Magyar Köztársaság Kormány

tájékoztató

az Országgyűlés számára

a közúti közlekedési előéleti pontrendszer közlekedésbiztonságra gyakorolt hatásáról

2002. december

A 2001. január 1-jén hatályba lépett, a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény 15. §-a szerint a Kormánynak meg kell vizsgálnia a pontrendszer bevezetése és a 2002. június 30-a közötti időszakra vonatkozóan a pontrendszer közlekedésbiztonságra gyakorolt hatását.

A közúti közlekedési előéleti pontrendszer bevezetésének gondolata szakmai körökben már az 1980-as években felmerült, programként hivatalos formában először a közúti közlekedés biztonságáról szóló 2002/1992. Korm. határozatban jelent meg.

A feladat végrehajtására az Országos Rendőr-főkapitányság közlekedési szakemberek bevonásával tanulmányozta a közlekedési előéleti pontrendszer bevezetésének lehetőségét, vizsgálta a francia és a német szabályozási gyakorlatot, valamint 1997. április 1-je és 1999. március 31-e közötti időszakban a fővárosban, illetve az ország négy megyéjében elkövetett közlekedési bűncselekmények és közlekedési szabálysértések adatait dolgozta fel. Ez utóbbi, az úgynevezett "kísérleti fázis" feltárta, hogy a vizsgált 124.959 gépjárművezető közül 8 %, 9.992 fő érte el, vagy lépte túl szabálysértés miatt a maximális ponthatárt, 76 %-uk 7, vagy annál kevesebb pontot gyűjtött össze. Megállapítható volt az is, hogy az elkövetők közel 1 %-a a maximális pontszám többszörösét érte el. Általános vélemény volt, hogy ezeknél az elkövetőknél érvényesülhetnek elsősorban a pontrendszer alapelvei, hiszen az ilyen gyakran szabálysértést elkövető járművezetőknél megkérdőjelezhető a vezetői engedély létének jogossága. A kísérlet során - annak jellegére tekintettel - a pontrendszer visszatartó hatását értékelni nem lehetett, így teljes értékű hatásvizsgálatra nem kerülhetett sor. (A pontrendszer kísérleti fázisának összefoglaló adatait az 1. melléklet tartalmazza).

A járművezetők szabályszerű közlekedési magatartását értékelő pontrendszert többek között Németországban, Nagy Britanniában, Franciaországban, az Amerikai Egyesült Államok több tagállamában, Kanadában, Ausztráliában, Japánban, Lengyelországban, Bulgáriában, Horvátországban is alkalmazzák.

A pontrendszerek főbb jellemzői a következők: A pont nyilvántartásba vétele akkor következik be, ha a bűncselekményt vagy szabálysértést jogerősen elbírálták, illetve a helyszíni bírság kiszabását az elkövető tudomásul veszi. A pontok száma általában a szabályszegések súlyosságával, illetve gyakoriságával áll arányban. Alkalmazása független a szabályszegést elkövetők szociális helyzetétől, kizárólag az elkövetés tényét, és súlyosságát veszi figyelembe. Meghatározott pontszám elérése (egyes országokban elvesztése) után a vezetésre jogosultság szünetel, és az csak a meghatározott feltételek teljesítését követően szerezhető vissza. Több pontrendszer lehetőséget ad a visszaesők egyre súlyosabb megítélésére, a kezdő vezetői engedéllyel rendelkezőkkel szembeni szigorúbb szabályok alkalmazására, a jármű üzemeltetésével kapcsolatos szabályok megszegésének "pontozására". (Az egyes államokban alkalmazott pontrendszerek legfontosabb szabályait a 2. számú melléklet tartalmazza).

A Belügyminisztérium a nemzetközi szabályozások, a kísérleti fázis értékelése, valamint a különböző közlekedési statisztikák elemzése alapján 2000. első félévében elkészítette és széleskörű szakmai, és társadalmi vitára bocsátotta a pontrendszert szabályozó törvény első tervezetét. Az egyeztetés során a tárcákon kívül a Legfelsőbb Bíróság, a Legfőbb Ügyészség, a legnagyobb autós érdekvédelmi szervezetek, a Közlekedéstudományi Egyesület, a Közlekedéstudományi Intézet, valamint az interneten keresztül az állampolgárok fejtették ki véleményüket a készülő jogszabályról. A törvény-előkészítés folyamatában hatpárti egyeztetésre is sor került. Az egyeztetés nyomán alakult ki a törvény elfogadott szövege, ami az eredeti elképzelésekhez képest kevésbé szigorú szabályokat tartalmaz, melynek alapvető indoka, hogy a járművezetők számára megfelelő felkészülési lehetőséget biztosítson a magyar jogi szabályozásban teljesen új intézményhez történő alkalmazkodáshoz. Ezért került ki az eredeti tervezetből több szabálysértés, illetve ezért határoz meg a törvény egy-egy pontot az elkövetett szabálysértésekhez, szemben az eredeti javaslatban szereplő, a szélesebb körű differenciálásra lehetőséget biztosító 1-5 ponthoz képest.

A szabályozás alapvető célja, hogy a közlekedési bűncselekmények és szabálysértések rendszeres elkövetőit egy objektív figyelmeztetési rendszer alkalmazásával közlekedési magatartásuk megváltoztatására ösztönözze. A pontrendszer hatálya alá vont szabályszegésért jogszabályban meghatározott pont jár (bűncselekményekért 4 illetve 7, szabálysértésért 1), 18 pont elérését követően a hatóság a vezetői engedélyt visszavonja, és azt csak utánképzés elvégzését követően adja vissza. Az utánképzés célja a közúti közlekedésben tanúsított magatartási zavarok, szabályismeret hiányának vagy a szabályok hibás gyakorlati alkalmazásának megszüntetése. A járművezető a szerzett pontjait önkéntes utánképzéssel évente egy alkalommal 9 illetve 5 ponttal csökkentheti. Pontot csak jogerős bírósági, hatósági döntést követően lehet regisztrálni, továbbá abban az esetben, ha az elkövető a helyszíni bírság kiszabását tudomásul veszi. A pontrendszerben a jogsértést megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 2 évig lehet a cselekményhez rendelt pontot figyelembe venni.

Az intézkedő rendőrök gyakorlati tapasztalata 2001. első félévében az volt, hogy a járművezetők sokkal jobban tartottak a kapható ponttól, mint a helyszíni bírság összegétől. Mára ez a félelem jelentősen csökkent, melynek alapja vélhetően az a felismerés a járművezetők részéről, hogy az alacsony pontszámok miatt a vezetési jogosultság szünetelésének veszélye az idő múlásával egyre csökken.

A központi nyilvántartás rendszere a törvény hatályba lépésének napjától fogadta a pontrendelésről szóló értesítéseket, az informatikai feldolgozás azonban teljes körűen 2001. márciusában indult.

A nyilvántartásba vételt egyes esetekben lassította a helyszíni bírság nyomtatványok pontatlan kitöltése miatt szükséges adatpontosítás, a szabálysértési eljárás során megállapított előéleti pontok nyilvántartásának informatikai akadályai, a bírósági határozatok, valamint az adatlapok adatfelvételt megelőző külön feldolgozása.

A vezetői engedély nyilvántartás részét képező közúti közlekedési előéleti pontrendszer nyilvántartás adatbázisára épülő adatszolgáltató program 2001. októberében indult, ami a statisztikai célú feldolgozás érdekében napi lekérdezhetőséget biztosít a ponttal rendelkezők nem és korcsoport szerinti, valamint a cselekmények és a pontkiszabás módja szerinti bontásban. A személyes adatok kezelése és a nyilvántartásból történő adatszolgáltatás a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény adatvédelmi garanciákat kielégítő szabályai alapján lehetséges.

A Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal adatai szerint 2002. június 30-ig 204.818 fő, - közülük 249 magyar vezetői engedéllyel rendelkező külföldi állampolgár - összesen 234.526 pontot gyűjtött össze 2001 január 1-je óta. (A pontok megoszlását cselekmények szerinti, életkor szerinti bontásban a 3. melléklet tartalmazza).

A statisztikai adatok szerint 1 ponttal 180 582 fő, a pontszámot szerzők 88,1 %-a rendelkezik. 2 pontot 19.910 fő (9,6 %), 3 pontot 3.038 járművezető (1,4 %), 4 pontot 933 járművezető (0,4 %), 5 pontot 161 fő, 6 pontot 40 fő, 7 pontot 135, 8 pontot 14, 9 pontot 2, 10, 11 és 12 pontot 1-1 járművezető gyűjtött.

A pontskála első felének (9 pontig) valamennyi ponttartományában a 27-51 év közötti korosztály szerzett legtöbb pontot. Az 1 pontos sávban 118.746 e korcsoportba tartozó járművezető szerepel, az 1 pontot szerzett járművezetők 65,7 %-a. A 2 pontos sávban 69,2 %, a 3 pontos sávban 71,9 %, a 4 pontos sávban 65 %, az 5 pontos sávban 73,9 % az arányuk. Érintettségük magas számának magyarázata abban kereshető, hogy ez az a korosztály amelyik legnagyobb számban rendelkezik gépjárművel, illetve munkája során leggyakrabban használja járművét. Szabálysértéseikre éppúgy jellemző a szándékosság, mint a figyelmetlen vezetés.

Másik két korosztály az 52 és 76 év közöttiek, valamint a 18 és 26 év közötti korcsoport járművezetői közel azonos arányban gyűjtöttek pontot, a 2-nél több ponttal rendelkezők között azonban magasabb a 26 év alattiak száma, akiknél gyakran előfordul a szabályok tudatos megsértése.

Az elmúlt másfél évben a 76 év feletti járművezetők közül 379-en gyűjtöttek pontot.

A férfiak és a nők pontszerzését vizsgálva szembetűnő, hogy az 1 pontot szerzett járművezetők 83 %-a férfi és 17 %-a nő, az ennél magasabb pontszámok esetében a pontszerző nők száma 10 % fölé nem emelkedik (2 pontnál 9,7 %, 3 pontnál 6,2 %, 4 pontnál 9,5 %). A nők esetében is igazolja a statisztika azt a megállapítást, hogy a 27 és 51 év közötti korcsoportba tartozók gyűjtötték a legtöbb pontot.

A szabálysértések elkövetése miatt legtöbb pontot Pest-megyében (29.950), Budapesten (21.835), és Komárom-Esztergom megyében (20.059), legkevesebbet Békés (3.672), Tolna (5.638), Vas (5.348), és Zala (5.738) megyékben szerezték a járművezetők. A többi megyében a helyszíni bírsággal záruló szabálysértések miatt 6.000 és 13.300 közötti értékben regisztráltak pontot. A határőrség helyszíni bírságolását követően 6 pont került nyilvántartásba.

A statisztikai adatokból megállapítható, hogy a vizsgált időszakban igen magas a sebességhatár legalább negyedével túllépéséért (125.763 fő), az előzés és az elsőbbség adás szabályainak megsértéséért (39.322 fő), a sebességkorlátozás jelenős túllépéséért (24.388 fő), a bekanyarodás szabályainak megsértéséért (9.926 fő), az irányjelzés szabályainak megszegéséért (4.730 fő), a kijelölt gyalogos átkelőhelyen és útkereszteződésben történő megállásért (együtt 6.505 fő) pontot szerző járművezetők száma. Külön figyelmet érdemel a biztonságos közlekedésre alkalmatlan járművel történő közlekedésért elmarasztalt járművezetők száma (1.860 fő), ami azért intő adat mert az újonnan forgalomba helyezett járművek tekintélyes száma ellenére a hazai járműpark átlagéletkora folyamatosan nő. Bűncselekmények esetében a pontszerzés okai a közúti baleset gondatlan okozása (385 fő), járművezetés ittas, vagy bódult állapotban (125 fő), cserbenhagyás (7 fő), segítségnyújtás elmulasztása (6 fő), járművezetés tiltott átengedése (1 fő).

A pontszerzés az esetek túlnyomó többségében közlekedési szabálysértés elkövetéséhez kötődik. A szabálysértés elkövetése miatt adott pontok jelenős része a rendőrség közterületi szolgálat helyszíni bírságolásának következménye, az intézkedő rendőrök 181.794 járművezető esetében fedtek fel olyan szabálysértést, melyhez a törvény pontot rendel. A rendőrségi szabálysértési hatóság 17.084 járművezető ellen hozott olyan szabálysértési határozatot, melynek következménye pontok regisztrálása, 39.593 esetben járművezetéstől eltiltásra került sor. A szabálysértési hatóság által eltiltottak száma 1998-tól évről évre növekszik, a legnagyobb mértékű (14 %-os) emelkedésre 1999-ben került sor. Ez részben a szabálysértések súlyosságának alakulására, részben a szigorodó hatósági fellépésre vezethető vissza. A bíróság által elbírált cselekmények száma, amelyet követően a nyilvántartásba pont került, igen csekély. Ennek alapvető oka az, hogy a bíróság a helyes ítélkezési gyakorlat szerint különösen a szándékosan elkövetett közlekedési bűncselekmények esetében jellemzően a járművezetéstől eltiltás mellékbüntetést alkalmazza, és ilyenkor a cselekményhez pont nem rendelhető.

A pontrendszer bevezetését a személyi sérüléses közúti balesetek abszolút számának csökkenése nem követte, sőt sajnálatos módon 2001-ben a balesetek száma kis mértékben emelkedett. (A balesetek alakulásával, jellegével és súlyosságával kapcsolatos adatokat, továbbá a baleseti okokat a 4. melléklet tartalmazza)

Feltétlenül el kell mondani azonban, hogy a személyi sérüléses közúti balesetek adatait 1990. évtől vizsgálva megállapítható, hogy a balesetszám és a sérültek számadatai enyhén hullámzó változásra utalnak. A 2000-es és 2001-es havi baleseti statisztika azt mutatja, hogy 2001. januárjában és október, november hónapokban kiugróan magas volt az előző év azonos időszakához képest a bekövetkezett balesetek száma, ez azonban visszavezethető azokra az időjárási körülményekre, amelyek a közlekedés biztonságát jelentősen befolyásolják.

Az ország területén 2000-ben átlagosan 7,6 %-kal kevesebb személyi sérüléses közúti baleset történt, mint az azt megelőző évben. Ez kiemelkedően kedvező adat, és mint ilyen, eltér az 1990-es évtől vizsgált trendtől. Ha a 2001. évi adatokat a 2000-et megelőző évi adatokhoz hasonlítjuk, a csökkenő trend kimutatható. (Személyi sérüléses balesetek száma 2001-ben 1999-hez képest 418-al, az elhalálozottak száma 48 fővel, a megsérültek száma 521-el volt kevesebb. 2002. első öt hónapjának statisztikai adatai ugyanakkor óvatosságra intenek, számítani lehet a kedvező tendencia megtorpanására. Az okok feltárása a közlekedés biztonságáról készülő éves általános összegzés feladata.)

Az összes személyi sérüléses közúti baleset száma 2000-ben 17.493, 2001-ben 18.505 volt. Az autópályákon és autóutakon 2000-ben 361, 2001-ben 365, 2002. első negyedévében 77 személyi sérüléses közúti baleset történt. 2000-ben ezeken az utakon átlagosan 20 halálos áldozat jutott 100 személyi sérüléses balesetre, ez a mutató 2001-ben 12 volt. A statisztikai adatok az itt történt események súlyosságára utalnak.

A balesetek természetét vizsgálva megállapítható, hogy a személyi sérüléses közúti balesetek fele haladó járművek összeütközéséből adódik. Igen gyakori a keresztező irányba haladó járművek összeütközése, ami az elsőbbségi szabályok megsértésének következménye. A szemben haladó járművek ütközésének oka rendszerint az előzési szabályok be nem tartása, a súlyosságukat tekintve ezek a balesetek igen sok emberéletet követelnek.

A járműbalesetek sajátos csoportját képezik az egyjárműves balesetek, melyek pályaelhagyásból és szilárd tárgynak ütközésből következnek be. A pályaelhagyásos balesetek jelenős többsége lakott területen kívül, a szilárd tárgynak ütközés főként lakott területen belül történik.

2000-ben az összes baleset 21,1 %-ában ütöttek el gyalogosokat, így 346 személy vesztette életét. 100 balesetre átlagosan 9,4 halálos áldozat jutott. Ez az arány 2001-ben 9,1%-ra csökkent, 2002. első negyedévében 8,7% volt, így feltételezhető, hogy 2002-ben e fajlagos mutató várhatóan nem fog érdemlegesen változni.

A járművezetők által okozott balesetek okai elsősorban a sebesség helytelen megválasztása, az irányváltoztatás, haladás és bekanyarodás, valamint az elsőbbségi szabályok, továbbá az előzési szabályok megszegése.

A balesetek számának okozók szerinti megoszlása kisebb eltérésektől eltekintve évek óta változatlan: a közúti balesetek háromnegyedét személyszállító járművek vezetői, 10-12 %-át a teherszállító járművezetők, 10 %-át gyalogosok okozzák.

A balesetek áldozatai 50 %-ban a személygépkocsi vezetők vagy utasaik, 15 % körüli értékben kerékpárosok, és 17 %-ban gyalogosok voltak.

A BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal adatai alapján 2001 végén 2.874.173 gépjármű volt forgalomban. Az első forgalomba helyezett gépjárművek száma - ami egyaránt magába foglalja az új, valamint a külföldről származó használt járműveket - 2000-ben 214.985, 2001-ben 265.000 db. 2002 első negyedévében 107.039 volt ezeknek a gépjárműveknek a száma, ami megközelítette a 2000 első félévében, és a 2001 első félévében forgalomba helyezett járművek számát. A személygépjárművek átlag életkora 2000-ben 11,7 év, 2001-ben 11,8 év volt, a tehergépkocsik és autóbuszok átlag életkora 3 évre visszamenően alig változik, a tehergépkocsik esetében 9,5 év, autóbuszok esetében 12 év körül mozog. 2002. májusából származó adatok szerint 625.322 három éves, vagy annál fiatalabb gépjármű volt forgalomban, míg a 11-15 éves gépjárművek száma 842.153, a 16-20 év közötti gépjárművek száma 704.428, a 21 év felettiek száma 455.624 darab.

Az országos főközlekedési útvonalhálózaton 2000-ben a közúti forgalom nagysága 3,4 %-kal növekedett az előző évi értékhez képest, míg 2001-ben 2000-hez képest 4,1%-os forgalomnövekedés volt tapasztalható. A forgalomnövekedés mértékét jelzi az üzemanyag fogyasztás alakulása, amely a 2000-es 2093 ezer tonnáról 2001-ben 2194 ezer tonnára emelkedett. Külön említést érdemel, hogy az elmúlt években 10 millió külföldi gépjármű beléptetésére került sor. A rakománnyal érkező külföldi tehergépkocsik száma a 2000-es 803.000-ről 2001-ben 887.500-ra nőtt.

2001-ben közel 109.000 járművezetői vizsgát regisztráltak a közlekedési hatóságok, ebből 88.100 volt a személygépkocsi vezetésére jogosító "B" kategóriás vizsga.

Nemzetközi összehasonlításban a közlekedési rendőri állomány létszáma és felszereltsége elmarad az optimális szinttől. Svájcban, Finnországban és Ausztriában a járműparkhoz viszonyítva másfélszer több közlekedési rendőr hatszor több sebességmérő eszközt alkalmaz ellenőrzései során. (A magyar rendőrség jelenleg 47 db lézerelven működő, továbbá 50 db, lényegében elavult, radaros sebességmérő berendezéssel rendelkezik.)

Ennek ellenére a közlekedés biztonságáért tevékenykedő rendőrségi szolgálatok jelentős erőfeszítéseket tesznek a megelőzési célú rendőri jelenlét biztosítására. Több helyen azonban a már bekövetkezett balesetekkel kapcsolatos helyszínelési vizsgálati feladatok ellátása jelentős mértékben leköti a rendelkezésre álló rendőri erőket, így a megelőzési célú járőrözésre, ellenőrzésekre, forgalomirányításra kevesebb lehetőség adódik.

A közlekedési szolgálat a közrendvédelmi szolgálattal együtt volt képes az országos közlekedésbiztonsági akciók számának 7,2 %-os emelésére 2001-ben, amelyen 5,6 %-kal több, összesen 38.179 rendőr vett részt. Az akciók során a járművezetőkkel szemben alkalmazott intézkedések száma 2001-ban 5.129-el, 3,5 %-kal csökkent, ami a közlekedésbiztonság érdekében kifejtett tevékenységek hatásfokát jelzi, és ami ráirányítja a figyelmet az összehangolt, megelőzési célú rendőri fellépés fontosságára.

A közlekedésbiztonsági akciókon kívüli rendőri aktivitást a következő táblázatok tartalmazzák.

(Sebességellenőrzés tekintetében a Rendőrség csak éves adatgyűjtést végez.)

2001-ben mind a közlekedési szabálysértési feljelentések, mind a helyszíni bírságok száma nőtt, (7,1 %-os, illetve 2,4 %-os növekedés), ezen belül növekedett a sebességtúllépés miatt tett feljelentések száma. Alkoholszondás ellenőrzésre 5,7 %-kal több esetben került sor, azonban az csak 3,9 %-kal több esetben járt pozitív eredménnyel. Ez utóbbi adat az ittas vezetés számának mérséklődésére utal, míg a feljelentések és a helyszíni bírságok számának növekedéséhez a közlekedési szabálysértések látenciájának nagyobb mérvű feltárása is hozzájárult.

A következő években továbbra is várható Magyarország közútjain a forgalom növekedése, mely az élénkülő gazdaság által biztosított lehetőségekre és a növekvő turistaforgalomra vezethető vissza. Szinte teljes bizonyossággal prognosztizálható, hogy az ország területén áthaladó európai főközlekedési útvonalakon lesz a legerőteljesebb a forgalomnövekedés. Ezek a kihívások új feladatok elé állítják a rendőrséget.

Az Európai Unió 2010-ig megfogalmazott közlekedéspolitikája külön fejezetet szentel a közúti közlekedés biztonság erősítésének. Az Európai Unió tagállamának útjain 2000-ben több mint 1,7 millió ember sérült meg, illetve több mint 40.000 ember halt meg közúti közlekedési balesetben. A közlekedéspolitika ezért azt a célt tűzte ki, hogy 2010-ig felére kell csökkenteni a balesetek halálos áldozatainak számát. E cél elérését részint új járműműszaki megoldások szorgalmazásával, forgalomszervezési kérdések tisztázásával, részint a szabályok betartását erősítő intézkedések meghozatalával kívánja elősegíteni. Ez utóbbi keretében felmerült az ellenőrzések azonos elvek szerinti elvégzésének, valamint a szabályszegést követő büntetések összehangolásának kérdése. A szankciók tekintetében új elemként jelenik meg az Unió közlekedéspolitikájában a kiemelkedően súlyos szabálysértés elkövetése esetén - annak következményeitől függetlenül - a vezetői engedély helyszíni elvétele, vagy a jármű forgalomból történő kivonása lehetőségének vizsgálata.

Az Európai Unió a célok elérése érdekében cselekvési programot dolgoz ki, és 2005-re tervezi az erre vonatkozó szabályozás kibocsátását.

Tekintettel arra, hogy a pontrendszer fő célja a járművezetők önkéntes jogkövető magatartásának kialakítása, a hatékonyan és kellő szigorral működő rendszer a jövőben a balesetek megelőzésének egyik fontos eszköze lehet, amely nagy mértékben segítheti az Európai Unió által kitűzött célok hazai megvalósítását.

A közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény 15. §-ának (2) bekezdése felhatalmazást ad a Kormány részére, hogy rendeletben határozza meg a pontrendszer hatálya alá tartozó szabálysértéseket, és az egyes szabálysértésekhez rendelhető pontok számát 1-3 pont között. A kormányrendelet tervezete elkészült, melyet a Kormány Országgyűlés Rendészeti Bizottságának bemutat.

A tervezetben felsorolt szabálysértéseknél és a hozzájuk rendelt pontoknál alapvető szempont a gyalogosok és a kerékpárosok védelme, a legtöbb és legsúlyosabb személyi sérüléssel járó baleseteket kiváltó magatartások visszaszorítása.

Hazánkban a személyi sérüléses közlekedési balesetek oksági szerkezete az elmúlt években gyakorlatilag nem változott. (Tekintettel arra, hogy a pontrendszer a járművezetői magatartást hivatott befolyásolni, a vizsgálat nem tér ki a jármű műszaki illetve a pályahibákból, valamint a gyalogosok, utasok hibájából bekövetkezett balesetekre.)

Az egyes baleseti okok számszerű alakulása:

Az ittas járművezetés - a szeszes italtól befolyásolt állapot függvényében - büntetőjogi és szabálysértési tényállási elem. A pontrendszer jelenleg az ittas járművezetés bűncselekménye esetén 7, szabálysértés esetén pedig egységesen 1 pont kiszabását teszi lehetővé mely utóbbi pontszám nem aránylik a cselekmény veszélyességéhez. A tervezet ezért 3 pontot rendel a szabálysértéshez.

Az abszolút sebességtúllépés cselekmény szankcionálhatóságát az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet (továbbiakban Korm. rendelet) biztosítja: a szabályszegés enyhébb szintű elkövetésekor a közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése valósul meg (Korm. rendelet 54. §), a sebességkorlátozás jelentős túllépése pedig önálló szabálysértési tényállás (Korm. rendelet 43. §).A két tényállás elkövetési magatartása, a jogsértések veszélyessége, gyakorisága feltétlenül indokolja a súlyosabb szabályszegés pontértékben is megnyilvánuló szigorítását.

A KRESZ 25. § (1) bekezdése szerint járművel a forgalmi, az időjárási és a látási viszonyoknak, továbbá az útviszonyoknak megfelelően kell közlekedni, figyelemmel kell lenni a jármű sajátosságaira, az utasokra és a rakományra. Ez a szabály a sebesség mindenkori biztonságos megválasztását írja elő a járművezetők részére. Megszegésekor ún. "relatív sebességtúllépés" valósul meg, mely a statisztikai adatok alapján jelentős szerepet játszik a közúti balesetek létrejöttében, ezért a Kormányrendelet ehhez a cselekményhez is pontot rendel.

Az elsőbbség meg nem adása ugyancsak jellemző baleseti ok, mely elkövetése miatt 2000-ben összesen 3.456, 2001-ben 3.789 személyi sérüléses balesetet regisztráltak. Leggyakoribb elkövetési magatartásai a közúti jelzőtáblák utasításának figyelmen kívül hagyása és az elsőbbség meg nem adása gyalogos részére a kijelölt gyalogátkelőhelyen.

Az előzés szabályainak meg nem tartása következtében - a statisztikai adatok szerint - jóval ritkábban történik baleset (2000-ben 880 eset), azonban a szabályszegés jellegénél fogva (pl. szemből haladók ütközése) a személyi sérülés bekövetkezésének - s ezen belül a halálos vagy súlyos sérülések előfordulásának - valószínűsége igen magas.

Az elsőbbség és az előzés szabályainak megsértése - az eredmény függvényében - szabálysértésnek, vagy bűncselekménynek minősül, s a pontrendszer ennek megfelelően pont alkalmazásáról rendelkezik. (Szabálysértés miatt június 31-ig 39322 fő esetében 40788 pont kiszabására került sor.)

A vasúti átjárón történő áthaladás szabályainak megszegése (Korm. rendelet 45. § (1) bekezdés) kiemelt szabálysértésnek minősül. Vasúti átjáróban 2001-ben 48 személyi sérüléssel járó baleset történt, összesen 53-en sérültek meg, a halálos áldozatok száma 23 fő. A pontrendszer alapján a cselekményhez ugyanakkor egyetlen pont társul, mely egyáltalán nincs szinkronban a szabályszegés veszélyességével, így a tervezet ennél a cselekménynél is a pontszámok emelését tűzi célul.

A rendőr karjelzésének figyelmen kívül hagyása - hasonlóan a forgalomirányító fényjelző készülék tilos jelzésén történő áthaladáshoz - a közlekedésbiztonságot súlyosan veszélyezteti. E szabályszegésekhez való pontrendelést részben a rendőri jelzések kellő ismereteinek hiányára visszavezethető, részben a szándékos járművezetői magatartás indokolja.

Évek óta a legfőbb baleseti forrás az irányváltoztatás, haladás és bekanyarodás szabályainak meg nem tartása (pl. az elmúlt évben az összes baleset mintegy 24 %-a e szabályszegésekre vezethető vissza), ezért e tényállás-csoporthoz történő magasabb pontérték- hozzárendelés alkalmas lehet a kellő visszatartó hatás elérésére. A kategórián belül a bekanyarodási szabályok megszegése fordul elő a leggyakrabban, mely elkövetése miatt a vizsgált időszakban 9926 fő részére 9999. pontot szabtak ki.

A biztonsági öv, a bukósisak, biztonsági gyermekülés kötelező használatának jogszabály által történő elrendelését az emberi élet védelme, s a testi épség megóvása indokolta, az előírásoknak azonban a járművezetők és utasaik 40-50 %-a tesz eleget, a biztonsági öv használati hajlandóság évről évre romlik. A fejlett közlekedési kultúrával rendelkező nyugati országokban a járművezetők 80-90 %-a, Svédországban 95%-a használja az övet.2000-ben közúti baleset következtében a 272 elhalálozott járművezetőből 106 fő, a jobb első ülésen utazó 127 személyből pedig mindössze 46 fő használt biztonsági övet. A hátsó ülésen utazóknál a helyzet még rosszabb: a 101 fő elhunyt személyből összesen 6-an csatolták be biztonsági öveiket. A Közlekedéstudományi Intézet által végzett és a nemzetközi kutatások tapasztalatai alapján a meghalt és a megsérült személyek száma 50 %-kal csökkenthető a biztonsági öv használatával, míg a biztonsági gyermekülés használata 7-szeresére növeli a gyermekek biztonságát.

A kézben tartott rádiótelefon vezetés közbeni használata kiemelten balesetveszélyes, mivel közel 20%-al növeli a gépjárművezető reakció idejét, amely balesethez vezethet, illetve kihatással lehet annak súlyosságára.

A tervezetben felsorolt egyéb szabálysértések gyakoriságára statisztikai adatokkal nem rendelkezünk, mivel erre külön adatgyűjtés nem történik. A gyakorlati tapasztalatok szerint azonban ezek gyakran előfordulnak, nem beszélve a jelentős látenciáról, ezek visszaszorításával a balesetek száma is csökkenthető.

Az új szabályozás következtében a szabálysértő járművezetők pontszámai növekszenek, amitől a preventív hatás erősödése várható. A nemzetközi tapasztalatok azt igazolják, hogy a pontrendszerek belső pontarányai (az egyes cselekményekért kiszabható pontok, illetve a pontmaximum) meghatározása a rendszer hatékonyságának egyik alapeleme. Egy kivételtől eltekintve a vizsgált külföldi szabályozások e körben lényegesen szigorúbbak a hazai szabályozásnál, és nem egyedülálló a kezdő vezetői engedéllyel rendelkezők, valamint a visszaesők esetében az eltérő szabályok alkalmazása. A törvény rendelkezései szerinti kötelezettség, a pontrendszer hatásának folyamatos elemzése során a Kormány a jövőben e kérdések tisztázására is figyelmet kíván fordítani.

A pontrendszer nemcsak preventív hatásával, hanem a kapcsolódó képzéssel is befolyásolja a járművezető közlekedési magatartását. A járművezetők utánképzési rendszerének reformja folyamatban van, az ezt szabályozó kormányrendelet módosítása előkészítés alatt áll, az 2003-ban hatályba lép.

A közlekedésbiztonságot befolyásoló tényezők sorában a járművezetők szabálytisztelete és képzettsége mellett kiemelt jelentősége van a forgalomnövekedésnek, a gépjárműpark típus, felszereltség, és életkor szerinti összetételének, a forgalom dinamikájának, a forgalomszervezésnek, az útpályák vonalvezetésének, állapotának, az időjárási és útviszonyoknak, és nem utolsó sorban a közúti ellenőrzések intenzitásának.

2001-ben a forgalomban lévő gépjárművek száma 1,4 %-kal, az országos főközlekedési útvonalakon a forgalom 4,1 %-kal nőtt. A gépjárművek átlagéletkora 11,8 év, ami jelentős hatással lehet a közlekedési balesetek súlyossági fokára, így a halálesetek és a személyi sérülések számának alakulására. A korszerűbb gépjárművek biztonsági berendezései és műszaki felszereltsége biztonságosabb közlekedést tesznek lehetővé, ugyanakkor ezek a körülmények felelőtlenebbé is teszik a járművezetőket, hiszen biztonságérzetük magasabb.

2001. január 1. és 2002. június 30. közötti időszakban 204.818 járművezető került nyilvántartásba, összesen 234.526 közlekedési előéleti ponttal. A pontszerzők 88,1 %-a 1 ponttal rendelkezik, 2-4 pontot a nyilvántartásba vett járművezetők 11,4 %-a gyűjtött. Az 1-nél több pontot szerzett járművezetők aránya nem tekinthető kiugró értéknek, ezek alapján feltételezhető, hogy a pontrendszer preventív hatása megjelent a közlekedési kultúrát befolyásoló tényezők sorában. Legtöbb pontot sebességtúllépésért, az előzés és elsőbbség adás szabályainak megsértéséért regisztrált a nyilvántartó.

Az elbírált közlekedési bűncselekmények száma 2001-ben alig kimutatható csökkenést mutat, ezen belül azonban jelentősebben csökkent a közúti baleset okozása és az ittas járművezetés. A kiemelt közlekedési szabálysértések közül az ittas járművezetés és a sebességkorlátozás jelentős túllépése száma csökkent, a közlekedés rendjének megzavarása szabálysértések száma emelkedett. A közlekedési szabálysértések miatt tett feljelentések és helyszíni bírságok száma nőtt, ezáltal az e körben elkövetett szabálysértések látenciáját abszolút értékben sikerült csökkenteni.

A pontrendszer bevezetését a személyi sérüléses közúti balesetek számának csökkenése nem követte. A személyi sérüléses közúti balesetek adatait 1990. évtől vizsgálva megállapítható azonban, hogy a balesetszám és a sérültek számának adatai enyhén hullámzó változást mutatnak. Ez a trend hosszútávon csökkent, 2001-ben a balesetszám és a személyi sérülések száma az 1999-es értékek alatt marad. A közlekedésbiztonság érdekében a jövőben további összehangolt intézkedésekre van szükség. Ennek része a pontrendszer továbbfejlesztése, a cselekmények súlyához, vagy gyakoriságához igazodó differenciált pontkiszabás, az ellenőrzések hatékonyságának javítása, a közlekedési rendőri létszám és technikai eszközállomány növelése, mely utóbbi a költségvetési források feltárásával és a forgalom prognosztizálható növekedésével arányosan kell megtörténjen.

Az Országos Rendőr-főkapitányság Budapestre, Baranya, Győr-Moson-Sopron, Jász-Nagykun-Szolnok, és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére kiterjedően végzett statisztikai elemzéseket. A vizsgálat során az 1997. április 1, és 1999. március 31 között elkövetett, és jogerősen elbírált közlekedési bűncselekményeket és szabálysértéseket elemezték (az elemzés nem tért ki a helyszíni bírságolással zárult ügyekre). A szabálysértésekhez a cselekmény súlyára és gyakoriságára figyelemmel 2-5 pontot, a bűncselekményekhez 6-8 pontot rendeltek. A vezetői engedély elméleti bevonását eredményező maximális pontszám 14 pont volt. A közlekedési bűncselekmények körében a leggyakrabban előforduló jogsértés a közúti baleset okozása (Btk. 187. §) volt. A vizsgált időszakban közlekedési bűncselekmények elkövetése miatt a bíróság 487 fő esetében nem alkalmazott járművezetéstől eltiltást, e járművezetők közül a kísérleti pontszámok alapján 85 járművezető ért el a vezetői engedély visszavonását eredményező pontértéket. A leggyakrabban elkövetett szabálysértés a közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése (113.589 eset). Ezen belül jelentős volt a közlekedés biztonságát veszélyeztető szabálytalan parkolás (26.609 eset), a lejárt okmányok birtokában történő vezetés, a sebességkorlátozás jelenős túllépése és az engedély nélküli vezetés száma. A különböző szabálysértésekhez rendelt pontok alapján 124.579 járművezető közül 9.992 érte el vagy lépte túl a maximális 14 pontot. A fenti időszakban a jogerősen visszavont vezetői engedélyek száma 10.563 volt, a pontrendszer alkalmazásával további 10.077 vezetői engedély bevonására kerülhetett volna sor. A járművezetők 76 %-a 7, vagy annál kevesebb pontot gyűjtött össze, ugyanakkor 1 %-uk többször is elérte a vezetői engedély bevonását eredményező elméleti ponthatárt.

Lengyelország:

1998-ban új KRESZ szabályozás lépett hatályba, ezzel egyidejűleg változott az 1993 óta létező közlekedési pontrendszer is.

A legtöbb összegyűjthető pont 24, kezdő vezetői engedéllyel rendelkezők esetében 20 pont. Az egyes szabálysértésekért 1-10 pont jár, a vezetői engedély visszaadása újbóli sikeres vizsgát követően történhet meg.

Franciaország:

Franciaországban 1992-ben vezették be a pontrendszert, ami jellegét tekintve pontvesztő rendszer. A vezetői engedéllyel rendelkező személyek 12 pontot kapnak, amelyet a szabálysértés jellegére való tekintettel 1-6 ponttal csökkentenek. A pontrendszer miatt visszavont vezetői engedélyek újbóli kiadásának feltétele orvosi vizsgálaton való részvétel, és ismételt gépjárművezetői vizsga.

Németország:

A pontrendszert 1974-ben vezették be. A pontok a szabálysértés súlyossága szerint differenciáltan 1-7 pontig terjednek, a rendszerben valamennyi közlekedési szabálysértésért pontot szabnak ki. 18 pont elérését követően a vezetési jogosultság újbóli gyakorlásának feltétele orvosi pszichológiai alkalmassági vizsgálaton való megfelelés, bizonyos esetekben elméleti és gyakorlati vizsga letétele.

Nagy Britannia:

A jelenleg működő rendszert Nagy Britanniában 1981-ben vezették be, ami az 1962-től alkalmazott jogintézmény továbbfejlesztett változata. Az összegyűjthető pontok száma 12, a pontszám elérését követően a vezetői engedélyt 6 hónapra visszavonják. Az egyes szabálysértésekért kiszabható pontok száma 2 és 10 pont között változik.

Horvátország:

Közlekedési előéleti pontrendszer Horvátországban 1996 óta létezik. Az egyes szabálysértésekhez rendelt pontok száma 1 és 3 pont között változik, az elérhető pontmaximum 7. A vezetői engedély érvényességét 3 hónapra felfüggesztik, és a járművezetőnek vizsgáznia kell a közlekedési szabályok ismeretéből, vagy járművezetői gyakorlaton kell részt vennie. Amennyiben a járművezető 4 éven belül ismételten eléri a 7 pontot, a járművezetői engedélyének érvényességét 6 hónapra függesztik föl.

Bulgária:

Bulgáriában 2000. január 1-én lépett hatályba a pontrendszerről szóló szabályozás, ami jellegét tekintve pontvesztő rendszer. A járművezetők kezdetben 39 ponttal rendelkeznek, ezt csökkentik a szabálysértés jellegétől függően 1-6 ponttal. Az összes pont elvesztése esetén 6 hónapig bevonják a jogosítványt, visszaadásának feltétele orvosi és pszichológiai vizsgálaton való részvétel.

Japán:

Japánban valamennyi közlekedési szabálysértésért alappont jár. Ehhez további pontokat adnak a balesetek bekövetkezése esetén annak súlyosságától és a járművezető felelősségének mértékétől függően 2 és 13 pont között. A rendszer a járművezetővel szemben kezdetben toleráns, a visszaesőktől azonban már 3 elért pontot követően is vissszavonhatják a vezetői engedélyt. A vezetési jogosultság felfüggesztésének időtartama 30 és 180 nap között változik. A felfüggesztés ideje különböző tanfolyamok elvégzése esetén rövidülhet.

Ausztrália, Queensland állam:

A vezetői engedélyekre vonatkozó 1999-es szabályozás szerint a járművezető maximum 12 pontot érhet el, ezt követően a vezetési jogosultságát közlekedési előéletétől függően különböző időtartamokra felfüggesztik. A szabálysértésekért járó pontok száma 1 és 6 pont között változik.

Amerikai Egyesült Államok, Wisconsin állam:

Ha a járművezető 1 év alatt 12 pontot összegyűjt, a vezetői engedélyt két hónapra bevonják. A szabálysértésekért kapható pontok száma 2 és 6 pont között változik. A próbajogosítvánnyal rendelkezők a második és minden további szabálysértésért dupla pontot kapnak.

Ausztria:

A pontrendszer szakmai előkészítése befejeződött, az bevezetés előtt áll. A szabálysértések elkövetéséért 1-4 pontot lehet kapni, 8 pont összegyűjtése esetén a gépjárművezetőnek pszichológiai vizsgálaton kell részt vennie, 12 pont elérése esetén a vezetői engedélyt 10 hónapra visszavonják, visszaadásának feltétele utánképzésen történő részvétel.

Belgium:

Belgiumban a pontrendszer bevezetésének jogi alapjait megteremtették, a végrehajtáshoz szükséges technikai feltételek kidolgozása folyamatban van. A tervek szerint a szabályokat sértő járművezető 1-3 pontot kaphat, 6 pont összegyűjtését követően a vezetői engedélyt 1 hónapra bevonják. Amennyiben 5 éven belül ismételten összegyűjt 6 pontot, a vezetői engedély bevonása 3 hónapra történik meg, a visszaadás feltétele közlekedésbiztonsági képzésen való részvétel. A rendszer a kezdő vezetői engedéllyel rendelkezők esetében szigorúbb szabályokat alkalmaz.

Valamennyi a fentebb felsorolt pontrendszerek közös jellemzője a vezetői engedély visszavonásának lehetősége, illetve orvosi, pszichológiai vizsgálaton, utánképzésen való részvétel, vagy ismételt vizsga előírása. A pontrendszerek különös figyelmet fordítanak a közlekedés legkiszolgáltatottabb szereplőinek, a gyalogosoknak a védelmére.

Megállapítható továbbá, hogy Bulgária kivételével valamennyi pontrendszert alkalmazó ország jogi szabályozása két-három kiemelt szabálysértés elkövetését a vezetői engedély ideiglenes bevonásával fenyegeti. Ehhez képest hazánkban a vezetési jogosultság pontrendszer alapján történő ideiglenes szüneteltetéséhez a tervezett jogszabály módosítás bevezetését követően is hat kiemelt közlekedési szabályszegés szükséges. A magyar törvényi szabályozás nemzetközi összehasonlításban az egyik legenyhébbnek tekinthető, ezért az elkövetkező években folyamatosan figyelemmel kell kísérni, hogy a pontrendszer hatásfoka mennyiben éri el a kívánatos szintet.