az Országgyűlés Elnöke

részére

2003. január 7-én és 8-án rendkívüli hóesés sújtotta az országot. A vidéki településeken a hó eltakarítása nagymértékben terhelte az önkormányzatokat. Az önkormányzatok belterületének hó eltakarítási munkálatai is nagy erőfeszítések árán történhetett meg. Ennél is nehezebb helyzet adódott a külterületi utak, dűlő utak és bejáró utak megtisztításakor.

Az 1992/2-es szövetkezeti törvény az önkormányzatok tulajdonába adta a dűlő utakat, amelyek hó mentesítése, járhatóvá tétele az önkormányzatok feladata. Lakosság széles körének a gazdálkodók munkájának összefogásának a polgármesterek talpraesettségének köszönhetően ezt a feladatot a legtöbb helyen jól megoldották. Voltak olyan települések, ahol az önkormányzat lánctalpas traktora húzta ki a KPM-es járműveket és segített a hó eltakarításban. Magánszemélyek is részt vettek a feladatban, akik részére legalább üzemanyagot kellett biztosítani a munkálatokhoz.

Sajnálatos módon a megyeszékhelyeken munkálkodó katasztrófa védelmisek nem érzékelték a veszély nagyságát, nem rendelték el a szükséges fokozatokat. Ennek következménye az lehet, hogy az úgy nevezet vis major keretből nem pályázhatnak az önkormányzatok. Tájékozódásom szerint 1,5-5,5 millió forint pénzösszegeket költöttek az önkormányzatok annak érdekében, hogy ne álljon elő katasztrófa helyzet. Így is sajnálatos módon több ember megfagyott. A kis önkormányzatoknál működési zavarok léphetnek fel abban az esetben, ha a fenti rendkívüli kiadásokat a központi költségvetés nem kompenzálja.

Budapest, 2003. január 20.