A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/1817. számú
törvényjavaslat
az Országos Területrendezési Tervről
Előadó: dr. Kiss Elemér
Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter
Budapest, 2002. december
2003. évi ...... törvény
az Országos Területrendezési Tervről
I. Fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A törvény célja
1. §
E törvény célja, hogy meghatározza az ország egyes térségei területfelhasználásának feltételeit, a műszaki-infrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét, figyelemmel a fenntartható fejlődés elvére, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, illetve erőforrások védelmére.
Fogalommeghatározások
2. §
E törvény alkalmazásában:
1. az ország szerkezeti terve: az ország térségi területfelhasználásának rendszerét, az országos műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények térbeli rendjét, a fejlesztések műszaki és ökológiai feltételeit, valamint a településrendszert meghatározó terv,
2. térség: a területrendezés szempontjából megkülönböztetett területi egység, amelyre vonatkozóan a területrendezési terv előírásokat határoz meg,
3. a kiemelt térség és a megye szerkezeti terve: a térségi területfelhasználás rendszerét, a településrendszer térbeli rendjét, a műszaki infrastruktúra-hálózatok és építmények helyét, valamint ezek összefüggéseit a kiemelt térség és a megye területrendezési tervében meghatározó terv,
4. térségi övezet: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott, sajátos jellemzőkkel rendelkező területi egység, amelyben az e törvényben, illetve külön jogszabályokban meghatározott előírásokat kell alkalmazni,
5. erdőgazdálkodási térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott területfelhasználási kategória, amelybe elsősorban erdőterületek és az erdőfejlesztési tervben erdőtelepítésre szánt területek tartoznak,
6. mezőgazdasági térség: országos területrendezési tervben alkalmazott területfelhasználási kategória, amelybe elsősorban mezőgazdasági művelés alatt álló területek tartoznak,
7. vegyes területfelhasználású térség: országos területrendezési tervben alkalmazott területfelhasználási kategória, amelybe többféle, de elsősorban erdőgazdálkodási és mezőgazdasági művelés alatt álló területek tartoznak,
8. települési térség: országos területrendezési tervben alkalmazott területfelhasználási kategória, amely elsősorban települési terület,
9. építmények által igénybe vett térség: az országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben alkalmazott területfelhasználási kategória, amelybe a műszaki infrastruktúra, valamint a nem települési területekhez és települési funkciókhoz kapcsolódó egyedi építmények területe és szükséges védőterületük tartoznak,
10. vízgazdálkodási térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben alkalmazott területfelhasználási kategória, amelybe elsősorban a vízgazdálkodási területek tartoznak,
11. intenzív hasznosítású mezőgazdasági térség: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott területfelhasználási kategória, amelyben elsősorban mezőgazdasági termelést folytatnak, ezen belül meghatározó a szántó vagy szőlő, illetőleg gyümölcsös művelési ágban nyilvántartott terület,
12. városias települési térség: megyei és kiemelt térségi területrendezési tervben alkalmazott területfelhasználási kategória, amelybe elsősorban a városok települési területe, továbbá azok a települési területek tartoznak, ahol a belterületi laksűrűség jellemzően 15 fő/ha fölötti,
13. nem városias települési térség: megyei és kiemelt térségi területrendezési tervben alkalmazott területfelhasználási kategória, amelybe elsősorban a városi ranggal nem rendelkező települések, illetve a 15 fő/ha-nál kisebb belterületi laksűrűségű települések települési területei tartoznak,
14. települési terület: a beépítésre szánt területek közül a település belterületének és a belterülethez közvetlenül csatlakozó külterületi beépítésre szánt területeinek együttese,
15. sík vidéki árapasztó tározó: olyan ideiglenes víztartásra szolgáló építmény, amely esetleges egyéb hasznosítása mellett alapvetően az élet- és vagyonbiztonság megteremtésére szolgál, árvízvédelmi célú igénybevételére csak rendkívüli árvízi esemény - a mértékadó árvízszint meghaladása - esetén kerül sor,
16. ártéri tájgazdálkodás: a természetesen mély fekvésű területeken az ártéri természeti adottságokat hasznosító gazdálkodási rendszer, amely a sajátságoknak megfelelően több egymással összefüggő haszonvételt biztosít.
II. Fejezet
Az országos területrendezési terv
3. §
(1) Az Országos Területrendezési Terv az ország szerkezeti tervét, valamint az országos térségi övezeteket és az ezekre vonatkozó szabályokat foglalja magában.
(2) Az Országos Területrendezési Terv a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény hatályát nem érinti.
4. §
(1) Az ország településein, az egyes térségekben a területfelhasználásra és az építésre vonatkozó szabályokat e törvény rendelkezéseivel összhangban kell kialakítani.
(2) Az ország szerkezeti tervét a törvény M = 1 : 500 000 méretarányú 2. számú melléklete, az országos övezetek határait a törvény M = 1 : 500 000 méretarányú 3. számú rajzi melléklete tartalmazza, az alábbiak szerint:
a) 3/1. számú melléklet az országos ökológiai hálózat övezetéről,
b) 3/2. számú melléklet a kiemelten fontos érzékeny természeti terület övezetéről,
c) 3/3. számú melléklet a kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetéről,
d) 3/4. számú melléklet a komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezetéről,
e) 3/5. számú melléklet a kulturális örökség szempontjából országos jelentőségű terület övezetéről,
f) 3/6. számú melléklet a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezetéről,
g) 3/7. számú melléklet a felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezetéről,
h) 3/8. számú melléklet a sík vidéki árapasztó tározó és az ártéri tájgazdálkodás célterületeinek övezetéről.
(3) Az országos területfelhasználási kategóriák területén kiemelt térségi, illetve megyei területfelhasználási kategóriákat, a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriák területén az országos településrendezési és építési követelményekről szóló külön jogszabályban meghatározott települési területfelhasználási egységeket lehet kijelölni.
(4) Az országos övezetek határait a kiemelt térség, illetve a megye területrendezési tervében pontosítani kell.
(5) Adott térségre vonatkozóan az országos, kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriákra vonatkozó szabályok, illetőleg a térségi övezeti szabályok közül a szigorúbb előírásokat kell alkalmazni.
III. Fejezet
AZ ORSZÁG SZERKEZETI TERVÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK
Térségi területfelhasználási kategóriák
5. §
(1) Országos területfelhasználási kategóriák a következő, legalább 1000 ha területű térségek:
a) erdőgazdálkodási térség,
b) mezőgazdasági térség,
c) vegyes területfelhasználású térség,
d) vízgazdálkodási térség,
e) települési térség,
f) építmények által igénybe vett térség.
(2) Kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriák a következő, legalább 50 ha területű térségek:
a) erdőgazdálkodási térség,
b) intenzív hasznosítású mezőgazdasági térség,
c) nem intenzív hasznosítású mezőgazdasági térség,
d) vízgazdálkodási térség,
e) városias települési térség,
f) nem városias települési térség,
g) építmények által igénybe vett térség.
(3) A kiemelt térségek területrendezési terve a (2) bekezdésben megjelöltektől eltérő, egyedileg meghatározott területfelhasználási kategóriát is kijelölhet a térség elsődleges funkciójának, illetve a kiemelés okának megfelelően.
A térségi területfelhasználási kategóriákra vonatkozó szabályok
6. §
(1) Az országos területfelhasználási kategóriákon belül a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriák kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni:
a) az erdőgazdálkodási térséget legalább 75%-ban erdőgazdálkodási térség kategóriába kell sorolni, a fennmaradó részen városias települési térség nem jelölhető ki;
b) a mezőgazdasági térséget legalább 75%-ban intenzív vagy nem intenzív hasznosítású mezőgazdasági térség kategóriába kell sorolni, a fennmaradó részen városias települési térség nem jelölhető ki;
c) a vegyes területfelhasználású térséget legalább 75%-ban erdőgazdálkodási és intenzív vagy nem intenzív hasznosítású mezőgazdasági térség kategóriába kell sorolni, a fennmaradó részen városias települési térség nem jelölhető ki;
d) a vízgazdálkodási térséget legalább 90%-ban vízgazdálkodási térség kategóriába kell sorolni, a fennmaradó részen a városias települési térség nem jelölhető ki;
e) a települési térséget legalább 75%-ban városias és nem városias települési térség kategóriába kell sorolni;
f) az építmények által igénybe vett térség más térségi területfelhasználási kategóriába nem sorolható.
(2) A kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni:
a) az erdőgazdálkodási térséget legalább 85%-ban erdőterület kategóriába kell sorolni;
b) az intenzív mezőgazdasági térséget legalább 85%-ban mezőgazdasági terület kategóriába kell sorolni;
c) a nem intenzív mezőgazdasági térséget legalább 75%-ban mezőgazdasági terület kategóriába kell sorolni;
d) a vízgazdálkodási térséget legalább 90%-ban vízgazdálkodási terület kategóriába kell sorolni, a fennmaradó részen beépítésre szánt terület nem jelölhető ki;
e) a városias települési térség bármely települési területfelhasználási egységbe sorolható;
f) a nem városias települési térség a nagyvárosias lakóterület kivételével bármely települési területfelhasználási egységbe sorolható;
g) az építmények által igénybe vett térséget az adott építmény jellege szerinti települési területfelhasználási egységbe kell sorolni.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglalt szabályoknak az adott területfelhasználási kategória által érintett települések igazgatási területére vetítve, településenként is teljesülniük kell.
A területfelhasználásra vonatkozó általános szabályok
7. §
A közlekedési vonalas infrastruktúra erdőterületen áthaladó szakaszai mellett csak a forgalom lebonyolítását és biztonságát közvetlenül szolgáló építmények helyezhetők el.
8. §
Borvidéki és bortermőhelyi település szőlőkataszter szerinti I-II. osztályú területeihez tartozó földrészlet beépítésre szánt területté nem minősíthető. Szőlőművelési ágban nyilvántartott földrészlet művelési ága csak az illetékes hegyközség, annak hiányában a település jegyzőjének egyetértő nyilatkozata mellett változtatható meg.
Az országos műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi
építmények elhelyezésére vonatkozó szabályok
9. §
(1) Az országos jelentőségű közlekedési infrastruktúra-hálózatok térbeli rendjét és az országos jelentőségű építmények elhelyezkedését a 2. számú rajzi melléklet, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések felsorolását pedig az 1/1- 8. sz. mellékletek tartalmazzák.
(2) Az állam kizárólagos tulajdonában lévő országos jelentőségű vizek, vízi építmények térbeli rendjét a 2. számú rajzi melléklet, az országos jelentőségű vízi építmények felsorolását az 1/9. számú melléklet, az állam kizárólagos tulajdonában lévő vizeket és vízi építményeket pedig a vízgazdálkodásról szóló törvény tartalmazza.
(3) Az országos műszaki infrastruktúra-hálózatokat, az egyedi építmények helyét és védőövezeteit a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben, valamint az érintett települések településszerkezeti tervében kell meghatározni.
(4) Az ökológiai folyosó területén áthaladó energetikai vonalas építmény építési engedélyezési eljárásában a hatóság a szabványos értéket meghaladó feltételeket is előírhat, amennyiben ezzel az ökológiai folyosó területén kényszerűen okozott kár bizonyíthatóan csökkenthető.
10. §
Az országos műszaki infrastruktúra-hálózatok elemeit és az egyedi építményeket - az engedélyezési terv készítése során felmerülő ágazati szempontok és követelmények miatt szükséges korrekciókkal - a szerkezeti terv figyelembevételével és a törvény 1/1- 9. mellékletében felsorolt, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések közigazgatási területét érintve kell megvalósítani.
11. §
A bányászati tevékenységgel kapcsolatban - a külön jogszabályokban meghatározottakon kívül - a következő előírásokat kell alkalmazni:
a) bányatelek-fektetés és bányanyitás akkor engedélyezhető, ha azt az érintett település helyi építési szabályzata és szabályozási terve nem zárja ki;
b) újrahasznosítás és tájrehabilitáció csak a település helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének megfelelően történhet.
IV. Fejezet
TÉRSÉGI ÖVEZETI SZABÁLYOK
Térségi övezetek
12. §
(1) Országos övezetek:
a) országos ökológiai hálózat,
b) kiemelten fontos érzékeny természeti terület,
c) kiváló termőhelyi adottságú szántóterület,
d) komplex tájrehabilitációt igénylő terület,
e) kulturális örökség szempontjából országos jelentőségű terület,
f) kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület,
g) felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területe,
h) sík vidéki árapasztó tározó és az ártéri tájgazdálkodás célterülete.
(2) A kiemelt térségi és megyei övezetek:
a) védett természeti terület,
b) védett természeti terület védőövezete,
c) természeti terület,
d) ökológiai (zöld) folyosó,
e) térségi tájrehabilitációt igénylő terület,
f) tájképvédelmi terület,
g) térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület,
h) rendszeresen belvízjárta terület,
i) hullámtér és nyílt ártér,
j) csúszásveszélyes terület,
k) eróziónak kitett terület,
l) széleróziónak kitett terület,
m) honvédelmi és katasztrófavédelmi terület.
(3) A kiemelt térségek területrendezési terve a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérő, egyedileg meghatározott övezeteket is kijelölhet a térség elsődleges funkciójával, illetve a kiemelés okával összhangban.
(4) A térségi övezetek egymáshoz való viszonyát és kapcsolatrendszerét az 1/10. sz. melléklet tartalmazza. A kiemelt térségi és megyei övezetek területén a rá vonatkozó országos övezeteket és azok előírásait is alkalmazni kell.
(5) Ahol a törvény külön övezeti előírásokat nem tartalmaz, ott a vonatkozó ágazati szabályokat kell alkalmazni. Ahol a törvény övezeti előírásokat tartalmaz, ott azokat a vonatkozó ágazati jogszabályokkal együtt kell alkalmazni.
V. Fejezet
AZ ORSZÁGOS ÖVEZETEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK
Országos ökológiai hálózat övezete
13. §
(1) Az országos ökológiai hálózat övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória, illetve övezet jelölhető ki, amely az ökológiai hálózat természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem károsítja.
(2) A közművezetékeket és a járulékos közműépítményeket úgy kell elhelyezni, hogy azok a tájba illőek legyenek. Az övezetben az új és felújítandó nagy-, közép- és kisfeszültségű vezetékeket - ha azt táj- és természetvédelmi igények indokolják - földkábelben kell elhelyezni.
(3) Az övezetben bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával lehet.
(4) Az országos ökológiai hálózat övezetét a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervben védett természeti terület, védett természeti terület védőövezete, természeti terület és ökológiai (zöld) folyosó övezetbe kell sorolni.
Komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete
14. §
A komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezetben a területek újrahasznosítási célját a kiemelt térség és a megye területrendezési tervében, a települések helyi tájrendezési szabályainak figyelembevételével kell meghatározni.
Kulturális örökség szempontjából országos jelentőségű terület övezete
15. §
Kulturális örökség szempontjából országos jelentőségű terület övezetben a kulturális örökségvédelmi, valamint a természet- és tájvédelmi hatóságot az engedélyezési eljárásba szakhatóságként az alábbi esetekben be kell vonni:
a) közlekedési vonalas infrastruktúra céljára közlekedési terület kialakításához,
b) logisztikai központ és bevásárlóközpont telepítéséhez,
c) erdő művelési ágának megváltoztatásához vagy erdőtelepítéshez,
d) jelentős magasságú építmény (torony, siló, tartály, technológiai rendszer) létesítéséhez,
e) beépítésre nem szánt területen építmény létesítéséhez,
f) a természeti adottságoknak, a táj jellegének vagy a gazdálkodási hagyományoknak megfelelő művelési ág megváltoztatásához,
g) külfejtéses bánya üzemeltetéséhez,
h) új nagy-, közép- és kisfeszültségű vezeték, valamint termékvezeték elhelyezéséhez.
Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete
16. §
A kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezetében bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni.
Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezete
17. §
Felszíni vizek szennyezésre érzékeny vízgyűjtő területén keletkező, illetve a vízgyűjtőn kívül keletkezett szennyvizek vízgyűjtő területre történő be- vagy kivezetéséről a kiemelt térség és a megye területrendezési tervében rendelkezni kell.
Sík vidéki árapasztó tározó és az ártéri tájgazdálkodás célterületeinek övezete
18. §
A sík vidéki árapasztó tározó és az ártéri tájgazdálkodás célterületeinek övezetében az árapasztó tározók helyét és a tájgazdálkodásra kijelölt területeket a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervekben, valamint a települések településszerkezeti tervében figyelembe kell venni.
VI. Fejezet
A kiemelt térségi és megyei övezetekre vonatkozó szabályok
Védett természeti terület övezete
19. §
Védett természeti terület övezetben új külszíni művelésű bánya nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bánya területe (bányatelek) nem bővíthető.
Természeti terület övezete
20. §
Természeti terület övezetben új külszíni művelésű bánya nem nyitható.
Ökológiai (zöld) folyosó övezete
21. §
Az ökológiai (zöld) folyosó övezete nem minősíthető beépítésre szánt területté.
Térségi tájrehabilitációt igénylő terület övezete
22. §
A térségi tájrehabilitációt igénylő terület övezetben a roncsolt felületek újrahasznosítása, a tájrendezés az érintett települések egymással összehangolt településrendezési eszközeiben meghatározott újrahasznosítási cél alapján történhet.
Tájképvédelmi terület övezete
23. §
(1) A tájképvédelmi terület övezetben a kiemelt térségi és a megyei rendezési tervnek az építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat is tartalmaznia kell; ennek érdekében a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet kell készíteni.
(2) Az övezetbe tartozó település helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének a tájképet zavaró építmények és területfelhasználási módok tilalmára, illetve az építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat is tartalmaznia kell.
(3) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni.
Térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható
terület övezete
24. §
(1) A térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület övezetben regionális hulladéklerakó hely csak külön jogszabályokban meghatározott vizsgálatok és az országos, illetve területi hulladékgazdálkodási tervek alapján helyezhető el.
(2) Az övezet meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy
a) kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területen,
b) védett természeti területen és annak védőövezetében, védelemre tervezett területen, illetve ökológiai (zöld) folyosó területén,
c) természeti területen,
d) erdőben,
e) kiváló termőhelyi adottságú szántó-, szőlő- és gyümölcsös területeken,
f) rendszeresen belvízjárta területeken,
g) eróziónak kitett és csúszásveszélyes területen,
h) település belterületén és annak 1000 m-es körzetében,
i) honvédelmi és katonai érdeket szolgáló területen és annak 1000 m-es körzetében,
j) az állami repülések célját szolgáló és a közös felhasználású (katonai és polgári) repülőtér 15 km-es körzetében
regionális hulladéklerakó hely nem jelölhető ki.
Rendszeresen belvízjárta terület övezete
25. §
A rendszeresen belvízjárta terület övezet által érintett települések településrendezési eszközeinek készítése során, a vízügyi hatóság adatszolgáltatása alapján belvízrendezési munkarészt is készíteni kell. Az övezet területén beépítésre szánt terület csak kivételesen, a belvízrendezési munkarészben meghatározott feltételek teljesülése esetén jelölhető ki.
Hullámtér és nyílt ártér övezete
26. §
A hullámtér és nyílt ártér övezet területén beépítésre szánt terület nem jelölhető ki.
Csúszásveszélyes terület övezete
27. §
A csúszásveszélyes terület övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki és külszíni művelésű bánya nem nyitható.
Eróziónak kitett terület övezete
28. §
(1) Az eróziónak kitett terület övezetbe tartozó települések veszélyeztetett területein olyan területfelhasználást kell előírni a település helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében, amely az erózió mértékét csökkenti.
(2) Az övezet erdőterületeit a talajvédelmi hatóságnak elsődleges védelmi rendeltetésbe kell sorolnia. Erdőterület művelési ága nem változtatható meg, kivéve ha az borvidék szőlőkataszter szerinti I. osztályú területén fekszik. Ez esetben a művelési ág szőlőre változtatható.
(3) Az övezet területén szőlő, gyümölcsös, rét és legelő művelési ágban nyilvántartott földrészlet művelési ága nem változtatható meg. Kivételesen indokolt esetben az erózió által erősen veszélyeztetett rét- vagy legelőművelési ága erdőre vagy - borvidék szőlőkataszter szerinti I. osztályú területén - szőlőre változtatható.
Széleróziónak kitett terület övezete
29. §
(1) A széleróziónak kitett terület övezetbe tartozó települések veszélyeztetett területein olyan területfelhasználást kell előírni a települések helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében, amely a szélerózió mértékét csökkenti.
(2) Az övezet erdőterületeit a talajvédelmi hatóságnak elsődlegesen védelmi célú rendeltetésbe kell sorolnia. Az erdőművelési ágban nyilvántartott földrészlet művelési ága nem változtatható meg.
(3) Az övezetben a szőlő-, gyümölcsös, rét- és legelőművelési ágban nyilvántartott földrészletek művelési ága nem változtatható meg. Ültetvény megszüntetése esetén az újratelepítésig gyepesítéssel kell a területet hasznosítani.
VII. Fejezet
Hatályba léptető és VEGYES RENDELKEZÉSEK
30. §
(1) E törvény a kihirdetését követő második hónap 1. napján lép hatályba.
(2) E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek, valamint azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban, a Mezőgazdasági és Orientációs Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásokról és bizonyos rendeletek módosításáról és hatálytalanításáról szóló 1257/99 EU Tanács rendelettel összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.
31. §
Az Országos Területrendezési Terv felülvizsgálata legalább 7 évente történik.
32. §
Felhatalmazást kap a nemzeti kulturális örökség minisztere, hogy a belügyminiszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza a kulturális örökség szempontjából országos jelentőségű terület övezetben a kulturális örökség védelmét szolgáló követelményeket.
33. §
A 15. § alkalmazása szempontjából a 4. § (2) bekezdésének e) pontjában szereplő rajzi melléklet szerinti övezetben a települések teljes közigazgatási területét érteni kell mindaddig, amíg az érintett településeknek az övezetbe tartozó telkek pontos lehatárolását tartalmazó helyi építési szabályzata, illetve szabályozási terve hatályba nem lép.
1/1. sz. melléklet
A közúthálózat fő elemei
1. Gyorsforgalmi utak
1a. A "Helsinki közlekedési folyosók" hazai szakaszai
|
IV. sz. folyosó |
|
|
M15: |
(Szlovákia)- Rajka**- M1 autópálya |
|
M1: |
(Ausztria)- Hegyeshalom**- Győr- M0 Budapest |
|
M0: |
M1- M5 között |
|
M5: |
M0 Budapest- Kecskemét- Kiskunfélegyháza*- Szeged térsége* |
|
M43: |
M5 Szeged térsége*- Tisza-híd*- Nagylak***/Csanádpalota***- (Románia) |
V. sz. folyosó
|
M70: |
(Szlovénia)- Tornyiszentmiklós***- M7 Letenye* |
|
M7: |
M70 Letenye*- Zamárdi*- M0 Budapest |
|
M0: |
M7- M3 között |
|
M3: |
M0 Budapest- Hatvan- Füzesabony- Emőd- Tisza-híd- Polgár*- Nyíregyháza*- Vásárosnamény*- Tisza-híd*- Barabás***- (Ukrajna)/ |
|
elágazás |
Vásárosnamény*- Záhony***- Tisza-híd*- (Ukrajna) |
Alternatív útvonal a nemzetközi tranzitforgalom számára
|
M70: |
(Szlovénia)- Tornyiszentmiklós***- M7 Letenye térsége* |
|
M7: |
M70 Letenye térsége*- Nagykanizsa* |
|
M9: |
Nagykanizsa*- Kaposvár*- Dombóvár* |
|
M65: |
Dombóvár*-M65/M8 kereszteződés* |
|
M8: |
M65/M8 kereszteződés*- Dunaújváros*-Duna-híd*- Kecskemét*- Szolnok*- Füzesabony* |
|
M3: |
Füzesabony- Emőd- Tisza-híd- Polgár*- Nyíregyháza*- Vásárosnamény*- Tisza-híd*- Barabás***- (Ukrajna)/ |
|
elágazás |
Vásárosnamény*- Záhony***- Tisza-híd*- (Ukrajna) |
V/b. sz. folyosó
|
M7: |
M7/M70 Letenyei csomópont*- Letenye***-(Horvátország) |
V/c. sz. folyosó
|
M6: |
M0 Budapest*- Dunaújváros*- Szekszárd*- Bóly*- Ivándárda térsége***- (Horvátország) |
X/b. sz. folyosó
|
|
|
|
M5: |
M5/M9/M43 csomópont Szeged térsége*- Röszke***- (Jugoszlávia) |
1b. Egyéb hazai gyorsforgalmi utak
|
M0 Budapest körüli gyűrű: |
Budaörs*-Budakeszi*-Nagykovácsi*-Solymár*-Üröm*-Pilisborosjenő*- Budakalász*- Duna-híd*- Szigetmonostor*- Duna-híd*- Dunakeszi-Fót-Csömör*-Bp. XVI. ker.*-Kistarcsa*-Nagytarcsa*- Bp. XVII. ker.*-Pécel*-Maglód*-Ecser*-Üllő*-Vecsés*-Üllő*-Gyál*- Bp. XXIII. ker.- Dunaharaszti, Duna-híd-Szigetszentmiklós, Duna-híd- Budapest XXII. ker.-Diósd-Törökbálint- Budaörs |
|
Megjegyzés: Az M0 nyugati szektorában a nyomvonalat környezeti hatásvizsgálat alapján a védett természeti területen - ahol szükséges - alagútban kell vezetni. |
|
|
M0- M3 összekötés: |
Nagytarcsa*-Kistarcsa*-Kerepes*-Gödöllő*- Mogyoród* |
|
M2: |
Budapest- Vác*- Rétság*- Parassapuszta***- (Szlovákia) |
|
M4: |
Budapest*- Szolnok*- Tisza-híd*- Püspökladány*- Biharkeresztes***- (Románia) |
|
M7: |
(Budapest- Székesfehérvár) M65 keresztezése- M8 keresztezése- Zamárdi*- M9 keresztezése*- (Nagykanizsa*- Letenye***)- (Horvátország) |
|
M8: |
(Ausztria) - Rábafüzes***- Veszprém*- M7 keresztezése*- (M65 keresztezése*- Dunaújváros*)- Duna-híd*- Szolnok*- Füzesabony* |
|
M9: |
(Ausztria)- Sopron***- Sárvár térsége*- Zalaegerszeg*- (Nagykanizsa*- Kaposvár*- Dombóvár*)- Szekszárd*- Duna-híd*- Szeged* |
|
M10: |
M0 Budapest*- Dorog*- Esztergom, Duna-híd***- (Szlovákia) |
|
M21: |
M3 Hatvan térsége*- Salgótarján*- Somoskőújfalu***- (Szlovákia) |
|
M25: |
M3 Füzesabony térsége*- Eger* |
|
M30: |
M3 Emőd térsége*- Miskolc*- Encs*- Tornyosnémeti***- (Szlovákia) |
|
M35: |
M3 Görbeháza térsége*- M47 Debrecen térsége* |
|
M44: |
M8 Kecskemét térsége*- Tisza-híd*- Békéscsaba*- Gyula***- (Románia) |
|
M47: |
M3 Nyíregyháza térsége*- Debrecen*- Berettyóújfalu*- Békéscsaba*- Tisza-híd*- M43 Szeged térsége* |
|
M49: |
M3 Mátészalka térsége*- Csengersima***- (Románia) |
|
M57: |
M6 Bóly*- Pécs*- Barcs***- (Horvátország) |
|
M65: |
M7 Székesfehérvár térsége*- Tamási*- Dombóvár*- M57 Pécs térsége* |
|
M75: |
M9 Bak térsége*- Rédics***- (Szlovénia) |
|
M76: |
M9 Zalaegerszeg térsége*- Keszthely*- M7 Balatonszentgyörgy térsége* |
|
M80: |
M8 Székesfehérvár térsége*- Várpalota*- M8 Veszprém térsége* |
|
M81: |
M7 Székesfehérvár térsége*- Mór*- Kisbér*- Komárom***- Duna-híd*- (Szlovákia) |
|
vagy |
M7 Székesfehérvár térsége*- Mór*- Kisbér*- Győr*- Vámosszabadi***- Duna-híd*- (Szlovákia) |
|
M85: |
M1 Győr térsége*- Csorna*- M9 Nagycenk térsége* |
|
M86: |
M0 Mosonmagyaróvár térsége*- Csorna*- M9 Sárvár térsége* |
|
Szombathelyi bekötés: |
M9 Vát térsége*- Szombathely* |
A meglevő elemek jel nélkül, a tervezett elemek *-gal, a meglévő határátkelőhelyek **-gal, a tervezett határátkelőhelyek ***-gal szerepelnek.
2. Főutak
2a. A főúthálózat meglevő esetleg módosuló elemei
|
1. sz. főút: |
Budapest- Tatabánya- Tata- Komárom- Győr- Mosonmagyaróvár- Hegyeshalom**- (Ausztria) |
|
2. sz. főút: |
Budapest- Dunakeszi- Vác- Rétság- Parassapuszta**- (Szlovákia) |
|
3. sz. főút: |
Budapest- Hatvan- Gyöngyös- Füzesabony- Mezőkövesd- Miskolc- Szikszó- Encs- Tornyosnémeti**- (Szlovákia) |
|
4. sz. főút: |
Budapest- Cegléd- Szolnok- Tisza-híd- Püspökladány- Debrecen- Nyíregyháza- Kisvárda- Záhony**- (Ukrajna) |
|
5. sz. főút: |
Budapest- Dabas- Kecskemét- Kiskunfélegyháza- Szeged- Röszke**- (Jugoszlávia) |
|
6. sz. főút: |
Budapest- Dunaújváros- Szekszárd- Pécs- Barcs**- (Horvátország) |
|
7. sz. főút: |
Budapest- Székesfehérvár- Siófok- Nagykanizsa- Letenye**- (Horvátország) |
|
8. sz. főút: |
M7 Székesfehérvár-Veszprém-Rábafüzes**- (Ausztria) |
|
10. sz. főút: |
Budapest- Piliscsaba- Dorog- Nyergesújfalu- Almásfüzitő- 1. sz. főút |
|
11. sz. főút: |
Budapest- Szentendre- Visegrád- Esztergom- Tát- 10. sz. főút |
|
111. sz. főút |
10. sz. főút Dorog-11. sz. főút Esztergom |
|
12. sz. főút: |
2. sz. főút Vác- Nagymaros- Szob |
|
13. sz. főút: |
81. sz. főút Kisbér-Komárom**-(Szlovákia) |
|
14. sz. főút: |
1. sz. főút Győr- Vámosszabadi**- (Szlovákia) |
|
15. sz. főút: |
1. sz. főút Mosonmagyaróvár- Rajka**- (Szlovákia) |
|
19. sz. főút |
M1 Gönyű- 1. sz. főút Győr |
|
21. sz. főút: |
3. sz. főút Hatvan-Somoskőújfalu**-(Szlovákia) |
|
22. sz. főút: |
2. sz. főút Rétság- Balassagyarmat- 21. sz. főút Salgótarján |
|
23. sz. főút: |
21. sz. főút Kisterenye- 25. sz. főút Tarnalelesz |
|
24. sz. főút: |
3. sz. főút Gyöngyös- Parád- 25. sz. főút Eger |
|
25. sz. főút: |
3. sz. főút Kerecsend-Eger-Bánréve**-(Szlovákia) |
|
26. sz. főút: |
3. sz. főút Miskolc- Kazincbarcika- Bánréve**- (Szlovákia) |
|
27. sz. főút: |
3. sz. főút Sajószentpéter- Edelény- Tornanádaska**- (Szlovákia) |
|
31. sz. főút: |
Budapest- Nagykáta- Jászberény- 33. sz. főút Dormánd |
|
311. sz. főút: |
31. sz. főút Nagykáta- 4. sz. főút Cegléd |
|
32. sz. főút: |
3. sz. főút Hatvan- Jászberény- 4. sz. főút Szolnok |
|
33. sz. főút: |
3. sz. főút Füzesabony- Tiszafüred- 4. sz. főút Debrecen |
|
34. sz. főút: |
35. sz. főút Polgár*- Tiszafüred térsége*- Kunhegyes- 4. sz. főút Fegyvernek |
|
35. sz. főút: |
3. sz. főút Nyékládháza- Polgár- Debrecen 33. sz. főút |
|
36. sz. főút: |
35. sz. főút Polgár- 4. sz. főút Nyíregyháza |
|
37. sz. főút: |
3. sz. főút Felsőzsolca- Szerencs- Sátoraljaújhely**- (Szlovákia) |
|
38. sz. főút: |
37. sz. főút Bodrogkeresztúr- 4. sz. főút Nyíregyháza |
|
40. sz. főút: |
4. sz. főút Albertirsa- Cegléd- 4. sz. főút Abony |
|
405. sz. főút: |
4. sz. főút Albertirsa- M5 Újlengyel |
|
41. sz. főút: |
4. sz. főút Nyíregyháza- Vásárosnamény- Beregsurány**- (Ukrajna) |
|
42. sz. főút: |
4. sz. főút Püspökladány- Berettyóújfalu- Biharkeresztes**- (Románia) |
|
43. sz. főút: |
5. sz. főút Szeged- Makó- Nagylak**- (Románia) |
|
44. sz. főút: |
5. sz. főút Kecskemét-Békéscsaba-Gyula**-(Románia) |
|
441. sz. főút: |
4. sz. főút Cegléd- Nagykőrös- 44. sz. főút Kecskemét |
|
442. sz. főút: |
4. sz. főút Szolnok- Martfű*- Tiszaföldvár*- 44. sz. főút Kunszentmárton* |
|
443. sz. főút: |
44. sz. főút Szarvas- 46. sz. főút Gyomaendrőd |
|
45. sz. főút: |
44. sz. főút Kunszentmárton- Szentes- 47. sz. főút Hódmezővásárhely |
|
451. sz. főút: |
M5 Kiskunfélegyháza- Csongrád- 45. sz. főút Szentes |
|
46. sz. főút: |
4. sz. főút Törökszentmiklós- Mezőtúr- Gyomaendrőd- Mezőberény- Békés- Doboz- Sarkad- Méhkerék**- (Románia) |
|
47. sz. főút: |
4. sz. főút Debrecen- Berettyóújfalu- Békéscsaba- 43. sz. főút Szeged |
|
471. sz. főút: |
4. sz. főút Debrecen- 49. sz. főút Mátészalka |
|
48. sz. főút: |
4. sz. főút Debrecen- Nyírábrány**- (Románia) |
|
49. sz. főút: |
41. sz. főút Rohod- Mátészalka- Csengersima**- (Románia) |
|
491. sz. főút: |
49. sz. főút Győrtelek- Tiszabecs**- (Ukrajna) |
|
51. sz. főút: |
Budapest- Kalocsa- Baja- Hercegszántó**- (Jugoszlávia) |
|
52. sz. főút: |
5. sz. főút Kecskemét- Solt- Duna-híd- M6 Dunaföldvár |
|
53. sz. főút: |
52. sz. főút Solt- Kiskunhalas- Tompa**- (Jugoszlávia) |
|
54. sz. főút: |
5. sz. főút Kecskemét- Soltvadkert- 51. sz. főút Sükösd |
|
55. sz. főút: |
5. sz. főút Szeged- Baja-Duna-híd- M6 Bátaszék |
|
56. sz. főút: |
6. sz. főút Szekszárd- Mohács- Udvar**- (Horvátország) |
|
57. sz. főút: |
58. sz. főút Pécs- Mohács- Duna-híd*- 51. sz. főút Dávod térsége* |
|
58. sz. főút: |
6. sz. főút Pécs- Harkány- Drávaszabolcs**- (Horvátország) |
|
61. sz. főút: |
6. sz. főút Dunaföldvár- Dombóvár- Kaposvár- M7 Nagykanizsa |
|
611. sz. főút: |
61. sz. főút Dombóvár- 66. sz. főút Sásd |
|
62. sz. főút: |
M7 Székesfehérvár- 6. sz. főút Dunaújváros |
|
63. sz. főút: |
8. sz. főút Székesfehérvár- Sárbogárd- 6. sz. főút Szekszárd |
|
64. sz. főút: |
61. sz. főút Simontornya- M7 Enying |
|
65. sz. főút: |
6. sz. főút Szekszárd- Tamási- Siófok 7. sz. főút |
|
66. sz. főút: |
6. sz. főút Pécs- Sásd- Kaposvár 61. sz. főút |
|
67. sz. főút: |
7. sz. főút Balatonszemes*- Látrány*- Kaposvár- Szigetvár*- Drávasztára környéke***- (Horvátország) |
|
68. sz. főút: |
M7 Balatonszentgyörgy- Nagyatád- M57 Barcs**- (Horvátország) |
|
71. sz. főút: |
7. sz. főút Lepsény- Balatonfüred- M76 Keszthely |
|
72. sz. főút: |
71. sz. főút Balatonfűzfő- M80 Litér |
|
73. sz. főút: |
71. sz. főút Csopak- M80 Veszprém |
|
74. sz. főút: |
7. sz. főút Nagykanizsa- Zalaegerszeg- 8. sz. főút Vasvár |
|
75. sz. főút: |
71. sz. főút Keszthely- Rédics**- (Szlovénia) |
|
76. sz. főút: |
M9 Zalaegerszeg- 8. sz. főút Körmend |
|
81. sz. főút: |
8. sz. főút, Székesfehérvár-Kisbér-Győr, 1. sz. főút |
|
811. sz. főút: |
8. sz. főút Székesfehérvár- 1. sz. főút Bicske |
|
82. sz. főút: |
M80 Litér térsége*- Gyulafirátót*- Zirc- 1. sz. főút Győr |
|
821. sz. főút: |
Győr 82- 83. sz. főutak bevezető szakasza |
|
83. sz. főút: |
M8 Városlőd- Pápa- Győr 821. sz. főút |
|
84. sz. főút: |
71. sz. főút Balatonederics-Sárvár-Sopron**- (Ausztria) |
|
85. sz. főút: |
M85 Csorna- Kapuvár- M9 Nagycenk térsége |
|
86. sz. főút: |
1. sz. főút Mosonmagyaróvár- Csorna- Szombathely- M8 Körmend- Zalalövő- Zalabaksa*- Lenti*- Tornyiszentmiklós***- (Szlovénia) |
|
87. sz. főút: |
8. sz. főút Kám- Szombathely- Kőszeg**- (Ausztria) |
|
88. sz. főút: |
M9 Vát térsége- Sárvár 84. sz. főút |
|
89. sz. főút: |
87. sz. főút Szombathely-Bucsu***- (Ausztria) |
2b. Új főúti kapcsolatok
|
- |
(Szombathely)- Sárvár- Celldömölk- Pápa- Kisbér- Tatabánya- Tát- (Esztergom) |
|
- |
Csorna- Pápa |
|
- |
Pápa- Devecser- Tapolca |
|
- |
(Ausztria)- Fertőd**- M85 Fertőszentmiklós térsége |
|
- |
81. sz. főút Pér- Gönyű |
|
- |
(Szlovénia)- Bajánsenye**- Zalalövő- 76. sz. főút Zalaszentgyörgy térsége |
|
- |
Veszprém- Tapolca- Keszthely |
|
- |
Székesfehérvár- Zámoly- Csákvár- Bicske 811. sz. főút |
|
- |
Sávoly- Marcali- Somogyvár- Gamás- Törökkoppány- Nagykónyi |
|
- |
Iregszemcse- Nagykónyi |
|
- |
Pécs- Vajszló |
|
- |
M9 Komló- M6 Pécs |
|
- |
58. sz. főút- Siklós- Villány |
|
- |
Rétság- Jobbágyi- Szurdokpüspöki- Gyöngyös |
|
- |
Bátonyterenye- 24. sz. főút |
|
- |
Encs- 38. sz. főút |
|
- |
Sárospatak- Kisvárda- Vásárosnamény |
|
- |
Nyíregyháza- Nyírbátor- Vállaj**- (Románia) |
|
- |
Polgár- Tiszacsege- Egyek- Tiszaörs |
|
- |
Gyöngyös- Karácsond- Heves- Kisköre- Tisza-híd- Kunhegyes |
|
- |
Kunhegyes- Kisújszállás- Túrkeve- Mezőtúr- Szarvas |
|
- |
Kalocsa- Kecel |
|
- |
Soltvadkert- Kiskunmajsa- Kiskundorozsma |
|
- |
Hódmezővásárhely- Makó- Kiszombor**- (Románia) |
|
- |
Szarvas- Orosháza- Mezőkovácsháza- Battonya**- (Románia) |
|
- |
Szentes- Orosháza |
|
- |
34. sz. főút Kunmadaras- Karcag- Füzesgyarmat- 47. sz. főút Szeghalom |
|
- |
M44 Békéscsaba- 46. sz. főút Doboz |
|
- |
Törökszentmiklós- Martfű |
|
- |
Maglód- Kóka- Szentmártonkáta- Farmos- Újszilvás- Szolnok |
|
- |
Nagykáta- 4. sz. főút Albertirsa |
|
- |
31. sz. főút Budapest- Nagykáta- M4 Szolnok |
2c. Főútkorrekciók
A felsorolás nem tartalmazza azokat az elkerüléseket, amelyek a gyorsforgalmi utak részét fogják képezni.
|
1. sz. főút: |
Vértesszőlős, Tata, Almásfüzitő, Komárom, Gönyű, Győr észak, Abda, Öttevény, Mosonmagyaróvár |
|
2. sz. főút: |
Rétság |
|
3. sz. főút: |
Gödöllő, Hatvan, Miskolc déli elkerülő, Szikszó, Aszaló, Csobád, Forró, Encs, Garadna, Hernádszurdok, Hidasnémeti, Tornyosnémeti |
|
4. sz. főút: |
Vecsés, Üllő, Abony, Törökszentmiklós, Kenderes, Kisújszállás, Hajdúszoboszló, Debrecen, Nyíregyháza, Nyírpazony, Nyírtura, Nyírbogdány, Székely, Berkesz |
|
5. sz. főút: |
Alsónémedi, Örkény, Kiskunfélegyháza északi elkerülő, Szeged |
|
6. sz. főút: |
Érd, Ercsi, Dunaföldvár, Pécs, Szigetvár, Barcs |
|
7. sz. főút: |
Martonvásár déli elkerülő, Kápolnásnyék, Velence, Gárdony, Agárd |
|
8. sz. főút: |
Márkó, Bánd, Ajka, Bakonygyepes, Tüskevár, Körmend, Jakabháza |
|
10. sz. főút: |
Tát, Nyergesújfalu |
|
11. sz. főút: |
Dömös, Pilismarót |
|
14. sz. főút: |
Győr |
|
15. sz. főút: |
Mosonmagyaróvár, Bezenye |
|
21. sz. főút: |
Bátonyterenye, Salgótarján |
|
22. sz. főút: |
Érsekvadkert, Balassagyarmat, Szécsény |
|
23. sz. főút: |
Nemti, Kisterenye déli elkerülő |
|
24. sz. főút: |
Gyöngyös, Parádfürdő, Recsk |
|
25. sz. főút: |
Eger, Ózd, Sajópüspöki, Bánréve |
|
26. sz. főút: |
Miskolc- Sajószentpéter között új szakasz, Putnok |
|
27. sz. főút: |
Edelény |
|
31. sz. főút: |
Nagykáta, Jászberény, Jászjákóhalma, Jászapáti, Heves |
|
311. sz. főút: |
Nagykáta |
|
32. sz. főút: |
Hatvan, Jászberény, Szolnok |
|
33. sz. főút: |
Dormánd, Besenyőtelek |
|
34. sz. főút: |
Kunmadaras, Kunhegyes |
|
35. sz. főút: |
Nagycsécs, Sajószöged, Polgár |
|
36. sz. főút: |
Tiszavasvári |
|
37. sz. főút: |
Sátoraljaújhely |
|
38. sz. főút: |
Rakamaz, Nyíregyháza |
|
41. sz. főút: |
Vásárosnamény |
|
43. sz. főút: |
Szeged, Makó |
|
44. sz. főút: |
Kecskemét, Öcsöd, Békésszentandrás, Szarvas, Kondoros, Békéscsaba, |
|
45. sz. főút: |
Hódmezővásárhely |
|
442. sz. főút: |
Szolnok- Szandaszőlős, Rákóczifalva, Rákócziújfalu |
|
45. sz. főút: |
Kunszentmárton, Szentes |
|
46. sz. főút: |
Mezőtúr, Gyomaendrőd |
|
47. sz. főút: |
Debrecen, Berettyóújfalu, Mezőberény, Csorvás, Orosháza, Hódmezővásárhely |
|
51. sz. főút: |
Kiskunlacháza, Dömsöd, Dunavecse, Solt, Harta, Dunapataj, Kalocsa, Baja, Nagybaracska |
|
52. sz. főút: |
Dunaföldvár, Solt, Kecskemét |
|
53. sz. főút: |
Kiskőrös, Soltvadkert, Kiskunhalas, Tompa |
|
54. sz. főút: |
Jakabszállás, Bócsa, Soltvadkert, Kecel, Császártöltés |
|
55. sz. főút: |
Bátaszék, Baja, Csávoly, Felsőszentiván, Tataháza, Mélykút, Mórahalom |
|
56. sz. főút: |
Szekszárd, Dunaszekcső, Bár, Mohács |
|
57. sz. főút: |
Pécs |
|
58. sz. főút: |
Pécs, Szalánta, Harkány |
|
61. sz. főút: |
Nagykanizsa, Pincehely, Simontornya |
|
62. sz. főút: |
Seregélyes, Perkáta |
|
63. sz. főút: |
Székesfehérvár, Bikács, Sárbogárd |
|
64. sz. főút: |
Simontornya |
|
65. sz. főút: |
Tamási |
|
66. sz. főút: |
Sásd |
|
67. sz. főút: |
Balatonlelle, Látrány, Somogytúr, Somogybabod, Kaposvár, Szentlászló |
|
68. sz. főút: |
Kéthely, Marcali, Kelevíz, Mesztegnyő, Böhönye, Nagyatád, Lábod |
|
71. sz. főút: |
Badacsony, Keszthely |
|
74. sz. főút: |
Nagykanizsa, Zalaszentbalázs, Hahót, Zalaegerszeg, Vasvár |
|
75. sz. főút: |
Pacsa, Bak- Lenti- Rédics |
|
76. sz. főút: |
Balatonszentgyörgy, Sármellék, Zalaegerszeg |
|
81. sz. főút: |
Székesfehérvár, Kisbér, Pér |
|
82. sz. főút: |
Nyúl, Écs, Ravazd, Zirc, Eplény, Gyulafirátót |
|
83. sz. főút: |
Győrszemere, Tét, Pápa |
|
84. sz. főút: |
Sárvár, Rábapaty, Kópháza, Sopron |
|
85. sz. főút: |
Enese, Csorna, Fertőszentmiklós, Nagycenk |
|
86. sz. főút: |
Csorna, Szil, Répcelak, Vámoscsalád, Vasegerszeg, Hegyfalu, Pósfa, Szeleste, Vát, Kissároslak, Egyházasrádóc, Zalalövő |
|
87. sz. főút: |
Kőszeg, Lukácsháza, Szombathely, Táplánszentkereszt, Tanakajd, Vasszécsény, Csempeszkopács |
|
88. sz. főút: |
Sárvár |
|
89. sz. főút: |
Szombathely, Sé, Torony |
1/2. sz. melléklet
Az országos főút és vasúthálózaton tervezett nagy hidak
Tervezett Duna-hidak
|
Közúti hidak: |
Komárom vagy Vámosszabadi |
(M81) |
|
Vasúti hidak: |
A Budapestet délről kerülő vasútvonalon a Duna fő- és mellékágán. |
|
Tervezett Tisza-hidak:
|
Közúti hidak: |
Vásárosnamény |
M3) |
|
Vasúti hidak: |
Szeged (Szeged- Temesvár összekötésén) |
|
1/3. sz. melléklet
Határátkelők a gyorsforgalmi és főúthálózaton
|
Meglevő határátkelők |
Tervezett határátkelők |
||
|
Szlovákia felé: |
|||
Rajka |
15. sz. főút |
|
|
Rajka |
M 15 |
|
|
Vámosszabadi |
14. sz. főút |
Vámosszabadi vagy Komárom |
M81 |
Komárom |
13. sz. főút |
Komárom vagy Vámosszabadi |
M81 |
|
|
|
Esztergom |
M10 |
Parassapuszta |
2. sz. főút |
|
M2 |
Salgótarján |
21. sz. főút |
|
M21 |
Bánréve |
26. sz. főút |
|
|
Tornanádaska |
27. sz. főút |
|
|
Tornyosnémeti |
3. sz. főút |
|
M30 |
Sátoraljaújhely |
37. sz. főút |
|
|
|
Ukrajna felé: |
|||
Záhony |
4. sz. főút |
Záhony és Barabás |
M3 |
Beregsurány |
41. sz. főút |
|
|
Tiszabecs |
491. sz. főút |
|
|
|
Románia felé: |
|||
Csengersima |
49. sz. főút |
|
M49 |
|
|
|
Vállaj |
új főút |
Nyírábrány |
48. sz. főút |
|
|
Biharkeresztes |
42. sz. főút |
|
M4 |
Méhkerék |
|
|
új főút |
Gyula |
44. sz. főút |
|
M44 |
Battonya |
új főút |
|
|
Nagylak |
43. sz. főút |
Csanádpalota |
M43 |
|
Jugoszlávia felé: |
|||
Röszke |
5. sz. főút |
|
M5 |
Tompa |
53. sz. főút |
|
|
Hercegszántó |
51. sz. főút |
|
|
|
Horvátország felé: |
|||
Udvar |
56. sz. főút |
|
|
Drávaszabolcs |
58. sz. főút |
Ivándárda |
M6 |
|
|
|
Drávasztára térsége |
|
|
|
|
67. sz. főút |
|
Barcs |
6. sz. főút |
M6 |
|
Letenye |
7. sz. főút |
M7 |
|
|
Szlovénia felé: |
|||
Rédics |
86. sz. főút |
Tornyiszentmiklós |
M70 |
|
|
|
86. sz. főút |
|
|
|
|
Bajánsenye |
új főút |
|
Ausztria felé: |
|||
Rábafüzes |
8. sz. főút |
M8 |
|
Bucsu |
89. sz. főút |
|
|
Kőszeg |
87. sz. főút |
|
|
Kópháza |
861. sz. főút |
|
|
Sopron |
84. sz. főút |
M9 |
|
Fertőd |
|
új főút |
|
Hegyeshalom |
M1 1. sz. főút |
|
|
|
Vasúti főhálózaton levő határátkelők |
|||
|
Szlovákia felé: |
|
|
|
Rajka |
|
|
|
Komárom |
|
|
|
Szob |
|
|
|
Somoskőújfalu |
|
|
|
Bánréve |
|
|
|
Hidasnémeti |
|
|
|
Sátoraljaújhely |
|
|
|
|
Ukrajna felé: |
|||
Záhony/ |
|
|
|
|
Románia felé: |
|||
Nyírábrány |
|
|
|
Biharkeresztes |
|
|
|
Kötegyán |
|
|
|
Lökösháza |
|
|
|
|
Jugoszlávia felé: |
|||
|
|
|
Kübekháza |
|
Röszke |
|
|
|
Kelebia |
|
|
|
|
Horvátország felé: |
|||
Magyarbóly |
|
|
|
Gyékényes |
|
|
|
Murakeresztúr |
|
|
|
|
Szlovénia felé: |
|||
|
Őrihodos (Bajánsenye) |
|
|
|
|
|
Rédics |
|
|
Ausztria felé: |
|||
Szentgotthárd |
|
|
|
Sopron |
|
|
|
Hegyeshalom |
|
|
|
|
A tervezett nagy sebességű vasútvonalak határátmenetei a következő települések térségét érintik: |
|||
|
Rajka/Hegyeshalom |
|
|
|
|
Kelebia |
|
|
|
|
Záhony |
|
|
|
|
Murakeresztúr |
|
|
|
1/4. sz. melléklet
Országos jelentőségű logisztikai központok és térségeik
|
I. |
Nyugat-dunántúli körzet |
Sopron |
|
II. |
Észak-dunántúli körzet |
Győr- Gönyű |
|
III. |
Közép-dunántúli körzet |
Székesfehérvár (részközpont: Dunaújváros) |
|
IV. |
Dél-dunántúli körzet |
Baja (részközpont: Mohács) |
|
V. |
Budapesti körzet |
Dél-Pest (Soroksár) |
|
|
|
Dél-Buda (Nagytétény) |
|
|
|
Csepel Nemzeti Szabadkikötő |
|
VI. |
Közép-alföldi körzet |
Szolnok |
|
VII. |
Dél-alföldi körzet |
Szeged (részközpont: Kisszállás) |
|
VIII. |
Észak-keleti körzet |
Miskolc/Tiszaújváros |
|
IX. |
Észak-tiszántúli körzet |
Záhony |
|
X. |
Délnyugat-dunántúli körzet |
Nagykanizsa |
|
XI. |
Közép-tiszántúli körzet |
Debrecen |
1/5. sz. melléklet
A vasúthálózat fő elemei
|
Nagysebességű vasútvonalak |
|
|
|
|
Nemzetközi törzshálózati fővonalak |
E50 (Párizs)- országhatár- Hegyeshalom- Budapest- Miskolc- Nyíregyháza- Záhony/Eperjeske- országhatár- (Moszkva) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A tervezett elemek *-gal szerepelnek.
Hazai törzshálózati fővonalak |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Egyéb fővonalak |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Rákospalota- Újpest- Veresegyház- Vácrátót |
|
Mellékvonalak |
Az előzőekben fel nem sorolt valamennyi vonal. |
|
A vasúthálózat új elemei |
|
Nemzetközi törzshálózati fővonalakhoz kapcsolódva: |
|
Szeged*- Szöreg*- Oroszlámos- Kikinda- Temesvár kapcsolat helyreállítása új Tisza-híddal*, Újszentiván*, Kübekháza* érintésével. |
|
Egyéb fővonalakhoz kapcsolódva: |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/6. számú melléklet
A repülőterek besorolása
Nemzetközi kereskedelmi repülőterek:
Budapest- Ferihegy
Debrecen
Sármellék1
Kereskedelmi (nemzetközi) repülőtérré fejleszthető repülőterek:
Békéscsaba
Börgönd
Budaörs
Fertőszentmiklós
Kunmadaras
Mezőkövesd
Nyíregyháza
Őcsény
Pécs- Pogány
Pér (Győr)
Siófok- Kiliti1
Szeged
Tököl
Közös felhasználású katonai és polgári repülőterek:
Szentkirályszabadja1
Szolnok
Taszár
Állami repülések céljára szolgáló repülőterek:
Kecskemét
Pápa
1
A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény tartalmazza.1/7. sz. melléklet
Országos kerékpárút törzshálózat elemei
|
Duna menti kerékpárút (az Euro Velo hálózat 6. sz. útvonalának része): |
|
(Szlovákia)-Rajka**- Mosonmagyaróvár- Győr- Komárom**- (Szlovákia)- Esztergom- Szentendre- Budapest- Ráckeve- Solt- Baja- Mohács- Udvar**- (Horvátország)/Mohács- Hercegszántó**- (Jugoszlávia) |
|
|
|
Dunakanyar- Ipolymente kerékpárút: |
|
Budapest-Vác-Szob-Letkés**-(Szlovákia)-Balassagyarmat**-(Szlovákia)-Ipolytarnóc**-(Szlovákia)-Litke-Salgótarján-Somoskőújfalu**- (Szlovákia) |
|
|
|
Fertő- Hanság kerékpárút: |
|
(Szlovákia)-Rajka**- Hegyeshalom**- (Ausztria)- Jánossomorja- Fertőd**- (Ausztria)- Sopron- Fertőrákos**- (Ausztria)-Bük- Zsira**- (Ausztria)-Kőszeg**- (Ausztria) |
|
|
|
Balaton körüli kerékpárút: |
|
Keszthely- Fonyód- Balatonlelle- Siófok- Balatonkenese- Balatonalmádi- Balatonfüred- Tihany- Zánka- Balatonederics |
|
|
|
Budapest- Velencei-tó- Balaton kerékpárút: |
|
Budapest- Érd- Velence- Székesfehérvár- Balatonkenese |
|
|
|
Alpokalja- Őrség kerékpárút: |
|
(Ausztria)- Kőszeg**-Bozsok- Szombathely- Körmend- Szentgotthárd- Rábafüzes**- (Ausztria)/ Felsőszölnök**- (Szlovénia)-Szentgotthárd- Őriszentpéter- Lenti |
|
|
|
Alpokalja- Balaton kerékpárút: |
|
Szombathely- Kám- Keszthely |
|
|
|
Dráva menti kerékpárút: |
|
(Horvátország)- Udvar**- Siklós- Drávaszabolcs**- (Horvátország)-Berzence**- (Horvátország)- Csurgó- Molnári |
|
|
|
Kis-Balaton- Mura-melléki kerékpárút: |
|
Fenékpuszta- Zalakaros- Nagykanizsa- Molnári- Letenye**- (Horvátország)-Tornyiszentmiklós**- (Szlovénia)-Lenti |
|
|
|
Vértes (Komárom- Budapest) kerékpárút: |
|
(Szlovákia)- Komárom**- Tata- Zsámbék- Budapest |
|
|
|
Tisza- Balaton kerékpárút: |
|
Tiszakécske- Kecskemét- Dunaföldvár- Ozora- Siófok |
|
|
|
Felső-Tisza kerékpárút: |
|
Sárospatak- Pácin**- (Szlovákia)-Dombrád- Záhony**- (Ukrajna)-Vásárosnamény- Tiszabecs |
|
Zemplén- Bodrog- Tisza menti kerékpárút (Euro Velo hálózat 11. sz. útvonalának része): |
|
(Szlovákia)- Tornyosnémeti**- Telkibánya- Sátoraljaújhely- Tokaj- Tiszafüred- Szolnok- Tiszakécske- Csongrád- Szeged- Röszke**- (Jugoszlávia)- Szeged- Kiszombor**- (Románia) |
|
|
|
Karancs- Mátra- Tisza-tó kerékpárút: |
|
Somoskőújfalu**- (Szlovákia)-Salgótarján- Cered**- (Szlovákia)-Pétervására-Eger- Noszvaj- Mezőkövesd- Poroszló- (Tisza-tó) |
|
|
|
Jászság- Tisza-tó kerékpárút: |
|
Budapest- Pécel- Jászberény- Tiszasüly |
|
|
|
Aggtelek- Cserehát kerékpárút: |
|
(Szlovákia)-Bánréve**- Putnok- Kelemér- Aggtelek**- (Szlovákia)-Rakamaz- Encs- Gönc |
|
|
|
Hortobágy- Debrecen kerékpárút: |
|
Tiszacsege- Hortobágy- Debrecen |
|
|
|
Körösök mente kerékpárút: |
|
Cserkeszőlő- Szarvas- Békés- Gyula**- (Románia) |
1/8. sz. melléklet
Nemzetközi és országos jelentőségű viziutak és közforgalmú kikötők
|
A vízi út neve |
A szakasz (fkm-fkm) |
A vízi út osztálya |
|
Duna (nemzetközi vízi út) |
1812- 1641 |
VI/B |
|
Duna (nemzetközi vízi út) |
1641- 1433 |
VI/C |
|
Mosoni-Duna |
14- 2 |
III |
|
Mosoni-Duna |
2- 0 |
VI/B |
|
Szentendrei-Duna |
32- 0 |
IV |
|
Ráckevei-Duna |
58- 0 |
III |
|
Sió-csatorna |
121- 23 |
IV/időszakosan |
|
Sió-csatorna |
23- 0 |
IV |
|
Dráva |
198- 70 |
II |
|
Tisza |
685- 612 |
I |
|
Tisza |
612- 544 |
III |
|
Tisza |
544- 403 |
III |
|
Tisza |
403- 254 |
II |
|
Tisza |
254- 160 |
IV |
|
Bodrog |
51- 0 |
III |
|
Sebes-Körös |
10- 0 |
II |
|
Kettős-Körös |
23- 0 |
II |
|
Hármas-Körös |
91- 0 |
II |
|
Balaton |
|
IV |
|
Fertő tó |
|
II |
|
Velencei-tó |
|
II |
|
Keleti-főcsatorna |
45- 0 |
II |
|
Hortobágy-Berettyó-főcsatorna |
7- 0 |
II |
Közforgalmú nemzetközi és országos jelentőségű kikötők
Dunán:
Győr- Gönyű
Budapest- Csepel
Dunaújváros
Szekszárd
Baja
Tiszán:
Szeged
1/9. sz. melléklet
Országos jelentőségű vízi építmények
1.) Jászsági főcsatorna meghosszabbítása (Kisköre, Jászapáti, Jászdózsa, Alattyán)
2.) Hortobágy-Berettyó Ágotai elzárás (Karcag, Püspökladány)
3.) Szükségtározók
|
Megnevezés |
Vízfolyás |
Település |
|
Borsóhalmi |
Zagyva, Tarna |
Jászjákóhalma, Jászberény |
|
Ér menti |
Ér-Berettyó |
Pocsaj, Kismarja |
|
Halaspusztai |
Berettyó- Sebes-Körös |
Szeghalom |
|
Kisdelta |
Fehér-Körös |
Gyula |
|
Kutas |
Berettyó |
Szeghalom, Csökmő, Darvas, Zsáka |
|
Lajta menti |
Lajta |
Hegyeshalom, Mosonmagyaróvár, Levél, Rajka, Bezenye |
|
Ludasi |
Bene patak |
Ludas, Detk |
|
Mályvádi |
Fekete- és Fehér-Körös |
Gyula |
|
Mérgesi |
Sebes-Körös |
Köröstarcsa, Körösladány |
|
Nagyfüged- Tarnazsadányi |
Bene, Tarna, Tarnóca |
Nagyfüged, Tarnazsadány, Tarnaméra |
|
Rába menti |
Rába |
Ostffyasszonyfa, Csönge, Kenyeri, Pápoc, Kemenesszentpéter, Várkesző |
|
Visznek |
Tarna, Gyöngyös patak |
Visznek, Erk |
|
Zagyva jobb parti |
Zagyva |
Jászberény, Jásztelek, Jánoshida |
4.) 10 millió m3-t meghaladó térfogattal tervezhető tározási lehetőségek
|
Tápláló vízfolyás |
Tározó neve |
Település |
|
Bodrog |
Bodrogkeresztúri |
Vámosújfalu, Olaszliszka, Szegi, Szegilong, Bodrogkeresztúr, Tokaj, Vis, Zalkod |
|
Ceredi Tarna |
Terepesi |
Pétervására, Terpes, Szajla, Bükkszék |
|
Kutas |
Kutas I-II. |
Szeghalom, Csökmő, Darvas, Zsáka |
|
L.I-II-III. |
HTVR tározók |
Debrecen |
|
Lókos patak |
Érsekvadkerti |
Érsekvadkert, Szátok |
|
N-XIV. |
Füredkócsi (bővítés) |
Tiszafüred |
|
Parádi Tarna |
Recski |
Sirok, Recsk |
|
Rába |
Ikervár-Sótonyi |
Sótony, Ikervár, Nyőgér, Bejcgyertyános, Egervölgy, Meggyeskovácsi, Rum, Kám |
|
Sarkadér |
Nagyiván |
Nagyiván, Kunmadaras, Karcag, Nádudvar |
|
Takta csatorna |
Inérháti |
Tiszalúc, Nagycsécs, Kesznyéten, Sajóörös, Tiszaújváros |
|
Túr |
Túr jobb parti |
Garbolc, Kishódos, Nagyhódos |
1/10. sz. melléklet
Térségi övezetek és azok kapcsolata
|
Országos övezetek |
Kiemelt térségi és megyei övezetek |
|
a) Országos ökológiai hálózat |
a) Védett természeti terület |
|
b) Kiemelten fontos érzékeny természeti terület |
|
|
c) Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület |
|
|
d) Komplex tájrehabilitációt igénylő terület |
e) Térségi tájrehabilitációt igénylő terület |
|
e) Kulturális örökség szempontjából országos jelentőségű terület |
|
|
|
f) Tájképvédelmi terület |
|
|
g) Térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület |
|
f) Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület |
|
|
g) Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területe |
|
|
h) Sík vidéki árapasztó tározó és az ártéri tájgazdálkodás célterületei |
|
|
|
h) Rendszeresen belvízjárta terület |
|
|
i) Hullámtér és nyílt ártér |
|
|
j) Csúszásveszélyes terület |
|
|
k) Eróziónak kitett terület |
|
|
l) Széleróziónak kitett terület |
|
|
m) Honvédelmi és katasztrófavédelmi terület |
INDOKOLÁS
az Országos Területrendezési Tervről szóló törvényjavaslathoz
Általános indokolás
A regionális tervezés Magyarországon hosszú és gazdag múltra tekint vissza. A jelentős előzmények ellenére elmondható, hogy Magyarországon még nem készült olyan országos léptékű területrendezési terv, amely a térségi szerkezet meghatározásának és a területfelhasználás szabályozásának igényével lép fel és amelynek jóváhagyása parlamenti szinten történik.
Az Országos Területrendezési Terv (OTrT) elkészítéséről a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (Tft.) rendelkezett. A törvény 7. §-ának a) pontja szerint, a kormány döntéseiben biztosítja a regionális politika érvényesülését, ennek keretében előkészíti és az Országgyűlés elé terjeszti az országos és a kiemelt térségekre vonatkozó területrendezési terveket és azok önkormányzatokra is kötelező elemeit.
Az OTrT készítését időszerűvé teszi, hogy a társadalmi, gazdasági rendszerváltozásnak a területi fejlődést és az országos léptékű területhasználatot már konkrét módon is befolyásoló következményei vannak. Ilyen az országos térszerkezeti súlypontok és erővonalak eltolódása, a határ menti térségek helyzetének átalakulása, és a szuburbanizálódási-agglomerálódási folyamat felgyorsulása, azaz olyan területi változások, amelyek országos szintű rendezést sürgetnek. Felgyorsult az országos jelentőségű, illetve az országos térségi szerkezetet meghatározó infrastruktúra-hálózat fejlesztése, egyre jelentősebbekké váltak az ország nemzetközi térszerkezeti kapcsolatai és ezek további változásokat generálnak. A területrendezés eszközeit is fel kell használni ahhoz, hogy az infrastruktúra-hálózat új elemei és a rendszer egésze összhangban legyenek a területi-környezeti kritériumokkal, és a területi fejlődést a lehető legnagyobb mértékben szolgálják.
Az OTrT elkészítése és elfogadása azért is fontos, mert az irányadó, országos szintű keretek rögzítése elengedhetetlenül szükséges a kiemelt térségek és a megyei területrendezési tervek elkészítéséhez.
Az OTrT lényeges feladata, hogy biztosítsa az ország bekapcsolódását az európai térszerkezetbe és elősegítse a nemzetközi előírások érvényesítését. Kidolgozása ezért a környezetre, a természetre és a kulturális örökség védelmére, valamint a műszaki infrastruktúrára vonatkozó legfontosabb nemzetközi kötelezettségek és egyezmények figyelembevételével történt.
Ezek közül a térszerkezet alakítása szempontjából különös figyelmet érdemel az 1997. évi Helsinki Egyezmény, amely rögzíti a multimodális közlekedés nagy európai folyosóit, valamint az ESDP, azaz az Európai Területi Terv (European Spatial Development Perspective), amely az európai tervezési rendszerrel és az EU fejlesztési irányokkal való összehangolás terén ad támpontot. Az OTrT kidolgozása során hangsúlyos szerepet kaptak az ESDP olyan alapelvei, mint az információhoz és az infrastruktúra-hálózathoz való kiegyenlített hozzáférés elősegítése, a policentrikus településrendszer kialakulásának szorgalmazása, a természeti és kulturális örökség védelme.
A területrendezési tervek a területfejlesztés társadalmi, gazdasági céljaival összehangolt, hierarchikusan egymásra épülő, műszaki és ökológiai szempontok alapján elkészített tervek, amelyeknek alapvető funkciója a térségi szerkezet meghatározása, és a térségi területhasználat szabályozása. Feladatuk nem a területfejlesztés céljainak, folyamatának, eszközeinek, ütemeinek meghatározása, hanem a fejlesztés, a fejlődés térbeli, fizikai kereteinek, területi lehetőségeinek és korlátainak meghatározása, a természetes és épített környezet értékei védelmének biztosítása mellett. Országgyűlési, illetve megyei önkormányzati jóváhagyásuk révén legfontosabb előírásaik jogszabályként fejtik ki hatásukat.
A területrendezési tervek között legjelentősebb az OTrT, amely az ország egészére határozza meg - a léptéknek megfelelő mélységben - a területhasználatra és az infrastruktúra térbeli rendjére vonatkozó jövőképet és az annak elérését szolgáló szabályokat.
Az országos szinten, illetve országos érdekből meghatározott irányelvek és szabályok megszabják a kiemelt térségek és megyék területrendezési terveinek, és így közvetve a települések rendezési terveinek és helyi építési előírásainak mozgásterét is. Ez azt jelenti, hogy az országos terv olyan keretterv, amelynek előírásai - megfelelő szintű elfogadásukat és pontosításukat követően - döntően az alacsonyabb szintű területrendezési, valamint a településrendezési terveken keresztül érvényesülnek.
Az OTrT figyelembe vette az Országgyűlés 35/1998. (III. 20.) OGY határozatával elfogadott Országos Területfejlesztési Koncepcióban megfogalmazott fejlesztési irányokat és területi célkitűzéseket, amelyek megegyeznek az ország távlati térszerkezete kialakításának alapvető elveivel is.
Részletes indokolás
1. §-hoz
Az ország különböző adottságú településeinek, térségeinek összehangolt területfelhasználása, egységes infrastruktúra-hálózatának kiépítése érdekében a területhasználat országos jelentőségű szabályai, a területrendezés térbeli keretei az Országos Területrendezési Tervben kerülnek rögzítésre.
2. §-hoz
A javaslat rendelkezései szorosan kapcsolódnak a Tft. előírásaihoz, a két törvény együttes alkalmazása érdekében szükséges a fogalmaik közötti összhang megteremtése. Két fogalom érdemel külön említést. A "térségi övezet" fogalomban a térségi jelző különbözteti meg ezt az övezetet a településrendezési tervezésben használt, így már foglalt "építési övezet" és "övezet" fogalmaktól. A térségi övezet tehát egy övezettípust jelöl, amely alkalmazható a területrendezési tervekben, tehát országos, kiemelt térségi és megyei szinten egyaránt. A "sík vidéki árapasztó tározó" fogalmának bevezetését a Vásárhelyi Tervnek az OTrT-ben való figyelembevétele indokolja.
3. §-hoz
Az előírás meghatározza az OTrT összetevőit. Az OTrT azért nem terjed ki a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területére, mert annak törvénnyel történő jóváhagyása megelőzte az országos tervet.
4. §-hoz
Az OTrT térképlapjai egyrészt az ország szerkezeti tervét, másrészt a térségi övezeteket mutatják be. A törvény rendelkezik az egymással hierarchikus kapcsolatban lévő terület- és településrendezési tervekben alkalmazott területfelhasználási kategóriák, illetve egységek egymáshoz való viszonyáról.
Az OTrT övezethatárainak kisebb léptékben történő pontosítása a megyei, illetve kiemelt térségi területrendezési tervekben történik.
5. §-hoz
A javaslat a jellemző területhasználat szempontjából hat különböző országos területfelhasználási kategóriát és hét különböző, a kiemelt térségek és megyék területrendezési tervében alkalmazható térségi területfelhasználási kategóriát állapít meg. Az egyes kategóriákba történő besorolás általános feltétele, hogy a kategória területének meghatározó részére a kategória elnevezése szerinti területfelhasználási jelleg legyen jellemző.
A kiemelt térségek területrendezési terve törvénnyel kerül elfogadásra, ezért, valamint a térség egyedi sajátosságaira való tekintettel e törvény megadja a lehetőséget új területfelhasználási kategóriák kialakítására.
6. §-hoz
A javaslat részletezi az egyes térségi területfelhasználási kategóriák kijelölésére vonatkozó szabályokat. A szabályok adnak mozgásteret az alacsonyabb szintű területrendezési és településrendezési tervek számára, oly módon, hogy az országos tervben meghatározott elsődleges rendeltetéstől a kiemelt térségi és megyei tervek 25%-ban eltérhetnek. Ez biztosítja, hogy az OTrT szerkezeti tervében meghatározott jellemző térségi területfelhasználás ne változzon meg nagyobb mértékben. Az erdőterületek és az intenzív mezőgazdasági területek fokozottabb védelme érdekében az elsődleges rendeltetéstől való eltérés lehetősége az általában megengedett 25%-os mérték helyett kisebb.
7. §-hoz
A jelenlegi erdőterületek védelme a területrendezési eszközeivel a javaslatban megfogalmazott követelmény betartásával biztosítható.
8. §-hoz
A javaslat megkülönböztetett figyelmet fordít a borvidékek sajátos jellegének megőrzésére.
9. §-hoz
Az infrastruktúra-rendszer összetevői az OTrT-ben az országos térszerkezetet meghatározó hálózati elemek és építmények, amelyek közül a térszerkezet alakítása szempontjából különösen fontosak a vízi és közlekedési építmények, hálózatok. Meghatározóak egyfelől a területi folyamatok alakításában, másfelől működésük, fejlesztésük, valamint új elemeik létesítése területfelhasználási feltételeket, kötöttségeket jelent.
Az építményeket a kiemelt térségi és megyei területrendezési terveknek, valamint a településrendezési terveknek a léptéknek megfelelő pontossággal tartalmazniuk kell.
10. §-hoz
Az előírás egyértelművé teszi, hogy az egyes hatóságok és érintett önkormányzatok nem kérdőjelezhetik meg a mellékletben felsorolt infrastruktúra-hálózatok és építmények szükségességét és helyét, de a részletesebb tervezés és engedélyezés során értelemszerűen az ágazati és helyi érdekek védelme érdekében követelményeket támaszthatnak.
11. §-hoz
Az előírás a bányászati tevékenység és a településrendezési terv előírásainak összehangolását biztosítja.
12. §-hoz
A javaslat a térségi övezeteket is országos illetőleg térségi szinten kijelölhető övezetekre osztja. Az egyes övezetekre vonatkozó előírásokat az övezet területeire jellemző területfelhasználás jellege szerinti jogszabályokkal együtt kell alkalmazni.
Egyes - alább felsorolt - övezetekre az OTrT törvény külön előírásokat nem ad, ezekre az övezetekre a megfelelő ágazati jogszabályok vonatkoznak:
a) az országos övezetek közül
A kiváló adottságú földterületek fokozott védelmét segíti a kiváló termőhelyi adottságú szántóterületeket tartalmazó övezet térképi megjelenítése a kiemelt térségi és a megyei területrendezési, valamint a településrendezési tervek kialakítása során, másrészt az engedélyezési eljárásban támpontot ad a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény alkalmazása során az átlagosnál jobb minőségű termőföldek megóvásához és más célú hasznosítása esetén az alacsonyabb minőségű földek igénybevételéhez.
b) a kiemelt térségi és megyei övezetek közül
13. §-hoz
Az övezetet képező ökológiai hálózat a természetes és természetközeli élőhelyek rendszere, amely az élőhelyek közötti ökológiai folyosók által biztosított biológiai kapcsolattal elősegíti a fajok vándorlását, terjedését és ezáltal a biológiai diverzitás megőrzését. Az országos ökológiai hálózat övezetben a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium Természetvédelmi Hivatala és a nemzeti park igazgatóságok adatszolgáltatása alapján védett természeti területek, védett természeti területek védőövezete, természeti területek és ökológiai folyosó megyei övezeteket kell kijelölni.
Az ökológiai hálózat létrehozásának szükségességét a Nemzeti Környezetvédelmi Programról szóló 83/1997. (IX. 26.) OGY határozat fogalmazta meg, a Nemzeti Természetvédelmi Alapterv pedig az ökológiai hálózat létesítésének célját határozta meg.
Az ökológiai hálózat védelmében korlátozásokat vezet be a javaslat különösen a területfelhasználás, a műszaki infrastruktúra-hálózat létesítése, valamint a bányászati tevékenységek folytatása tekintetében.
14. §-hoz
A komplex tájrehabilitációt igénylő területek övezetét a hagyományos DNy- ÉK-i ipari tengely és a Pécs környéki iparterületek mentén a több évtizedes ipari termelés és az azt kiszolgáló bányászat együttes jelenléte következményeképp kialakult összefüggő, maradandóan megváltozott és károsodott területek alkotják. Ezen területek egyrészt a bányák, ipari építmények bezárása következtében funkcionális változáson mennek keresztül napjainkban, másrészt a meddőhányók, ipartelepek környezeti szennyezése olyan szintet ért el, hogy a rekultiváció halaszthatatlanná vált. Az ipari termelés alól felszabaduló területek térségi érdekű újrahasznosításának módja ma még nem mindenütt meghatározott, az újrahasznosítási célokról elsősorban a területrendezési terveknek kell dönteni.
15. §-hoz
A kulturális örökség szempontjából országos jelentőségű terület övezetet azok a területek alkotják, ahol a kulturális örökség különböző rétegei a műemlékek, települési néprajzi értékek, régészeti lelőhelyek, kultúrtájak térségi kapcsolatrendszert képeznek és együttesen jelennek meg. Az Országos Területrendezési Terv a kulturális örökséget, mint országos erőforrást, illetve fejlesztési potenciált kezeli. A társadalom saját tevékenysége által is nagymértékben veszélyeztetett gazdag örökség, a műemlékek, épületek, hidak, archeológiai területek, városképek, történelmi központok, falvak, települések, történelmi központok és táj formájában testet öltött örökség és az ehhez szorosan kapcsolódó kulturális és oktatási intézményrendszer védelmére az ország nemzetközi egyezményben is kötelezettséget vállalt. (Egyezmény az Európai Építészeti Örökség Védelméről)
A kulturális örökség szempontjából országos jelentőségű terület övezet területein a javaslat a területfelhasználás szempontjából további korlátozást - az érintett szakhatóságok bevonásának kötelezettségét - tartalmaz a védelem érdekében.
16. §-hoz
A kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezet a felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról szóló 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelet 2/2. számú melléklete szerinti szempontrendszer alapján és az 1999-ben készített térképekre támaszkodva került lehatárolásra. A terület védelme érdekében a bányászati tevékenység engedélyezésére vonatkozó szigorításra tesz javaslatot a törvény.
17. §-hoz
A felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtőterületének övezete megfelel a települési szennyvizekről szóló 91/271 EGK irányelv hazai jogrendbe illesztése keretében készült, a települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek kijelöléséről szóló 240/2000. (XII. 23.) Korm. rendeletnek, valamint a használt és szennyvizek kibocsátási határértékeiről és alkalmazásuk szabályairól szóló 9/2002. (III. 22.) KöM- KöViM együttes rendeletnek.
18. §-hoz
A sík vidéki árapasztó tározó és az ártéri tájgazdálkodás célterületeinek övezete kijelölését a készülő Vásárhelyi Terv indokolja, amely közigazgatási egyeztetése folyamatban van. Az országos terv nem hoz döntést az egyes tározók helyéről és egy új szemléletű ártéri tájgazdálkodás bevezetéséről, de az érintett települési kör meghatározásával a majd elfogadott koncepció alapján történő megvalósítás területi feltételeit biztosítja.
19-21. §-hoz
A javaslat a védett természeti területekre, a védett természeti területek védőövezetére, valamint a természeti területekre, valamint az ökológiai folyosóra fogalmaz meg az ágazati szabályokban foglaltakon túlmenően - elsősorban a bányászatot és a beépítésre szánt területek kijelölését érintő - korlátozásokat és tilalmakat.
22. §-hoz
A térségi tájrehabilitációt igénylő területeken a tájkép védelme érdekében a településeknek egymással összehangoltan kell meghatározni az újrahasznosítási célt.
23. §-hoz
A tájképvédelmi területekre a tájképi adottságok, a történelmileg kialakult tájhasználat, művelési mód, művelési ág és építési szokások megőrzése érdekében tartalmaz előírásokat a javaslat.
24. §-hoz
A térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület övezetének előírása felsorolja a regionális hulladéklerakó elhelyezése szempontjából kizáró feltételeket.
25. §-hoz
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján, a károk megelőzése érdekében a javaslat előírja, hogy a rendszeresen belvízjárta terület övezetével érintett települések településrendezési tervéhez belvízrendezési munkarészt kell készíteni.
26. §-hoz
Az árvíz elleni hatékony védekezés érdekében az ország egész területére kötelező jelleggel rögzíti a javaslat a területfelhasználás alapvető szabályát.
27. §-hoz
A csúszásveszélyes területeken a javaslat megtiltja a beépítésre szánt területek kijelölését, valamint a külfejtéses bányák nyitását, mert ezek a megcsúszás szempontjából kockázatnövelő tényezők.
28-29. §-hoz
Az eróziónak kitett területeken a szakmai szabályokban megfogalmazott talajvédelmi követelményeken túl a javaslatban meghatározott rendelkezések megtartásával csökkenthető az erózió kockázata és a megindult erózió mértéke.
30-31. §-hoz
A törvény a hatályba léptető és vegyes rendelkezések körében rendelkezik a hatálybalépés időpontjáról, az EU-nak a terv tárgykörét is érintő szabályával való összhangjáról és előírja a területi folyamatok követése, illetve a terv érvényesülése érdekében a terv hét évenkénti felülvizsgálatát.
32. §-hoz
A törvény a kulturális örökség szempontjából országos jelentőségű terület övezetben előírja a kulturális örökségvédelmi hatóság szakhatóságként történő bevonását a különböző építmények engedélyezési eljárásába. A hatósági munka megalapozása érdekében szükséges olyan miniszteri rendelet kiadása, amely a kulturális örökség védelmi követelményeket rögzíti.
33. §-hoz
Az OTrT mint törvény kötelező tervdokumentum. Az OTrT önmagában nem érvényesül, csak a figyelembevételével megalkotandó kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek, majd ezekre tekintettel elfogadott településrendezési tervek előírásain keresztül fejti ki hatását. A tervhierarchiában az egyes tervek a jogszabályokban írt mértékben eltérhetnek a felettük lévő terv előírásaitól. A nagy léptékű országos tervdokumentum alapján - átmeneti rendelkezés nélkül - a hatósági engedélyezési eljárásban kezelhetetlenné válna, hogy konkrét telekre kiterjed-e a törvény kulturális övezeti rendelkezéseinek a hatálya. Az átmeneti rendelkezés ezt a problémát oldja fel, amikor kimondja, hogy a helyi építési szabályzatok, illetve szabályozási tervek elfogadásáig a kulturális övezetek esetében a térkép szerint az övezetbe tartozó települések teljes közigazgatási területét érteni kell.