K/2173/1.

Rockenbauer Zoltán úr

országgyűlési képviselő részére

FIDESZ - MPP képviselőcsoportja

Tisztelt Képviselő Úr!

Miként azt a K/468/2002., K/709/2002. és K/828/2002. számon benyújtott kérdései kapcsán már megtettem a K/2173. számon benyújtott írásbeli választ igénylő kérdésére hivatkozva ismételten tájékoztatni kívánom, hogy a Külügyminisztériumban eddig sem volt, jelenleg sincs és a jelenlegi kormány hivatali ideje alatt a jövőben sem lesz politikai tisztogatási hullám. A kérdésében felvetett, úgynevezett "idő előtti leváltásokra" kivétel nélkül szakmai, nem pedig politikai indokok alapján került sor. A visszahívások indoka nem az, hogy az említett nagyköveteket az előző külügyi vezetés nevezte ki, hanem, hogy kinevezésük egy szakmai szempontból eleve hibás döntés eredménye volt. A szakmailag alkalmatlan misszióvezetők kihelyezése esetén egy kormányváltás után az új vezetésnek kötelessége, hogy elődje hibás döntéseinek következményeit felszámolja.

A konkrét felvetésekkel kapcsolatban az alábbiakról tájékoztatom:

1. Deseő László volt koppenhágai nagykövet berendelésének nem politikai, hanem a közvélemény előtt széles körben ismert szakmai oka volt. Sőt, ha egy nagykövet a tevékenységével közvetlen magyar érdeket sért, az már több, mint szakmai hiba. Éppen ez utóbbira példa Deseő László esete.

Deseő László 2002. október 9-én a Jylands Posten c. dán lapnak adott interjújában felhatalmazás nélkül, tájékozatlanul bírálta a dán EU-elnökség teljesítményét. A nyilatkozat nyomán kialakult helyzet súlyosságát jól érzékeltette, hogy a magyar miniszterelnöknek közvetlenül a dán miniszterelnöknek kellett megmagyaráznia a koppenhágai magyar nagykövet magatartását. A heves dán reakciók hatására a nagykövet, a központ utasítása ellenére, újabb sajtónyilatkozattal próbálta korrigálni lépését. A nagykövet belátta ugyan, hogy szakmai hibát vétett, annak súlyát azonban képtelen volt reálisan megítélni. Nem érzékelte azt sem, hogy a dán külügyi vezetésben megingott iránta a bizalom, amit a dán miniszterelnöknek és külügyminiszternek az üggyel kapcsolatos nyilatkozatai jeleztek. Ilyen esetet egyetlen ország külügyminisztériuma sem hagyhat szó nélkül, más államok sem cselekednek másként.

A külügyminisztérium vezetése a berendelt nagykövetnek tudományos-kulturális területen ajánlott fel munkalehetőséget. Deseő úr jelenleg szabadságon tartózkodik, és azt követően nyilatkozik majd, hogy elfogadja-e a felajánlott helyet.

2. Képviselő úr értesülései helytállóak: Kraft Péter limai nagykövet a közeli hónapokban berendelésre kerül. A berendelés oka az ő esetében is szakmai és nem politikai. Sajnálatos módon ő is egyike azon nagyköveteknek, akiket az előző külügyi vezetés nem kellő felkészítés után nevezett ki egy újonnan megnyíló diplomáciai misszió élére. Nem meglepő tehát, hogy a misszió vezetésére alkalmatlannak bizonyult, melyet még tetézett a misszió gazdálkodási rendjének többszöri súlyos megsértésével. Szakmai alkalmatlansága ugyanakkor nem zárja ki a jövőben egyéb képességeinek kamatoztatását akár a szórakoztatóipar területén. Mi másra gondolhat az ember egy olyan igazi latin-amerikai szappanoperába illő jelenet kapcsán, mikor a Magyar Köztársaság nagykövete a fogadó ország hadseregének ezredesi egyenruhájában - családját hátrahagyva (!) - menekül el egy rendezvényről. (Két nap múlva nagykövet úr családja épségben távozott a zavargások helyszínéről.) Sajnos hasonló jellegű esetek más helyszínen, más "kellékekkel" is előfordultak.

3. Ami az írásban benyújtott kérdésében említet többi misszióvezetőt érinti, velük kapcsolatban korábbi válaszaimban már részletes és kimerítő magyarázattal szolgáltam berendelésük körülményeiről. Engedje meg képviselő úr, hogy ezúttal csak röviden emlékeztessem az alábbiakra:

Az "idő előtti berendelés" kifejezéssel kapcsolatban újólag jelezni kívánom, hogy a kifejezés a külügyi gyakorlatban annak az egyébként jogszerűtlen cselekménynek a leírására szolgál, amikor a berendelésről szóló értesítés kiküldése és a berendelés tényleges hatálya között kevesebb idő telik el, mint a vonatkozó jogszabályban előírt két hónap. (A Kormány 31/2002 (III.1.) sz. rendelete a tartós külszolgálatról 26.§ (1) bek.). Ez azonban egyik említett misszióvezető esetében sem áll fenn.

Ami az egyes konkrét eseteket illeti:

4. 2002. július 12-i keltezésű válaszomban már jeleztem képviselő úrnak, hogy Jávorszky Béla tallinni nagykövet váltására azért került sor, mert kinevezése jogszerűtlen volt, nem felelt meg az előző kormány által hozott, "A tartós külszolgálatról szóló 31/2002 (III.1) sz. Kormányrendelet 13.§-ában jelzett vezetői kinevezés feltételeinek. (A köztisztviselői törvény felsőfokú végzettséghez köti a misszióvezetőknek hivatalból járó osztályvezetői kinevezést.) Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy külföldi magyar missziót csak felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező személy vezethet. Ez megfelel az európai uniós gyakorlatnak is, és ezen a jövőben sem kívánunk változtatni.

5. Győri Enikő római nagykövet berendelésére 2003. január 31-én került sor. Ő már 1999 óta töltötte be ezt a posztot, tehát berendelésére a külszolgálatának negyedik évében került sor, ami megfelel a hazai külügyi gyakorlatnak. Rá is, miként Dr. Gyürk István volt canberrai nagykövetre is igaz az, hogy a diplomaták kihelyező okiratában a külszolgálat időtartamát jelző négy év a gyakorlatban nem feltétlenül, sőt általában nem 1460 naptári napot jelent, hanem lehet néhány hónappal több, vagy kevesebb. A szakmának ezt az egyik alapszabályát ugyanúgy értelmezte - tegyük hozzá helyesen - az előző külügyi vezetés is, amely például a képviselő úr által említett Dr. Gyürk István elődjét, Dr. Varga György nagykövet urat szinte napra egyező módon, 3 év 7 hónap 14 nap után rendelte be, vagyis ugyanannyi idő után, miként a mostani vezetés Dr. Gyürk Istvánt.

A berendelés időpontját ugyanis befolyásolhatják olyan, a két ország kapcsolatában kiemelkedő fontosságú diplomáciai események, amelyeknél el kell dönteni, hogy a rendezvény előkészítése, lebonyolítása és utókezelése szempontjából még a régi, vagy már az új misszióvezető jelenléte a kívánatos. Ez a külügyi gyakorlatban teljesen normális jelenség. A nyugdíjkorhatárt már betöltött Tar Pál vatikáni nagykövet esetében például éppen én kezdeményeztem, hogy szemben az elődöm által aláírt 2002. márciusi 31-i hatályú berendelési okiratban foglaltakkal, maradjon még 2002. júliusáig és gazdag tapasztalatait kamatoztatva járuljon hozzá Medgyessy Péter miniszterelnök úr vatikáni látogatásának sikeréhez.

6. Dr. Kékessy Dezső párizsi nagykövet esete némileg eltér az előzőektől. Mint azt 2002. július 12-i válaszomban már jeleztem Kékessy úr maga nyilatkozott úgy, hogy Orbán Viktor "személyes kinevezettjének" tekinti magát. Meggyőződésem, hogy a kijelentés kódolt üzenete a jelenlegi kormány számára nem lehetett más, minthogy Kékessy úr nem tud és nem is hajlandó az elvárható lojalitással viseltetni a választópolgárok akaratából tavaly májusában megalakult kormány irányában. Ha a diplomáciai szolgálatban a mindenkori kormány iránt elvárható lojalitás hiánya politikai kérdés, akkor Kékessy nagykövet úr berendelésére valóban politikai ok miatt került sor.

7. Prőhle Gergely volt berlini nagykövet nevének említése azért lep meg, mert nagyköveti posztra való alkalmasságát a tárca vezetése éppen azzal ismerte el, hogy egy másik fontos európai misszió, a berni nagykövetség vezetésével bízta meg. Az ő esetében tehát semmilyen idő előtti berendelésről nincs szó, sőt külszolgálata folyamatos, "kormányokon átívelő". Nagykövetek egyik állomáshelyről más állomáshelyre történő áthelyezése a nemzetközi kapcsolatokban általánosan elfogadott gyakorlat.

8. Meglepett Perényi János nagykövet nevének említése, aki még hivatali idejében megpályázta az Európa Tanács főtitkárának tanácsadói posztját, és akinek jelölését a jelenlegi külügyi vezetés támogatta. Az új külügyi vezetés jóindulatát jelzi, hogy Perényi urnak a minisztérium további strasbourgi munkavállalása idejére fizetés nélküli szabadságot biztosított, amire egyébként jogszabály nem kötelezné. Az ő váltására is igaz, amit a váltási időpontokkal kapcsolatban korábban már jeleztem: a strasbourgi Európa Tanács parlamenti közgyűlése rendszerint szeptemberben kezdődik. Szakmai szempontból szerencsésebbnek tartottam, ha az új közgyűlésen már az új misszióvezető, az előző kormány külügyminiszterének kabinetfőnöke, Taubner Zoltán úr vesz részt.

9. Mikecz Tamás nagykövettel kapcsolatban az általa vezetett misszión történtek a sajtónyilvánosságnak köszönhetően szintén ismertek. Igy nem csak a minisztériumon belül, hanem közvélemény előtt is köztudott, hogy a kisinyovi nagykövetségen több munkatárssal szemben komolyan felmerült a korrupció gyanúja. A korrupciógyanús ügyek kivizsgálása még az előző külügyi vezetés idején kezdődött, de a szükséges intézkedések megtétele már az új vezetésre maradt. A Külügyminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatának vonatkozó pontja kimondja: a nagykövet " gondoskodik arról, hogy a külképviselet személyzete megtartsa a nemzetközi jog normáit, a fogadó ország törvényeit, a hazai jogszabályokat, az állami irányítás egyéb jogi eszközeit, valamint az egyéb rendelkezéseket, és azok megsértése esetén megteszi a hatáskörébe tartozó intézkedéseket." Tekintettel arra, hogy Mikecz úr a fenti pontban foglalt kötelmeknek nem tett maradéktalanul eleget, alkalmatlanná vált a nagyköveti poszt betöltésére. Ezért döntöttem kihelyezésének visszavonása mellett. Berendelésére tehát az ő esetében sem politikai, hanem szakmai okok miatt került sor.

10. Schmitt Pál volt berni nagykövet berendelésének körülményei szintén jól ismertek képviselő úr előtt, hiszen az ő külszolgálatának megszűnésére a törvény erejénél fogva került sor, miután hivatalosan is jelöltette magát a budapesti főpolgármesteri posztra a tavalyi önkormányzati választáson.

11. Hiányoltam ugyanakkor képviselő úr listájáról például Katona Tamás volt varsói nagykövet nevét, akit az előző külügyi vezetés 70. életévére történő hivatkozással berendelt, és akinek éppen én hosszabbítottam meg a külszolgálatát színvonalas szakmai munkájának elismeréseként.

Ezúttal is szeretném megerősíteni képviselő úrnak, hogy miként az államapparátus egészében, úgy a külügyminisztériumban sem folyik politikai tisztogatás, politikai boszorkányüldözés. Amennyiben képviselő úr válaszomat nem tartja kielégítőnek, kész vagyok a legutóbbi és a korábbi kérdéseiben említett nagykövetek hazahívásának okairól a további vitát a nyilvánosság előtt, a közvélemény bevonásával folytatni és a szakmai indokokat további tényekkel alátámasztani.

Budapest, 2003. február " "

Üdvözlettel:
( Kovács László )