visszalépés az előző fejezethez

visszalépés a jelentés tartalomjegyzékéhez

A Testület 1130/2001. (VIII. 28.) számú határozatában (a továbbiakban: Határozat) megállapította, hogy az M-RTL Rt. megsértette az Rttv. 125. § (1) bekezdésében, valamint megszegte a Műsorszolgáltatási Szerződés vonatkozó pontjában foglaltakat, ezért az Rttv. 112. § (1) a) pontja szerint felhívta a műsorszolgáltatót, hogy a sérelmezett magatartást a határozat kézhezvételétől számított száznyolcvan napon belül szüntesse meg. A Határozat azon alapult, hogy a Bertelsmann A.G. befolyásoló részesedéssel rendelkezett egy országos - hálózatba kapcsolódás nélküli - műsorszórással terjesztett műsorszolgáltatóban, azaz M-RTL Rt.-ben, valamint egy országos terjesztésű napilapban, a Népszabadság Rt.-ben, ez a helyzet az Rttv. szerint tilalom alá esik.

A Bertelsmann A.G. 2002 januárjában levelet juttatott el az ORTT-hez, melyben jelezte, hogy csak ők, a műsorszolgáltató tulajdonosai tudnak a Határozatban foglaltaknak eleget tenni. A levélben bejelentette: a Határozatban megállapított törvénysértést megszüntette, úgy, hogy befolyásoló részesedését az országos terjesztésű napilapban csökkentette a Törvény szerint meghatározott 25%-os mérték alá, ami a nevezett cég bejelentése szerint a Népszabadság Rt.-ben meglévő 67,65%-nyi közvetett tulajdoni rész 17,68%-ra történő redukálását jelentette. A Bertelsmann A.G. ezt a csökkentést egy részvénycsere révén valósította meg, melyre 2001. december 6-án került sor.

A Testület a 465/2002. (III. 7.) számú határozatában, valamint 2002. áprilisi levelében a tényállás tisztázása érdekében, valamint a szolgáltatott adatok ellentmondásos volta miatt arra kérte a műsorszolgáltatót, hogy további dokumentumokat és nyilatkozatokat nyújtson be. A műsorszolgáltató 2002 áprilisában és májusában az ORTT kérésének eleget tett.

A Testület a műsorszolgáltató által rendelkezésére bocsátott dokumentumok és nyilatkozatok alapján megállapította, hogy Bertelsmann AG-nek a Népszabadság Rt. részvényeinek átruházásával az Rttv. 2. § 3. pontja szerinti befolyásoló részesedése egy országos terjesztésű napilapban, azaz a Népszabadság Rt.-ben 2001. december 6-i nappal megszűnt, így az Rttv. 125. § (1) bekezdésében foglalt állapot a jelzett naptól fogva nem áll fenn. Ezért 1038/2002. (VI. 27.) számú határozatában megállapította, hogy a műsorszolgáltató eleget tett az 1130/2001. (VIII. 28.) számú ORTT határozatában foglaltaknak, az Rttv. 125. § (1) bekezdése szerint fennálló, valamint a Műsorszolgáltatási Szerződés 6.1.9. pontjában rögzített törvénysértő állapotot pedig 180 napon belül megszüntette. Így magának az M-RTL Rt. műsorszolgáltatónak a tulajdonosi szerkezete nem változott a 2001. évi beszámolóban bemutatotthoz képest.

Az M-RTL Rt. jelenlegi tulajdonosi összetétele az alábbiak szerint alakul:

Az MTM-SBS Televízió Rt. a műsorszolgáltatási szerződés 8. fejezet 8.2 pontja alapján 2002. május 21-én kelt levelében bejelentést tett a társaság tulajdonosi struktúrájának megváltozásáról, melynek lényege a következő:

• Az MTM Kommunikációs Rt. ("MTM") 2002. május 14-én átruházta 27,61% szavazatra és 16% osztalékra jogosító részvénycsomagját (azaz a "TV2 részvényeket") az MTM-TV2 Befektetési Kft-nek ("MTM2").
• Az MTM2 735 030 000 Ft összegű törzstőkéjén az MTM (734 930 000 Ft-os üzletrész) és az SBS Broadcasting S.A. (100 000 Ft-os üzletrész) osztozik.
• A társasági szerződésben foglaltak szerint az MTM a TV2 részvényekkel kapcsolatos szavazati és osztalék jogát továbbra is korlátozás nélkül gyakorolja.
• A fenti változások következtében az SBS Broadcasting S.A. közvetlen és közvetett részesedése az MTM-SBS Rt-ben 48,99%, míg a Tele-München részesedése a műsorszolgáltatóban 23,40%.

A műsorszolgáltató képviselői a levélben leírják, hogy a közvetlen tulajdonos változásának az volt a legfőbb oka, hogy az MTM részvényekre új magyar befektetőt keressenek és találjanak, amely azonban bizonytalan ideig tarthat, s ezért folyamodtak ahhoz a megoldáshoz, hogy az MTM a tulajdonában lévő TV2 részvényeket az MTM2-re ruházza, s ez egyben biztosítja, hogy a TV2 részvények a potenciális magyar befektető rendelkezésére álljanak a tranzakciót követően. A felek megállapodása alapján az SBS jogosult a TV2 részvények megszerzésének jogát olyan magyar befektető részére biztosítani, amelynek részvétele nem sérti a médiatörvény és a műsorszolgáltatási szerződésben előírásait.

Megállapítható, hogy a műsorszolgáltató a szerződésben előírt határidőben eleget tett bejelentési kötelezettségének, hiszen a 2002. május 14-én történt részvényátruházásról 2002. május 21-én kelt levelében tájékoztatta a Testületet. Azonban akkor még a 8.2.2.5, a 8.2.3 és a 8.2.4 pontokban előírtaknak nem tett eleget, azaz - vélhetőleg az idő rövidsége miatt - nem küldte meg a társaság módosított alapító okiratát, elmulasztotta a konkrét nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy tulajdoni viszonyainak változása nem sérti a szerződés 6. fejezetében, illetve az Rttv. VIII. fejezetében foglaltakat, továbbá bejelentéséhez nem mellékelte az új tulajdonosra vonatkozó, az ÁPF 56.1 pontjában a tulajdon mértéke és módja szerint meghatározott adatokat és igazolásokat. Mivel azonban ezek az okiratok a törvényesség szempontjából jelentőséggel bírnak, az Iroda 2002. június 10-én kelt levelében hívta fel azok megküldésére, illetve törvényes szerződéses kötelezettsége teljesítésére a műsorszolgáltatót.

A műsorszolgáltató részvényeseinek tulajdoni hányada és ahhoz kapcsolódóan szavazati aránya - a május 14-i változás, részvényátruházás előtt a következő:

A műsorszolgáltató részvényeseinek tulajdoni hányada és ahhoz kapcsolódóan szavazati aránya a május 14-i változás, részvényátruházás követően - a műsorszolgáltató bejelentése alapján:

A műsorszolgáltató 2002. július 12-én kelt leveléhez mellékelten - az Iroda 2002. június 10-én írt levelére reagálva - különféle okiratokat küldött, melyek kapcsán további problémák, illetve kérdések merültek fel.

A Testület a műsorszolgáltató által benyújtott iratokat megvizsgálta, melynek alapján az 1763/2002. (XII. 17.) számú határozatában úgy döntött, hogy a tényállás további tisztázását tartja szükségesnek, így levélben fordult a műsorszolgáltatóhoz, melyben 15 napos határidővel kért válaszokat a felmerült és tisztázandó kérdésekre. A Testület döntését "megelőzve" a műsorszolgáltató december 9-én írt levelében néhány kérdést már meg is válaszolt, s 2003 elején benyújtott tájékoztatása kielégítő és teljes körű volt, amelyből megállapítható, hogy a részvényátruházás nem ütközött a média törvény szabályaiba.

A földfelszíni helyi és körzeti műsorszolgáltatók esetében mind a közvetlen, mind a közvetett külföldi tulajdon aránya elenyésző, csak néhány esetben fordul elő és inkább csak Budapesten, a helyi és körzeti műsorszolgáltatók közül mindössze 8 műsorszolgáltatóban van külföldi tulajdoni részesedés.

A nyilvántartott földfelszíni helyi és körzeti műsorszolgáltatók közül részvénytársasági formában 6 műsorszolgáltató működik, döntően Budapesten, körzeti műsorszolgáltatási jogosultsággal. A legjellemzőbb társasági forma a korlátolt felelősségű társaság, amely formában a helyi és körzeti műsorszolgáltatási jogosultsággal rendelkező műsorszolgáltatók mintegy 50%-a működik, jellemzően helyi jogosultság esetén. A betéti társasági forma kevésbé jellemző, a műsorszolgáltatók mintegy 10%-a, közhasznú társaságként 14%-a működik, az alapítvány és egyesület, mint működési forma leginkább a nem nyereségérdekelt formában működő műsorszolgáltatók esetében fordul elő, számuk az összes műsorszolgáltató számához viszonyítottan ennek megfelelően alacsony.

Az önkormányzati tulajdon helyi műsorszolgáltatók, jellemzően a városi televíziók esetében fordul elő, mivel a televíziózással járó nagyobb költségű üzemeltetést és fenntartást elsősorban önkormányzati támogatással és segítséggel tudják biztosítani. A helyi, területi önkormányzat a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. I. törvény és az Általános Pályázati Feltételek alapján vagy 100%-os tulajdonosa lehet egy műsorszolgáltatónak, vagy ha nem kizárólagos tulajdonos, akkor a tulajdonost megillető szavazati jogokat úgy kell kialakítani, hogy az önkormányzati szavazati jogok legfeljebb 25%-ot érjenek el.

1. Csepp TV-Dél-Pesti Televízió Kft. (Budapest-Csepel)
2. Cegléd Városi Televízió Kht. (Cegléd)
3. Debreceni Városi Televízió Kft. (Debrecen)
4. Dunaújvárosi Városi Televízió (Dunaújváros)
5. Városi Televízió Eger Kht. (Eger)
6. Fót Város Önkormányzata (Fót)
7. Gyöngyösi Városi Televízió Kht. (Gyöngyös)
8. Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala (Győr)
9. Sillye Gábor Művelődési Központ és Közösségi Ház (Hajdúböszörmény)
10. Hajdúszoboszlói Városi Televízió (Hajdúszoboszló)
11. Hajós Nagyközségi Önkormányzata (Hajós)
12. Szerdahelyi József Kht. (Hódmezővásárhely)
13. Kalocsa Városi Televízió (Kalocsa)
14. Kapos Televízió és Rádió Kht. (Kaposvár)
15. Kecskeméti Televízió (Kecskemét)
16. Halas Televízió Kht. (Kiskunhalas)
17. Művelődési Központ Kiskunmajsa (Kiskunmajsa)
18. Városi Televízió Lenti (Lenti)
19. Makó Városi Televízió Kht. (Makó)
20. Miskolc Városi Televízió Kht. (Miskolc)
21. Kanizsa Televízió Kft. (Nagykanizsa)
22. Nyíregyházi Városi Televízió Kht. (Nyíregyháza)
23. Kölcsey Rádió és Televízió Műsorszolgáltató Kht. (Nyíregyháza)
24. Ózd Városi Televízió Kht. (Ózd)
25. Telepaks Paksi Televízió Kht. (Paks)
26. Pápa Városi Televízió (Pápa)
27. Pécs Televízió Kft. (Pécs)
28. Kör TV Ráckeve Kht. (Ráckeve)
29. Salgótarján Városi Televízió Kht. (Salgótarján)
30. Általános Iskola Sükösd (Sükösd)
31. Városi Televízió Százhalombatta Kht. (Százhalombatta)
32. Rádió Szentes Kht. (Szentes)
33. Kapos Rádió Kft. (Kaposvár)
34. Szombathelyi Televízió és Rádió Kht. (Szombathely)
35. Tapolcai Média Közalapítvány (Tapolca)
36. Városi Televízió Várpalota (Várpalota)
37. Zalaegerszeg Televízió Kft. (Zalaegerszeg)

1. Baja Hangja Kft. (Baja)
2. Rákosmente Rádió és Műsorszolgáltató Kft. (Budapest XVII. ker.)
3. Mixolid Szolgáltató Rt. (Budapest)
4. Szolnok Televízió Rt. (Szolnok)
5. Gong Rádió Kht. (Kecskemét)
6. Zemplén Televízió Kft. (Sátoraljaújhely)
7. Szeged TV Kft. (Szeged)
8. Szekszárdi Televízió Közösségi és Szolgáltató Kht. (Szekszárd) (A Testület 2002. június 20-án a szerződését felmondta.)
9. Kodolányi János Főiskola (Székesfehérvár)
10. Szlovén Rádió Kht. (Szentgotthárd)
11. VIACOM Kft. (Szolnok)
12. Veszprém Városi Televízió és Lapkiadó Kft. (Veszprém)

• Részvénytársasági formában 6 helyi vagy körzeti műsorszolgáltató működik
• A legjellemzőbb társasági forma a korlátolt felelősségű társaság, amelyben a műsorszolgáltatók körülbelül 50%-a működik, szám szerint 78
• Betéti társasági formában a műsorszolgáltatók mintegy 10%-a; közhasznú társaságként 14%-a működik

Külföldi tulajdonos 8 helyi vagy körzeti műsorszolgáltatónál fordul elő.

A műholdas műsorszolgáltatók részletes tulajdonosi szerkezetét a 8. számú melléklet tartalmazza részletesen.

A felsorolt műsorszolgáltatók közül csupán kettő részvényesei közt található külföldi társaság. Ezek a következők:

• a Z+ Műsorszolgáltató Rt. esetében a Viva Fernsehen Beteiligung GmbH (Im Mediapark 7. D-50670 Köln) 99,62%-ban, valamint, a Viva Media AG (Im Mediapark 2. D-50670 Köln) 0,38%-ban,
• Hír Televízió Rt. esetében Alex Pocsai (Kanada) 25%, valamint Lajos Pocsai (Kanada) 7,5%

A Magyar Rádió Rt. Kossuth műsorának sugárzása középhullámon négy telephelyről, a solti nagyadóról, valamint másik három (Szombathely, Miskolc, Nyíregyháza) kisebb teljesítményű adóról történik. A nap nagyobb részében a Kossuth műsort a - budapesti körzeti műsort a 873 kHz frekvencián sugárzó - lakihegyi adó is terjeszti. A nappali időszakban ezek az adók az ország egész területét besugározzák. A zavartatások éjszakai megnövekedése miatt napnyugta után a középhullámú Kossuth ellátottság 73%-ra csökken. Javítja a vételi lehetőségeket a műsor párhuzamos terjesztése a 70 MHz-es URH sávban, melynek adói 91%-os ellátottságot biztosítanak. Meg kell jegyezni, hogy a 70 MHz-es sávú készülékek elöregedése és hiánya miatt a sávban történő sugárzás elérési hatásfoka csökken. Ezért járult hozzá a Testület, hogy a - frekvenciagazdálkodási okokból szükséges - budapesti 107,8 MHz-es kísérleti adás 2002. december 1-től a Kossuth műsort sugározza.

A Petőfi Rádió műsorát 17 nagyteljesítményű adó sugározza a 100 MHz-es URH sávban. Az elért vételkörzet mono vétel esetén 86%, sztereó vétel esetében 70%.

A Bartók Rádió műsorát ugyancsak a 100 MHz-es URH sávban 16 adó sugározza. Az így elért vételkörzet mono vétel esetén 68%, sztereó vételnél 54%.

• Országos kereskedelmi rádió műsorszórás

Országos kereskedelmi műsorszolgáltatási jogosultsággal két műsorszolgáltató rendelkezik.

A Sláger Rádió műsorát a 100 MHz-es URH sávban 16 adó sugározza. Vételkörzete mono vételben 81%, sztereó vételben 63%.

A Danubius Rádió műsorát 11 adóállomásról sugározzák, mono üzemmódban az ország lakosságának 67%-a, sztereó vételben 54%-a hallgathatja.

• Közszolgálati televízió műsorszórás

A Magyar Televízió M1 műsora az egyetlen földfelszíni sugárzású közszolgálati televízió műsor. 18 gerincadó és 108 átjátszó adó végzi sugárzását, a lakosság 97%-a számára nyújtva lehetőséget a jó vételre.

• Országos kereskedelmi televízió műsorszórás

Az országos földfelszíni televíziós műsorszolgáltatások - RTL Klub, TV2 - vételi lehetősége a lakosság 86-86%-a számára biztosított.

A TV2 műsorát 13 nagyadó és 56 átjátszó adó sugározza, az RTL Klub műsor vételét 12 adó és 35 átjátszó adó teszi lehetővé. A HÍF mérései alapján a két kereskedelmi televízió műsorának vételi viszonyai a magyarországi területek domborzati adottságai miatt nem kielégítőek, ennek korrigálására további átjátszó adók telepítése szükséges. Az ORTT felkérte a HÍF-et frekvenciatervezésre az átjátszó adók számára és a javaslatot 2002 szeptemberében megkapta. Az ORTT a tervvel kapcsolatban megkérte a műsorszolgáltatók álláspontját, mivel a vétel minőségének javítására szolgáló további átjátszó adók telepítésének kérdése az ő gazdasági döntésüktől függ.

• Körzeti rádió és televízió műsorszórás

A Magyar Televízió 6 körzeti stúdiójának és a Magyar Rádió 9 körzeti stúdiójának műsorát az Antenna Hungária Rt. sugározza.

Az Országos Rádió és Televízió Testület által meghirdetett pályázatok nyertesei közül 22 körzeti rádió, valamint 2 körzeti televízió sugározhatja műsorát. (9. számú melléklet)

• Helyi rádió és televízió műsorszórás

A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény hatálybalépése előtt a Művelődésügyi Minisztérium stúdióengedélyeket adott ki, amelyek alapján több mint százötven helyi rádió és televízió működött. A stúdióengedéllyel rendelkező műsorszolgáltatók nagy részével az ORTT műsorszolgáltatási szerződést kötött, másik részük számára pályázatot hirdetett. Jelenleg 118 helyi rádió és 47 helyi televízió szolgáltat sugárzás útján műsort.

A helyi műsorokat sugározhatja a műsorszolgáltató, vagy távközlési vállalkozás. A műsorszolgáltatók többsége maga végzi a sugárzást.

A földfelszíni sugárzású helyi rádiók jegyzékét a 10. számú, a helyi tv adókét a 11. számú melléklet tartalmazza.

Két közszolgálati televízió - az M2 és a Duna Televízió - műsora kizárólag műholdas-, a Magyar Rádió közszolgálati műsorai pedig földi frekvenciás és műholdas műsorterjesztés útján is eljutnak a közönségükhöz. Az alkalmazott műholdak az Eutelsat Hot Bird sorozatának tagjai a 13º keleti orbitális pozíción. A Duna Televízió december 18-tól digitálisan is terjeszti műsorát az európai térségben. December 24-től digitálisan terjeszti műsorát az észak-amerikai kontinensen, további digitális sugárzás-bővítést tervez távolabbi földrészeken is. A felsoroltakon kívül több kereskedelmi televíziós műsor is műholdas műsorterjesztéssel jut el a nézőkhöz. A műholdas televíziók jegyzékét a 12. számú melléklet tartalmazza.

Az ORTT Irodájához 2002 decemberéig összesen 598 vállalkozás tett bejelentést vezetékes műsorelosztói tevékenység megkezdése tárgyában. Közülük 455 jelenleg is folytatja tevékenységét.

Az Országgyűlés 2002. július 9-én elfogadta a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény jogharmonizációs célú módosítását (2002. évi XX. törvény, továbbiakban: Törvény), amely négy lépcsőben lép hatályba.

Ennek megfelelően egyes részek a kihirdetést követő 90. napon, tehát 2002. október 15-én, egyes részek a kihirdetést követő 13. hónap első napján, azaz 2003. november 1-jén lépnek hatályba, míg a módosítás fennmaradó rendelkezései az Európai Unióhoz történő csatlakozást, illetve a határokat átlépő televíziózásról szóló, 1989. május 5-én aláírt európai egyezményt módosító Jegyzőkönyvet (továbbiakban: Jegyzőkönyv) kihirdető törvény hatálybalépése napján.

A módosítás következtében szükségessé vált a Testület eddigi állásfoglalásainak értelemszerű felülvizsgálata, illetve maga a módosítás is számos feladatot határozott meg a Testület számára.

Amellett, hogy a módosítás számos új fogalmat és rendelkezést is bevezetett, a meglevők is módosultak.

A médiatörvény eddigi reklám- és támogatási szabályrendszere jellegében nem változott, markánsabb tartalmi határai lettek a reklámoknak (kibővült a reklámkorlátok- és tilalmak köre, szigorodtak az alkoholtartalmú italok reklámjára vonatkozó korlátozások, kiterjedtebb lett a szabályozás a kiskorúak védelmében), ugyanakkor a közzétételre vonatkozó szabályozás fellazult valamelyest. Új fogalomként jelentkezik a műsorszolgáltató önreklámja, amely immár beleszámít a műsorszolgáltató által sugárzott reklámok idejébe.

Az eddigi közvetlen ajánlat átalakult televíziós vásárlássá és ha nem is szigorúbb, de részletesebb szabályozás vonatkozik rá.

A támogatás fogalma is módosult: egyrészről szigorúbb lett, hiszen audiovizuális mű előállítója immár nem jelenhet meg támogatóként, másrészről viszont a támogató terméke az eddigiekkel ellentétben megjeleníthető lett.

Az 1996. évi I. számú törvény módosításakor az Országgyűlés a reklámozás lehetőségein és a támogatáson túl számos más törvényi előíráson változtatott a jogharmonizáció érdekében. Kiemelt fontosságúak a kiskorúak védelmében beillesztett rendelkezések, amelyek az eddiginél sokkal szigorúbb szabályozást vezetnek be a műsorszámok erőszaktartalmának korlátozása, illetőleg a műsorszámok kategorizálása terén.

A törvénymódosítás 5/F. §-a szerint a Testületre várt a feladat, hogy állásfoglalásában a minősítés szempontjait megadja, illetve a használandó jelzéseket meghatározza és azt a Kulturális Közlönyben közzétegye.

A Testület az 1494/2002. (X. 17.) számú határozatával elfogadott állásfoglalását a Kulturális Közlöny 2002. évi 20. számában jelentette meg.

Teljesen új fogalomként jelentkeznek - az országos és körzeti, valamint az országos műsorszolgáltatást végző hálózatos műsorszolgáltatók tekintetében - az európai, illetve az eredetileg magyar nyelven gyártott művek fogalma, melyek az éves műsoridőhöz viszonyított arányaikra vonatkozó rendelkezésekkel együtt a csatlakozáskor lépnek hatályba.

A módosítás jelenlegi szövege szerint az országos és a körzeti műsorszolgáltatók kötelesek a - filmalkotások, reklám, hírek, sportközvetítések, vetélkedők és játékok nélkül számított - évi műsoridejük több mint 50%-ban európai műveket adni. Ezen belül a műsorszolgáltatók kötelesek - filmalkotások, reklám, hírek, sportközvetítések, vetélkedők és játékok nélkül számított - évi műsoridejük 1/3-át eredetileg magyar nyelven gyártott művekre fordítani.

A törvény további kötelezettségeket állapít meg a független gyártóval készíttetett, illetve attól 5 évnél nem régebben készült műként beszerzett művek tekintetében. Az európai kvóta e tekintetben az évi műsoridő 3%-a, míg az eredetileg magyar nyelven gyártott művekre vonatkozóan 7%.

A törvény új rendelkezésként megállapít egy nem műsoridő, hanem forrás alapú kvótát, melyet a műsorszolgáltatónak a műsorkészítésre rendelkezésre álló költségvetéséből kell biztosítani eredetileg magyar nyelven gyártott művek készítésére.

Az Európai Bizottság aggályokat fogalmazott meg a médiatörvényt módosító 2002. évi XX. törvény 23. § (5) bekezdése által bevezetni kívánt új kvóták, főként eredetileg magyar nyelven gyártott, az európai művek és a független előállítóval készíttetett, vagy attól öt évnél nem régebben beszerzett művek arányainak tekintetében. Ennek oka, hogy a Bizottság véleménye szerint a független szektor inkább ipari jellegű és a terület ezen jellegébe a magyar fél egy nemzeti ipart védő kvótával próbál beavatkozni, hiszen ez gátolja e szektoron belül a termékek és szolgáltatások a szabad áramlását. A tárgyalások jelenleg is folynak ez ügyben.

Ugyancsak a fenti szakasz írja elő a Testület számára kötelezettségként egy olyan állásfoglalás kidolgozását, amely a kvóták tekintetében egy lépcsőzetes bevezetési rendszert tartalmaz. A fokozatosság célja, hogy a már működő műsorszolgáltatók - főként gazdasági - érdekei ne sérüljenek súlyosan és így a továbbiakban is eleget tudjanak tenni a közönséggel szemben fennálló kötelezettségeiknek.

Ugyancsak a csatlakozáskor lép hatályba a módosítás nyilvános események közvetítéséről szóló része, mely azt a célt szolgálja, hogy az olyan események, melyek az ország közönsége meghatározó részének fontosak lehetnek és amelyek közvetítésére valamely műsorszolgáltató kizárólagos közvetítési joggal rendelkezik, a jogosultság ellenére eljussanak az ország lakosságának többségéhez, függetlenül a kizárólagos közvetítési joggal rendelkező műsorszolgáltató vételkörzetének nagyságától.

Ennek biztosítására a módosítás egy szerződéskötésre irányuló ajánlattételi kötelezettséget fogalmaz meg arra az esetre, ha ilyen eseményeket meghatározó vételkörzettel (a vételkörzet eléri Magyarország lakosságának 90%-át) rendelkező - hazai és külföldi - műsorszolgáltató is közvetíteni kíván és ennek érdekében a kizárólagos közvetítési joggal rendelkező műsorszolgáltatóhoz fordul.

Amennyiben a felek nem állapodnak meg a szerződést a Bíróság is létrehozhatja.

A módosítás szövege értelmében a Kormány feladata, hogy 2003. november 1-jei hatállyal - a Testület egyetértésével - megalkossa ezen események listáját.

Abban az esetben, ha az eseményeket tartalmazó jegyzék módosul, az nem érintheti az eredeti jegyzékben már szereplő eseményekre megszerzett kizárólagos közvetítési jogokat, csak és kizárólag az újonnan a jegyzékbe felvett események tekintetében szerezhető kizárólagos közvetítési jogosultság.

A csatlakozást követően számos olyan szabály is hatályba lép, melyek szigorú együttműködési kötelezettséget írnak elő a Jegyzőkönyvben részes tagállamokkal ezen események meghatározása és az ajánlattételi kötelezettség tárgyában.

A Testület az 1996. évi I. számú törvény szerint csak a jogosulatlan műsorszolgáltatás végzőjével, valamint a bejelentés nélkül, vagy attól eltérő módon végzett műsorelosztás felelősével szemben szabhatott ki bírságot.

A módosítás 18. §-a megoldja a médiatörvény azon hiányosságát, mely szerint a bejelentés alapján működő műsorszolgáltatókkal (vezetékes és műholdas műsorszolgáltatók) szemben - mivel nem rendelkeznek műsorszolgáltatási szerződéssel - nem lehetett pénzbeli szankciót alkalmazni, kötbért kiszabni abban az esetben, ha törvényt sértettek, illetve bírságolni is csak a 135. § alapján akkor, ha ez a törvénysértés a jogosulatlan műsorszolgáltatás volt. Ezen segít a törvény módosítása, mely lehetővé teszi a Testületnek, hogy az Rttv. 112. §-a alapján bírságot szabjon ki ezen műsorszolgáltatókkal szemben.

A módosítás 21. §-a értelmében a Testület már a bejelentés nélkül, vagy attól eltérő módon végzett műsorszétosztás esetén is kiszabhat bírságot a felelőssel szemben.

A Törvény által bevezetett további lényeges módosítások:

• az Rttv. hatáskörébe vonja a műsorszétosztást, bejelentés és nyilvántartásba vétel előírásával;
• a vezetékes és műholdas műsorszolgáltatásra, valamint a műsorszétosztásra is kiterjesztette az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (Áe.) alkalmazását;
• meghatározza a vezetékes műsorelosztók nyilvántartásba vételének megtagadási feltételeit;
• kibővíti a vezetékes műsorelosztók nyilvántartásból törlésének eseteit.

Az 1110/2002. (VI. 20.) Korm. határozat rendelkezett az üzemben tartási díj átvállalásának szándékáról, amelyben a Kormány felkérte a Magyar Posta Rt.-t, hogy a havonta esedékes és utólagosan fizetendő üzemben tartási díjat utoljára 2002. június hónapra szedje be. A Parlament a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvényt módosító 2002. évi XXIII. törvénnyel felhatalmazta a Kormányt, hogy

• a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 79. §-ának (1) bekezdése szerinti üzemben tartási díj 2002. július-december hónapokra esedékes összegének megfizetését átvállalja. Az összeg megállapításának alapja: a 2001. évben ténylegesen beszedett üzemben tartási díjbevétel 107%-ának 50%-a, csökkentve 9,55% (áfával növelt) beszedési költséggel.
• az 58. §-ban 2002. évben megállapított havi 740 forint üzemben tartási díjat 2002. július 1-jét követően nem kell beszedni.

Az Országos Rádió és Televízió Testület a médiafinanszírozást érintő költségvetési törvénymódosításkor 1040/2002. (VII. 3.) számú határozatában (13. számú melléklet) alkotmányossági aggályokat fogalmazott meg, s erről tájékoztatta a Magyar Országgyűlés Alkotmány- és Igazságügyi Bizottságát.

A Bizottság 2002. július 4-i ülésén foglalkozott e kérdéssel, és nem osztotta az ORTT aggályait.

2002-ben a költségvetés által finanszírozott félévi üzemben tartási díj összege megegyezett a korábbi időszak gazdasági folyamatainak figyelembe vételével várható összeggel.

A Sláger Rádió Műsorszolgáltató Rt. a 2001. évben nem fizette meg az esedékes műsorszolgáltatási díját, ezért az Országos Rádió és Televízió Testület az 1787/2001. (XII. 20.) számú határozatával azonnali hatállyal felmondta a műsorszolgáltatóval 1997. november 18-án kötött Műsorszolgáltatási Szerződését.

Ezt követően a műsorszolgáltató a Műsorszolgáltatási Szerződés 9.4. pontja alapján a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Választottbíróságnál a Műsorszolgáltatási Szerződés módosítását, illetve a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 136. § (3) bekezdése alapján a Fővárosi Bíróságnál a határozat felülvizsgálatát kérte.

A Műsorszolgáltató a 2002. szeptember 2-án megtartott választottbírósági tárgyaláson bejelentette, hogy szeretné az ügyet peren kívül rendezni és keresetét visszavonta. A Választottbíróság - bár az ORTT jogi képviselői kifejtették, hogy az ügy érdemi elbírálásához fűződik jogos érdek, mivel a Választottbíróság döntése így res iudicata-t képezne - 2002. szeptember 25-én kelt határozatában ítélethozatal nélkül megszüntette az eljárást.

A Fővárosi Bíróság előtt folytatott felülvizsgálati eljárás sem hozott több sikert az ORTT számára, hiszen a 2002. szeptember 20-án kelt ítélet szerint a Bíróság a Műsorszolgáltatási Szerződést azonnali hatállyal felmondó 1787/2001. (XII. 20.) számú közigazgatási határozatot hatályon kívül helyezte azzal az indokolással, hogy a Testület a Műsorszolgáltatási Szerződés azonnali hatályú felmondásakor nem megfelelően járt el, mivel figyelmen kívül hagyta a Műsorszolgáltatási Szerződés nemfizetésre vonatkozó rendelkezéseit, amelyek 30 napos türelmi időt és 15 napos felmondási időt írnak elő.

A Testület e helyett az Rttv. 112. § (1) bekezdés f) pontja alapján azonnali hatállyal mondta fel a Műsorszolgáltatási Szerződést, ami a bíróság szerint a fent leírtakon kívül azért is hibás lépés, mert a Testület nem alkalmazhatja ezt a szankciót, csak és kizárólag az Rttv. 112. § (4) bekezdésében felsorolt esetekben. A Testület azonban ezt figyelmen kívül hagyta.

A Testület mindkét jogi út sikertelenségére tekintettel 2002. november 21-én úgy döntött, hogy a Műsorszolgáltatási Szerződés rendelkezései szerint, polgári jogi úton 15 napos határidővel felmondja azt.

Időközben a műsorszolgáltató 2002. november 15-én, illetve ezt megerősítendő, 2002. november 19-én kelt leveleiben jelezte azon szándékát, hogy a peren kívüli egyezség létrehozása által bármely formában és keretek között kézséggel áll a Testület rendelkezésére.

A Testület - amellett, hogy ismételten felmondta a Műsorszolgáltatási Szerződést - nem zárkózott el a peren kívüli egyezség lehetőségétől. Az erről folytatott tárgyalások eredményeképpen 2002. december 5-én aláírásra került az egyezségi megállapodás, mely szerint a műsorszolgáltató az eredeti, 7 évre szóló (1997. november 18-2004. november 18.) műsorszolgáltatási jogosultságáért változatlan mértékű - 4 050 000 000 forint - műsorszolgáltatási díjat fizet, melyből az egyezség megkötésének napjáig 2 304 684 872 + ÁFA összeget fizetett meg.

Amennyiben a műsorszolgáltató eleget tesz az egyezségben megállapított díjfizetési kötelezettségeinek, a Testület - a műsorszolgáltató kérelmére - 5 évvel meghosszabbítja az egyébként 2004. november 18-án lejáró műsorszolgáltatási jogosultságot.

Az egyezség további rendelkezései szerint a Sláger Rádió Műsorszolgáltató Rt. az egyezség hatályba lépésének napjától a meghosszabbított, 2009. november 18-ig tartó műsorszolgáltatási jogosultság időtartamának lejártáig 4 195 315 128 + ÁFA összeget fizet és a 12 éves időtartamra így kifizetett összeg mértéke nem haladhatja meg a 6 500 000 000 + ÁFA összeget.

A műsorszolgáltató tehát műsorszolgáltatási jogosultságának további 5 évvel történő meghosszabbításáért - az eredeti 7 éves műsorszolgáltatási jogosultság ellenértékeként megállapított díjon felül - további 1 milliárd forint + ÁFA-t fizet, melyet 5 éven keresztül 200 000 000 forintos részletenként minden év november 18-i esedékességgel tartozik teljesíteni.

A Sláger Rádió Műsorszolgáltató Rt. fizetést megtagadó magatartása, illetve a helyzetet végül is sikeresen feloldó egyezség természetes módon hatással volt a magyar elektronikus média területére.

Az egyezség létrejöttéig a műsorszolgáltató piaci magatartása, miszerint leszállította reklámtarifáit (mivel senki nem láthatta előre, mi lesz az ügy kimenetele), rendkívül nehéz gazdasági helyzetbe hozta a piacon jelenlévő egyéb kereskedelmi - főként a kisebb - műsorszolgáltatókat és ennek hatása a mai napig érezhető.

Ugyancsak hatással volt a Sláger Rádió egy éven át tartó jogsértő magatartása a többi műsorszolgáltató fizetési hajlandóságára is. Ez idő alatt, illetve az egyezség megkötését követően is több műsorszolgáltató kezdeményezett tárgyalásokat a műsorszolgáltatási díj csökkentése érdekében az ORTT-vel, így eddig a televíziós műsorszolgáltatók közül az MTM-SBS Televízió Rt, a rádiós műsorszolgáltatók közül pedig a Juventus Rádió, a Roxy Rádió, a Rádió Deejay, illetve számos körzeti és helyi rádiós műsorszolgáltató kérte műsorszolgáltatási díjának csökkentését.

A Testület kötelessége komolyan venni a hozzá e tárgyban érkezett kérelmeket és ugyancsak köteles együttműködve eljárni, hiszen jelenlegi döntéseitől függ az elektronikus médiapiac egyensúlya és jövője.

A Sláger Rádió Műsorszolgáltató Rt.-vel kötött egyezségi megállapodás értelemszerűen felvetette a másik országos kereskedelmi rádióval ugyancsak 1997. november 18-án kötött műsorszolgáltatási szerződés módosításának szükségességét.

A Testület a műsorszolgáltatóval 2002. december 18-án írta alá a szerződésmódosítást, melynek rendelkezései hasonlóak a másik országos műsorszolgáltatóval kötött egyezség rendelkezéseihez. Az eltérések a következők:

Az eredeti műsorszolgáltatási szerződés szerint az Országos Kereskedelmi Rádió Rt. által az 1997. november 18-2004. november 18-ig tartó eredeti műsorszolgáltatási jogosultság időtartamára fizetendő műsorszolgáltatási díj összege 4 120 000 000 forint, azaz valamivel több, mint a Sláger Rádió Műsorszolgáltató Rt. által ugyanezen időszakra fizetendő díj.

A Műsorszolgáltató tekintettel arra, hogy mindvégig eleget tett díjfizetési kötelezettségének, a szóban forgó szerződés módosításáig - figyelembe véve a különböző szorzókat - 4 412 042 333 forintot fizetett meg a Testület részére.

Az Országos Kereskedelmi Rádió Rt. a 2002. február 19-én aláírt műsorszolgáltatási szerződésmódosítás szerint havi részletekben tesz eleget műsorszolgáltatási díjfizetési kötelezettségének. A jelen szerződésmódosítás szerint a műsorszolgáltató továbbra is előre, havi részletekben fizeti a műsorszolgáltatási jogosultság fennmaradó 2, illetve a meghosszabbított 5 évére a műsorszolgáltatási díjat (összesen 2 200 307 667 Ft-ot). A teljes 12 évre fizetendő műsorszolgáltatási díj nem haladhatja meg a 6 612 350 000 + ÁFA összeget.

A műsorszolgáltatási jogosultság meghosszabbítására vonatkozó rendelkezések az eredeti műsorszolgáltatási jogosultság időtartamára járó utolsó díjrészlet kifizetésével lépnek hatályba.

Akárcsak a másik országos kereskedelmi rádiós műsorszolgáltató, az Országos Kereskedelmi Rádió Rt. is az eredeti 7 éves műsorszolgáltatási jogosultságért fizetendő díjon felül a jogosultság 5 éves meghosszabbítás ellenértékeként további 1 milliárd forint + ÁFA-t a fentiekben leírt részletfizetéssel köteles megfizetni úgy, hogy minden év november 18-i esedékességgel 200 000 000 forintot teljesít, 5 éven keresztül.

• A 2001/45. számú APEH iránymutatás kimondja, hogy az óvadék átvétele áfa-fizetési kötelezettséggel nem jár. Tekintettel arra, hogy az óvadékot fizető földfelszíni műsorszolgáltatók műsorszolgáltatási szerződésének vonatkozó pontja tartalmazta az ÁFA-fizetési kötelezettséget, szükségessé vált a földfelszíni műsorszolgáltatási szerződések óvadékra vonatkozó rendelkezéseinek módosítása.

• Az ORTT 260/2002. (II. 7.) számú határozatában döntött arról, hogy a hálózatos és a hálózatba kapcsolódott műsorszolgáltatók műsorszolgáltatási díját és az ezzel összefüggő szerződéses elemeket módosítja. A Testület ennek megfelelően tájékoztatta a hálózatos és hálózatba kapcsolódó műsorszolgáltatókat a hálózatos díjakról, és az egyes hálózatos és hálózatba kapcsolódó műsorszolgáltatók részére a szerződésmódosítási ajánlatot az elfogadott elvek alapján kiszámolt hálózatos díjakkal megküldte. A Juventus hálózatban 11 műsorszolgáltató 19 műsorszolgáltatásának hálózatba kapcsolásához készültek el a szerződések. További 7 hálózat és 8 hálózatba kapcsolódó műsorszolgáltatás, valamint a Hálózatos Televízió Rt.-vel hálózatba kapcsolódó 35 műsorszolgáltató szerződésmódosítása történt meg.

• A Testület hozzájárult a Rádió Infórum Kft. frekvenciacseréjéhez (Vác 91,9 MHz helyett Göd 97,3 MHz) támogatva ezzel a frekvencia lehetőségeinek jobb kihasználását, és az elért lakosságszám növekedését azzal, hogy a Rádió Infórum Kft. váci jogosultságra megállapított műsorszolgáltatási díja kétszeresére emelkedik. Ennek megfelelően a Testület módosította a műsorszolgáltatóval megkötött szerződést úgy, hogy a Göd 97,3 MHz műsorszolgáltatási jogosultságon a Rádió Infórum Kft. 2002. május 6. napjától szolgáltat műsort.

• Fentieken túlmenően a Testület - a műsorszolgáltató bejelentésére - minden esetben módosítja a műsorszolgáltatási szerződéseket, amikor

• a műsorszolgáltató pályázati ajánlatában vállalt műsortervén változtatni kíván,
• az újonnan megkötött műsorszolgáltatási szerződés esetén, a nyertessé nyilvánított pályázó a műsorszolgáltatást az előírt határidőn belül nem tudja megkezdeni,
• a műsorszolgáltató átmenetileg módosítani kívánja műsortervét, vagy szüneteltetni kívánja műsorszolgáltatását,
• adataiban (embléma-, szignál-, név-, sajtójogi felelős) változás következik be.

Az Rttv. 102. § (4) bekezdés szerinti fennmaradó műsorszolgáltatási lehetőségek pályáztatása

Az Rttv. 100. § (2) bekezdés szerinti fennmaradó műsoridők pályáztatása

Az Rttv. 102. § (5) bekezdés szerinti talált frekvenciák pályáztatása

Az Rttv. 146. § (3) bekezdés szerinti használt frekvenciák pályáztatása

Helyi frekvenciák pályáztatása

Budapesti körzeti rádiós frekvenciák pályáztatása

Az Rttv. 102. § (4) bekezdése kimondja: "A pályázat az (1) bekezdés a) pontja alapján a) a Testület által közzétett nyilvános felhívásban megjelölt határidőig, valamint b) az a) pont szerinti nyilvános felhívásra beérkezett igények elbírálása után fennmaradt műsorszolgáltatási lehetőségekre bármikor benyújtható."

Az ORTT 378/1998. (X. 7.) számú határozata alapján a pályázat benyújtására pályázati felhívás nélkül az a tény ad alapot, hogy a meghirdetett lehetőségre nem hirdetett nyertest a Testület. Pályázat benyújtására a pályázati felhívásra beérkezett pályázati ajánlatok elbírálását tartalmazó közlemény Kulturális Közlönyben történő közzétételét követően nyílik lehetőség.

A 102. § (4) bekezdés alapján benyújtott pályázati ajánlat az adott műsorszolgáltatási jogosultság tárgyában közzétett pályázati felhívás eredeti alaki és tartalmi követelményeinek kell megfeleljen.

Az Rttv. 102. § (4) bekezdése alapján pályázati ajánlat bármikor benyújtható az alábbi frekvenciákra:

Az Rttv. 102. § (4) bekezdése alapján az alábbi telephelyekre pályázati ajánlat érkezett a Testülethez, mely tény közlemény formájában - a 378/1998. (X. 7.) számú ORTT határozatában foglalt rendelkezéseknek megfelelően - megjelenik a Kulturális Közlönyben és egy a jogosultság vételkörzetében megjelenő helyi lapban. A Kulturális Közlönyben történő közzététel időpontjától számított 30 napon belül az eredeti pályázati felhívásban meghatározott feltételek szerint bárki benyújthat pályázatot a jogosultságra.

Az Rttv. 102. § (4) bekezdése alapján pályázati ajánlat bármikor benyújtható az alábbi frekvenciákra:

* A Szentgotthárd 106,6 MHz műsorszolgáltatási jogosultság esetén pályázati ajánlat csak a fennmaradó műsoridő tekintetében nyújtható be.

Az alábbi helyi frekvenciák pályáztatásáról a Testület az 1729/2002. (XII. 10.) számú határozatában döntött.

Fentieken túlmenően a HÍF az alábbi táblázatban szereplő sugárzási lehetőségeket küldte meg az ORTT-nek, azonban felhívta a Testület figyelmét, hogy az országos DVB-T adóhálózatok frekvenciatervezése miatt nem javasolja a frekvenciák megpályáztatását. A Testület a HÍF által javasoltaknak megfelelően hozta meg döntését.

A Testület 1729/2002. (XII. 10.) és 1731/2002. (XII. 10.) számú határozata alapján meghirdetett frekvenciák:

Az Észak-Magyarország és Dél-Dunántúl körzeti műsorszolgáltatási jogosultságok megpályáztatása folyamatban van. A pályázati felhívás tervezettel kapcsolatos közmeghallgatás 2002. november 5. napján volt a Testület székházában.

A Testület 831/2002. (V. 22.) és 929/2002. (VI. 6.) számú határozatával döntött az alább felsorolt 16 helyi és 2 körzeti frekvencia megpályáztatásáról. Ezek szerint a Testület nem hirdet meg újabb helyi, illetve önálló körzeti jogosultságot Eger és Nyíregyháza esetében, valamint elsősorban kistérségi műsorszolgáltatásként hirdeti meg Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Abaúj térségét (Encs, Szikszó, Telkibánya), és elsősorban körzeti műsorszolgáltatásként a Nyíregyháza-Kárpátok Eurorégiót (Fehérgyarmat, Nagyhalász, Nyíregyháza, Sárospatak, Záhony), de olyan módon, hogy a pályázóknak lehetőségük legyen hálózatba kapcsolódott jogosultságok egységeként, illetve jogosultságonként külön-külön is pályázni. Ez utóbbi esetben a pályázati ajánlatok elbírálásakor a kistérségi, illetve a körzeti műsorszolgáltatásra pályázó ajánlat részesül előnyben.

Fenti pályázati csomaggal együtt hirdette meg a Testület a sátoraljaújhelyi 100,0 MHz-es frekvenciát.

Az ORTT 1218/2002. (VII. 23.) számú határozatának megfelelően a Kulturális Közlöny 2002/16. számában megjelent, a kisközösségi rádiófrekvenciák hasznosítására kiírt pályázatra a leadási határnapon, 2002. október 21. napján 12 pályázati ajánlat érkezett. A Testülethez beérkezett pályázati ajánlatok alaki és tartalmi vizsgálata folyamatban van, nyertessé nyilvánítás 2003. első negyedévében várható.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 2001. szeptember 18-án azzal a kérelemmel fordult az ORTT-hez, hogy a középhullámú sávban országos műsorszolgáltatási tevékenységet szeretne folytatni, ezért kéri a Testületet, írjon ki frekvenciapályázatot. A Testület az 1460/2001. (X. 18.) számú határozatával felkérte a Hírközlési Főfelügyeletet a műszaki tervezési munkálatok lefolytatására. A HÍF két, a nappali időszakban országos ellátottságot biztosító adóhálózat tervet adott át az ORTT-nek 2002-ben, melyek közül a Testület a II. számú tervet fogadta el. Az Iroda ezt követően elkészítette az országos középhullámú rádió pályázati felhívás tervezetét, amelyet a Testület elfogadott és 2002 decemberében intézkedett megjelentetéséről a Kulturális Közlönyben.

A siófoki 150 kW-os, a szolnoki 135 kW-os és a lakihegyi 12,5 kW-os adókkal kialakított adóhálózat a nappali időszakban 91%-os lakossági ellátottságot biztosít. A hálózat érdekessége a két nagyteljesítményű adó azonos frekvencián történő szinkronjáratása.

A HÍF jelezte mind az ORTT, mind pedig a Magyar Rádió részére, hogy a tervezett 100 MHz-es sávú közszolgálati Kossuth adóhálózatban szereplő budapesti telephelyű 107,8 MHz frekvenciájú nagyteljesítményű adó bekapcsolása szükséges egy légi navigációs zavartatási helyzet rendezésére, ha másként nem lehetséges, legalább kísérleti jelleggel. Mivel a magyar frekvenciagazdálkodás fontos érdeke, hogy a Kossuth 100 MHz-es tervben a legnagyobb lakossági ellátottságot biztosító gerincadó teljesítménye ne csorbuljon, 2002. november 21-én testületi döntés született, 1649/2002. (XI. 21.) számon, amely engedélyezi a Magyar Rádió Rt. részére, hogy a budapesti 107,8 MHz frekvencián kísérleti jelleggel a Kossuth Rádió műsorát sugározza. A sugárzás 2002. december 1-jén megkezdődött.

A helyi televíziók 2000. június 15. napján kelt hálózatos projectjének célja a helyi televíziók önálló, független hálózatának létrehozása volt. A hálózatos összefogás eredményeként egy új, országos televízió jött létre, amelyben helyi televíziók vállalnak részesedést.

A Hálózatos Televíziók Rt. által benyújtott elemzésben a helyi televíziós hálózat mellett szerepeltek szakmai, műszaki, valamint üzleti érvek, amelyek arról biztosították a Testületet, hogy az együttműködés eredményeként nézettebbé válik a helyi műsor, az összefogás segíti a helyi televíziók pénzügyi forrásainak előteremtését, országos megjelenést biztosít a városoknak, elősegíti a szakmai, műszaki fejlődést.

A Hálózatos Televíziók Rt. közös alapítású, zártkörű részvénytársaság, amelynek célja, hogy valamennyi helyi televízió, amely műsorszolgáltatási szerződést kötött, vagy köthet az ORTT-vel, a tagjává váljon. Távlati célként szerepelt (mely a Testület e tárgyban hozott utolsó döntésével meg is valósult), hogy ne csak frekvencián sugárzó helyi televíziók, hanem több helyi kábeltelevízió is bekapcsolódjon az együttműködésbe.

A Hálózatos Televíziók Rt. kizárólag a hálózat működtetésére alakult. A társaságot bejelentés alapján a Testület országos műholdas műsorszolgáltatóként vette nyilvántartásba. A Hálózatos Televíziók Rt. felépítése biztosítja, hogy minden tagtelevízió felelősséggel tartozzon és beleszólhasson az Rt. működésébe.

A társaság üzleti tervének lényege, hogy a helyi televízióknak ne jelentsen kiadást a hálózat megteremtése és működtetése, viszont a hálózat működéséből a televíziók folyamatos bevételhez, a műsorellátás és csere révén megtakarításokhoz, többletbevételhez jussanak.

A műsorfolyam három, egymásba kapcsolódó részből áll:

1. helyi műsor: a helyi műsorszolgáltatás a törvényes feltételek szerint a hálózatba kapcsolódás után minimum naponta 4 óra,
2. központi hálózatos műsor: a központi műsorfolyam szabadon választható, célja a nézők megnyerése, a nézettség növelése. A műsorokat a központi hirdetési és támogatottsági források finanszírozzák,
3. helyközi hálózatos program: a helyközi hálózatos program a helyi televíziók műsorcseréjén alapul.

Tekintettel arra, hogy minden csatlakozni kívánó műsorszolgáltató műsorszerkezete változik a hálózatos műsorszolgáltatás beindítását követően, a televíziók saját műsortervet kell készítsenek, melyben megjelölik, hogy mikor, mennyi hálózatos műsort kívánnak átvenni, továbbá vállalniuk kell, hogy az eredeti műsortervben szereplő százalékos arányokat nem változtatják meg.

Amennyiben valamelyik televízió úgy dönt, hogy kilép a hálózatból és önállóan folytatja működését, úgy az eredeti állapotot (eredeti műsoridőt, adásidőt és műsortervet) kell helyreállítani.

A műsorszolgáltatásért való felelősség kérdésének vizsgálatakor megállapítható, hogy a hálózatos, országos műsorszolgáltató felel az általa leadott műsorért, a helyi műsorszolgáltatók pedig önállóan felelnek az általuk sugárzott műsorokért.

A Hálózatos Televíziók Rt. a hálózatos műsor sugárzását 2002. június 17. napján 6 óra 00 perckor megkezdte, a hálózatos műsorszolgáltatás valamennyi addig engedélyezett hálózatba kapcsolódás esetében megkezdődött 2002. június 17. napján.

A Hálózatos Televíziók Rt. hálózatból eddig egyetlen műsorszolgáltató lépett ki, ugyanakkor a Testület a hálózatba kapcsolódást díjtartozással rendelkező műsorszolgáltatók esetében feltételesen fogadta el. A Hálózatos Televízió Rt.-vel hálózatba kapcsolódott televíziók jegyzékét a 14. számú melléklet tartalmazza.

A 2001. évben bevezetett új nyilvántartásba vételi eljárási rendnek megfelelő számítógépes nyilvántartást hozott létre a Testület. A rendszer adatfeltöltése megtörtént. A nyilvántartás tartalmazza

• a vezetékes műsorszolgáltatók,
• a vezetékes és vezeték nélküli műsorelosztók,
• a műholdas műsorszolgáltatók és
• a földfelszíni műsorszolgáltatók adatait.

A vezetékes műsorszolgáltatók nyilvántartásában 323 műsorszolgáltató szerepel (15. számú melléklet). Közülük 45 a törvény erejénél fogva került nyilvántartásba. 17 műsorszolgáltató törlése folyamatban van.

Az ORTT Irodájához 2002 decemberéig összesen 598 bejelentés érkezett vezetékes műsorelosztói tevékenység megkezdése tárgyban. Ebből - figyelembe véve a nyilvántartásból törölt gazdálkodó szervezetek számát - 455 jelenleg is folytatja tevékenységét.

• Közigazgatási határozattal nyilvántartásba vett - tevékenységét jelenleg is folytató (!) - műsorelosztók száma: 262 (16. számú melléklet)
• A nyilvántartásból közigazgatási határozattal törölt műsorelosztók száma: 87
• 230 elosztó feldolgozása folyamatban van, melyből:

• 37 törlés alatt;
• 193 műsorelosztó nyilvántartásba vételi eljárása folyamatban van, adat kiegészítések folynak.

Megállapítható, hogy a 2002-es évben a korábbiakhoz képest tovább erősödött az a hálózatkorszerűsítési tendencia, amely elsősorban a kábelrendszerek technikai színvonalának, illetve az elosztott műsorszolgáltatások minőségének emelésére helyezi a fő hangsúlyt.

A Testület 1479/2002. (X. 3.) számú határozata értelmében 2002. október 15-ei hatállyal új eljárási rendet fogadott el, melynek megfelelően történik az elektronikus nyilvántartásban szereplő adatok folyamatos aktualizálása is.

Az ORTT 1331/2002. (IX. 12.) számú határozatában felszólította a UPC Magyarország Kft. (1092 Budapest, Kinizsi u. 30-36.) vezetékes műsorelosztót, hogy - a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (Rttv.) 115. § (4) bekezdésben foglalt vételkörzeti korlátozás felső határának elérése következtében - további terjeszkedéssel ne növelje vételkörzetét. A közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát a műsorelosztó a nyitva álló határidőn belül, 2002. október 16-ai keresetlevelében kérelmezte, melynek eredményeként egy függő jogi helyzet állt elő.

A Testület 1332/2002. (IX. 12.) számú határozatában kimondta, hogy az Antenna Hungária Rt. (1119 Budapest, Petzval J. u. 31-33.) műsorelosztó vállalkozás Antenna Mikro szolgáltatása nem sérti az Rttv. 115. § (4) bekezdésben foglalt vételkörzeti korlátozást.

A Testület műsorelosztókra vonatkozó jogértelmező döntései 2002-ben:

1. A Testület 1294/2001. (IX. 28.) számú határozatában úgy döntött, hogy az egymást átfedő műsorelosztó vételkörzetekben élő lakosság számának megállapítását az Rttv. 115. § (4) bekezdésében foglalt korlátozás szempontjából úgy kell elvégezni, hogy

• a vételkörzetben élőnek kell tekinteni a vételkörzetben a műsorelosztóval szerződésben álló (csatlakoztatott) háztartásokban élő személyeket;
• nem kell beszámítani a vételkörzetbe tartozó, de másik műsorelosztó által csatlakoztatott háztartásban élő személyeket;
• valamennyi érintett műsorelosztónál figyelembe kell venni, a műsorelosztóhoz még egyáltalán nem csatlakoztatott háztartásokban élőket;

1. A Testület 1425/2002. (IX. 19.) számú határozatában értelmezte az "információs csatorna" fogalmát.

Az előző években végzett előkészítő munkák alapján került közszemlére a 100 MHz-es sávú országos Kossuth adóhálózat frekvenciaterve 2001. december 27. és 2002. január 14. között a Hírközlési Felügyeletnél, és került sor a frekvenciatervvel kapcsolatos közmeghallgatásra 2002. január 28-án az ORTT székhelyén.

A Testület 77/2002. (I. 8.) számú ORTT határozat alapján elkészült a 87,5-108 MHz-es frekvenciasávban sugározandó Magyar Rádió Kossuth műsora sugárzási lehetőségeinek javítására kialakított Pályázati Felhívás Tervezet, amely 2002. február 15-én a Kulturális Közlönyben jelent meg.

A Pályázati Felhívás Tervezet közmeghallgatására március 14-én, 10 órakor az ORTT székházában került sor. A közmeghallgatás a Pályázati Felhívás Tervezeten lényeges változtatásokat nem tett szükségessé.

A Testület a 695/2002. (V. 7.) számú határozatával a végleges pályázati felhívás szövegében nem döntött, (ezt a 285/2002. számú előterjesztés tartalmazta), és megbízta az Irodát, hogy az Rttv. 135. §-a alapján készítsen előterjesztést a Magyar Rádió Kossuth adója műsorszórási lehetőségeinek javítása vonatkozásában.

2002. július 11-én a Magyar Rádió képviseletével az Országos Rádió és Televízió Testület egyezető tárgyalást tartott. A Magyar Rádió Rt. képviselete arra az álláspontra helyezkedett, hogy a 87,5-108 MHz frekvenciasávban egy, a jelenleginél lényegesen korszerűbb műsorstruktúra megvalósítását tervezi, 2006-ig ablakos rendszerben kialakítva.

Az ORTT kérése az volt, hogy a Magyar Rádió Rt. részéről a Testület kapjon garanciát, a leendő műsorszolgáltatás közszolgálati jellegének biztosítására.

A Magyar Rádió Rt. és az ORTT közös célja, hogy a nemzeti adó finanszírozása hosszú távon biztonságosan megoldott legyen, a műsorterve pedig maradéktalanul tegyen eleget egy országos közszolgálati adóhálózattal szemben jogosan állított igényeknek. Minthogy a frekvencia nemzeti kincs, és jelen esetben egy országos vételkörzetű adóhálózatról van szó, annak teljes és professzionális kihasználtsága a közszolgálati elvárásoknak megfelelően indokolt.

Ezért a Testület felkérte a Magyar Rádió Rt-t, hogy írásban foglalja össze technikai, finanszírozási stratégiáját, valamint műsortervét és a tervezett műsorfolyam összefoglaló leírását a 87,5-108 MHz frekvenciasávban megvalósuló műsorszolgáltatást illetően.

A Magyar Rádió Rt. november 19-én küldte meg a Testület részére a Kossuth Rádió műsortervét és a 100 MHz-es URH hálózaton történő sugárzásának műszaki és pénzügyi feltételeit.

Az ORTT Irodája december 11-én elkészítette a Magyar Rádió Rt. Kossuth műsorának a 100 MHz-es sávban meginduló tervezett műsorszolgáltatása műsortervének és pénzügyi-műszaki feltételeinek elfogadására irányuló előterjesztését, "a 87,5-108 MHz frekvenciasávban működő országos rádió adóhálózat műsorterve és működési feltételeinek véglegesítéséről, a Magyar Rádió Kossuth műsora műsorszórási lehetőségeinek javítására" címen.

Az HBO Rt. jelentett be kizárólag külföldre - nevezetesen Romániába illetve Bulgáriába - irányuló műholdas, tematikus műsorszolgáltatást, és kérte annak nyilvántartásba vételét. Mivel a külföldre irányuló műsorszolgáltatás engedélyezési eljárására az 1996. évi I. törvény nem tartalmaz rendelkezést, illetőleg a törvény hatályát illető szabályok ellentmondásban voltak, problémaként merült fel, hogy az a műsorszolgáltató, amelyik kizárólag külföldre szolgáltatna műsort, milyen eljárás szerint szerezhet jogosultságot. Kiterjed-e az Rttv. hatálya ilyen műsorszolgáltatásra?

Az Rttv. jogharmonizációs módosítását célzó 2002. évi XX. törvény a szabályozás hiányát nem pótolta, de a rendelkezések ellentmondásosságát nagyrészt feloldotta, így a nemzetközi szabályokkal és Magyarország nemzetközi kötelezettség vállalásaival összhangban, az ORTT Irodája a külföldre irányuló műsorszolgáltatással kapcsolatosan a következő álláspontot alakította ki:

Tekintettel arra, hogy a Médiatörvény hatályát jelenleg kizárólag a műsorszolgáltató magyarországi székhelyének, vagy tartózkodási helyének léte vagy nem léte határozza meg, független attól, hogy vételkörzete Magyarországra, vagy külföldre irányul, nincs törvényes akadálya külföldre irányuló műsorszolgáltató nyilvántartásba vételének, amennyiben megfelel a törvényes feltételeknek. Sőt nemzetközi kötelezettségeink teljesítése érdekében a külföldre irányuló műsorszolgáltatást is nyilvántartásba kell vennünk, biztosítva ezzel a műsorok szabad áramlását a határok nélküli, egységes médiapiac létrehozása céljából. A kizárólag külföldre irányuló műsorszolgáltatások nyilvántartásba vételét érdemes országokra lebontva külön műsorszolgáltatásként kezelni, így egyedileg lehet eldönteni, hogy az adott ország vonatkozásában milyen nemzetközi kötelezettségeink vannak, vagy esetleg nincs kötelezettségünk, és a műsorszolgáltatótól nem kell követelnünk nemzetközi kötelezettségvállaláson alapuló szabályok betartását.

Az RDS Rádiós Adatrendszer Magyarországon is bevezetett rendszer. Az RDS szolgáltatás megvalósulásának alapvető feltétele a PI (Programme Identification) műsorazonosító kód jeleinek a kisugárzása. A Műsorazonosító jelsorozat az adóállomások jellemzőit tartalmazza.

A PI kódok (5-16. bit) kiosztását a MSZ EN 50067. számú szabvány egy központi szerv hatáskörébe utalta. A törvényi kötelezettségnek, az európai és a magyar szabványok előírásainak való megfelelés, valamint a kérdéskör szabályozatlanságából eredő visszásságok elkerülése érdekében az ORTT a PI kódok hazai kiosztásának elveit meghatározta, és valamennyi működő rádióhoz hozzárendelte a rádiók jellemzőinek megfelelő kódot.

A kódok kiosztását követően értesült csak a Testület az RDS szolgáltatás, különösen AF Alternatív frekvenciák listája menüpont aktiválása esetén fennálló hangolási problémákról. A zavarokat az okozta, hogy a kereskedelemben kapható autórádiók jelentős része nem tesz eleget a Rádiós adatrendszer (RDS) MSZ EN 50067: 1995 szabványnak, mivel a gyártók leegyszerűsítik a készülékek RDS jelfeldolgozási algoritmusát. Ennek következtében a készülékek a PI kód feldolgozását a teljes hexadecimális érték helyett kizárólag a két utolsó karakterre végzik el.

A piacon uralkodó helyzetet figyelembe véve a további konfliktusok - pl. rádiókészülékek kényszerű átprogramozásának - elkerülése érdekében az ORTT a fennálló műszaki lehetőségekhez illeszti kidolgozott kódrendszerét.

E kódok használata, illetve az egyes RDS szolgáltatások nyújtása a műsorszolgáltatók döntési körébe tartozik.

A Magyar Országgyűlés a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény megalkotásával létrehozta a Műsorszolgáltatási Alapot, amely 1997-ben önálló jogi személyként alakult meg, és kezdte el működését. Az Alap tevékenységét annak Felügyelő Bizottsága illetve a Deloitte & Touche könyvvizsgáló cég ellenőrzi.

A Műsorszolgáltatási Alap pénzeszközeit kizárólag az Rttv.-ben meghatározott célokra lehet felhasználni. Az Alap legfontosabb feladata a közszolgálati műsorszolgáltatás, a közműsor-szolgáltatók, a nem nyereségérdekelt műsorszolgáltatók, a közszolgálati műsorok és műsorszámok támogatása, a kultúra megőrzése és továbbfejlesztése, a műsorok sokszínűségének biztosítása, valamint az Rttv.-ben meghatározott egyéb feladatok támogatása. Ennek megfelelően az Alap pénzeszközeinek egy részét az Rttv. által meghatározott módon folyósítja a közszolgálati műsorszolgáltatóknak, valamint azok kuratóriumainak illetve az ORTT-nek; pénzeszközei másik részéről pedig a kezelő ORTT nyilvános pályázatok útján dönt.

A pályázati eljárások lebonyolítását a Műsorszolgáltatási Alap hivatala végzi. A pályázati eljárás során a Testület által kiírt pályázati felhívásokra beérkezett kérelmeket a testületi tagok által delegált bíráló bizottsági tagok értékelik, minősítik és támogatásukról ajánlásuk alapján a Testület dönt. A pályázati eljárások folyamatának (nyilvánosságra hozatal, elbírálás, bíráló bizottság ajánlásának elfogadása, szerződéskötés, a támogatás folyósítása, ellenőrzés) időtartama a határidők és a beadott pályázati kérelmek mennyiségének függvényében változik, ezért több pályázati eljárás a beadást követő évekre is áthúzódik.

A Műsorszolgáltatási Alap fennállása óta a 2002. év végéig a csaknem 2200 kedvezményezett számára közel 12 milliárd forint támogatást ítélt meg.

Az 1997 és 2001. december 31-e között meghirdetett pályázati felhívások közül mintegy 600 kedvezményezett beszámolási kötelezettségének teljesítése húzódik át a 2002. évet követő időszakra. E kedvezményezettek a támogatásokat elsősorban műszaki fejlesztésre - elavult kábelrendszerek korszerűsítésére, új kábeltelevíziós rendszerek kiépítésére, új háztartások bekötésére, műsorszórás korszerűsítésére -, filmes, televíziós, rádiós műsorszámok támogatására, valamint a nem-nyereségérdekelt műsorszolgáltatók stúdióberendezések vásárlására, korszerűsítésére, fenntartási és üzemeltetési költségeik finanszírozására fordították.

A Műsorszolgáltatási Alap a Testület döntése alapján 2002-ben 7 pályázati eljárás keretében összesen több mint 1,7 milliárd forint támogatást ítélt meg. Több mint 1 milliárd forintot fordított 90 település kábelhálózatának fejlesztésére és korszerűsítésére, mely munkálatok 17 238 új bekötés létesítését jelentik, ebből 13 607 háztartás számára biztosíthatják a kétirányú adatátvitelt és ezzel igény szerint egyebek mellett az internet hozzáférést is. 57 televíziós műsorszámot 329 500 000 forinttal, 89 rádiós műsorszámot 211 500 000 forinttal támogatott, amelyek között kiemelt szerepet kaptak az országos jelentőségű események közvetítési, valamint a helyi hír-, sport- és magazinműsorok is.

A Testület 2 pályázati eljárásban a nem nyereségérdekelt és közműsor-szolgáltató szektor számára több mint 164 millió forintot biztosított, elősegítve ezzel a kisközösségek és a civil társadalom erősödését. A kedvezményezettek a támogatásokat folyamatos működési költségek finanszírozására, továbbá stúdióberendezések vásárlására és korszerűsítésére fordíthatták.

A pályázati eljárások során kedvezményezetté nyilvánítottaktól a nem szerződésszerű teljesítések miatt a Testület a 2002. év végéig szankcióként 240 800 000 forint visszafizetését írta elő.

2.1. Az ORTT 495/2002. (III. 20.) számú határozatával, majd módosítva azt 503/2002. (III. 21.) számú határozatával az Rttv. 78. §-ának (1) bekezdése alapján folyamatos beadással és elbírálással zajló pályázati eljárást hirdetett meg a nem nyereségérdekelt műsorszolgáltatók és közműsor-szolgáltatók műszaki fejlesztésének támogatására.

A pályázati eljárás célja a folyamatos nem nyereségérdekelt műsorszolgáltatói és közműsor-szolgáltatói működést biztosító technikai háttér kialakításának támogatása egyenként 30 000 Ft-ot meghaladó beszerzési árú stúdiótechnikai, irodatechnikai, számítástechnikai és telekommunikációs célú műszaki berendezések a 2002. évben teljes körűen lebonyolított megvásárlásához nyújtott vissza nem térítendő hozzájárulással.

Az alábbi táblázat a lezárult pályázati eljárás egyes szakaszainak adatait foglalja össze:

Az Alap mind a 18 kedvezményezetté nyilvánított pályázóval megkötötte a szerződést, összesen 115 591 656 forint összegben. A 2002. év végéig az Alap 8 pályázat ellenőrzését zárta le. A támogatási szerződésekben rögzített beszámolási kötelezettségnek eleget tett 1 pályázónál az általa benyújtott elszámolások ellenőrzése folyamatban van, 9 támogatott később nyújtja be beszámolóját.

2.2. Az ORTT 570/2002. (IV. 3.) számú határozatával az Rttv. 131. §-ának (3) bekezdése alapján folyamatos beadással és elbírálással zajló pályázati eljárást hirdetett meg magyarországi kistelepülési (1250 állandó lakost meg nem haladó) kábeltelevízió hálózatok építésének vissza nem térítendő támogatására, teljes utófinanszírozás formájában.

A pályázati eljárás célja, hogy vezetékes műsorelosztó hálózatok épüljenek olyan magyarországi kistelepüléseken illetve olyan településrészeken, ahol a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 55. § a)-c) alapján részönkormányzat alakítható és az állandó lakosok száma nem haladja meg az 1250 főt (a továbbiakban: szolgáltatási terület) úgy, hogy a beruházás legkésőbb 2003. december 31-éig teljes egészében befejeződik és üzembe helyezésre kerül.

A Testület a pályázat keretösszegét 400 000 000 forintban, az egy szolgáltatási területre (egy kábelhálózatra) elnyerhető támogatást új bekötésenként legfeljebb nettó 100 000 forintban, maximálisan 15 000 000 forintban határozta meg azzal, hogy az egy pályázó által elnyerhető támogatást a pályázati felhívásban meghatározottak szerinti költségek 75%-ával támogat.

A Testület 1227/2002. (VII. 23.) számú határozatával a pályázati eljárás keretösszegét 200 000 000 forinttal megemelte, így a rendelkezésre álló keretösszeg összesen 600 000 000 forint. A keretemelés az eljárást két hónappal meghosszabbította. A pályázati kérelmek benyújtására 2002. április 18-ától folyamatosan volt lehetőség a keretösszeg felhasználásáig.

Az alábbi táblázat a lezárult pályázati eljárás egyes szakaszainak adatait foglalja össze:

Az Alap a 90 kedvezményezetté nyilvánított pályázó közül 55 támogatottal kötött szerződést 619 414 300 forint összegben. A szerződéskötések folyamatosan zajlanak. A támogatottak később nyújtják be beszámolójukat.

2.3. Az ORTT 572/2002. (IV. 3.) számú határozatával, majd módosítva azt 850/2002. (V. 28.) számú határozatával, az Rttv. 78. §-ának (1) bekezdése alapján folyamatos beadással és elbírálással zajló pályázati eljárást hirdetett meg nem nyereségérdekelt műsorszolgáltatók és közműsor-szolgáltatók vissza nem térítendő támogatására, előfinanszírozás formájában.

A pályázati eljárás célja a nem nyereségérdekelt műsorszolgáltatói és közműsor-szolgáltatói jogosultsággal rendelkező magyarországi műsorszolgáltatók folyamatos tevékenységének havi támogatása a 2002. július 1-jétől 2002. december 31-éig tartó időszak fenntartási és üzemeltetési költségeihez való hozzájárulással.

Az alábbi táblázat a lezárult pályázati eljárás egyes szakaszainak adatait foglalja össze:

Az Alap mind a 23 kedvezményezetté nyilvánított pályázóval megkötötte a szerződést, összesen 48 757 787 forint összegben. A támogatottak később nyújtják be beszámolójukat.

2.4. Az ORTT 676/2002. (IV. 25.) számú határozatával az Rttv. 84. §-ának (2) bekezdése alapján pályázati felhívást bocsátott ki magyarországi helyi vagy körzeti műsorszolgáltatási jogosultsággal rendelkező rádiós műsorszolgáltatók négy negyedéven át rendszeresen jelentkező, helyi eseményekkel foglalkozó hír- és sportműsora, illetve közérdekű szolgáltató magazinműsora készítésének vissza nem térítendő támogatására, ütemezett elő- és utófinanszírozás formájában.

A pályázati eljárás célja négy negyedéven keresztül minden hét azonos napjain, azonos időpontban rendszeresen jelentkező közszolgálati rádiós műsorszám készítésének támogatása a következő műsortípusokban: helyi eseményekről szóló hírműsor, helyi eseményekről szóló sportműsor, helyi eseményekkel foglalkozó, helyi információkat közlő közérdekű szolgáltató magazinműsor. E pályázati eljárás keretében a kérelmeket 2002. május 13-án, július 31-én, október 30-án lehetett, illetve 2003. január 29-én lehet benyújtani.

Az alábbi táblázat a pályázati eljárás fordulóinak adatait foglalja össze:

Az Alap mind az 56 kedvezményezetté nyilvánított pályázóval megkötötte a szerződést, összesen 173 709 392 forint összegben. A támogatottak később nyújtják be beszámolójukat.

2.5. Az ORTT 677/2002. (IV. 25.) számú határozatával az Rttv. 84. §-ának (2) bekezdése alapján pályázati felhívást bocsátott ki magyarországi helyi műsorszolgáltatási jogosultsággal rendelkező televíziós műsorszolgáltatók négy negyedéven át rendszeresen jelentkező, helyi eseményekkel foglalkozó hír- és sportműsora, illetve kulturális magazinműsora készítésének vissza nem térítendő támogatására, ütemezett elő- és utófinanszírozás formájában.

A pályázati eljárás célja négy negyedéven keresztül minden hét azonos napjain, azonos időpontban rendszeresen jelentkező közszolgálati televíziós műsorszám támogatása a következő műsortípusokban: helyi eseményekről szóló hírműsor, helyi eseményekről szóló sportműsor, helyi eseményeket bemutató kulturális magazinműsor. E pályázati eljárás keretében a kérelmeket 2002. május 13-án, július 3-án, október 2-án lehetett, illetve 2003. január 6-án lehet benyújtani.

Az alábbi táblázat a pályázati eljárás fordulóinak adatait foglalja össze:

Az Alap az 50 kedvezményezetté nyilvánított pályázó közül 49 támogatottal kötött szerződést 250 037 435 forint összegben. 1 szerződéskötés folyamatban van. A támogatottak később nyújtják be beszámolójukat.

2.6. Az ORTT 678/2002. (IV. 25.), majd módosítva azt 1232/2002. (VII. 23.) számú határozatával pályázati felhívást bocsátott ki országos jelentőségű események rádiós, illetve televíziós közvetítésének vissza nem térítendő támogatására, ütemezett elő- és utófinanszírozás formájában.

A pályázati eljárás célja a 2002. július 1-je és 2003. december 31-e között megrendezésre kerülő országos jelentőségű események legkésőbb 2004. március 31-éig adásba kerülő közvetítésének vissza nem térítendő támogatása elő- és utófinanszírozás formájában. E pályázati eljárás keretében a kérelmeket 2002. május 14-én, augusztus 5-én, november 4-én lehetett, illetve 2003. február 3-án, május 5-én és augusztus 4-én lehet benyújtani.

Az alábbi táblázat a pályázati eljárás fordulóinak adatait foglalja össze:

Az Alap mind a 31 kedvezményezetté nyilvánított pályázóval megkötötte a szerződést, összesen 74 478 357 forint összegben. A 2002. év végéig az Alap 1 pályázat ellenőrzését zárta le, 30 támogatott később nyújtja be beszámolóját.

2.7. Az ORTT 1231/2002. (VII. 23.) számú határozatával az Rttv. 84. §-ának (2) bekezdése alapján országos jelentőségű események rádiós és televíziós közvetítésének támogatására hirdetett meg pályázati eljárást.

A pályázati eljárás célja 2002. január 1-je és 2003. december 31-e között megrendezett országos jelentőségű események teljes egészében adásba került közvetítésének vissza nem térítendő támogatása, teljes utófinanszírozás formájában.

E pályázati eljárás keretében a kérelmeket 2002. szeptember 3-án lehetett, illetve 2003. február 3-án, május 5-én, augusztus 4-én, továbbá 2004. január 12-én lehet benyújtani.

Az Alap mind a 9 kedvezményezetté nyilvánított pályázóval megkötötte a szerződést, összesen 33 146 401 forint összegben. A támogatottak később nyújtják be beszámolójukat.

2.8. Az ORTT 1642/2002. (XI. 20.) számú határozatával az Rttv. 78. §-ának (1) bekezdése alapján folyamatos beadással és elbírálással zajló pályázati eljárást hirdetett meg a nem nyereségérdekelt műsorszolgáltatók és közműsor-szolgáltatók - 2003. évre vonatkozó - fenntartási és üzemeltetési költségeinek havi támogatására, előfinanszírozás formájában.

A pályázati eljárás célja a nem nyereségérdekelt műsorszolgáltatói és közműsor-szolgáltatói jogosultsággal rendelkező magyarországi műsorszolgáltatók folyamatos tevékenységének havi támogatása a 2003. január 1-je és 2003. december 31-e közötti, a pályázó elfogadott pályázati kérelme szerinti támogatott időszak tartó időszak fenntartási és üzemeltetési költségeihez való hozzájárulással. Az első beadási határnap 2002. december 12-e volt.

Az Alaphoz 2002-ben is több egyedi támogatási kérelem érkezett. Az egyedi támogatások kiemelt fontosságúak, mert olyan projektek számára biztosítanak finanszírozási lehetőséget, amelyek más, műsorszolgáltatók számára meghirdetett pályázati eljárások keretébe nem illeszthetők.

A Testület díjalapítás körében a 2002. június 12-16. között megrendezésre került VI. Kecskeméti Animációs Filmfesztiválon a gyerekközönség által legjobbnak ítélt egészestés animációs film kategóriában nyertes filmalkotás jogtulajdonosának díjat, valamint a IV. Moholy Filmfesztivál (2002. október 24-27.) esetében fődíjat ajánlott fel; rendezvények támogatása körében a következő programokat részesítette támogatásban: "Médiával az egészségünkért" címmel megrendezendő konferencia (2002. július 11.), Közösségi Televíziók III. szemléje (2002. június 5-7.), valamint a Szolnoki Nemzetközi Filmvásár (2002. október).

Az Országos Rádió és Televízió Testület a 2002. év során több mint 2700 számlát bocsátott ki a műsorszolgáltatók részére. A számlák csaknem ¾-ét a műsorszolgáltatási díj számlák tették ki.

A 2001. évben elindult számlázási rendszer a 2002. évre kiforrta magát. A műsorszolgáltatók minden negyedév elején rendszeresen megkapják aktuális számláikat, amelyeket 15 napos határidőn belül kell megfizetniük. Amennyiben a műsorszolgáltató késedelembe esik az aktuális számla befizetésével, úgy az ORTT késedelmi kamat megfizetésére szólítja föl.

Az ORTT a 2002. évben összességében ÁFA-val együtt több mint 7 Mrd forint értékben bocsátott ki műsorszolgáltatási díj számlákat, amelyből mintegy 5,8 Mrd forintot jelentett a négy országos kereskedelmi műsorszolgáltató befizetése.

Az ORTT a 2002. év végén, mintegy 625 millió forintot tartott nyilván követelésként.

Ebből 573 millió forintot 11 műholdas és AM-mikrós műsorszolgáltatóval szemben, mégpedig:

• 70 millió forint két megszűnt AM-mikrós műsorszolgáltató tartozása. Az egyikkel kapcsolatos fizetési meghagyás jogerőre emelkedett, év végén a behajtás folyamatban van, a másikban a per másodfokon folyik.
• További csaknem 150 millió forinttal tartoznak két megszűnt műholdas műsorszolgáltatás után. A felszámolási eljárások még nem zárultak le.
• A működő műholdas televíziók összes tartozása 353 millió Ft. Közülük hárommal folynak tárgyalások a díjak rendezésére, 5 esetben pedig per folyik. A perben álló műholdas műsorszolgáltatók több mint egy éves díjjal tartoznak. Közülük néhányan a törvényben előírt műsorszolgáltatási díj jogosságát vitatják.

A földfelszíni televíziók fizetési fegyelme általában jó, csak kisebb késedelmek fordulnak elő, azonban ezeket egy negyedéven belül rendezik.

A működő földfelszíni műsorszolgáltatók közül több jelentős műsorszolgáltatási díjtartozást felhalmozott fel, azonban velük megállapodás jött létre a tartozás részletekben történő rendezésére.

Egy megszűnt földfelszíni televízióval perben állunk. Két rádió szerződését mondta fel az ORTT díjtartozás miatt, eggyel pedig megegyezés jött létre a szerződés felbontásáról.

Két körzeti rádió kérte műsorszolgáltatási díjának felülvizsgálatát, a médiapiaci helyzet jelentős változására hivatkozva.

A több mint 300 vezetékes műsorszolgáltató fizetési fegyelme is jó, összes díjtartozásuk 5 millió Ft. Ennek behajtása a vonatkozó főigazgatói utasításnak megfelelően folyik, felszólítás, majd fizetési meghagyás kibocsátásával. Néhány esetben vita alakult ki a műsorszolgáltatási díj mértékét illetően, ezek rendezése folyamatban van.

Az ORTT 1997-2002. évi halmozott műsorszolgáltatási díj követelés-állományának - műsorszolgáltató típusonkénti - százalékos megoszlását a következő ábra mutatja be.

A Testület felé fennálló díjtartozások rendezése tekintetében a Testület az elmúlt időszakban több esetben is engedélyezte részletfizetési megállapodás megkötését. A részletfizetési megállapodások megkötésekor a következő elvet követte: amennyiben a műsorszolgáltató vállalja a testületi döntés napján fennálló díjhátraléka 20%-ának egyösszegű megfizetését, úgy a Testület a díjhátralék fennmaradó összege tekintetében kamatmentes részletfizetést engedélyez. A Műsorszolgáltató kötelezettséget kellett vállaljon arra, hogy folyó fizetési kötelezettségeinek időben eleget tesz, esedékes számláit a fenti részletfizetési konstrukciótól függetlenül mindig határidőn belül befizeti. A megállapodás részét képezi az a feltétel is, hogy amennyiben a műsorszolgáltató fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy elveszti a kamatmentes részletfizetési kedvezményt, a Testület késedelmi kamatot érvényesít és a követelés azonnal esedékessé válik, mely a polgári jog szankcióival érvényesíthető.

A Testület alábbi határozatai alapján a következő műsorszolgáltatók részére engedélyezett kamatmentes részletfizetést:

Az ORTT jogtanácsosai 2002-ben 457 folyamatban lévő peres ügyben képviselték a Testületet.

A 457 ügyből 30 per a panaszügyekből eredt, 413 az ORTT egyéb - közigazgatási - határozataiból, 14 pedig az ORTT-nek, a műsorszolgáltatási díjjal tartozó műsorszolgáltatók ellen kiadatni kért fizetési meghagyás elleni ellentmondás folytán.

A 457 perből első fokon a Fővárosi Bíróság 2002-ben 45 ügyben hozott ítéletet. A Bíróság 22 esetben helyt adott a felperes keresetének, mely azt jelenti, hogy az ORTT határozatát az ügyben megváltoztatta, hatályon kívül helyezte. A többi első fokon lezárult perben a bíróság megállapította a jogsértés tényét, illetve a határozat jogszerűségét, de egyes esetekben a perben felmerült egyéb bizonyítékok alapján csökkentette a bírság összegét. 15 ügy jogerősen lezárult.

2002. év végén 441 ügy volt folyamatban, tekintettel arra, hogy az ORTT fellebbezést nyújtott be, azok ellen az ítéletek ellen, melyek a felperes keresetének adtak helyt.

A folyamatban lévő 441 ügyből 317 esetben még elsőfokú tárgyalásra sem került sor, (1. táblázat), 122 esetben - az elmúlt öt év perei során - az elsőfokú ítéletet követően valamelyik fél fellebbezett, két esetben pedig a LFB ítéletében új eljárásra utasította a Fővárosi Bíróságot.

A 441 folyamatban peres ügyben érintett műsorszolgáltatók megoszlását az 1. ábra mutatja.

A Magyar Televízió Rt.-vel szembeni perek jelentős része az Rttv. 25. § megsértése miatt hozott határoztok felülvizsgálatára irányul. Ez a jogszabályi hely a közszolgálati műsorszolgáltatásban támogatható műsorszámokról szól. Vita még a műsorszolgáltató és az ORTT között, a politikai hírműsorok vége főcímében megjelenő támogatókra vonatkozó szabályok értelmezése.

A Magyar Rádió Rt.-vel szembeni perek csaknem 50%-át az összetett műsorszámokra vonatkozó szabályok megsértése miatt indult perek teszik ki, jelentős számban folynak köztünk panaszügyekből eredő perek is.

A Duna Televízió Rt. ORTT-vel szemben indított pereinek nagyobb részét a reklámblokk és a közérdekű közlemény közé teendő szignálok körüli véleménykülönbségből keletkezett perek teszik ki.

Az országos kereskedelmi televíziók (TV2, RTL Klub) ORTT-vel szembeni pereinek nagyobb része az Rttv. 5. §-ának (a kiskorúak személyiségfejlődésére ártalmas műsorszámok) megsértése, valamint a reklámszabályok megsértése miatt indult.

Az országos kereskedelmi rádiók közül a Sláger Rádió jelentős számban a burkolt reklámozást tiltó paragrafusokat sérti meg, a Danubius Rádió perei pedig szinte kizárólag az Rttv. 17. § (5) bekezdése (összetett műsorszámban leadható reklámok) megsértése miatt vannak folyamatban.

Az ORTT jogalkalmazása és a perek eredményeképpen az elmúlt öt évben jelentősen csökkent a reklámidő túllépés, minden műsorszolgáltatónál, javult a hírműsorokra vonatkozó szabályok betartásának aránya is.

Az ORTT pereinek egy része a Testület által panaszügyben hozott határozat felülvizsgálata tárgyában keletkezik. Ezek a perek azt a tendenciát mutatják, hogy a megyei illetve a Legfelsőbb Bíróság jogszerűnek ítéli meg a Testület azon gyakorlatát, melyben az Rttv. 48. § (3) bekezdése alapján elbírált, úgynevezett egyéb panaszok esetében a további jogorvoslati lehetőséget elutasítja. Ebben a kérdésben a Legfelsőbb Bíróság egyik tanácsa a Testület álláspontját erősítette meg. Azonban egy másik panaszügyben éppen ellenkezőleg a jogorvoslati lehetőség biztosítását írta elő az ún. "egyéb" panaszok esetében is. A két ellentétes ítélet miatt jogegységi döntést kért a Fővárosi Bíróság Közigazgatási Kollégiumának vezetője a Legfelsőbb Bíróságtól, mivel így nem lehet egységes bírói gyakorlatot sem kialakítani.

Megfigyelhető a panaszügyekből eredő pereknél az is, hogy a "civil" panaszosok, akik elutasításuk esetén a bíróságnál keresik igazukat, általában elveszítik ezeket a pereket.

A törvény által a panasz ügyek kapcsán meghatározott - igen rövid - határidőket a bíróság többszöri állásfoglalása mellett anyagi jogi határidőnek kell tekinteni, tehát azok számításába a munkaszüneti napok is beleértendőek.

A Testület a műsorszolgáltatókkal kapcsolatban az Rttv. 112. §-a alapján hozza határozatainak jelentős részét. Ezen határozatok felülvizsgálatát az Rttv. 136. §-a alapján a Fővárosi Bíróságtól kérhetik az elmarasztalt műsorszolgáltatók.

2002-ben valamennyi, a 112. § alapján kiszabott szankciót tartalmazó határozatot megtámadnak a műsorszolgáltatók. Az azonnal végrehajtható határozatok végrehajtását a bíróság rendszerint felfüggeszti, azzal az indokolással, hogy a "közérdeket" nem tudta bizonyítani az ORTT. Ezeket a végzéseket a Legfelsőbb Bíróság helyben hagyja.

Egy 2001-es, jogerősen lezárult per kapcsán a Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy álláspontja szerint a perbeli műsorszám nem minősül kulturális eseményt közvetítő műsorszámnak, tekintettel arra, hogy álláspontja szerint a kulturális esemény, a kulturális értéket közvetítő, egyedi alkalom, történés. Az eseménynek tehát nem a néző szempontjából kell a hétköznapok szürkeségéből kiemelkedőnek lennie, hanem magának a művészeti eseménynek kell egyedi jellegűnek lennie. Ezért a szórakoztató műsorok az Rttv. 25. § b) pontja alapján nem támogathatóak.

A jogerősen lezárult a "Divat '98" című műsorszámmal kapcsolatos perben, amely az Rttv. 25. §-ának értelmezését vette fel ismételten, a Legfelsőbb Bíróság egy másik tanácsa az előbbiekkel ellentétes véleményt fogalmazott meg az ügyben:

Ugyancsak a lezárult a Legfelsőbb Bíróság előtt az MTV Rt. "Hangszál(l)" című műsorával kapcsolatos per, amely támogathatóság kérdéskörében indult. A Legfelsőbb Bíróság ebben a perben megállapította a perbeli műsorszám közszolgálati műsorszolgáltatásban nem támogatható.

A nem jogerős döntések egy részében a bíróság elismerve, hogy a műsorszolgáltató megsértette a Testület által hivatkozott törvényi helyet, a műsorszolgáltató által a bírósági eljárás során becsatolt dokumentumok, vagy nagyon kevés esetben méltányosság alapján csökkentette a bírság, illetve a kötbér összegét. Az egyik ilyen perben, ahol a per tárgya a 17. § (6) bekezdésének megsértése volt, az elsőfokú bíróság - egyébként a jogsértést megállapító, de a kötbér összegét csökkentő - ítéletét helyben hagyta a Legfelsőbb Bíróság és kifejtette, hogy az Rttv. 136. § (3) bekezdés szerint a közigazgatási határozat tekintetében a bíróság megváltoztatási jogköre korlátozás nélkül fennáll. A közigazgatási határozat Pp. 339. § (1) bekezdése szerinti jogszerűségi vizsgálata során a bíróságnak a mérlegelés jogszerűségét is vizsgálnia kellett, a mérlegelési tevékenység kifejtése és részletezése a közigazgatási eljárásétól eltérő eredményt is hozhat, megfelelő, alapos megokolás mellett, így az nem ütközik jogszabályba.

Az újabb eljárásokban az első fokon eljáró tanácsok a határozatok egy részét az Áe.-ben előírt indokolási, tényfeltárási kötelezettség elmulasztása miatt hatályon kívül helyezi, nem vizsgálva érdemben a perbeli határozatot. Ezen ítéletek másodfokú elbírálása még nem történt meg egy esetben sem, így nem ismert a Legfelsőbb Bíróság álláspontja a kérdésben.

Általában elmondható, hogy a bíróság ítéleteiben hibául rója fel a túl szűkszavú indokolást, a nem következetes szankcióalkalmazást.

Azt elkerülendő, hogy több tucat különböző ítélet szülessen egy-egy fontosnak ítélt, rendszeresen előbukkanó kérdésben a Fővárosi Bíróság egyes tanácsai egy ítéletet hoznak és a többi ügyben a per tárgyalását felfüggesztik az ítélet jogerőre emelkedéséig. Így is előfordulhat, hogy azonos témában (pl. támogatás) több, ellentétes jogerős döntés születik.

Ezekben a perekben nagyobb részt csak az összeg nagysága a vita tárgya, többször csak időhúzás a per célja a műsorszolgáltató részéről.

Néhány - igen magas összeggel tartozó - műholdas műsorszolgáltató nem csak összegszerűségében, de jogalapjában is vitatja számláinkat.

Ilyen per a Minimax Rt.-vel szemben folyó per is, melyben a műsorszolgáltató azt az álláspontot képviseli, hogy az ORTT számlái jogtalanok, mivel neki a törvény alapján nem kötelessége műsorszolgáltatási díjat fizetni.

Az ORTT álláspontja az, hogy alperes fizetési kötelezettségét a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény alapozta meg és nem az általa hivatkozott "visszaküldött" számlák. A törvény 41. § (1) bekezdésének m) pontja a Testület feladatai között előírja, hogy a Testület "megállapítja ... a műholdas terjesztéssel történő műsorszolgáltatás díjának mértékét és ezt közzéteszi." A díj megállapítás és közzététel 1997-ben a 263/1997. (XI. 6.) számú ORTT határozat szerint megtörtént. Figyelemmel arra, hogy az alperes által is hivatkozott határozat évenkénti 2%-os korrekciót tartalmaz, ez a határozat érvényes az 1999-ben és azt követő években nyilvántartásba vett műsorszolgáltatók esetében is.

Fentiek alapján nem felel meg az alperes azon állítása, miszerint felperes a számlák kibocsátására nem volt jogosult.

Egyértelműen látszik, hogy a műsorszolgáltató a vonatkozó jogszabályi helyeket tévesen értelmezi, illetve szándékosan félremagyarázza, annak érdekében, hogy fizetési kötelezettségének ne, vagy minél később kelljen eleget tennie.

Ezt igazolja, hogy alperes hatósági nyilvántartásnak nevezi felperes azon tevékenységét, melyet a törvény 113. §-a alapján végez. A törvény 136. §-a konkrétan meghatározza, mely esetekben jár el felperes közigazgatási szerv-, hatóságként. A 113. §-ban foglalt tevékenység nem tartozott ide a törvény 2002. október 15-én hatályba lépett módosításáig. Tehát a per kezdetekor még nem.

Téved alperes abban is, hogy mivel az Rttv.-ben meghatározott 60 napnál később közölte az ORTT a műsorszolgáltatási díj összegét ezért arra már nem is jogosult. Az Rttv. nem fűz jogkövetkezményt a 60 napos határidő elmulasztásához, ezért arra hivatkozni sem lehet.

A határidő elmulasztásának egyetlen - a műsorszolgáltató számára kedvező -jogkövetkezménye van az Rttv.-ben, nevezetesen amennyiben az ORTT 60 napon belül nem tagadja meg a bejelentés tudomásul vételét, a műsorszolgáltatót nyilvántartásba vettnek kell tekinteni. Ezután működése jogszerű.

Téves azon alperesi álláspont, hogy két teljesen különböző műsorszolgáltatásra egyszer kellene műsorszolgáltatási díjat fizetni.

Téves azon alperesi álláspont is miszerint az ORTT nem módosíthatja már meghozott határozatát. Az Rttv. nem tartalmaz tiltó szabályt a határozat módosítására vonatkozóan.

A díjfizetési kötelezettséget alapozza meg továbbá a törvény már korábban hivatkozott 113. § (2) bekezdése, mely egyértelműen előírja a díj közlésének és fizetésének kötelezettségét a felek számára. A törvény 90. § (3) bekezdése pedig konkretizálja a fizetés mikéntjét, mert előírja, hogy a jogosult ellenszolgáltatásként negyedévente előre műsorszolgáltatási díjat fizet. A törvény ezt a szerződéses műsorszolgáltatókról szóló részben írja, de tekintettel arra, hogy a csak bejelentési kötelezettséggel bíró műsorszolgáltatókra is a 113. § (3) bekezdése alapján ezeket a szabályokat alkalmazzuk, az alperesre is vonatkozik az előírás.

Tekintettel arra a helyzetre, amely a műsorszolgáltatási díjak leszámlázásával kapcsolatban az APEH, a Pénzügyminisztérium és az ORTT között egészen 2001. első negyedévéig fennállt, a számlázásra - a jelenlegi rendszer szerint - csak 2001-ben került sor. Ennek ellenére közel 300 műsorszolgáltatónak nem jelentett gondot a számlák nem léte, és a részére megállapított műsorszolgáltatási díjat befizette.

Álláspontunk az egyébként, hogy az alperes ráutaló magatartással elismerte a számlák jogosságát és a díjfizetési kötelezettséget, amikor 2001. július 7-ig összesen 49 393 750 Ft-ot kifizetett.

Éppen ez az alperesi magatartás bizonyítja mindennél jobban, hogy alperes elismeri fizetési kötelezettségét, de mindent elkövet, hogy annak minél később - esetleg évek múlva - kelljen eleget tennie. Alperes magatartása kizárólag az időhúzást szolgálja.

Sajnos a perben még elsőfokú döntés sincs, de egy hasonló perben már született döntés, ahol a bíróság kimondta, hogy a műsorszolgáltatónak meg kell fizetnie számlatartozását.

A határozat meghozatalától a perek jogerős lezárásáig általában 3-4 év telik el. Így a kiszabott szankciók - különösen a műsorszolgáltatási jogosultság meghatározott időre történő felfüggesztése - elvesztik preventív hatásukat, elértéktelenednek.

Az Rttv 112. § c) pontja alkalmazásakor a Testület "meghatározott időre (...) felfüggeszti a műsorszolgáltatási jogosultság gyakorlását." A szankció kiszabásakor a Testület nem csak a felfüggesztés időtartamáról rendelkezik, hanem az időpontról is amikor azt végre kell hajtani. Ha a végrehajtás a megjelölt időben nem történik meg, a műsorszolgáltató számára új határozattal kellene arra új időpontot megjelölni.

Erre azonban sem az Államigazgatási eljárásról szóló törvény, sem pedig a Polgári perrendtartás nem ad módot. Hiszen a határozat jogorvoslat keretében történő megváltoztatására, illetve az adott tényállás alapján új határozat meghozatalára akár a bíróság, akár a Testület részéről csak akkor lenne lehetőség, ha a szankciót eredetileg kiszabó közigazgatási határozat jogsértőnek bizonyulna Ezért az azonnali végrehajtás elmaradása e jogkövetkezmény esetében nem csak alkalmazásának felfüggesztését, hanem végleges elmaradását jelenti, ennél fogva helyrehozhatatlan kárt okoz. Erre figyelemmel megállapítható, hogy az első fokon eljáró bíróság - amikor a határozat végrehajtását felfüggeszti - a nélkül mentesíti véglegesen a műsorszolgáltatót a Testület által kiszabott szankció alól, hogy az általa elkövetett jogsértést érdemben elbírálta volna.

A végrehajtás elmaradása az Rttv. 112. § (1) bekezdés c) pontja szerinti szankciót megfosztja tényleges súlyától. Az, hogy az államhatalmat gyakorló szervek által alkalmazott szankcióknak megfelelő visszatartó hatása legyen a további jogsértések elkövetésére, közérdek. A határozat végre nem hajtása ennek sérelmével jár.

A Testület döntésének meghozatalakor figyelembe veszi azt is, hogy a határozat ellen benyújtott kereset elbírálása - a tapasztalatok szerint - várhatóan éveket is igénybe vehet, azonnali végrehajthatóság hiányában a műsorszolgáltatási jogosultság felfüggesztése is csak ez után történhet meg. Ilyen mértékű idő eltelte a gyakorlatban teljesen megszakítja azt a kapcsolatot, ami jogsértés és az amiatt alkalmazott szankció között fennáll. Ez a szankcióalkalmazást teljesen megfosztja visszatartó erejétől, és az Rttv. 112. §-a szerinti jogkövetkezményeket pusztán a műsorszolgáltató működése során fellépő üzleti kockázati tényezővé teszi.

Különösen súlyos, alapvetően orvosolhatatlan hátrányt okoz a határozat késedelmes végrehajtása a nem vagyoni természetű szankciók esetében. A műsorszolgáltatási jogosultság felfüggesztése a nyilvánosságra épülő büntetés. Amíg a műsorszolgáltató kötbérrel szankcionált jogsértéseiről a nézők főszabály szerint nem értesülnek, addig a műsorszolgáltatási jogosultság felfüggesztésének alapvető rendeltetése az, hogy a műsorszolgáltató jogsértő magatartásáról a közönség is tudomást szerezzen. Ha a felfüggesztés csak jelentős idő elteltével, inadekvát műsorkörnyezetben kerül végrehajtásra, alkalmassá válik arra, hogy mind a műsorszolgáltatóról, mind pedig a Testület gyakorlatáról alapvetően hamis képet alakítson ki a közvéleményben.

Az, hogy a nézők mind a Testület, mind pedig a műsorszolgáltató működéséről a valóságnak megfelelő képet alkothassanak közérdek, ennek pedig helyrehozhatatlan, de legalábbis jelentős sérelmével jár az azonnali végrehajtás elmaradása.

A Stratégiai igazgatóság az Irodán belül a kifejezetten a hosszú távon megoldandó, stratégiai feladatok kapcsán megteendő lépések előkészítéséért felelős szervezeti egység.

Az igazgatóság alapvetően két strukturális elemre építkezik: az igazgatóság tulajdonképpeni állományát alkotó köztisztviselőkre, valamint az általa koordinált szakértői munkacsoportokra.

Az Országos Rádió és Televízió Testület az előkészítő tanulmányok, és döntés-előkészítő anyagok után 2001. november 8-án támogatási szerződést kötött a Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ Kht.-vel a Nemzeti Audiovizuális Archívum (NAVA) Projekt első - 2001. november 20-tól, 2002. május 20-ig tartó - szakaszának megvalósítására. A Testület döntött a Felügyelő Bizottságba, illetve a jogi munkacsoportba az ORTT részéről delegált személyekről is, így a Stratégia igazgatóság munkatársai is szerepet vállaltak a Projekt előkészítésében. A projektalapító dokumentumot 2002. tavaszán a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, illetve a Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztossága is aláírta. A jogi munkacsoport számos előtanulmányt készített az év folyamán, kidolgozta a NAVA-t megalapozó jogszabályok tervezeteit, illetve - összhangban a vonatkozó európai egyezménnyel - az audiovizuális örökség védelméről szóló törvényjavaslatot.

A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (médiatörvény) elfogadásával Magyarország az Európai Közösség vonatkozó jogszabályainak csak részben megfelelő törvényt alkotott. A vonatkozó közösségi irányelvvel való teljes harmonizáció megteremtését Magyarország az Európai Unióval folytatott csatlakozási tárgyalások során vállalta. A teljes jogharmonizációt megcélzó törvényjavaslatot, többszöri benyújtás után, az Országgyűlés a 2002. július 9-i ülésnapján fogadta el. A törvényjavaslat előkészítésében a Kormány mellett a Testület felkérése alapján a Stratégiai igazgatóság is jelentős szerepet vállalt, mind a szakértői anyagok elkészítése, mind a szükséges - hazai és európai uniós - szakmai egyeztetéseken való részvétel útján. Átmeneti szabályozásra nem volt szükség e kérdésben, miként a csatlakozási tárgyalások "Kultúra és audiovizuális politika" című fejezete egyéb témáiban sem, és a törvényjavaslat elfogadásával ez a tárgyalási fejezet ideiglenesen lezárhatóvá vált.

Az Országos Rádió és Televízió Testület a düsseldorfi székhelyű Európai Média Intézettel közösen 2002. szeptember 6-án szakmai konferenciát rendezett Budapesten, "A fiatalkorúak és az emberi méltóság védelme az új médiumok online környezetében" címmel, melynek előkészítése és lebonyolítása a Stratégiai igazgatóságra hárult. A budapesti Korona szállodában megrendezett nemzetközi konferencián az ORTT, a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesülete és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat képviselőin kívül neves külföldi szaktekintélyek is felszólaltak: az Európa Tanács Média Divíziójának, a szlovák Rádió és Televízió Tanácsnak, illetve az Európai Média Intézetnek a képviselője, továbbá a kérdéskör ír, belga és német szakértői. A résztvevők többek között áttekintették a fiatalkorúak erkölcsi, szellemi fejlődését veszélyeztető, illetve az emberi méltóságot sértő Internetes tartalmak szűrésére vonatkozó hazai és nemzetközi törekvéseket, az ipar önszabályozásának különféle megnyilvánulásait, illetve a nemzeti szabályozások összeegyeztethetőségét az ipari (szolgáltatói) igényekkel.

A Stratégiai igazgatóság - a Testület felkérése alapján - számos, az ORTT-hez érkezett törvény-, rendelet-, illetve egyezménytervezet véleményezésében, előkészítésében részt vett.

Így szerepet vállalt A határokat átlépő televíziózásról szóló európai egyezmény, A regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartájában tett kötelezettségvállalás teljesítéséről szóló országjelentés tervezet, A műsorszolgáltatók szomszédos jogi védelméről szóló WIPO egyezmény tervezet, A gyermek jogairól szóló, New Yorkban 1989. november 20-án kelt Egyezmény hazai végrehajtásáról szóló jelentés, valamint A gyermekek és az ifjúság helyzetéről szóló kormányjelentés elkészítésében, véleményezésében.

Az elmúlt évtizedben a média rohamos változásának lehettünk tanúi. A technikai fejlődés új lehetőségeket teremt a "hagyományos" médiumok (rádió, televízió) számára, és elvezetett az eddig létezőktől gyökeresen eltérő természetű új médium, az Internet megjelenéséhez és egyre szélesebb körű elterjedéséhez. A hazai jogalkotás a média ilyen gyors ütemű fejlődését nem követte. A magyar médiaszabályozás legfrissebb eleme - az 1996-ban elfogadott "Médiatörvény" - is több mint hat éves. Elkerülhetetlenné vált tehát, hogy a jogalkotó számot vessen a médiában különösképpen kézzelfogható módon megmutatkozó technikai fejlődéssel, és megvizsgálja, hogy a médiaszabályozásban hagyományosan védett olyan értékek, mint az emberi méltóság és a gyermekek egészséges fejlődése hogyan garantálhatók az Internet közegében is ugyanolyan szinten, mint az offline médiumokban.

Az Országos Rádió és Televízió Testület ennek érdekében állította fel 860/2001. (VI. 20.) számú határozatával az internetes tartalomszabályozás kérdéseit vizsgáló szakértői munkacsoportot, és döntött működésének időtartamáról. A Testület a szakértői csoport munkatervéről 976/2001. (VII. 4.), és 1115/2001. (VII. 26.) számú határozataival rendelkezett. Ezekben a csoport feladataként az Interneten folytatott nyilvános kommunikáció jogi szabályozására vonatkozó koncepció elkészítését határozta meg.

A munkacsoport munkájában a Testület tagjai által delegált szakértőkön kívül állandó meghívottként folyamatosan részt vettek a Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztosságának, az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa Hivatalának az Adatvédelmi Biztos Irodájának, valamint az e területen működő szereplők és szervezetek részéről az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda egyesület, a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesülete és az Informatikai Érdekegyeztető Fórum képviselői is. Ezen túl az éppen napirenden lévő tárgykör tekintetében eseti jelleggel meghívást kaptak egyéb érintett szervezetek is, mint például az Önszabályozó Reklám Testület, vagy az ORFK Interneten elkövetett bűncselekményekkel foglalkozó Kommunikációs igazgatósága.

A munkacsoport tevékenysége első szakaszában - 2001-ben - áttekintette az Európában és a világ különböző országaiban az Internetre megalkotott szabályozások gyakorlatát, és e munkája eredményét "Az internetes tartalomszolgáltatásokra vonatkozó szabályozás az Európai Unióban és egyes nemzeti jogokban" című tanulmányban foglalta össze. A Testület a tanulmányt az ORTT honlapján nyilvánosságra hozta, és megküldte az érintett állami és szakmai szervezeteknek.

A munkatervének megfelelően a szakértői munkacsoport 2002 évben "Az elektronikus úton végzett nyilvános kommunikáció tartalomszabályozásának alaptételei" címmel kidolgozta az internetes tartalomszolgáltatások hazai szabályozásának koncepcióját, elvégezte ezzel a tételes jogalkotáshoz szükséges, az azt megalapozó szakértői munkát. Az elkészült koncepció egy korszerű, huszonegyedik századi médiaszabályozást körvonalaz, amely a jog által védendő értékekből indul ki. Az anyagban tett javaslatok döntő részben az Európai Unió és az Európa Tanács ajánlásain és egyéb dokumentumain alapulnak.

A csoport az alábbi kérdésköröket tekintette át:

• Az internetes tartalomszabályozás hatálya.
• Alkotmányjogi alapok, a véleménynyilvánítás szabadságának és más alkotmányos alapjogoknak az érvényesülése.
• Az alkotmányos jogok egyensúlyát biztosító szabályrendszer, a védendő értékek alapján csoportosítva: emberi méltóság védelme (az Internetes sajtóra vonatkozó szabályok), a kiskorúak védelmét biztosító szabályok, a fogyasztók védelmét biztosító szabályok, (az internetes reklámokra vonatkozó szabályok).
• Az Internetes tartalomszolgáltatások tekintetében meghatározó felelősségi rendszer. A magán- és közjogi jellegű szabálysértésekre vonatkozó anyagi jogi szabályok.
• A jogérvényesítés rendszere, eljárási rendszer. A szükséges hatósági elemek, illetve az önszabályozás lehetőségei.
• A közérdekű és minőségi tartalomszolgáltatások állami támogatásának rendszere.
• Az Interneten végzett rádiós és televíziós műsorszolgáltatás jogi megítélése.

A koncepció olyan rendszer kialakítására tesz javaslatot, amelyben a véleményszabadság, az emberi méltóság és a gyermekek egészséges fejlődéshez való, az Alkotmányban rögzített joga ugyanolyan szintű védelmet élvez az Interneten, mint a hagyományos médiumokban. A koncepció ennek megfelelően az Internetre nézve nem állapít meg az offline környezetben jelenleg is érvényesülő normákhoz képest új korlátozásokat, és nem terjed ki az internetes magánkommunikációra, így az e-mailre sem. A szakértői csoport által elkészítet tanulmány javaslatot tesz az internetes újságok sajtójogi helyzetének rendezésére és a sajtó-helyreigazítási eljárás esetükben történő alkalmazásának szabályaira.

Az anyag az emberi méltóság védelme érdekében is felhasználhatóvá kívánja tenni a szerzői jogban jelenleg is alkalmazott gyors "notice and takedown" típusú eljárást. A gyermekek védelme érdekében a koncepció egy olyan, az Interneten közzétett tartalmaknak az azokat nyilvánosságra hozó tartalomszolgáltató általi minősítésén alapuló rendszer bevezetésére és jogi megalapozására tesz javaslatot, amely képessé teszi a szülőket arra, hogy - abban az esetben, ha ezt szükségesnek látják és annak használata mellett döntenek - számítógépükön gyermekeik számára biztonságos internetezést garantáló szűrőt alkalmazzanak. A koncepció az állam kötelezettségeként határozza meg, hogy az ehhez szükséges informatikai hátteret megteremtse és használatának lehetőségét az állampolgárok számára ingyenesen biztosítsa.

Az emberi méltóság és a gyermekek védelmét szolgáló előírások megalkotása és érvényesítése érdekében a koncepció egy koregulatív, azaz az önszabályozás és a jogi szabályozás együttesén alapuló intézményrendszer bevezetésének szükségességét vázolja fel. Az anyag alapján ezeket az előírásokat a törvényes kerteteken belül az érintett állami intézmények, az internetes szolgáltatói oldal és a felhasználók érdekképviseleti szervezeteinek részvételén és közös munkáján alapuló, újonnan felállítandó fórum alkothatja meg és alkalmazhatja.

Az így felépülő rendszerben az állami szereplők, a szolgáltatói szervezetek és a civil szféra felelőssége tisztán meghatározva, a felhasználók számára általános körben védelmet nyújtva érvényesül. A javaslat pontosan meghatározza annak feltételeit is, hogy az állam milyen módon vesz részt a szabályozás kereteinek kialakításában és működtetésében. Ebben a körben az ORTT részvételére az Internettel kapcsolatos eljárásokban mindaddig nem ad lehetőséget, amíg a felmerülő konfliktusok, jogsértések az önszabályozás nyújtotta kereteken belül kezelhetők.

Az anyagot 2002 márciusában a Stratégiai igazgatóság átadta a Testületnek, amely döntött elfogadásáról és nyilvánosságra hozataláról. Ezt követően sajtótájékoztató keretében adott tájékoztatást az anyag elkészültéről, és annak tartalmáról. A koncepciót a Testület közvetlenül megküldte az érintett állami és nem kormányzati szervek részére, valamint közzétette honlapján. Az igazgatóság javaslata alapján a Testület elkészíttette az anyag angol nyelvű, megfelelően szerkesztett változatát is, tekintettel arra, hogy az elkészült koncepció olyan kérdéseket válaszol meg, amelyek az európai nemzetközi szervezetekben - az Európai Unióban és az Európa Tanács bizottságaiban - folyó munka tárgyai is.

A Stratégiai igazgatóság 2002. október 1-jei hatállyal megszűnt. Feladatait továbbiakban az ORTT igazgatóságai és a Nemzetközi és parlamenti kapcsolatok osztálya végzi.

Az Országos Rádió és Televízió Testület feladatainak megvalósítása során a 2002. évben is támaszkodott a nemzetközi, és ezen belül az európai tapasztalatokra, az Európai Unió vívmányainak mind mélyrehatóbb megismerésére és lehetőség szerinti alkalmazására.

A nemzetközi kapcsolatok gondozása 2002. év első kilenc hónapjában az ORTT Stratégiai igazgatóságán belül valósult meg. 2002. október elsején - a Stratégiai igazgatóság megszűnését követően - ismét önálló szervezeti egységként jött létre a Nemzetközi és parlamenti kapcsolatok osztálya.

A Testület a legfontosabb területekre, feladatokra összpontosítva használta fel a rendelkezésre álló forrásokat. Törekedett a hatékony és takarékos megoldások, együttműködési lehetőségek alkalmazására. A két- és többoldalú kapcsolatok rendszerén belül változatlanul elsőbbséget élvezett az Európa Tanács és az Európai Unió intézményrendszerével, a Szabályozó Hatóságok Európai Platformjával (European Platform of the Regulatory Authorities - EPRA), valamint a düsseldorfi központú Európai Média Intézettel (European Institute for the Media - EIM) megvalósuló együttműködés.

A világháló előnyeit mind az elektronikus levelezés, mind a szakmai információk, adatbázisok és a dokumentumok gyors megszerzése érdekében, talán a nemzetközi munkában lehet leghatékonyabban kihasználni. Az év folyamán ezért ugrásszerűen nőtt az elektronikus információcsere gyakorisága. Tartalmi és nyelvi vonatkozásban egyaránt bővültek a külföldi társhatóságok és intézmények honlapjain hozzáférhető ismerethordozók. A külkapcsolatok rendszerének fontos eleme maradt azonban a személyes kapcsolatépítés is.

Az Iroda az előző évinél huszonöt százalékkal kevesebb, nevezetesen 18 külföldi kiküldetést szervezett meg a tárgyévben. Az utazások megoszlását az 1. táblázat mutatja be.

Az 1. táblázat is mutatja, hogy 2002-ben Belgium és Franciaország volt a két legfontosabb célország.

Brüsszelben tartotta a 15. ülését az EPRA, amelynek keretében a politikának a médiumokra gyakorolt hatását elemezték, de megvitatták a szabályozó hatóságok függetlenségét, illetve függőségét a politikai pártoktól, a kormányoktól, más fontos politikai tényezőktől. Az EGTA (European Group of Television Advertising) munkabizottsága szintén a belga fővárosban rendezett egynapos értekezletet az "Interaktivitás és reklámozás" témakörében. Ezen a reklámozás olyan új technológiáiról zajlott szakmai vita, amelyeket az Európai Unió országaiban a műsorszolgáltatók már beépítettek műsorszerkezetükbe. Az interaktív reklám kapcsán elhangzott, hogy első lépésként a digitális televíziózás iránti igényt kell felkelteni a lakosság körében, majd pedig a nézőket és a reklámozókat kell megtanítani arra, hogy interaktívan viselkedjenek. Az Európai Bizottság megbízásából, a BIPE Consulting szervezésében "Analóg-digitális átállás a műsorszórásban" címmel szintén Brüsszelben tartottak egy napos munkacsoportülést, amelyen - a közel egy éves elemzőmunka összegzéseként - az átállás kérdéseiről készülő Európai Uniós tanulmány alapgondolatait vitatták meg. A véleménycserén részt vett az ORTT Irodájának képviselője, aki írásos anyaggal is hozzájárult a tanulmány megállapításainak megfogalmazásához. Az ORTT szakértői jelen voltak azon a Brüsszelben rendezett munkaértekezleten, amelyet az Európai Bizottság szervezett a médiatörvény jogharmonizációs módosítása tárgyában.

Az ORTT képviselője részt vett a strasbourgi székhelyű Európa Tanács média bizottságának (CDMM) és a Határokon Átlépő Televíziózásról szóló Egyezményben felállított állandó bizottság (T-TT) ülésein is. Franciaország elfogadó nyilatkozatának letétbe helyezését követően 2002. március elsejével hatályba lépett a Határokon Átlépő Televíziózásról szóló Egyezményt módosító jegyzőkönyv. Ezt követő áprilisi ülésén az Állandó Bizottság áttekintette a valamennyi részes államra hatályos nemzetközi jogi kötelezettségeket, illetve módosította saját eljárási szabályait. Az Egyezménybe a jegyzőkönyvvel bevezetett módosítások rendelkezéseket tartalmaznak a társadalom számára különösen fontos eseményekhez kötődő kizárólagos közvetítési jogok korlátozásáról is. Az Egyezmény e körben felhatalmazza az Állandó Bizottságot, hogy irányelveket alkosson meg, amelyek - egyebek közt - alapelveket fogalmaznak meg arra nézve, hogy milyen események sorolhatók ebbe a körbe, és a bizottság milyen eljárásban fogadja el a részes államok ilyen eseményeket meghatározó listáit. Áprilisi ülésén a bizottság folytatta a "Big Brother" jellegű műsorokkal kapcsolatos munkáját is. E körben a titkárság egy nyilatkozat tervezetét készítette elő, amely az ilyen műsorokban az emberi méltóság tiszteletben tartásának szükségességére hívja fel a figyelmet.

Az Európa Tanács Médiabizottságának (CDMM) májusi ülését meghallgatással kezdte, amelynek tárgyát a terrorizmus és a média összefüggései képezték. A meghallgatáson alapvetően az újságírók szakmai szervezeteinek képviselői vettek részt, akik elsősorban azt hangsúlyozták, hogy - véleményük szerint - a terrorizmussal szembeni fellépés 2001 szeptemberét követően sem indokolja a véleményszabadság újabb korlátozásait. A felkért előadók egyöntetű álláspontja volt, hogy a terrorizmus elleni harc a hatóságok és nem az újságírók feladata, utóbbiak munkája a pártatlan tájékoztatás. Ezzel részben ellentétesen a CDMM tagjai részéről az is megfogalmazódott, hogy a terrorcselekmények - az elkövetők által kiváltani szándékolt - hatásához jelentős részben hozzájárul a média is, amely különösen fontos követelménnyé teszi az újságírói felelősséget és szakmai tudást.

Az erfurti középiskolában történt tragikus eseményeket követően - s talán a hasonló vérontás megelőzése érdekében is - a németországi Coburg és Sonneberg városában 2002 októberében kétnapos nemzetközi szemináriumot tartottak "Az Európai Unió kelet-európai bővítése és az erőszak a modern médiában" címmel. A bajor igazságügyi miniszter az erőszak elleni intézkedések közül első helyen említette meg az össztársadalmi megelőzés szerepét. Sürgető feladatként jelölte meg a médiaoktatás és -nevelés kérdését, amelynek az óvodán és az oktatási intézményeken kívül a családon belül is működnie kell. A napjainkra kialakult erőszakot propagáló médiapiaci helyzetért az előállítókat és a terjesztőket tette felelőssé. Jogi tekintetben a kiskorúak védelméről szóló törvény kulcsfontosságú, amelynek korlátozásaival megakadályozható, hogy az ifjúságot károsító tartalmak a gyermekek és a fiatalok kezébe kerüljenek. A gyermekpszichológia, az oktatás, a médiaszabályozás és az ifjúságvédelem német és külföldi reprezentánsai között a műhelymunkában részt vett az ORTT Iroda kutatója is.

A düsseldorfi székhelyű Európai Média Intézet (EIM) számos eseményt szervezett Németországban, illetve más európai országokban. Ezek közül az Országos Rádió és Televízió Testület tagjai részt vettek a l4. alkalommal Kölnben megrendezett Médiafórumon, a Barcelonába összehívott Európai Televíziós és Film Fórumon, valamint a digitális földfelszíni televíziózásra történő áttérés műszaki és jogi kérdéseit megvitató konferencián Bratislavában, majd Szófiában. Ez utóbbi eseményeken az ORTT képviselője előadást tartott a magyarországi digitális televíziózás eddigi kísérleti szakaszáról, valamint a jövőre vonatkozó elképzelésekről.

Az Európai Média Intézet kelet-közép európai programjának keretében - amelynek finanszírozásában az Európai Bizottság is jelentős részt vállalt - 2002. szeptember 6-án Budapesten együttesen szervezett szakmai konferenciára került sor "A fiatalkorúak és az emberi méltóság védelme az új médiumok online környezetében" címmel. Az Országos Rádió és Televízió Testület témaválasztását az indokolta, hogy európai kitekintésű véleményeket, tapasztalatokat ismerjen meg, illetve ismertessen meg a kérdéskör magyarországi szakértőivel arról, hogy a médiaszabályozásban hagyományosan védett olyan értékek, mint az emberi méltóság és a gyermekek egészséges fejlődése, hogyan garantálhatók az Internet közegében is ugyanolyan szinten, mint az offline médiumokban. Az EIM és az ORTT közötti feladatmegosztás értelmében a konferencia külföldi előadóit - köztük az Európa Tanács média divíziója, a Dublini Műszaki Intézet, a Jugendschutz.net és a Brüsszeli Szabadegyetem szakértőit, professzorait - a düsseldorfi intézet kérte fel az Országos Rádió és Televízió Testület véleményének, javaslatainak figyelembe vételével.

Az Európai Média Intézet szponzorálása mellett 2002. évben nyílt első alkalommal lehetőség arra, hogy az Országos Rádió és Televízió Testület egy jogi végzettséggel rendelkező munkatársa részt vegyen az Oxfordi Egyetem összehasonlító médiajogi és médiapolitikai nyári kurzusán, a híres angol egyetemi városban.

Az Európai Unió bővítése jegyében szintén több esemény részesei lehettek az ORTT képviselői. Az olasz fővárosban tartották meg az "Eurovisioni 2002" fesztivált, amelynek keretében - az Európai Unió MEDIA+ programja, illetve az Eureka Audiovisual cselekvő részvételével - két napos konferencián tárgyalták meg "Az audiovizuális Európa kibővítése" témakörrel összefüggő politikai, gazdasági és jogi dimenziókat. Az Európai Parlament kulturális bizottságának tagjai - a közép-európai médiahelyzetről ősszel Brüsszelben megtartott nyilvános meghallgatást megelőzően - Magyarországra látogattak és budapesti programjuk során tájékozódtak az Országos Rádió és Televízió Testület tevékenységéről, működéséről is.

Az Országos Rádió és Televízió Testület Irodája az 1996. évi I. törvény és más jogszabályok, az ORTT Ügyrendje, valamint a Szervezeti és Működési Szabályzat által meghatározott feladat- és hatáskörrel működik. Az Iroda az ORTT hivatali munkaszervezete. A Irodát az Iroda főigazgatója vezeti. Az Iroda egységes hivatali szervezet, amely elvégzi, illetve ellátja a Testület, a tagok és a hivatali szervezet működéséhez kapcsolódó szakmai jellegű, ágazati típusú előkészítő és végrehajtási, valamint általánosan szükséges feladatokat. A Testület és az Iroda között a kapcsolatot a főigazgató tartja, aki az Ügyrend szerint tanácskozási joggal képviseli az Irodát a Testület ülésein. Az előterjesztések tárgyalásakor a főigazgatót megbízás alapján a szakterületet vezető igazgató helyettesítheti. A Testület minden tagja mellett titkárság működik, mely osztályvezetői besorolású, felsőfokú végzettségű személyi titkárból, adminisztratív feladatokat ellátó titkárnőből és a taghoz beosztott gépkocsivezetőből állhat. A titkárság dolgozói a testületi tag irányításával látják el munkájukat, a munkáltatói jogkört az Iroda főigazgatója gyakorolja.

A Testület 2001. május 1-jei hatállyal az 575/2001. (IV. 25.) számú határozatával fogadta el az Iroda új Szervezeti és Működési Szabályzatát. Ennek megfelelően az Iroda 2002. január 17-én a 7 fős Testület mellett az alábbi igazgatóságokból és közvetlenül főigazgatói irányítás alatt álló szervezeti egységekből állt:

2. Testületi tagok és titkárságai
3. Stratégiai igazgatóság
4. Műsorszolgáltatási igazgatóság
5. Műsorfigyelő és -elemző igazgatóság
6. Jogi igazgatóság
7. Költségvetési és üzemeltetési igazgatóság
8. Közvetlenül főigazgatói irányítás alatt álló szervezeti egységek

Dr. Nahlik Gábor és Bánlaki József ORTT-ben betöltött tagsága az 1996. évi I. törvény 37. § (1) bekezdésének h) pontja alapján, - a jelölő képviselőcsoport megszűnése miatt - 2002. május 15-én megszűnt.

Az ORTT 1491/2002 számú határozata alapján az SzMSz módosításának 2002. október 1-jei hatályba léptetésével megszüntette a Stratégiai igazgatóságot, és a Nemzetközi és parlamenti kapcsolatok osztályát közvetlen főigazgató irányítás alá helyezte.

Az ORTT Iroda 118 fő alkalmazottjából 16 fő munkavállaló, 77 fő felsőfokú végzettségű ügyintéző, 25 fő középfokú végzettségű ügyintéző. A felsőfokú ügyintézők közül 4 fő főosztályvezetői, 2 fő főosztályvezető-helyettesi, míg 17 fő osztályvezető közül 12 fő az Irodánál 5 fő pedig közvetlenül a Testületi tagok titkárságán osztályvezetői megbízással rendelkezik. Szakmai megoszlást tekintve 32 fő jogászt, 5 fő szociológust 6 fő kommunikációs szakembert, valamint 6 fő mérnököt alkalmaz az Iroda, a többi ügyintéző egyéb felsőfokú végzettséggel rendelkezik.

2002. október 1-jétől a leírtaknak megfelelően az Iroda az alábbi igazgatóságokból és közvetlenül főigazgatói irányítás alatt álló szervezeti egységekből áll:

1. Testületi tagok
2. Testületi tagok titkárságai
3. Műsorszolgáltatási igazgatóság

Műsorszolgáltatási igazgató

Műsorszolgáltatási igazgatóság titkársága

Műsorszolgáltatási jogi osztály

Számlázási osztály

4. Műsorfigyelő és -elemző igazgatóság

Műsorfigyelő és -elemző igazgató

Műsorfigyelő és -elemző igazgatóság titkársága

Műsorelemző osztály

Műsorfigyelő osztály

5. Jogi igazgatóság

Jogi igazgató

Jogi igazgatóság titkársága

Jogi osztály

Jogtanácsosi iroda

Panasziroda

6. Költségvetési és üzemeltetési igazgatóság

Költségvetési és üzemeltetési igazgató

Költségvetési és üzemeltetési igazgatóság titkársága

Költségvetési osztály

Üzemeltetési osztály

Informatikai és ügyviteli osztály

8. Közvetlenül főigazgatói irányítás alatt álló szervezeti egységek

A számítógép park korszerűsítése a tervek szerint folytatódott. 17 db korszerű, multimédiás számítógép került beszerzésre, a legkorszerűbb operációs rendszerrel. A lecserélt számítógépek a selejtezés után értékesítésre kerültek, a dolgozók körében. Az ebből befolyó összeget az ORTT hálózatfejlesztésre fordította (6 db 100 Mbit/s-os Switch). Terveink szerint a fennmaradt elavult számítógépek cseréje a 2003. évben megtörténik.

A 2002. év első felében a Monitoring igazgatóság kiemelt figyelmet szentelt a választásokra, ennek érdekében az ORTT egy ideiglenes, 12 munkaállomásos, figyelő rendszert építettet ki a hatékony munka elvégzése érdekében. A figyelési és adatfeldolgozási feladatok elvégzése után a 12 munkaállomás felhasználásra került a korszerűsítési programban.

Ebben az évben befejeződött a hálózat korszerűsítése. Az elavult hálózati aktív eszközök cseréje megtörtént, amely a belső információs hálózat felgyorsítását eredményezte. Az ORTT a hálózat teljes átépítését, belső emberi erőforrásból fedezte.

Az ORTT hálózatba kapcsolt szervereinek száma 4-re csökkent. Két elavult szerver szerepét átvette egy korszerű nagyteljesítményű szerver. A Műsorfigyelő és -elemző igazgatóság a megnövekedett digitalizált információ tárolására, a Költésvetési osztály és a Számlázási osztály az új pénzügyi rendszer futtatására új szervert kapott.

A 2002. évben beszerzett számítógépek Windows XP operációs rendszerrel kerültek szállításra, a meglévő számítógépeken Windows 2000 pro, Windows 98, illetve Windows 95-ös operációs rendszer fut. Az Irodában egységesen az Office 97-es irodai alkalmazás fut. Az egyes szervezeti egységek munkáját egyedi szoftverek segítik.

A tervezett egyedi integrált pénzügyi rendszer fejlesztése a számlázás és a költségvetés részére megtörtént. A rendszer teljes integrálása, valamint az adatok konvertálása a tervek szerint történik.

Az ORTT hivatali apparátusának irodatechnikai felszereltsége 2002-ben összességében tovább amortizálódott.

Az év elején a 48 db - zömében Hewlett Packard gyártmányú - hálózati és egyedi használatú nyomtató állományból az év során 2 db - 1996 óta üzemeltetett - hálózati HP LaserJet 4-es típusú, valamint 2 db egyedi használatú HP LaserJet 5L típusú nyomtatóberendezés került selejtezésre, és további 20 db gazdaságtalan üzemeltetésű hálózati nyomtatóberendezés cseréjére - forráshiány miatt - nem valósulhatott meg az év során.

A fénymásoló géppark költségtakarékos racionalizálása (az egyedi, kis teljesítményű géppark cseréje, ill. összevonása) egyelőre szintén elmaradt, az 1996-ban beszerzett 10 db Canon gyártmányú kis- és közepes teljesítményű berendezés cseréjét 2003-ban tervezzük megvalósítani.

Az 1 db OCÉ analóg nagyteljesítményű fénymásoló berendezést sikerült kettő darab költségtakarékosabb üzemeltetésű, ugyanakkor nagyobb üzemeltetési biztonságot nyújtó (Canon iR 3300 típusú) digitális fénymásoló berendezésre cserélni.

A napi irodai feladatok ellátására, valamint a külső kapcsolattartásra rendelkezésre álló 18 darabos telefax-berendezés állományban csak néhány minőségi cserére kerülhetett sor.

A több mint hatéves használat során technikailag amortizálódott nyomtató, fénymásoló és telefax géppark szervízelésére fordított összeg elérte a bruttó 2 millió Ft-ot, míg az Iroda írószer és kellékanyag felhasználása - valamivel meghaladva a 2001. évi szintet - 5,8 millió Ft összeget tett ki.

Az ORTT székház telefon ellátottsága 2002-ben nem változott. Az Alcatel gyártmányú digitális alközponton keresztül 1 db ISDN primer csatlakozás (200 db beválasztható mellékállomás) és a 8 db analóg fővonal áll rendelkezésre a vezetékes telefon-kapcsolat biztosítására és a mobil előfizetések száma sem emelkedett az év során.

A székház digitális alközpontjának és a belső telefonrendszerének együttes szervizköltsége minimális szinten maradt nem érve el 150 000 Ft összeget, míg a vezetékes és mobil telefonszolgáltatásokért összességében megközelítően 10%-kal fizettünk többet, mint 2001-ben. Így a vezetékes hálózatban kezdeményezett hívásokért mintegy bruttó 12,8 millió Ft, míg a mobil szolgáltatóknak mintegy bruttó 19,3 millió Ft összegű díjat számítottak fel a szolgáltatók 2002-ben, amely díjakhoz a bérleményben dolgozó apparátus mintegy bruttó 3,2 millió Ft összegű telefonköltségei adódnak. Így a telekommunikációs szolgáltatások igénybevételi költségei 35,3 millió Ft-ot tettek ki.

Az ORTT technikai működési feltételei és körülményei 2002-ben az amortizációt leszámítva lényegében nem változtak. Az ORTT székház épületgépészeti felszereltsége a korábbi szinten maradt, (beruházás, épületgépészeti felújítás, belső tatarozás) nem volt.

A Testület ülései változatlan helyszínén megfelelő (hozzászólási prioritást is biztosító Philips gyártmányú) konferenciarendszer és egy on-line számítógépes beszédrögzítő és archiváló rendszer, valamint egy demonstrációs audio és videólejátszó-kivetítő rendszer áll rendelkezésre egy összesen (a kiszolgáló technikai eszközrendszert és személyzetet is magába foglaló) 70 m²-nyi szűkös testületi konferenciateremben.

A belső informatikai fejlesztéseknek köszönhetően a Műsorfigyelő és -elemző igazgatóság által felfedett törvénysértések digitalizált és videoszerveren tárolt hang- és videó anyagainak számítógépes hálózaton történő elérése a feldolgozó munkatársak részére kialakított számítógépes munkahelyeken biztosított, és a Testület tagjai, illetve munkatársai részére is bármikor hozzáférhető, a konferenciateremben kivetíthető.

Az ORTT Monitoring Szolgálata részére biztosított műszaki (vételtechnikai, rögzítéstechnikai és informatikai) eszközrendszer színvonalában, műszaki állapotában és mennyiségében lényegi változás nem történt.

Az analóg (VHS-rendszerű videomagnókból álló) rögzítéstechnikai eszközpark 2002-ben nem bővült. Részbeni cserére-frissítésre sem került sor, így annak műszaki amortizációja tovább nőtt és 2002-ben megindult a videomagnók spontán selejteződési folyamata, amelynek következtében az év során mintegy 10 db videomagnó javítása már nem volt gazdaságos.

A Szolgálat éves VHS videokazetta "fogyasztása" az utóbbi években elérte, majd 2002-ben meghaladta a 4000 db-ot. Ezen videokazetta mennyiség mintegy fele a napi munkaanyagok feldolgozásában - mint forgókészlet - míg a többi átmeneti tárolás, úgynevezett belső archívum céljait szolgálja.

Ez a rendkívül nagy mennyiségű videó szalag (mint analóg módon rögzített adat) továbbtárolási feladata elsősorban folyamatos raktározási problémákat okoz, másodsorban pedig a napi és a korábban rögzített anyagok azonnali elérhetőségét is egyidejűleg felveti.

Ennek részbeni (kezdeti) megoldására, mintegy 4 millió Ft-os műszaki fejlesztéssel megvalósult az eddig is MPEG-1, MPEG-2, JPEG formátumban elemző munkahelyenként digitalizált anyagok tárolására alkalmas - 5×40 Gbyte tárolókapacitású modulokat - kezelni képes számítógépes tároló és képdigitalizáló szerver-rendszer üzembe állítása.

2002-ben a Panaszbizottsági osztály audio- és videóeszközrendszere nem változott.

Az ORTT és hivatali apparátusa az Iroda 1996. augusztusa óta változatlan elhelyezési körülmények közepette működik jelenlegi székhelyén a Budapest VIII. kerület, Reviczky u. 5. szám alatti (bruttó 2100 m² összterületű) irodaházban.

A nem irodai elhelyezésre alkalmas épületrészek (galéria-épületszárny) kényszer irodai elhelyezésbe bevonásával, az alagsori területek hasznosításával a székházon belüli minden további ésszerű elhelyezési lehetőség már korábban kimerült, a székház a hatéves működés, ill. elhasználódás következtében belső felújításra szorul. A működés folyamatossága érdekében külső bérlet igénybevételére volt szükség.

Az 1996-ban alakult Testület és az apparátus tevékenysége a magalakulás óta folyamatosan bővül, a hatáskörébe utalt kérdések nyomán keletkezett feladatok megnövekedtek. Az Iroda 1998-tól változó nagyságú irodaterületek - 2002-től pedig a 340 m² irodaterület mellett 80 m² raktárterület - bérbevételével tudata csak biztosítani a feladatnövekedésből adódó létszámnövekmény és a monitoring tevékenységhez kapcsolódó - a székházi elhelyezés szempontjából már-már katasztrofális mennyiségre duzzadt videokazetta állomány - elhelyezését. A magas bérleti költségek mellett "kihelyezett" munkatársak ily módon megnehezített napi operatív munkakapcsolatát, illetve a közvetlen feladatellátást további tetemes ún. kommunikációs költségek is terhelik.

Az ORTT 6 éves működése alatt az ORTT által kiírt, ill. érkeztetett pályázati anyagok, a Testület és az Iroda iratanyagának tárolása, a napi működéshez szükséges segédanyagok, eszközök raktározása a székházon belül már nem kezelhető helyzetet teremtett, amelynek megoldása további raktári bérlemények igénybevételével lesz lehetséges.

A fentieket tetézi, hogy már a 20-30 főt meghaladó részvételi létszámmal bíró sajtótájékoztató, vagy közmeghallgatás, de nagyobb belső rendezvényeink megtartásához sincs megfelelő előadóterem, így ilyen esetekben is külső bérleményre van szükség.

Az elhelyezési gondok megoldására született testületi döntést követően 2000-ben a két szervezet: az ORTT és irodája, valamint a 2000. év óta teljes létszámával bérleménybe kényszerült Műsorszolgáltatási Alap együttes elhelyezését biztosító - új székház beszerzési - folyamat vette kezdetét, amelyben az Iroda a Kincstári Vagyoni Igazgatósággal, majd a Kormányzati Elhelyezési Hivatallal együttműködve feltárta a lehetőségeket. Emellett - egyidejű javaslattétellel - a finanszírozás lehetőségeit is felmérte.

2001. év végén az értékesítésre szánt ingatlanok értékbecslésével és a tervezett új irodaházi beszerzés kormányzati forrástámogatásának ígérvényével körvonalazódtak a közbeszerzési eljárással történő megvalósítás finanszírozási feltételei. Az Iroda részletesen kidolgozta az új irodaház műszaki, gazdasági követelményeit, ill. a közbeszerzési eljárás során alkalmazandó értékelési szempontrendszert és pontrendszert. Az elképzelt finanszírozási megoldásban az iroda-ingatlanpiac stagnálására, annak nyomott értékesítési áraira alapozott forrásszükséglet 2/3-át az ORTT ingatlanainak értékesítéséből származó bevétel, míg további 1/3-át pedig kormányzati támogatás képezte, így a fő forrás biztosítása érdekében 2002. év közepén az ORTT Reviczky utcai székház értékesítési pályázata kiírásra került, amely pályázati eljárást 2002 szeptemberében a kiíró Kincstári Vagyoni Igazgatóság érdektelenség miatt eredménytelennek nyilvánította. Az ORTT 1578/2002. (X. 31.) számú határozatában - a kancellária miniszterhez írt segítségkéréssel egyidejűleg - az elhelyezés javítására vonatkozó munka folytatása mellett döntött.

Az Országos Rádió és Televízió Testület az Országgyűlés felügyelete alatt álló önálló jogi személy, amely a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó jogszabályok értelemszerű alkalmazásával gazdálkodik. Költségvetését - a Testület javaslata alapján, az Országgyűlés költségvetési ügyekben hatáskörrel rendelkező bizottságának előterjesztésére - az Országgyűlés önálló törvényben, a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. számú törvény 77. § (3) bekezdésében meghatározott források terhére, a 84. § (2) és (3) bekezdése szerinti keretek között hagyja jóvá. Gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

Az ORTT előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából teljes jogkörrel rendelkező, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. Az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság - a jogszabályok keretein belül - kiterjed az előirányzat-felhasználásra, a kiemelt előirányzatok módosításának kezdeményezésére, az elemi költségvetésben szereplő kiemelt előirányzatokon belüli előirányzat módosítására. A fenti jogosultságot az ORTT 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXV. számú törvény 5. §-a a kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítás jogosultságával is kibővítette. Az ORTT a Magyar Államkincstár ügyfele.

Az ORTT saját gazdasági szervezetével oldja meg:

• a tervezéssel;
• az előirányzat felhasználással;
• a hatáskörébe tartozó előirányzat-módosítással;
• üzemeltetéssel, fenntartással, működtetéssel;
• beruházással;
• a vagyon használatával, hasznosításával;
• a munkaerő-gazdálkodással;
• a készpénzkezeléssel;
• a könyvvezetéssel és a beszámolási kötelezettséggel;
• az adatszolgáltatással

kapcsolatos feladatokat.

Az ORTT elemi költségvetés készítésére kötelezett; az előirányzatok felhasználásáról és gazdálkodásáról az Rttv. 32. § (3) bekezdésében foglaltak szerint éves beszámolót készít, melyet az Országgyűlés elé terjeszt.

Az Országos Rádió és Televízió Testület éves költségvetését az Rttv. 32. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően az Országgyűlés a már hivatkozott 2000. évi CXXXV. számú törvényben hagyta jóvá.

A törvény a költségvetés kiadási, illetve bevételi főösszegét 967,373 millió Ft-ban határozta meg. Ezen belül, a kiadások fedezetére a várható üzemben tartási díj figyelembe vételével számított, fix - 951,673 millió Ft összegű - az Rttv. 84. § (2)-(3) bekezdése alapján járó - támogatást jelölt meg, illetve 15,7 millió Ft működési bevételt hagyott jóvá.

1. A gazdasági események dokumentálását az ORTT a 249/2000 (XII. 24.) Korm. rendeletben foglalt könyvvezetési kötelezettségek előírásai szerint végzi.
2. Az ORTT a 2000. évi CXXXV. számú törvény 3. §-ában foglaltak alapján a 2002. évi költségvetés végrehajtásáról beszámolót készít, melyet a hivatkozott Korm. rendeletben foglaltak alapján állít össze. A beszámoló egységes formátumban tartalmazza mind az Iroda, mind a Műsorszolgáltatási Alap beszámolóját. Ezt a beszámolót a tárgyévet követő év május 31-ig a Parlament Költségvetési és Pénzügyi Bizottságához beterjesztve eljuttatja az Országgyűléshez.

Az Országos Rádió és Televízió Testület általános működési és felhalmozási kiadásainak forrását 2002-ben az üzemben tartási díj 1%-a, valamint a Műsorszolgáltatási Alap egyéb bevételei terhére folyósított támogatás biztosította. Működési költségeinek fedezetére a Műsorszolgáltatási Alaptól történt törvény szerinti összes átutalás 2002-ben 951,673 millió forint volt. Működési és felhalmozási bevételként összesen 49,378 millió forint, kamatbevételként 0,536 millió forint realizálódott. A működési bevételből 31,910 millió forint az átvett feladatok finanszírozásaként a Műsorszolgáltatási Alaptól folyt be. A 10,275 millió forint felhalmozási bevétel túlnyomórészt járművek és számítástechnikai eszközök értékesítéséből származott. A működési bevételből mintegy 1,565 millió forint munkavállalói költségtérítésként folyt be. Összességében az ORTT 2002. évi bevétele 1001,501 millió forint volt.

Az ORTT 2001. évi zárszámadását jóváhagyó 2002. évi XLVIII. számú törvény 4. § (1) bekezdése a 2001. évi gazdálkodás pénzmaradványát 29,393 millió forint értékben állapította meg. A hivatkozott jogszabály hely (2) bekezdése rendelkezik a jóváhagyott pénzmaradvány felhasználásáról. Ezek szerint a pénzmaradvány a 2001. évi kötelezettségvállalások 2002. évre áthúzódó pénzügyi teljesítésének fedezetére, illetve - a kötelezettségvállalással nem terhelt rész - 2002. évi felhalmozási kiadásokra használható fel.

2002. évben az ORTT által kiszámlázott műsorszolgáltatási frekvencia-, és támogatási pályázati díjak, óvadékok valamint a bírságok és késedelmi kamatok költségvetésen kívüli ORTT kezelésű bevételként realizálódtak. A műsorszolgáltatási díj bevétel 5471,441 millió forint, a frekvencia pályázati díj bevétel 2,567 millió forint, a támogatási pályázati díj bevétel 95,844 millió forint, a kötbér, bírság és késedelmi kamat bevétel pedig 21,791 millió forint volt. Az óvadék bevétele 148,935 millió forint, és az adóköteles bevételek utáni általános forgalmi adó bevétel 1439,353 millió forint volt.

Az ugyancsak költségvetésen kívüli bevételként tervezett 23 791,825 millió forint televíziókészülék üzemben tartási díj - a beszedési pályázat eredménytelensége miatt - 2002. június 30-ig átmenetileg továbbra is a Műsorszolgáltatási Alaphoz folyt be. A beszedést ugyanis - a Műsorszolgáltatási Alappal kötött korábbi szerződése szerint - 2002. június 30-ig továbbra is a Magyar Posta végezte.

A költségvetésen kívüli kiadások - a műsorszolgáltatási díj, a frekvencia-, és támogatási pályázati díj, az óvadék, a bírság és a késedelmi kamat továbbutalása a Műsorszolgáltatási Alapnak, illetve az áfa befizetése a költségvetésnek - az év folyamán a tényleges költségvetésen kívüli bevételeknek megfelelően alakultak.

• Munkaadókat terhelő járulékok

• Dologi kiadások

• Felhalmozási kiadások

Az Országos Rádió és Televízió Testület által hozott határozatok, és azokat megalapozó előterjesztések száma 1996-tól 2001-ig, évről évre, mintegy 30%-os növekedést mutatott. Az elmúlt két évben azonban alig változott a határozatok száma. 2002-ben 1828 határozat született - 33 határozattal több, mint 2001-ben - jelezve ezzel az ORTT kialakult munkarendjének stabilitását. (1. ábra)

A növekedés mértéke 1,69%. Az 1828 számú döntésből 389 határozat magára a szervezetre (a Testületre, annak Irodájára, a Műsorszolgáltatási Alapra, a Panaszbizottságra) vonatkozott; 700 a műsorszolgáltatók törvénysértéseit, a megkötött műsorszolgáltatási szerződések be nem tartását szankcionálta; 276 a műsorszolgáltatási jogosultság tárgykörében született; 331 a műsorszolgáltatók, illetve egyes rádió- és televízió-műsorok támogatásáról rendelkezett; 50 általános érvényű vagy egyedi ügyeket érintő állásfoglalás; míg 82 határozat jogorvoslati eljárás keretében született.

Az ORTT, illetve Irodája, valamint a Műsorszolgáltatási Alap működésére vonatkozó ún. belső határozatokból (389-ből)

• 304 határozat közvetlenül a működés rendjét, a feladatok ellátását, a munkamegosztást, a munkafeltételeket érintette;
• 29 határozat a gazdálkodás elvi és napi operatív döntéseiről szólt;
• 11 határozat a Testület tagjait érintette;
• 45 határozat a lejárt határidejű testületi határozatokról szóló beszámolókra vonatkozott.

Ezen időszakban a meghozott 700 szankcionáló/szankcióra vonatkozó ORTT határozat 119 (59,8%) televíziós, 80 (40,2%) rádiós műsorszolgáltatót érintett.

A műsorszolgáltatók leggyakrabban a törvénynek a burkolt reklám közlésének tilalmára vonatkozó 10. § (5) bekezdését sértették meg. Ezen kívül leggyakrabban megsértett törvényi helyek:

• 15. § (1) bekezdés (a reklám, a közérdekű közlemény, a jótékonysági felhívás, a politikai hirdetés felismerhető elkülönítésének kötelezettsége),
• a 18. § (1) bekezdés (a támogató megnevezésére vonatkozó szabály),
• a 2. § 30. pontjának (a műsorszolgáltatás fogalma) figyelmen kívül hagyása,
• a 25. § (a közszolgálati műsorszolgáltatásban és a közműsor-szolgáltatásban támogatható műsorszámok),
• a 18. § (5) bekezdés (a hírműsorszám és az időszerű eseményekkel foglalkozó műsorszám támogatásának tilalma),
• a 16. § (2) bekezdés (óránkénti 12 perces reklámkeret),
• a 89. § (1) bekezdés (a műsorszolgáltatókra vonatkozó adatrögzítési és szolgáltatási kötelezettség).

A leggyakoribb jogsértések előfordulásának, illetve elkövetőinek számát 2002-ben az 1. táblázat foglalja össze.

A szankcionáló határozatok 123 esetben tartalmaztak bírság vagy kötbér fizetésére vonatkozó rendelkezést, összesen 206 322 374 Ft befizetési kötelezettség erejéig. A legkisebb kiszabott bírság mértéke 6000 Ft, a legnagyobb pedig 18 791 547 Ft volt.

A műsorszolgáltatási jogosultság felfüggesztését büntetésként 58 esetben szabta ki a Testület. Ebből hat alkalommal 1 hétre függesztette fel a műsorszolgáltatók műsorszolgáltatási jogosultságát [1627/2002. (XI. 14.) számú határozat], a felfüggesztés végrehajtásától egy műsorszolgáltató esetében eltekintett a Testület, öt műsorszolgáltató esetében pedig annak megkezdését 2003. január 6. 0 órára tűzte ki [1792/2002. (XII. 19.) számú határozat]. A fennmaradó 52 alkalommal összesen 421 perc felfüggesztést szabott ki a Testület. A különböző szankciókat a 2. táblázat foglalja össze.

A tájékoztatás azokra a műsorszolgáltatókra vonatkozott, amelyek a törvény adta lehetőségek hiányában az alábbi szempontok miatt vétettek hibát, illetve jogsértést:

• a közműsor-szolgáltatói szerződésben vállalt kötelezettségének nem megfelelő teljesítése,
• műsorstruktúrának nem megfelelő műsorszolgáltatás,
• műsorfolyam támogatása.

A műsorszolgáltatási jogosultság tárgykörében 274 határozat született. Tartalmi megoszlásuk szerint

• 73 határozat a műsorszolgáltatási jogosultság pályáztatására, illetve odaítélésre;
• 53 határozat meglévő szerződés módosítására;
• 5 határozat a nem nyereségérdekelt vagy közműsor-szolgáltatóvá nyilvánításra;
• 41 határozat a nyilvántartásba (vezetékes vagy műholdas műsorszolgáltató, vezetékes műsorelosztó) vételére;
• 41 határozat a nyilvántartásból (vezetékes vagy műholdas műsorszolgáltató, vezetékes műsorelosztó) törlésre;
• 15 határozat a műsorszolgáltatási szerződés szerinti (adataiban történő változás) bejelentésére;
• 35 határozat a műsorszolgáltatási díjjal kapcsolatos korrekcióra és megállapításra vonatkozott.

Az 50 általános érvényű vagy egyedi ügyekre vonatkozó állásfoglalás kategóriában sorolható testületi határozat frekvenciaáthelyezési kérdésekkel, miniszteri rendelet vagy törvénytervezet véleményezésével, műsorszolgáltatók által kért állásfoglalással stb. foglalkozik. Közülük általános érvényű a médiarendszer működése szempontjából meghatározó jelentőségű a

• 243/2002. (I. 31.) számú határozat a műsorszámhoz vagy műsorszolgáltatóhoz kapcsolódó kulturális "termékek", szolgáltatások bemutatásáról;
• 244/2002. (I. 31.) számú határozat az Rttv. 25. § b) pontjának értelmezéséről, a művészeti és kulturális eseményeket bemutató közvetítő műsorszámokról;
• 1472/2002. (X. 3.) számú határozat a műsorelőzetes és önreklám fogalmának elhatárolásáról;
• 1494/2002. (X. 17.) számú határozat az Rttv. kiskorúak védelmére vonatkozó szabályainak végrehajtása körében az egyes műsorszámok közzététele előtt és közben alkalmazandó jelzésekről és a minősítés közlésének módjáról.

A jogorvoslati eljárás keretében hozott 82 ORTT határozatból panaszbizottsági döntést érintett 55.

Közülük a Testület

• 2 esetben helyt adott a jogorvoslati vagy felülvizsgálati kérelemnek;
• 18 esetben jóváhagyta a Panaszbizottság határozatát;
• 5 esetben a kérelmet elutasította arra hivatkozván, hogy jogorvoslati kérelemre lehetőség nincs;
• 1 esetben elkésettség okán utasította el a jogorvoslati kérelmet;
• 5 esetben a Panaszbizottság állásfoglalását megváltoztatta, és a panaszt helyben hagyta;
• 9 esetben a Panaszbizottság állásfoglalását megváltoztatta, és a panaszt elutasította;
• 6 esetben az állásfoglalást megsemmisítette és a Panaszbizottságot új eljárás lefolytatására utasította;
• 9 esetben a Panaszbizottság állásfoglalását hatályon kívül helyezte és a panaszt elutasította.

A műsorszolgáltatók, illetve egyes rádió-és televízió műsorok stb. támogatásáról - melyet 331 határozat alapozott meg - a IV. fejezet szól részletesen.

Az ORTT döntéseit a törvényben előírtaknak megfelelően hozta nyilvánosságra.

Az iratforgalom során 2002-ben 10 314 ügyirat keletkezett, 1247-tel több mint 2001-ben. A növekedés mértéke 13,8%. Ebből

• 1399 db új beérkező ügyirat (iktatás) került feldolgozásra;
• 3161 db kimenő válaszlevél került kiküldésre (ez az új ügyiratra adott válaszok);
• 805 db kimenő új ügyirat került kiküldésre (levél);
• 4949 db a kimenő ügyiratra adott válaszlevél formájában került feldolgozásra (válasziktatás).

Az iratforgalom számának alakulását mutatja a 2. ábra éves és típus szerinti bontásban.

tovább