A közpénzek és a köztulajdon törvényes és ésszerű módon történő felhasználásának és működtetésének garanciarendszere megerősítése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

(1) Az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: ÁSZ tv.) 2. §-ának (5)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(5) Az Állami Számvevőszék ellenőrzi az állami költségvetésből gazdálkodó szerveket (intézményeket), valamint az állami költségvetésből nyújtott támogatás vagy az állam által meghatározott célra ingyenesen juttatott vagyon felhasználását a helyi önkormányzatoknál, az országos és helyi kisebbségi önkormányzatoknál, a közalapítványoknál (ide értve a közalapítvány által alapított gazdasági társaságot is), a köztestületeknél, a közhasznú szervezeteknél, a gazdálkodó szervezeteknél, a társadalmi szervezeteknél, az alapítványoknál és az egyéb kedvezményezett szervezeteknél.

(6) Az Állami Számvevőszék ellenőrzi az államháztartás alrendszereinek körébe tartozó vagyon kezelését, a vagyonnal való gazdálkodást, az állami tulajdonban (résztulajdonban) lévő gazdálkodó szervezetek vagyonérték-megőrző és vagyongyarapító tevékenységét, az államháztartás körébe tartozó vagyon elidegenítésére, illetve megterhelésére vonatkozó szabályok betartását."

(2) Az ÁSZ tv. 2. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) Az Állami Számvevőszék - a 2. § (5)-(6) bekezdése szerinti ellenőrzési feladataival összefüggésben - vizsgálja az államháztartás alrendszereiből finanszírozott beszerzéseket és az államháztartás alrendszereinek vagyonát érintő szerződéseket a megrendelőnél (vagyonkezelőnél), a megrendelő (vagyonkezelő) nevében vagy képviseletében eljáró természetes személynél és jogi személynél, valamint a szerződéses partnereknél, illetve a szerződés teljesítésében közreműködő valamennyi gazdálkodó szervezetnél."

Az ÁSZ tv. a következő 22/A. §-sal egészül ki:

"22/A. § Az Állami Számvevőszék az ellenőrzés során a 2. § (9) bekezdésében megjelölt szerződéses partnereknél, továbbá a szerződés teljesítésében közreműködő gazdálkodó szervezetnél a 22. §-ban meghatározott intézkedéseket nem alkalmazhatja."

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 11/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"11/A. § (1) Az egymillió forintot meghaladó egyedi állami vagy önkormányzati támogatásokról történő döntéshozatalban, továbbá a döntés közvetlen előkészítésében részt vevő, valamint a támogatások felhasználásával való elszámoltatást végző személyek, így

a) az elkülönített állami pénzalapok, fejezeti kezelésű előirányzatok, illetve önkormányzati pénzügyi támogatási pénzkeretek felhasználásának döntés-előkészítésére, a támogatási döntés vonatkozásában javaslattételre, valamint a döntéshozatalra jogosultsággal rendelkező, jogszabályban meghatározott személyek, illetőleg bizottságok tagjai (ide értve a területfejlesztési tanácsok tagjait is),

b) az Országgyűlés és a Kormány által alapított közalapítványoknál a támogatási pénzeszköz juttatásáról dönteni jogosult tisztségviselők,

c) az állami, önkormányzati támogatások felhasználásával való elszámoltatással megbízott szakértők, könyvvizsgálók és az egyéb közreműködő szervezeteknek - az adott támogatás tekintetében önálló döntéshozatalra jogosult - ügyintézői

a Ktv. 22/A. § (8) bekezdés g) pontjában említett köztisztviselőkre vonatkozó szabályok szerint kétévente vagyonnyilatkozatot tesznek. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség a Ktv. 22/A. § (1) bekezdésében meghatározott hozzátartozó vonatkozásában is fennáll.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget akkor is teljesíteni kell, ha az ott említett megbízatás időtartama kevesebb, mint két év. A nyilatkozatot a kinevezést, választást, megbízást követő harminc napon belül kell megtenni, az ezt megelőző év december 31-i állapotra vonatkozóan.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott személyek vagyonnyilatkozatukat, továbbá a vagyonuk időközi gyarapodásáról készített nyilatkozatukat az elkülönített állami pénzalap, illetve az állami támogatási előirányzat kezelőjéhez - önkormányzat esetében a jegyzőhöz, közalapítvány esetében az alapítói jogokat gyakorló szervhez, területfejlesztési tanács esetén annak hivatali szervezetéhez - nyújtják be, és csatolják a Ktv. 22/A. § (7) bekezdés szerinti felhatalmazást arról, hogy a BM Közigazgatásszervezési és Közszolgálati Hivatal (a továbbiakban: KKH) a vagyonnyilatkozatban foglaltak valódiságának ellenőrzése céljából személyes és vagyoni adataikat kezelje. A felhatalmazást teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. A KKH nem jogosult a nyilatkozatok nyilvánosságra hozatalára.

(4) Ha a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személy a (2) bekezdés szerinti nyilatkozat-tételi határidőt elmulasztja, a (3) bekezdésben meghatározott szervezet harminc napos határidő tűzésével felszólítja a kötelezettség teljesítésére azzal a figyelmeztetéssel, hogy a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség teljesítéséig az (1) bekezdésben foglalt jogkört nem gyakorolhatja. A határidő elmulasztása esetén intézkedni kell az (1) bekezdésben meghatározott megbízatás, illetve jogkör visszavonásáról.

(5) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség nem terjed ki azokra a személyekre, akik külön törvény alapján a megelőző évben már vagyonnyilatkozatot tettek, vagy a tárgyévben tenni kötelesek. A vagyonnyilatkozat megtételéről, illetve az erre vonatkozó kötelezettségről az érintett személynek nyilatkozatot kell benyújtania a (3) bekezdésben meghatározott szervezet részére.

(6) A Ktv. 22/A. § (11)-(12) bekezdése szerinti ellenőrzési eljárást, illetve külön vagyonnyilatkozat tételét a (3) bekezdésben meghatározott szervek kezdeményezhetik. A Ktv. 22/A.§-a szerint a munkáltatói jogkör gyakorlójának feladatait a (3) bekezdésében meghatározott szerv vezetője - önkormányzat esetében a jegyző - látja el.

(7) Az ellenőrzési eljárás során a külön törvények alapján tett vagyonnyilatkozatokba is be lehet tekinteni."

Az Áht. 13/A. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az államháztartás alrendszerei részére juttatott, az Európai Unióból származó források (a továbbiakban: EU források), adományok, segélyek elkülönített elszámolás mellett és kizárólag arra a célra használhatók fel, amelyre az adományozó juttatta. A támogatások jogszabálysértő vagy nem rendeltetésszerű felhasználása esetén a felhasználót - a (8) bekezdésben és a külön jogszabályokban meghatározottak szerint - visszafizetési kötelezettség terheli.

(2) Az államháztartás alrendszereiből finanszírozott vagy támogatott szervezetek, illetve magánszemélyek számára számadási kötelezettséget kell előírni a részükre céljelleggel - nem szociális ellátásként - juttatott összegek rendeltetésszerű felhasználásáról. A finanszírozó köteles ellenőrizni a felhasználást és a számadást. Amennyiben a finanszírozott vagy támogatott szervezet, illetve magánszemély az előírt számadási kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, e kötelezettségének teljesítéséig a további finanszírozást, támogatást fel kell függeszteni. A támogatások jogszabálysértő vagy nem rendeltetésszerű felhasználása esetén a felhasználót - külön jogszabályokban meghatározottak szerint - visszafizetési kötelezettség terheli."

Az Áht. a következő 15/A. §-sal egészül ki:

"15/A. § (1) Az államháztartás alrendszereiből nyújtott, nem normatív, céljellegű, fejlesztési támogatások kedvezményezettjeinek nevére, a támogatás céljára, összegére, továbbá a támogatási program megvalósítási helyére vonatkozó adatokat a támogatást odaítélő szervezet vagy felügyeleti szervének hivatalos lapjában vagy honlapján közzé kell tenni, legkésőbb a döntés meghozatalát követő hatvanadik napig. Honlapon történő közzététel esetén legalább öt évig biztosítani kell az adatok hozzáférhetőségét. Helyi önkormányzat esetében hivatalos lap vagy honlap létesítése - e kötelezettség teljesítésével összefüggésben - nem kötelező, a közzétételre ilyen esetben a helyben szokásos módon kerül sor. Az állami, önkormányzati támogatási programokról szóló jogszabályok megállapíthatják a nyilvánosságra hozatal részletes szabályait, és hatvan napnál rövidebb határidőt is meghatározhatnak.

(2) A közzétételre nem kerül sor, ha - az (1) bekezdésben meghatározott határidő előtt - a támogatást visszavonják vagy arról a kedvezményezett lemondott. A közzététel mellőzhető, ha törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet kettőszázezer forint alatti támogatási összegre vonatkozóan ezt lehetővé teszi."

Az Áht. a következő 15/B. §-sal egészül ki:

"15/B. § (1) Az államháztartás pénzeszközei felhasználásával, az államháztartáshoz tartozó vagyonnal történő gazdálkodással összefüggő - a nettó öt millió forintot elérő vagy azt meghaladó értékű - árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás-megrendelésre, vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra, vagyon vagy vagyoni értékű jog átadására, valamint koncesszióba adásra vonatkozó szerződések megnevezését (típusát vagy tárgyát), a szerződést kötő felek nevét, a szerződés értékét, határozott időre kötött szerződés esetében annak időtartamát, valamint az említett adatok változásait közzé kell tenni a szerződés létrejöttét követő hatvan napon belül. A közzétételről az állami, illetve önkormányzati szerv nevében szerződést kötő személy gondoskodik. A közzététel módjára a 15/A. §-ban foglalt rendelkezések irányadóak. Önkormányzati rendelet a kötelezően közzétételre kerülő szerződések értékhatárát nettó öt millió forintnál alacsonyabb összegben is meghatározhatja.

(2) A szerződés értéke alatt a szerződés tárgyáért kikötött - általános forgalmi adó nélkül számított - ellenszolgáltatást kell érteni, ingyenes ügylet esetén pedig a vagyon piaci vagy könyv szerinti értéke közül a magasabb összeget kell figyelembe venni. Az időszakonként visszatérő - egy évnél hosszabb időtartamra kötött - szerződéseknél az érték kiszámításakor az ellenszolgáltatás egy évre számított összegét kell alapul venni. Az egy költségvetési évben ugyanazon szerződő féllel kötött azonos tárgyú szerződések értékét az (1) bekezdés szerinti közzétételi kötelezettség szempontjából egybe kell számítani.

(3) A nyilvánosságra hozatali kötelezettség nem vonatkozik a nemzetbiztonsági, illetve honvédelmi érdekkel közvetlenül összefüggő beszerzésekre, valamint a nemzetközi jogi kötelezettség alapján, illetve - külön jogszabályban meghatározott egyéb okból - államtitokká, illetve szolgálati titokká minősített adatokra."

Az Áht. 42. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A Kormány a kezességvállalásról szóló határozatában a kezesség körülményeinek figyelembevételével rendelkezik arról, hogy a kezesség útján szerzett pénzeszközökből végrehajtott beszerzésekre a közbeszerzésekről szóló törvény szabályait kell-e alkalmazni. A közbeszerzési eljárás alkalmazását el kell rendelni, ha a kezességgel érintett beszerzés egyébként a közbeszerzési törvény tárgyi hatálya alá tartozik, a kezesség mértéke eléri vagy meghaladja a közbeszerzési értékhatárt és a Kormány készfizető kezességet vállal (ide nem értve a forgóeszközhitelre vállalt kezességet)."

(1) Az Áht. 88. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője - a honvédelmi miniszter kivételével - központi költségvetési szervet, továbbá ha köztestület - a központi költségvetésből biztosított pénzeszközök terhére - költségvetési szervet kíván alapítani, ehhez a pénzügyminiszter egyetértése szükséges. A pénzügyminiszter egyetértését be kell szerezni a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője által alapított költségvetési szerv megszüntetéséhez, átszervezéséhez, az alapító okirat tevékenységi kört érintő módosításához, továbbá önkormányzati költségvetési szervnek a központi költségvetés által történő átvételéhez is."

(2) Az Áht. 88. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A költségvetési szerv az ÁHH által vezetett törzskönyvi nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre. A bejegyzés iránt az alapító szerv az alapító okirat jóváhagyásától számított nyolc napon belül intézkedik. A kérelemhez mellékelni kell az alapító okiratot. Ha a költségvetési szervet jogszabály hozza létre, létrejöttének időpontját a jogszabály határozza meg. A honvédelmi miniszter által alapított költségvetési szervek közül a nyilvántartásba veendő szervezetek körét a Kormány határozza meg.

(6) A költségvetési szerv a nyilvántartásból való törléssel szűnik meg. Ha a költségvetési szervet jogszabály hozta létre és megszüntetése is jogszabályban történik, a megszűnés időpontját a jogszabály határozza meg."

1. Az Áht. a következő 88/A-88/B. §-al egészül ki:

"88/A. § (1) A költségvetési szervek törzskönyvi nyilvántartása közhiteles, ellenkező bizonyításig vélelmezni kell annak jóhiszeműségét, aki a nyilvántartásban szereplő adatban bízva, ellenérték fejében szerez jogot. Az a)-k) pontban megjelölt adatokat számítógépen kell nyilvántartani, az ott megjelölt adatok nyilvánosak. A számítógépes nyilvántartás - szükség szerint - tartalmazza:

a) a költségvetési szerv nevét, rövidített nevét, nyilvántartási számát,

b) a költségvetési szerv székhelyét, telephelyeit,

c) az alapító nevét, az alapító okirat keltét, az alapítás időpontját,

d) a költségvetési szerv gazdálkodási jogkörét, alapító okirata szerinti alaptevékenységét és az esetlegesen ellátható vállalkozási tevékenység körét és mértékét,

e) a költségvetési szerv felügyeleti szervének nevét,

f) a költségvetési szerv által felügyelt költségvetési szervek nevét, székhelyét,

g) a költségvetési szerv vezetőjének nevét, a kinevezés (választás) időpontját, időtartamát,

h) a költségvetési szerv statisztikai számjelét, adóigazgatási azonosító számát, társadalombiztosítási folyószámlaszámát,

i) azoknak a gazdálkodó szervezeteknek, társadalmi szervezeteknek a nevét és székhelyét, melyekben a költségvetési szerv vagy annak vezetője gyakorolja az alapítói vagy tagsági jogokat,

j) a megszüntető okirat keltét, számát, a megszüntetés időpontját, a vagyoni jogok és kötelezettségek, továbbá az általa ellátott feladatok tekintetében a jogutód szerv megnevezését,

k) a költségvetési szerv szétválasztása, illetve a költségvetési szervek összevonása esetén ezek időpontját, a jogutód szervezetek nevét és a jogutódlással, illetve a feladatok átadásával összefüggő egyéb adatokat.

(2) A pénzügyminiszter a nyilvántartásba a költségvetési szervek egyéb - technikai jellegű vagy az államháztartási információs rendszer által igényelt - adatainak felvételét is elrendelheti. A belügyminiszter, a honvédelmi miniszter felügyelete alá tartozó költségvetési szervekről és a nemzetbiztonsági szolgálatokról nyilvántartásba vehető adatok körét a Kormány határozza meg.

(3) Az adatok változását a költségvetési szerv vezetője jelenti be az adatváltozástól, illetve az ezt tartalmazó okirat kiállításától számított tizenöt napon belül. Az alapító okirat változása esetében az alapító okirat módosítását tartalmazó okiratot is be kell nyújtani. A határidő elmulasztása esetén, ha az ÁHH hivatalos tudomást szerez az adatok változásáról, haladéktalan intézkedésre felhívja a költségvetési szerv felügyeleti szervét.

(4) A költségvetési szerv törlése iránt a megszüntetésről való döntéstől számított nyolc napon belül az alapító szerv - hatáskörének megszűnése esetében pedig a felügyeletet gyakorló szerv - intézkedik. A törlési kérelemhez csatolni kell a törlésről hozott döntést tartalmazó okiratot. A törlési kérelem benyújtásának elmulasztása esetén - ha hivatalos tudomást szerez a költségvetési szerv megszüntetéséről - az ÁHH értesíti a kérelem benyújtására kötelezett szerv felügyeleti szervét (köztestület, helyi önkormányzat, országos, illetve helyi kisebbségi önkormányzat esetében a törvényességi felügyeletet, illetőleg ellenőrzést ellátó szervet).

(5) Az ÁHH a költségvetési szerv bejegyzését, törlését és az adatváltozások bejegyzését tizenöt nap alatt teljesíti. A nyilvántartásban a törölt adatnak megállapíthatónak kell maradnia.

88/B. § (1) A költségvetési szervek törzskönyvi nyilvántartásának számítógépen vezetett - fennálló és törölt - nyilvános adatait bárki megtekintheti, és azokról feljegyzést készíthet. Az ÁHH-tól a költségvetési szervek fennálló és törölt adatairól, továbbá az alapító okiratról és annak módosításairól, valamint a költségvetési szervek éves beszámolójáról hiteles másolat kiadása kérhető. Az adatszolgáltatás a bíróság, az ügyészség, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a nyomozó hatóság, a közigazgatási szervek, az állami, önkormányzati pénzügyi ellenőrző szervek, a Központi Statisztikai Hivatal és a Kincstári Vagyoni Igazgatóság számára - közfeladataik ellátása érdekében - ingyenes, más kérelmezők a szolgáltatás költségeivel összhangban megállapított költségtérítést kötelesek fizetni.

(2) A nyilvántartás számítógéppel vezetett adatbázisához egyszeri csatlakozási költségtérítés ellenében - gépi úton történő adatlekérdezés érdekében (ide nem értve az adatállomány letöltését) - csatlakozni lehet. A csatlakozás és az adatlekérdezés a (1) bekezdésben meghatározott szervezetek részére ingyenes, csak a számítógépes hálózat használatának költségeit kell megtéríteniük. Nem kell a csatlakozásért költségtérítést fizetni azoknak sem, akik az adatokhoz az egységes elektronikus kormányzati gerinchálózat útján jutnak hozzá.

(3) A költségvetési szervek nyilvántartásba vételének, a nyilvántartásból történő adatszolgáltatásnak a rendjét, a fizetendő költségtérítés összegét, valamint a nyilvántartáshoz gépi adatfeldolgozási eszközzel történő csatlakozás és a gépi adatlekérdezés költségtérítésének összegét a pénzügyminiszter - az érintett miniszterekkel egyetértésben - rendeletben állapítja meg."

"94. § (1) A 87. § (2) bekezdésének b), d, e) pontjaiban meghatározott költségvetési szerv társadalmi szervezetet a felügyeletét ellátó helyi, helyi kisebbségi, országos kisebbségi önkormányzat, valamint köztestület engedélyével hozhat létre. Ugyanez a szabály vonatkozik a társadalmi szervezet támogatására is.

(2) A központi költségvetési szerv és a társadalombiztosítási költségvetési szerv a Kormány engedélyével hozhat létre társadalmi szervezetet vagy támogathatja azt. A saját foglalkoztatottjai szakmai és munkavállalói érdekképviseleti szervezetét, illetve foglalkoztatottjai, ellátottjai oktatási, kulturális, szociális és sporttevékenységét segítő szervezetet azonban a költségvetésében jóváhagyott összeggel támogathatja.

(3) Költségvetési szerv alapítványt nem alapíthat, ahhoz nem csatlakozhat, de összesen évi 5 millió Ft értékhatárig alapítványok által ellátott feladattal összefüggő kifizetésre - ha az feladatai ellátásával és tevékenységi körével összhangban áll - kötelezettséget vállalhat, illetve kapacitásának rendelkezésre bocsátásával elért bevételét - a kiadások megtérítése mellett - átengedheti. A korlátozás nem vonatkozik a fejezeti kezelésű előirányzatok pályázat útján történő felhasználására.

(4) A (2)-(3) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a központi költségvetésben megtervezett azon fejezeti kezelésű előirányzatokra, amelyek rendeltetése államháztartáson kívüli szervezeteknek közvetlenül szervezetre címzett - a költségvetésben külön-külön szereplő - támogatása.

(5) Ha köztestület a központi költségvetésben jóváhagyott előirányzat terhére kíván alapítványt létrehozni, ahhoz a pénzügyminiszter egyetértése szükséges."

Az Áht. a következő 95. §-sal egészül ki:

"95. § (1) A költségvetési szerv csak olyan gazdálkodó szervezetben vehet részt, vagy olyan szervezetet alapíthat, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét, és amelyben - kivéve ha törvény más feltételeket nem határoz meg - legalább többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezik. Többségi irányítást biztosító befolyása van annak, aki tagsági (részvényes) jogai vagy a gazdálkodó szervezet más tagjával (részvényesével) kötött megállapodás alapján a szavazatok több mint ötven százalékával rendelkezik. Több költségvetési szerv közös vállalkozása esetében elegendő, ha a költségvetési szervek befolyása együttesen éri el a legalább többségi befolyást.

(2) A gazdálkodó szervezet alapításához, abban tagsági (részvényesi) jogviszony létesítéséhez, illetve részesedés szerzéséhez

a) központi költségvetési szerv és társadalombiztosítási költségvetési szerv esetén a Kormány jóváhagyása,

b) helyi önkormányzati költségvetési szerv esetén a helyi önkormányzat engedélye,

c) helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv esetén a helyi kisebbségi önkormányzat engedélye,

d) az országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv esetén az országos kisebbségi önkormányzat engedélye

szükséges.

(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti alapítás, illetve befolyásszerzés esetén a Kormány jóváhagyását kérő kormány-előterjesztésben be kell mutatni a gazdálkodó szervezet alapításának, illetve az abban való részvételnek a - más módon, illetve szervezeti formában el nem érhető - szükségességét, gazdaságosságát és azt, hogy a piacra lépés nem jár versenytorzító hatással.

(4) A központi költségvetési szerv részvételével működő gazdálkodó szervezet esetében a legalább többségi befolyással rendelkező szervezet a Kormány engedélyét köteles kérni a jegyzett tőke huszonöt százalékát meghaladó - de legalább százmillió forintot elérő - tőkeemeléshez, továbbá az olyan tőkeszerkezet-változáshoz, amelynek következtében a többségi irányítást biztosító befolyás megszűnik. A Kormány meghatározza azt is, hogy az így létrejövő kisebbségi részesedés mely időpontig, illetve milyen feltétel bekövetkeztéig tartható fenn. Ugyancsak a Kormány jóváhagyása szükséges a gazdálkodó szervezet végelszámolással történő megszüntetéséhez vagy átalakulásához.

(5) Az (2) bekezdésben felsorolt költségvetési szervek gazdálkodó szervezete további gazdálkodó szervezetet nem alapíthat, abban részesedést nem szerezhet.

Az Áht. a következő 95/A. §-al egészül ki:

"95/A. § (1) Az állami vagy a 87. § (2) bekezdésében említett önkormányzati költségvetési szerv legalább többségi irányítást biztosító befolyása alatt álló gazdálkodó szervezet működésére vonatkozóan a (2)-(7) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti gazdálkodó szervezet esetében felügyelő bizottság létrehozása kötelező. A könyvvizsgáló szervezetre, illetve a könyvvizsgáló személyére az ügyvezetés a felügyelő bizottság egyetértésével tesz javaslatot a gazdálkodó szervezet legfőbb szervének. Az állam legalább többségi befolyása alatt álló gazdálkodó szervezet esetében, ha a jegyzett tőke a kettőszáz millió forintot meghaladja, a felügyelő bizottság elnökének személyére az Állami Számvevőszék tesz javaslatot, a gazdálkodó szervezet vezetőjének megkeresése alapján. A javaslattételre lehetőség szerint hatvan napot kell biztosítani. Az Állami Számvevőszék jelölése alapján megválasztott személyt a tulajdonosok által jelölt tagként kell figyelembe venni, és tevékenységére, valamint visszahívására a munkavállalók által jelölt felügyelő bizottsági tagokra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(3) A gazdálkodó szervezet és a tagja (részvényese) között létrejövő szerződést a szerződés aláírásától számított harminc napon belül a cégbíróságon a cégiratok közé letétbe kell helyezni. Ez a rendelkezés nem irányadó abban az esetben, ha a társaság és a tag (részvényes) a társaság tevékenységi körébe tartozó, a létesítő okirat által meghatározott szokásos nagyságrendű szerződést köt.

(4) A gazdálkodó szervezet köteles az okirat aláírásától számított harminc napon belül a cégbírósághoz - letétbe helyezés céljából - benyújtani azt az okiratot is, amely bárki javára ingyenesen vagyont juttat, feltéve, hogy annak összege (értéke) az egymillió forintot meghaladja. Az összeghatár szempontjából a két éven belül ugyanannak a személynek vagy szervezetnek nyújtott juttatásokat össze kell számítani.

(5) Az (1) bekezdés szerinti gazdálkodó szervezet legfőbb szerve köteles szabályzatot alkotni a gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselői, felügyelő bizottsági tagjai és más, a legfőbb szerv által meghatározott vezető állású munkavállalói javadalmazása módjának, mértékének főbb elveiről, annak rendszeréről. A szabályzatot az elfogadásától számított harminc napon belül a cégiratok közé letétbe kell helyezni. A szabályzatban foglaltak alapján a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe tartozik a szabályzattal érintett személyi kör javadalmazásának (így különösen díjazásának, munkabérének, végkielégítésének, egyéb juttatásainak) megállapítása. Munkabér alatt a Munka Törvénykönyve 142/A. § (3) bekezdésében foglaltak értendők.

(6) Az állami vagy a 87. § (2) bekezdésében említett önkormányzati költségvetési szervek egyszemélyes gazdasági vagy közhasznú társasága esetében a tag (részvényes) a vezető tisztségviselő hatáskörét nem vonhatja el. A vezető tisztségviselő felelősségére a gazdasági társaságokról szóló törvény szabályai irányadók.

(7) A 87. § (2) bekezdésének a)-d) pontjában említett költségvetési szerv egyszemélyes gazdasági vagy közhasznú társasága esetében a tag (részvényes) - a megválasztással, illetve kinevezéssel kapcsolatos ügyek kivételével - a hatáskörébe tartozó döntés meghozatalát megelőzően köteles a vezető tisztségviselők, valamint a felügyelő bizottság véleményét megismerni. Halaszthatatlan döntés esetében a vélemény beszerzése rövid úton (pl. távbeszélő, fax, e-mail) is történhet, azonban az így véleményt nyilvánító személy nyolc napon belül köteles véleményét írásban is a döntést hozó rendelkezésére bocsátani. Az írásos vélemény, vagy az ülésről készült jegyzőkönyv, illetve annak kivonata nyilvános, azt az egyedüli tag (részvényes) határozatával együtt - a döntés meghozatalától számított harminc napon belül - a cégbíróságon a cégiratok közé letétbe kell helyezni.

(8) A 87. § (2) bekezdésének a)-d) pontjában említett költségvetési szerv egyszemélyes gazdasági vagy közhasznú társasága esetében az alapító okiratban rendelkezni kell

a) az (6) bekezdés szerinti véleményezési jog gyakorlásának módjáról,

b) abban az esetben, ha a véleményezési jogot ülésen gyakorolják, az ülés összehívásának rendjéről, a napirend közlésének módjáról,

c) a tag (részvényes) döntéseinek az érintettekkel való közlési módjáról."

Az Áht. a következő 95/B. §-sal egészül ki:

"95/B. § A legalább többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek vezető tisztségviselői és felügyelő bizottsági tagjai a megválasztásuktól számított harminc napon belül, majd azt követően kétévente a köztisztviselőkre vonatkozó szabályok szerint vagyonnyilatkozatot tesznek. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség akkor áll fenn, ha a gazdálkodó szervezet jegyzett tőkéje alapításkor, vagy tőkeemelés folytán meghaladja a kettőszázmillió forintot."

Az Áht. a következő 104/A.§-sal egészül ki:

"104/A. § (1) Közalapítvány és - az államháztartás alrendszereihez kapcsolódó vagyonból - közhasznú társaság csak a külön törvényben meghatározott közhasznú szervezetként hozható létre.

(2) Közalapítvány és az (1) bekezdésben meghatározott közhasznú társaság köteles pályázatot kiírni, ha az általa nyújtott cél szerinti juttatás az egymillió forintot meghaladja, kivéve, ha törvény a közalapítvány közfeladatára tekintettel más eljárási rendet állapít meg.

(3) A Kormány az általa alapított közalapítvány alapítói jogainak gyakorlását kizárólag minisztériumra vagy országos hatáskörű szervre ruházhatja át."

A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Kszt.) 21.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"21.§ A közhasznú szervezetek feletti adóellenőrzést a közhasznú szervezet székhelye szerint illetékes állami adóhatóság, a költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzését az Állami Számvevőszék, a törvényességi felügyeletet pedig - a közhasznú működés tekintetében - a reá irányadó szabályok szerint az ügyészség látja el."

1. A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 59. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A közhasznú társaság taggyűlésének kizárólagos hatáskörébe tartozik az olyan szerződés jóváhagyása, amelyet a társaság a társadalmi közös szükséglet kielégítéséért felelős szervvel köt a közhasznú tevékenység folytatásának feltételeiről. A szerződést a megkötésétől számított harminc napon belül a cégbíróságon letétbe kell helyezni."

(2) A Ptk. 74/G.§-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában közfeladatnak minősül az az állami, helyi önkormányzati vagy országos kisebbségi önkormányzati feladat, amelynek ellátásáról - törvény vagy önkormányzati rendelet alapján - az államnak vagy az önkormányzatnak kell gondoskodnia. A közalapítvány létrehozása nem érinti az államnak, illetve az önkormányzatnak a feladat ellátására vonatkozó kötelezettségét."

(3) A Ptk. 74/G. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(4) Közalapítvány alapítására jogosult szerv alapítványt csak közalapítványként hozhat létre. Közalapítvány csak olyan gazdálkodó szervezetben vehet részt, amelyben legalább többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezik, és amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulása mértékét. Többségi irányítást biztosító befolyása van annak, aki tagsági (részvényes) jogai vagy a gazdálkodó szervezet más tagjával (részvényesével) kötött megállapodás alapján a szavazatok több mint ötven százalékával rendelkezik. Közalapítvány által létrehozott gazdálkodó szervezet további gazdálkodó szervezetet nem alapíthat, abban részesedést nem szerezhet."

(4) A Ptk. 74/G.§-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki, egyben a jelenlegi (10) bekezdés számozása (11) bekezdésre változik:

"(10) A közalapítvány alapítására és az alapítói jogok gyakorlásának átadására vonatkozóan külön törvény további feltételeket is megállapíthat."

A Ptk. 81. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"81. § (1) Személyhez fűződő jogokat sért, aki a levéltitkot megsérti, továbbá aki a magántitok vagy üzleti titok birtokába jut, és azt jogosulatlanul nyilvánosságra hozza vagy azzal egyéb módon visszaél.

(2) Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása a jogosult jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette.

(3) Nem minősül üzleti titoknak az állami és a helyi önkormányzati költségvetés, illetve az európai közösségi támogatás felhasználásával, költségvetést érintő juttatással, kedvezménnyel, az állami és önkormányzati vagyon kezelésével, felhasználásával, elidegenítésével vagy megterhelésével, ilyen vagyont érintő bármilyen jog megszerzésével kapcsolatos adat, valamint az az adat, amelynek megismerését vagy nyilvánosságra hozatalát külön törvény közérdekből elrendeli. A nyilvánosságra hozatal azonban nem eredményezheti az olyan adatokhoz - így különösen a technológiai eljárásokra, a műszaki megoldásokra, a gyártási folyamatokra, a munkaszervezési és logisztikai módszerekre, továbbá a know-how-ra vonatkozó adatokhoz - való hozzáférést, amelyek megismerése az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna.

(4) Az, aki az államháztartás valamely alrendszerével pénzügyi, illetve üzleti kapcsolatot létesít, kérésre köteles a jogviszonnyal összefüggő és a (3) bekezdés alapján közérdekből nyilvános adatokra vonatkozóan tájékoztatást adni. A felvilágosítás oly módon is történhet, hogy az adatokat a honlapon vagy a hirdetményi lapban teszik közzé. A felvilágosítás megtagadása esetén, vagy ha a felvilágosítást kérő szerint a tájékoztatás nem kielégítő, a törvényességi felügyelet gyakorlására jogosult szerv eljárása kezdeményezhető."

(1) A Gt. 27. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A vezető tisztségviselők kötelesek az üzleti titkot megőrizni."

(2) A Gt. 42. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A könyvvizsgáló köteles a gazdasági társaság ügyeivel kapcsolatos üzleti titkot megőrizni."

A cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A közhiteles cégnyilvántartás a cégjegyzékből, valamint a cégjegyzékben szereplő adat, jog vagy tény (a továbbiakban együtt: adat) igazolására szolgáló mellékletekből, illetve egyéb olyan okiratokból áll, melyeknek benyújtására a céget - közérdekből, illetve a forgalom biztonsága, valamint a hitelezői érdekek védelme céljából - törvény kötelezi (a továbbiakban együtt: cégiratok)."

(1) A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Atv.) 2.§-ának 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"3. közérdekű adat: az állami vagy a helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv, illetve személy kezelésében lévő (ide értve a tevékenységére vonatkozó adatot is), a személyes adat fogalma alá nem eső adat;"

(2) Az Atv. 19. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy (a továbbiakban együtt: szerv) a feladatkörébe tartozó ügyekben - így különösen az állami és önkormányzati költségvetésre és annak végrehajtására, az állami és önkormányzati vagyon kezelésére, a közpénzek felhasználására és az erre kötött szerződésekre, a piaci szereplők, a magánszervezetek és -személyek részére különleges vagy kizárólagos jogok biztosítására vonatkozóan - köteles elősegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását."

(3) Az Atv. 19. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

"(2) Az (1) bekezdésben említett szervek rendszeresen közzé- vagy más módon hozzáférhetővé teszik a tevékenységükkel kapcsolatos legfontosabb - így különösen a hatáskörükre, illetékességükre, szervezeti felépítésükre, szakmai tevékenységükre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokukban lévő adatfajtákra és a működésükről szóló jogszabályokra, valamint a gazdálkodásukra vonatkozó - adatokat. E szervek hatáskörében eljáró személyek neve, beosztása vagy besorolása és munkaköre - ha törvény másként nem rendelkezik - bárki számára hozzáférhető, nyilvános adat. A tájékoztatás módját, a vonatkozó adatok körét jogszabály is megállapíthatja."

(4) Az Atv. 19. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A közérdekű adatok megismerésével és nyilvánosságával összefüggésben nem lehet üzleti titokra hivatkozni, ha az adat az állami és a helyi önkormányzati költségvetés felhasználásával, költségvetést érintő juttatással, kedvezménnyel, az állami és önkormányzati tulajdon, illetőleg vagyon kezelésével, felhasználásával, elidegenítésével vagy megterhelésével, ilyen vagyont érintő bármilyen jog megszerzésével kapcsolatos, valamint ha az adat megismerését vagy nyilvánosságra hozatalát külön törvény közérdekből elrendeli. Az üzleti titokra egyebekben a Ptk. 81. §-ában foglaltak az irányadók."

A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 19.§-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A koncessziós szerződések megkötésével és teljesítésével kapcsolatban nem lehet üzleti titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség esetén."

A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 103.§-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A munkavállaló köteles a munkája során tudomására jutott üzleti titkot - a Ptk. 81.§-ában foglaltak figyelembevételével -, valamint a munkáltatóra, illetve a tevékenységére vonatkozó alapvető fontosságú információkat megőrizni. Ezen túlmenően sem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely munkaköre betöltésével összefüggésben jutott a tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következménnyel járna. A titoktartás nem terjed ki a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettségre."

A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 169.§-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A tanú, ha a titoktartás alól felmentést nem kapott, nem hallgatható ki olyan kérdésről, amely államtitoknak vagy szolgálati titoknak minősül, vagy amelyre az üzleti titokra vonatkozó titoktartási kötelezettsége kiterjed, kivéve, ha az a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó külön törvényi rendelkezések alapján nem minősül üzleti titoknak."

Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 40/A. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (3)-(6) bekezdés jelölése (5)-(8) bekezdésre változik:

"(3) Nem lehet üzleti titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség esetén.

(4) Az üzleti titokra egyebekben a Ptk. 81.§-ában foglaltakat kell megfelelően alkalmazni."

(1) Az állam tulajdonában levő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban: Priv.tv.) 7. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) E törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet esetében - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 95/A.-95/B. §-ában foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell."

(2) A Priv. tv. a következő 34/A.§-sal egészül ki:

"34/A. § Az értékesítési eljárás során nem lehet üzleti titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség esetén."

(1) A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 17. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A választópolgárok - a zárt ülés kivételével - betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell."

(2) Az Ötv. 80. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A helyi önkormányzat vállalkozása a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti. Az önkormányzat olyan vállalkozásban vehet részt, illetve olyan vállalkozást alapíthat, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét, és amelyben - kivéve ha törvény más feltételeket nem határoz meg - legalább többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezik. Ha a helyi önkormányzat többségi állami befolyással működő gazdálkodó szervezetben vesz részt, kisebbségi részesedés szerzése is lehetséges. Több helyi önkormányzat közös vállalkozása esetében elegendő, ha az önkormányzatok befolyása együttesen éri el a legalább többségi befolyást. A közvetlen és a közvetett módon fennálló befolyást egyaránt figyelembe kell venni. A közvetlen befolyásszerzés mértékének megállapítása során a Ptk. 685/B. §-a (1) bekezdésének a) pontja, a közvetett befolyásszerzés mértékének megállapítására pedig a Ptk. 685/B. §-ának (2)-(4) bekezdésében foglalt rendelkezések irányadóak."

(3) Az Ötv. 80.§-a a következő (4)-(5) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (4) bekezdés számozása (6) bekezdésre változik:

"(4) A (3) bekezdésben meghatározott kivétellel a képviselő-testület engedélye kell az olyan tőkeszerkezet változáshoz, amelynek következtében a többségi irányítást biztosító befolyás megszűnik. A képviselő testület meghatározza azt is, hogy az így létrejövő kisebbségi részesedés mely időpontig, illetve milyen feltétel bekövetkeztéig tartható fenn.

(5) Az önkormányzat ilyen vállalkozására - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 95/A. §-ában foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell."

(4) Az Ötv. 88. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"a) közalapítványt hozhat létre, és közérdekű kötelezettségvállalást tehet; az általa alapított közalapítvány alapítói jogainak gyakorlását csak a 9. § (3) bekezdésében meghatározott személyre, szervezetre, testületre ruházhatja át, ".

"(2) A 33/A. és 33/B. és 33/C. §-ok alkalmazásában a polgármesteren az alpolgármestert, a megyei közgyűlés elnökét, alelnökét, a főpolgármestert, a főpolgármester helyettesét is érteni kell, azzal az eltéréssel, hogy a fővárosi kerületi polgármester a fővárosi közgyűlés tagja lehet."

A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 4.§-ának (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"a) üzleti titok fogalma alatt a Ptk. 81. § (2) bekezdésében meghatározott fogalmat kell érteni; "

(1) A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban Hpt.) 49. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) E törvény alkalmazásában üzleti titok fogalma alatt a Ptk. 81. § (2) bekezdésében meghatározott fogalmat kell érteni."

(2) A Hpt. 55/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"55/A. § Nem lehet üzleti titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség esetén."

(1) A magánnyugdíjról és a magánnyugdíj-pénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mnytv.) 78.§-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) E törvény alkalmazásában üzleti titok fogalma alatt a Ptk. 81. § (2) bekezdésében meghatározott fogalmat kell érteni."

(2) Az Mnytv. 78. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, jelenlegi (3)-(6) bekezdés jelölése (4)-(7) bekezdésre változik:

"(3) Nem lehet üzleti titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség esetén."

(1) A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 368. §-ának (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) E törvény alkalmazásában üzleti titok fogalma alatt a Ptk. 81. § (2) bekezdésében meghatározott fogalmat kell érteni."

(2) A Tpt. 371.§-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki, egyben a jelenlegi (4) bekezdés számozása (5) bekezdésre változik:

"(4) Nem lehet üzleti titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség esetén."

A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 1. §-a a következő j) ponttal egészül ki:

"j) a Ptk. 685. §-ának c) pontja szerinti gazdálkodó szervezet, amely létesítő okirata szerint jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladatot lát el, feltéve, hogy az a)-b), illetve g) pontban meghatározott valamely szervezet a Tpt. szerinti irányítási jogokat gyakorol felette, vagy a gazdálkodó szervezet működését többségében állami vagy önkormányzati költségvetés finanszírozza."

A Kbt. 45.§-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az ajánlattevő az ajánlatában - kifejezetten és elkülönített módon, mellékletben - közölt üzleti titok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az ajánlattevő nevének, székhelyének (lakóhelyének), az általa kért ellenszolgáltatásnak és a teljesítési határidőnek, valamint az olyan információnak, amely a pontozásnál szerepet játszik, a nyilvánosságra hozatalát azonban nem tilthatja meg. Nem korlátozható, illetve nem tiltható meg üzleti titokra hivatkozással olyan információ nyilvánosságra hozatala sem, amely a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség alá esik."

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §-ának (1) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:

"o) a személyes adatok védelmével, illetve a közérdekű adatok nyilvánosságával összefüggésben indított per."

(1) E törvény a kihirdetését követő negyvenötödik napon lép hatályba.

(1) E törvény hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti:

a) az egyes közhatalmi feladatokat ellátó, valamint közvagyonnal gazdálkodó tisztségeket betöltő személyek összeférhetetlenségéről és vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségéről szóló 2001. évi CII. törvény 13.§-a,

b) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvénynek - a 2000. évi XCVI. törvény 15.§-ával megállapított - 10.§ (1) bekezdésének m) pontja,

c) a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 9/A. §-a,

d) a Ptk. 59. §-ának (3) bekezdése.

(2) A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 119. §-ában a "üzemi titok" szövegrész "üzleti titok" szövegrészre változik.

.

Az ÁSZ tv. - e törvény 1. §-ának (2) bekezdésével megállapított - 2. § (9) bekezdését e törvény hatályba lépését követően kötött szerződésekre kell alkalmazni.

(1) Az Áht. - e törvény 3. §-ával megállapított - 11/A. §-ában meghatározott vagyonnyilatkozatokat e törvény hatálybalépését követő kilencvenedik napig kell első alkalommal megtenni.

(2) Az egyes közhatalmi feladatokat ellátó, valamint közvagyonnal gazdálkodó tisztségeket betöltő személyek összeférhetetlenségéről és vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségéről szóló 2001. évi CII. törvény 13. és 15.§-a alapján, az e törvény hatályba lépését megelőzően már megtett vagyonnyilatkozat minden példányát e törvény hatálybalépését követő 90. napig meg kell semmisíteni.

(3) Az Áht. 95/B. §-ában és a Priv. tv. 7. § (9) bekezdésében foglalt rendelkezés folytán vagyonnyilatkozat-tételre kötelezetteknek a törvény hatálybalépését követő kilencven napon belül kell első alkalommal vagyonnyilatkozatukat megtenni.

(4) Az Áht. e törvény 3. §-ával megállapított 11/A. §-ában foglalt vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség - az (1) bekezdés szerinti határidőben - az Országgyűlés és a Kormány által korábban alapított alapítványok támogatási pénzeszköz juttatásáról döntésre jogosult tisztségviselőit is terheli.

(1) Az Áht. - e törvény 5. és 6. §-ával megállapított 15/A. és 15/B. §-aiban foglalt rendelkezéseket a 2004. január 1. napját követően odaítélt támogatások, illetve megkötött szerződések esetében kell alkalmazni.

(2) A költségvetési szervek törzskönyvi nyilvántartásának 2004. január 1-ig kell megfelelnie az Áht. - e törvény 8. §-ával megállapított - 88/A-88/B. §-a szerinti követelményeknek. 2003. június 30-ig kell az ÁHH-hoz benyújtani azokat az okiratokat, melyeket az Áht. 88/A. §-a megkövetel.

(3) Az Áht. - e törvény 10. §-ával megállapított - 95. §-ának (1) bekezdésében meghatározott, a befolyásszerzés mértékére vonatkozó követelmény nem irányadó azon gazdálkodó szervezetek esetében, amelyekben a költségvetési szerv részesedés-, illetve befolyásszerzése e törvény hatályba lépése előtt megtörtént. Az Áht. 95. § (5) bekezdésében meghatározott továbbtársulási tilalom nem vonatkozik arra az esetre, ha a továbbtársulás már e törvény hatályba lépését megelőzően megtörtént.

(4) Az Ötv. - e törvény 24. §-ának (2) bekezdésével megállapított - 80. § (3) bekezdésében meghatározott, a befolyásszerzés mértékére vonatkozó követelmény nem irányadó azon gazdálkodó szervezetek esetében, amelyekben az önkormányzat részesedés-, illetve befolyásszerzése e törvény hatályba lépése előtt megtörtént.

(5) Ha a költségvetési szerv valamely gazdálkodó szervezetben e törvény hatályba lépése előtt kisebbségi részesedést szerzett és a gazdálkodó szervezetben más költségvetési szervnek is van részesedése - e részesedés megszűnéséig - ezen szervek befolyásszerzésének mértékét egybe kell számítani. Ha ennek alapján a legalább többségi irányítást biztosító befolyás fennállása megállapítható, az Áht. 95/A. §-ában foglalt működési szabályokat a több költségvetési szerv gazdálkodó szervezetére is alkalmazni kell.

(6) Az Ötv. - e törvény 25. § (4) bekezdésével megállapított - 88. § (1) bekezdés a) pontjának a közalapítvány alapítói jogai gyakorlásának átruházására vonatkozó korlátozását az e törvény hatályba lépését követően történő átruházás esetében kell alkalmazni.

(7) Az Áht. - e törvény 13. §-ával megállapított - 104/A. §-ának (1) bekezdését az e törvény hatályba lépését követően alapított közalapítványokra, illetve közhasznú társaságokra kell alkalmazni.

(8) Az Áht. - e törvény 13. §-ával megállapított - 104/A. §-ának (3) bekezdésében foglaltakat e törvény hatálybalépését követően történő átruházás esetében kell alkalmazni.

(9) A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény - e törvény 20. §-ával megállapított - 19. §-ának (3) bekezdésében foglaltakat e törvény hatályba lépését követően kötött szerződések esetében kell alkalmazni.

(10) E törvény hatálybalépését megelőzően a cégjegyzékbe már bejegyzett vagy a hatálybalépéskor bejegyzés alatt álló gazdálkodó szervezet a létesítő okiratát e törvény hatálybalépését követő száznyolcvan napon belül köteles az Áht. - e törvény 11.§-ával megállapított - 95/A. §-ában foglaltaknak megfelelően módosítani.

(11) Az Áht. - e törvény 11. §-ával megállapított - 95/A. §-ának (5) bekezdésében foglalt rendelkezés szerinti szabályzatot a törvény hatálybalépését megelőzően alapított gazdálkodó szervezetnek a törvény hatálybalépésétől számított száznyolcvan napon belül kell a cégiratok közé letétbe helyeznie. A szabályzat a törvény hatálybalépése előtt megkötött szerződéseket nem érinti.

(1) Az e törvény hatálybalépésekor már nyilvántartásba vett, vagy a hatálybalépéskor bejegyzés alatt lévő közalapítványok, illetve közhasznú társaságok alapító okiratát, illetve társasági szerződését az e törvény hatálybalépésétől számított száznyolcvan napon belül a 13. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően módosítani kell. E kötelezettség elmulasztása esetén - a szervezetre irányadó szabályok szerint - törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása kezdeményezhető.

(2) A Ptk. - e törvény 15. § (1) bekezdésében meghatározott - 59. § (1) bekezdése alapján a közhasznú tevékenység folytatásának feltételeiről kötött szerződést az e törvény hatályba lépésekor a cégjegyzékbe már bejegyzett vagy bejegyzés alatt álló közhasznú társaság a cégjegyzékben vezetett adatai első változásakor, de legkésőbb 2003. december 31. napjáig köteles a cégbíróságon letétbe helyezni.

(3) A Ptk. - e törvény 15. § (3) bekezdésével megállapított - 74/G. §-a (4) bekezdésében meghatározott, a befolyásszerzés mértékére vonatkozó követelmény nem irányadó azon gazdálkodó szervezetek esetében, amelyekben a közalapítvány részesedés-, illetve befolyásszerzése e törvény hatályba lépése előtt megtörtént.

(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben meghatározza a honvédelmi miniszter által alapított költségvetési szervek közül a nyilvántartásba veendő szervezetek körét, továbbá a belügyminiszter, a honvédelmi miniszter felügyelete alá tartozó költségvetési szervekről és a nemzetbiztonsági szolgálatokról az Államháztartási Hivatalnál nyilvántartásba vehető adatok körét.

(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben meghatározza az Áht. - e törvény 10. §-ával megállapított - 95. § (3) bekezdése szerinti kormány-előterjesztés kötelező tartalmi elemeit.

(3) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy - az érdekelt miniszterekkel egyetértésben - rendeletben szabályozza

a) a költségvetési szervek törzskönyvi nyilvántartásba vételének részletes szabályait, a nyilvántartásból történő adatszolgáltatás, továbbá hiteles másolatok kiadásának rendjét, a költségtérítés összegét, valamint a nyilvántartáshoz gépi adatfeldolgozási eszközzel történő csatlakozás költségtérítését,

b) a költségvetési szervek törzskönyvi nyilvántartásába felveendő - az Áht. 88/A. §-ában felsoroltakon kívüli - egyéb technikai jellegű vagy az államháztartási információs rendszer által igényelt adatok körét, ezek bejelentésének, nyilvántartásának szabályait.

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

A közpénzek és a köztulajdon törvényes és ésszerű módon történő felhasználásának, működésének és ellenőrzésének garanciarendszere erősítésre szorul. A Kormányprogram is kimondta az ún. "üvegzseb program" megvalósításának szükségességét, melynek célja a közpénzekkel való gazdálkodás átláthatóbbá tétele és az ellenőrzés kiterjesztése.

A Kormány elfogadta a közpénzek felhasználásának és a köztulajdon használatának nyilvánosságáról és ellenőrzése bővítésének koncepciójáról szóló 1134/2002. (VIII.2.) Korm. határozatot.

A Korm. határozat alapján készült el a jelen törvényjavaslat, melynek kidolgozásával olyan átfogó szabályrendszer kialakítására kerül sor, amely lehetővé teszi és segíti a költségvetési források felhasználásának hatékony ellenőrzését, a közpénzek és a köztulajdon felhasználásának és hasznosításának átláthatóságát, a korrupciós helyzetek kiküszöbölését. A javasolt szabályrendszer emellett biztosítja a költségvetési pénzeszközökből történő támogatások nyújtásának, a közvagyon használatának megfelelő nyilvánosságát, továbbá azt, hogy a nyilvánosság ereje kényszerítse ki a közpénzfelhasználás során annak átláthatóbbá tételét és a jogkövető magatartást is.

A törvényjavaslat maga - az átmeneti szabályok kivételével - nem tartalmaz sui generis szabályozást, hanem a feladata végrehajtásához szükséges, egymással összefüggő törvények módosítását, kiegészítését hajtja végre.

A törvényjavaslat többek között erősíti az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ) - mint az állami ellenőrzés legfőbb szervének - szerepét és hatáskörét. A javasolt szabályozás alapján az ÁSZ olyan közjogi felhatalmazást kap, amelynek alapján ellenőrzései során - az állami vagyon, illetve a támogatások felhasználása jogszerűségének ellenőrzése céljából - az állami szervek körén túlléphet.

A törvényjavaslat szerint az ÁSZ - ellenőrzési feladataival összefüggésben -vizsgálhatja az államháztartás alrendszeréből finanszírozott beszerzéseket és a közvagyont érintő szerződéseket a megrendelőként eljáró állami, önkormányzati szervnél, valamint a megrendelővel kapcsolatban álló, a szerződés teljesítésében közreműködő valamennyi gazdálkodó szervezetnél. Az ilyen ellenőrzés korlátjaként meghatározásra kerül az, hogy a megrendelők szerződéses partnereinél, illetve a szerződés teljesítésében közreműködőknél végzett ellenőrzés esetén az ÁSZ nem élhet a törvényben meghatározott zárolási jogával.

A tervezett szabályozás rendezi a közérdekű adatok nyilvánossága és az üzleti titok egymáshoz való viszonyát, megteremtve ezzel a kétféle alkotmányos jog arányos érvényesülését és összhangját. Erre tekintettel a Polgári Törvénykönyvben (Ptk.) meghatározásra kerül az üzleti titok általános fogalma. A törvényjavaslat szabályozza azokat az alapelveket, amelyek alapján összhang jön létre az üzleti titokra való hivatkozás lehetősége - és ezáltal az információ visszatartása - valamint a közérdekű adatokhoz való hozzájutás szabadságának biztosítása között.

A szabályozás az adatvédelmi törvény kiegészítésével egyértelműen ki kívánja mondani, hogy az állami és a helyi önkormányzati feladatot, illetve jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv (közszféra) milyen körben köteles a nyilvánosságot tájékoztatni, illetve biztosítani a kezelésében lévő adatok megismerését (közérdekű adatok nyilvánossága). Egyértelműen szabályozza azt is, hogy a magánszféra vonatkozásában milyen körben kell biztosítani a nyilvánosságot, mikor nem lehet üzleti titokra hivatkozással az információt visszatartani (közérdekből nyilvános adat).

A tervezett módosítás általános alapelvként mondja ki, hogy a költségvetési pénzek felhasználására, valamint a közvagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó adatok nyilvánosságra hozatalát az üzleti titok védelme nem korlátozhatja. Egyúttal meghatározza azt is, hogy melyek azok az adatok (pl. technológiai eljárások, műszaki megoldások, know-how stb.), amelyek az üzleti tevékenység végzése szempontjából továbbra is védelemben kell, hogy részesüljenek.

Ezzel összefüggésben a törvényjavaslat módosítja a Polgári Törvénykönyv, a gazdasági társaságokról szóló törvény, a cégeljárásról szóló törvény, az adatvédelmi törvény, a koncessziós törvény, a Munka Törvénykönyve, a Polgári perrendtartás, az ún. versenytörvény, a hitelintézeti és a tőkepiaci törvény, valamint több más törvény idevágó rendelkezéseit.

A törvényjavaslat alapján átláthatóbbá válik a költségvetési szervek működése, korlátozottabb lesz gazdasági szerepvállalásuk lehetősége is.

Ennek érdekében a törvényjavaslat az államháztartási törvény módosításával rendelkezik arról, hogy az államháztartás pénzeszközei felhasználásával, továbbá az államháztartáshoz tartozó vagyonnal való gazdálkodással összefüggő szerződések listája meghatározott összeghatár esetén (főszabályként legalább 5 millió forint) közzétételre kerüljenek a szerződést kötő szerv hivatalos lapjában vagy honlapján. A javaslat meghatározza a nyilvánosságra hozatali kötelezettség tartalmának főbb szabályait, a nemzetbiztonsági, honvédelmi okból, illetve a titokvédelmi szabályok miatti indokolt kivételeket.

A törvényjavaslat alapján létre kell hozni a költségvetési szervek közhiteles nyilvántartását. Ez a pénzügyminiszter felügyelete alatt álló Államháztartási Hivatalnál (jelenleg már meglévő) nyilvántartás továbbfejlesztését jelenti, amelynek teljes kiépülése 2004-re várható.

A szabályozás törvényi szintre emeli, hogy a költségvetési szervek alapításához, megszüntetéséhez, átszervezéséhez, tevékenységi körének módosításához, továbbá önkormányzati költségvetési szerv központi költségvetési szervként történő átvételéhez a pénzügyminiszter engedélye szükséges.

A törvényjavaslat megszünteti azt a lehetőséget, hogy költségvetési szervek társasággá alakítására azért kerüljön sor, hogy ily módon megkerülhetővé váljanak a költségvetési szervekre irányadó törvényi rendelkezések (pl. köztisztviselői törvény, közalkalmazotti törvény, közbeszerzési törvény). Erre tekintettel a törvényjavaslat szerint a jövőben központi költségvetési szerv csak a Kormány előzetes jóváhagyása mellett alapíthat gazdasági társaságot, illetőleg társulhat be más, már létező vállalkozásba, melyben a részesedésének mértéke főszabályként - ha külön törvény más feltételeket nem határoz meg - meg kell, hogy haladja az 50 %-ot. A Kormány ilyen irányú döntéséhez hatáselemzés is szükséges, amely alátámasztja az alapítás (részvétel) indokoltságát. További szigorítás, hogy a költségvetési szervek által működtetett gazdálkodó szervezetek újabb céget nem hozhatnak létre, abban részesedést nem szerezhetnek. Az állami gazdálkodó szervezetek továbbtársulása a különböző többségi és kisebbségi részesedések szerzése ugyanis átláthatatlanná tette a közpénzek útját, felhasználását, másrészt fontos szempont az is, hogy az állam a feladatait elsősorban az állami költségvetési szervek útján köteles ellátni, piacra lépésére csak kivételesen indokolt esetben és csak a többi piaci szereplővel azonos feltételekkel kerülhet sor.

A törvényjavaslat szigorítja az állami (önkormányzati) költségvetési szervek legalább többségi befolyása alatt álló gazdálkodó szervezetek működésének szabályait. A szabályozást az indokolja, hogy nemcsak akkor van szükség az "üvegzseb programban" meghatározott célok megvalósítására, amikor az állami szerv közvetlenül érintett, hanem abban az esetben is, amikor a gazdasági élet szereplőjeként gazdasági társasága, közhasznú társasága vagy más gazdálkodó szervezete útján tevékenykedik.

Így hitelezővédelmi szempontból indokolt az államháztartási törvényben (Áht.) előírni azt, hogy az a cég, amelyben az állam (önkormányzat) többségi befolyása érvényesül, köteles benyújtani a cégbírósághoz azokat az okiratokat, amelyek alapján a társaság ingyenes vagyonjuttatást valósít meg.

Az egyszemélyes állami (önkormányzati) költségvetési szervek cégei esetében a szabályozás alapján az átlátható döntéshozatali rend és az abban részt vevő személyek fokozott (a közérdeknek megfelelő) felelősségének érvényesítése érdekében a gazdálkodó szervezetben tulajdonosi jogokat gyakorló személy csak a vezető tisztségviselők és a felügyelő bizottság álláspontjának megismerését követően határozhat. Az ilyen döntést a közgyűlési határozatokra vonatkozó szabályokkal megegyezően a cégbírósághoz kell beterjeszteni. Ez a szabályozás analóg a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvényben foglalt megoldással. A törvényjavaslat a gazdasági társaságokról szóló törvénynek az egyszemélyes gazdasági társaságok menedzsmentjének felelősségével kapcsolatos szabályozásával szemben olyan rendelkezést tartalmaz, amely alapján az állami, önkormányzati tulajdonú egyszemélyes társaságok esetében a közérdek védelmére tekintettel (figyelemmel az ún. valódi tulajdonos hiányára) a társaság menedzsmentjénél nem érvényesülnek a felelősség alóli mentesítési szabályok. Erre tekintettel az Áht. kiegészül azzal a rendelkezéssel is, hogy a tulajdonosi jogok gyakorlója az ügyvezető vagy az ügyvezető testület hatáskörét nem vonhatja el.

A törvényjavaslat alapján előírásra kerül, hogy a többségi állami befolyás alatt álló gazdálkodó szervezeteknél minden esetben létre kell hozni a felügyelő bizottságot. Szigorítást tartalmaz a tervezet abban a tekintetben, hogy a felügyelő bizottság elnökét az ÁSZ javaslata alapján határozza meg a tulajdonosi jogok gyakorlója, ha a gazdálkodó szervezetben az állami költségvetési szerv a szavazatok több mint 50 %-ával rendelkezik és a cég jegyzett tőkéje 200 millió forintot meghaladja.

A legalább többségi állami vagy önkormányzati irányítást biztosító befolyás alatt álló gazdálkodó szervezetek vezető tisztségviselői, felügyelő bizottsági tagjai, és egyéb vezető állású munkavállalói javadalmazására vonatkozó elvekről szabályzatot kell alkotni, s azt a cégiratok közé a cégnyilvántartásban is letétbe kell helyezni.

A legalább többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek vezető tisztségviselői és felügyelő bizottsági tagjai a jövőben a megválasztásukat követően, s azt követően kétévenként vagyonnyilatkozatot kötelesek tenni, amennyiben a cég jegyzett tőkéje eléri vagy meghaladja a 200 millió forintot.

A törvényjavaslat módosítja az önkormányzati törvényt annak érdekében, hogy az Áht-ban a gazdálkodó szervezet létrehozására, illetve a legalább többségi befolyás alatt álló gazdálkodó szervezetek működésére vonatkozó szabályozás utaló szabályként a helyi önkormányzatok által működtetett vállalkozások esetében is érvényesülhessen.

A törvényjavaslat szigorítja a közhasznú szervezeteknél a közpénzek felhasználására vonatkozó szabályokat is, kimondva, hogy a törvény hatályba lépése után közalapítvány és az államháztartás alrendszereihez kapcsolódó vagyonból közhasznú társaság kizárólag akkor hozható létre, ha az megfelel a közhasznú szervezetekről szóló törvény rendelkezéseinek.

A törvényjavaslat az átláthatóság érdekében előírja, hogy közalapítványnál, valamint az államháztartás alrendszereihez kapcsolódó vagyonból, pénzeszközből létrehozott közhasznú társaságnál 1 millió forint feletti juttatás esetén a pályázat kiírása kötelező.

Változnak az alapítói jogok gyakorlásával kapcsolatos rendelkezések is. Ennek megfelelően a Kormány az alapítói jogok gyakorlását kizárólag minisztériumra vagy országos hatáskörű szervre, míg a helyi önkormányzat a részönkormányzatra, bizottságra és helyi kisebbségi önkormányzat testületére ruházhatja át.

A törvényjavaslat az Áht.-t kiegészítve pontosítja a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségre vonatkozó jogi szabályozást. Az elmúlt időszakban felmerült jogalkalmazási problémák kiküszöbölése érdekében a szabályozás megszünteti a párhuzamos vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget.

A hatályos törvényi rendelkezések főszabályként nem jogosítják fel az Állami Számvevőszéket (ÁSZ) arra, hogy az állami szervekkel szerződéses kapcsolatba lépő és ennek alapján az állami vagyont kezelő (forrásokat felhasználó) magánszervezetek tevékenységét e vonatkozásban vizsgálhassa. Az 1989. évi XXXVIII. törvény alapján az ÁSZ csak az állami költségvetésből juttatott támogatások felhasználását ellenőrizheti. A tervezett módosítás arra irányul, hogy az ÁSZ rendelkezzen olyan közjogi felhatalmazással, amelynek alapján ellenőrzései során - az állami vagyon, illetve a támogatások felhasználása jogszerűségének ellenőrzése céljából - az állami szervek körén túlléphessen.

A törvényjavaslat szerint az ÁSZ - ellenőrzési feladataival összefüggésben - vizsgálhatja az államháztartás alrendszeréből finanszírozott beszerzéseket és a közvagyont érintő szerződéseket a megrendelőként eljáró állami, önkormányzati szervnél, valamint a megrendelővel kapcsolatban álló, a szerződés teljesítésében közreműködő valamennyi gazdálkodó szervezetnél. A vizsgálat ez utóbbiaknál azonban csak az ÁSZ pénzügyi ellenőrzési kompetenciájával összefüggésben - a hatályos szabályok alapján is ellenőrizhető szervezeteknél folytatott vizsgálathoz kapcsolódva - történhet (azaz nincs szó arról, hogy az ÁSZ-t piaci szervezetek működésének ellenőrzésére jogosítanánk fel).

A törvényjavaslat nem határozza meg tételesen az ellenőrzés által érintett alanyi kört. Így, ha a szerződéskötő vagy az alvállalkozó természetes személy, az ellenőrzési jog a szerződés teljesítésének vonatkozásában e személy tekintetében is megilleti az ÁSZ-t [1. § (2) bek.]. Az ellenőrzési jog biztosítása ugyanakkor nem veti fel a beszerzésekkel kapcsolatos jogszabályok módosításának szükségességét, hiszen az ellenőrzési jog ÁSZ-hoz történő telepítése vonatkozik a beszerzéssel kapcsolatos jogszabályok személyi körére is. Az ilyen ellenőrzés korlátjaként meghatározásra kerül az, hogy a szállítóknál, alvállalkozóknál végzett ellenőrzés esetén az ÁSZ nem élhet a törvényben meghatározott zárolási jogával.

A törvényjavaslat pontosítja az állami költségvetésből, állami szerv által közvetlenül vagy külön szervezet útján nyújtott támogatások, illetve juttatott vagyon felhasználásának ellenőrzésére irányadó szabályokat, valamint nevesíti azokat a közjogi és magánjogi szervezeteket, amelyek ellenőrzésére az ÁSZ külön törvények alapján már eddig is jogosult volt. A törvényjavaslat szerint az ÁSZ a helyi önkormányzatnál, kisebbségi önkormányzatnál, köztestületnél, közalapítványnál (közalapítványok által alapított gazdasági társaságnál), közhasznú szervezetnél és egyéb kedvezményezettnél (alapítvány, társadalmi szervezet, gazdálkodó szervezet) ellenőrizhet. Pontosítja a törvényjavaslat az ÁSZ-nak az állami vagyon kezelésével és gazdálkodásával kapcsolatos jogköreit, kibővítve azzal, hogy az államháztartás körébe tartozó vagyon elidegenítésére, illetve megterhelésére vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzésére is feljogosítja az ÁSZ-t [1. § (1) bek.].

Az egyes közhatalmi feladatokat ellátó, valamint közvagyonnal gazdálkodó személyek vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségéről 2001. év végén elfogadott törvény kisebb módosításra szorul annak érdekében, hogy a jogalkotó által elérni kívánt célt megfelelően végre lehessen hajtani. A törvény elfogadását követően, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítésének megkezdése után néhány olyan gyakorlati probléma merült fel, amelynek törvényi orvoslása feltétlenül szükségessé vált.

A 2001. évi CII. törvény 13. §-ában (azaz a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 9/A. §-ában), meghatározott egyes közhasznú szervezetek vezető tisztségviselői, valamint a 15. §-ában (azaz az Áht. 11/A. § (1) bekezdés b) pontjában) meghatározott, az egyedi állami, önkormányzati támogatásokról szóló döntés előkészítésében vagy döntéshozatalában részt vevő személyek között olyan nagymértékű az átfedés, hogy szinte ugyanarra a tevékenységre egyszerre több - ráadásul különböző szabály szerinti - vagyonnyilatkozatot kellene benyújtani. Ez egyrészt eltúlzott terhet ró az érintettekre, másrészt lehetetlenné tenné a korrupcióellenes harcot az esetleges jogellenes vagyongyarapodás feltárásának bizonytalansága miatt.

Az érintett személyi kör vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét az államháztartásról szóló törvény 11/A. §-ában szabályozza a törvényjavaslat, egyúttal hatályon kívül helyezve a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény vonatkozó §-át. Ez utóbbi rendelkezés hatálya ugyanis jelenlegi formájában amellett, hogy azonos az Áht. alá tartozó személyi körrel, kiterjed még olyan szervezetek tisztségviselőire is, mint az önkéntes tűzoltóságok vagy a hegyközségek. Erre pedig a jogalkotói szándék nem irányult.

Az állami támogatási pénzeket kezelő közalapítványok tisztségviselőinek vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségeit az Áht. 11/A. §-a rendezi. Az új szabályozás meghatározza a vagyonnyilatkozat esedékességének idejét, szabályozza, hogy kit kell munkáltatónak tekinteni, egységesíti a nyilatkozat névtelenségét és a BM Közigazgatásszervezési és Közszolgálati Hivatal (KKH) ellenőrzési jogosultságát, megteremtve ezzel a szükséges összhangot a köztisztviselőkre vonatkozó szabályokkal. A pontosítás nem érinti az érintett szervezetek már kialakult feladatkörét és eljárási rendjét.

A törvényjavaslat 9. §-a megtartja azt a főszabályt, mely szerint költségvetési szerv alapítványt nem hozhat létre, ahhoz nem csatlakozhat. A hatályos szabályozás szerinti szűk kivétel pontosításra kerül, ugyanis évi összesen 5 millió Ft értékhatárig lehet bizonyos alapítványi kifizetésekre kötelezettséget vállalni, vagy részükre bevételt átengedni. A jogszabályszöveg továbbá egyértelművé teszi, hogy természetesen ez a korlátozás nem vonatkozik az ún. fejezeti kezelésű előirányzatok pályázat útján történő felhasználása során nyújtott támogatásokra, hiszen az állami támogatásoknak (amennyiben megfelelnek a jogszabályok és a pályázati kiírás feltételeinek) nonprofit szervezetek is lehetnek kedvezményezettjei.

A költségvetési szervek társadalmi szervezet alapítására, illetve támogatására vonatkozó szabályozása lényegében nem változott: Önkormányzati, kisebbségi önkormányzati és köztestületi költségvetési szervek az önkormányzat, illetve a köztestület engedélyével hozhatnak létre, illetve támogathatnak társadalmi szervezetet. Központi, illetve társadalombiztosítási költségvetési szervek esetében az említettekhez főszabályként kormányengedély kell.

A törvényjavaslat az Áht. 94. §-ából a 95. §-ba emeli át a költségvetési szervek által gazdálkodó szervezet létrehozására vonatkozó rendelkezéseket. Az ilyen gazdálkodó szervezetek működési szabályait az Áht. új 95/A. §-a tartalmazza.

A tervezet a továbbtársulás tilalmát csak a jövőre nézve rendeli el (L. a törvényjavaslat 37. §-át). A befolyásszerzés mértékére vonatkozó korlátozás mind az állam, mind az önkormányzat, mind pedig azok költségvetési szervei esetében csak a törvénymódosítás hatályba lépése után bekövetkező cégalapításra, illetve befolyásszerzésre irányadó. A már meglévő kisebbségi részesedések esetében a törvényjavaslat elidegenítési kötelezettséget nem ír elő (L. a törvényjavaslat 37. §-át). A Kormány azonban határozatában elrendelte a költségvetési szervek részesedésével működő gazdálkodó szervezetek körének áttekintését, melynek során indokolt esetekben a változtatásokra javaslatot kell majd tenni.

A közpénzek felhasználása és a köztulajdon használata nyilvánosságának és ellenőrzésének nemcsak abban az esetben van jelentősége, amikor magának az állami (önkormányzati) költségvetési szervnek a működéséről van szó, tehát, amikor az állami szerv közvetlenül érintett, hanem abban az esetben is, amikor a gazdasági élet szereplőjeként, gazdasági társasága, közhasznú társasága vagy más gazdálkodó szervezete útján tevékenykedik.

Az ilyen cégek működésére vonatkozó sajátos rendelkezések elhelyezésére az Áht.-ben kerül sor. A gazdasági társaságokról szóló törvény (Gt.) ugyanis nem tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek a társaságok tulajdonosainak személyétől függően állapítanának meg különös szabályokat, így ebben az esetben sem lenne ez szerencsés, bár alkotmányos aggályokat ez a megoldás sem vetne fel. Az új rendelkezések olyan gazdálkodó szervezetekre vonatkoznak, amelyek az állami, önkormányzati költségvetési szervek legalább többségi befolyása alatt állnak, tehát az előírt rendelkezések alkalmazásának elérésére az említett szervek a gazdálkodó szervezetnél kellő súllyal rendelkeznek.

Az ilyen gazdálkodó szervezetekre irányadó, a Gt. általános szabályaitól némiképp eltérő szabályozás ugyancsak nem vet fel alkotmányos aggályokat, mivel az Alkotmánybíróság ide vágó döntése csak azt tekinti alkotmánysértőnek, ha az állam a gazdasági forgalomban való részvétele során magának - a jogszabályok segítségével - a többi gazdasági szereplőnél kedvezőbb pozíciót biztosít. Jelen esetben azonban az új rendelkezések más gazdálkodó szervezetekhez képest a legalább többségi állami (önkormányzati) részesedéssel működő cégek számára, a közérdek által megkívánt mértékű, szigorúbb feltételeket határoznak meg.

A törvényjavaslat 11. §-ában (azaz az Áht. új 95/A. §-ában) az állami, illetve önkormányzati költségvetési szervek legalább többségi irányítása alatt álló gazdálkodó szervezetek működésére vonatkozó legfontosabb rendelkezések az alábbiakban foglalhatók össze:

a) A Gt. 31. § (2) bekezdésének c) pontja alapján egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság esetében a felügyelő bizottság létrehozása csak abban az esetben kötelező, ha a társaság munkavállalóinak létszáma éves átlagban a 200 főt meghaladja. Más korlátolt felelősségű társaság esetén pedig a jegyzett tőke nagyságától függ, hogy kell-e felügyelő bizottságot létrehozni. (Részvénytársaság esetében a felügyelő bizottság működtetése minden esetben feltétlen követelmény.) Indokolt azonban, hogy a legalább többségi állami (önkormányzati) befolyás alatt álló gazdálkodó szervezeteknél a vállalkozás belső ellenőrzésének erősítése érdekében, a tulajdonos nevében eljáró személy és a menedzsment esetenként diszfunkcionális, a közérdekkel szembehelyezkedő lépéseinek ellensúlyozására minden esetben felügyelő bizottság jöjjön létre.

A felügyelő bizottsági tagok megválasztása a taggyűlés (közgyűlés) hatáskörébe tartozik. A munkavállalói küldöttek delegálására vonatkozó rendelkezésektől eltekintve, a tagok (részvényesek) számára a Gt. teljes döntési szabadságot biztosít a felügyelő bizottság tagjainak jelölése és megválasztása során. A kifejtettek alapján ez a "szabadság" a tervezetben megjelölt cégek esetében nem minden szinten indokolt. A szakszerű működés megköveteli, hogy ha a gazdálkodó szervezetben az állam a szavazatok több mint ötven százalékával rendelkezik, és a cég jegyzett tőkéje a törvényben meghatározott értéket (200 millió forintot) meghaladja, úgy a felügyelő bizottság elnökét az Állami Számvevőszék javaslata alapján válassza meg a tulajdonosi jogok gyakorlója. A javaslattételi jog, illetve kötelezettség aktuális gyakorlására a gazdálkodó szervezet vezetőjének megkeresésére kerül sor. Etekintetben tehát a rendelkezés eltér a Gt. szabályozásától, amely szerint a felügyelő bizottság elnökét a felügyelő bizottság tagjai maguk közül választják meg (Gt. 34. §). A felügyelő bizottság elnöke a "tulajdonosi hányad" terhére kerül elszámolásra. Tevékenységére, visszahívására a Gt. 37. § (3)-(4) bekezdése irányadó.

Az Állami Számvevőszék jelölési jogára vonatkozó szabály csak az állami költségvetési szervek által létrehozott és a törvényi feltételeknek megfelelő cégek esetében irányadó. Nem vonatkozik tehát ez a rendelkezés az önkormányzat vagy az önkormányzati költségvetési szervek által létrehozott cégek felügyelő bizottságának létrehozására.

b) A Gt. 41 - 45. §-ai rendelkeznek a társaság könyvvizsgálójáról. A könyvvizsgáló nem csupán a társaság számviteli törvény szerinti beszámolójának auditálására jogosult, hanem széleskörű betekintési, felvilágosítás kérési jogosítványokkal rendelkezik (42. § (2) bek.) részt vesz a társaság legfőbb szervének ülésén (44. § (1) bek.), meghatározott esetben köteles a taggyűlés, illetve közgyűlés összehívása iránt intézkedni.

A Gt. 41. § (4) bekezdése alapján a könyvvizsgálót határozott időre, de legfeljebb öt évre választja meg a társaság taggyűlése, illetve közgyűlése. A könyvvizsgálóval a cég ügyvezetése köti meg a szerződést a polgári jog általános szabályai szerint. A könyvvizsgáló kiemelkedő jelentőségű szerepére tekintettel azoknál a társaságoknál, ahol az állam (önkormányzat) a szavazatoknak több, mint ötven százalékával rendelkezik, indokolt a törvény olyan irányú módosítása, amely alapján a jövőben a felügyelő bizottság egyetértésével kell javaslatot tenni a társaság legfőbb szervének a könyvvizsgáló cégre (személyre) vonatkozóan.

c) A hatályos Gt. az egyszemélyes társaságok vonatkozásában írja elő, hogy a tag és a társaság közötti szerződés érvényességének feltétele annak írásba foglalása (lásd a Gt. 172. § (4) bekezdését és a 270. § (3) bekezdését). A törvény a részvénytársaságok tekintetében további sajátos hitelezővédelmi, illetve tőkevédelmi rendelkezésként követeli meg a részvénytársaság és a részvényes közötti visszterhes vagyonátruházási szerződés független könyvvizsgáló által történő értékelését és annak a közgyűlés által történő jóváhagyását, továbbá az erre vonatkozó okiratok cégbírósághoz történő beterjesztését (Gt. 224. §).

Ezen túlmenően az állami (önkormányzati) gazdálkodó szervezeteket illetően olyan további sajátos rendelkezés kimondása indokolt az Áht-ban, amely alapján az a gazdálkodó szervezet, amelyben az állami (önkormányzati) költségvetési szerv a szavazatok legalább többségével rendelkezik (többségi befolyás), tagjaival (részvényeseivel) kötött szerződését (legyen az visszterhes vagy ingyenes) a szerződés megkötését követő 30 napon belül köteles a cégbírósághoz benyújtani. Kivételt képeznek ez alól a létesítő okirat szerinti tevékenységi körbe tartozó és a létesítő okiratban szokásos ügyletként meghatározott nagyságrendű ügyletek. A szabályozás azt célozza, hogy a Gt.-ben már jelenleg is előírt kogens hitelezővédelmi rendelkezések polgári jogi megállapodások útján történő kijátszása akadályba ütközzön, illetőleg, hogy a nyilvánosság kontrollja hatékonyabban érvényesüljön azokban az esetekben, amikor a gazdálkodó szervezet nagyobbrészt állami (önkormányzati) források felhasználásával működik.

Emellett az Áht.-módosítás előírja azt is, hogy az a cég, amelyben az állam (önkormányzat) legalább többségi befolyása érvényesül, köteles a cégbírósághoz benyújtani mindazon (adott esetben közgyűlési határozat formáját sem öltő, mert igazgatósági vagy vezérigazgatói jogkörben megszülető) okiratokat is, amelyek a társaság terhére 1 millió forintot meghaladó ingyenes vagyonjuttatást valósítanak meg (így pl. alapítvány részére történő vagyonrendelés, gazdasági vállalkozás számára történő végleges vagyonátadás vagy közhasznú társaság javára vagyoni hozzájárulás teljesítése).

d) A legalább többségi állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezetek vonatkozásában az esetenként indokolatlanul magas javadalmazások, végkielégítések korlátozása, az ezzel összefüggő egységes gyakorlat megteremtése érdekében a törvényjavaslat előírja, hogy az érintett gazdálkodó szervezeteknél a legfőbb szervnek szabályzatot kell készítenie a vezető tisztségviselők, felügyelő bizottsági tagok és a legfőbb szerv által meghatározott további vezető állású munkavállalók javadalmazása módjának, mértékének főbb elveiről, rendszeréről. Ezzel összefüggésben a törvényjavaslat azt is rögzíti, hogy az érintett személyi kör munkabérén a Munka Törvénykönyvében foglaltakat kell érteni. Az így elkészült szabályzatot nyilvánosságra kell hozni, tehát a cégiratok közé letétbe kell helyezni. Az egyes javadalmazások meghatározására kizárólag a szabályzat keretei között kerülhet sor.

A szabályzat kialakításának szempontjait a Kormány határozza meg, az egységes gyakorlat kialakítása érdekében.

A törvényjavaslatban az átmeneti rendelkezések között szerepel, hogy a szabályzat a törvény hatálybalépése előtt megkötött szerződéseket nem érinti.

e) A Gt. 22. §-ának (5) bekezdése alapján az egyszemélyes gazdasági társaságok esetében az egyedüli tag (részvényes) a vezető tisztségviselő hatáskörét elvonhatja, és részére írásban utasítást adhat. Ez egyben azt is jelenti, hogy "Ezekben az esetekben a tag (részvényes) döntése mentesíti a vezető tisztségviselőt a 29. §-ban meghatározott felelősség alól". A Gt. az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságokra (173. §) és az egyszemélyes részvénytársaságra (271. §) vonatkozó rendelkezések között szól arról, hogy az egyszemélyes társaság tagjának, illetve részvényesének korlátlan felelősségét a bíróság megállapíthatja, ha a társaságra nézve hátrányos üzletpolitikát érvényesít.

f) A Gt. 19. §-ának (4) bekezdése szerint "Egyszemélyes gazdasági társaság esetében taggyűlés (közgyűlés) nem működik. A gazdasági társaság legfőbb szerve hatáskörébe tartozó kérdésekben az egyedüli tag, illetve részvényes dönt". A Gt. hatályos rendelkezése életszerű mindazokban az esetekben, amikor a társaság magánszemély tulajdonában áll. Az állam (önkormányzat) százszázalékos ellenőrzése alatt lévő társaságok esetében azonban az átlátható döntéshozatali rend, az abban résztvevő személyek fokozott (a közérdeknek megfelelő) felelősségének érvényesítése érdekében indokolt analóg módon alkalmazni a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvényben foglalt jogi megoldást. E törvény 7. §-ának (4) - (5) bekezdése szerint az egyedüli tag a döntéshozatalt megelőzően köteles összehívni a közhasznú társaság vezető testületeit vagy azok írásos véleményét beszerezni.

Az egyszemélyes állami (önkormányzati) cégek esetében ez azt jelenti, hogy a költségvetési szerv nevében eljáró, a tulajdonosi jogokat gyakorló személy is csak a vezető tisztségviselők és a felügyelő bizottság álláspontjának megismerését követően határozhat. Írásba foglalt döntését, illetve az erre vonatkozó jegyzőkönyvet a közgyűlési határozatok benyújtására vonatkozó szabályokkal megegyezően a cégbírósághoz kell beterjesztenie, csatolva ehhez az említett személyek írásbeli véleményét is. (Ha az írásba foglalt döntés pl. üzleti titkot tartalmaz a határozat, illetve a jegyzőkönyv kivonatát kell csatolni).

A fentiekkel összhangban rendelkezni kell arról is, hogy a véleményezési rend bemutatása a létesítő okirat elengedhetetlen része. Ennek keretében kell szabályozni, hogy milyen rendelkezések érvényesülnek pl. abban az esetben, ha egyes tisztségviselők a döntésre rendelkezésre álló idő alatt nem érhetők el.

Az idézett rendelkezések a magántulajdonban álló vállalkozások esetében megfelelő módon biztosítják a hitelezővédelmi szempontok érvényesülését. Az állami (önkormányzati) tulajdonú egyszemélyes társaságok esetében azonban a közérdek védelme (figyelemmel az ún. valódi tulajdonos hiányára) szükségessé teszi, hogy a társaság menedzsmentje fokozott mértékben felelős módon járjon el, és a Gt.-ben meghatározott általános felelősségi szabályok alól ne mentesülhessen. Ez utóbbi követelmény ugyanakkor mellőzhetetlenné teszi annak egyértelművé tételét, hogy az Áht. szerint alapított egyszemélyes társaságokban a tulajdonosi jogok gyakorlója az ügyvezető, vagy az ügyvezető testület hatáskörét nem vonhatja el. Az ügyvezetés felelősségére minden esetben a Gt. 29. §-a irányadó.

A törvényjavaslat kimondja, hogy legalább többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek vezető tisztségviselői, felügyelő bizottsági tagjai a megválasztásukat követően, továbbá azt követően kétévente vagyonnyilatkozatot tesznek, a köztisztviselőkre vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával, figyelemmel arra, hogy általában jelentős (állami) pénzeszközök felett rendelkeznek. Ez a kötelezettség csak a 200 millió forintnál nagyobb jegyzett tőkével rendelkező vállalkozások tisztségviselőit terheli.

Ugyanez a szabály irányadó - hasonló okokból - a privatizációs törvény hatály alá tartozó gazdálkodó szervezetek vezérkarára is. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség első alkalommal a törvény hatálybalépését követő 90 napon belül aktuális.

A közpénzek felhasználásának egyik területét jelentik a közalapítványok és azok a közhasznú társaságok, amelyeket az államháztartás alrendszereihez kapcsolódó vagyonból hoztak létre. Ezek alapítását és működését szigorítja a törvényjavaslat annak kimondásával, hogy ezen szervezetek csak a külön törvényben meghatározott közhasznú szervezetként hozhatók létre. (A külön törvényen a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (Kszt.) rendelkezéseit értjük.) A Kszt. ismeri a kiemelkedően közhasznú szervezetek és a közhasznú szervezetek kategóriáját. A törvényjavaslat itt gyűjtőfogalmat használ, mindkettőt értve a közhasznú szervezetek kifejezésen.

A szigorítást - értelemszerűen - csak a törvény hatálybalépése után létrehozott közalapítványok, illetve közhasznú társaságok esetében kell alkalmazni (L. a törvényjavaslat 37. §-át)

A törvényjavaslat 13. § (2) bekezdése a közpénzeket felhasználó szervezetekre a Kszt.-től eltérő szabályt hoz. A Kszt. 15. § (1) bekezdése szerint a közhasznú szervezet bármely cél szerinti juttatását - a létesítő okiratban meghatározott szabályok szerint - pályázathoz kötheti. A törvényjavaslat szigorítja ezt a szabályt a közalapítványok és az államháztartás alrendszereihez kapcsolódó vagyonból alapított közhasznú társaságok esetében azzal, hogy egymillió forint feletti juttatás esetén kötelező pályázat kiírása. Ez alól a főszabály alól törvény tehet kivételt, a közalapítvány közfeladatára tekintettel más eljárási rend alkalmazásával.

A (3) bekezdés a Kormány közalapítványra vonatkozó alapítói joga átruházásáról rendelkezik. A jelenlegi szabályozás nem tiltja, hogy ezen alapítói jogok gyakorlása más, költségvetésen kívüli szervhez kerülhessen. A közpénzek megfelelő felhasználását azonban jobban biztosítja, hogy a Kormány által alapított közalapítványok esetén az alapítói jogok gyakorlása csak minisztérium, illetve országos hatáskörű szervre ruházható át.

A törvényjavaslat a Kszt-ből kihagyja a vezető tisztségviselők vagyonnyilatkozatának ellenőrzésére vonatkozó szövegrészt, tekintettel arra, hogy a törvényjavaslat 3. §-a és 34. §-a értelmében a vagyon-nyilatkozat tételi kötelezettség az Áht. 11/A. §-a alapján az Országgyűlés, illetve a Kormány által alapított közalapítványok azon tisztségviselői tekintetében marad fenn, akik támogatási pénzeszköz juttatásáról kötelesek dönteni, esetükben viszont az ellenőrzési feladatokat a BM Közigazgatásszervezési és Közszolgálati Hivatal fogja ellátni.

A törvényjavaslat 15. §-a a Polgári Törvénykönyvnek a közhasznú társaságra és a közalapítványra vonatkozó szabályait egészíti ki.

Az átláthatóság érdekében a törvényjavaslat kiegészíti a Ptk. 59. §-ának (1) bekezdését azzal a rendelkezéssel, hogy a társadalmi közös szükséglet kielégítésére felelős szervvel kötött szerződést a megkötésétől számított harminc napon belül oly módon kell nyilvánosságra hozni, hogy azt a cégbíróságon letétbe kell helyezni.

A közalapítvány a Ptk. meghatározása szerint olyan alapítvány, amelyet közfeladat ellátásának folyamatos biztosítása céljából hoznak létre. A jelenlegi szabályozás szerint ezt a közfeladatot jogszabály állapítja meg. A tervezet a jogszabály fogalmát pontosítja: a jövőben közfeladatot csak törvény, illetve önkormányzati rendelet állapíthat meg. Így elkerülhetővé válik, hogy pl. a közalapítvány alapítására vonatkozó döntést követően, mintegy utólag fogadja el a Kormány a közfeladatot megállapító rendeletet

A törvényjavaslat 15. §-ának (3) bekezdése a költségvetési szervezetekhez hasonlóan szigorítja a közalapítvány lehetőségeit gazdálkodó szervezet alapítására, illetve abban való részesedés szerzésére. A szabályozás ebben az esetben is előírja a többségi befolyás fennállásának követelményét és megtiltja a továbbtársulást.

A törvényjavaslat 15. § (4) bekezdése utal arra, hogy a közalapítvány alapítására és az alapítói jogok gyakorlásának átadására vonatkozóan külön törvény további feltételeket is megállapíthat. A Polgári Törvénykönyv szabályain kívül ilyen törvények az Áht. és az Ötv.

A törvényjavaslat 16. §-a a Ptk. 81. §-át módosítja. A változtatás indoka a következő:

A közérdekű adatok nyilvánosságának és a magántitok védelmének alkotmányos alapelvére figyelemmel szabályozni kell az üzleti titok általános fogalmát, meghatározva azokat az alapelveket, amelyek alapján összhangba kerül a magánszférát érintő üzleti titokra való hivatkozás lehetősége és ezáltal az információ visszatartása, valamint a társadalom azon érdeke, hogy az információszabadság, mint alkotmányos alapjog gyakorlása révén minél több adathoz hozzájusson. Ez a nyilvánosság természetszerűleg vonatkozik a közérdekű adatokra, amelyek a közszféra tevékenységére vonatkoznak, valamint azokra a magánadatokra, amelyek nyilvánosságát közérdekből kell biztosítani.

Tekintettel arra, hogy a magánszféra működését a polgári jogviszonyok határozzák meg, e kérdést - az adatvédelmi alapelvekre figyelemmel - a Polgári Törvénykönyvben kell elsődlegesen rendezni. A közszféra és a magánszféra elhatárolódását továbbra is fenn kell tartani, amit a vonatkozó fogalom-meghatározásoknak is tükrözniük kell. Ezért az adatvédelmi törvényben meghatározott "közérdekű adat" fogalma mellett a Ptk. bevezeti a "közérdekből nyilvános adat" fogalmát, amely jelzi, hogy olyan, egyébként magánadatokról van szó, amelyek nyilvánosságát a közérdek indokolja meg (16. § (4) bekezdés). A közérdekű adat ugyanis az állami vagy a helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv, illetve személy kezelésében van, illetve a tevékenységére vonatkozik. Ezzel szemben a közérdekből nyilvános adat minden olyan magánadat (akár természetes személyre, akár jogi személyre vagy más szervezetre vonatkozik), amely a magánszerv vagy személy kezelésében van, illetve rá vonatkozik és amely megismerhetőségét vagy nyilvánosságra hozatalát, a titokban tartáshoz fűződő magánérdek korlátozásával az információhoz jutás közérdeke alapozza meg.

A tervezett módosítás általános alapelvként mondja ki, hogy a költségvetési pénzek felhasználására, valamint a közvagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó adatok nyilvánosságra-hozatalát az üzleti titok védelme nem korlátozhatja. Egyúttal meghatározza azt is, hogy melyek azok az adatok (pl. technológiai eljárások, műszaki megoldások, know-how stb.), amelyek az üzleti tevékenység végzése szempontjából továbbra is védelemben kell, hogy részesüljenek. Így ezekre az adatokra a nyilvánosságra hozatali kötelezettség nem terjedhet ki.

Ezzel a jogi megoldással a polgári jogviszonyokban lehetőséget teremt a jogalkotó arra, hogy megfelelően érvényesüljön az üzleti titok, mint magánérdek védelme és a közérdekű adatok nyilvánossága közötti arányosság, amelynek további kimunkálása a bírói gyakorlatra vár.

Ezzel összhangban módosítani szükséges a Polgári perrendtartás (Pp.) és a Büntető Törvénykönyv (Btk.) üzleti titkot érintő hatályos szabályait is. A Pp. módosításáról a törvényjavaslat 22. §-a rendelkezik, a Btk. módosítására a külön törvényjavaslat szövegében kerül sor.

A gazdasági társaságról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) rendelkezéseit két pontban módosítja a tervezet, összefüggésben az üzleti titok fogalmi körének újraszabályozásával. Ezek a változások ugyancsak apróbb pontosításnak tekinthetőek. Így a Gt. 27. § (1) bekezdése a vezető tisztségviselők, míg a 42. § (3) bekezdése a könyvvizsgálókra nézve jelenleg azt írja elő, hogy ezek a személyek a társasággal kapcsolatos összes értesüléseiket üzleti titokként kötelesek megőrizni. Az új rendelkezések ezzel szemben csak a ténylegesen üzleti titoknak minősülő tényeket kell ilyen titokként megőrizniük, összhangban a Ptk. új rendelkezéseivel. Mindez természetesen nem zárja ki, hogy pl. a könyvvizsgálók kamarai testülete a titoktartási kötelezettséget ennél szigorúbban állapítsa meg.

A közérdekből nyilvános adatokkal összefüggésben szükséges a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) megfelelő módosítása is. A Ctv. már jelenleg is biztosítja a cégjegyzék és a cégiratok teljes körű nyilvánosságát, a forgalom biztonsága és a hitelezői érdekek védelme céljából. A többségi állami (önkormányzati) tulajdonban álló társaság és tagja közötti szerződés cégbírósági, a cégiratok közé történő letétbe helyezését azonban nem ezek az érdekek, hanem elsősorban a közérdek teszi szükségessé. Ezért a cégnyilvánosságot megalapozó indokok körét bővíteni szükséges azzal, hogy egyes cégiratok nyilvánosságát nem a fent említett két ok, hanem a közérdek is elengedhetetlenné teheti [18. § - Ctv. 3. § (1) bek.].

A közérdekű adatok nyilvánosságának minél teljesebb érvényesülése érdekében, különös tekintettel a költségvetési pénzek felhasználására és a közvagyonnal való gazdálkodásra, az üzleti titok szükséges védelmének egyidejű biztosításával a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (Atv.) vonatkozó rendelkezéseinek megfelelő módosítása szükséges.

A szabályozás során egyértelműen ki kell mondani, hogy az állami és a helyi önkormányzati feladatot, illetve jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv (közszféra) milyen körben köteles a nyilvánosságot tájékoztatni, illetve biztosítani a kezelésében lévő adatok megismerését (közérdekű adatok nyilvánossága). Ez egyébként következik az adatvédelmi törvényben meghatározott alapelvekből is, de a gyakorlati alkalmazásban előforduló problémák szükségessé teszik, hogy ez még hangsúlyozottabban és részletszabályokkal jelenjen meg a törvény szövegében is.

Ugyancsak egyértelműen meg kell határozni, hogy a magánszféra vonatkozásában milyen körben kell biztosítani a nyilvánosságot, mikor nem lehet üzleti titokra hivatkozással az információt visszatartani, ha az a magánszervezetek és személyek olyan tevékenységére vonatkozik, amely a közpénzek felhasználását, a közvagyonnal való gazdálkodást érinti.

A közérdekű adat nyilvánosságának és a magántitok védelmének, mint alkotmányos alapjognak az érvényesülése megfelelő biztosításához emellett át kell tekinteni azokat a korábbi törvényhelyeket is, amelyek az üzleti titok kérdéskörét érintik, és egységes elvek alapján módosítani kell az üzleti titokra vonatkozó, már meglévő és igencsak tarka képet mutató szabályokat. A törvényjavaslat 20. §-a a koncesszióról szóló törvény 19. §-át egészíti ki, a törvényjavaslat 21. §-a a Munka Törvénykönyve 103. § (3) bekezdését módosítja, a törvényjavaslat 22. §-a a Pp. 169. § (2) bekezdését módosítja a törvényjavaslat 23. §-a pedig az önkéntes biztosító pénztárakról szóló törvény 40/A. §-át egészíti ki. Az egységes jogértelmezést segíti, hogy az említett törvények mindegyike visszautal a Ptk.-ban meghatározott üzleti titok fogalomra.

Ahhoz, hogy az Áht. hatálya alatt nem álló, hanem az állam vállalkozói vagyonába tartozó gazdálkodó szervezetekre is irányadóak legyenek az Áth-nak az állami többségi tulajdonú társaságok működtetésére vonatkozó rendelkezései, a privatizációs törvényben (1995. évi XXXIX. törvényben (Priv. tv) utaló szabályt kell elhelyezni [24. § (1) bek.]. A kiegészítés utal arra, hogy ezeknél a társaságoknál is értelemszerűen alkalmazni kell az Áht. 95/A-95/B. §-ában írtakat.

Az üzleti titokkal kapcsolatos kiegészítés indokai a törvényjavaslat 19-23. §-ban foglaltakkal összhangban változnak.

A törvényjavaslat 25. §-a a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényt (Ötv.) módosítja, egyrészt a közérdekű adatok, illetve a közérdekből nyilvános adatok megismerhetőségének biztosítása, másrészt az önkormányzatok vállalkozásai és gazdálkodó szervezetei, illetve közalapítványai tekintetében.

Az (1) bekezdésben az Ötv. 17. § (3) bekezdése kiegészül azzal, hogy a képviselőtestület zárt ülésének tartása esetén is biztosítani kell a külön törvény szerinti közérdekű adat, illetve közérdekből nyilvános adatok megismerhetőségét.

A 25. § (2)-(4) bekezdése az önkormányzati törvénybe hasonló változtatásokat illeszt be, mint amit az állami költségvetési szervekre, illetve az állami többségű gazdálkodó szervezetekre az Áht. módosításánál. A módosítás célja a helyi önkormányzatok esetében is a közpénzekkel, közvagyonnal való gazdálkodás átláthatóbbá tétele. A javasolt változtatások a következők:

A törvényjavaslat 13. §-a az Áht. módosításával korlátozza a Kormány által alapított közalapítványok alapítói jogának átadását. A törvényjavaslat 25. §-a a helyi önkormányzatoknál szorítja feltételek közé az általuk alapított közalapítvány alapítói jogának átadását. Kiegészíti az Ötv. 88. § (1) bekezdésének a) pontját annak előírásával, hogy a helyi önkormányzat az általa alapított közalapítvány alapítói jogainak gyakorlását csak a képviselőtestület bizottságaira, a részönkormányzat testületére, a helyi kisebbségi önkormányzat testületére, illetve társulására ruházhatja át. (A polgármester esetében érvényesül az Ötv. 33/A. § (1) bekezdés n) pontjában foglalt összeférhetetlenségi szabály, ezért rá nem lehet ezen jogot átruházni. ) A módosított szabályozás nem érinti a hatálybalépés előtt megtörtént átruházási döntéseket [37. § (6) bek.].

A törvényjavaslat 10-11. §-a szerinti Áht. módosítás az Áht. hatálya alá tartozó - tehát az állami, illetve az önkormányzati költségvetési szervek legalább többségi befolyása alatt álló - gazdálkodó szervezetekre tartalmaz szabályozást. Az Ötv. azonban a helyi önkormányzatnak is lehetővé teszi, hogy vállalkozásokat hozzon létre, azokban részesedést szerezzen. Az önkormányzat és az állam - mint a tulajdonosi jogok gyakorlója - lényegében azonos helyzetben van, így az Áht. 95/A. §-ában megjelölt működési szabályok alkalmazhatósága akkor is fontos és hasznos lehet, ha az önkormányzat nem állami, hanem a saját forrásaiból vállalkozik. A törvényjavaslat 25. §-a tehát e vonatkozásban módosítja az Ötv.-t előírva, hogy a helyi önkormányzat által működtetett vállalkozások esetében is alkalmazni kell az Áht. 95/A. §-ában foglalt szabályokat.

Emellett a törvényjavaslatban foglalt szabályozás szerint az Ötv. is kimondja, hogy nemcsak az önkormányzati költségvetési szervek, hanem az önkormányzat által alapított vagy működtetett gazdálkodó szervezetekben is főszabályként legalább többségi önkormányzati befolyásnak kell fennállnia a törvény hatálybalépését követően. Kivétel ez alól, ha több helyi önkormányzat közös vállalkozásban vesz részt. Ebben az esetben együttesen kell legalább többségi befolyással rendelkezniük. Kisebbségi részesedés szerezhető akkor is, ha a helyi önkormányzat többségi befolyással rendelkező állami szervvel társul. Főszabályként a képviselőtestület engedélye kell az olyan tőkeszerkezet változtatáshoz, mely a többségi irányítást biztosító befolyást megszüntető hatással jár.

Az önkormányzat többségi részesedésével működő vállalkozására az Áht. 95/A. §-ában foglalt szabályokat alkalmazni kell.

A helyi önkormányzat által létrehozott gazdálkodó szervezetek esetében a tervezet nem tartalmaz továbbtársulási tilalmat, erre tekintettel indokolt, hogy a befolyásszerzés fennállásának, illetve mértékének megállapítása során a közvetett befolyást is figyelembe vegyék. Ennek során a Ptk. 685/B. §-a (1) bekezdésének a) pontját és (2)-(4) bekezdését kell alkalmazni.

A törvényjavaslat 25. § (5) bekezdése az Ötv. 103. § (2) bekezdésében a belső törvényi hivatkozás korrekcióját tartalmazza.

A törvényjavaslat 30. §-a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (Kbt.) alanyi hatályát egészíti ki. A Kbt. jogharmonizációs célú átfogó módosítása folyamatban van. A közpénzek rendeltetésszerű felhasználásának garanciarendszerét szabályozó jelen törvénybe - a gyakorlati tapasztalatok alapján - indokolt már most beiktatni a közbeszerzési törvény alanyi hatályát kibővítő olyan szabályt, mely szerint a törvény hatálya alá kerülnek - bizonyos feltételek között - azon gazdálkodó szervezetek is, melyeknek alapítója (állam, önkormányzat, költségvetési szerv, köztestület, közalapítvány, ÁPV. Rt.) jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat ellátását adja át, s egyben működésüket rendszeres költségvetési juttatással támogatja, vagy a gazdálkodó szervezet felett a Kbt. 1. § a), b) és g) pontjában felsorolt valamelyik szervezet legalább a Tpt. (azaz a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény) szerinti irányítási jogokat gyakorol (30. §).

A közérdekű adatok nyilvánosságának biztosítását terjeszti ki a javaslat a közpénzek felhasználásával és a köztulajdon kezelésével összefüggésben a közbeszerzések területére, meghatározva azokat az adatokat, amelyek nyilvánosságra hozatalát üzleti titokra hivatkozással nem lehet megtiltani. A szabályozás megteremti az összhangot a Kbt. és az adatvédelmi törvény, illetve a Ptk. üzleti titokkal kapcsolatos új rendelkezései között.

A törvényjavaslat 32. §-a kiegészíti az illetéktörvényben a polgári ügyekre vonatkozó tárgyi illetékmentes eljárások körét a személyes adatok védelmével, illetve a közérdekű adatok nyilvánosságával összefüggésben indított perekre. A módosítása az alkotmányos jogok érvényesítésének elősegítését szolgálja.

A törvényjavaslat a változásokra való felkészülési idő biztosítása érdekében a kihirdetését követő 45. napon lép hatályba. A 34. § hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz, amelyek a törvényjavaslatban megfogalmazott új szabályokra tekintettel, azzal már összhangban nem álló rendelkezéseket helyezik hatályon kívül.

A törvényjavaslat 35-38. §-ai átmeneti rendelkezéseket tartalmaznak. Ezek egy része a már működő szervezetek tekintetében rendelkezik arról, hogy az új szabályok irányadók-e ezekre is, illetve abban az esetben ha igen, szabályozzák azt a kérdést, hogy ezek a szervezetek mennyi idő alatt és milyen feltételekkel kötelesek igazodni az új szabályokhoz. Az átmeneti rendelkezésekre a törvényjavaslat egyes §-ainak indokolásában is utalás történt.

A leglényegesebb átmeneti rendelkezések a következők:

A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó tisztséget, megbízatást ellátó személyeknek a törvény hatályba lépését követő 90 napon belül kell első alkalommal vagyonnyilatkozatot tenni. Meg kell semmisíteni az Áht. korábbi 11/A. §-a és a Kszt. - most hatályon kívül helyezett - 9/A. §-a szerint tett korábbi vagyonnyilatkozatokat. Az Országgyűlés és a Kormány által a korábbi szabályok szerint alapított olyan alapítványok tisztségviselői, akik támogatási pénzeszközök juttatásáról jogosultak dönteni, az Áht. 11/A. § alkalmazásával kötelesek vagyon nyilatkozatot tenni, ugyanúgy, mint a közalapítványok ugyanilyen jogkörrel megbízott tisztségviselői.

Az Áht.-nak a költségvetési támogatások, illetve a nagyértékű szerződések adatainak közzétételére vonatkozó rendelkezéseit a 2004-től odaítélt támogatások, illetve ezt követően kötött szerződések tekintetében kell alkalmazni (37. § (1) bek). Ez lehetővé teszi, hogy a 2003. évi költségvetésben a közzétételhez kapcsolódó többletköltségek tervezhetőek legyenek.

A költségvetési szervek közhiteles nyilvántartását 2004. január 1-ig kell a törvényi követelményeknek megfelelően kialakítani. (37. § (2) bek.)

Az Áht-ban és az Ötv-ben az állami, önkormányzati gazdálkodó szervezetekben történő befolyásszerzési követelmények, továbbá az ún. továbbtársulási tilalom a hatályba lépés előtti alapításokra, illetve részesedés szerzésekre nem vonatkoznak (37. § (3)-(4) bek.). Ugyanilyen rendelkezést tartalmaz a törvényjavaslat 38. §-ának (3) bekezdése a közalapítványok korábbi részesedésszerzését illetően.

A törvényjavaslat 10. §-a az Áht. 95. §-ában előírja, hogy költségvetési szerv főszabályként csak olyan gazdálkodó szervezetben vehet részt, vagy olyan szervezetet alapíthat, amelyben legalább többségi befolyása van, vagyis a szavazatok több mint ötven százalékával rendelkezik. A törvényjavaslat 37. §-ának (3) bekezdése szerint azonban e követelmény nem irányadó akkor, ha a költségvetési szerv részesedésszerzése a törvény hatálybalépése előtt történt. Ebből következően még hosszabb ideig lesznek olyan gazdálkodó szervezetek, amelyekben a költségvetési szerveknek kisebbségi részesedése áll fenn. Erre a helyzetre vonatkozóan rendelkezik a 37. § (5) bekezdésében foglalt átmeneti szabály, amely előírja, hogy ha a gazdálkodó szervezetben több költségvetési szervnek is van kisebbségi részesedése, ezeket egybe kell számítani, és ha így a többségi befolyás megállapítható, a gazdálkodó szervezet vonatkozásában az Áht. 95/A. §-ában előírt működési szabályokat alkalmazni kell.

A helyi önkormányzatok által alapított közalapítványok alapítói jogának átruházására vonatkozó szabályt a törvény hatályba lépését követő átruházások esetében kell alkalmazni, a már teljesedésbe ment átruházásokat az új szabály nem érinti. (37. § (6) bek.)

A közalapítványokra és az államháztartás alrendszereihez kapcsolódó vagyonból létrehozott közhasznú társaságokra megalkotott új szabályokat: a közhasznú szervezetként való létrehozás kötelezettségét (Áht. 104/A. § (1) bek.), és az alapítói jogok átruházásának szigorítását (Áht. 104/A. § (3) bek.) csak a törvény hatálybalépését követően kell alkalmazni, a már működő ilyen szervezeteket e szabályozás nem érinti [37. §(7) és (8) bekezdés].

(Az Ötv. 9. §-ának (3) bekezdése szerint a képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira, a részönkormányzat testületére, a helyi kisebbségi önkormányzat testületére, valamint - törvényben meghatározottak szerint - társulására ruházhatja.) A módosított szabályozás nem érinti a hatálybalépés előtt megtörtént átruházási döntéseket [37. § (6) bek.].

A törvényjavaslat megfelelő felkészülési időt biztosít ahhoz, hogy a cégjegyzékbe a törvény hatálybalépésekor már bejegyzett vagy bejegyzés alatt álló gazdálkodó szervezetek a létesítő okiratukat az Áht. új 95/A. §-ához igazíthassák. E szervezeteknek legfeljebb 180 nap áll rendelkezésre erre. Természetesen nincs akadálya annak, hogy az érintett cég - ha valamely cégjegyzékben vezetett adat változása miatt amúgy is a cégbírósághoz fordul, ennek keretében a létesítő okirat módosítását is elvégezze.

A törvény hatálybalépésekor már nyilvántartásba vett, vagy bejegyzés alatt álló közalapítványok, illetve közhasznú társaságok az alapító (létesítő) okiratukat ugyancsak a hatálybalépést követő 180 napon belül igazítják a törvényjavaslatban foglalt új rendelkezésekhez (38. § (1) bek.).

A 37. § (11) bekezdése az Áht. 95/A. §-ában foglalt rendelkezések közül külön is kiemeli azt a kötelezettséget, hogy a gazdálkodó szervezet a vezető tisztségviselői, a felügyelő bizottsági tagjai és más vezető állású munkavállalói javadalmazásáról szabályzatot köteles készíteni. Erre a törvény hatálybalépésekor már működő szervezetek a hatálybalépést követő 180 napon belül kötelesek oly módon, hogy a szabályzatot ezen időpontig be is kell nyújtaniuk a cégbírósághoz. Természetesen ebben az esetben is elmondható, hogy a kötelezettség a határidő lejártát megelőzően is teljesíthető. Miután a Kormány ebben a körben határozatával meg kívánja szabni a szabályozás főbb alapelveit, ezen kormányhatározat megszületését mindenképp célszerű megvárni.

A Ptk. korábban csak olyan rendelkezést tartalmazott, amely a közhasznú társaság esetében a társadalmi közös szükséglet kielégítésére kötött szerződése nyilvánosságra hozatalát írta elő. A törvényjavaslat 15. §-ának (1) bekezdése a Ptk. 59. § (1) bekezdését módosítva úgy rendelkezik, hogy a nyilvánosságra hozatal cégbírósági letétbe helyezéssel történik. A törvényjavaslat 38. § (2) bekezdése ezért előírja, hogy a már működő szervezetek a letétbehelyezési kötelezettségnek legkésőbb 2003. december 31. napjáig kötelesek eleget tenni. Ebben az esetben is elmondható, hogy a legcélszerűbb az lenne, ha az ilyen cégek a törvény hatálybalépését követő első változásbejelentéskor tennének eleget ennek a kötelezettségnek is.

A 39. § a Kormány számára, a törvényjavaslat rendelkezéseinek végrehajtása érdekében adott felhatalmazásokat foglalja össze.