MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
KORMÁNYA
H/1989.
ORSZÁGGYŰLÉSI
HATÁROZATI JAVASLAT
a Nemzetőrség létrehozásáról szóló
100/2001. (XII. 21.) OGY határozat
hatályon kívül helyezéséről
Előadó: Juhász Ferenc
honvédelmi miniszter
2003. január
Az Országgyűlés
...../2003. (......) OGY
határozata
a Nemzetőrség létrehozásáról szóló
100/2001. (XII. 21.) OGY határozat
hatályon kívül helyezéséről
1. Hatályát veszti a Nemzetőrség létrehozásáról szóló 100/2001. (XII. 21.) OGY határozat.
2. Ez a határozat a közzététele napján lép hatályba.
INDOKOLÁS
Az Országgyűlés a 100/2001. (XII. 21.) OGY határozatában megállapította, hogy szükségesnek tartja létrehozni - önálló fegyveres erőként - a Nemzetőrséget. Felkérte a Kormányt, hogy 2002. április 1-jéig hozzon létre előkészítő bizottságot a Honvédelmi Minisztériumban, amely vizsgálja meg a kialakítandó Nemzetőrség rendeltetését, lehetséges feladatait, szervezeti felépítését, irányítási rendjét és finanszírozásának lehetőségét.
Az új Kormány áttekintette a Nemzetőrség létrehozásával kapcsolatos fenti határozat végrehajtásának helyzetét. Ennek során megállapította, hogy az előkészítő bizottság - amely az elrendelt vizsgálatokat amúgy is csak rendkívül feszített ütemben tudta volna elvégezni - nem került létrehozásra. Ily módon a munka nagymérvű késedelmet szenvedett, ennek következtében megalapozott javaslatok kidolgozására, előterjesztésére nem volt lehetőség.
Ezen kívül a vizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy a Nemzetőrséggel kapcsolatos munka folytatását a továbbiakban célszerű összekapcsolni az önkéntes haderőre történő áttérés előkészítésének munkálataival. Ezt az is indokolta, hogy mindkét terület lényegében azonos kérdéseket ölelt fel: például a haderő személyi biztosításának kérdései békében, valamint a személyi tartalékok létrehozásának lehetőségei mozgósítás, illetve háború esetére, továbbá a területvédelem új rendszere kialakításának módjai.
A vizsgálatok alapján megállapítást nyert, hogy az Országgyűlés által a Nemzetőrség, mint egy új önálló fegyveres erő létrehozásával elérni szándékozott célok előnyösebben és eredményesebben valósíthatók meg az önkéntes tartalékos rendszer keretében.
Előnyei között első helyen kell megemlíteni, hogy azoknak a honfitársainknak, akik - noha békében nem vállalnak önként fegyveres katonai szolgálatot - a haza védelmében szükség esetén részt kívánnak venni, az önkéntes tartalékos rendszer a Nemzetőrséghez képest jobb lehetőséget kínál.
Nyomós érvként esett latba a vizsgálat során, hogy a Nemzetőrség az elgondolások szerint önálló fegyveres erőként kerülne létrehozásra, ami nem oldható meg a katonai költségvetés terhére, hanem egy újabb fejezet létrehozását és ahhoz a megfelelő forrás biztosítását igényelné.
Ennek az új fejezetnek a személyi kiadásoktól az infrastrukturális kiadásokig, a költségvetés teljes spektrumát fel kellene ölelnie. Ez olyan terheket jelentene a nemzetgazdaság számára, amely nem állna arányban az elérhető eredménnyel. A létrehozható elaprózott erők kis harcértéket képviselnének, vezetésük nehézkes, hatékonyságuk pedig rendkívül alacsony lenne.
Mindezzel szemben az önkéntes tartalékos rendszer szerves részét képezi a Magyar Honvédség béke és háborús hadrendjének, funkcionálisan, valamint strukturálisan is beilleszkedik az önkéntes haderőrendszerbe.
Miután nem jön létre önálló haderő, sem szervezési, sem vezetési területen nem jelentkeznek a Nemzetőrség vonatkozásában vázolt nehézségek. Emellett az önkéntes tartalékos rendszer anyagi kihatásai nyilvánvalóan nem érik el egy új, önálló fegyveres erő kialakításának költségeit.
Mindezek alapján a Kormány javaslata arra irányul, hogy kezdeményezze a Nemzetőrség létrehozásáról szóló 100/2001. (XII. 21.) OGY határozat hatályon kívül helyezését.