ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ

Képviselői önálló indítvány

Az Országgyűlés abból a célból, hogy az 1990. előtt politikai, vallási vagy egyéb meggyőződésük miatt munkájukat elvesztő vagy munkavégzési lehetőséghez nem jutó személyek a nyugdíj megállapítás szempontjából olyan helyzetbe kerülhessenek, mintha munkaviszonyuk folyamatos lett volna, az alábbi törvényt alkotja.

1.§

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 4.§ (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

j) rehabilitációs szolgálati idő: azon időszak, amely alatt az érintett személyek a jelen törvény rendelkezései alapján politikai, vallási meggyőződésük, továbbá munkavállalói érdekképviseleti szervezethez tartozásuk, illetve ezzel összefüggő tevékenységük vagy származásuk illetve egyéb jogsértés miatt 1945. január 1. és 1990. május 2. napja között munkaviszonyban nem álltak vagy korábban fennállott munkaviszonyuk megszűnt, és ez összefüggött az akkori politikai-állami vezetés, illetve a III-as csoportfőnökség vagy jogelődei elvárásaival, előírásaival, határozataival.

2.§

A Tny a 40.§-t megelőzően a következő címmel egészül ki, egyidejüleg a 40§ helyébe a következő rendelkezés lép:

40.§ (1) Szolgálati időként kell figyelembe venni azt az időt is, amely a munkaviszony (közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszony) jogellenes megszűnésétől annak helyreállításáig, vagy az utóbbi mellőzése esetén a jogviszony jogellenes megszüntetésének jogerős megállapításáig telt el.

(2) A nyugdíjszámítás szempontjából az 1945. január 1. napja és 1990. május 2. napja közötti időszak vonatkozásában rehabilitációs szolgálati időként kell beszámítani - amennyiben azt az (1) bekezdés alapján nem vették figyelembe - azt az időszakot, amely idő alatt a munkavállaló munkaviszonya politikai vagy vallásos vagy egyéb meggyőződése, továbbá munkavállalói érdekképviseleti szervezethez tartozása, illetve ezzel összefüggő (a továbbiakban: "politikai") tevékenysége miatt szűnt meg vagy ugyanezen okokból és időszakban munkaviszonyt nem tudott létesíteni és ez összefüggött a politikai-állami vezetés, a III-as csoportfőnökség vagy jogelődei elvárásaival, előírásaival, határozataival.

(3) E törvény alapján azok is kérhetik nyugdíjuk mértékének újra- megállapítását, akik a jelen törvény hatálybalépésének időpontjában bármilyen jogcímen nyugellátásban részesülnek, de a nyugdíj mértékének megállapításánál a rehabilitációs szolgálati időszak nem került beszámításra.

(4) A jelen szakasz fenti (2) (3) bekezdésének hatálya kiterjed a Tny. 6.§ (1) és (2) bekezdésében szabályozott valamennyi saját jogú- és hozzátartozói nyugellátások mértékének megállapítására és újra megállapítására.

(5) Az érintettek a nyugellátás mértékének a rehabilitációs szolgálati idő beszámításával történő megállapítása vagy újramegállapítása iránti igényük érvényesítésére a Tny. VII. fejezet rendelkezései az irányadóak.

3.§

A Tny a következő 64/A §-sal egészül ki:

64/A § (1)Azon személyek, akik vonatkozásában a jelen törvény hatálybalépésének időpontját megelőzően bármely hatóság a politikai és/vagy vallási vagy egyéb meggyőződésből eredő diszkriminációt már jogerősen megállapította, a helyi nyugdíjbiztosítási igazgatóság minden további vizsgálat mellőzésével tartozik a nyugellátás mértékének megállapítása vagy újramegállapítása során a rehabilitációs szolgálati éveket további bizonyítási eljárás vagy felülvizsgálat nélkül figyelembe venni.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak hiányában az igénylő lakhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóság tartozik mindenekelőtt az alábbi közvetlen bizonyítékokat beszerezni illetve figyelembe venni:

1. a párt- és állami vezetés 1989 előtt nyilvános formában hozott vagy 1989 óta nyilvánossá vált határozatai, amely határozatok az igénylőket név szerint említik vagy
1. a III-as csoportfőnökség és jogelődei azon állambiztonsági iratait, amelyekből megállapítható, hogy az igénylő megfigyelés vagy operatív intézkedés tárgyai voltak és ennek alapján vélelmezhető, hogy ez a megfigyelés a munkaviszony megszűnése vonatkozásában jelentőséggel bírt vagy
1. azon tiltakozó jegyzékeket illetve illegális kiadványokat, amelyeken az igénylő neve kétséget kizáróan szerepel és amelyekkel összefüggésben vélelmezhető, hogy az igénylő munkaviszonya ezen tevékenységük következtében szűnt meg vagy
1. a fenti (2) bekezdésben meghatározott időszakban az érintettek munkahelyi vezetőinek és/vagy munkatársainak tanúvallomásait.

(3) Az igénylő lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóság hivatalból intézkedik a (2) bekezdésben meghatározott bizonyítékok beszerzése iránt. A bizonyítékok megszerzését követően a lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóság a kérelmet és az általa beszerzett bizonyítékokat haladéktalanul továbbítja az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság felé.

A lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóság által a bizonyítékok megszerzése céljából megkeresettek tartoznak ezen ügyekben a megkereső nyugdíjbiztosítási igazgatósággal együttműködni és részére valamennyi rendelkezésre álló adatot, tényt, információt megadni.

Amennyiben megfelelő írásbeli bizonyítékokkal ezen megkeresettek nem rendelkeznek, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint lefolytatott eljárásban dönt.

(4) A rehabilitációs nyugdíjmegállapítást írásban, egy külön erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell igényelni és az igénylőnek csatolnia kell a (2) bekezdésében rendelkezésére álló bizonyítékokat. Az igényt az első nyugdíjjellegü juttatás (ld.Tny. 6.§ (19 és (2) bekezdés) megállapításáig visszamenőleg lehet érvényesíteni.

Záró rendelkezések

4.§

(1) E törvény a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba.

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

A Kádár-rendszer a hatvanas évek közepe után az elnyomás kifinomultabb módozatait részesítette előnyben, vagyis nem alkalmazta a tömeges terrort. Ugyanakkor, olykor bevetett durva eszközöket (rendőri megfigyelés, zaklatás, megfélemlítés) és politikai perekre is sor került. A megfélemlítés egyebek közt a gazdasági életlehetőségek, a pályaválasztás, a hivatásgyakorlás, a hivatásbeli előmenetel diszkriminatív manipulálásán keresztül valósult meg.

Az 1990 utáni változó összetételű Országgyűlések mindeddig csak keveset tettek és nagyon korlátozottan, hogy a szűkre szabott kereteken belül kárpótolják a rendszer említett intézkedéseinek veszteseit.

Természetesen a tönkretett életeket, a karrier, az alkotás lehetőségeit már nem lehet az érintetteknek visszaadni, és fölbecsülhetetlen az anyagi kár is, amely őket érte. De azon lehet változtatni, hogy legalább a nyugdíj megállapításánál ne érje őket újabb hátrány.

Eddig egy esetben történt kísérlet az említett intézkedések áldozatainak "rehabilitálásra": az 1993. évi C. törvény 6.§-ában, a közalkalmazottak vonatkozásában. Ez azonban csak azokra vonatkozott, akik a törvény kihirdetése idején közalkalmazottnak minősültek. A törvény így kizárta a rehabilitálandók köréből mindazokat, akik 1990 előtt ugyan nem közalkalmazottként, de különböző állami munkahelyen dolgoztak (könyvkiadók, Magyar Rádió, színházak, nem közalkalmazottakat foglalkoztató kutatóintézetek, mint például az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézete, Szakszervezetek Elméleti Kutató Intézete stb.). Továbbá a hivatkozott törvényhely sem deklarálja, hogy ezen időszak a nyugellátás vonatkozásában bármilyen relevanciával bírna.

Jelen törvényjavaslat a nyugdíjszámításban fontos szolgálati idő szempontjából tartalmaz rendelkezéseket azokra nézve, akik 1990. május 2-a előtt politikai okból elvesztették állásukat, vagy hasonló okból nem sikerült munkaviszonyt létesíteniük.

RÉSZLETES INDOKOLÁS

Az 1.§-hoz

A javaslat szerint szükséges a Tny. alapfogalmainak körét bővíteni a "rehabilitációs szolgálati idő" definíciójával.

A javaslat szerint szolgálati időként ("rehabilitációs szolgálati idő") kell figyelembe venni a rendszerváltás előtti időszakban politikai okokból megszüntetett munkaviszony, illetve ilyen okból létre sem jött munkaviszony nélkül eltöltött időt. Természetesen bizonyítani kell azt, hogy a munkajogi sérelem összefüggött a politikai-állami szervek vagy a munkahelyi vezetés politikai jellegű intézkedéseivel.

A 2.§-hoz

A javaslat 2.§-a szabályozza a nyugellátásnak a rehabilitációs szolgálati idő figyelembevételével történő megállapítása vagy újra megállapítása iránti jogosultságát

A 3.§-hoz

Ez szabályozza az eljárás és a bizonyítás módozatait

A 4.§-hoz

Hatályba léptető rendelkezések.

Budapest, 2003. február 3.