MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

T/2038.
számú
törvényjavaslat

az európai üzemi tanács létrehozásáról, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról

Budapest, 2003. január

Annak érdekében, hogy a közösségi szinten működő vállalkozásoknál, illetve vállalkozáscsoportoknál foglalkoztatott munkavállalók az őket érintő, más államban hozott döntésekről megfelelő tájékoztatást kapjanak, az Országgyűlés az európai üzemi tanács, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás tekintetében a következő törvényt alkotja:

Általános rendelkezések

1. §

(1) A közösségi szinten működő vállalkozások és vállalkozáscsoportok munkavállalóinak a tájékoztatáshoz és a velük való konzultációhoz fűződő jogának erősítése érdekében valamennyi közösségi szinten működő vállalkozásnál, illetve vállalkozáscsoportnál a 3. § (1) bekezdésében meghatározott kérelem szerint európai üzemi tanácsot kell létesíteni, vagy a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárást kell kialakítani. Erre vonatkozó megállapodás esetén, vagy megállapodás hiányában az európai üzemi tanács kialakítására, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt biztosító eljárásra e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A 7. § (3) bekezdés a) pontja szerinti tágabb hatályra vonatkozó megállapodás hiányában, az európai üzemi tanács jogköre, valamint a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt biztosító eljárások kiterjednek a közösségi szinten működő vállalkozásnak az Európai Unió tagállamaiban és az Európai Gazdasági Térség államaiban (a továbbiakban: tagállam) működő valamennyi telephelyére, illetve a közösségi szinten működő vállalkozáscsoport esetében a tagállamokban működő valamennyi vállalkozására.

(3) Az európai üzemi tanács létesítésével, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakításával összefüggő kötelességek e törvény szerint terhelik

a) a központi vezetést, ha a közösségi szinten működő vállalkozás székhelye, illetve vállalkozáscsoport esetén az ellenőrző vállalkozás székhelye belföldön van a tárgyalások kezdeményezése és az ezzel kapcsolatos tájékoztatás (3. §), a különleges tárgyalótestület megalakulását követő tájékoztatás és a tárgyalások megkezdése, valamint a különleges tárgyalótestület megalakulásával, munkájának megfelelő ellátása érdekében felmerült szükséges és indokolt, valamint a tárgyalásokkal kapcsolatos költségek biztosítása (6. §), az európai üzemi tanács létszámára és összetételére vonatkozó intézkedések, valamint az ezzel összefüggő tájékoztatás (13 -14. §), az európai üzemi tanáccsal folytatandó tárgyalások megkezdéséért, valamint a rendkívüli körülményekről való tájékoztatás és az ezzel kapcsolatos tárgyalás (16 - 17. §), továbbá az európai üzemi tanács feladatai teljesítéséhez szükséges és indokolt költségek biztosítása (18. §) tekintetében;

b) az a) pontban foglaltak tekintetében az irányított vezetést, ha a közösségi szinten működő vállalkozás székhelye, illetve vállalkozáscsoport esetén az ellenőrző vállalkozás székhelye nem tagállamban van, de a tagállam területén működő telephelynek vagy vállalkozásnak a központinak alárendelt vezetése (irányított vezetés) belföldön található;

c) az a) pontban foglaltak tekintetében a képviseletet, ha a közösségi szinten működő vállalkozás székhelye, illetve vállalkozáscsoport esetén az ellenőrző vállalkozás székhelye nem tagállamban van, de a vállalkozás, illetve a vállalkozáscsoport belföldön képviselettel rendelkezik;

d) az a) pontban foglaltak tekintetében, ha a közösségi szinten működő vállalkozás, illetve vállalkozáscsoport esetén az ellenőrző vállalkozás székhelye nem tagállamban van, képviselő megjelölése hiányában a vállalkozás azon telephelyét, illetve a vállalkozáscsoport azon vállalkozását, amely a tagállamban a legnagyobb számú munkavállalót belföldön foglalkoztatja.

(4) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni

a) a belföldön foglalkoztatott munkavállalók létszámának megállapításával kapcsolatos munkáltatói kötelességek;

b) a belföldi munkavállalók képviselőinek megválasztása,

c) a belföldi munkáltatónak az európai üzemi tanács létesítésével, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakításával összefüggő kötelességei, valamint e kötelességek megszegésének jogkövetkezményei;

d) a belföldi munkavállalók képviselőinek védelme

tekintetében abban az esetben is, ha a központi vezetés nem belföldön található.

(5) E törvény hatálya nem terjed ki a (3) bekezdés a) - d) pontjában foglalt vállalkozás tengeri kereskedelmi hajóján foglalkoztatott munkavállalóra.

2. §

(1) E törvény alkalmazásában

a) közösségi szintű vállalkozás: a tagállamokban működő olyan vállalkozás, amely a tagállamokban legalább ezer munkavállalót, és legalább két tagállamban tagállamonként legalább százötven munkavállalót foglalkoztat;

b) vállalkozáscsoport: a vállalkozások olyan csoportja, amely ellenőrző és annak ellenőrzött vállalkozásaiból áll;

c) közösségi szintű vállalkozáscsoport: az olyan vállalkozáscsoport, amelynek a tagállamokon belül legalább ezer munkavállalója van, továbbá különböző tagállamokban legalább két, a vállalkozáscsoporthoz tartozó vállalkozással rendelkezik, amelyek közül az egyik - egy tagállamban - legalább százötven munkavállalót, és a másik - egy másik tagállamban - legalább százötven munkavállalót foglalkoztat;

d) központi vezetés: a közösségi szinten működő vállalkozás, illetve vállalkozáscsoport esetében az ellenőrző vállalkozás vezetése;

e) konzultáció: a munkavállalói képviselők és a központi vezetés, illetve bármely megfelelő vezetési szint közötti véleménycsere és párbeszéd kialakítása;

f) telephely: a személyi és tárgyi erőforrásoknak az egyesítésével megvalósított gazdasági tevékenység helye;

g) különleges tárgyaló testület: az e törvény 4-5. §-ában foglaltak szerint létrehozott testület, amely a központi vezetéssel tárgyal az európai üzemi tanács, vagy a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás létrehozásáról;

h) európai üzemi tanács: az e törvény 7. § (2) bekezdésében, valamit 10-12. §-ában foglaltak szerint létrehozott, a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló tanács.

(2) E törvény alkalmazásában "ellenőrző vállalkozás" a közösségi szintű vállalkozáscsoporthoz tartozó az a vállalkozás, amely tulajdonosi helyzete, pénzügyi részesedése, vagy a vállalkozáscsoport tevékenységére vonatkozó szabályozás más rendelkezése alapján meghatározó befolyást képes gyakorolni egy másik vállalkozásra (ellenőrzött vállalkozás). Az 1. § (3) bekezdés a) pontja esetén a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvénynek a gazdasági társaságban való befolyásszerzésére vonatkozó részében meghatározott uralkodó tag is ellenőrző vállalkozásnak minősül.

(3) A meghatározó befolyás gyakorlására való képességet - az ellenkező bizonyításáig - vélelmezni kell, ha valamely vállalkozás egy másik vállalkozás tekintetében közvetlenül vagy közvetve

a) a másik vállalkozás igazgatási, irányító vagy felügyelő szerve tagjai több mint a felének kijelölésére jogosult;

b) a másik vállalkozásban való részesedéshez kapcsolódó szavazatok többségével, vagy

c) a másik vállalkozás jegyzett tőkéjének többségével rendelkezik.

(4) Ha a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek ugyanazon vállalkozáscsoport két vagy több vállalkozása is megfelel, az ellenkező bizonyításáig a (3) bekezdésben foglalt sorrendet kell figyelembe venni az ellenőrző vállalkozás meghatározásánál.

(5) Nem vélelmezhető meghatározó befolyás a csődeljárás, a felszámolási eljárás, valamint a végelszámolás körében a felszámoló és a végelszámoló által tett intézkedés alapján.

(6) Nem minősíti ellenőrző vállalkozásnak a biztosítóintézetet, a hitelintézetet, a pénzügyi holding társaságot, a vegyes tevékenységű holding társaságot, a befektetési társaságot vagy a vagyonkezelő szervezetet átmeneti irányítási tevékenysége vagy vagyonszerzése, ha annak célja a továbbértékesítés előkészítése és irányítási jogaikat nem, vagy csak a szükséges mértékben gyakorolják.

Az európai üzemi tanács létrehozása, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakítása

3. §

(1) A központi vezetés saját kezdeményezésére, vagy a legalább két tagállamban működő, legalább két vállalkozásnál vagy telephelyen foglalkoztatott száz munkavállalónak, illetve e munkavállalók képviseleti szerveinek az indítványára tárgyalásokat kezdeményez az európai üzemi tanács létrehozására, vagy a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló tárgyalások kialakítására.

(2) Ha a központi vezetéshez több indítvány érkezik, az (1) bekezdésben meghatározott munkavállalói létszámot össze kell számítani. Ha az indítványt belföldi vállalkozás vagy telephely vezetéséhez terjesztik elő, azt haladéktalanul továbbítani kell a központi vezetéshez és erről egyidejűleg az indítványtevőt tájékoztatni kell.

(3) A központi vezetés az indítvány(ok)ról, annak kézhezvételét követően haladéktalanul tájékoztatja a közösségi szinten működő vállalkozáscsoport vagy vállalkozás valamennyi vállalkozását, illetve telephelyét.

4. §

(1) A tárgyalások megkezdése és lefolytatása érdekében az alábbiakban foglaltaknak megfelelően létre kell hozni a különleges tárgyalótestületet. A különleges tárgyalótestület feladata, hogy a központi vezetéssel megállapodást kössön az európai üzemi tanács vagy a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló más eljárás kialakításáról.

(2) A különleges tárgyaló testület legalább három és legfeljebb huszonnyolc tagból áll. Minden tagállam, amelyben közösségi szinten működő vállalkozásnak vagy vállalkozáscsoportnak telephelye vagy vállalkozása működik, egy munkavállalói képviselőt küld a különleges tárgyaló testületbe. A különleges tárgyaló testület tagjának jelölésével egyidejűleg gondoskodni kell póttag jelöléséről is.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltak figyelembevételével, azok a tagállamok, amelyekben a közösségi szinten működő vállalkozás vagy vállalkozáscsoport által foglalkoztatott munkavállalói létszám

a) legalább huszonöt százalékát foglalkoztatják, további egy,

b) legalább ötven százalékát foglalkoztatják, további két,

c) legalább hetvenöt százalékát foglalkoztatják, további három munkavállalói képviselőt küldhetnek a különleges tárgyaló testületbe.

5. §

(1) A közösségi szinten működő vállalkozás vagy vállalkozáscsoport belföldön lévő telephelyein vagy vállalkozásainál foglalkoztatott munkavállalók képviseletében a különleges tárgyalótestület tagját, illetve tagjait

a) az üzemi tanács,

b) ha központi üzemi tanács működik, a központi üzemi tanács,

c) ha több központi üzemi tanács működik, a központi üzemi tanácsok közösen jelölik.

(2) Ha a közösségi szinten működő vállalkozáscsoport vagy vállalkozás belföldön működő valamely vállalkozásánál vagy valamely telephelyén nincs üzemi tanács, e vállalkozás vagy telephely munkavállalóinak képviselőjét az üzemi tanács, a központi üzemi tanács, illetve a központi üzemi tanácsok jelölő gyűlésére meg kell hívni. A munkavállalók képviselője a jelölő gyűlésen az üzemi tanács, illetve a központi üzemi tanács tagjának minősül. Ha több központi üzemi tanács működik, a meghívott munkavállalói képviselő a vele azonos vállalkozásnál vagy vállalkozáscsoportnál működő központi üzemi tanács tagjának minősül. A munkavállalói képviselő megválasztására e törvény 11. § (2)-(4) bekezdésében foglaltak megfelelően alkalmazandók.

6. §

(1) A központi vezetés a különleges tárgyalótestület megalakítását követően haladéktalanul tájékoztatja a közösségi szinten működő vállalkozás vagy vállalkozáscsoport valamennyi telephelyének, illetve vállalkozásának vezetőjét, valamint a munkavállalók képviseleti szerveit a különleges tárgyalótestület tagjainak névsoráról és címéről.

(2) A központi vezetés az (1) bekezdésben előírt tájékoztatással egyidejűleg első tárgyalásra hívja meg a különleges tárgyalótestületet, és erről értesíti a vállalkozások, illetve a telephelyek vezetőit.

(3) Ha a központi vezetés és a különleges tárgyaló testület a 7. § (3) bekezdés szerinti megállapodásukban olyan kérdésben döntenek, amely a közösségi szinten működő vállalkozás vagy vállalkozáscsoport nem tagállamban működő telephelyét vagy vállalkozását is érinti, a felek megállapodhatnak e telephelyek vagy vállalkozások munkavállalói képviselőinek meghívásában, valamint e képviselők számának meghatározásában.

(4) A különleges tárgyalótestület a központi vezetéssel való tárgyalást megelőzően külön ülést tarthat, amelyen szakértő közreműködését veheti igénybe.

(5) A különleges tárgyalótestület a szavazatok legalább kétharmados többségével dönthet úgy, hogy nem kezdi meg a (2) bekezdésben foglalt tárgyalásokat, illetve megszünteti a már megkezdett tárgyalásokat. A döntést tartalmazó iratot a különleges tárgyalótestület elnökének és egy tagjának aláírásával a központi vezetésnek haladéktalanul meg kell küldeni.

(6) Különleges tárgyalótestület összehívására vonatkozó új indítvány a (5) bekezdés szerinti döntést követő két év elteltével nyújtható be, feltéve, hogy a különleges tárgyalótestület és a központi vezetés rövidebb határidőben nem állapodott meg.

(7) A különleges tárgyalótestület megalakításával, a tárgyalásokkal kapcsolatos valamennyi költség, továbbá a különleges tárgyalótestület munkájának megfelelő módon történő ellátása érdekében felmerült szükséges és indokolt költségek a központi vezetést terhelik.

Megállapodás az európai üzemi tanács létrehozásáról, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról

7. §

(1) Az e törvényben foglalt jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a központi vezetés és a különleges tárgyalótestület a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeinek megfelelően, kölcsönösen együttműködve köteles eljárni.

(2) A különleges tárgyalótestület feladata, hogy a központi vezetéssel megállapodjon az európai üzemi tanács jogkörében, összetételében és megbízatásának idejében, vagy a munkavállalók tájékoztatását, és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakításában.

(3) Amennyiben a központi vezetés és a különleges tárgyalótestület európai üzemi tanács létrehozásában állapodik meg, a megállapodást írásba kell foglalni. Ennek tartalmaznia kell különösen az alábbiakat:

a) a közösségi szinten működő vállalkozások illetve vállalkozáscsoportok azon telephelyeit, illetve vállalkozásait, amelyekre a megállapodás hatálya kiterjed, ideértve a tagállamok területén kívül lévő telephelyeket vagy vállalkozásokat;

b) az európai üzemi tanács összetételét, tagjainak számát, a póttagok számát, a tisztségek elosztását, valamint megbízatásának időtartamát;

c) az európai üzemi tanács jogkörét és a tájékoztatására, valamint a vele való konzultációra vonatkozó eljárás rendjét;

d) az ülések helyszínét, gyakoriságát és időtartamát;

e) az európai üzemi tanács rendelkezésére álló pénzügyi és egyéb anyagi eszközöket;

f) a megállapodás időbeli hatályát és a megállapodás újratárgyalása során követendő eljárást - ideértve az átmeneti rendelkezéseket is -, valamint a közösségi szinten működő vállalkozás vagy vállalkozáscsoport szerkezetében bekövetkező változások követésével kapcsolatos kikötéseket.

8. §

(1) A központi vezetés és a különleges tárgyaló testület írásban megállapodhat abban, hogy az európai üzemi tanács létrehozása helyett a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló más eljárást alakítanak ki.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt eljárásra vonatkozó megállapodásnak rendelkeznie kell különösen arról, hogy a munkavállalók képviselői a részükre nyújtott tájékoztatás tartalmáról milyen módon folytathatnak egymás között tárgyalásokat, illetve milyen eljárásban és módon közölhetik javaslataikat és kifogásaikat a központi vezetéssel, vagy más, alkalmas vezetői szinttel.

(3) A tájékoztatásnak ki kell terjednie a határokon átnyúló valamennyi olyan ügyre, amely a munkavállalók érdekeit jelentősen befolyásolja.

Az európai üzemi tanácsra vonatkozó rendelkezések

9. §

Az európai üzemi tanács megalakítására és működésére 10-23. §-ban foglalt rendelkezések irányadók, ha

a) a központi vezetés és a különleges tárgyalótestület így határoz;

b) a központi vezetés a 3. § (1) bekezdésben foglalt indítvány benyújtását követő hat hónapon belül a tárgyalások megkezdését elutasítja;

c) a felek a 3. § (1) bekezdésben foglalt, a központi vezetés kezdeményezésétől, vagy a munkavállalók, illetve munkavállalói képviseleti szervei indítványa benyújtásának időpontjától számított három év elteltével nem állapodtak meg a 7. § (3) bekezdésben foglalt kérdésekről, és a különleges tárgyalótestület nem hozott a 6. § (5) bekezdésében meghatározott döntést.

10. §

(1) Az európai üzemi tanács a közösségi szinten működő vállalkozások vagy vállalkozáscsoportok munkavállalóinak képviselőiből áll.

(2) Az európai üzemi tanács legalább három és legfeljebb harminc tagból áll. Minden tagállam, amelyben közösségi szinten működő vállalkozásnak vagy vállalkozáscsoportnak telephelye vagy vállalkozása működik, egy munkavállalói képviselőt küld az európai üzemi tanácsba. Az európai üzemi tanács tagjának jelölésével egyidejűleg gondoskodni kell póttag kijelöléséről is.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltak figyelembevételével, azok a tagállamok, amelyekben a közösségi szinten működő vállalkozás vagy vállalkozáscsoport által foglalkoztatott munkavállalói létszám

a) legalább huszonöt százalékát foglalkoztatják, további kettő;

b) legalább ötven százalékát foglalkoztatják, további négy;

c) legalább hetvenöt százalékát foglalkoztatják, további hat munkavállalói képviselőt küldhetnek az európai üzemi tanácsba.

(4) A közösségi szinten működő vállalkozás vagy vállalkozáscsoport belföldön lévő telephelyeinél vagy vállalkozásainál foglalkoztatott munkavállalók képviseletében az európai üzemi tanács tagjait

a) az üzemi tanács;

b) ha központi üzemi tanács működik, a központi üzemi tanács;

c) ha több központi üzemi tanács működik, a központi üzemi tanácsok közösen jelölik.

(5) A jelölésnél a nők és a férfiak arányát a közösségi szinten működő vállalkozás vagy vállalkozáscsoport belföldön lévő telephelyein vagy vállalkozásainál foglalkoztatott nők és férfiak arányának figyelembevételével kell megállapítani.

11. §

(1) Ha a közösségi szinten működő vállalkozáscsoport vagy vállalkozás belföldön működő valamely vállalkozásánál vagy telephelyén nincs üzemi tanács, e vállalkozás vagy telephely munkavállalóinak képviselőjét az üzemi tanács, a központi üzemi tanács, illetve a központi üzemi tanácsok jelölő gyűlésére meg kell hívni. A munkavállalók képviselője a jelölő gyűlésen az üzemi tanács, illetve a központi üzemi tanács tagjának minősül. Ha több központi üzemi tanács működik, a meghívott munkavállalói képviselő a vele azonos vállalkozásnál vagy vállalkozáscsoportnál működő központi üzemi tanács tagjának minősül.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott vállalkozás vagy telephely vezetője köteles tájékoztatni a munkavállalókat az európai üzemi tanács megalakításának szándékáról, továbbá arról, hogy a munkavállalók képviselőjét a központi üzemi tanács, illetve a központi üzemi tanácsok jelölő gyűlésére meg kell hívni.

(3) A munkavállalói képviselő megválasztásával kapcsolatos feladatok lebonyolítása a választási bizottság feladata. A választási bizottság három tagból áll, akiket a munkavállalók közvetlenül választanak. A választási bizottság meghatározza a választás eljárási rendjét, időpontját, gondoskodik a választás lebonyolításáról és megállapítja a szavazatszámlálás szabályait.

(4) A munkavállalói képviselő választására minden, a munkáltatóval munkaviszonyban álló munkavállaló jogosult. Munkavállalói képviselővé az a cselekvőképes munkavállaló választható, aki a munkáltatóval legalább hat hónapja munkaviszonyban áll. A választára jogosult, valamint a választható munkavállalók jegyzékét a munkáltatónak a választási bizottság kérésére öt napon belül rendelkezésre bocsátott adatai alapján a választási bizottság állapítja meg és teszi közzé. A választás érvényességére a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 51/A. § (1) bekezdésében foglaltak irányadók. Érvénytelen választás esetén a választást harminc napon belül meg kell ismételni. A megismételt választást akkor kell érvényesnek tekinteni, ha azon a választásra jogosultak több mint egyharmada jelen van.

(5) A munkavállalók képviselőjének azt a munkavállalót kell tekinteni, aki a leadott érvényes szavazatok közül a legtöbbet megszerezte.

12. §

(1) Az európai üzemi tanács tagjának megbízatása három évre szól. Az európai üzemi tanács közösségi szinten működő vállalkozás vagy vállalkozáscsoport belföldön lévő telephelyein vagy vállalkozásainál választott tagjainak megbízatása megszűnik, ha

a) lemond;

b) az európai üzemi tanács megbízatásának ideje lejárt;

c) megbízatásának ideje lejárt;

d) visszahívják;

e) a közösségi szinten működő vállalkozás vagy vállalkozáscsoport bármely telephelyének vagy vállalkozásának vezetője lesz;

f) ha munkaviszonya megszűnik;

g) ha az a telephely vagy vállalkozás, amelyhez a képviselő tartozik, megszűnt, vagy kivált a közösségi szinten működő vállalkozásból vagy vállalkozáscsoportból.

(2) Az európai szinten működő vállalkozás vagy vállalkozáscsoport belföldön lévő telephelyein vagy vállalkozásainál választott tagjának visszahívására a tagot jelölő üzemi tanács jogosult. A visszahívás tekintetében szavazást kell tartani, ha ezt a tagot jelölő üzemi tanács tagjainak legalább harminc százaléka javasolja. A tag visszahívásához a leadott érvényes szavazatok több mint fele szükséges. Visszahívásra irányuló indítvány hat hónapon belül ismételten nem tehető.

13. §

(1) Az európai üzemi tanács kérésére a központi vezetés az első tárgyalás időpontjától kezdve évente megvizsgálja, hogy az egyes tagállamokban a foglalkoztatott munkavállalói létszám a 10. § (2) bekezdésében foglaltakhoz képest változott-e oly mértékben, amely az európai üzemi tanács létszámának, illetve összetételének a változását eredményezi. Ennek eredményéről az európai üzemi tanácsot a központi vezetés tájékoztatja.

(2) Ha az európai üzemi tanács létszámának, illetve összetételének megváltozása szükséges, az európai üzemi tanács kezdeményezi a szükséges intézkedéseket, hogy az érintett tagállamokban a megfelelő létszámú tagot válasszanak az európai üzemi tanácsba. Az új választással megszűnik az adott tagállamot képviselő tag megbízatása.

14. §

A központi vezetést haladéktalanul tájékoztatni kell az európai üzemi tanács tagjainak nevéről és címéről, valamint arról, hogy a tag melyik vállalkozás vagy telephely munkavállalója. A központi vezetés ezekről az adatokról haladéktalanul tájékoztatja a közösségi szinten működő vállalkozás vagy vállalkozáscsoport valamennyi telephelyének, illetve vállalkozásának vezetőjét, valamint a munkavállalók képviseleti szerveit, továbbá a belföldi telephelyen illetve vállalkozásnál a munkavállaló képviseleti szerveit.

15. §

(1) Az európai üzemi tanács elnököt és elnökhelyettest választ.

(2) Ha az európai üzemi tanács kilenc, vagy ennél több tagból áll, az európai üzemi tanács háromtagú ügyvezető bizottságot választ. A bizottságnak tagja az európai üzemi tanács elnöke. Az elnököt és a további két tagot különböző tagállamokból kell választani. Ha az európai üzemi tanács kilencnél kevesebb tagból áll, az elnök mellé - az elnöktől különböző tagállamban foglalkoztatott - ügyvezetőt kell választani.

16. §

(1) A központi vezetés az európai üzemi tanács megválasztását követően haladéktalanul első tárgyalásra hívja meg az európai üzemi tanács tagjait. Az európai üzemi tanács jogosult évente egy alkalommal a központi vezetéssel ülést tartani annak érdekében, hogy tájékoztatást kapjon és konzultáljon a központi vezetés által összeállított jelentés alapján a közösségi szinten működő vállalkozás vagy vállalkozáscsoport gazdasági helyzetéről és annak várható alakulásáról. Az ülés időpontjában és helyszínében a központi vezetés és az európai üzemi tanács megállapodik. A központi vezetés és az európai üzemi tanács megállapodása alapján egy éven belül több ülés is tartható. Az európai üzemi tanács ülései nem nyilvánosak.

(2) A központi vezetés és az európai üzemi tanács a jóhiszeműség és tisztesség követelményeinek megfelelően, együttműködve teljesíti feladatát a munkavállalók, valamint a közösségi szinten működő vállalkozás vagy vállalkozáscsoport kölcsönös érdekeinek figyelembevételével. Ez vonatkozik a központi vezetés és a munkavállalók képviselői között a munkavállalók tájékoztatására és a velük való konzultációra vonatkozó eljárásra is.

(3) Az európai üzemi tanács hatásköre az (5) bekezdésben, valamint a 17. § (1) bekezdésében foglalt azon ügyekre terjed ki, amelyek a közösségi szinten működő vállalkozás illetve vállalkozáscsoport egészét, vagy a különböző tagállamokban található legalább két telephelyét, illetve vállalkozását érintik.

(4) Az 1. § (3) bekezdésének b) - d) pontjában foglalt közösségi szinten működő vállalkozás, illetve vállalkozáscsoport esetén az európai üzemi tanács hatásköre az (5) bekezdésben, valamint a 17. § (1) bekezdésében foglalt azon ügyekre terjed ki, amelyek a közösségi szinten működő vállalkozás, illetve vállalkozáscsoport egészét, vagy legalább két, különböző tagállamban található telephelyüket, illetve vállalkozásukat érintik.

(5) A közösségi szinten működő vállalkozás vagy vállalkozáscsoport gazdasági helyzetéről és annak várható alakulásáról történő tájékoztatás és konzultáció tárgykörébe tartoznak különösen

a) a vállalkozás vagy a vállalkozáscsoport struktúrája, valamint gazdasági és pénzügyi helyzete;

b) az üzleti tevékenység, a termelés (szolgáltatás), valamint az értékesítés valószínűsíthető fejlődése;

c) a foglalkoztatási helyzet és annak várható alakulása;

d) a befektetések, illetve a befektetési programok;

e) a szervezetet érintő lényeges változások;

f) az új munkamódszerek és termelési eljárások bevezetése;

g) vállalkozások, telephelyek vagy a működés szempontjából lényeges üzem-, illetve üzletrészek, továbbá a termelés áthelyezése;

h) vállalkozások vagy telephelyek összevonása vagy szétválása;

i) vállalkozások, telephelyek vagy a működés szempontjából lényeges üzem-, illetve üzletrészek tevékenységének csökkentése vagy megszüntetése;

j) a csoportos létszámcsökkentés.

17. §

(1) A központi vezetés megfelelő időben köteles tájékoztatni az európai üzemi tanácsot a munkavállalók érdekeit jelentős mértékben érintő rendkívüli körülményekről. Ilyen rendkívüli körülménynek minősülnek különösen

a) a vállalkozások, telephelyek vagy a működés szempontjából lényeges üzem-, illetve üzletrészek áthelyezése;

b) a vállalkozások, telephelyek vagy a működés szempontjából lényeges üzem-, illetve üzletrészek tevékenységének csökkentése vagy megszüntetése;

c) a csoportos létszámcsökkentés.

(2) Az európai üzemi tanács, illetve az ügyvezető bizottság jogosult a központi vezetéssel, illetve a közösségi szinten működő vállalkozás vagy vállalkozáscsoport megfelelő szintű vezetésével ülést tartani annak érdekében, hogy tájékoztatást kapjon és konzultáljon a munkavállalók lényeges érdekeit érintő rendkívüli körülményekről. Ha az ülésen az európai üzemi tanács nevében az ügyvezető bizottság vesz részt, az ülésre meg kell hívni az európai üzemi tanács azon tagjait, akiket az intézkedéssel közvetlenül érintett vállalkozások vagy telephelyek választottak meg.

(3) A (2) bekezdés szerinti ülést a központi vezetésnek, vagy a közösségi szinten működő vállalkozás vagy vállalkozáscsoport megfelelő szintű vezetésének a jelentése alapján a lehető legrövidebb időn belül kell megtartani.

(4) Az európai üzemi tanácsnak, illetve az ügyvezető bizottságnak az ülésen résztvevő tagjai kötelesek tájékoztatni a közösségi szinten működő vállalkozás vagy vállalkozáscsoport telephelyeinek illetve vállalkozásainak a munkavállalói képviselőit a tájékoztatás, illetve a konzultáció tartalmáról és eredményéről.

18. §

(1) Az európai üzemi tanács maga állapítja meg ügyrendjét. Az európai üzemi tanács határozatait szótöbbséggel hozza.

(2) Az európai üzemi tanács - amennyiben feladatainak teljesítéséhez szükséges - szakértőt vehet igénybe.

(3) Az európai üzemi tanácsnak a feladatai teljesítéséhez szükséges és indokolt működési költségei a központi vezetést terhelik. A központi vezetésnek különösen az ülések lebonyolításához és a folyamatban lévő ügyek intézéséhez szükséges feltételeket - így helyiségeket, dologi eszközöket, hivatali személyzetet, továbbá tolmácsokat - kell rendelkezésre bocsátania, valamint biztosítania kell a szükséges utazási és tartózkodási költségeket.

(4) Az európai üzemi tanács tagja a feladatai ellátásához szükséges időtartamra mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól, és erre az időre távolléti díja illeti meg.

Közös szabályok

19. §

(1) A központi vezetést az e törvény 7. §, valamint 16. § (5) és 17. § (1) bekezdésében foglalt tájékoztatási kötelezettség csak abban az esetben terheli, ha tájékoztatás nyújtása nem veszélyezteti a közösségi szinten működő vállalkozás vagy vállalkozáscsoport üzleti vagy üzemi titkaihoz fűződő jogos érdekeit.

(2) Az európai üzemi tanács tagja és póttagja azokat az információkat, amelyeket a központi vezetés az európai üzemi tanácsi tagsága alapján részére kifejezetten üzleti vagy üzemi titokként való kezelésre történő utalással adott át, harmadik személynek nem adhatja át, nem hozhatja nyilvánosságra, és azokat semmilyen más módon nem használhatja fel az e törvényben meghatározott célok elérésén kívüli tevékenységben. Ez a kötelezettség az európai üzemi tanács tagját és póttagját megbízatása megszűnése után is terheli.

(3) A (2) bekezdésben foglalt titoktartási kötelezettség az európai üzemi tanács tagját és póttagját nem terheli

a) a többi európai üzemi tanácstaggal, illetve póttaggal,

b) a vállalkozások és a telephelyek munkavállalói képviselőivel,

c) a vállalkozások vezető szerveiben vagy felügyelő bizottságában lévő munkavállalói képviselőkkel,

d) a tolmáccsal, valamint a munkáját segítő szakértővel szemben.

(4) A (2) bekezdésben foglalt titoktartási kötelezettség terheli

a) a különleges tárgyalótestület tagját és póttagját,

b) az 7-8. §-ban foglalt tájékoztatási és konzultációs eljáráson résztvevő munkavállalói képviselőt,

c) a tolmácsot és a szakértőt, továbbá

d) a vállalkozások és a telephelyek munkavállalói képviselőit.

(5) A (3) bekezdésben foglalt titoktartási kötelezettség alóli kivétel a (4) bekezdésben meghatározottakra úgy alkalmazandó, hogy

a) a különleges tárgyalótestület tagját és póttagját nem terheli titoktartási kötelezettség a tolmáccsal és a munkáját segítő szakértővel,

b) a 7-8. §-ban foglalt tájékoztatási és konzultációs eljáráson résztvevő munkavállalói képviselőt nem terheli a titoktartási kötelezettség a tolmáccsal és a munkáját segítő szakértővel, valamint a vállalkozások és a telephelyek munkavállalói képviselőivel szemben.

20. §

Az európai üzemi tanács, valamint a különleges tárgyalótestület belföldön foglalkoztatott tagjának és póttagjának munkajogi védelmére az üzemi tanács tagjára vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

21. §

(1) Tilos akadályozni, illetve korlátozni vagy befolyásolni a különleges tárgyalótestület vagy az európai üzemi tanács megalakítását és tevékenységét, továbbá a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakítását és annak lefolytatását.

(2) Tilos akadályozni, illetve korlátozni, továbbá hátrányok vagy előnyök kilátásba helyezésével befolyásolni a különleges tárgyalótestület, az európai üzemi tanács tagjának, póttagjának, valamint a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljáráson résztvevő munkavállalók tevékenységét.

22. §

Az e törvényben foglaltak nem érintik a Tanács 1975. február 17-ei, a tagállamok csoportos létszámcsökkentésekre vonatkozó jogszabályinak közelítéséről szóló 75/129/EGK irányelve, valamint a Tanács 2001. március 12-ei, a munkavállalók jogainak a vállalkozások, üzletek vagy ezek részeinek átruházása esetén történő védelmére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 2001/23/EK irányelve alapján meghozott rendelkezéseket.

23. §

(1) Az európai üzemi tanács létesítésére, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakítására irányuló megállapodással, valamint az európai tanácsra vonatkozó törvényi rendelkezésekkel kapcsolatos, az 1. § (3) bekezdésében felsoroltak és a munkavállalók, az üzemi tanács, valamint a szakszervezet közötti jogvitában a bíróság tizenöt napon belül nem peres eljárásban határoz.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt eljárásra a központi vezetés székhelye, illetve az irányított vezetés, a képviselet, valamint az 1. § (3) bekezdésének d) pontjában meghatározott vállalkozás, illetve telephely szerinti munkaügyi bíróság illetékes.

24. §

E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek, és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összeegyeztethető szabályozást tartalmaz a Tanácsnak az európai üzemi tanács létrehozásáról, illetve a közösségi szinten működő vállalkozásokban vagy vállalkozáscsoportokban foglalkoztatott munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról szóló, 94/45/EK irányelvével, valamint a Tanácsnak a 94/45/EK irányelv alkalmazásának az Egyesült Királyságra történő kiterjesztéséről szóló 97/78/EK irányelvével.

Záró rendelkezések

25. §

(1) E törvény a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésével egyidejűleg lép hatályba.

(2) E törvény rendelkezései nem alkalmazandók azon közösségi szinten működő vállalkozások, illetve vállalkozáscsoportok esetében, amelyeknél a munkavállalók tájékoztatáshoz és a velük való konzultációhoz fűződő jog biztosítására minden munkavállalóra kiterjedő hatályú megállapodás van hatályban e törvény hatályba lépésének idején. Ha a megállapodás hatályát veszti, a megállapodást megkötő felek dönthetnek annak meghosszabbításáról. Ilyen döntés hiányában e törvény rendelkezései irányadók.

1. A Tanács 1994. szeptember 22-ei 94/45/EGK irányelvének a magyar jogba való átvételére a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek, és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-a alapján kerül sor.

Az európai munkajog keretei között - már a kilencvenes éveket megelőzően is - több jogintézmény keretében kapott hangsúlyt a munkavállalókkal szembeni munkáltatói tájékoztatási és tárgyalási (konzultációs) kötelezettség. Ebbe a körbe tartozik a csoportos létszámcsökkentés, a munkajogi jogutódlás és a részmunkaidős foglalkoztatás. A 94/45/EGK irányelv célkitűzése is hasonló: erősíteni kell, illetve lehetővé kell tenni a munkavállalóknak a vezetői, illetve a munkáltatói döntésekben való részvétel lehetőségét azokban az esetekben is, amikor a munkavállalók élet- és munkakörülményeit érintő döntések külföldön, a nemzetközi (közösségi) szinten tevékenykedő vállalkozások és vállalkozáscsoportok keretében születnek meg. Ebből a szempontból lényeges, hogy az esetek jelentős részében e döntések nincsenek alávetve a hazai - belső, nemzeti - munkavállalói részvételre vonatkozó szabályoknak.

2. Az irányelv preambuluma rögzíti, hogy "A munkavállalók szociális alapjogairól szóló közösségi karta" 17. pontja szerint - többek között - "a munkavállalók tájékoztatását, a velük való tárgyalást és a döntésekben való részvételüket a különböző tagállamokban hatályban lévő gyakorlat figyelembevételével megfelelő módon fejleszteni kell". A karta nyomatékosítja, hogy "ez különösképpen vonatkozik a két vagy több tagállamban telephelyekkel vagy vállalkozásokkal rendelkező vállalkozásokra, illetve vállalkozáscsoportokra". A Tanács az irányelv megalkotását megelőzően a tagállamok széleskörű egyetértése ellenére sem tudott eljárni a közösségi szinten működő vállalkozáscsoportok vagy vállalkozások tekintetében a munkavállalók tájékoztatását és a velük való tárgyalást szolgáló európai üzemi tanács létrehozásáról szóló tanácsi irányelv megalkotására, az erre vonatkozó ajánlás alapján.

A belső piac működése időközben együtt járt a vállalkozások koncentrációjának folyamatával, a több országot érintő vállalategyesülésekkel, vállalatfelvásárlásokkal, vegyes vállalatok létrehozásával, szükséges, hogy a két vagy több tagállamban működő vállalkozások vagy vállalkozáscsoportok tájékoztassák a döntéseik által érintett munkavállalók képviselőit, és velük tárgyaljanak. Az egyes tagállamok nemzeti jogalkotása a munkavállalók részvételi jogai - így a tájékoztatás és a tárgyalási eljárás(ok) - tekintetében egymástól eltérő megoldásokat fejlesztettek ki, szükséges, hogy e témakörben a Tanács - irányelv útján - minimális követelményeket fogalmazzon meg.

3. Az említett cél megvalósítására a 94/45/EGK irányelv három lehetőséget biztosított, illetve biztosít. Az első, csak az irányelvnek a nemzeti jogokba történő átvételéig fennálló, pontosabban fennállott lehetőség a 13. cikk alapján az volt, hogy a vállalkozás keretében megállapodás jöhessen létre, illetve állhasson fenn a munkavállalókat megillető véleményezési és tájékoztatáshoz való jog tekintetében. Ezen időtartam alatt az irányelv rendelkezéseit nem kellett alkalmazni, illetve ezen megállapodások tekintetében az irányelv átvételét célzó nemzeti jogszabályok sem voltak irányadók. Ez a megoldás tehát teljes egészében a vállalkozásra (munkáltatóra) és a munkavállalók képviseleti szerveire bízta az említett célok megvalósítását.

Az irányelvnek a nemzeti jogban való megvalósítását követően, - amelynek határideje 1996. szeptember 22. napja volt -, két lehetőség maradt fenn. Az egyik az európai üzemi tanács, mint intézményes munkavállalói érdek-képviseleti szerv létrehozása. Ez a megoldás arra irányul, hogy a vállalkozás vezetésén kívüli képviseleti szerv jöjjön létre, amely az érintett vállalkozás vagy vállalkozáscsoport vezetésével rendszeresen tartandó üléseken (tárgyalásokon) gyakorolhassa jogait. A másik megoldás - az irányelv 6. cikke értelmében - a tájékoztatáshoz és a tárgyaláshoz való jog gyakorlása az európai üzemi tanácshoz eltérő módon, az érintettek (a munkavállalói és a munkáltatói oldal) megállapodása alapján kialakított, de az előbbivel egyenértékű megállapodás alapján kerüljön sor.

4. A korábbi irányelvjavaslatok - így pl. ebben a tárgykörben a Vredeling javaslat is - azt a megoldást választották, hogy amennyiben a munkavállalók tájékoztatását és a velük való tárgyalást szolgáló intézmények az érintettek megállapodása alapján nem jönnének létre, úgy mintegy (relatív) diszpozitív szabályozási technikával kötelezően alkalmazandó minimális előírásokat fogalmaz meg. Ez tehát azt jelentette volna a vonatkozó irányelv esetében, hogy a tagállamok kötelesek jogrendszerükbe átültetni, és minimálstandardokként kötelezően alkalmazni a felek számára. Az 94/45/EGK irányelv azonban nem ezt a megoldást választotta. Ez ugyanis egyes megítélések szerint a munkavállalók akaratától és kezdeményezésétől is független tájékoztatási és tárgyalási rendszert valósított volna meg. Ezt elkerülendő, az irányelv ún. "származékos követelményeket" - pontosabban - "szubszidiárius szabályokat" tartalmaz a mellékletében. Ezek a szabályok abban az esetben alkalmazandók, ha a felek erről határoznak, ha a vállalkozás vezetése elutasítja az európai üzemi tanács megalakítására, vagy az ezzel egyenértékű tájékoztatási, illetve tárgyalási eljárásra vonatkozó tárgyalásokat, végezetül, ha az erre vonatkozó indítvány benyújtásától három év elteltével nem állapodtak meg. Mindezen esetekben tehát a tagállamoknak belső jogi normáik által kell rendezni az európai üzemi tanács intézményét.

5. A Javaslat az irányelv átvételét, továbbá az európai üzemi tanácsra vonatkozó törvényi rendelkezéseket az irányelv szellemében, valamint a tagállamok ez irányú jogszabályainak és gyakorlatának figyelembevételével valósította meg. Mindezeknek megfelelően az általános rendelkezések keretei között rögzíti a törvény hatályát, valamint az alapvető intézmények fogalmát. Az európai üzemi tanács létrehozása, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való tárgyalást szolgáló eljárás kialakítása, valamint az erre vonatkozó megállapodás tekintetében követi az irányelv követelményeit. A közösségi szinten működő vállalkozás vagy vállalkozáscsoport belföldön lévő telephelyein vagy vállalkozásainál foglalkoztatott munkavállalók tekintetében a Javaslat a különleges tárgyalótestület tagjainak kijelölésénél a magyar munkajog már meglévő megoldására támaszkodik [5. § (1) bekezdés]. Ugyanígy jár el az európai üzemi tanács tagjai esetében, a belföldön foglalkoztatott munkavállalói képviselők jelölésénél is [10. § (4) bekezdés]. Hasonló megoldást választottak a Közösség tagállamai is. Az európai üzemi tanácsra vonatkozó törvényi rendelkezések kialakításánál a Javaslat minden tekintetben követte az irányelv mellékletében foglalt követelményeket.

A Javaslat az "Általános rendelkezések" cím alatt a Javaslat rendeltetését, célját, valamint e cél megvalósítása érdekében a Javaslat rendelkezései szerint kötelezetteket határozza meg. Az 1. § (1) bekezdésében a Javaslat az irányelv 1. cikk (1) bekezdésével összhangban határozza meg tartalmának célját. Ennek értelmében a közösségi szinten működő vállalkozások és vállalkozáscsoportok munkavállalóinak a tájékoztatáshoz és a velük való tárgyaláshoz való jogának erősítése érdekében - a munkavállalók kérelmére - európai üzemi tanácsot kell létesíteni, vagy a munkavállalók tájékoztatását és a velük való tárgyalást szolgáló eljárást kell kialakítani. A Javaslat 9. §-ára utalva meghatározza azokat az eseteket, amikor az európai üzemi tanács létrehozására, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való tárgyalást biztosító eljárásra a Javaslat rendelkezéseit kell alkalmazni.

Az 1. § (2) bekezdése az irányelv területi hatályával összhangban határozza meg az európai üzemi tanács jogkörét, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való tárgyalást szolgáló eljárások kiterjedését. Az irányelv területi hatálya nem a Római Szerződés területi hatályához igazodik, hanem a Maastrichti Szerződéshez fűzött Szociálpolitikai Megállapodáshoz. A Megállapodás az EFTA-országok tekintetében is alkalmazandó - az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás alapján. Az EFTA tagállamok egy része az EU tagállamai lettek 1995-ben (Ausztria, Finnország, Svédország), így ma az EFTA államok közül Norvégia, Izland és Liechtenstein sorolható az EU tagállamokon kívül e térséghez.

Az 1. § (3) bekezdése meghatározza azokat a különböző tényállásokat, amelyek fennállása esetén a javaslatban foglalt célok megvalósításáért kit terhel kötelezettség. Az első tényállás azt az esetet rögzíti, amikor a közösségi szinten működő vállalkozás székhelye, illetve vállalkozáscsoport esetén az ellenőrző vállalkozás székhelye belföldön található. A második tényállás értelmében a közösségi szinten működő vállalkozás székhelye, illetve vállalkozáscsoport esetén az ellenőrző vállalkozás székhelye ugyan nem tagállamban van, de a központinak alárendelt vezetés - az ún. irányított vezetés - belföldön működik. A harmadik tényállás az előbbihez annyiban hasonlít, hogy a vállalkozás székhelye, illetve vállalkozáscsoport esetén az ellenőrző vállalkozás székhelye nem tagállamban van, azonban belföldön képviselettel rendelkezik. A negyedik tényállás értelmében a vállalkozás, illetve vállalkozáscsoport esetén az ellenőrző vállalkozás székhelye nem tagállamban található, a vállalkozás vagy vállalkozáscsoport nem jelöl ki képviselőt, azonban a tagállamban a legnagyobb számú munkavállalót foglalkoztató üzeme, illetve vállalkozása belföldön működik.

Az 1. § (4) bekezdése a tagállamok ez irányú jogszabályaihoz hasonlóan meghatározza azokat a területeket, amelyek szabályozása tekintetében a Javaslat rendelkezéseit kell alkalmazni abban az esetben is, ha a központi vezetés nem belföldön található.

A Javaslat 2. §-a az alapvető fogalmak meghatározását adja. Ezzel összefüggésben megjegyzendő, hogy az irányelv nem határozza meg a vállalkozás (vállalat) fogalmát. Uralkodó álláspont szerint ezt a legszélesebben kell értelmezni. Ennek megfelelően az irányelv rendelkezéseit alkalmazni kell minden üzletszerűen tevékenykedő gazdasági egység tekintetében, függetlenül annak jogi (társasági) formájától. (Az irányelv alkalmazandó az ún. közjogi státuszú vállalkozások esetében is, bár ennek gyakorlati jelentősége csekély.)

Ebből következően a Javaslat sem határozza meg a vállalkozás fogalmát, ugyanakkor több szempontból szükségesnek mutatkozott a "telephely" definiálása. Egyrészről azért, mert az irányelv az egyes tagállamok nyelvén sem használ egységes kifejezést, továbbá a tagállamok is különbözőképpen nevesítik ezt az intézményt. Másrészről az Mt. 43. §-a használja és értelmezi az "önálló telephely" (részleg) fogalmát. Az ettől való elhatárolás érdekében a Javaslat a telephelyet, mint a személyi és tárgyi erőforrásoknak az egyesítésével megvalósított gazdasági egységként kezeli, amely megfogalmazásban a "gazdasági egység" kitétel hangsúlyos, ezáltal is érzékeltetve, hogy ebben a kontextusban érdektelen, hogy a telephely vezetése rendelkezik-e munkáltatói jogkörrel vagy sem. A Javaslat egyébiránt a 2. § (1) bekezdésében követi az irányelv fogalomrendszerét.

Fontossága miatt a Javaslat - az irányelv megoldásával egyezően - külön rendelkezik az "ellenőrző vállalkozás" fogalmáról. A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény XIV. fejezetében meghatározott uralkodó tag is ellenőrző vállalkozásnak minősül, ha a vállalkozás székhelye, illetve vállalkozáscsoport esetén az ellenőrző vállalkozás székhelye belföldön található.

A Javaslat az irányelv követelményei szerint, valamint a tagállamok szabályozására is figyelemmel szabályozza az európai üzemi tanács létrehozása, illetve a velük való tárgyalást szolgáló eljárás kialakítását [3-6. §]. A 3. §-ban foglalt rendelkezések rendeltetése abban határozható meg, hogy - különösen - a munkavállalók indítványára megalakítandó európai üzemi tanács, illetve kialakítandó eljárás, az indítvány megtételétől számított lehető legrövidebb idő alatt megvalósuljon. Ennek megfelelően a központi vezetésnek haladéktalanul tájékoztatni kell a 8. § (3) bekezdésében meghatározott vállalkozásokat, illetve telephelyeket.

A különleges tárgyalótestület feladata, hogy a központi vezetéssel megállapodást kössön az európai üzemi tanács vagy a munkavállalók tájékoztatását és a velük való tárgyalást szolgáló eljárás kialakításáról. Ezért a Javaslat részletesen szabályozza a különleges tárgyalótestület megalakításának rendjét. A (2) bekezdésben foglalt rendeltetés célja az, hogy a különleges tárgyalótestület összetétele tükrözze az egyes érintett tagállamokban foglalkoztatott munkavállalók arányát.

A közösségi szinten működő vállalkozás vagy vállalkozáscsoport belföldön lévő telephelyein vagy vállalkozásainál foglalkoztatott munkavállalók képviseletében a különleges tárgyalótestület tagját, illetve tagjait a Javaslat szerint a magyar munkajogban már meglévő intézményrendszer segítségével kell jelölni. Erre megfelelő az üzemi tanács intézménye.

A Javaslat az irányelv követelményeinek megfelelően gondoskodik arról is, hogy valamennyi vállalkozás, illetve telephely képviselve legyen, azok is, ahol a munkavállalók hibáján kívüli ok miatt nincs munkavállalói képviseleti szerv. Ezért rendelkezik az (2) bekezdés olyképpen, hogy e munkavállalók képviselőjét meg kell hívni az üzemi tanács, illetve a központi üzemi tanács(ok) ülésére. A képviselő - ezen időszak alatt és erre tárgykörre vonatkozóan - az üzemi tanács (központi üzemi tanács) tagjának minősül.

A 6. §-ban foglalt rendelkezések célja az, hogy a különleges tárgyalótestület megalakítását követően, minél előbb sor kerüljön a központi vezetéssel történő tárgyalásra. Ennek érdekében a központi vezetésre hárul az a feladat, hogy tájékoztassa a közösségi szinten működő vállalkozás, illetve vállalkozáscsoport valamennyi telephelyének, illetve vállalkozásának vezetőjét, valamint a munkavállalók képviseleti szerveit. Lényeges feladata továbbá a különleges tárgyalótestület haladéktalan meghívása az első (alakuló) tárgyalásra.

A különleges tárgyalótestület az irányelv 5. cikk (5) bekezdésében sajátos hatáskört kapott. Az irányelv fenntartotta annak a lehetőségét, hogy a munkavállalói képviselők maguk nyilatkozzanak úgy, miszerint nem kívánják az irányelv céljául kitűzött tájékoztatási és tárgyalási mechanizmus kialakítását. Ebben az esetben a szubszidiárius előírásokat sem kell alkalmazni, azaz lényegében - a munkavállalói oldal döntése nyomán - elmarad a tájékoztatási és tárgyalási mechanizmus kialakítása. Ennek további következménye, hogy újabb, a különleges tárgyalótestület létrehozására irányuló indítvány az érintettek eltérő megállapodása hiányában a döntést követő két év elteltét megelőzően nem tehető.

A (7) bekezdés rendelkezik a különleges tárgyalótestület megalakításával, a tárgyalásokkal kapcsolatos, valamint a tárgyalótestület munkájának megfelelő módon történő ellátása érdekében felmerült szükséges és indokolt költségek viseléséről, amelyek a központi vezetést terhelik.

A Javaslat 7. §-a, az irányelv 6. cikk (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, a különleges tárgyalótestület és a központi vezetés közötti megállapodás kötelező tárgyait határozza meg arra az esetre, ha a megállapodás európai üzemi tanács létrehozását célozza. Lényeges, hogy az írásbeliség a megállapodás formai érvényességi kelléke. A felsorolásból kitűnik, hogy az irányelv a felek számára rendkívül tág mozgásteret biztosít. Ugyanis nem a megállapodások érdemére, valódi tartalmára állapít meg követelményeket, hanem csak azok tárgykörét rögzíti.

A felek alapvető választási szabadsága elsődlegesen abban mutatkozik meg, hogy az európai üzemi tanács létrehozása helyett a munkavállalók tájékoztatását és a velük való tárgyalást szolgáló eljárást alakítsanak ki. A két megoldás között a határok valójában elmosódnak. A Javaslat, az irányelvnek megfelelően a 8. § (2) bekezdése sem participációs katalógust tartalmaz, hanem alapvetően a tárgyalások, illetve a tájékoztatások módszerére vonatkozik.

Az irányelv 6. cikke a felek megállapodásainak biztosít tág teret az irányelvben foglalt célok megvalósítása érdekében, azonban, ha ilyen megállapodások nem jönnek létre, úgy a 7. cikkben meghatározott szubszidiárius előírások lépnek automatikusan hatályba. A 7. cikk (2) bekezdésének értelmében, ezeket az előírásokat a tagállamok kötelesek saját jogrendjükbe iktatni, azzal azonban, hogy azoknak ki kell elégíteniük az irányelv mellékletében a munkavállalók jogai tekintetében meghatározott minimális követelményeket. A Javaslat 9. §-a mindezeknek megfelelően teremti meg az európai üzemi tanácsra vonatkozó törvényi rendelkezések jogalapját.

A Javaslat az irányelv melléklete 1. pont b)-c) pontjában foglaltaknak megfelelően határozza meg az európai üzemi tanács intézményét és állapítja meg lehetséges létszámát. Ez utóbbi figyelembevételével követi azt az elvet, hogy az európai üzemi tanács összetétele összhangban álljon az érintett tagállamokban a vállalkozás vagy vállalkozáscsoport által foglalkoztatott munkavállalók létszámával, illetve annak arányaival.

A 10. § (4) bekezdése értelmében a Javaslat a közösségi szinten működő vállalkozás vagy vállalkozáscsoport belföldön lévő telephelyeinél vagy vállalkozásainál foglalkoztatott munkavállalók képviseletében az európai üzemi tanács tagjai jelölésénél támaszkodik a magyar jogban már meglévő intézményrendszerre, az üzemi tanácsra.

Az (5) bekezdés a férfiak és nők tekintetében fennálló egyenlő megítélés követelményének megfelelően akként rendelkezik, hogy az európai üzemi tanácsi tagságra való jelölésnél a nők és a férfiak arányánál tekintettel kell lenni a közösségi szinten működő vállalkozás vagy vállalkozáscsoport belföldön lévő telephelyein vagy vállalkozásainál foglalkoztatott nők vagy férfiak arányára.

A Javaslat az irányelv azon követelményének tesz eleget, amely szerint a közösségi szinten működő vállalkozás vagy vállalkozáscsoport azon belföldön található telephelyein vagy vállalkozásainál foglalkoztatott munkavállalók is részt vehessenek az európai üzemi tanács tagjának jelölésében - és így képviselve legyenek -, ahol nem a munkavállalók hibájából nincs munkavállalói képviseleti szerv. A Javaslat ennek során szintén a hazai munkajog már ismert és működő megoldásaira támaszkodik.

A Javaslat meghatározza az európai tanács tagja megbízatásának időtartamát - összhangban a hazai szabályozással, az üzemi tanácsra vonatkozó rendelkezésekkel. Felsorolja továbbá azokat a tényállásokat, amelyek bekövetkezése esetén az európai üzemi tanács közösségi szinten működő vállalkozás vagy vállalkozáscsoport belföldön lévő telephelyein vagy vállalkozásainál választott (jelölt) tagjának megbízatása megszűnik.

Lényeges követelmény, hogy az európai üzemi tanács összetétele tükrözze a közösségi szinten működő vállalkozás vagy vállalkozáscsoport által az egyes tagállamokban foglalkoztatott munkavállalók arányát. Mivel ez különféle tranzakciók következtében akár gyakran is változhat, a központi vezetés az európai üzemi tanács kérésére évente köteles megvizsgálni a foglalkoztatott munkavállalók létszámának alakulását. Amennyiben a változás oly mértékű, hogy indokolttá teszi az európai üzemi tanács összetételének megváltoztatását, az európai üzemi tanács kezdeményezi a szükséges intézkedések megtételét. Ennek megfelelően az érintett tagállamban megfelelő létszámú tagot kell választani az európai üzemi tanácsba, azzal, hogy az új választással megszűnik az adott tagállamot képviselő tag megbízatása.

A Javaslat a 14. §-ban foglalt többirányú tájékoztatási kötelezettség előírásával biztosítja, hogy valamennyi érintett rendelkezzen a szükséges információval, és ennek megfelelően az érdemi munka akadálymentes legyen.

Amennyiben ezt az európai üzemi tanács létszáma indokolja, szűkebb ügyvezető bizottságot választ, amely legfeljebb három tagból állhat. Az ügyvezető bizottság a szubszidiárius előírások 3. pontja alapján helyettesítheti az európai üzemi tanácsot. A tagállamok jogszabályai meghatározhatják, hogy mely esetben kell e bizottságot létrehozni, azonban ilyen rendelkezést tartalmaz az európai üzemi tanács ügyrendje is. A Javaslat az ügyvezetés folyamatosságának biztosítása érdekében - alacsonyabb létszám esetén - ügyvezető személyének választásáról is rendelkezik, összhangban a tagállamok hasonló szabályozási gyakorlatával.

Az irányelv a munkavállalói részvétel formáiként az európai üzemi tanács (szűkebb bizottság) és a központi vezetés vagy esetleg más vezetői szint közötti tárgyalást, valamint az utóbbiak általi tájékoztatási kötelezettséget írja elő.

Az európai üzemi tanácsra vonatkozó irányelvi rendelkezések célja, hogy a felek megállapodása alapján a munkavállalók tájékoztatása a lehető legszélesebb körben valósuljon meg. Ehhez elengedhetetlen a felek közötti együttműködés alapvető elveinek a meghatározása. A Javaslat - a tagállamok ez irányú szabályozására is tekintettel - a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeit rögzíti, amelyeknek irányadónak kell lenniük a központi vezetés és a munkavállalók képviselői között a munkavállalók tájékoztatására és a velük való tárgyalásra vonatkozó eljárásra is.

Az ún. "rendes részvétel" keretében az európai üzemi tanács jogosult a központi vezetéssel évente legalább egy alkalommal tárgyalni a gazdálkodás, a gazdasági helyzet alakulását és a vállalkozás gazdasági, foglalkoztatási helyzetének várató alakulását illetően. A tárgyalás (ülés) időpontját és helyszínét a felek célszerűen közösen határozzák meg, ennek hiányában azonban az európai üzemi tanács évenként egy alkalommal követelheti annak megtartását. A központi vezetés és az európai üzemi tanács megállapodhat abban is, hogy egy éven belül több ülést tartanak.

A rendes részvétel keretében minden lényeges ügy megtárgyalására sor kerülhet. Az irányelv mellékletének 1. pont a) alpontja annyiban jelöli ki az európai üzemi tanács jogkörét, amennyiben azt olyan ügyekre korlátozza, amelyek magát a közösségi szinten működő vállalkozás vagy vállalkozáscsoport, vagy két tagállamban található legalább két telephelyet vagy a vállalkozáscsoporthoz tartozó két vállalkozást érintik.

Az ún. "rendkívüli részvétel" szabályainak alkalmazására - függetlenül az évenként legalább egy alkalommal tartandó üléstől - abban az esetben kerül sor, ha a munkavállalók érdekeit jelentős mértékben érintő események bekövetkezése várható. Ezekről a központi vezetésnek megfelelő időben tájékoztatnia kell az európai üzemi tanácsot. Az európai üzemi tanács (szűkebb bizottság) jogosult a központi vezetéssel, illetve egyéb, megfelelő szintű vezetéssel ülést tartani.

A Javaslat 18. §-a az irányelv követelményeinek megfelelően rendelkezik az európai üzemi tanács ügyrendjének kialakításáról, valamint a működési és egyéb költségek viseléséről.

A Javaslat a különleges tárgyalótestületre, az európai üzemi tanácsra, valamint a központi vezetésre vonatkozó közös rendelkezéseket foglalja össze a 19-21. §-ban. Ezeknek keretében rendelkezik a bizalmas információk tekintetében fennálló titoktartási kötelezettségről, a különleges tárgyalótestület és az európai üzemi tanács tagjainak és póttagjainak munkajogi védelméről, valamint rögzíti azt a követelményt, hogy senki nem akadályozhatja, korlátozhatja, illetve befolyásolhatja a különleges tárgyalótestület, az európai üzemi tanács, valamint ezek tagjainak tevékenységét. Ezzel összefüggésben a Javaslat módosítja az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendeletet, amennyiben az említett tevékenységek szabálysértési tényállásoknak minősülnek.

A Javaslat az irányelv 12. cikkében foglalt követelménynek tesz eleget. Ennek értelmében az irányelv rendelkezései nem érintik a korábbi egyes irányelvekben meghatározott tényállások bekövetkezése esetén előírt tájékoztatási és tárgyalási kötelezettségre vonatkozó szabályokat.

Az irányelv 11. cikkének (3) bekezdése alapján a tagállamoknak megfelelő intézkedéseket hoznak az irányelvben foglaltak be nem tartása esetére. Ezek körében utal az irányelv a megfelelő közigazgatási és bírósági eljárások lehetővé tételére. A Javaslat e szerint teszi lehetővé bizonyos jogviták esetén a nem peres eljárás igénybevételét.

A Javaslat rögzíti, hogy rendelkezései összhangban vannak a Tanácsnak az európai üzemi tanács létrehozásáról, vagy a munkavállalók tájékoztatását és a velük való tárgyalást szolgáló eljárás kialakításáról a közösségi szintű vállalkozásokban vagy vállalkozáscsoportokban, 1994. szeptember 24-ei 94/45/EGK irányelvének, valamint az irányelvet kiegészítő 97/78/EK irányelv tartalmával.

A Javaslat a hatályba léptető rendelkezésekkel összefüggésben - az irányelv 13. cikkében foglaltaknak megfelelően - tekintettel van a hatályba lépését megelőzően megkötött megállapodásokra. E megállapodások további fenntartásának feltétele azonban, hogy hatályuk minden munkavállalóra kiterjedjen. Ennek hiányában - amennyiben a felek a hatály kiterjesztésére nem teszik meg a szükséges intézkedéseket a megjelölt határidőn belül - a javaslat szerint a törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.