(Együtt kezelendő a H/1813/12. számú ajánlással!)

Tisztelt Országgyűlés!

Az Országgyűlés Egészségügyi bizottsága - mint első helyen kijelölt bizottság -, Környezetvédelmi bizottsága, valamint Önkormányzati bizottsága megvitatta az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjáról szóló, H/1813. számon beterjesztett határozati javaslatot, továbbá az ahhoz benyújtott H/1813/13-27. számú kapcsolódó módosító javaslatokat.

A Foglalkoztatási bizottság és az Ifjúsági és sportbizottság a kapcsolódó módosító javaslatokat nem tárgyalta meg.

1. Dr. Gógl Árpád és Dr. Csáky András képviselők - kapcsolódva Dr. Csáky András képviselő H/1813/10. számú módosító javaslatához (a H/1813/12. sz. ajánlás 2. pontja) - a határozati javaslat 2. pont c) alpontjának a következő módosítását javasolják:

/2. Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy/

"c) [kétévente] évente - első alkalommal az Országgyűlés [2005.] 2004. évi tavaszi ülésszakán - tájékoztassa az Országgyűlést a Program előrehaladásáról, valamint ciklusonként - első alkalommal az Országgyűlés 2005. évi tavaszi ülésszakán - a lakosság aktuális egészségi állapotáról."

Indokolás: Lásd a H/1813/13. sz. kapcsolódó módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot(tal): - az Egészségügyi biz. támogatja

- a Környezetvédelmi biz. támogatja

- az Önkormányzati biz. támogatja

- az Előterjesztő képviselője egyetért

2. Az Egészségügyi bizottság a határozati javaslat Egészséget támogató társadalmi környezet kialakítása fejezet szövegrészének a következő módosítását javasolja:

• [A magyar népesség egészségi állapotának kedvezőtlen alakulása az elmúlt három évtizedben szorosan összefüggött a társadalmi-gazdasági feltételek változásával hazánkban.] A magyar népesség egészségi állapotában kedvezőtlen változások voltak megfigyelhetők az elmúlt három évtizedben, amelyek a társadalmi-gazdasági feltételek változásával voltak kapcsolatban.
• A hatékony népegészségügyi stratégia kialakítása szempontjából három megválaszolandó kérdés merül fel:
• [Hol keletkezik és őrződik] Mi határozza meg egy adott népesség egészség[e]i állapotát?
• Melyek [azok a stratégiák és ráfordítások, amelyek a legszélesebb körű egészségmegőrzést és -javulást eredményezik] azok az egészségügyi ráfordítások, amelyek a lakosság egészségi állapotában a leggyorsabb és legjobban érzékelhető javulást eredményezik?
• Melyek azok a stratégiák, [ráfordítások], amelyek az emberi jogokkal összhangban hatékonyan segítik az egyének egészségi állapotában tapasztalható egyenlőtlensége[ine]k csökkentését [összhangban az emberi jogokkal]?

Az egészséget a mindennapi élet[ben őrződik meg] alakítja. Az egészség[es] tudatos magatartás kialakulásának [választás] intézményes kereteit a család lakóhelye, a helyi közösség, a munkahely, az iskola és az egyéb társadalmi intézmények alkotják. [Mindezek alkalmas színterei az egészség fejlesztésének.]

Az elmúlt évtizedek nemzetközi tapasztalatai azt mutatják, hogy a mindennapi élet meglévő intézményeire építő egészség[fejlesztési]megőrzési stratégia hatékony és sikeres lehet.

Az ilyen megközelítés

• olyan [területekre] intézményekre összpontosít, amelyek meghatározóak a lakosság egészségi állapotának alakításában(mint a helyi közösség, munkahely, iskola)
• világosan kijelöli a tevékenység kereteit, határait
• megkönnyíti az együttműködő partnerek kiválasztását, koordinálását
• pozitív irányultságú (szemben a kockázatcsökkentéssel), hiszen minden intézményben van lehetőség egészségesebb, jobb működésre
• [egyértelmű] lehetőséget nyújt a folyamatok és hatások egészség szempontú nyomon követésére, értékelésére
• biztosítja a Program [tovagyűrűző] kedvező társadalmi, gazdasági hatását
• természeténél fogva ágazatközi együttműködést ösztönöz
• mozgósítja a közösségi, intézményes erőforrásokat

Az egészséges élet színtereinek programjait [szerinti népegészségügyi megközelítést] jól kiegészíti az életciklusok szerinti gondolkodás. [Az erre alapozó stratégia az életesemények, az egészségkockázat és az egészség meghatározóinak bonyolult összefüggéseiből indul ki.]

Különös jelentősége van az egészséges életkezdetnek, a gyermekek és az ifjúság egészségfejlesztésének. Az egészséges életre való felkészítés beruházás a jövőbe, és hosszú távon egy, a mainál sokkal egészségesebb Magyarország ígérete. A gyermekek, az ifjúság körében a legjobbak a kedvező változás esélyei, ez hatással lehet a család egészére.

[Fő c] Célunk, hogy minden felnövekvő generáció számára már a fogantatástól kezdve biztosított legyen az egészséges fejlődés lehetősége, továbbá, hogy az oktatási intézmények az egészségfejlesztés alapvető színtereivé váljanak.

[A legfontosabb cselekvési irányokhoz tartozik] Javítjuk a családtervezési szolgáltatások színvonalá[nak javítása]t a meglévő intézményrendszer hatékonyságának növelésével."

Megjegyzés: A módosítás nyelvi pontosítást tartalmaz, mely az alfejezet további szövegrészét nem érinti.

1. Az Egészségügyi bizottság a határozati javaslat Melléklet, Programok részletes bemutatása fejezet, az "Egészséges ifjúság" alfejezet, - "Megvalósítás stratégiai irányai" részének a következő módosítását javasolja:

 

"FELADATOK	SZÜKSÉGES AKCIÓK
Felelős gyermekvállalás, egészséges életkezdet	Családtervezési tanácsadás színvonalánakjavítása a körzet védőnői, az iskola-védőnői ellátás és a Családvédelmi Szolgálat fejlesztésével, a szakmai-módszertani háttér fejlesztése a meglévő intézményrendszer tevékenységének összehangolásával és fejlesztésével.
	[Népességi szintű] A genetikai terheltségek korai felismerése (családtervezés) és a hajlam következményeinek kivédése egészséges életmóddal és orvosi beavatkozásokkal."

 

Indokolás: Lásd a H/1813/17. sz. kapcsolódó módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot(tal): - az Előterjesztő képviselője egyetért

2. Az Egészségügyi bizottság a határozati javaslat Melléklet, Programok részletes bemutatása fejezet, az "Idősek egészségi állapotának javítása" alfejezet, - "Helyzetismertetés" részben a következő módosítást javasolja:

"Vizsgálatok szerint az öregedés minőségét elsősorban a gyermekkori nevelés határozza meg. Így például azok között, akik a gyermekkori otthoni légkört szeszélyesként jellemezték 81% lett idős korára pszichoszomatikusan beteg, vagy neurotikus. [Ugyanígy volt hatással a]

A gyermekkori nevelésnek ugyanilyen hatása volt a vizsgált [az] időskorúak környezetére [vizsgált csoport szociális udvarára] is. [Igaz, hogy a pozitívnak ítélt gyermekkori otthoni légkörben felnőttek között 50% elsősorban a családdal, de 42,63% barátokkal és csak 6,23% töltötte egyedül a szabad idejét. Ezzel szemben a negatívnak ítélt gyermekkori otthoni légkörben felnőtteknek csak 24,79%-a volt általában barátaival és 17,36% szociális udvara annyira beszűkült, hogy szabad idejét teljesen egyedül töltötte. Gerontológiai kutatások igazolják az életkor genetikai meghatározottságát is, amely azonban az életmóddal befolyásolható.]"

Indokolás: Lásd a H/1813/18. sz. kapcsolódó módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot(tal): - az Előterjesztő képviselője egyetért

3. Az Egészségügyi bizottság a határozati javaslat Melléklet, Programok részletes bemutatása fejezet, az "Idősek egészségi állapotának javítása" alfejezet, - "Várható eredmények" részének a következő módosítását javasolja:

"A 65 év feletti lakosság várható élettartam[án]a[k] nő, életminősége objektíven és szubjektíven kimutathatóan javul. [a koruknak megfelelő egyensúlyban megélhető növekedése, a betegségben, rokkantságra korrigált életévek számának csökkenése, életminőségük szubjektív és objektív javulása.

Az akadálymentes életvitel lehetőségének javulása révén az idősek biztonságérzetének növekedése és ezáltal az ebben a csoportban előforduló egészségügyi problémák, például törések, sérülések arányának csökkenése.]"

Indokolás: Lásd a H/1813/19. sz. kapcsolódó módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot(tal): - az Előterjesztő képviselője egyetért

4. Az Egészségügyi bizottság a határozati javaslat Melléklet, Programok részletes bemutatása fejezet, "Esélyegyenlőség az egészségért" alfejezet, - "Helyzetismertetés" részből az alábbi szövegrész elhagyását javasolja:

"[Demográfiai adatok arra utalnak, hogy a roma népesség átlagos élettartama (az amúgy sem túl magas magyar adatokhoz képest) a teljes népességnél közel 10 évvel rövidebb. A roma népességre vonatkozó kutatások adatai arra engednek következtetni, hogy egyes betegségcsoportokban a romák aránya a többségi társadalomhoz képest 5 - 15-szörös. Ez a jelentős felülreprezentáció szinte kizárólag a szegénységi mutatókkal magyarázható.]"

Indokolás: Lásd a H/1813/20. sz. kapcsolódó módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot(tal): - az Előterjesztő képviselője egyetért

5. Az Egészségügyi bizottság a határozati javaslat Melléklet, Programok részletes bemutatása fejezet, "Egészségfejlesztés a mindennapi élet színterein" alfejezet bevezető részében a következő módosítást javasolja:

"Az államigazgatási, [oktatási és] egészségügyi felsőfokú képzésben és a pedagógusképzésben, beleértve az óvodai és iskolai pedagógusok képzésének teljes vertikumát, oktassák az egészséges életmódra nevelés és egészségmegőrzés ismeretanyagát [legyen jelen az egészségfejlesztés és egészségmegőrzés szemlélete és lehetőségei]"

Indokolás: Lásd a H/1813/21. sz. kapcsolódó módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot(tal): - az Előterjesztő képviselője egyetért

6. Az Egészségügyi bizottság a határozati javaslat Melléklet, Programok részletes bemutatása fejezet, "Egészségfejlesztés a mindennapi élet színterein" alfejezet, - "Megvalósítás stratégiai irányai" részben a következő módosítást javasolja:

"FELADATOK

SZÜKSÉGES AKCIÓK

Felsőfokú képzés

Az államigazgatásban dolgozók számára 2004-re készüljön el az egészséget támogató politikai gyakorlatról szóló jegyzet. [A pedagógusképzésben, az óvónő-képzéstől felmenőrend-szerben készüljön el az egészséges életmód és egészségügyi ellátórendszer megelőzési szempontú használatát oktató tananyag.] A pedagógusképzés teljes vertikumában oktassák az egészséges életmódra nevelés és egészségmegőrzés elméletét és gyakorlatát. Az egészségügyi dolgozó képzésbe kerüljenek bele a népegészségügyi megközelítés elemei és gyakorlata."

Indokolás: Lásd a H/1813/22. sz. kapcsolódó módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot(tal): - az Előterjesztő képviselője egyetért

7. Az Egészségügyi bizottság a határozati javaslat Melléklet, Programok részletes bemutatása fejezet, "Az Alkohol és drogmegelőzés" alfejezet - "Várható eredmények" részének a következő módosítását javasolja:

"A program nyomán az alkohol és a drog okozta károk mérséklődnek, mert:

A mértéktelenül, problematikus módon ill. egészségkárosítóan ivók száma [2008-ig 15 % -kal, 2012-ig 30 %-kal] csökken, 2012-ig az alkoholisták becsült száma 500.000 alá kerül.

Az alkohol okozta megbetegedések prevalenciája 2008-ig 10 %-kal, incidenciája 15 %-kal csökken, 2012-re a csökkenés 20 % ill. 25 %.

Az alkohol[lal összefüggő]os májbetegség miatt elhaltak száma [halandóság] 2008-ig 10 %-kal, 2012-ig 25 %-kal csökken.

A tiltott drogok kínálata a 2002-es szintet nem lépi túl, esetleg csökken.

A drogfüggők száma 2008-ban nem lépi túl a 2002-es szintet, esetleg csökken."

Indokolás: Lásd a H/1813/23. sz. kapcsolódó módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot(tal): - az Előterjesztő képviselője egyetért

8. Kárpáti Zsuzsa és Herczog Edit képviselők - kapcsolódva Herczog Edit képviselő H/1813/8. számú módosító javaslatához (a H/1813/12. sz. ajánlás 3. pontja) - a határozati javaslat Melléklet, "Programok részletes bemutatása" fejezet, Nemzeti Környezet-Egészségügyi Akcióprogram alfejezet bevezető részének a következő kiegészítését javasolják:

/Lakosság radon-expozíciótól származó kockázatának becsléséhez, ezen belül az ország radon-térképének elkészítéséhez szükséges vizsgálatok megtervezése, a mérési módszerek kidolgozása és a kivitelezés előkészítése/

"● Mezőgazdasági termelésre használt területek, illetve az ivóvíz elemzése az egészség fenntartásához szükséges mikroelemekre és tápanyagokra vonatkozóan, amely adatokat szolgáltat a hiánybetegségek területi kialakulásának kockázatáról, és a hiánybetegségek célzott kiszűrését, illetve megelőzését szolgálja."

Indokolás: Lásd a H/1813/15. sz. kapcsolódó módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot(tal): - az Egészségügyi biz. egyharmada sem támogatja

- a Környezetvédelmi biz. támogatja

- az Önkormányzati biz. egyharmada sem támogatja

- az Előterjesztő képviselője nem ért egyet

9. Kárpáti Zsuzsa és Herczog Edit képviselők - kapcsolódva Herczog Edit képviselő H/1813/7. számú módosító javaslatához (a H/1813/12. sz. ajánlás 6. pontja) - a határozati javaslat Melléklet, Programok részletes bemutatása fejezet, "Nemzeti Környezet-Egészségügyi Akcióprogram" alfejezet - "Megvalósítás stratégiai irányai" rész következő kiegészítését javasolják:

/Lakosság radon-expozíciótól származó kockázatának becsléséhez, ezen belül az ország radon-térképének elkészítéséhez szükséges vizsgálatok megtervezése, a mérési módszerek kidolgozása és a kivitelezés előkészítése/

/IRÁNYOK	FELADATOK/
"Talaj- és ivóvízelemzés	A mezőgazdasági termesztésbe vont területek, valamint az ivóvíz vizsgálata a hiánybetegségek kialakulásában szerepet játszó mikro- és makroelemek, tápanyagok tekintetében"

Indokolás: Lásd a H/1813/14. sz. kapcsolódó módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot(tal): - az Egészségügyi biz. egyharmada sem támogatja

- a Környezetvédelmi biz. támogatja

- az Önkormányzati biz. egyharmada sem támogatja

- az Előterjesztő képviselője nem ért egyet

10. Az Egészségügyi bizottság a határozati javaslat Melléklet, Programok részletes bemutatása fejezet, Daganatos megbetegedések visszaszorítása alfejezet, - "Helyzetismertetés részének a következő módosítását javasolja:

/Az utóbbi 10 évben az Országos Onkológiai Intézet folyamatosan elemezte a fenti jelenségeket, létrehozta a nemzetközi elvárásoknak és hazai lehetőségeknek megfelelő Nemzeti Rákkontroll Programot, s közzétette - széleskörű összefogás alapján - azon hiánypótló kézikönyveket, amelyek jelentős ismeretanyagot ölelnek fel, vezérfonalként szolgálva az onkológia számos területén. Annak érdekében, hogy a kiemelkedően magas daganatos halálozást valóban csökkenteni tudjuk, meg kell ismerni azokat az adatokat, amelyeket a halálozási statisztika és a 2001-ben már megbízhatóan működő Nemzeti Rákregiszter rendelkezésünkre bocsátott./

"[Hazánk a mortalitási statisztikában férfiaknál az első, míg nőknél a második helyet foglalja el. Utóbbiak esetében alig szorulunk Dánia mögé, mindkét esetben jóval meghaladva az európai átlagot. Legrosszabb a helyzet a női vastag- és végbélrák, valamint mindkét nemnél az ajak- szájüregi rákok esetében, mivel ezen területeken mind a mortalitás, mind az incidencia listavezetői vagyunk. A férfi vastag- és végbélráknál "csak" a 2. helyen állunk. A többi említett lokalizációnál valamivel jobb a helyzet.

Magyarországon a szájüregi rákos megbetegedések miatti halálozás 1960-1993 között ötszörösére emelkedett, ugyanakkor az összes daganat miatti halálozás csak a duplájára nőtt. A fejlődő diagnosztikai és terápiás lehetőségek ellenére az elmúlt 40 évben nem sikerült lényeges javulást elérni a nagyon kedvezőtlen (30-50%) 5 éves túlélésben. Ennek legfőbb oka az, hogy a daganatok többnyire előrehaladott állapotban kerülnek felismerésre annak ellenére, hogy ez a daganat elvileg ideális célpont a szűrőprogramok számára, hiszen jól meghatározható veszélyeztetett populációban jelentkezik: alkoholista, dohányos, elhanyagolt fogazatú férfiak, egyszerű eszközökkel: megtekintés, tapintás diagnosztizálható, kialakulásának veszélyére rákmegelőző állapot is felhívhatja a figyelmet. Mégsem sikerült eddig eredményes szűrést megvalósítani sem a fejlődő, sem a fejlett országokban.

Hazánk, ami a prosztatarák okozta halálozást illeti 2001-ben Európában a 13. helyet foglalja el. Ugyanezen ráknak az előfordulása szerint Európában a 15. helyen állunk. 2001-ben a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján 2304 új prosztata tumoros beteget fedeztek fel. Ez azt jelenti, hogy a férfiak esetében a tüdő, a vastag és végbél-, a bőr, az ajak- szájüregi daganatok között az 5. helyet foglalja el.]

A daganatos megbetegedések okozta társadalmi teher elsősorban a daganatok kialakulásának megelőzésével és korai észlelésükkel csökkenthető. Ennek értelmében a program vezérfonala a megelőzésre összpontosító szemlélet gyakorlati megvalósítása. [A daganatok kialakulása ugyanis megelőzhető a daganatok felkutatásával, szűrésével. A megelőzéshez hozzájárul a korszerű graduális és posztgraduális képzés és a daganatok megelőzhetőségének társadalmi tudatosítása. A daganatos megbetegedések számának eredményes csökkentésének előfeltétele a daganatos ellátó rendszer korszerűsítése, átalakítása, amely az Egészség Évtizedének Nemzeti Programján belül kerülhet megvalósításra.]"

Indokolás: Lásd a H/1813/24. sz. kapcsolódó módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot(tal): - az Előterjesztő képviselője egyetért

11. Az Egészségügyi bizottság a határozati javaslat Melléklet, Programok részletes bemutatása fejezet, "Montirozás-informatika" alfejezet, "Helyzetismertetés, Megvalósítás stratégiai irányai és Várható eredmények" szövegrész helyébe az alábbi szövegrész felvételét javasolja:

"Cél: Monitorozni a Program előrehaladását, követni a lakosság egészségi állapotának és meghatározó tényezőinek a Program végrehajtása nyomán bekövetkezett változásait.

Helyzetismertetés

A Program megvalósulásának folyamatos monitorozása hatékonyan támogatja a Program irányítását, jelentősen hozzájárulva a Program sikerességéhez. A Program monitorozása során jelzett esetleges elmaradások és problémák korai felismerése lehetőséget nyújt a gyors és hatékony beavatkozásra. A monitorozás ugyanakkor képes biztosítani a szükséges információt az alprogramokban egyidejűleg zajló akciók végrehajtásának összehangolásához.

Az eredményesség megállapításához elengedhetetlen a Program hatásának mérése is. A végrehajtott akciók hatását a lakosság életmódja és környezete egészségesebbé válásával, valamint egészségi állapotának javulásával mutathatjuk ki.

A monitorozás feladata szükséges gyakorisággal felmérni a lakosság egészségét és annak főbb meghatározó tényezőit.

A Programban szereplő indikátorok jelentős részéről - különös tekintettel az életmódra és egyes nem-fertőző megbetegedések gyakoriságára -, a hazai egészségmonitorozási rendszer jelenlegi adatgyűjtései nem szolgáltatnak elégséges információt. Az egészségmonitorozás hazai rendszerének korszerűsítése, fejlesztése nélkülözhetetlen a Program eredményességének megítéléséhez.

A lakosság egészségi állapotáról az alábbi adatok nyújtanak információt: halálozási adatok, az egészségügyi szolgáltatásokat igénybe vevő lakosokra vonatkozó adatok, reprezentatív háziorvosi körzetekben, egyes lakossági csoportokra kiterjedő adatgyűjtések, valamint a teljes lakosság reprezentatív mintájának egészségfelméréséből származó adatok.

Megvalósítás stratégiai irányai
FELADATOK	SZÜKSÉGES AKCIÓK
Programmonitorozás	A Program megvalósulásának nyomon követésére alkalmas módszer kialakítása, üzemeltetése, negyedévenkénti jelentés elkészítése a program vezetésének.
Az egészségmonitorozási Rendszer fejlesztése	Az egészségmonitorozási rendszerben résztvevő intézmények tevékenységének összehangolása, és az Európai Unió egészséginformációs fejlesztéseivel történő összhang megteremtése érdekében az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium irányításával olyan bizottság létrehozása, amely az egészségmonitorozási rendszer fejlesztését koordinálja, felügyeli.
Indikátor rendszer kialakítása, kiindulási egészségállapot meghatározása	Az egyes alprogramokban szereplő indikátor gyűjteményének összeállítása, elérhetőségük és mérhetőségük elemzése. A szükséges adatforrások azonosítása, hiányzó adatforrás esetén javaslat kidolgozása helyettesítő adatforrásra vagy kifejlesztendő adatgyűjtésre. A magyar lakosság egészségi állapotát a Program indulásakor bemutató tanulmány elkészítése a kétévenkénti népegészségügyi jelentés részeként.
Az adatgyűjtések kiterjesztése	A Program eredményességének monitorozása érdekében rendszeres gyakorisággal végrehajtott országos reprezentatív kérdőíves lakossági egészségfelmérés. Morbiditási adatok és ellátási gyakorlatra vonatkozó adatok folyamatos gyűjtéséhez országosan reprezentatív háziorvosi körzetekre épülő Háziorvosi Monitorozó Program beindítása.
Várható eredmények	Az alprogram végrehajtása biztosítja mind a Program megvalósulásának, mind a Program eredményességének monitorozását. Létrejön a lakosság egészségi állapota monitorozásának módszertani bázisa, valamint fejlődik intézményi háttere és irányítási rendszere."

 

Megjegyzés: A 87-88. oldalon lévő elhagyni kívánt szövegrészt helytakarékossági okokból nem szerepeltetjük.

Indokolás: Lásd a H/1813/25. sz. kapcsolódó módosító javaslat indokolását.

A módosító javaslatot(tal): - az Előterjesztő képviselője egyetért

12. Az Egészségügyi bizottság a határozati javaslat Mellékletéhez csatolt függelék, Monitorozás-informatika fejezet, "2003-2004-ben megvalósítandó akciók" részének a következő módosítását javasolja:

1. A programmonitorozás költségvetésének elkészítése éves bontásban.
2. Az évente készülő jelentés keretében a program előrehaladásának és eredményeinek bemutatása.
3. Az egészségügyi és szociális indokátor rendszer definícióinak, szerkezetének elkészítése kézikönyv és Internetes alkalmazás formájában."

1. Az Egészségügyi bizottság a határozati javaslatban fellelt nyelvhelyességi hibák alapján a következő módosításokat javasolja:

Budapest, 2003. március 20.