A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

T/2112.
számú
törvényjavaslat

az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény és a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény módosításáról

2003. február

Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Vkt.) 1. § (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"a) az alapszabályában meghatározott területen működő területi szervezetei, valamint"

A Vkt. 3. §-ának c) és h) pontjainak helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"c) megalkotja a vadászat rendjének vadászetikai szabályait, valamint a hivatásos vadászok szolgálati szabályzatát;"

"h) kiállítja és érvényesíti a külön jogszabályban meghatározattak szerint a vadászjegyet és az egyéni lőjegyzéket, erről nyilvántartást vezet és adatot szolgáltat az Országos Vadgazdálkodási Adattárnak;"

A Vkt. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"14. § (1) A kamarai tagsági viszony az 5. § (4) bekezdése szerinti tagfelvételi kérelem alapján létesíthető. A tagfelvételi kérelemről a kérelmező lakóhelye szerint illetékes területi szervezet vezetősége dönt.

(2) A kamara az alapszabályban meghatározott feltételekkel pártoló, illetve tiszteletbeli tagságot is létesíthet.

(3) Elutasítható a tagfelvételi kérelme annak a személynek, akivel szemben olyan etikai kifogás merül fel, amely a tagsági viszony felfüggesztését, illetve etikai büntetést vonna maga után, feltéve hogy az elutasítás okaként megjelölt cselekmény vagy mulasztás elkövetésétől két év még nem telt el.

(4) Nem utasítható el a tagfelvételi kérelme annak, aki rendelkezik a vadászat gyakorlásának külön jogszabályban előírt feltételeivel. A vadászat gyakorlásának feltételeivel a pártoló-, illetve tiszteletbeli tagnak nem kell rendelkeznie.

(5) A tagfelvételi vagy vadászjegy kiállítási, illetve érvényesítési kérelmet elutasító határozat ellen államigazgatási úton nincs jogorvoslat. A keresettel megtámadott határozatot a bíróság megváltoztathatja."

A Vkt. 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A tagfelvételi kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy

A Vkt. 17. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) A tagsági viszonynak a tag halála miatti megszűnése esetén a volt tag vadászjegyét, hivatásos vadász esetén a szolgálati igazolványát és jelvényét is be kell vonni, s azokat öt évig meg kell őrizni."

(1) Ez a törvény 2003. április 1-jén lép hatályba.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 50. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg az (1)-(4) bekezdésének jelölése (2)-(5) bekezdésre, az új (3) bekezdésének hivatkozása (2) bekezdésre változik:

"(1) Hivatásos vadász csak vadászkamarai tag lehet."

A Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága 41/2002. (X. 11.) AB határozatában az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény 14. § (1) bekezdését alkotmányellenesnek minősítette, ezért azt 2003. március 31-i hatállyal megsemmisítette. E határidőig a jogalkotónak a megsemmisített rendelkezéssel érintett jogszabályokat felül kell vizsgálni az alkotmányos szabályok megalkotása érdekében.

Az alkotmánybírósági döntéssel megsemmisített rendelkezés a következő:

Az Alkotmánybíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy csupán a kamarai kényszertagság az, amely alkotmányellenes, ugyanakkor elismeri, hogy a kamara egyéb feladatainak ellátása olyan közfeladat, amelyet jogszerűen lát el. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a kamarának léteznek olyan feladatai, amelyek közfeladatnak tekinthetők, és a köztestület létrehozatalának alkotmányos alapjául fogadhatók el. A kényszertagság megszűnése nem érinti a vadászkamara működését, illetve a feladatai ellátását.

Az Alkotmánybíróság határozata szerint "nem indokolt az sem, hogy a vadászetikai normákat a kamara vadászjegy kiállításával minden hivatásos és sportvadászra kiterjessze, s az abban foglaltak megsértését szankcionálja." Ebből az következik, hogy az Alkotmánybíróság a vadászjegy kiállításával összefüggésben tekintette alkotmányellenesnek a kötelező tagságot.

A kamarai törvény módosításával a tervezet eleget tesz az alkotmánybírósági döntésnek, mivel a kényszertagság megszüntetésével szabályozza a kamarai tagfelvételt. A kamara továbbra is ellátja a vadászjegyek kiállítását, de a vadászjegyek kiadásával nem keletkezik kamarai tagság.

Ugyanakkor a hivatásrendi kamarák esetén a kötelező tagság önmagában nem alkotmányellenes, ha az adott kamara közfeladatokat lát el, illetve ha a hivatás sajátosságai indokolják, hogy az azt folytató személyek kamarai tagok legyenek. Ilyen indok lehet például az, hogy az adott foglalkozásnak vannak olyan etikai normái, amelyeket jogszabályok nem határoznak meg, ugyanakkor szükség van arra, hogy azok érvényesüljenek, és legyen egy olyan szakmai szervezet, amely a foglalkozás gyakorlóitól azok betartását kikényszeríti. Ilyen meggondolások játszanak szerepet az egyéb szakmai kamarák vonatkozásában is, amelyeknél a tagság feltétele az adott hivatás gyakorlásának, és amely kamarák esetében az Alkotmánybíróság nem tekintette alapjogba ütközőnek a kötelező tagságot.

Ilyen hivatásnak tekinthető a hivatásos vadász tevékenysége is, ezért a tervezet módosítja a vadászati törvénynek a hivatásos vadászok alkalmazására vonatkozó feltételeit, és előírja hogy hivatásos vadász csak vadászkamarai tag lehet. Ezzel nem mond ellent a szabályozás az Alkotmánybíróság határozatának, amely a hivatásos és sportvadászokra egyaránt kiterjedő, és a vadászjegy kiváltásával kényszerűen keletkező tagságot tekintette alkotmányellenesnek. A vadászkamarai törvény alapján tehát a tagság önkéntes, viszont aki hivatásos vadászként akar tevékenykedni, ezt csak akkor teheti, ha belép a vadászkamarába.

A tervezet az alkotmányos szabályozás kötelezettségén túlmenően módosítja a területi kamarai szervezetek területének törvényben való meghatározását.

A hatályos törvényi szabályozás szerint a kamara a feladatait a megyékben és a fővárosban működő területi szervezetei, valamint országos szervezete útján látja el. A tervezet módosítja a területi kamarai szervezetek működését, mert a törvényességi felügyeleti vizsgálat észrevételezte, hogy a fővárosban és Pest megyében önálló szervezetek helyett, közös területi szervezetet hoztak létre. A jövőben a kamara az alapszabályában foglaltak szerint meghatározott területen működtetheti a területi szervezeteit. Az esetleges területi változtatások így nem igényelnek törvénymódosítást, mivel a kamara alapszabálya határozza meg a területi szervek működési területét.

A 2-5. §-ok tartalmazzák az Alkotmánybíróság által megsemmisített rendelkezéssel összhangban felülvizsgált rendelkezéseket.

A kamarai törvénynek az Alkotmánybíróság által megsemmisített rendelkezése helyébe a kamarai tagfelvétel szabályozása lép. A tervezet elválasztja egymástól a tagfelvételre, valamint a vadászjegy kiállítására vonatkozó rendelkezéseket, mivel eddig a tagsági viszony nem tagfelvételi kérelem alapján, hanem a vadászjegy kiállításával keletkezett.

A jövőben tagsági viszony csak tagfelvételi kérelem alapján létesülhet. A kérelemről a vadász lakóhelye szerint illetékes kamara területi vezetősége dönt, ami gyorsítja az elbírálást. A területi vezetőség jogalkalmazását segíti annak törvényi meghatározása, hogy nem utasíthatja el a kérelmét annak, aki rendelkezik a vadászat gyakorlásának feltételeivel. Ezt a követelményt a vadászati törvény előírásai szerint kell figyelembe vennie. A tervezet fenntartja a pártoló és tiszteletbeli tagság lehetőségét, ez esetben az a személy is lehet kamarai tag, aki nem rendelkezik a vadászat gyakorlásának feltételeivel.

A területi vezetőség elutasíthatja a tagfelvételi kérelmét annak, akivel szemben olyan jellegű etikai kifogás merül fel, amely kamarai tagság esetén etikai büntetést, sőt tagsági viszony felfüggesztését vonna maga után.

Az eljárás egyszerűsítését szolgálja az, hogy akinek a kamara elutasítja a tagfelvételre vagy a vadászjegy kiállítására, illetve érvényesítésére vonatkozó kérelmét a jövőben nem kell az országos szervezet elnökségéhez fellebbezést benyújtani, a határozat felülvizsgálatát a közigazgatási perekre vonatkozó szabályok szerint keresettel kérheti a bíróságtól. Ezzel a jogorvoslattal a határozat közlésétől számított harminc napon belül élhet. A tagfelvétellel kapcsolatos vita gyorsabb lezárását biztosítja, hogy a bíróságnak az ilyen perben is reformatórius joga van a tervezet szerint.

A kamara közfeladatai, a vadászat rendjének vadászetikai szabályainak megalkotása, a vadászjegyek kiadása, továbbá a hatósági eljárás kezdeményezése. A hivatásos vadászok vadászkamarai tagságának előírása indokolja a kamara részére törvényben előírt közfeladatok körének bővítését. A hivatásos vadászok szolgálati szabályzatának megalkotásával a kamara további közfeladatot kap.

A kötelező kamarai tagság megszűnése miatt megváltoznak a névjegyzék vezetésével kapcsolatos kamarai feladatok. A jövőben külön névjegyzéket kell vezetni a kamarai tagokról, valamint a vadászjegyek és az egyéni lőjegyzékek kiállításáról és érvényesítéséről, mivel kiadásuk továbbra is a kamara feladata marad.

A vadászati törvénynek a hivatásos vadászok alkalmazására vonatkozó feltételei kiegészülnek azzal, hogy hivatásos vadász csak vadászkamarai tag lehet. A vadászati törvénynek a hivatásos vadászok jogait és kötelezettségeit meghatározó rendelkezésein túlmenően szükséges a megfelelő szintű munkavégzésük elősegítése a hivatásrendi kamarákhoz hasonló szervezeti keretben.

A tervezet e tevékenységgel kapcsolatos szakmai és etikai garanciák erősítése érdekében emeli be a kamarai tagságot. Ez önmagában nem érinti a kamarai törvény szerinti, a módosítással önkéntessé váló tagság intézményét, ugyanakkor meghatározott személyi kör számára az adott tevékenység folytatásának feltételeként szükségessé teszi a kamarai tagsági viszony létesítését. Ezáltal a szabályozás más hivatások gyakorlóira (orvosok, ügyvédek stb.) vonatkozókkal analóg és az alkotmánybírósági határozatnak is megfelelő rendszert alakít ki.

Az Alkotmánybíróság határozatából nem következik az, hogy a hivatásos vadászok részére, akik a sportvadászoktól eltérően foglalkozásszerűen végzik tevékenységüket, ne lehetne kötelezővé tenni a szakmai kamarai tagságot, ha ezzel együtt a köztestület részére előírt közfeladatok köre is bővül. Így a kamara olyan közfeladatot is ellát majd a jövőben, amely indokolja az egyesülési szabadság korlátozását, és egyben a hivatásos vadászok kötelező tagságát.

A hivatásos vadász önként vállalja azt, hogy a foglalkozása gyakorlásával a hivatásrendi kamarába belép és elfogadja annak szakmai feltételeit.

A kamarai kényszertagság 2003. március 31-i határidővel való megsemmisítése indokolja, hogy a módosítás 2003. április 1-jén hatályba lépjen.