekedési bírság jogintézményét. E rendelkezés szerint az Lt.-ben és más jogszabályban előírt és taxatív módon felsorolt rendelkezések megsértői a légiközlekedéssel kapcsolatos hatósági eljárások díjairól szóló 3/2002. (VI. 20.) GKM rendeletben meghatározott hatósági eljárási díj tízszeresét kötelesek megfizetni bírság címén. Amennyiben az említett rendelet az adott tevékenységgel kapcsolatban díjat nem állapít meg, a bírság összege legfeljebb az általános tételű államigazgatási eljárási illeték húszszorosa. A bírság ismételten is kiszabható.
d) A javaslat szabályozási felhatalmazást ad a légiközlekedési szakszemélyzet képzésének szabályainak (10. §), a lajstromozásra nem kötelezett légijárművel folytatott repülések és az azokkal összefüggő tevékenységek végrehajtása szabályainak (14. §), a polgári repülés hajózó személyzetének repülési idejére vonatkozó szabályok, a repülőrendezvényekre vonatkozó szabályok, továbbá az utasbiztonsági ellenőrzést végző személyek képzése és vizsgáztatása szabályainak (18. §) miniszteri rendeletben történő megállapítására.
4. A Vkt. módosítása alapvetően a Belvízi Hajózási Alapprogram (a továbbiakban: Alapprogram) létrehozására irányul (22. §). Az Alapprogram létrehozását a belvízi szállítás támogatását szolgáló közösségi flottakapacitási politikáról szóló, a Tanács 718/99/EK rendelete írja elő, amelynek hazai jogrendünkbe való beépítésére jogharmonizációs kötelezettségünk van a jogharmonizációs programról és a program végrehajtásával összefüggő feladatokról szóló 2099/2002. (III. 29.) Korm. határozat alapján.
Az Alapprogramon belül tartalékalapot (intervenciós fedezet) kell létrehozni, amelyből kizárólag súlyos piaci zavar időszakában történhet kifizetés. A súlyos piaci zavar fennállását az Európai Közösségek Bizottságának intézkedése alapján a gazdasági és közlekedési miniszter hirdeti meg, az Európai Közösségek Bizottságának határozata alapján.
A javaslat szerint a törvény 2003. január 1-jén lép hatályba, a következő kivételekkel:
- az Lt. 29/A. §-a, amely a lajstromba felvett légijármű fedélzetén foglalkoztatott hajózók teljes munkaidejét határozza meg, 2004. január 1-jén lép hatályba,
- Az Lt. 66/F. §-a amely, a légiközlekedési bírság jogintézményét vezeti be, 2003. március 1-jén lép hatályba,
- a Vkt. 58/A. §-ának (4) bekezdése, amely a Belvízi Hajózási Alapprogram működésével összefüggő szabályokat tartalmazza, a csatlakozásunkat kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.
A javaslat rendelkezik arról, hogy a törvény 2003. január 1-jei hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó kinevezéséről és képesítéséről szóló 2/2002. (I. 11.) Korm. rendelet 3. §-ának (7) bekezdése, mivel a biztonsági tanácsadó jogai a törvénymódosítással beépültek a Kkt. rendelkezései közé.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A javaslat a Kkt. 18. §-át új (6) bekezdéssel egészíti ki az egységes közlekedési igazgatási eljárás kialakítása céljából. A gyakorlatban ugyanis eltérő értelmezés alakult ki az utánképzésen való részvételről, ezt pontosítja a javaslat, amely kizárja az utánképzési kötelezettségből azokat az eseteket, amikor a járművezetéstől eltiltás meghatározott járműkategóriára terjed ki, és az nem jár a vezetői engedély visszavonásával.
A 2. §-hoz
A javaslat a közúti közlekedési szolgáltatást engedély nélkül végzőket 100.000-500.000 Ft-ig terjedő bírsággal sújtja. Ennek indoka az, hogy a hatályos szabályozás kizárólag az engedély alapján közúti közlekedési szolgáltatást végzőkkel szemben teszi lehetővé a bírság kiszabását, ugyanakkor szankció nélkül marad a tevékenységeket engedély nélkül végzők köre. Így például az autóbusszal végzett belföldi és nemzetközi személyszállítás szakmai feltételeiről és engedélyezési eljárásáról szóló 49/2001. (XII. 22.) KöViM rendelettel az autóbusszal sajátszámlás személyszállítást végzők részére előírt sajátszámlás igazolványt a jogszabályban meghatározott esetekben vissza lehet vonni. A visszavonás azonban az igazolványt eleve ki sem váltókat nem érinti. A megfelelő visszatartó hatás a Kkt. jelen módosításával érhető el.
A 3. §-hoz
A javaslat a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 24. §-a (3) bekezdésének a pontosítását célozza azzal, hogy előírja, a közlekedési hatóság értesíti a közlekedési igazgatási
hatóságot abban az esetben, ha a jármű forgalomban tartását megtiltja vagy feltételekhez köti.
A 4. §-hoz
A javaslat az autópályák és az autóutak kezelői szerveit feljogosítja arra, hogy az úthasználati díjjal, illetve a pótdíjjal összefüggő adatokat a követelés elévülésének időpontjáig kezelhessék; összhangban a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 3. §-ának (1) bekezdésében foglaltakkal.
Az 5. §-hoz
Az állami kezelésben levő díjas autópályákon a díjfizetési ellenőrzési rendszer átalakult. Az autópálya használatra jogosító kártya és matrica meglétének ellenőrzését mobil ellenőrző csoportok, illetve elektronikus rendszer végzi. Az elektronikus ellenőrző rendszer az esetleges pótdíjbehajtás érdekében rögzíti a matricával nem rendelkező gépjármű rendszámát és az áthaladás helyét, időpontját.
A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényben foglalt adatvédelmi elvek érvényesítésének célja, hogy garanciát nyújtson az adatalanyok magánszférájának védelméhez, ugyanakkor ne gördítsen akadályokat a jogos érdekek érvényesítésével szemben.
A 6. §-hoz
Az adatvédelmi biztos megkeresést intézett a közlekedési és vízügyi miniszterhez 2002. április 11-én, amelyben a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I. 11.) Korm. rendeletben, a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó kinevezéséről és képesítéséről szóló 2/2002. (I. 11.) Korm. rendeletben, valamint a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó képzésének, vizsgáztatásának szabályairól és díjairól szóló 8/2002. (I. 30.) KöViM rendeletben foglaltakra figyelemmel javasolta, hogy a gépjárművezetők és a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadók személyes adatainak kezelésére és nyilvántartására vonatkozó adatok kezelésére törvény adjon felhatalmazást az ellenőrző hatóság és a közlekedési hatóság részére.
A javaslat feljogosítja a külön jogszabályban - a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I. 11.) Korm. rendelet 3. § a) pontjában - megnevezett ellenőrző hatóságot és a közlekedési hatóságot a személyes adatok kezelésére és nyilvántartására, összhangban a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 3. §-ának (1) bekezdésében foglaltakkal.
A 7. §-hoz
A közúti járművezetők és a közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályait a Közlekedési Főfelügyelet szabályzatai tartalmazzák. A jogalkotási törvény rendelkezései és az EU-tagállamok gyakorlata alapján e tárgyban miniszteri rendelet kiadása indokolt. Ugyanakkor az általános szabályokat továbbra is kormányrendeletben célszerű megállapítani.
A javaslat a fentiek alapján szabályozási felhatalmazást ad a Kormány, valamint a gazdasági és közlekedési miniszter részére.
A 8. §-hoz
A 8. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés a Fertővidéki HéV Rt. vasúti pályáját és az azon végzett személyszállítást kiemeli a koncesszióköteles tevékenységek köréből és ezzel lehetővé válik a részvénytársaság privatizációja. A rendelkezés összhangban áll a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat 85. §-ának (12) bekezdésével, amely szerint az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény (Priv. tv.) mellékletéből törlésre kerül a Fertővidéki HéV Rt.
A Vtv. hatályos szövege nem tartalmaz szabályozási felhatalmazást a gazdasági és közlekedési miniszter részére a vasúti járművezetők képzése, vizsgáztatása és szakképesítése szabályainak rendeletben történő megállapítására. A (2) bekezdés a hiányzó felhatalmazást pótolja.
A 9. §-hoz
Az Lt. 3/B. paragrafussal történő kiegészítésének indoka, hogy az utóbbi 10 évben a globalizálódás következtében megnövekedett a légiközlekedés biztonsága érdekében tett intézkedések iránti igény. Ennek érdekében az ECAC, amelynek Magyarország is tagja, 1996-ban útjára indította a SAFA (Safety Assessment of Foreign Aircraft) programot, a Chicagói Egyezmény kiegészítéséül. A program lényege, hogy az államok információkat szolgáltatnak az ellenőrzések végrehajtása alapján a lajstromozó, illetve más tagállam részére. A programot egyformán kell alkalmazni ECAC- és nem ECAC-tagállam légijárműveivel kapcsolatban. A program alapját a légijárműveken végrehajtott ellenőrzés adja, amely többek között kiterjed a légijármű műszaki állapotára, valamint az áruszállítással kapcsolatos szabályok betartására, és a személyzet okmányainak ellenőrzésére. A külföldi országok a javasolt szabályozást alkalmazzák, éppen az ország biztonságának érdekében.
Az ellenőrzés lehetőségét a Chicagói Egyezmény tartalmazza, azonban a SAFA program végrehajtásához a fenti kiegészítésekkel együtt megalkotott szabályozás beépítése szükséges.
A 10. §-hoz
Az Európai Közösségek Tanácsának 2000/79/EK irányelve a polgári légiközlekedés mobil munkavállalóira vonatkozó, az AEA, ETF, ECA és IACA által kötött, a munkaidő megszervezéséről szóló európai megállapodásról jogharmonizációs feladatokat ír elő a hajózó személyzet munka-, repülési és pihenőidejének szabályozására vonatkozóan. E területek közül a munka- és pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseknek a Munka Törvénykönyvével összhangban az Lt.-hez történő szabályozása a teljes harmonizálás megvalósításához elengedhetetlen. E rendelkezések a repülési időre vonatkozó miniszteri rendelet szabályaival együtt megfelelnek az irányelv előírásainak.
Az egészségügyi vizsgálat hivatkozott szabályait a polgári légiközlekedési szakszolgálati engedélyek egészségügyi feltételeiről és kiadásuk rendjéről szóló 14/2002. (II. 26.) KöViM-EüM együttes rendelet állapítja meg.
A 11. §-hoz
E módosítás azért vált szükségessé, mert a 30. § (1) bekezdésében található kivétel miatt a (3) bekezdésben adott eredeti felhatalmazás nem vonatkozik a légiforgalmi irányító és repüléstájékoztató szolgálat tagjai képzési szabályainak megállapítására. Ugyanakkor szükséges a légiforgalmi szolgáltatás szakszemélyzetének szakszolgálati engedélyeiről szóló miniszteri rendeletben egységesen rendelkezni az ezzel összefüggő képzés szabályairól is.
A 12. §-hoz
A törvény egységes szóhasználatának megteremtése érdekében szükséges a módosítás, ezért a javaslat a hatályos szövegben található tájékoztató szakszolgálat helyett a repülés-tájékoztató szakszolgálat megnevezést használja.
A 13. §-hoz
A javaslat a Lt. pontosítását célozza, a hatályos szövegben szereplő "polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter" helyett helyesen a "polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter" megnevezést használja.
A 14. §-hoz
A lajstromozásra nem kötelezett légijárművek számának rendkívüli növekedése teszi szükségessé az erre vonatkozó átfogó szabályozás megalkotását, amelyhez a javaslat szabályozási felhatalmazást ad.
A 15. §-hoz
Az Lt. légiforgalmi szolgálatokra vonatkozó szakaszai jelenleg nem illeszkednek kellő mértékben a nemzetközi ajánlásokban szereplő követelményekhez.
A hatályos megfogalmazás túlságosan leszűkíti a légiforgalmi szolgálatok bizonyos légtérrészekben nyújtható szolgáltatásait és ezek napjainkban már nem elegendők. Szükséges az általános megfogalmazás, melyhez kapcsolódóan a részletszabályok - az Lt. 63. §-ában megadott felhatalmazás alapján - a légiforgalom irányításának szabályairól szóló 16/2000. (XI. 22.) KöViM rendeletben jelentek meg.
Az Lt. megalkotása óta indokolttá vált a légiforgalmi szolgálatok feladatainak kibővítése, mely napjaink igényeinek megfelelő rendszer működésének jogszabályi hátterét biztosítja. A g) pont módosítása, továbbá a h) és i) pontok bevezetése a légiforgalmi irányítás részletszabályaival való összhang megteremtése miatt is szükséges.
A 16. §-hoz
A közlekedési hatóságokkal kapcsolatos szabályozáshoz hasonlóan indokolt a jogszabályokban előírt olyan rendelkezések - amelyek nem képezik szabálysértés tárgyát - megsértőivel szemben megteremteni a légiközlekedési hatóság bírságolási jogát. Jelenleg az engedély nélkül végzett és így a légiközlekedés biztonságát is veszélyeztető tevékenységek esetén a légiközlekedési hatóság nem rendelkezik hatékony szankciókkal. Mindemellett a közigazgatás reformjáról szóló 1100/1996. (X. 2.) Korm. határozat mellékletének 2. pontja szerint "szigorúbb szankciók és jogkövetkezmények bevezetésével hatékonyabban szükséges fellépni a jogsértő személyekkel, szervezetekkel szemben".
A bírság összege a légiközlekedéssel kapcsolatos hatósági eljárások díjairól szóló 3/2002. (VI. 20.) GKM rendeletben meghatározott díjakhoz igazodik, a beszedett bírság felhasználásáról pedig a felhatalmazás alapján megalkotandó miniszteri rendelet fog rendelkezni.
A 17. §-hoz
A légiközlekedés védelmével kapcsolatos, hogy a légiközlekedés elleni jogellenes cselekmények felszámolásában a légiközlekedés védelmének szabályairól, a Légiközlekedés Védelmi Bizottság jogköréről, feladatairól és működésének rendjéről szóló 201/1998. (XII. 17.) Korm. rendeletben meghatározott szerveknek a légijármű üzemben tartójával együtt kell működniük, utóbbi azonban a beavatkozást nem akadályozhatja meg.
Elsődleges szempont, hogy az üzemben tartó esetleges akadályoztatása, a közös döntés-előkészítés elakadása ne gátolhassa meg a légijármű, illetve a repülőtér elleni jogellenes cselekménynek az élet- és vagyonbiztonság érdekében történő felszámolását.
A 18. §-hoz
Az Európai Közösségek Tanácsának 2000/79/EK irányelve (a polgári légiközlekedés mobil munkavállalóira vonatkozó, az AEA, ETF, ECA, ERA és IACA által kötött, a munkaidő megszervezéséről szóló európai megállapodásról) által adott, a hajózó személyzet repülési idejének szabályozására vonatkozó jogharmonizációs feladat teljesítéséhez és az e területet szabályozó miniszteri rendelet kihirdetéséhez a javaslatban szereplő felhatalmazás megadására van szükség.
A 74. §-ban további felhatalmazás megadása azért szükséges, mert ennek hiányában a légiközlekedés védelmének szabályairól, a Légiközlekedés Védelmi Bizottság jogköréről, feladatairól és működésének rendjéről szóló 201/1998. (XII. 17.) Korm. rendeletben kellene szabályozni ezt a területet, viszont nem célszerű, hogy e részletszabályok a több, más területet is érintő kormányrendeletben jelenjenek meg. A képzésre és vizsgáztatásra vonatkozó további szabályok szintén miniszteri rendeletekben kerültek kihirdetésre.
A polgári légiközlekedés terén a repülőrendezvények megrendezésének szabályaira vonatkozó felhatalmazás beillesztésének indoka, hogy az
elmúlt években, valamint a közelmúltban külföldön bekövetkezett és áldozatokat is követelő súlyos balesetek elengedhetetlenné teszik, hogy a résztvevők biztonságát a megfelelő szabályok garantálják. Az állami légiközlekedésben már megalkották az erre vonatkozó szabályozást, azonban a polgári területen - felhatalmazás hiányában - erre nem kerülhetett sor.
A 19. §-hoz
A javaslat a törvény jogharmonizációs záradékát egészíti ki.
A 20. §-hoz
A törvény által harmonizált, az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok kedvtelési célú vízijárművekre vonatkozó törvényeinek, jogszabályainak és közigazgatási rendelkezéseinek közelítéséről szóló 94/25/EK irányelvének módosítása folyamatban van, amely lehetővé teszi, hogy a külön jogszabályban - a kedvtelési vízijárművek tervezéséről, építéséről és megfelelőségének tanúsításáról szóló 2/2000. (VII. 26.) KöViM rendeletben - meghatározott, egyes kedvtelési célú kishajót, csónakot és motoros vízi sporteszközt kereskedelmi forgalomba lehessen hozni gyártói nyilatkozattal is, így nem szükséges minden típusnál kijelölt megfelelőséget vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezet közreműködése.
A 21. §-hoz
Csatlakozásunkhoz harmonizálnunk kell a Tanácsnak a Közösség tagállamainak kikötőjébe irányuló vagy onnan induló forgalomban részt vevő személyhajókon utazó személyek regisztrálásáról szóló 98/41/EK irányelvét. A kifejezetten felkutatási és mentési célokra - a balesetet szenvedett személyek azonosítása érdekében - vezetett utasnyilvántartásnak értelemszerűen személyes adatokat kell tartalmaznia, így arra a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 3. § (1) bekezdése vonatkozik, amelynek alapján személyes adat akkor kezelhető, ha azt törvény elrendeli.
A 22. §-hoz
A Belvízi Hajózási Alapprogram felállítása a belvízi szállítás támogatását szolgáló közösségi flottakapacitási politikáról szóló 718/99/EGK rendelettel összefüggő jogharmonizációs feladat a jogharmonizációs programról és a program végrehajtásával összefüggő feladatokról szóló 2099/2002. (III. 29.) Korm. határozat alapján.
A Tanács 718/99/EK rendelete a 100.000 tonnát meghaladó flotta esetében hajóselejtezési alap felállítását írja elő. A rendelet értelmében új hajó üzembe állítása esetén a hajótulajdonos a régi és az új hajótér közötti arányra megszabottnak megfelelő hajóteret selejtez ki anélkül, hogy selejtezési prémiumot kapna, vagy fenti aránynak megfelelő külön hozzájárulást fizet be a hajóselejtezési alapba ("régit újért" szabály).
2003. április 29-ét követően a rendszer készenléti jellegűvé (stand-by) válik, a Tanács 96/75/EK irányelvének (a Közösségen belüli belföldi és nemzetközi belvízi fuvarozás hajóbérleti és ármegállapító rendszereiről) 7. cikke szerinti súlyos piaci zavar esetén azonban újra igénybe lehet venni.
A CONF-H 23/01 számú kiegészítő tárgyalási álláspontban (2001. május 16.) hazánk vállalta, hogy 2002-ben felállítja a Belvízi Hajózási Alapot. Az Alap felállítására vonatkozó kötelezettség-vállalásunkat a CONF-H 60/1 számú közös álláspontban (2001. december 20.) megerősítettük. A 2004. december 31-ig kért átmeneti mentességi igényünket az Unió nem fogadta el, a 718/99/EGK rendeletet tehát hazánk a csatlakozás időpontjától köteles alkalmazni. Az Éves Jelentésben ismételten felhívja a Bizottság hazánk figyelmét a Belvízi Hajózási Alapprogram felállítására.
A Vkt. új 58/A. §-ának kizárólag a Belvízi Hajózási Alapprogram létrehozását megalapozó (1)-(3) bekezdése lép hatályba 2003. január 1-jén, (4) bekezdése - amely a közösségi joghoz szorosan kapcsolódik - pedig a csatlakozáskor.
A 23. §-hoz
A Vkt. 87. §-a 21. pontja szerint a kitűzés a hajóút megjelölésére szolgáló tevékenység és eszközrendszer. A hajóút kijelölése nem azonos fogalom a
hajóút megjelölésével. A hajóút kijelölése a víziúton a hajóút megjelölését, azaz a kitűzést megelőző tevékenység, amit a vízügyi hatóság engedélyez.
A 24. §-hoz
Az utasnyilvántartás vezetése, valamint a Belvízi Hajózási Alapprogram működtetése részletes szabályainak miniszteri rendeletben történő megállapítása jogharmonizációs célt szolgál.
A 25. §-hoz
A törvény 21. §-ának módosítása és a X/A. fejezettel való kiegészítése további közösségi jogszabályokat harmonizál, ezért szükséges a jogharmonizációs záradék megfelelő kiegészítése is.
A 26. §-hoz
A javaslat - három kivétellel - 2003. január 1-jén lép hatályba:
- az Lt. 29/A. §-a, amely a lajstromba felvett légijármű fedélzetén foglalkoztatott hajózók teljes munkaidejét határozza meg, 2004. január 1-jén lép hatályba,
- az Lt. 66/F. §-a, amely a légiközlekedési bírság bevezetéséről rendelkezik, 2003. március 1-jén lép hatályba,
- a Vkt. 58/A. §-ának (4) bekezdése, amely a Belvízi Hajózási Alapprogram működésével összefüggő közösségi szabályok közvetlen alkalmazhatóságához kapcsolódik, az Európai Unióhoz való csatlakozásunkat kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.
A 27. §-hoz
A rendelkezés az Lt. szóhasználatát pontosítja és ezáltal lehetővé teszi, hogy az illetékes légiközlekedési hatóság alatt a jogalkalmazó a javaslat 28. §-ában felsorolt jogszabályi helyeken a légiközlekedési hatóság mellett a katonai légügyi hatóságot is értse.