MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény, a bűnügyi nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló 1999. évi LXXXV. törvény, az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködéséről és információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvény módosításáról

Budapest, 2002. december

1. A Kknyt. 2. §-ának 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/E törvény alkalmazása során/

"5. Járműazonosító adat: a jármű hatósági jelzése (rendszám) és alvázszáma."

2. A Kknyt. 2. §-ának 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

A Kknyt. 4. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"4. § (1) A Hivatal feladat- és hatásköre:

1. szakmai ellenőrzést gyakorol az e törvényben meghatározott közlekedési igazgatási, valamint a parkolási igazolványok kiadásával kapcsolatos feladatok ellátása felett;
2. irányítja a nyilvántartás működését és ellenőrzi a nyilvántartás által kezelt adatok helyességét; az ellenőrzés során feltárt adathibák megszüntetése érdekében - az adathiba jellegétől függően - az érintett szerv útján vagy saját hatáskörben intézkedik a nyilvántartás adatainak javítására;
3. felügyeli a nyilvántartás rendszerének működését, az adatszolgáltatás rendjét és ellátja a hatáskörébe utalt adatszolgáltatási feladatokat;
4. első fokon eljár - ha a kérelmet a Hivatalnál nyújtották be - az 5. § (1) bekezdésében meghatározott, továbbá a külön jogszabályban hatáskörébe utalt közlekedési igazgatási ügyekben;
5. engedélyezi és ellenőrzi a járművek előzetes eredetiség vizsgálatát végző szervek tevékenységét, ellátja az ezzel összefüggő hatósági feladatokat;
6. a külföldről behozott használt járművek első magyarországi forgalomba helyezése során a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ útján a nemzetközi körözési nyilvántartásból a körözés tényére vonatkozó adatot igényel a jármű ellenőrzése érdekében.

(1) A Kknyt. 5. §-a (1) bekezdésének d)-h) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

1. továbbítja az okmánytár részére a nyilvántartásba történő bejegyzés és az okmányok kitöltésének alapját képező iratokat;
2. az okmány és a jármű hatósági jelzésének elvesztése esetén elrendeli annak körözését;
3. visszavonja (bevonja) az engedélyt, a parkolási igazolványt, a járművet forgalomból kivonja és gondoskodik az ezekkel összefüggő adatok nyilvántartásba történő bevezetéséről;"

(2) A Kknyt. 5. §-ának (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

A Kknyt. 6. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

A Kknyt. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

A Kknyt. 8. §-t követően a következő 8/A. §-sal egészül ki:

1. a jogosult személyazonosító és lakcím adatát;
2. a jogosult fényképét (arcképmását);
3. a jogosult aláírását;
4. a jogosult törvényes képviselőjének személyazonosító és lakcím adatát;
5. a jogosult írásképtelensége esetén törvényes képviselője aláírását;
6. a kiállító hatóság megnevezését;
7. a parkolási igazolvány sorszámát;
8. az érvényesség időtartamát;
9. a kiállítás dátumát;
10. egyéb, jogszabályban megjelölt adatokat;
11. a parkolási igazolvány kiadásának megtagadására, visszavonására, érvénytelenségére, megsemmisítésére, kiadásának korlátozására vonatkozó adatokat."

(1) A Kknyt. 9. §-ának (1) bekezdése b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"b) lakcímét, egyéni vállalkozó esetében kérelmére székhelyét, telephelyét,"

(2) A Kknyt. 9. §-ának (2) bekezdése a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

A Kknyt. 14. §-ának (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

A Kknyt. 14/A. §-a a következő c) ponttal egészül ki:

A Kknyt. 15. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

A Kknyt. 15. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

(1) A Kknyt. 19. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"e) a települési önkormányzat jegyzője

(2) A Kknyt. 19. §-a (1) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(3) A Kknyt. 19. §-ának (1) bekezdése a következő m) és n) ponttal egészül ki:

(1) A Kknyt. 24. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(2) A Kknyt. 24. §-ának (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(1)A Kknyt. 26. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(2) A Kknyt. 26. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

(1) A Kknyt. 33. §-ának (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(2) A Kknyt. 33.§-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

A Kknyt. a 33. §-t követően a következő 33/A. §-sal egészül ki:

(1) A Kknyt. 34. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(2) A Kknyt. 34. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

(3) A Kknyt. 34. §-a a következő (7)-(9) bekezdésekkel egészül ki:

1. a vizsgálatra meghatározott ügyviteli, ellenőrzési és technológiai szabályok megsértése,
2. a szigorú számadású biztonsági okmányok kezelési, tárolási rendjének megsértése,
3. a vizsgálóhelyek fizikai, elektronikai védelmének hiányosságai,
4. a technológia védelmét szolgáló szabályok alkalmazásának elmulasztása,
5. a telephellyel kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása,
6. a vizsgálati adatok késedelmes továbbítása,
7. az ellenőrzés végrehajtásának akadályozása,
8. a járművek eredetiségének téves minősítése, a vizsgálat szakmai indokolásának hiányosságai

A Kknyt. 42. §-a a következő c) ponttal egészül ki:

A bűnügyi nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló 1999. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) 19.§-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

A Bnytv. a 19. §-t követően a következő 19/A. §-sal egészül ki:

"19/A. § A közlekedési igazgatási ügyekben eljáró hatóság a 10.§ (1)-(2) bekezdésben foglalt adatokat a járművezetésre jogosító okmány visszavonásához, a vezetésre való jogosultság szüneteltetésének elrendeléséhez, valamint a "kezdő vezetői engedély" minősítés meghosszabbítása feltételeinek megállapításához igényelheti."

Az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködéséről és információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvény 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(1) Ez a törvény a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel 2003. április 1-jén lép hatályba.

(2) A törvény 7. §-ának (1) bekezdése, 17. §-a és 18. §-ának (3) bekezdése 2003. július 1-jén lép hatályba.

(3) A törvény 1. §-ának (3) bekezdése, 3. §-ának (2) bekezdése, 5.-6. §-ai, 8.-9. §-ai 11. §-a, 12. §-ának (1) és (2) bekezdése, 13. §-a, 16. §-ának (1) bekezdése 2004. július 1-jén lép hatályba.

(4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 44. §-ának (2) bekezdése hatályát veszti.

(5) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

1. a jármű műszaki eredetiségének ellenőrzésére jogosult vizsgáló állomással szemben alkalmazható bírság kiszabására vonatkozó eljárási szabályokat, a bírság mértékét és megállapításának módját;
2. a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványának kiadásával és nyilvántartásával kapcsolatos részletes eljárási szabályokat

A személyes adatok védelméhez fűződő alkotmányos jog biztosításának alapvető anyagi és eljárásjogi szabályait a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény, mint a személyes adatok kezelésére vonatkozó általános szabály határozza meg. Az ágazati törvényi szabályozásokra hárul az egyes ágazatokban végezhető adatkezelések általános és speciális szabályainak megállapítása. Ezek közé sorolható a 2000. január 1-jén hatályba lépett, a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kknyt.), amely meghatározza a közúti közlekedési nyilvántartás működésének feltételeit, a nyilvántartható adatok körét és az adatkezelés rendjét, feltételeit. A Kknyt. később hatályba lépett rendelkezései szerint 2001. január 1-től a körzetközponti feladatokat ellátó települési önkormányzatok jegyzőjének és a Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal (a továbbiakban: Központi Hivatal) hatáskörébe került a jármű és vezetői engedély igazgatás feladata. A Kknyt. módosítását részben a nyilvántartás működésének és a közlekedési igazgatási feladatok ellátásának tapasztalatai, részben az időközben bekövetkezett törvénymódosítások által lehetővé tett eljárási szabályok egyszerűsítésére irányuló törekvés indokolja.

A 100/1999. (XII. 10.) OGY. határozattal kihirdetett Országos Fogyatékosügyi Program rendelkezik a közlekedés területén az esélyegyenlőség megteremtéséhez szükséges feladatokról. A programban célkitűzésként szerepel, hogy tovább kell segíteni a fogyatékos személyek állapotához igazodó egyéni közlekedési lehetőségek igénybevételét. A program végrehajtására vonatkozó középtávú intézkedési terv meghatározza, hogy korszerűsíteni kell az Európai Unió ajánlásának megfelelően a mozgáskorlátozott személyek parkolását lehetővé tévő parkoló kártyákat. A parkoló kártyákkal való visszaélés megakadályozásának eszköze a közhiteles nyilvántartás felállítása, illetve a biztonsági elemekkel védett új okmányok kibocsátása. A parkolási igazolványokkal kapcsolatos elsőfokú hatósági jogkört a javaslat a körzetközponti feladatokat ellátó települési (fővárosi kerületi) önkormányzatok jegyzőihez, valamint országos illetékességgel a Központi Hivatalhoz telepíti. A parkolási igazolvány központi hatósági nyilvántartásának kialakítása során érvényesíteni kell, hogy a nyilvántartás karbantartása (aktualizálása) valós időn belül, azaz az igazolvány kiadásával, visszavonásával, érvénytelenítésével egyidejűleg, illetőleg haladéktalanul megtörténjen, továbbá, hogy ez a központi nyilvántartás az adatszolgáltatás igénybevételére jogosult hatóságok számára az ellenőrzés végrehajtásához azonnal elérhető és hozzáférhető legyen.

A közlekedési nyilvántartás engedély nyilvántartási része tartalmazza a vezetői engedély cseréjével, egészségügyi érvényességével, pályaalkalmasságával, a közlekedési előéleti pontrendszerrel kapcsolatos adatokat is, melyek a fogalom meghatározások között a forgalomban való részvétellel összefüggő egyes jogosultságok és kötelezettségek gyűjtőfogalom alatt jelennek meg.

A gépjármű motorját azonosítási számmal több gépjárműgyártó már nem látja el, pusztán motorkód alkalmazására kerül sor. A külföldi nyilvántartások egy része sem tartalmazza a motor azonosító jelét. A közlekedési műszaki szabályok jogharmonizációs célú módosítása a Tanács 1999/37/EK. irányelv átvételével a közelmúltban megtörtént. Mindezekre figyelemmel a jövőben a gépjármű motorszáma nem járműazonosító adatként, hanem nyilvántartási adatként kezelhető. Mindazon motorok esetében, melyeket a gyártó továbbra is egyedi azonosításukra alkalmas gyári számmal, mint jármű-fődarab azonosítóval lát el, a nyilvántartás ezeket az adatokat tartalmazza, így azok a közhiteles nyilvántartáson keresztül azonosíthatóak, és a jármű előzetes eredetiség ellenőrzése során továbbra is meghatározó adatok maradnak.

A parkolási igazolványok jogszerű használatának ellenőrzése a parkolási igazolvány adatainak és a központi hatósági nyilvántartás adatainak összevetésével valósulhat meg, az egyedi adatszolgáltatás körébe ezért ezeket az okmányokat is be kell vonni.

Részben a mozgáskorlátozottak parkolási igazolványának kiadásával, részben a gépjármű eredet vizsgáló állomásokkal kapcsolatos hatósági jogkör gyakorlásának változásával összefüggésben a javaslat a Központi Hivatal hatáskörét módosítja. A bűncselekményekből származó járművek legalizálásának visszaszorítás a érdekében létrehozott gépjármű eredetiségvizsgáló állomások jogszabályban meghatározott szigorú személyi és tárgyi, valamint adatvédelmi feltételek teljesítése mellett végezhetik tevékenységüket. A Központi Hivatal az eredetiségvizsgáló állomások tekintetében a feltételek, valamint a szakszerű működés és az adatkezelés előírás szerinti teljesítése felett fogja gyakorolni az ellenőrzés jogát. A személy-és tárgykörözésről szóló 2001. évi XVIII. törvény rendelkezései alapján jogszabályban arra feljogosított szerv az eltűnt, elveszett tárgyak körözését rendelheti el. A módosítás hatályba lépését követően a Központi Hivatal járműokmányok, rendszámtáblák és vezetői engedélyek körözésének elrendelésére kap jogosultságot. Az elmúlt évben - az azt megelőző évekhez hasonlóan - igen jelentős mennyiségben hoztak be hazánkba külföldről használt járművet. A külföldi járművek forgalomba helyezése során a bűncselekményből származó járművek kiszűrése érdekében célszerű mindazon külföldi körözési nyilvántartások (EUROPOL, INTERPOL, FBI) igénybevétele, melyhez a magyar hatóságok hozzáférnek. Ennek érdekében a Központi Hivatalt a Kknyt.-ben kell feljogosítani arra, hogy a rendelkezésére álló járműazonosító adatokból kizárólag a körözés tényére vonatkozó információkat az említett nyilvántartásokból megkaphassa.

A mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványának kibocsátására irányuló elsőfokú eljárásban - melyet minden körzetközponti jegyző irányítása alá tartozó központi okmányiroda végez - adat-felvételezésre, a jogosultság ellenőrzésére, személyazonosításra és az okmány helyi kiállítására kerül sor. A körzetközponti jegyzőktől az adatfelvétellel egyidejűleg a nyilvántartási adatok távadat feldolgozó hálózaton keresztül érkeznek a Központi Hivatalnál vezetett nyilvántartásba.

A Kknyt. hatályos rendelkezései szerint a járműokmányok, vezetői engedélyek elvesztése, eltulajdonítása esetén a körzetközponti jegyző a körözési nyilvántartást vezető szerv értesítésével kezdeményezi a körözés elrendelését. A személy-és tárgykörözésről szóló 2001. évi XVIII. törvény rendelkezéseire figyelemmel - hasonlóan a Központi Hivatal hatáskörének változásához - a körzetközponti jegyző a járműokmányok, a rendszámtáblák és a vezetői engedélyek körözésének közvetlen elrendelésére kap jogosultságot.

A körzetközponti jegyző feladatkörébe tartozó ügyekben másodfokon a közigazgatási hivatal vezetője jár el. A jegyző hatásköre bővül a parkolási igazolvány kibocsátásának, illetve az okmány- és rendszámkörözés elrendelésének feladataival és ennek megfelelően bővül a közigazgatási hivatal vezetőjének másodfokú hatósági jogköre.

A Kknyt. meghatározza, hogy a közlekedési nyilvántartás mely nyilvántartásokból tevődik össze, melyet értelemszerűen ki kell egészíteni a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványának nyilvántartásával. Figyelemmel arra, hogy a mozgáskorlátozottak parkolási igazolványának adattartalmát az Európai Unió Tanácsa 98/376. EK. ajánlásával szinkronban kell kialakítani, egyértelmű, hogy ez jogosultság ellenőrzésére szolgáló közhiteles központi hatósági nyilvántartás adattartalmára vonatkozóan is meghatározó. Ezért a parkolási igazolvány központi hatósági nyilvántartása tartalmazni fogja mindazokat az adatokat, amelyek a jogosult azonosításához szükségesek, valamint tartalmazza az igazolvány kiadásával, visszavonásával, érvénytelenségével kapcsolatos adatokat is.

A jármű-nyilvántartás többek között a tulajdonos, üzembentartó személyazonosító adatait és lakcímét tartalmazza. Az egyéni vállalkozók esetében nincs lehetőség azonban az egyéni vállalkozás nyilvántartásban egyébként szereplő székhely és telephely bejegyzésére. A javasolt változtatás az egyéni vállalkozók esetében a jármű-nyilvántartási adatok teljes körűvé tételét szolgálják, annak érdekében, hogy a tevékenység tényleges végzésének helyét - hasonlóan a gazdasági társaságok járműveinek nyilvántartásához - a nyilvántartás tartalmazhassa. A gépjármű motorját azonosítási számmal több gépjárműgyártó már nem látja el, pusztán motorkód alkalmazására kerül sor. A motortípus azonosíthatósága érdekében a járműnyilvántartást a motorkódra is szükséges kiterjeszteni.

A Kknyt. felsorolja a nyilvántartás adatforrásait, melyben rendelkezik arról, hogy a nyilvántartást ki, illetve mely szerv értesítheti a nyilvántartási adatokról és azok változásáról, valamint a jogosultság korlátozását érintő intézkedésről. Ezt a kört egészíti ki a szabályozás a parkolási igazolvány kibocsátását végző hatósággal és a parkolási igazolvány jogszerű használatát ellenőrző szervvel.

A Kknyt. a nyilvántartás valamennyi adatának adatkezelési idejét a vezetői engedély érvényességének megszűnésétől, visszavonásától, a járművezető elhalálozásától, a járműadatokat a jármű forgalomból történő végleges kivonásától számított 10 évben határozza meg. Az okmánytár iratai megőrzésének határideje az említett határidőt követő újabb 10 év, ami rendkívüli mértékben megterheli az okmánytár kapacitását. Ez utóbbi 10 éves okmánymegőrzési határidőt 5 évre lehet csökkenteni a nyilvántartás működésének tapasztalatai alapján. A nyilvántartó a parkolási igazolvány központi nyilvántartásban szereplő adatait a jogosultság megszűnésétől számított öt évig kezelheti.

A parkolási igazolvány nyilvántartásból a jegyző és a közterület felügyelet kaphat szigorúan körülhatárolt - jogszabályban meghatározott feladatainak gyakorlásához szükséges - adatokat. Nem szolgáltatható ki a nyilvántartásból a jogosult, illetve törvényes képviselőjének aláírása, a jogosult fényképe (arcképmása).

A Kknyt. hatályos rendelkezései szerint a járműnyilvántartásból történő adatszolgáltatásra csak abban az esetben kerülhet sor, ha az adatkérő a gépjármű valamennyi járműazonosító adatát megjelöli. Az adatok együttes közlésének megkövetelése nem életszerű, mert az adatkérésre jogos érdekkel rendelkező kérelmező az esetek túlnyomó többségében nem ismeri a rejtett adatokat (alvázszám) csak a rendszám, a gyártmány, a típus, szín adatokat. Így károkozás, parkolási feltételek szabályainak megsértése, autópálya használati díj fizetési kötelezettségének elmulasztása esetén a jogos érdek érvényesítése nehézségekbe ütközik. Az adatszolgáltatási szabályok egyszerűsítésével a javaslat ezen kíván segíteni. Ezt részben az autópálya kezelők és parkolási társaságok adathozzáférési jogának rögzítésével, másrészt a jogok érvényesítéséhez elengedhetetlen adatok minimálisan szükséges körének meghatározásával teszi meg. A hatályos szabályozás lehetővé teszi, hogy a nyilvántartásból jogaik vagy jogos érdekeik érvényesítése érdekében a természetes vagy jogi személyek adatot igényeljenek. Személyes adatok védelméhez fűződő érdek, hogy a törvény a jogos érdek érvényesítése körében is korlátok közé szorítsa a parkolási igazolvány nyilvántartásból történő adatszolgáltatás lehetséges adatkörét, így a nyilvántartásból nem szolgáltatható ki a jogosult fényképe, aláírása.

A gépjárművek tulajdonjogi változásával kapcsolatban a gazdasági forgalom biztonsága megkívánja - függetlenül az előzetes eredetiség ellenőrzés elvégzésétől -, hogy a törvényben meghatározott feltételek teljesítése esetén a lekérdező a járműnyilvántartásban szereplő egyes adatokhoz hozzáférjen. Az elektronikus úton történő hozzáférés biztosítása esetén azonban a nyilvántartó kizárólag tájékoztató adatokat szolgáltathat, illetve egyes adatok esetében az adategyezőséget vagy adateltérés tényét igazolhatja vissza, a nyilvántartásban szereplő alvázszámhoz, motorszámhoz és a személyes adatokhoz a kérelmező ezen úton nem férhet hozzá.

A Kknyt. szabályai szerint az adatszolgáltatás során közölni kell az okmányok és a jármű körözésének tényét. Ugyanakkor nem zárja ki e szabály alkalmazását a tudományos kutatás, a közvélemény kutatás, a piackutatás, a közvetlen üzletszerzés céljából történő adatkérést követő adatszolgáltatás esetében, mely hiányosságot a módosítás pótolja.

A járműokmányok a rendszámtábla és a vezetői engedély elvesztése, eltulajdonítása esetére jogszabály jelenleg nem írja elő a tulajdonos, a jogosított számára az említett tény bejelentésének kötelezettségét. Ezzel lényegesen megnő az okmányokkal, a jármű hatósági

jelzésével való visszaélés veszélye, ezért a szabályozás - összhangban a személyi azonosító igazolvány elvesztése esetén követendő magatartási szabályokkal - meghatározza a járműtulajdonos, illetve az okmány jogosítottja ezirányú kötelezettségét.

A gépjármű eredetvizsgálat a gépjármű bűnözés visszaszorításának meghatározó elemévé vált. Az eredetvizsgáló állomások részben műszaki, részben okmányvizsgálaton alapuló megállapításai a közhiteles járműnyilvántartás adatainak megalapozását szolgálják. Mindezekre tekintettel az eredetvizsgáló állomások csak jogszabályban meghatározott szigorú követelmények (technológia, infrastruktúra, nyilvántartás vezetése, adatvédelem) teljesítése mellett végezhetik tevékenységüket, ami csak abban az esetben lehet hatékony, ha az eredetvizsgálatot végzők rendszeres képzésben részesülnek. Az eredetvizsgáló állomások szakértői megállapításai a közhiteles nyilvántartásba történő bejegyzés alapjául szolgálnak, mely megállapítások az ügyfélnek átadott dokumentumon, a járműkísérő lapon szerepelnek. A szakértői állomások tevékenységének ellenőrzése, az esetleges visszaélések kiküszöbölése érdekében a Központi Hivatal a vizsgálati eredményeket tartalmazó nyilvántartást alakít ki, amibe az adatokat az eredetvizsgáló állomások továbbítják a vizsgálat elvégzésével egy időben. Szintén az ellenőrzés fokozását hivatott szolgálni az a szabály, amivel a Központi Hivatal jogosulttá válik a vállalkozó telephelyén vezetett eredetiségvizsgálati okmányokba betekinteni. Az eredetvizsgáló állomások működésébe vetett bizalom megkívánja, hogy a jogszabályban meghatározott feltételek (nyilvántartás vezetésének kötelezettsége, adatvédelmi szabályok betartása, meghatározott vizsgálati technológia alkalmazása) teljesítésének elmulasztása esetén az eredetvizsgáló állomást vagy annak alkalmazottját a vizsgálat végzéséből jogszabályban meghatározott ideig ki lehessen zárni, illetve az állomással szemben a működés szempontjából jelentős súlyú szabályszegés esetén bírságot lehessen alkalmazni.

A rendelkezés felhatalmazást ad a belügyminiszternek, hogy a járművek eredetiség ellenőrzését végzők képzésének, továbbképzésének szabályait megállapítsa.

A bűnügyi nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló 1999. évi LXXXV. törvény módosításával a rendőrség a gépjárművezetői engedély helyszínen történő elvételéhez, továbbá a közlekedési igazgatási ügyekben eljáró hatóság a vezetői engedély visszavonásához a vezetésre való jogosultság szünetelésének elrendeléséhez szükséges nyilvántartási adatokhoz közvetlenül hozzáférhet.

Az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvény módosításával lehetővé válik a külföldről származó járművek ellenőrzése a nemzetközi járműkörözési adatbázishoz való hozzáféréssel, kiküszöbölve ezzel a külföldön nyilvántartásba vett és eltulajdonított járművek magyarországi forgalomba helyezését.

A 23. § hatályba léptető és felhatalmazó rendelkezéseket tartalmaz.

A mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványának kibocsátásával és központi nyilvántartásának kialakításával kapcsolatos rendelkezések - tekintettel arra, hogy az infrastrukturális feltételek és az informatikai alapok a költségvetés függvényében 2003-ban teremthetők meg - 2004. július 1-től léptethetők hatályba.

A közlekedési igazgatási feladatok 2001. január 1-től átkerültek a rendőrségtől a Központi Hivatalhoz és a körzetközponti jegyzőkhöz. A rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (Rtv.) vezetői engedély és járműokmány visszavonásával kapcsolatos rendelkezésének hatályon kívül helyezésével az Rtv. és a Kknyt. rendelkezései közötti összhang teremthető meg.