A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
KORMÁNYA

T/2016.
számú
törvényjavaslat

a pártfogókra vonatkozó egyes törvények módosításáról

Budapest, 2003. január

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény 94. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"94. § A büntetések és az intézkedések végrehajtása során a bíróságra háruló feladatokat a büntetés-végrehajtási bíró látja el, aki a megyei bíróságon működik."

Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Iasz.) 1. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A törvény hatálya a bíróságokkal, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalával (a továbbiakban: OIT Hivatala), az Igazságügyi Szakértői Intézetek Hivatalával és az igazságügyi szakértői intézményekkel (a továbbiakban együtt: ISZI Hivatala), a Pártfogó Felügyelői Szolgálat Országos Hivatalával és a megyei (fővárosi) hivatalaival (a továbbiakban együtt: PFSZ Hivatala) létesített igazságügyi szolgálati jogviszonyra (a továbbiakban: szolgálati jogviszony) terjed ki.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt igazságügyi szerv (a továbbiakban: igazságügyi szerv) által fenntartott üdülők, bölcsődék és óvodák dolgozói a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény hatálya alá tartoznak."

Az Iasz. 2. §-ának (2) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki, és az eredeti b)-e) pont számozása c)-f) pontra változik:

"b) a pártfogó felügyelő"

Az Iasz. a következő 4/A. §-sal egészül ki:

"4/A. § A pártfogó felügyelő a pártfogoltról pártfogó felügyelői véleményt, környezettanulmányt készít, szervezi és ellenőrzi a közérdekű munka végrehajtását, az egyéni pártfogó felügyelői terv szerint végrehajtja a pártfogó felügyeletet, pártfogói tevékenységet lát el a büntetés-végrehajtási intézetben, végzi az utógondozást, valamint ellátja a jogszabályban meghatározott más feladatait."

Az Iasz. 6. §-a (1) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"Tisztviselő a bírósági ügyintéző, a pártfogó felügyelői asszisztens, a végrehajtási ügyintéző, továbbá a fővárosi, megyei bírósági végrehajtó, végrehajtó-helyettes és a végrehajtójelölt is."

Az Iasz. 8. §-a (1) bekezdésének c)-d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"c) az igazságügyi szakértők, az ISZI és a PFSZ Hivatala főigazgatói, és a PFSZ Hivatalának főigazgató-helyettese tekintetében az igazságügy-miniszter,

d) az ISZI Hivatalának alkalmazottai tekintetében az ISZI Hivatalának főigazgatója, a pártfogó felügyelők és a PFSZ Hivatalának alkalmazottai tekintetében a PFSZ Hivatalának főigazgatója,"

Az Iasz. 11. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A bírósági fogalmazó, a bírósági titkár, az igazságügyi szakértő és a pártfogó felügyelő kinevezésénél a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 3. §-ának (2) bekezdésében írt rendelkezést is alkalmazni kell azzal, hogy a bűnügyi nyilvántartás adatainak mérlegelésére a kinevezésre jogosult bírósági elnök, a pártfogó felügyelő esetében a PFSZ Hivatalának főigazgatója, az igazságügyi szakértő esetében az igazságügy-miniszter jogosult."

(1) Az Iasz. 13. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (2)-(6) bekezdés számozása (3)-(7) bekezdésre változik:

"(2) Pártfogó felügyelőnek egyetemi szintű jogász, okleveles közigazgatási szakértő, pszichológus, szociálpolitikus, szociológus vagy teológus; egyetemi vagy főiskolai szintű pedagógus, vagy szociális munkás; főiskolai szintű gyógypedagógus, igazgatásszervező vagy szociálpedagógus; felsőfokú képesítéssel és szakirányú továbbképzési szakon szerzett - így különösen addiktológiai konzulens, gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó, mentálhigiénés - szakképesítéssel rendelkező személy nevezhető ki."

(2) Az Iasz. 13. §-a (4) bekezdésének - melynek számozása az (1) bekezdés szerint (5) bekezdésre változott - első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"Az igazságügyi szakértő, a szakértőjelölt, a pártfogó felügyelő, a tisztviselő és az írnok a kinevezéstől számított két éven belül az igazságszolgáltatási ismeretekről is számot adó ügyviteli vizsgát tesz."

(3) Az Iasz. 13. §-ának (6) bekezdése - melynek számozása az (1) bekezdés szerint (7) bekezdésre változott - helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A képesítési követelményekkel kapcsolatos részletes rendelkezéseket - így az (5) bekezdés szerinti vizsgákra vonatkozó szabályokat is - az igazságügy-miniszter - a bíróságok és az OIT Hivatala képesítési követelményei esetében az Országos Igazságszolgáltatási Tanáccsal egyetértésben - rendeletben határozza meg."

Az Iasz. 14/A. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkaköröket, továbbá a vagyonnyilatkozat átadására, kezelésére és az abban foglalt adatok védelmére vonatkozó szabályokat a bíróságok és az OIT Hivatala tekintetében az OIT, az ISZI Hivatala, a pártfogó felügyelők és a PFSZ Hivatala tekintetében az igazságügy-miniszter állapítja meg."

Az Iasz. 28. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

"A pártfogó felügyelő esetében szolgálati viszonyban töltött időnek minősül a megyei (fővárosi) gyámhivatalnál megszakítás nélkül köztisztviselőként és más szervnél azonos jellegű munkakörben köztisztviselőként vagy közalkalmazottként eltöltött idő is."

Az Iasz. 33. §-a (1) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"Magasabb vezetői állásnak minősül az OIT Hivatalának vezető-helyettese, a főosztályvezető, az ISZI Hivatalának főigazgatója, az igazságügyi szakértői intézet igazgatója, a PFSZ Hivatalának főigazgatója és helyettese, valamint a Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatalának az igazgatója."

Az Iasz. 97. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A fizetési osztályokat és a fizetési fokozatokat a bírósági titkár és a bírósági fogalmazó tekintetében a 3. számú melléklet, az igazságügyi szakértő és szakértőjelölt, a pártfogó felügyelő, valamint a tisztviselő és az írnok tekintetében a 4. számú melléklet tartalmazza."

Az Iasz. 100. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Szolgálati időként kell figyelembe venni a kinevezés előtt más igazságügyi vagy ügyészségi szervnél - pártfogó felügyelő esetében a megyei (fővárosi) gyámhivatalnál köztisztviselőként, illetve más szervnél azonos jellegű munkakörben köztisztviselőként vagy közalkalmazottként -, azonos jellegű munkakörben eltöltött időt."

Az Iasz. 103. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A bírósági fogalmazónak a 98. § (2)-(3) bekezdése alapján történő előresorolásától eltekintve, átlagon felüli színvonalú munkavégzés esetén a bírósági titkár és a szakértőjelölt egy alkalommal, az igazságügyi szakértő, a pártfogó felügyelő, a tisztviselő és az írnok két alkalommal - soron kívül - eggyel magasabb fizetési fokozatba sorolható."

(1) Az Iasz. 103/A. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"b) az ISZI és a PFSZ Hivatalának alkalmazottja esetén a Ktv. 44. § (2) bekezdésében meghatározott központi közigazgatási szerveknél,"

(2) Az Iasz. 103/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A bírósági titkár, az igazságügyi szakértő és a pártfogó felügyelő alapilletménye nem lehet kevesebb a szolgálati viszonya kezdetétől számítva azonos szolgálati idővel rendelkező köztisztviselőnek a Ktv. szerint a központi közigazgatási szerveknél [Ktv. 44. § (1) bekezdés] az illetménykiegészítéssel növelt alapilletményénél."

Az Iasz. 104. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Vezetői pótlékra jogosult az OIT Hivatalának vezetőhelyettese, az ISZI Hivatalának a főigazgatója, a PFSZ Hivatalának főigazgatója és helyettese, a főosztályvezető és a főosztályvezető-helyettes, az igazgató és az igazgatóhelyettes, a szakértői iroda vezetője, az osztályvezető és az osztályvezető-helyettes, a csoportvezető és a csoportvezető-helyettes, valamint a bírósági irodavezető."

Az Iasz. 105. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A Legfelsőbb Bíróságon, az OIT, az ISZI és a PFSZ Hivatalánál - kivéve az igazságügyi szakértői intézményeknél és a PFSZ megyei (fővárosi) hivatalainál - dolgozó felsőfokú végzettségű tisztviselőt beosztási pótlék illeti meg.

(2) A beosztási pótlék mértéke a Legfelsőbb Bíróságon és az OIT Hivatalánál az illetményalap 10-15 százaléka, az ISZI és a PFSZ Hivatalánál - az (1) bekezdésben írt kivételekkel - 5-10 százaléka."

Az Iasz. 106. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"106. § Az e törvény alapján főtanácsosi címet kapott igazságügyi szakértő, pártfogó felügyelő és tisztviselő az illetménylap 15 százalékát, a tanácsosi címet kapott tisztviselő az illetményalap 10 százalékát kitevő pótlékra jogosult."

Az Iasz. 113. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"Az igazságügyi szakértő, a szakértőjelölt, a pártfogó felügyelő, valamint a tisztviselő részére - ha ügyeleti vagy készenléti díjra nem jogosult - rendkívüli munkavégzés esetén ezzel azonos tartamú szabadidő jár."

Az Iasz. 122. §-a (2) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A cím adományozására a bíróság és az OIT Hivatala alkalmazottainak tekintetében az OIT, más igazságügyi alkalmazott tekintetében az igazságügy-miniszter jogosult."

Az Iasz. 127. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

"A munkáltató a 2003. július 1-jén szolgálati viszonyban álló pártfogó felügyelő részére a felsőfokú képesítés megszerzésére - legfeljebb hat évre - halasztást engedélyezhet. Nem kötelezhető a pártfogó felügyelő a felsőfokú képesítés megszerzésére, ha a nyugdíjkorhatár eléréséig szükséges idő hat évnél kevesebb."

Az Iasz. a következő 129/A. §-sal egészül ki:

"129/A. § (1) A megyei (fővárosi) gyámhivatal hivatásos pártfogó köztisztviselőjének 2003. április 30-ig írásban kell nyilatkoznia arról, hogy pártfogó felügyelőként az igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyt elfogadja-e.

(2) Ha a köztisztviselő az (1) bekezdésben felajánlott munkakört elfogadja, közszolgálati jogviszonyát közös megegyezéssel kell megszüntetni.

(3) Ha a köztisztviselő az (1) bekezdésben felajánlott munkakört nem fogadja el, akkor közszolgálati jogviszonya a Ktv. 17. § (1 bekezdés b) pontja alapján szüntethető meg.

(4) A megyei (fővárosi) bíróság hivatásos pártfogójának 2003. április 30-ig írásban kell nyilatkoznia arról, hogy a PFSZ Hivatalához történő végleges áthelyezését kéri-e."

Az Iasz. 4. számú mellékletének címe helyébe a következő szöveg lép:

"Az igazságügyi szakértő, a szakértőjelölt, a pártfogó felügyelő, a tisztviselő és az írnok alapilletménye"

Az Iasz. 6. számú melléklete Vezetői pótlékok rovata 2. pontjának helyébe a következő szöveg lép:

"2. Főosztályvezető, az ISZI és a PFSZ Hivatalának főigazgatója, a PFSZ Hivatalának főigazgató-helyettese."

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló, a 2002. évi IX. törvénnyel módosított 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 2. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A gyermekek védelmét ellátó helyi önkormányzatok, gyámhivatalok, bíróságok, rendőrség, ügyészség, pártfogó felügyelői szolgálat, más szervezetek és személyek e törvény alkalmazása során a gyermek mindenek felett álló érdekét figyelembe véve, törvényben elismert jogait biztosítva járnak el."

A Gyvt. 122. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"122. § (1) A megyei (fővárosi) gyámhivatal elősegíti és koordinálja a bűnelkövetés, illetve a bűnismétlés megelőzését célzó programok indítását, a veszélyeztetett gyermekek, továbbá a bűncselekményt elkövetett, de nem büntethető, valamint a büntetőeljárás alá vont gyermekek számára. A gyámhivatalban ezen feladatkör ellátására gyermek- és ifjúságvédelmi koordinátor működik.

(2) A megyei gyámhivatal az (1) bekezdésben meghatározott feladata ellátása érdekében

a) felkéri a helyi önkormányzatokat, civil szervezeteket, illetve az általuk fenntartott intézményeket az (1) bekezdés szerinti programok indítására, valamint a programokról való folyamatos tájékoztatására; a programokról a gyámhivatal nyilvántartást vezet,

b) összehangolja a településen és a megyén belül a gyermekek számára indított bűnmegelőzési programokat,

c) együttműködik a helyi önkormányzatokkal, civil szervezetekkel, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatást ellátó személyekkel és intézményekkel, közoktatási intézményekkel, a pártfogó felügyelői szolgálattal, a rendőrséggel, az ügyészséggel, a bírósággal, drogmegelőzést, illetve drog-rehabilitációt végző intézményekkel,

d) részt vesz a kábítószerügyi egyeztető fórum, illetve a megyében működő bűnmegelőzési tanács munkájában,

e) kapcsolatot tart az áldozatvédelemben szerepet vállaló civil szerveződésekkel, illetve a rendőrség áldozatvédelmi referensével,

f) közvetíti a más megyében működő vagy országos szervezetek által kezdeményezett programokat, képzéseket és segítséget nyújt ezek igénybevételéhez.

(3) A megyei gyámhivatal évente jelentésben elemzi a megyében a gyermekkorú, illetve a fiatalkorú bűnelkövetés helyzetét, és értékeli a bűnmegelőzési tevékenységet. A jelentés ismertetése és a bűnmegelőzés érdekében elvégzendő feladatok megvitatása céljából megyei egyeztető tanácskozást tart, a bűnmegelőzésben érintettek részvételével."

A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 453. §-a (2) bekezdésének harmadik mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A környezettanulmányt a pártfogó felügyelő készíti el."

A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Bvtvr.) a következő 5/A. §-sal egészül ki:

"5/A. § (1) A pártfogó felügyelő általi megkeresésre a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 71. §-ának (1)-(5) és (7) bekezdéseiben foglaltak értelemszerűen irányadók. Ha az feladatának ellátásához szükséges, a pártfogó felügyelő a nyomozóhatóságtól, az ügyésztől vagy a bíróságtól is kérhet adatokat, iratokat és felvilágosítást.

(2) A pártfogó felügyelő által kért adatok köre a pártfogolt

a) személyazonosító adataira, Társadalombiztosítási Azonosító Jelére;

b) lakcímére, tartózkodási helyére;

c) családi állapotára és körülményeire;

d) lakáskörülményeire;

e) iskolai végzettségére;

f) foglalkozására, munkahelyére, szakmai képesítésére;

g) egészségi állapotára, esetleges káros szenvedélyeire;

h) vagyoni és jövedelmi helyzetére

terjedhet ki."

(1) A Bvtvr. 8. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

"A határozat meghozatala előtt a büntetés-végrehajtási bíró - feltéve, hogy a feltételes szabadságra bocsátás lehetséges időpontjáig rendelkezésre álló idő legalább kettő hónap - elrendeli a pártfogó felügyelői vélemény beszerzését."

(2) A Bvtvr. 8. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki és az eredeti (2)-(4) bekezdés számozása (3)-(5) bekezdésre változik:

"(2) A pártfogó felügyelő az (1) bekezdésben írt pártfogó felügyelői vélemény elkészítése érdekében az elítéltet a feltételes szabadságra bocsátás lehetséges időpontja előtt legalább kettő hónappal a büntetés-végrehajtási intézetben meghallgatja és vele ettől az időponttól kezdődően rendszeresen érintkezhet."

(3) A Bvtvr. 8. §-ának (2) bekezdése - melynek számozása a (2) bekezdés szerint (3) bekezdésre változott - a következő mondattal egészül ki:

"Ebben az esetben elrendeli az új pártfogó felügyelői vélemény beszerzését."

(4) A Bvtvr. 8. §-ának (3) bekezdése - melynek számozása az (1) bekezdés szerint (4) bekezdésre változott - a következő mondattal egészül ki:

"Ilyen esetekben elrendeli az új párfogó felügyelői vélemény beszerzését."

A Bvtvr. 10. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az eljárást a kijelölt munkahely szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró folytatja le. Ennek során elrendeli a pártfogó felügyelői vélemény beszerzését, valamint meghallgathatja a pártfogó felügyelőt, szükség esetén a kijelölt és a kijelölendő új munkahely képviselőjét is."

A Bvtvr. 11/A. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A büntetés-végrehajtási bíró a közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztés megkezdésére fontos okból halasztást engedélyezhet, határozathozatal előtt pártfogó felügyelői vélemény beszerzését rendelheti el. E végzés ellen nincs helye fellebbezésnek."

(1) A Bvtvr. 60. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A közérdekű munka végrehajtásának helyéül az elítélt állandó lakóhelye - az elítélt kérelme alapján az ideiglenes lakóhelye - szerint illetékes megyei (fővárosi) bíróságon működő büntetés-végrehajtási bíró intézményt vagy gazdálkodó szervet jelöl ki. A kijelölés előtt a büntetés-végrehajtási bíró pártfogó felügyelői vélemény beszerzését rendeli el. A munkahely kijelölésénél figyelembe kell venni az elítélt egészségi állapotát, szakképzettségét (szaktudását), a munkára való alkalmasságát és az elkövetett bűncselekmény jellegét."

(2) A Bvtvr. 60. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A megyékben és a fővárosban működő munkaügyi központok rendszeresen tájékoztatják a megyei (fővárosi) bíróságot és a pártfogó felügyelői szolgálat megyei (fővárosi) hivatalát azokról a munkahelyekről, amelyek közérdekű munka végzésére elítéltek kijelölését igénylik."

(1) A Bvtvr. 66. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Ha az elítélt sorkatonai (tartalékos katonai) szolgálatra vonul be, a szolgálat időtartamára a büntetést kiszabó bíróság a közérdekű munka végrehajtásának megkezdésére halasztást engedélyez; illetőleg a büntetés-végrehajtási bíró a közérdekű munka végrehajtását félbeszakítja. Ha az elítélt gyermekgondozási díjban, illetőleg gyermekgondozási segélyben részesül, a halasztás vagy félbeszakítás időtartama egy év.

(2) A büntetés végrehajtását haladéktalanul meg kell kezdeni, illetőleg folytatni kell, ha az elítélt a szolgálatból leszerel, illetve a gyermekgondozási díj, illetőleg a gyermekgondozási segély folyósítását egy év eltelte előtt megszüntetik."

(2) A Bvtvr. 66. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"a) legalább hat hónapig sorkatonai szolgálatot teljesített;"

(1) A Bvtvr. 94. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A pártfogó felügyeletet a pártfogó felügyelői szolgálat hajtja végre."

(2) A Bvtvr. 94. §-a (2) bekezdése első gondolatjeles bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"- a pártfogó felügyelet végrehajtása körében teljesíti a pártfogó felügyelői szolgálat megkereséseit."

(3) A Bvtvr. 94. §-a (2) bekezdése negyedik gondolatjeles bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"- tájékoztatja a pártfogó felügyelői szolgálatot a pártfogolt ellenőrzése során szerzett tapasztalatairól,"

(1) A Bvtvr. 95. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"95. § (1) A pártfogó felügyelet végrehajtására a Pártfogó Felügyelői Szolgálat Országos Hivatalánál és a megyei (fővárosi) hivatalainál pártfogó felügyelők működnek.

(2) A párfogó felügyelő:

a) a fiatalkorú terheltekről környezettanulmányt készít,

b) ellátja a párfogó felügyelet végrehajtásával járó teendőket,

c) a pártfogó felügyelet végrehajtásáról pártfogoltanként pártfogó felügyeleti tervet készít,

d) összehangolja a pártfogó felügyelet végrehajtásában közreműködő szervek és szervezetek tevékenységét,

e) a magatartási szabályok meghatározása és a bíróság döntésének megalapozása érdekében pártfogó felügyelői véleményt készít."

A Bvtvr. 100. §-a a következő mondattal egészül ki:

"Ilyen ügyben a bíróság pártfogó felügyelői vélemény beszerzését rendelheti el."

A Bvtvr. 101. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

"Ilyen ügyben indítványa megtételéig az ügyész, azt követően a bíróság pártfogó felügyelői vélemény beszerzését rendelheti el."

A Bvtvr. 102/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A pártfogó felügyelet végrehajtása iránt az ügyész a pártfogó felügyelői szolgálatot keresi meg."

A Bvtvr. 103. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A rendőrség a párfogó felügyelet végrehajtásában való közreműködése során javasolhatja az előírt magatartási szabályok megváltoztatását; erről a pártfogó felügyelői szolgálatot értesíti."

(1) Ez a törvény - a (3) bekezdés kivételével - 2003. július 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg

a) az Iasz. 13. § (4) bekezdésének - melynek számozása e törvény 8. § (1) bekezdése szerint (5) bekezdésre változott - második mondatában a belső hivatkozás (6) bekezdésről (7) bekezdésre,

b) a Bvtvr. 37/A. §-ának (1) bekezdésében a "36. § (1) bekezdésének b), c), d), j), k), m), n) és o) pontjaiban," szövegrész a "36. § (1) bekezdésének b), c), d), k), m), n) és o) pontjaiban," szövegre, 64. §-ának (2) bekezdésében és 65. §-ának (2) bekezdésében a "környezettanulmányt" szó "pártfogó felügyelői véleményt" kifejezésre

módosul;

c) az Iasz. 8. § (1) bekezdésének e) pontjából "és a hivatásos pártfogók" szövegrész,

d) a Gyvt. 15. §-a (5) bekezdésének első mondatából a "továbbá a fiatalkorúak pártfogó felügyelete" szövegrész, második mondatából a "valamint a fiatalkorúak pártfogó felügyeletéről" szövegrész, 101. §-ának (6) bekezdése, 105. §-a (1) bekezdéséből "a hivatásos pártfogói feladatok ellátása és irányítása" szövegrész és e § (2) bekezdésének c) pontja, 123. §-ából a "valamint a fiatalkorúak pártfogó felügyeletére" szövegrész, 126. §-ának (6) bekezdése, 128. §-ának (2)-(5) bekezdése, 130. §-ának (6) bekezdése, 162. §-a (1) bekezdésének e) pontjából "a hivatásos pártfogói, valamint" szövegrész,

e) a Bvtvr. 13. §-ának (1) bekezdéséből " , a Btk. 82. §-ának (2) bekezdése alapján való elrendelése iránt az elítélt szabadulása előtt" szövegrész, 50. §-ának (2) bekezdéséből "és a társadalmi" szövegrész, 96. §-ának d) pontjából "és a társadalmi" szövegrész, 102. §-a (2) bekezdésének b) pontja, 103. §-ának (2)-(3) és (7) bekezdése, e § (4) bekezdésének a) pontjából "a gyámhatóság felhívására a gyámhatóságnál, illetve" szövegrész, e § (4) bekezdésének b) pontjából a "gyámhatóságnál, illetve" szövegrész, 114/A. §-a (2) bekezdésének bevezető szövegéből a "vagy az általa megbízott társadalmi pártfogó" szövegrész

a hatályát veszti;

f) ahol jogszabály hivatásos pártfogót említ, azon a pártfogó felügyelőt kell érteni.

(2) A pártfogó felügyelői szolgálat alkalmazottai tekintetében az illetmény-besorolásokat 2003. július 1. napjáig kell elvégezni. A szabadság és a szolgálati idő megállapítása tekintetében az Iasz. 131. §-át és 132. §-ának (2)-(3) bekezdéseit megfelelően alkalmazni kell.

(3) E törvény 22. §-a 2003. április 1-jén lép hatályba.

(4) A törvény végrehajtásához szükséges szervezeti és személyzeti intézkedések előkészítése a törvény kihirdetése napjától megkezdhetők.

(5) A 2003. július 1-jén folyamatban maradt pártfogolási ügyek eredeti iratait a büntetés-végrehajtási csoport vezetője, illetve a gyámhivatal-vezető a területileg illetékes Pártfogó Felügyelői Szolgálat megyei (fővárosi) igazgatójának küldi meg és gondoskodik a másolati példány irattárba helyezéséről (átiktatás). A Pártfogó Felügyelői Szolgálat megyei (fővárosi) igazgatója az iratok átvételét követően haladéktalanul kijelöli az ügyben eljárni jogosult pártfogó felügyelőt.

Á L T A L Á N O S I N D O K O LÁ S

1/a. A pártfogókra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) - a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvénnyel összhangban - a pártfogó felügyelői tevékenységet olyan komplex igazságügyi tevékenységként határozza meg, amely a büntetőeljárásban magában foglalja a terheltről mintegy szakértőként készítendő, a nyomozói, az ügyészi vagy a bírói döntéshez segítséget nyújtó pártfogó felügyelői véleményt vagy környezettanulmányt; a büntetés-végrehajtás körében a közérdekű munka és a pártfogói felügyelet végrehajtását, a büntetés végrehajtását követően a terhelt beleegyezése esetén az utógondozói, szociális jellegű tevékenységet, s mindez kiegészülhet a felek egyetértése és a hatóság döntése esetén a terhelt és a sértett közötti mediációval.

1/b. A modern értelemben vett pártfogás az utógondozásból, az ezzel kapcsolatos állami feladatvégzés a civil- és egyházi szervezetek tevékenységéből fejlődött ki. Magyarországon először Eötvös József írt az elítéltek megsegítésének jelentőségéről. Deák Ferenc 1843-ban már egy európai színvonalú utógondozói intézmény létrehozásának fontosságára hívta fel a figyelmet. A kiegyezés után megjelentek az első olyan szervezetek, amelyek segélyekkel támogatták a szabadulókat. (Az első magyar rabsegélyező egylet 1873-ban alakult meg.)

A rabsegélyező egyletek közel 40 évi munkálkodás után alakultak át olyan szervezetekké, amelyek a segélyosztáson túl a munkába álláshoz, az elhelyezkedéshez is segítséget akartak nyújtani, és felvállalták az egyéni gondozást, a rászoruló elítéltekkel az erkölcsnemesítő beszélgetéseket. Ekkor jelent meg szakmai körökben Angyal Pál javaslatára a pártfogó elnevezés. Az új egyesületek a patronázs nevet viselték. Tevékenységüket ingyenesen végezték, a segélyezés költségeit a kormány vállalta fel. A patronázs egyesületek fejlődése az I. világháború kitöréséig töretlen volt, azt követően azonban az egyesületek jelentős része felbomlott. 1933-ban 33 taggal megalakult a Patronázs Szövetségek Magyar Egyesülete, de a fejlődést a II. világháború ismét derékba törte.

Az 1950-es években az utógondozási tevékenység szinte teljesen megszűnt. Az egyedüli gondozói funkciók a szabadulást megelőző beszélgetések, illetve az élelmiszer- és ruhatámogatás maradtak. 1954-től állami feladattá vált a szabadlábra helyezettek foglalkoztatásáról való gondoskodás, amely 1960-tól a tanácsok végrehajtó bizottságainak a hatáskörébe került, a hatékonyság növelését pedig más társadalmi szervezetek, elsősorban a szakszervezetek bevonásával célozták meg. 1966-tól önkéntes segítőket is be lehetett vonni a munkába.

Az 1971. évi 20. tvr. a reszocializációt jelölte meg a legfőbb célként. Az előkészítés a büntetés-végrehajtási szervezet feladata lett, ugyanakkor megállapítottak munkáltatói kötelezettségeket is. A végrehajtásról a bíróságok mellett működő pártfogó felügyelői szervezet gondoskodott. Az 1979. évi 11. tvr. mindezt kiegészítette a pártfogó felügyelet végrehajtásával kapcsolatos rendelkezésekkel. Egyértelműbbé vált a büntetés-végrehajtási jellegű hatósági, ellenőrző funkció és a csak segítő feladatok felvállalására jogosult utógondozói tevékenység megkülönböztetése.

2. A Javaslat a Pártfogó Felügyelői Szolgálat felállításának és működésének szabályozási elveiről szóló 1183/2002. (X. 31.) Korm. határozatban (a továbbiakban: Korm. hat.) foglaltak megvalósításához szükséges törvénymódosításokat tartalmazza.

A Javaslat módosítja a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény (Bsz.) és a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény egy-egy szakaszát, ennél jelentősebb mértékben az igazságügyi alkalmazottak szolgálati viszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvényt (Iasz.), a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényt (Gyvt.), valamint a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendeletet (Bvtvr.).

3. A Javaslat célja az, hogy átalakítsa a pártfogás jelenlegi szervezetét és működését, valamint a szervezeti változásból és a pártfogók feladatkörének bővüléséből adódó jogalkotási kötelezettségnek is eleget tegyen. A hatályos szabályozás szerint szervezetileg elkülönülten működik a pártfogói rendszer a felnőtt korú és a fiatalkorú elkövetők tekintetében: a felnőtt korúak hivatásos pártfogója a megyei (fővárosi) bíróságon működik igazságügyi alkalmazottként, a fiatalkorúak hivatásos pártfogója pedig a megyei (fővárosi) gyámhivatalnál köztisztviselőként. A hivatásos pártfogó büntetés-végrehajtási jellegű feladatkörében eljárva közreműködik a közérdekű munka végrehajtásában, végrehajtja a pártfogó felügyeletet, továbbá törvényben meghatározott esetekben a terheltről környezettanulmányt készít és végzi az utógondozást.

A hivatásos pártfogó tevékenysége egyrészt büntetés-végrehajtás (a közérdekű munka büntetés és a pártfogó felügyelet intézkedés végrehajtása), másrészt a társadalom védelme, a bűnismétlés megakadályozása és a terhelt reszocializációja érdekében végzett szociális jellegű tevékenység. Elmondható tehát, hogy a hatályos rendelkezések értelmében a fontos igazságügyi tevékenységet végző hivatásos pártfogók szervezetileg felemás helyzetben tevékenykednek: a felnőtt korúak hivatásos pártfogói az igazságszolgáltatást végző azon bírósági szervezeten belül, amely szervezet alaptevékenységén kívül a pártfogókra is vonatkozó büntetés-végrehajtási feladatokon túl csak a vagyoni jellegű büntetés-végrehajtási feladatokat látja el (pénzbüntetés, pénzmellékbüntetés, elkobzás, vagyonelkobzás). A valóban bírói döntést igénylő büntetés-végrehajtási feladatokat viszont a tanács elnöke, a büntetés-végrehajtási csoport (a büntetés-végrehajtási bíró), illetve a Bírósági Gazdasági Hivatal végzi. A fiatalkorúak pártfogó felügyelői pedig az igazságügyi hatóság által kiszabott intézkedések végrehajtási feladatait a gyámügyi igazgatási szervezeti rendszeren belül, a szociális igazgatás gyermek- és ifjúságvédelmi területéhez kapcsolva látják el.

4. A fentebb írt szervezeti és irányítási megoldás a gyakorlatban működési zavarokhoz vezetett. Jelenleg hiányzik az intézmény egységes büntetőpolitikai irányítását biztosító szakmai felügyelet. A pártfogó intézményrendszer önmaga sem találta meg a helyét a büntetés-végrehajtást és a szociális igazgatást ellátó foglalkozások körében. Az eljárásban túl későn jön létre a kapcsolat a pártfogó és a pártfogolt között. A pártfogóknak nem jut szerep a büntetéskiszabás előkészítésében, ismereteik nem hasznosulnak a büntetőszankciók kiszabásának mérlegelésében. A jelenlegi feladatok ellátásához nem elegendő a pártfogók száma, a tevékenységüket segítő személyzet pedig teljesen hiányzik, és a működésükhöz szükséges objektív feltételek sem megfelelőek. A pártfogók alapfelkészültsége igen különböző, hiányzik a feladataik ellátásához szükséges speciális szakképzés és a világos szakmai követelményeknek megfelelő rendszeres továbbképzés.

A magatartási szabályok végrehajtásával kapcsolatos gyakorlat "ördögi körbe" került. Az ügyész, a bíróság, a büntetés-végrehajtási bíró azért nem ír elő külön magatartási szabályokat, mert tisztában van azzal, hogy a pártfogó szolgálat képtelen ezek végrehajtására. A pártfogónak viszont egyedi ügyben nincs jogszabályi felhatalmazása konkrét javaslatok megfogalmazására, hiányoznak a feltételek a végrehajtásra kötelezett intézményekkel való együttműködés kialakításához. Nehézkes és nem hatékony a felnőttekkel foglalkozó pártfogók gyakorlatában a közérdekű munka végrehajtása. A létszámhiány és a nagy munkateher mellett a pártfogónak nincs lehetősége arra, hogy megfelelő gyakorisággal találkozzon a pártfogoltjával, megismerje a lakókörnyezetét, és így arra sem, hogy valóban figyelemmel kísérje a pártfogolt magatartását, még kevésbé, hogy abban változást érjen el.

5. A Javaslat a törvénymódosításokkal eléri, hogy a jelenlegi széttagolt pártfogói szervezetekből országosan azonos színvonalú tevékenységet végző, egységes szakmai követelmények alapján működő, központi irányítású Pártfogó Felügyelői Szolgálat jöjjön létre. A Javaslat egységes szervezetbe foglalja a felnőtt és a fiatalkorú elkövetőkkel kapcsolatos igazságügyi feladatok teljesítését, egyben lehetőséget ad az életkori sajátosságoknak megfelelő szabályok és gyakorlat megőrzésére. Ugyancsak megőrzi és általánossá kívánja tenni a fiatalkorúak pártfogó felügyeletének végrehajtási szabályaiból a ma is korszerűnek mondható elemeket, így a pártfogolási tervet, a környezettanulmányt és a más szervek részére a pártfogó által adandó tanácsokat és javaslatokat.

A Javaslat szerint a Pártfogó Felügyelői Szolgálatot az igazságügy-miniszter irányítja és ellenőrzi, gondoskodik a működési feltételeiről. Az országos szervezeti központ a kormányrendelettel alapuló és tevékenységét 2003. július 1-jén megkezdő Pártfogó Felügyelői Szolgálat Országos Hivatala (a továbbiakban: Hivatal), élén a főigazgatóval. A főigazgatót, és a főigazgató-helyettest az igazságügy-miniszter nevezi ki. A Hivatal területi szervei a megyei (fővárosi) hivatalok. A pártfogó felügyelőket a Hivatal főigazgatója nevezi ki. A hivatalokban a pártfogó felügyelők mellett az érdemi ügyintézésben részt vevő tisztviselők (asszisztensek) működnek.

A Javaslat szerint a társadalmi pártfogói tevékenység és funkció megszűnik. Mindez nem azt jelenti, hogy ne lenne szükség a jövőben a pártfogás területén társadalmi segítőkre és kapcsolatra, de a pártfogó felügyelői szolgálat és a civil szervezetek, egyházak közötti együttműködés új formája a szakmai és a segítő elemeknek az együttműködő fél profiljának megfelelő együttműködési megállapodásban történő rögzítése.

R É S Z L E T E S I N D O K O L Á S

A Bsz. 94. §-a értelmében a büntetések és az intézkedések végrehajtása során a bíróságokra háruló feladatokat a megyei bíróságokon működő büntetés-végrehajtási bíró és az ugyanott működő hivatásos pártfogó látja el. A Javaslat szerint a jövőben a felnőtt korúak pártfogó felügyelője nem a megyei (fővárosi) bíróságon működne, hanem az egységes, az igazságügy-miniszter irányítása alatt álló pártfogó felügyelői szolgálat állományában.

A Javaslat szerint a jelenleg is igazságügyi alkalmazott felnőtt korúak hivatásos pártfogói tekintetében csak az irányítás módosul, a jelenleg a gyámhivataloknál köztisztviselőként működő fiatalkorúak pártfogói esetében azonban a szolgálati jogviszony jellege is megváltozna, kifejezésre juttatva tevékenységüknek a felnőtt korúak hivatásos pártfogóival egységes és igazságügyi jellegét.

A Javaslat ezért azon szerveket, ahol igazságügyi alkalmazotti jogviszony létesíthető, kiegészíti a Hivatallal és a megyei (fővárosi) hivatalokkal. Meghatározza a pártfogó felügyelő alapvető feladatait. Az igazságügyi tisztviselők közé besorolja a pártfogó mellett működő, érdemi feladatot végző asszisztenst. Rögzíti, hogy a Hivatal főigazgatója és a főigazgató-helyettes felett az igazságügy-miniszter, a pártfogó felügyelők és a pártfogói asszisztensek felett a főigazgató gyakorolja a munkáltatói jogokat.

Megállapítja a pártfogó felügyelők képesítési feltételeit: eszerint pártfogóvá egyetemi szintű jogász, okleveles közigazgatási szakértő, pszichológus, szociálpolitikus, szociológus, vagy teológus, egyetemi vagy főiskolai szintű pedagógus vagy szociális munkás, főiskolai szintű gyógypedagógus, igazgatásszervező vagy szociálpedagógus, felsőfokú képesítéssel és szakirányú továbbképzési szakon szerzett - így különösen addiktológiai konzulens, gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó, mentálhigiénés - szakképesítéssel rendelkező személy nevezhető ki. Figyelemmel arra, hogy a jelenlegi munkatársak egy része nem rendelkezik az előírásnak megfelelő képesítéssel, a Javaslat lehetőséget teremt arra, hogy a munkáltató a felsőfokú képesítés megszerzésére legfeljebb hat évre halasztást engedélyezzen. Nem lenne kötelezhető ugyanakkor a pártfogó felügyelő a felsőfokú képesítés megszerzésére, ha legfeljebb hat éven belül eléri a nyugdíjkorhatárt.

A Javaslatban a Hivatal főigazgatói és főigazgató-helyettesi állása magasabb vezetői állásnak minősül, s vezetői pótlékra jogosult rajtuk kívül a megyei (fővárosi) igazgató, a főosztályvezető, a főosztályvezető-helyettes, az osztályvezető és az osztályvezető-helyettes.

A Javaslat a pártfogó felügyelők új szervezeti egységbe kerülését a jelenleg a felnőtt korúak pártfogását végzők esetében áthelyezéssel, a jelenleg a fiatalkorúak pártfogását végzők esetében a közszolgálati jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésével, illetve a kinevezéssel és annak elfogadásával rendezi. A megyei (fővárosi) bíróság hivatásos pártfogójának arról kell nyilatkoznia, kéri-e, hogy végleges áthelyezéssel a Hivatalhoz kerüljön; míg a megyei (fővárosi) gyámhivatal hivatásos pártfogója (köztisztviselője) arról nyilatkozik, hogy pártfogó felügyelőként az igazságügyi alkalmazotti jogviszonyt elfogadja-e. Ha igen: közszolgálati jogviszonyát közös megegyezéssel kell megszüntetni, ha nem: közszolgálati jogviszonya felmentéssel megszüntethető.

A Javaslat ügyel arra, hogy a pártfogó felügyelő az életpályát és az anyagi ellátást tekintve a változás folytán ne kerüljön a korábbinál hátrányosabb helyzetbe. A Javaslat szerint a gyámhivatalnál megszakítás nélkül pártfogóként, illetve más szervnél azonos jellegű munkakörben köztisztviselőként vagy közalkalmazottként eltöltött idő is szolgálati viszonyban eltöltött időnek minősül. Az új szervezetbe átkerülő volt köztisztviselők esetében viszont a Javaslat szerint alkalmazni kell az Iasz. azon szabályát is, miszerint az igazságügyi szolgálati időt az e törvény hatályba lépése előtti jogszabály alapján megállapított szolgálati időnél alacsonyabb mértékben nem lehet meghatározni, s figyelembe kell venni a törvény hatályba lépése előtti soron kívüli előresorolások hatását is. Az új szervezetbe átkerülő személyekre is vonatkozik az Iasz. azon szabálya, miszerint a besorolások eredményeként az igazságügyi alkalmazott illetménye - változatlan munkakör esetén - nem csökkenhet. Az illetmény esetleges csökkenése esetén a törvény hatálybalépése előtti hónapra megállapított illetményt kell folyósítani. A szabadság tekintetében szintén alkalmazni kell az Iasz. azon szabályát, hogy ha a pártfogó felügyelő szabadsága a korábbi szabadságához képest csökkenne, mindaddig a törvény hatályba lépése előtt megállapított szabadságra jogosult, amíg annak mértékét az e törvény szerinti szabadsága meg nem haladja. A felsőfokú végzettségű tisztviselőt (asszisztenst) a Pártfogó Felügyelői Szolgálat Országos Hivatalában az illetményalap 5-10 %-a közötti beosztási pótlék illeti meg.

A Javaslat szerint a jövőben a fiatalkorúak pártfogó felügyelője nem a megyei (fővárosi) gyámhivatalban működik, ezért a Gyvt. Javaslatban megjelölt részeinek a hatályon kívül helyezése indokolt. Szükség van viszont arra, hogy a gyermekek védelmét ellátó szervek között közreműködőként a pártfogó felügyelői szolgálat a jövőben is megjelenjen. Ezt a Javaslat a Gyvt. 2. §-a (1) bekezdésének megfelelő módosításával éri el.

Az eddig a fiatalkorúak pártfogói feladatkörébe tartozó, de a bűnmegelőzési célokat tágabb értelemben szolgáló feladatok ellátását a jövőben a megyei (fővárosi) gyámhivatalokban, gyermek- és ifjúságvédelmi koordinátorok folytatják. Ezért a Gyvt-ben szabályozni szükséges a gyámhivatalok új feladatát: a devianciák szempontjából veszélyeztetett gyermekek, illetve a gyermekkorú bűnelkövetők számára prevenciós célból szükséges programok indításának segítését és koordinálását. Ezt a szabályozási feladatot a Javaslat a Gyvt. 122. §-ának helyébe lépő új rendelkezéssel éri el.

Az új Be. 453. §-ának (2) bekezdése szerint a fiatalkorú terheltek esetében a környezettanulmányt a megyei gyámhivatal mellett működő hivatásos pártfogó készíti el. A Javaslat szerint a jövőben a fiatalkorúak pártfogó felügyelője nem a megyei (fővárosi) gyámhivatalban működik, ezért a fenti rendelkezés módosítása is szükséges.

A Bvtvr. hatályos szabályai szerint a megyei bíróságon, illetve a gyámhivatalnál működik a hivatásos pártfogó, s e szervek hajtják végre a pártfogó felügyeletet, továbbá az ügyész, a bíróság és a büntetés-végrehajtási bíró e szerveket keresi meg. A szervezeti átalakulás miatt szükséges a pártfogó felügyeletet, illetve a pártfogót érintő rendelkezések módosítása, másrészt az új jogintézményként bevezetendő pártfogó felügyelői vélemény kötelező elrendelésének eseteire vonatkozó, továbbá a Be. szabályaival összhangot teremtő új rendelkezések beiktatása. Ugyancsak szükséges az adatvédelem biztosítása.

A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 114/A. §-a új jogintézményként szabályozza a pártfogó felügyelői véleményt. Ennek lényege szerint a bíróság és az ügyész a büntetés, vagy intézkedés alkalmazása, illetőleg a vádemelés elhalasztása előtt a pártfogó felügyelő által elkészítendő pártfogó felügyelői vélemény beszerzését rendelheti el, sőt e vélemény beszerzését törvény kötelezővé teheti. A Be. ilyen kötelező esetet mond ki a vádemelés elhalasztása körében akkor, ha az ügyész magatartási szabályok megállapítását vagy kötelezettség előírását véli szükségesnek.

A pártfogó felügyelői vélemény a környezettanulmány jogintézményével rokon, de annál szélesebb körű információkat tartalmaz: a bíró (ügyész) részére leírja a terhelt személyiségét és életviszonyait jellemző tényeket és körülményeket, különösen családi körülményeit, egészségi állapotát, esetleges káros szenvedélyeit, lakhatási körülményeit, iskolai végzettségét, szaktudását, munkahelyét, ennek hiányában a foglalkoztatására vonatkozó adatokat, jövedelmi, vagyoni viszonyait, bemutatja a feltárt tények, körülmények és a bűncselekmény elkövetése között fennálló kapcsolatot.

A pártfogó felügyelő tájékoztatást ad a terhelt adottságainak megfelelő munkalehetőségekről, egészségügyi, illetve szociális intézményi ellátási lehetőségről, javaslatot tehet egyedi magatartási szabály elrendelésére. Bírói (ügyészi) rendelkezés alapján kitér arra, hogy a terhelt a kilátásba helyezett magatartási szabályok vagy kötelezettségek teljesítését vállalja-e és képes-e teljesíteni, valamint arra, hogy a sértett hozzájárul-e a részére adandó jóvátételhez.

A Javaslat szerint - a Be. már említett rendelkezésén túl - kötelező a pártfogó felügyelői vélemény beszerzése a feltételes szabadságra bocsátásról való döntés (elutasítás esetén az új döntés) előtt, feltéve, hogy a feltételes szabadságra bocsátás várható időpontjáig rendelkezésre álló idő legalább kettő hónap, továbbá a közérdekű munka végrehajtási helyszínének kijelölése, illetve megváltoztatása (más munkahely kijelölése) esetén. Elrendelheti továbbá a pártfogó felügyelői vélemény beszerzését az ügyész, ha az általa előírt magatartási szabályt vagy kötelezettséget meg kívánja változtatni; a büntetés-végrehajtási bíró a közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztés megkezdésére adandó halasztásban való döntés előtt; a bíróság, mielőtt a határozatában előírt, pártfogó felügyeleti magatartási szabályt módosítaná; továbbá indítványa megtételéig az ügyész, azt követően a bíróság, ha a magatartási szabályok megszegése miatt a szabadságvesztés végrehajtása elrendelésének lehet helye.

A pártfogó felügyelői vélemény elkészíthetősége érdekében rögzíti a Javaslat, hogy a pártfogó felügyelő a feltételes szabadságra bocsátás előtt legalább kettő hónappal az elítéltet a büntetés-végrehajtási intézetben meghallgatja, és vele ezen időponttól rendszeresen érintkezhet.

A Javaslat szerint a megyékben és a fővárosban működő munkaügyi központok a jövőben nemcsak az illetékes bíróságot, hanem a pártfogó felügyelői szolgálatot is tájékoztatják azokról a munkahelyekről, amelyek közérdekű munka végzésére elítéltek kijelölését igénylik.

A pártfogó felügyelet végrehajtásának eredményesebbé tétele érdekében rögzíti a Javaslat, hogy a pártfogó felügyelő a pártfogó felügyelet végrehajtásáról pártfogoltanként pártfogó felügyelői tervet is készít.

Elsősorban a pártfogó felügyelői vélemény és a pártfogó felügyelői terv elkészítésekor a pártfogó felügyelő különleges személyi adatot is kezelhet, ezért a Javaslat új rendelkezés beiktatásával - az új Be. 71. §-ának (1)-(5) és (7) bekezdéseinek megfelelő alkalmazására utalva - meghatározza a pártfogó felügyelő által kezelt adatok körét és az adatok forrásait.

Az új szervezetbe való átkerülésükhöz a hivatásos pártfogóknak a Javaslat 22. §-a értelmében 2003. április 30-ig nyilatkozniuk kell. E rendelkezés a Javaslat szerint 2003. április 1-jén, a törvény többi rendelkezése 2003. július 1-jén lép hatályba.

E § (2) bekezdésének értelmében a pártfogó felügyelői szolgálat alkalmazottai tekintetében az illetmény besorolásokat 2003. július 1. napjáig kell elvégezni. A már említett módon alkalmazni kell tekintetükben az Iasz. 131. §-át (a szabadság megállapítása) és 132. §-ának (2)-(3) bekezdéseit (a szolgálati idő megállapítása).

Az (5) bekezdés a 2003. július 1-jén folyamatban maradt pártfogolási ügyek további intézését az átiktatás alkalmazásával rendezi. Meghatározza továbbá a Javaslat a szervezeti változás miatt szükséges jogszabályi belső hivatkozások és kifejezések módosulásait, valamint az indokolt hatályon kívül helyezéseket.