AZ ORSZÁGGYŰLÉS MENTELMI,
ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI ÉS MANDÁTUMVIZSGÁLÓ
BIZOTTSÁGA

Országgyűlési határozati javaslat

H/2152.

Az Országgyűlés
.../2003.( ) OGY
h a t á r o z a t i javaslata
Dr. Kosztolányi Dénes mentelmi ügyében

A Magyar Köztársaság Országgyűlése dr. Kosztolányi Dénes országgyűlési képviselő mentelmi jogát a Budai Központi Kerületi Bíróság 17. B. 2080/2002/2. számú megkeresésével érintett ügyben nem függeszti fel.

INDOKOLÁS

A Mentelmi bizottság az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény 5. § (5) bekezdése, valamint a Házszabály 130. § (5) bekezdés b. pontja és a 87. § (3) bekezdése alapján a fenti - indokolással ellátott - határozati javaslatot nyújtja be az Országgyűlésnek.

A Budai Központi Kerületi Bíróság 17. B. 2080/2002/2. szám alatti megkeresésében kérte az Országgyűlés állásfoglalását dr. Kosztolányi Dénes országgyűlési képviselő mentelmi joga felfüggesztése tárgyában becsületsértés vétsége miatt.

Az eljáró bíró fenti megkereséséhez csatolta a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal Nyom.322/2002. számú nyomozást megtagadó határozatát, amely dr. Kovács István hamis vád bűntette és közokirat- hamisítás bűntette miatti feljelentése tárgyában született. Dr. Kovács István, mint a Budapest XII. kerület Helyi Választási Bizottság tagja tette a fenti feljelentéseket dr Kosztolányi Dénes a Fidesz Magyar Polgári Párt Budapest XII. kerületi kampányfőnöke, kapcsolattartója ellen a 2002. évi önkormányzati választásokat megelőző kampányban tanúsított magatartása miatt, jelesül dr. Kosztolányi Dénes 2002. október 17-én kelt, a XII. kerületi Helyi Választási Bizottsághoz intézett és felterjeszteni kért kifogásában írt kijelentései miatt: "Felhívom a Fővárosi Választási Bizottság figyelmét arra, hogy a Helyi Választási Bizottság morálisan és jogilag egyaránt szétesett, elvesztette objektivitását, és részrehajló határozatot hoz. Összefoglalva a HVB az egyik jelölő szervezet kárára a jogsértést elnézi, eltűri, támogatja, nem juttatja érvényre az alkotmányos alapelv érvényesülését, legjobb és hivatalos tudomása ellenére hoz döntéseket. A HVB tevékenysége megalapozza azt a súlyos aggodalmat, miszerint e szervezet mind hivatalos, mind delegált összetételében alkalmatlan a választások további bonyolításának vitelére. Félő, hogy képtelen a HVB törvényes feladatainak eleget tenni. ezért kérem. hogy a Fővárosi Választási Bizottság - amennyiben azt a törvény megengedi - a HVB-t feloszlatni, vagy működését felfüggeszteni, vagy szoros ellenőrzés és irányítás alá helyezni, hatáskörét magához vonni szíveskedjék. Kérjük, hogy a Budapesti XII. kerület választókerületeibe és a HVB mellé független választási ellenőröket kirendelni szíveskedjenek."

A Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal a fenti tényállás alapján úgy határozott, hogy a hamis vád és a közokirat-hamisítás bűntettei miatt tett feljelentésekben - a közokirat-hamisítás bűntette vonatkozásában azért, mert a feljelentett cselekmény nem bűncselekmény - a nyomozást megtagadja, és átteszi az ügyet a Budai Központi Kerületi Bíróságnak, mivel a feljelentés hamis vád bűntette vonatkozásában feljelentő becsületének csorbítására alkalmas lehet, azaz magánvádas indítványként lehet értelmezni a beadványt. A bíróság, pedig megküldte a mentelmi jog felfüggesztése tárgyában történő állásfoglalás céljából az ügyet az Országgyűlésnek; becsületsértés vétsége miatt.

A Mentelmi bizottság az ügyet a 2003. február 5-i ülésén tárgyalta.

Az ülésen megjelent képviselő úr előadta, hogy álláspontja szerint úgy a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal, mint a Budai Központi Kerületi Bíróság megsértette mentelmi jogát. Az Ügyészségi Nyomozó Hivatal úgy folytatott ellene nyomozást, hogy nem kérte mentelmi jogának felfüggesztését, míg a Bíróság pedig egy becsületsértési ügyet kreált erre vonatkozó magánindítvány nélkül. Közölte azonban, hogy erről írásban nem tett bejelentést az Országgyűlés elnökének.

Kérte mentelmi jogának felfüggesztését.

A Mentelmi bizottság hatáskör hiányában nem foglalkozott a büntetőjogi felelősség kérdésével, és ebben a vonatkozásban nem vizsgálta a tényállást. Hasonlóan nem határozott képviselő úr azon és csak a bizottság ülésén történt felvetéseivel, amely szerint az eljáró hatóságok megsértették mentelmi jogát, mivel a képviselői jogállási törvény szerint az érintettnek erről haladéktalanul bejelentést kell tennie az Országgyűlés elnökének, aki ezt kiadja a Mentelmi bizottságnak. (Az ülésen azonban a bizottság tagjainak szinte egyhangúlag az volt az álláspontja ezzel kapcsolatosan, hogy képviselő úr mentelmi jogát sem az ügyészség, sem pedig a bíróság nem sértette meg, tekintettel arra, hogy a nyomozati szakasz sem indult be.)

A bizottság megállapította, hogy dr. Kosztolányi Dénesnek az önkormányzati választás során közmegbízatási funkciójában eljárva közölt véleménye miatt mentelmi jogának felfüggesztése nem indokolt.

Mindezek alapján a Mentelmi bizottság többségi szavazattal (9 igen 1 nem) azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy

dr. Kosztolányi Dénes országgyűlési képviselő
mentelmi jogát az adott ügyben ne függessze fel

A bizottság többségi véleményének előadója: dr. Csákabonyi Balázs

A kisebbségi vélemény előadója: dr. Eörsi Mátyás

Budapest, 2003. február 6.

Dr. Géczi József Alajos
elnök