A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
KORMÁNYA

T/1857.

számú

törvényjavaslat

az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény módosításáról

Előadó: Dr. Bárándy Péter
igazságügy-miniszter

Budapest, 2002. december

2003. évi ......törvény
az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény módosításáról

1. §

Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (a továbbiakban: Ügytv.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. § Az ügyvéd a Magyar Köztársaság valamennyi bírósága és hatósága (a továbbiakban együtt: hatóság) előtt eljárhat, és minden ügyben elláthatja a megbízó jogi képviseletét. Az ügyvéd a Magyar Köztársaság területén kívül az érintett állam szabályai szerint folytathat ügyvédi tevékenységet, azonban tevékenységére e törvény rendelkezéseit is - a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatában meghatározottak szerint - megfelelően alkalmazni kell."

2. §

Az Ügytv. 12. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az ügyvédi kamara az ügyvédek szakmai irányításával, érdekképviseletével kapcsolatos közfeladatokat látja el. Ennek során)

"d) vezeti az alkalmazott ügyvédek, alkalmazott európai közösségi jogászok [89/M. § (1) bekezdés], az ügyvédjelöltek, az európai közösségi jogászok [89/A. § (1) bekezdés], a külföldi jogi tanácsadók és az ügyvédi irodák, az irodák [89/N. § (2) bekezdés] névjegyzékét,"

3. §

Az Ügytv. 13. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kamarába - kérelmére - ügyvédként fel kell venni azt, aki megfelel a következő feltételeknek:)

"a) az Európai Unió valamely tagállamának állampolgára,"

4. §

Az Ügytv. 23. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az ügyvéd a megbízás ellátásához alkalmazott ügyvédje, ügyvédjelöltje, a nála működő külföldi jogi tanácsadó, továbbá más ügyvéd, illetve európai közösségi jogász, alkalmazott európai közösségi jogász közreműködését is igénybe veheti, kivéve, ha ezt a megbízó a megbízás létrejöttekor írásban kizárta."

5. §

Az Ügytv. 27. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Ha az ügyvéd által ellenjegyzett okiratban foglalt jognyilatkozat joghatásának kiváltásához bíróság, vagy más hatóság olyan eljárása szükséges, amelyben a jogi képviselet kötelező, a jogi képviselet ellátására az okiratot ellenjegyző ügyvéd a jogosult."

6. §

Az Ügytv. a következő IX. Fejezettel egészül ki, egyúttal az eredeti IX-XVI. Fejezet számozása X-XVII. Fejezetre változik:

"IX. Fejezet

AZ EURÓPAI UNIÓ VALAMELY TAGÁLLAMÁBAN ÜGYVÉDI TEVÉKENYSÉG FOLYTATÁSÁRA JOGOSULTAK ÜGYVÉDI TEVÉKENYSÉGE A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG TERÜLETÉN

89/A. § (1) E törvény rendelkezéseit az e Fejezetben írt eltérő rendelkezésekkel kell alkalmazni annak a személynek a Magyar Köztársaság területén kifejtett tevékenységére, aki az Európai Unió valamely tagállamának állampolgára, és a külön jogszabályban meghatározott szakmai megnevezések valamelyike alatt ügyvédi tevékenység folytatására jogosult az Európai Unió valamely tagállamában (a továbbiakban: európai közösségi jogász).

(2) E Fejezet alkalmazásában az európai közösségi jogász saját tagállamának az Európai Unió azon tagállama tekintendő, amelyben az európai közösségi jogász megszerezte a külön jogszabályban felsorolt szakmai megnevezések egyikének használatára való jogosultságot.

Az európai közösségi jogász nyilvántartása

89/B. § (1) Aki európai közösségi jogászként a Magyar Köztársaság területén állandó jelleggel kíván ügyvédi tevékenységet folytatni, köteles kérelmezni, aki pedig eseti jelleggel szolgáltatást nyújtóként kíván ügyvédi tevékenységet folytatni, kérelmezheti az európai közösségi jogászok kamara által vezetett névjegyzékébe (e Fejezet alkalmazásában a továbbiakban: névjegyzék) történő felvételét.

(2) A névjegyzékbe fel kell venni azt a kérelmezőt, aki

a) saját tagállamának ügyvédi nyilvántartást vezető szervezete által kiállított, három hónapnál nem régebbi okirat hiteles magyar fordításának bemutatásával bizonyítja, hogy az adott tagállamban ügyvédi tevékenység folytatására jogosult, továbbá

b) igazolja az ügyvédi felelősségbiztosítása meglétét, és írásbeli nyilatkozatban előzetesen hozzájárul ahhoz, hogy a kamara megkeresésére a biztosító a felelősségbiztosítás fennállásának tényéről tájékoztatást adjon ki, valamint

c) írásbeli nyilatkozatban előzetes hozzájárulását adja a kamarának a 89/C. § (3) bekezdésében foglaltak szerinti eljárásához.

(3) Ha az európai közösségi jogász saját tagállamában ügyvédi társulás tagja, köteles erről - a vonatkozó adatok egyidejű közlésével - a kamarát tájékoztatni.

89/C. § (1) A névjegyzékbe vétel iránti kérelmet, ha

a) állandó jelleggel kíván az európai közösségi jogász ügyvédi tevékenységet folytatni, az ügyvédi tevékenység folytatása céljából létrehozott irodájának helye,

b) eseti szolgáltatást nyújtó európai közösségi jogászként kíván ügyvédi tevékenységet folytatni, az együttműködési szerződést megkötő ügyvéd irodájának vagy ügyvédi irodának helye, ilyen szerződés hiányában a szolgáltatás nyújtás helye,

c) alkalmazott európai közösségi jogászként kíván ügyvédi tevékenységet folytatni, a munkaviszony létesítésére irányuló szerződést megkötő ügyvéd irodájának vagy ügyvédi irodának helye

szerint illetékes kamaránál kell előterjeszteni.

(2) Ha az európai közösségi jogász igazolja, hogy a saját tagállamának előírásai szerint, a Magyar Köztársaság területén végzett ügyvédi tevékenységére is kiterjedő hatályú ügyvédi felelősségbiztosítással vagy biztosító-pénztári tagsággal rendelkezik, az erről szóló igazolás az ügyvédi felelősségbiztosítás meglétét tanúsítja. A kamara az igazolás ismeretében kiegészítő biztosítás megkötését írhatja elő, ha a biztosítási szerződés a szerződési feltételek és a biztosítási összeg tekintetében nem felel meg a magyar jogszabályok által előírt követelményeknek.

(3) A felelősségbiztosítóval szembeni igényérvényesítés érdekében az európai közösségi jogász megbízója kérelmére a kamara köteles

a) a megbízóval közölni az európai közösségi jogász felelősségbiztosítási szerződésében foglalt azon adatokat, melyek az igényérvényesítéshez szükségesek, és

b) tájékoztatni a megbízót arról, hogy igényének érvényesítését milyen módon és mely hatóságok előtt kezdeményezheti.

(4) A névjegyzékbe vételi eljárásban hozott, indokolással ellátott kamarai határozat ellen a 15. §-ban foglaltak szerinti jogorvoslatnak van helye.

89/D. § (1) Az európai közösségi jogász a névjegyzékbe vételi eljárás lefolytatásáért nyilvántartásba vételi díjat köteles fizetni, amelynek mértékét a Magyar Ügyvédi Kamara állapítja meg és teszi közzé.

(2) A kamara a névjegyzékbe vett európai közösségi jogász adatait haladéktalanul köteles megküldeni a Magyar Ügyvédi Kamarának.

89/E. § (1) A névjegyzék tartalmazza az európai közösségi jogász

a) családi és utónevét,

b) állampolgárságát,

c) születési helyét és idejét, anyja nevét,

d) más tagállambeli és - ha van - belföldi címét,

e) egyetemi diplomájának, továbbá - ha rendelkezik ilyennel - ügyvédi tevékenységre jogosító vizsgáját tanúsító oklevélének számát és keltét, tudományos fokozatát, szakjogászi végzettségét,

f) irodájának, alkalmazott esetében munkáltatójának, és - ha van - az együttműködő ügyvéd irodájának címét, telefon-és telefax számát, e-mail címét, ha együttműködési szerződés megkötésére nem került sor, az elérhetőségi adatait,

g) a névjegyzékbe vétel időpontját, a határozat számát,

h) a tevékenység megkezdésének, felfüggesztésének, szünetelésének és megszűnésének időpontját,

i) a tevékenység jellegét (állandó jellegű, eseti szolgáltatást nyújtó vagy alkalmazott),

j) azt a nyelvet, amelyen az ügyvédi tevékenység folytatását vállalja,

k) a saját tagállam nevét,

l) saját tagállama szerinti szakmai megnevezését (szükség szerint annak magyar nyelvű kiegészítő magyarázatával együtt), továbbá

m) saját tagállama szerinti ügyvédi társulásának szakmai megnevezését.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt adatok közül a c) pontban felsorolt adatok nem nyilvánosak.

(3) A Magyar Ügyvédi Kamara az (1) bekezdésben felsorolt adatokról központi nyilvántartást vezet.

(4) Az európai közösségi jogász névjegyzékbe vételéről a kamara értesíti a 89/B. § (2) bekezdés a) pontjában megjelölt szervezetet.

Az európai közösségi jogász felvétele a kamarába

89/F. § (1) A névjegyzékbe felvett európai közösségi jogászt kérelmére a kamarába ügyvédként fel kell venni, ha

a) megfelel a 13. § (3) bekezdésének c), valamint f-h) pontjában foglalt feltételeknek,

b) az általa ellátott ügyek számára és jellegére vonatkozó iratokkal, illetve a kamara külön felhívására személyes meghallgatáson hitelt érdemlően igazolja, hogy a Magyar Köztársaság területén megszakítás nélkül három éven át folytatott ügyvédi tevékenységet a magyar joggal kapcsolatban (ideértve az Európai Unió jogának magyarországi alkalmazásával kapcsolatos tevékenységet is), és

c) a személyes meghallgatáson bizonyítja, hogy rendelkezik az ügyvédi tevékenység gyakorlásához szükséges szintű magyar nyelvtudással.

(2) A névjegyzékbe felvett európai közösségi jogász kérelmére a kamarába ügyvédként felvehető abban az esetben is, ha megszakítás nélküli magyarországi ügyvédi tevékenysége a három éves időtartamot eléri, de a magyar joggal kapcsolatos ügyvédi tevékenysége (ideértve az Európai Unió jogának magyarországi alkalmazásával kapcsolatos tevékenységet is) három évnél rövidebb időtartamú, és egyébként megfelel az (1) bekezdésben írt feltételeknek.

(3) A névjegyzékbe vételt követően megkezdett ügyvédi tevékenység idejébe a szokásos évi szabadság, a fizetés nélküli és rendkívüli szabadság, a munkaviszony szünetelése, a szülési szabadság és betegség miatti távollét idejét összesen legfeljebb 3 hónap tartamáig lehet beszámítani.

(4) Az európai közösségi jogász a kamarába történő felvétellel a kamara teljes jogú tagjává válik. Az ügyvéd megjelölés mellett továbbra is jogosult a saját tagállama szerinti szakmai megnevezését szerepeltetni névhasználatában.

89/G. § (1) A kamara előtti személyes meghallgatásról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a kamara képviseletében eljáró személy (személyek), a jegyzőkönyvvezető és a felvételét kérő európai közösségi jogász ír alá.

(2) Az európai közösségi jogász kamarai felvételével és a felvétel felfüggesztésével kapcsolatos eljárásban hozott, indokolással ellátott kamarai határozat ellen a 15. §-ban foglaltak szerinti jogorvoslatnak van helye.

(3) A kamara az európai közösségi jogászt a 13. § (2) bekezdésében foglaltak szerint veszi nyilvántartásba, és adatait haladéktalanul megküldi a Magyar Ügyvédi Kamarának.

Az európai közösségi jogász névjegyzékből történő törlése, a kamarai tagság megszűnése

89/H. § (1) Az európai közösségi jogászt a kamara törli a névjegyzékből, ha

a) nem felel meg a 89/B. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek,

b) vele szemben a 89/L. § (4) bekezdése szerinti fegyelmi büntetést szabtak ki,

c) európai közösségi jogászként azt a látszatot kelti, hogy ügyvéd, vagy bármely olyan címet, nevet, kiegészítést illetve leírást használ, amely alapján azt a látszatot kelti, hogy az ügyvédi cím használatára jogosult,

d) az alkalmazott európai közösségi jogászok névjegyzékéből törölni kell,

d) a kamara tagjai sorába felvételt nyert,

e) azt az európai közösségi jogász kéri, vagy

f) meghalt.

(2) Az ügyvéd kamarai tagsága a 20. § (1) bekezdésében felsorolt eseteken kívül megszűnik akkor is, ha a saját tagállamában az ügyvédi tevékenység folytatására való jogosultsága megszűnt.

(3) A névjegyzékből történő törléssel, a kamarai tagság megszűnésével kapcsolatos eljárásban hozott, indokolással ellátott kamarai határozat ellen a 15. §-ban foglaltak szerinti jogorvoslatnak van helye.

Az európai közösségi jogász működése

89/I. § (1) Az európai közösségi jogász az 5. §-ban meghatározott bármelyik ügyvédi tevékenységet végezheti.

(2) Az európai közösségi jogász névhasználatában kizárólag a saját tagállama szerinti szakmai megnevezését szerepeltetheti, továbbá köteles feltüntetni a saját tagállama hivatalos nyelvén azon szakmai szervezetének megjelölését, amelynek tagja. A szakmai megnevezést magyar nyelvű kiegészítő magyarázattal is el kell látni, ha az az ügyvéd megnevezéssel összetéveszthető.

89/J. § (1) Ha az európai közösségi jogász az 5. §-ban meghatározott bármely ügyvédi tevékenységet eseti jelleggel szolgáltatást nyújtóként névjegyzékbe vétel nélkül végzi, a kamara, a bíróság (hatóság) vagy megbízója felhívására köteles a 89/B. § (2) bekezdés a) pontja szerinti okirattal igazolni, hogy a külön jogszabályban meghatározott szakmai megnevezések valamelyike alatt ügyvédi tevékenység folytatására jogosult. Ha e kötelezettségének nem tesz eleget, a Magyar Köztársaság területén ügyvédi tevékenységet nem folytathat.

(2) Ha az európai közösségi jogász eseti jelleggel szolgáltatást nyújtóként bíróság, vagy más hatóság előtt képviseletet lát el, köteles e tevékenységéről a szolgáltatás nyújtásának helye szerint illetékes területi kamarát értesíteni, a neve, saját tagállamának ügyvédi nyilvántartását vezető szervezetének megnevezése, nyilvántartási száma megjelölése, a saját tagállama szerinti szakmai megnevezése és elérhetőségi adatai egyidejű közlésével.

89/K. § (1) Azokban az ügyekben, amelyekben jogszabály kötelező jogi képviseletet ír elő, az európai közösségi jogász csak akkor láthatja el a képviseletet, ha e célból ügyvéddel vagy ügyvédi irodával együttműködési szerződést kötött.

(2) Az európai közösségi jogász mindazokban a kötelező jogi képviseletet igénylő ügyekben, amelyekben megbízója képviseletében első alkalommal jár el bíróság vagy más hatóság előtt, köteles az együttműködési szerződést, ha az nem magyar nyelvű, annak hiteles magyar fordítását bemutatni.

(3) Ha az együttműködési szerződés megszűnik, ennek tényét az európai közösségi jogász írásban haladéktalanul köteles bejelenteni annak a bíróságnak és hatóságnak, amelyek előtt az együttműködés létrejöttét korábban igazolta.

(4) A Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatban határozza meg az együttműködési szerződés főbb tartalmi elemeit.

89/L. § (1) A névjegyzékbe felvett európai közösségi jogász működése során köteles betartani e törvény rendelkezéseit és a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzataiban foglaltakat.

(2) Az eseti szolgáltatást nyújtó európai közösségi jogász működésére a jogi képviselet tekintetében e törvény rendelkezései irányadóak; egyéb tevékenységére a saját tagállamának az ügyvédi tevékenység folytatására ilyen esetben irányadó szabályai alkalmazandóak, továbbá e törvény rendelkezései és a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzataiban foglaltak is feltéve, hogy azok a Magyar Köztársaság területén nem állandó jelleggel folytatott tevékenység hiányában is alkalmazhatóak.

(3) Ha az európai közösségi jogász névjegyzékbe vétel nélkül nyújt eseti szolgáltatást, az e törvényben az eseti szolgáltatást nyújtó európai közösségi jogásszal szemben támasztott követelmények betartását a szolgáltatás nyújtásának helye szerint illetékes kamara ellenőrizheti.

(4) Az európai közösségi jogász fegyelmi felelősségére a VI. Fejezet rendelkezései irányadóak, azzal, hogy fegyelmi büntetésként a kamarából kizárás helyett a névjegyzékbe felvett európai közösségi jogásszal szemben a névjegyzékből történő törlés, az eseti szolgáltatást nyújtó európai közösségi jogásszal szemben pedig az ügyvédi tevékenységnek a Magyar Köztársaság területén való folytatásától eltiltás alkalmazható.

(5) Az egyénileg tevékenykedő európai közösségi jogászra az egyéni ügyvédekre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

89/M. § (1) Az európai közösségi jogász alkalmazott ügyvédi tevékenység végzésére jogosult. Az alkalmazott európai közösségi jogászok névjegyzékébe történő felvételnél a 13. § (3) bekezdésének d) és e) pontja nem alkalmazható.

(2) A kamara az alkalmazott európai közösségi jogász adatait haladéktalanul köteles megküldeni a Magyar Ügyvédi Kamarának.

A társas működés formái

89/N. § (1) Ügyvédi iroda alapítására, továbbá ügyvédi irodában tagsági viszony létesítésére a 89/B. § szerint kamarai nyilvántartásba vett európai közösségi jogász is jogosult.

(2) Ha az irodának kizárólag európai közösségi jogász tagja van, vagy az iroda nevében nem szerepel legalább egy ügyvéd tag családi neve, az iroda megnevezésében az ügyvédi iroda helyett az iroda kifejezést kell alkalmazni. Az ügyvédi iroda, illetve az iroda megnevezése tartalmazhatja annak az Európai Unió valamely tagállamában bejegyzett ügyvédi társulásnak az idegen nyelvű megnevezését, amelynek tagja az európai közösségi jogász.

(3) Az irodára az ügyvédi irodára vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

Együttműködés a kamarák között, valamint az európai közösségi jogász saját tagállamának ügyvédi nyilvántartást vezető hatóságával

89/O. § (1) A Magyar Ügyvédi Kamara és a kamara, továbbá a saját tagállam ügyvédi nyilvántartást vezető szervezete az európai közösségi jogász ügyvédi tevékenységével összefüggésben felmerülő valamennyi ügyben köteles együttműködni, és egymásnak az e törvény alapján vezetett nyilvántartásban szereplő adatok közlésével vagy más formában segítséget nyújtani.

(2) Az együttműködés keretében a kamara vagy a Magyar Ügyvédi Kamara köteles:

a) az európai közösségi jogász ellen indítandó fegyelmi eljárás előtt a saját tagállam ügyvédi nyilvántartást vezető szervezetét a fegyelmi eljárás indításáról értesíteni és az eljárásban együttműködni, a fegyelmi eljárásban hozott határozatot megküldeni és lehetőséget biztosítani arra, hogy a saját tagállam ügyvédi nyilvántartást vezető szervezetének képviselője a fellebbezéshez kapcsolódó észrevételeit a fellebbviteli fórumon ismertethesse,

b) a 89/H. § (1) bekezdése szerinti törlésről a saját tagállam ügyvédi nyilvántartást vezető szervezetét értesíteni, továbbá

c) azon ügyvédek esetében, akik az Európai Unió más tagállamaiban is folytatnak ügyvédi tevékenységet, az ügyvédek névjegyzékéből történő kizárásról az érintett tagállam ügyvédi nyilvántartást vezető szervezetét értesíteni.

(3) Az érintett szervezeteket az együttműködési kötelezettség körében tudomásra jutott minden tény és adat tekintetében titoktartási kötelezettség terheli.

(4) A Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatban határozza meg az együttműködési kötelezettség teljesítésével összefüggő további rendelkezéseket.

A európai közösségi jogász kamarai képviseleti joga

89/P. § (1) A kamara a névjegyzékbe felvett európai közösségi jogászok képviseletét a kamarai közéletben köteles biztosítani.

(2) A névjegyzékbe felvett európai közösségi jogászok a kamarában önálló bizottságot hozhatnak létre. A kamara a bizottság véleményét köteles beszerezni minden olyan döntés meghozatalához, szabályzat kidolgozásához, amely a bizottság által képviselt körre vonatkozó jogokat és kötelezettségeket állapít meg."

7. §

(1) Az Ügytv. 106. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A területi elnökség)

"d) első fokon határoz az alkalmazott ügyvédek, az alkalmazott európai közösségi jogászok, az ügyvédi irodák, az európai közösségi jogászok, az irodák, a külföldi jogi tanácsadók, az ügyvédjelöltek névjegyzékébe való felvételről és törlésről, az alkalmazott ügyvédek, alkalmazott európai közösségi jogászok és az ügyvédjelöltek névjegyzékébe való felvétel iránti eljárás felfüggesztéséről,"

(2) Az Ügytv. 106. §-a (2) bekezdésének h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A területi elnökség)

"h) ellenőrzi a kamarai felvétel, valamint az alkalmazott ügyvédek, az alkalmazott európai közösségi jogászok, ügyvédjelöltek, európai közösségi jogászok, az irodák, külföldi jogi tanácsadók és ügyvédi irodák névjegyzékébe való felvétel feltételeinek folyamatos fennállását,"

8. §

Az Ügytv. 113. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az elnökség)

"d) másodfokon határoz az alkalmazott ügyvédek, az alkalmazott európai közösségi jogászok, az ügyvédi irodák, az európai közösségi jogászok, az irodák, a külföldi jogi tanácsadók, az ügyvédjelöltek névjegyzékébe való felvételről és törlésről, az alkalmazott ügyvédek, az alkalmazott európai közösségi jogászok és az ügyvédjelöltek névjegyzékébe való felvétel iránti eljárás felfüggesztéséről,"

9. §

Az Ügytv. 119. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Kamarai tisztségviselővé és kamarai bizottság tagjává - ha e törvény másképpen nem rendelkezik - bármely kamarai tag megválasztható. A választás 4 évre szól."

10. §

Az Ügytv. a következő 133. és 134. §-sal egészül ki:

"133. § Felhatalmazást kap az igazságügy-miniszter arra, hogy az európai közösségi jogászok szakmai megnevezéseit, amelyek alatt az ügyvédi szakmai tevékenységet az Európai Közösségek Tanácsának 77/249/EGK irányelve és az Európai Parlament és a Tanács 98/5/EK irányelve szerint jogosultak folytatni, rendeletben szabályozza.

134. § E törvény - a végrehajtására kiadott rendelettel együtt - a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek, és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban, az ügyvédi hivatásnak a képesítés megszerzésétől eltérő tagállamokban történő folyamatos gyakorlásának elősegítéséről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 98/5/EK irányelvével, valamint a szolgáltatásnyújtás szabadságának az ügyvédek általi hatékony gyakorlásának elősegítéséről szóló, az Európai Közösségek Tanácsának 77/249/EGK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz."

11. §

(1) Ez a törvény a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Ügytv. 13. §-a (3) bekezdésének b) pontja, és az Ügytv. 92. §-ának (1) bekezdésében "az Európai Közösségek jogáról" szövegrész.

12. §

E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 26. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (2)-(8) bekezdés számozása (3)-(9) bekezdésre változik:

"(2) A kérelemre induló eljárásban a jogi képviselet kötelező. Jogi képviselőnek kell tekinteni az ügyvédet (ügyvédi irodát), jogtanácsost és a fél képviseletében eljáró közjegyzőt [1991. évi XLI. törvény 175. § (1) bek.]."

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz

A törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) célja az ügyvédi tevékenységre vonatkozó szabályozás összhangba hozása az európai közösségi joggal.

Az Európai Közösséget létrehozó Szerződés (a továbbiakban: EK-Szerződés) 43. cikke értelmében tilos minden olyan korlátozás, amely valamely tagállam állampolgárainak egy másik tagállam területén való letelepedésére vonatkozik. A letelepedés szabadsága magában foglalja a gazdasági tevékenység önálló vállalkozóként történő megkezdésére és folytatására vonatkozó jogosultságot.

Az EK-Szerződés 49. cikke értelmében tilos az Európai Közösségen belül a szolgáltatásnyújtás szabadságát korlátozni a tagállamok olyan állampolgárai tekintetében, akik a Közösség más tagállamában rendelkeznek lakóhellyel, illetve fejtik ki gazdasági tevékenységüket, mint amelyben a szolgáltatás igénybe vevője lakik. Az EK-Szerződés 50. cikke felsorolást ad arról, hogy mi minősül szolgáltatásnak, és e példálózó jellegű felsorolás a szabadfoglalkozású tevékenységeket is említi, amelyek közé tartozónak tekinthető az ügyvédi tevékenység is.

Az alapszerződési rendelkezéseket konkretizálja az ügyvédi tevékenység tekintetében a szolgáltatásnyújtás és a letelepedés szabadsága hatékony gyakorlásának elősegítése céljából alkotott két közösségi irányelv is:

- az Európai Közösségek Tanácsának 77/249/EGK irányelve a szolgáltatásnyújtás szabadságának az ügyvédek általi hatékony gyakorlásának elősegítéséről, valamint

- az Európai Parlament és a Tanács 98/5/EK irányelve az ügyvédi hivatásnak a képesítés megszerzésétől eltérő tagállamokban történő folyamatos gyakorlásának elősegítéséről.

Az Európai Unióhoz történő csatlakozásra irányuló tárgyalások során az ügyvédi tevékenység gyakorlásával összefüggő szabályok alkalmazása tekintetében a Magyar Köztársaság nem kért átmeneti mentességet; arra vállaltunk kötelezettséget, hogy a csatlakozástól alkalmazzuk a teljes közösségi joganyagot. Ennek érdekében a jogharmonizációs menetrendnek megfelelően el kell végezni az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvénynek (a továbbiakban: Ügytv.) a közösségi irányelvekkel összhangban álló módosítását.

Az irányelvek szabályainak átültetésén túl a Javaslat elvégzi azokat a módosításokat is, melyek ahhoz szükségesek, hogy az Ügytv. ne ütközzön az állampolgárságon alapuló megkülönböztetés tilalmába.

Az Európai Unió tagállamainak állampolgárai a csatlakozásunkat követően négy formában végezhetnek majd ügyvédi tevékenységet Magyarországon:

Az Európai Unió tagállamai állampolgárainak lehetőségük van arra is, hogy a mindenkire irányadó feltételek szerint kérjék a felvételüket az ügyvédi kamarába, teljesítve az Ügytv.-nek a kamarai tagsághoz előírt összes feltételét.

A Javaslat az Európai Unió tagállamaiban ügyvédi tevékenység folytatására jogosult, és tagállami állampolgársággal rendelkező személyek körére a magyarországi tevékenységükre vonatkozó szabályokban az európai közösségi jogász kifejezést használja. E gyűjtőnév bevezetését az teszi szükségessé, hogy az Európai Unió tagállamaiban az ügyvédi tevékenység különböző megnevezések alatt folytatható (pl. advocat, Rechtsanwalt, barrister), másfelől a Javaslat e személyekre nézve azért nem alkalmazza az ügyvéd szót, mert azt fenn kívánja tartani a magyar jog hatálya alá tartozó személyekre, az összetéveszthetőséget elkerülendő.

Az európai közösségi jogászok a Magyar Köztársaság területén bármilyen ügyvédi tevékenységet elláthatnak, e téren az irányelvek csak azt a korlátozást engedik meg, hogy ha valamely eljárásban a jogi képviselet kötelező, ezt az európai közösségi jogász csak akkor láthatja el, ha magyar ügyvéddel együttműködési szerződést kötött.

A Javaslat és az irányelvek rendelkezéseinek egymásnak való megfelelését az indokolás függelékét képező táblázatok tartalmazzák.

RÉSZLETES INDOKOLÁS

Az 1. §-hoz

A Javaslat deklarálja, hogy a csatlakozást követően a magyar ügyvédek külföldön az érintett állam szabályozásának keretei között folytathatnak ügyvédi tevékenységet (tiszteletben tartva egyidejűleg az ügyvédi tevékenység gyakorlására vonatkozó magyar szabályokat is). A jogosultság azonban elsősorban nem a magyar törvényből, hanem a külföldi állam jogából, az Európai Unió vonatkozásában pedig a közösségi jogból, illetve az annak alapján hozott tagállami szabályokból származtatható. Egyúttal az Ügytv. kamarai szabályzatba utalja annak meghatározását, hogy az Ügytv. mely szabályait kell figyelembe venniük a magyar ügyvédeknek külföldi működésük során is.

A 2. §-hoz

A Javaslat kiegészíti az ügyvédi kamarának - mint az ügyvédek szakmai irányítását, érdekképviseletét ellátó köztestületnek - a névjegyzék vezetésével összefüggő közfeladatai körébe tartozó felsorolást az európai közösségi jogászokra, alkalmazott európai közösségi jogászokra és az európai közösségi jogászok által alapított irodákra történő hivatkozással. A csatlakozást követően ugyanis a névjegyzék vezetésére irányuló kötelezettség a jogi szolgáltatást nyújtók körének bővülése miatt e személyekkel, illetve az általuk alapított irodák nyilvántartásával összefüggésben is terheli majd az ügyvédi kamarákat. Az európai közösségi jogász, alkalmazott európai közösségi jogász és az iroda fogalmi meghatározását a Javaslat 6. §-ával beiktatott új rendelkezések tartalmazzák.

A 3. §-hoz

A Javaslat alapján a kamarai felvétel egyik feltételeként megjelölt magyar állampolgárság helyébe az Európai Unió valamely tagállamának állampolgársága feltétel lép, tekintettel arra, hogy a magyar állampolgárság, mint a hatályos Ügytv. szerinti felvételi feltétel olyan diszkriminációt valósít meg, amit a közösségi jog tilt. Az EK-Szerződésnek a letelepedés szabadságára vonatkozó rendelkezései alapján ugyanis diszkriminációmentes elbánást kell biztosítanunk a tagállamok állampolgárainak. Kivétel csak akkor tehető, ha közhatalom gyakorlásával összefüggő tevékenységről van szó. Az ügyvédi tevékenység azonban nem tekinthető ilyennek, ahogy azt az Európai Bíróság is megállapította a Reyners ügyben (C-2/74).

A 4. §-hoz

A Javaslat lehetővé teszi, hogy az ügyvéd a megbízás ellátásához a csatlakozást követően hatályba lépő rendelkezések alapján az európai közösségi jogász (alkalmazott európai közösségi jogász) közreműködését is igénybe vehesse, ha a megbízó a megbízás létrejöttekor írásban ehhez hozzájárul.

Az 5. §-hoz

A Javaslat kiegészíti az okirati ellenjegyzésre vonatkozó szabályozást azzal a rendelkezéssel, hogy abban az esetben, ha az ügyvéd által ellenjegyzett okiratban foglalt jognyilatkozat joghatásának kiváltásához bíróság, vagy más hatóság olyan eljárása szükséges, amelyben a jogi képviselet kötelező, a jogi képviselet ellátására az okiratot ellenjegyző ügyvéd a jogosult. E szabály célja az ellenjegyzés és a kötelező képviselet ellátásának összekapcsolása, azt biztosítandó, hogy a két cselekményt adott ügyben ugyanaz az ügyvéd végezze. Ebből következően az is kizárt, hogy a magyar ügyvéd olyan esetekben is vállalhassa a kötelező képviseletet, amelyben az alapul fekvő okiratot nem ő ellenjegyezte. Ez ugyanis nem lenne összeegyeztethető az ügyvédtől megkövetelt szakmai felelősséggel. A Javaslat e szabálya azáltal kapcsolódik a jogharmonizációs rendelkezésekhez, hogy azok alapján az európai közösségi jogász is jogosult lesz korlátozás nélkül ellenjegyzésre, ugyanakkor az olyan ügyekben, ahol a képviselet kötelező, csak akkor járhat el, ha együttműködési szerződést kötött magyar ügyvéddel. Ehhez kapcsolódóan szükséges rendezni az ügyvédek szerződési mozgásterét e speciális helyzetekben.

A 6. §-hoz

A Javaslat az Ügytv.-t egy új IX. fejezettel egészíti ki, amely speciális rendelkezéseket tartalmaz az Európai Unió valamely tagállamának állampolgárságával rendelkező azon személyekre, akik az Európai Unió tagállamaiban ügyvédként működnek, és akik a 77/249/EGK irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében, illetve a 98/5/EK irányelv 1. cikkének (2) bekezdése a) pontjában meghatározott szakmai megnevezések valamelyike alatt jogosultak lesznek ügyvédi tevékenység folytatására a Magyar Köztársaság területén. A Javaslat és a felhatalmazása alapján kiadandó, az irányelvekben felsorolt szakmai megnevezéseket átültető külön jogszabály együttesen határozza meg az Európai Unió tagállamaiból érkező ügyvéd, azaz a Javaslat szerinti megnevezéssel az európai közösségi jogász fogalmát.

Az Ügytv. 89/A. § szerinti fogalom részét képezi az, hogy európai közösségi jogásznak csak az Európai Unió valamely tagállamának állampolgára minősülhet. Ennek a megszorításnak az a következménye, hogy az olyan személyt, aki valamely tagállamban ügyvédi címet szerzett, de nem az Európai Unió valamelyik tagállamának állampolgára, nem illetik meg az irányelvekben biztosított jogok. Az Ügytv. 89/A. §-a meghatározza azt is, hogy az európai közösségi jogász saját tagállamának az Európai Unió azon tagállama tekintendő, amelyben az európai közösségi jogász megszerezte a külön jogszabályban felsorolt szakmai megnevezések egyikének használatára való jogosultságot. Az európai közösségi jogász fogalmának bevezetéséből az következik, hogy ahol a Javaslat "ügyvédet" említ, azon mindig a magyar ügyvédi kamarai tag ügyvédet kell érteni.

A letelepedni kívánó európai közösségi jogászok számára kötelező, az eseti jelleggel, azaz Magyarországon csak alkalomszerűen ügyvédi tevékenységet folytató európai közösségi jogászok részére pedig lehetséges a névjegyzékbe történő felvétel kezdeményezése. Ez utóbbi személyi kör esetében a 77/249/EGK irányelv 4. cikkének (1) bekezdése alapján nem követelhető meg az, hogy az eseti szolgáltatásnyújtás megkezdésének feltételeként a szabályozás előírja a kamarai regisztrációt, de nincs akadálya az önkéntes regisztrálás lehetővé tételének.

Az Ügytv. 89/B. §-a a 98/5/EK irányelv 3. cikke alapján rögzíti az európai közösségi jogászok nyilvántartásba vételére, azaz az európai közösségi jogászok névjegyzékébe történő felvételre vonatkozó eljárási szabályokat, kötelezővé téve az állandó jelleggel, azaz folyamatos rendszerességgel ügyvédi tevékenységet folytató európai közösségi jogászok részére az európai közösségi jogászok névjegyzékébe történő felvétel kezdeményezését.

A névjegyzékbe történő felvételhez az európai közösségi jogásznak be kell mutatnia az Európai Unió valamely tagállama ügyvédi nyilvántartást vezető szervezete által kiállított, három hónapnál nem régebbi okirat hiteles magyar fordítását, amely tanúsítja az ügyvédi tevékenység folytatására való jogosultságot, egyben igazolnia kell ügyvédi felelősségbiztosítása meglétét. Az európai közösségi jogásznak csatolnia kell továbbá írásos nyilatkozatát is, amelyben hozzájárul ahhoz, hogy a kamara a felelősségbiztosításáról szóló szerződés fennállását tanúsító igazolást kiadhassa abban az esetben, ha az ügyfél igényérvényesítéséhez az szükséges; valamint ahhoz, hogy a felelősségbiztosítás fennállásának tényét a kamara a biztosítónál ellenőrizze, és a kamara által kért adatokat a biztosító kiadja.

További tartalmi kelléke a kérelemnek a 98/5/EK irányelv 11. cikkének (4) bekezdése alapján azon információk köre, amelyekről az európai jogász köteles tájékoztatni a kamarát, ha saját tagállamában ügyvédi társulás tagja. Tekintettel arra, hogy az Európai Unió tagállamaiban különböző társas formákban működhetnek az ügyvédek, az egyes tagállamokban megengedett szervezeti formák felsorolására a Javaslatban nincs mód. A 98/5/EK irányelv 1. cikke (2) bekezdésének e) pontja ugyanezen indokok alapján az "ügyvédi társulás" megjelölést alkalmazza, s a Javaslat is ezt a megnevezést veszi át.

Az Ügytv. 89/C. §-a a névjegyzékbe történő felvétel iránti eljárás lefolytatására irányadó illetékességi szabályokat tartalmazza, meghatározva azt, hogy a névjegyzékbe vétel iránti kérelmet az európai közösségi jogásznak melyik kamarához kell benyújtania.

Az Ügytv. 89/C. §-a értelmében a névjegyzékbe vételi eljárást lefolytató kamara köteles vizsgálni, hogy az európai közösségi jogász felelősségbiztosítása a magyar jogszabályok által előírt szerződési feltételek vagy a biztosítási összeg szempontjából megfelelő-e; eltérés esetében a kamara kiegészítő biztosítás megkötését írhatja elő. Az ügyfél kérésére a kamara az európai közösségi jogász és az ügyfele között létrejött megbízási jogviszony igazolása esetén köteles a nyilvántartásba vett európai közösségi jogász felelősségbiztosítójával szembeni igényérvényesítés érdekében kiadni az európai közösségi jogász felelősségbiztosításának meglétét igazoló tanúsítványt, és tájékoztatni az ügyfelet arról, hogy igényének érvényesítését milyen módon és mely hatóságok előtt kezdeményezheti.

Az európai közösségi jogász a kérelmet elbíráló kamaránál kerül a névjegyzékbe felvételre, adatait a kamara haladéktalanul megküldi a Magyar Ügyvédi Kamara által vezetett központi nyilvántartásnak.

Az Ügytv. 89/D. §-a az európai közösségi jogászt a névjegyzékbe történő felvétellel összefüggésben nyilvántartásba vételi díj megfizetésére kötelezi, amelynek mértékét a Magyar Ügyvédi Kamara állapítja meg és teszi közzé.

Az Ügytv. 89/E. §-a rögzíti az európai közösségi jogászok azon adatainak körét, amelyeket az európai közösségi jogászok névjegyzékének tartalmaznia kell, egyben megjelöli a nem nyilvános adatok körét is. A Magyar Ügyvédi Kamara az európai közösségi jogászok adatairól központi nyilvántartást vezet. A névjegyzékbe történő felvételről a névjegyzéket vezető kamara értesíteni köteles az európai közösségi jogász saját tagállamának ügyvédi nyilvántartását vezető szervezetét is; e kötelezettség a 98/5/EK irányelv 3. cikkének (2) bekezdésén alapszik.

Az Ügytv. 89/F. §-a a 98/5/EK irányelv 10. cikkében foglaltak figyelembe vételével meghatározza a névjegyzékbe felvett európai közösségi jogászok részére az ügyvédi kamarai felvételhez szükséges feltételeket. A kamarai felvételét kérheti az az állandó jelleggel a Magyar Köztársaság területén működő európai közösségi jogász, aki hazánkban három éven át a magyar joggal (ideértve az Európai Unió jogának magyarországi alkalmazásával összefüggő tevékenységet is) kapcsolatos ügyvédi tevékenységet folytatott, illetve az is, akinek az állandó jelleggel folytatott magyarországi ügyvédi tevékenysége a három éves időtartamot eléri, ugyanakkor a magyar joggal (ideértve az Európai Unió jogának magyarországi alkalmazásával összefüggő tevékenységet is) kapcsolatos ügyvédi tevékenysége három évnél rövidebb időtartamú. A kérelmezőnek e feltételen túl meg kell felelnie az Ügytv.-ben a kamarai felvételhez előírt további feltételeknek is, a következő eltérésekkel: a kamarai tagság feltételeként nem követelhető meg az európai közösségi jogásztól a magyarországi lakóhely, mivel ez az Európai Bíróság joggyakorlata szerint (pl. Klopp ügy; C-107/83) túlzottan és indokolatlanul korlátozó, hatásában diszkriminatív intézkedésnek minősül; a jogi egyetemi végzettség azért nem szerepel a teljesítendő feltételek között, mivel az európai közösségi jogász saját tagállamában már elnyerte a jogosultságot arra, hogy ott ügyvédi tevékenységet folytasson, és ez jogosítja arra, hogy az Európai Unió más tagállamaiban ügyvédi tevékenységet végezzen; a magyar jogi szakvizsga követelményének előírása pedig az irányelvvel lenne ellentétes.

A felvételi kérelmet a kamara az Ügytv.-nek a kamarai felvételre vonatkozó általános szabályai, és az Ügytv. 89/F. §-ában felsorolt további feltételek vizsgálata alapján bírálja el. Lényeges feltétel a joggyakorlat igazolása. Ez elsődlegesen a megfelelő dokumentumok, iratok bemutatásával történhet meg (pl: az ügyvédi működés során ellátott - a magyar jog alkalmazását tanúsító - ügyek száma, azok jellege). Ha azonban a kamara a dokumentumok, iratok alapján szükségesnek tartja, személyes meghallgatáson is vizsgálhatja, hogy a magyar joggyakorlatban kellő jártassággal rendelkezik-e az európai közösségi jogász, illetve rendelkezik-e az ügyvédi tevékenység gyakorlásához szükséges magyar nyelvtudással. E nyelvi feltétel előírását az indokolja, hogy az ügyvédi tevékenység alapvető módon kötődik a nyelvi környezethez: a magyar jog magyar nyelven "hivatalos", a bírósági, hatósági eljárások, valamint a kamarai működés nyelve a magyar, végül az ügyfelekkel való érintkezés is megkívánja a nyelvismeretet. E sajátos követelmények olyan körülményeknek minősíthetők, amelyek fennállása esetében a közösségi jog általában megengedi a letelepedési szabadság arányos mértékű korlátozását.

A nyilvántartásba vételt követően az ügyvédi tevékenység három évig történő állandó jellegű folytatásának igazolásakor a szokásos évi, a fizetés nélküli és rendkívüli szabadság, a munkaviszony szünetelése, a szülési szabadság és betegség miatti távollét idejét összesen 3 hónap tartamáig lehet beszámítani.

Az Ügytv. 89/F.§-a értelmében a kamarába történő felvétellel a kamara teljes jogú tagjává válik az európai közösségi jogász, és a felvételt követően - a teljes jogú tagságból fakadóan - jogosulttá válik az "ügyvéd" megjelölés használatára, ugyanakkor emellett továbbra is jogosult használni a saját tagállama szerinti szakmai megnevezését.

Az Ügytv. 89/G. §-a a kamarai felvételre irányuló eljárásban kötelezővé teszi az európai közösségi jogász személyes meghallgatásáról jegyzőkönyv felvételét. A kamarai felvételi eljárásban hozott, indokolással ellátott határozat ellen az európai közösségi jogászt az Ügytv. általános szabályai szerint illeti meg a jogorvoslat joga. Az európai közösségi jogászt a kamarai felvételt elbíráló kamara az Ügytv. általános szabályai szerint ügyvédként veszi nyilvántartásba, adatait pedig haladéktalanul megküldi a Magyar Ügyvédi Kamara által vezetett központi nyilvántartásnak.

Az Ügytv. 89/H. §-a a 98/5/EK irányelv 7. cikkének (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével meghatározza azokat a speciális eseteket, amelyekben a kamara a nyilvántartásba vett európai közösségi jogászt törli az európai közösségi jogászok névjegyzékéből (pl. az európai közösségi jogásszal szemben fegyelmi büntetés kiszabására került sor, vagy működése során azt a látszatot kelti, hogy ügyvéd, illetve olyan címet, nevet, kiegészítést vagy leírást használ, amely alapján azt a látszatot kelti, hogy az ügyvédi cím használatára jogosult). Egyidejűleg kiegészül az ügyvéd kamarai tagságának megszűnésére vonatkozó esetek köre is. E rendelkezéssel az ügyvédnek abban az esetben is megszűnik a kamarai tagsága, ha a saját tagállamában az ügyvédi tevékenység folytatására való jogosultsága megszűnt. A névjegyzékből való törléssel, a kamarai tagság megszűnésével kapcsolatos eljárásban hozott, indokolással ellátott kamarai határozat ellen az Ügytv. általános szabályai szerinti jogorvoslatnak van helye.

Az Ügytv. 89/H. §-a arra tekintettel határozza meg az európai közösségi jogász működésére vonatkozó szabályokat, hogy az európai közösségi jogász milyen módon folytatja tevékenységét a Magyar Köztársaság területén: állandó jelleggel, vagy csak eseti szolgáltatást nyújtóként.

A Javaslat nem definiálja az eseti szolgáltatásnyújtás fogalmát, tekintettel arra, hogy annak tartalmát nem lehet úgy részletezően körülírni, hogy az egyúttal ne hordaná magában a közösségi jog megsértésének veszélyét. Az Európai Bíróság ítéletei irányadóak a letelepedési szabadság és a szolgáltatásnyújtási szabadság elhatárolásánál. A szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó rendelkezések szubszidiáriusak, tehát csak akkor kerülnek alkalmazásra, amennyiben a letelepedés szabadságára vonatkozó rendelkezések nem kerülhetnek alkalmazásra. Aki ügyvédi tevékenységét állandóan és folyamatosan egy másik tagállamban gyakorolja, arra a letelepedés szabályai vonatkoznak, míg aki csak időlegesen gyakorolja ügyvédi tevékenységét másik tagállamban, arra a szolgáltatások szabadságára vonatkozó szabályok irányadóak. A tevékenység időlegessége annak tartamától, rendszerességétől, ismétlődésétől, illetve folyamatosságától függ. Az Európai Bíróság jogértelmezésére tekintettel (pl. Gebhard ügy; C-55/94) nem írható elő, hogy évente legfeljebb hány alkalommal nyújtható eseti szolgáltatás, nem tiltható meg továbbá, hogy a más tagállamból érkező ügyvéd bizonyos fokú infrastruktúrát hozzon létre. Az Európai Bíróság hangsúlyozta, hogy a határon átnyúló eseti szolgáltatásnyújtás jogának tényleges gyakorlásához szükséges mértékű infrastruktúra létrehozását lehetővé kell tenni a más tagállambeli ügyvédek számára (például iroda, tárgyaló fenntartását).

A 77/249/EGK irányelv 4. cikkében és a 98/5/EK irányelv 2. cikkében foglaltak alapján az európai közösségi jogász jogosult az Ügytv. általános szabályai szerinti bármelyik ügyvédi tevékenység ellátására.

Az ügyvédi szolgáltatást igénybe vevők védelmét az szolgálja, hogy az európai közösségi jogász névhasználatában nem szerepeltetheti az ügyvéd kifejezést, csak az eredeti szakmai megnevezését (pl. Rechtsanwalt), továbbá köteles névhasználatában feltüntetni a saját tagállama hivatalos nyelvén azon szakmai szervezetének a megjelölését, amelynek tagja, valamint saját tagállama szerinti szakmai megnevezését magyar nyelvű kiegészítő magyarázattal is el kell látnia, ha az az "ügyvéd" megnevezéssel összetéveszthető. E rendelkezések alapján tehát egyértelművé kell tennie az ügyfelei számára, hogy tevékenységét európai közösségi jogászként, és nem magyar ügyvédként folytatja.

Az Ügytv. 89/J. §-a rendelkezik arról, hogy az eseti szolgáltatást nyújtó európai közösségi jogász - ha nyilvántartásba vételét nem kérte - három hónapnál nem régebbi okirat hiteles magyar nyelvű fordításával köteles a bíróság, vagy a hatóság, illetve a kamara és ügyfele előtt igazolni, hogy a külön jogszabályban meghatározott szakmai megnevezések valamelyike alatt jogosult ügyvédi tevékenység folytatására. Az eseti szolgáltatást nyújtó európai közösségi jogász mindaddig, amíg igazolási kötelezettségének nem tesz eleget, a Magyar Köztársaság területén ügyvédi tevékenységet nem folytathat.

Az eseti szolgáltatást nyújtó európai közösségi jogász, ha bíróság vagy más hatóság előtt képviseletet lát el, köteles e tevékenységéről a szolgáltatás nyújtás helye szerint illetékes kamarát értesíteni, a neve, saját tagállamának ügyvédi nyilvántartását vezető szervezetének megnevezése, nyilvántartási száma, a saját tagállama szerinti szakmai megnevezése és elérhetőségi adatai egyidejű közlésével. A bejelentkezés nem előfeltétele a tevékenység megkezdésének, lehetőséget biztosít azonban a tevékenység utólagos ellenőrzésére.

Az Ügytv. 89/K. §-a a 77/249/EGK irányelv 5. cikkében és a 98/5/EK irányelv 5. cikkének (3) bekezdésében biztosított lehetőséggel élve úgy rendelkezik, hogy az európai közösségi jogász azokban az ügyekben, amelyekben jogszabály a jogi képviseletet kötelezően előírja, csak magyar ügyvéddel vagy ügyvédi irodával kötött együttműködési szerződés alapján járhat el, és ezekben az esetekben az együttműködés tényét a bíróság és hatóság előtt az együttműködési szerződés (szükség esetén annak hiteles magyar nyelvű fordítása) bemutatásával vagy benyújtásával köteles igazolni. Az együttműködési kötelezettség előírásának lehetősége nem ad alkalmat arra, hogy a más tagállamból érkező európai közösségi jogász önálló eljárását a képviselet ellátása körében kizárjuk. Ezt az Európai Bíróság a Németország ellen indított eljárásban mondta ki (C-427/85). Az együttműködési szerződés megszűnését az európai közösségi jogász haladéktalanul köteles mindazon szervek előtt írásban bejelenteni, ahol az együttműködési szerződés létrejöttét korábban igazolta. Az Ügytv. 89/K. §-a az együttműködési szerződés főbb tartalmi elemeinek meghatározását a Magyar Ügyvédi Kamara által kibocsátandó szabályzat tárgyává teszi. A szabályzatban azt kell meghatározni, hogy melyek azok a feltételek, amelyek biztosítják a magyar ügyvéd számára az együttműködés során a saját szakmai szabályainak érvényesíthetőségét.

Az Ügytv. 89/L. §-a részletesen szabályozza azt, hogy az európai közösségi jogász milyen mértékig köteles megfelelni az ügyvédi tevékenységre vonatkozó magyar szabályoknak, illetve mely esetekben tartozik továbbra is a saját tagállam szabályainak hatálya alá. Az irányelvek alapján abban az esetben, ha a saját tagállam szakmai megnevezése alatt működő személy nem tesz eleget a fogadó tagállamban előírt kötelezettségeknek, a fogadó tagállam szabályozásának megfelelő eljárás folytatható le vele szemben. Így az Ügytv. 89/L. §-a a fegyelmi eljárás lefolyatását az európai közösségi jogásszal szemben is lehetővé teszi. A legsúlyosabb, a kamarából kizárást helyettesítő fegyelmi büntetés a névjegyzékbe felvett európai közösségi jogásszal szemben az európai közösségi jogászok névjegyzékéből történő törlés, az eseti szolgáltatást nyújtó európai közösségi jogásszal szemben pedig az ügyvédi tevékenységnek a Magyar Köztársaság területén való folytatásától eltiltás fegyelmi büntetés alkalmazható.

Az Ügytv. 89/L. §- a lehetővé teszi, összhangban az Ügytv. 89/J. §-ban foglaltakkal, hogy az eseti szolgáltatást nyújtó európai közösségi jogásznak a Magyar Köztársaság területén végzett tevékenységét a szolgáltatás nyújtásának helye szerinti kamara ellenőrizze.

Az Ügytv. 89/M. §-a értelmében, összhangban a 98/5/EK irányelv 8. cikkében foglaltakkal, az európai közösségi jogász alkalmazottként is végezhet ügyvédi tevékenységet az Ügytv. általános szabályai, továbbá az alkalmazott európai közösségi jogászok névjegyzékébe történő felvételre vonatkozó feltételek figyelembevételével.

Az Ügytv. 89/N. §-a a 98/5/EK irányelv 11. cikke alapján biztosítja a közös működés szabályait, azaz lehetőséget ad a kamara által névjegyzékbe vett európai közösségi jogásznak is arra, hogy a Magyar Köztársaság területén ügyvédi irodát alapítson, vagy ügyvédi irodában tagsági viszonyt létesítsen. Lehetőség van továbbá arra is, hogy csak az európai közösségi jogászok alapítsanak irodát. Az Ügytv. 89/N. §-a meghatározza az e rendelkezés alapján létrehozott iroda megnevezésében kötelezően feltüntetendő adatokat, és rögzíti, hogy az irodára az ügyvédi irodára vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Az egyénileg tevékenykedő európai közösségi jogászra értelemszerűen az egyéni ügyvédekre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

Az Ügytv. 89/O. §-a a 98/5/EK irányelv 13. cikke alapján szabályozza a Magyar Ügyvédi Kamara, a kamarák és az egyes tagállamok illetékes szervezetei közötti együttműködési kötelezettség főbb szabályait, az együttműködő szervezetekre vonatkozó titoktartási kötelezettség egyidejű kimondásával. A Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatában köteles meghatározni az együttműködési kötelezettség teljesítésével összefüggő további feladatokat.

A 98/5/EK irányelv 6. cikke szerint az európai közösségi jogászok névjegyzékébe felvett személyek részére biztosítani kell a kamarai közéletben való részvétel lehetőségét. Az Ügytv. 89/P. § alapján a névjegyzékbe felvett európai közösségi jogászok a kamarában önálló bizottságot hozhatnak létre, és a kamara köteles a bizottság véleményét minden olyan döntés meghozatalához, szabályzat kidolgozásához beszerezni, amely a bizottság által képviselt körre vonatkozó jogokat és kötelezettségeket állapít meg. A kamarai tagok sorába felvett európai közösségi jogásznak a kamarai közéletben való részvételére az Ügytv.-nek a kamarai tagokra vonatkozó általános szabályai irányadóak, tekintettel arra, hogy a kamarai felvétellel a kamara teljes jogú tagjaivá válnak.

A 7-8. §-hoz

A Javaslat kiterjeszti a területi elnökség, továbbá az elnökség Ügytv.-ben meghatározott kötelezettségeit a jogi szolgáltatást nyújtók piacán megjelenő európai közösségi jogászokra.

A 9. §-hoz

A Javaslat a kamarai tisztségviselővé való megválaszthatóság feltételei közül törli a magyar állampolgárságot. E változtatás indoka az, hogy a közösségi jog e körben sem engedi meg a megkülönböztetést a tagállamok állampolgárai viszonylatában.

A 10. §-hoz

A Javaslat az igazságügy-miniszter részére ad felhatalmazást arra, hogy - leképezve az irányelvi listát - rendeletben határozza meg az európai közösségi jogászok szakmai megnevezéseit, amelyek alatt az ügyvédi szakmai tevékenységet a 77/249/EGK irányelv és a 98/5/EK irányelv szerint jogosultak folytatni. Az IM rendelet kiadására csak a csatlakozás időpontját követően kerül sor. Az Ügytv. új 134. §-a a jogharmonizációs záradékot tartalmazza.

A 11. §-hoz

A Javaslat a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba. Ezt megelőző hatálybalépés nem indokolt, mivel az irányelvi szabályok szerinti jogok kölcsönös elismerést feltételeznek.

A Javaslat az Ügytv. 92. §-ának (1) bekezdésében foglalt "az Európai Közösségek jogáról" szövegrész hatályon kívül helyezésével az európai közösségi jogász és a hatályos Ügytv. által szabályozott külföldi jogi tanácsadó egymáshoz való viszonyát rendezi. A Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozását követően egymás mellett lesz jelen a jogi szolgáltatást nyújtók piacán az európai közösségi jogász és a külföldi jogi tanácsadó. A külföldi jogi tanácsadó működésére vonatkozó rendelkezések hatályon kívül helyezésére nem kerül sor, mert ezen szabályok alapján végezhetik majd tevékenységüket azok a külföldi állampolgárok, akik a csatlakozást követően nem felelnek meg az irányelvek alapján az Ügytv. módosításával bevezetésre kerülő új feltételeknek. A külföldi jogi tanácsadó az Európai Közösségek jogával és az ezzel összefüggő joggyakorlattal összefüggésben nem nyújthat majd jogi tanácsadást, mivel ez jellemzően az európai közösségi jogászokhoz kötődő tevékenység.

A 12. §-hoz

A Javaslat módosítja az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvényt. E rendelkezés az Ügytv. 27. §-ának új, (4) bekezdéséhez kapcsolódik.

1. számú Függelék az indokoláshoz

Az Európai Közösségek Tanácsának 77/249/EGK irányelve a szolgáltatásnyújtás szabadságának az ügyvédek általi hatékony gyakorlásának elősegítéséről

2. számú Függelék az indokoláshoz

Az Európai Parlament és a Tanács 98/5/EK irányelve az ügyvédi hivatásnak a képesítés megszerzésétől eltérő tagállamokban történő folyamatos gyakorlásának elősegítéséről

13