ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Fidesz - Magyar Polgári Párt
Képviselőcsoportja

A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló 2002. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Költségvetési Törvény) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. § Az Országgyűlés a 2003. évi központi költségvetés

a) kiadási főösszegét 5 359 546,2 millió forintban, azaz ötmillió-háromszázötvenkilencezer-ötszáznegyvenhat egész kettőtized millió forintban,

b) bevételi főösszegét 4 790 574,5 millió forintban, azaz négymillió-hétszázkilencvenezer-ötszázhetvennégy egész öttized millió forintban,

c) hiányát 568 971,7 millió forintban, azaz ötszázhatvannyolcezer-kilencszázhetvenegy egész héttized millió forintban

állapítja meg."

A Költségvetési Törvény 1. számú mellékletének adatai a következők szerint változnak:

a) A XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. Helyi önkormányzatok támogatásai, hozzájárulásai cím, 1. Normatív hozzájárulások alcím kiegészül a 2. Települési igazgatási, kommunális és sportfeladatok jogcím-csoporttal, melynek kiadási előirányzata 2 321,9 millió forint, valamint az alcím kiegészül a 25.Helyi közművelődési és közgyűjteményi feladatok jogcím-csoporttal, melynek kiadási előirányzata 1 144,0 millió forint.

b) A XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. Helyi önkormányzatok támogatásai, hozzájárulásai cím, 1. Normatív hozzájárulások alcím 11. Szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatási feladatok jogcím-csoport kiadási előirányzata 17 033,2 millió forintra, 14. Nappali szociális intézményi ellátás jogcím-csoport kiadási előirányzata 6 329,2 millió forintra 15. Hajléktalanok átmeneti intézményei jogcím-csoport kiadási előirányzata 1066,2 millió forintra 17. Gyermekek napközbeni ellátása jogcím-csoport kiadási előirányzata 5 216,0 millió forintra 19. Óvodai nevelés jogcím-csoport kiadási előirányzata 62 245,6 millió forintra 20. Iskolai oktatás jogcím-csoport kiadási előirányzata 303 052,1 millió forintra 21. Különleges gondozás keretében nyújtott ellátás jogcím-csoport kiadási előirányzata 28 583,6 millió forintra 22. Alapfokú művészetoktatás jogcím-csoport kiadási előirányzata 12 770,6 millió forintra 24. Kiegészítő hozzájárulás egyéb közoktatási feladatokhoz jogcím-csoport kiadási előirányzata 56 500,3 millió forintra, a 23. cím összesen kiadási előirányzata 775 336,2 millió forintra, a XI. fejezet összesen kiadási előirányzata 1 086 561 millió forintra változik.

c) A XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 20. Fogyasztáshoz kapcsolt adók cím, 1. Általános forgalmi adó alcím bevételi előirányzata 1 619 000,0 millió forintra, 21. Lakosság költségvetési befizetései cím, 1. Személyi jövedelemadó alcím bevételi előirányzata 983 780,2 millió forintra, 4. Lakossági illetékek alcím bevételi előirányzata 78 700,0 millió forintra, a XXII. fejezet összesen bevételi előirányzata 4 120 376,7 millió forintra változik.

1. A Költségvetési Törvény 3. számú melléklete helyébe e törvény 1. számú melléklete lép.
2. A Költségvetési Törvény 4. számú melléklete helyébe e törvény 2. számú melléklete lép.

E törvény a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba.

"3. számú melléklet a 2002. évi LXII. törvényhez

Legalább 2 000 000 forint hozzájárulás illeti meg az önkormányzatot, amennyiben közigazgatási feladatait egész évben körjegyzőség formájában látja el.

A hozzájárulás a települési önkormányzatot az igazgatási, sport, kommunális, út-, hídfenntartási, valamint a településüzemeltetés során jelentkező egyéb kiadásaihoz a lakosságszám szerint illeti meg.

a) Alap-hozzájárulás

b) Ösztönző hozzájárulás

Az alap-hozzájáruláson túl illeti meg:

ba) a két községből álló körjegyzőséget, ha a körjegyzőséghez tartozó községek együttes lakosságszáma eléri vagy meghaladja az 1000 főt,

bb) a három vagy négy községből álló körjegyzőséget, ha a körjegyzőséghez tartozó községek együttes lakosságszáma nem éri el az 1000 főt,

bc) a három vagy több községből álló körjegyzőséget, ha a körjegyzőséghez tartozó községek együttes lakosságszáma eléri vagy meghaladja az 1000 főt, illetve az öt vagy több községből álló körjegyzőséget, ha a körjegyzőséghez tartozó együttes lakosságszám nem éri el az 1000 főt,

bd) a nagyközségi, városi (megyei jogú városi) székhelyű körjegyzőséget a székhelyhez kapcsolódó második és minden további, de legfeljebb nyolc község után.

Az ösztönző hozzájárulás egy jogcímen, a lakosságszám szerint vehető igénybe.

Körjegyzőségnek tekintendő a társult képviselő-testület hivatala is.

A hozzájárulást a körjegyzőség (a társult képviselő-testület, a körjegyzői feladatokat ellátó nagyközség, város) székhelye szerinti önkormányzat veheti igénybe. Az igénylésnél, illetve az év végi elszámolásánál

- az év közben megalakuló körjegyzőség a megalakulást követő hónap első napjától,

- az év során megszűnő körjegyzőség a megszűnés hónapjáig bezárólag vehető figyelembe.

Amennyiben az önkormányzat 6 hónapot meghaladóan nem rendelkezik kinevezett körjegyzővel, e hozzájárulás időarányos része nem illeti meg. Ez érvényes abban az esetben is, ha a 6 hónap a költségvetési évet megelőző évben kezdődik. Új körjegyző kinevezése esetén az első betöltött teljes hónaptól jár az időarányos hozzájárulás.

A hozzájárulás a lakott külterülettel rendelkező települési önkormányzatokat a BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal által számított 2002. augusztusi állapotra az önkormányzat adatszolgáltatása alapján kimutatott külterületi lakosok száma szerint illeti meg.

Az a)-c) pontban szereplő hozzájárulás a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 106. § (2) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 52. §-ának (2) bekezdésében hivatkozott kormányrendeletben kijelölt önkormányzatok elsőfokú gyámügyi, egyes gyermekvédelmi, szociális, valamint építésügyi igazgatási feladataihoz, továbbá a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló az 1992. évi LXVI. törvény 7/A §-ában meghatározottak szerint az okmányirodák működéséhez kapcsolódik. Ez tartalmazza az ellátási körzetben a cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt álló személyek törvényes képviseletét ellátó hivatásos gondnokok foglalkoztatásához kapcsolódó hozzájárulást is.

A b) pontban szereplő hozzájárulás a helyi önkormányzatokat az okmányirodák működési kiadásaihoz a feldolgozott ügyeknek és/vagy a munkaállomásoknak a BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal által rendelkezésre bocsátott száma szerint illeti meg.

A c) pontban szereplő hozzájárulás a kormányrendeletek által kijelölt városi, fővárosi, kerületi önkormányzatot az ellátási körzet lakosságszáma szerint a gyám- és építésügyi igazgatási feladatai tekintetében illeti meg. Ezt az összeget az érintett körzetre vonatkozóan csökkenti a d) pontban megjelölt önkormányzatokat megillető állami hozzájárulás.

A d) pontban szereplő hozzájárulás - lakosságszám szerint - azon települési önkormányzatokat illeti meg, amelyek saját kezdeményezésükre az Étv. 52. §-ának (3) bekezdésében foglaltak alapján a Kormánytól engedélyt kapnak a hivatkozott törvény 52. §-ának (2) bekezdése szerinti építésügyi hatósági jogkör ellátására. Ezeket az önkormányzatokat az a) és c) pontban foglalt állami hozzájárulás nem illeti meg.

A hozzájárulás a megyei, fővárosi önkormányzatot igazgatási, területi honvédelmi igazgatási, sport-, valamint területfejlesztési informatikai feladatainak kiadásaihoz a lakosságszám szerint illeti meg.

A hozzájárulás az üdülővendégek tartózkodási ideje alapján beszedett idegenforgalmi adó minden forintjához 2 forint. Késedelmi pótlék, bírság, illetve üdülőépület utáni idegenforgalmi adó alapján nem igényelhető a hozzájárulás.

A hozzájárulás a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló - 2003. január 1-jétől hatályos - kormányrendelet által meghatározott települések önkormányzatait a lakosságszám szerint illeti meg. A fajlagos összeg 50%-a illeti meg azon önkormányzatokat, melyek 2003. évben a kormányrendeletben már nem szerepelnek, de 2002. évben jogosultak voltak ezen hozzájárulásra.

A hozzájárulás a települési önkormányzatok által külön jogszabály alapján nyújtható pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekjóléti ellátásokhoz, az egyes ellátásokhoz tartozó és az önkormányzatokat terhelő különféle járulék- és hozzájárulás-fizetési kötelezettségekhez, valamint a közcélú munka szervezésének igazgatási feladataihoz kapcsolódik.

E feladatok különösen: a rendszeres gyermekvédelmi támogatásnak, a rendszeres szociális segélynek, az időskorúak járadékának, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben (a továbbiakban: Szt.) 41. § (1) bekezdésében szabályozott ápolási díjnak és az utána fizetendő nyugdíjbiztosítási járuléknak, az adósságcsökkentési támogatásnak, az adósságkezelési szolgáltatáshoz kapcsolódó lakásfenntartási támogatásnak, a tartósan munkanélküliek jövedelempótló támogatásának és az ezen ellátottak után fizetendő egészségügyi hozzájárulásnak a 10%-a, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, az Szt. 41. § (4) bekezdésében szabályozott ápolási díj és nyugdíjbiztosítási járuléka, a lakásfenntartási támogatás, az átmeneti (krízis-) segélyezés, a temetési segély, a köztemetés, a közgyógyellátás, valamint a gyermekek napközbeni ellátása keretében nyújtott étkeztetés térítési díjának szociális alapon történő egyedi mérséklése vagy elengedése.

A települési önkormányzatokat ez az összeg a lakosságszám alapján a települések szociális jellemzőiből képzett mutatószám szerint differenciáltan illeti meg.

A mutatószám kialakításában:

- 30%-os súllyal a kiegészítő családi pótlékban részesülőknek a 2002. március, június és szeptember havi létszámadatokból számított átlagának,

- 20%-os súllyal a 60 éves és idősebb korcsoportba tartozók számának,

- 30%-os súllyal a rendszeres szociális segélyben részesülőknek a települési önkormányzatok visszaigénylése alapján nyilvántartott, valamint a közcélú foglalkoztatásban részt vevőknek a 2002. március, június és szeptember havi együttes létszámadataiból számított átlagának,

- 20%-os súllyal a 18-59 éves korcsoportba tartozó, személyi jövedelemadót nem fizetők számának a 2001. évi adóbevallások összesítése alapján számított lakosságszámon belüli

részaránya szerepel.

A hozzájárulás a települési önkormányzatokat az állampolgárok lakáshoz jutásának támogatásához lakosságszámuk alapján, a települések szociális és lakásellátottsági, valamint lakás-közművesítettségi jellemzőiből képzett mutatószám szerint differenciáltan illeti meg.

A mutatószám kialakításában szerepelnek:

- 15%-os súllyal a 18-59 éves korcsoportba tartozóknak,

- 30%-os súllyal a regisztrált munkanélküliek - 2001. november, és 2002. február, május és augusztus havi létszámadatokból számított - átlagának,

- 10%-os súllyal a 2000. és 2001. évi polgári házasságkötéseknek,

- 5%-os súllyal a 2002. január 1-jén meglévő lakószobáknak, és

- 40%-os súllyal a csatornahálózatba be nem kapcsolt lakásoknak

a lakosságszámhoz viszonyított aránya.

a) Alap-hozzájárulás

Az alap-hozzájárulás a települési önkormányzatoknak az Szt.-ben, valamint a Gyvt.-ben meghatározott szociális és gyermekjóléti alapellátási kötelezettségei körébe tartozó szolgáltatások és intézmények működési költségeihez kapcsolódik.

Ezek különösen: az étkeztetés, a házi segítségnyújtás, a családsegítés, a speciális alapellátási feladatok, a gyermekjóléti szolgáltatás.

Az alap-hozzájárulás a települési önkormányzatot lakosságszáma alapján illeti meg.

Az a települési önkormányzat, amely a bc) pont alatt szereplő gondozási központ működtetéséhez kapcsolódó kiegészítő hozzájárulást igénybe veszi, az alap-hozzájárulás összegének időarányosan 40%-ára jogosult.

b) Kiegészítő hozzájárulások

ba) Családsegítő és/vagy a gyermekjóléti szolgálat működtetése

A kiegészítő hozzájárulásra jogosult az a települési önkormányzat, amely külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelő családsegítő és/vagy gyermekjóléti szolgáltatást tart fenn, és együttesen megfelel az alábbi feltételeknek:

- a családsegítő és/vagy gyermekjóléti szolgálat önálló jogi személy vagy önálló jogi személyiséggel rendelkező intézmény erre a feladatra létrehozott szervezeti egysége,

- a szolgálat legalább 3 főt - ha mindkét szolgáltatást működteti, összesen legalább 5 főt - főállásban foglalkoztat,

- a feladat az intézmény alapító okiratában a tárgyévet megelőző év december 31-én szerepelt,

- a családsegítő, illetve a gyermekjóléti szolgálatot a tárgyévben is működteti, vagy a feladat ellátását az Szt. 120-122. §-a és/vagy a Gyvt. 97. §-ában foglaltak szerinti ellátási szerződés alapján biztosítja.

A kiegészítő hozzájárulás teljes összegét az a települési önkormányzat igényelheti, amely a meghatározott intézményi formában mind a családsegítés, mind a gyermekjóléti szolgáltatás feladatait ellátja, ha csak az egyik szolgáltatást működteti, a kiegészítő hozzájárulás 50%-a illeti meg.

Megilleti a támogatás a települési önkormányzatot akkor is, ha az előző feltételek mellett a családsegítő és/vagy gyermekjóléti szolgálatot - a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 8., 9. és 16. §-a szerint - intézményi társulás keretében működteti. A jogosultságot a közigazgatási hivatal vezetőjének nyilatkozatával kell igazolni, amelynek tartalmaznia kell, hogy a megállapodás törvényes.

A kiegészítő hozzájárulást az intézményt fenntartó települési önkormányzat a lakosságszám alapján veheti igénybe. Töredékévi működtetés esetén a hozzájárulás a működtetés megkezdését követő hónap 1-jétől, illetve megszűnése hónapjának utolsó napjáig jár. Társulás esetén a társulásban részt vevő önkormányzatok jogosultak a hozzájárulás igénybevételére.

bb) Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás működtetése

A kiegészítő hozzájárulásra jogosult az a települési önkormányzat, amely a falugondnoki, illetve tanyagondnoki szolgáltatást a külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelően tartja fenn, vagy ezen feladatot az Szt. 120.-122. §-a szerinti ellátási szerződés útján biztosítja, és megfelel az Szt. 60. §-a szerinti előírásoknak.

Megilleti a támogatás a települési önkormányzatot akkor is, ha az előző feltételek mellett a falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatást - a Ttv. 8., 9. és 16. §-a szerint - intézményi társulás keretében működteti. A jogosultságot a közigazgatási hivatal vezetőjének nyilatkozatával kell igazolni, amelynek tartalmaznia kell, hogy a megállapodás törvényes.

bc) Gondozási központ működtetése

A hozzájárulás teljes összegére az a települési önkormányzat jogosult, amely az Szt. 57/A. §-a alapján gondozási központot már a tárgyévet megelőző év december 31-én működtet, valamint megfelel az alábbi feltételek egyikének:

- a település lakosságszáma nem éri el a 3000 főt, és legalább 1 főállású (teljes munkaidőben dolgozó) házi gondozót foglalkoztatnak a gondozási központban,

- a település lakosságszáma 3000 fő vagy annál több, de nem haladja meg az 5000 főt, és legalább 3 főállású (teljes munkaidőben dolgozó) házi gondozót foglalkoztatnak a gondozási központban.

Megilleti a támogatás a települési önkormányzatot akkor is, ha az előző feltételek mellett a gondozási központot - a Ttv. 8., 9., 16. §-a szerinti - intézményi társulás keretében működteti.

Társulás esetén

- a gondozási központ székhelye szerinti önkormányzatot a bcb) pont alatti hozzájárulás illeti meg és számol el azzal,

- a foglalkoztatott házi gondozók számát tekintve legalább 3 főállású teljes munkaidőben dolgozót kell alkalmazni,

- további feltétel, hogy a támogatást igénylő önkormányzat rendelkezzen a társult önkormányzatoknak az a) pont alatti hozzájárulás 60%-ának lemondásáról szóló nyilatkozattal, valamint a közigazgatási hivatal vezetőjének nyilatkozatával a társulás törvényességéről.

A bc) pont alatti kiegészítő hozzájárulás igénybevétele mellett az önkormányzat a szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatási feladatokhoz kapcsolódó a) pont alatti hozzájárulás összegének időarányosan 40%-ára jogosult.

A b) pont alatti hozzájárulások teljes összege csak abban az esetben jár, ha a szolgáltatás a tárgyév egészében működik. Töredékévi működtetés esetén a hozzájárulás a működtetés megkezdését követő hónap 1-jétől, illetve megszűnése hónapjának utolsó napjáig jár.

Társulás esetén a működési engedély egy példányával a társulásban részt vevő valamennyi önkormányzatnak rendelkeznie kell a b) pontban szereplő kiegészítő hozzájárulások bármelyikének igénybevételénél.

bd) Támogató szolgálatok működtetése

A kiegészítő hozzájárulásra jogosult az a települési önkormányzat, amely a támogató szolgálatot az Szt. 65/C. §-a alapján, valamint a külön jogszabályban foglalt szakmai követelmények szerint működteti, és legkésőbb 2003. július 31-étől legalább 4 főállású dolgozót foglalkoztat, továbbá a támogató szolgálatot 2002-ben is működtette, és ehhez az ESzCsM vagy a Fogyatékosok Közalapítványa támogatást nyújtott.

A támogatásra jogosultak továbbá azok az 50 000 lakosságszámnál nagyobb települési önkormányzatok, amelyek 2003-ban támogató szolgálatot hoznak létre, és 2003. július 31-én rendelkeznek működési engedéllyel.

Töredékévi működtetés esetén a hozzájárulás a működtetés megkezdését követő hónap 1-jétől, illetve megszűnése hónapjának utolsó napjáig jár.

A támogató szolgálat feladatait az önkormányzat az Szt. 120-122. §-a szerinti ellátási szerződés keretében is biztosíthatja.

a) Otthont nyújtó ellátás

A hozzájárulás a Gyvt. alapján szervezett otthont nyújtó ellátásokhoz kapcsolódik, és a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot fenntartó megyei/fővárosi önkormányzat veheti igénybe a gyámhatósági határozattal ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett (a továbbiakban együtt: otthont nyújtó ellátás), illetve intézeti elhelyezett és ideiglenes hatállyal beutalt 0-17 éves korúak után, akik

- nevelőszülőnél,

- gyermekotthonban,

- kollégiumban, externátusban,

- többcélú közoktatási intézményben (gyógypedagógiai nevelést és oktatást biztosító intézmény, diákotthon),

- fogyatékosok ápoló-gondozó otthonában,

- lakóotthonban,

- kórházban és egyéb egészségügyi intézményben,

- albérletben és egyéb helyen

elhelyezettek.

b) Speciális (gyermekotthoni) ellátás

A hozzájárulás a helyi önkormányzatot a gyámhatósági határozattal ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett, intézeti elhelyezett és ideiglenes hatállyal beutalt 0-17 éves gyermekek után illeti meg, akik a Gyvt. alapján az otthont nyújtó ellátás keretében speciális gyermekotthoni ellátásban részesülnek, illetve akiket a gyermekvédelmi szakértői bizottság szakvéleménye speciális szükségletűnek minősített.

A b) pont alatti hozzájárulás igénybevétele esetén az a), c) pont alatti hozzájárulás nem jár.

c) Utógondozói ellátás

A hozzájárulás a helyi önkormányzatot a 18-24 éves korú, az a), b) pont szerinti gondozásban korábban már részesült fiatal felnőtt után illeti meg, amennyiben számára a gyámhivatal a Gyvt. alapján utógondozói ellátást rendel el.

Amennyiben a fiatal felnőtt az ellátás időtartama alatt sorkatonai szolgálatot vagy polgári szolgálatot teljesít, a hozzájárulás összegének 20%-a (töredékévi szolgálat esetén ennek időarányos része) vehető igénybe.

Amennyiben az a) vagy b) vagy c) pont szerinti ellátásban részesülő gyermek bölcsődei, óvodai ellátást/nevelést, általános iskolai, középiskolai, szakiskolai oktatást, kollégiumi, externátusi nevelést, ellátást, szervezett intézményi étkeztetést, általános iskolai napközi ellátást vesz igénybe, akkor az intézményt fenntartó önkormányzat jogosult a feladathoz kapcsolódó e melléklet és az e törvény 8. számú melléklete szerinti normatív hozzájárulások és kiegészítő támogatások igénybevételére is, az ott meghatározott feltételek szerint.

Ha nem a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot fenntartó önkormányzat biztosítja az a), b), c) pont szerinti szakellátásokat, akkor azokat a feladatot ellátó önkormányzat számára megtéríti, legalább a kapcsolódó normatív hozzájárulás összegének megfelelő szintig.

Ha az otthont nyújtó, vagy a speciális gyermekotthoni ellátásban részesülő gyermek más önkormányzat által fenntartott intézményben szervezett intézményi étkeztetésben részesül, az étkeztetésért a Gyvt. 146. §-ának (2) bekezdése szerint kell térítési díjat fizetni.

Gyermekvédelmi szakellátásban részesülő gyermek után a 13., 16. és a 23. b) jogcímen külön normatív hozzájárulás nem igényelhető. A 13., 16. és a 23. b) jogcím szerinti intézményekben elhelyezett, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekek után az a) pont szerinti normatív hozzájárulás vehető igénybe.

Az a), b), c) pont szerinti hozzájárulásokat nem vehetik igénybe a területi gyermekvédelmi szakszolgálatokat fenntartó önkormányzatok a központi költségvetési szerv által fenntartott intézményekben (javítóintézetben, gyermekotthonban, szociális intézményben, büntetés-végrehajtási intézetben stb.) és a központi költségvetés által finanszírozott humánszolgáltatás keretében ellátottak után.

Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor a gyermekvédelmi szakellátásban otthont nyújtó, speciális gyermekotthoni és utógondozói ellátásban részesülők becsült éves gondozási napjainak száma osztva 365-tel, elszámolásnál a tényleges gondozási napok száma osztva 365-tel. A gondozási napok szerinti nyilvántartást - elhelyezés-típusonként - a területi gyermekvédelmi szakszolgálat köteles vezetni az ellátást nyújtó intézmények adatszolgáltatása alapján.

d) Területi gyermekvédelmi szakszolgálat működtetése

A hozzájárulás a Gyvt. alapján szervezett területi gyermekvédelmi szakszolgáltatáshoz és a megyei/fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottsághoz kapcsolódik. A hozzájárulást a fenntartó megyei/fővárosi önkormányzat veheti igénybe mindazon ellátottak után, akik a területi gyermekvédelmi szakszolgálat által a gondozási napokról vezetett nyilvántartásában szerepelnek.

Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak becsült éves gondozási napjainak száma osztva 365-tel, elszámolásnál a tényleges gondozási napok száma osztva 365-tel.

A hozzájárulás az ápolást, gondozást nyújtó otthonokban, hajléktalan- és egyéb rehabilitációs intézményekben - kivéve a pszichiátriai, szenvedélybetegek és a fogyatékosok ápoló-gondozó és rehabilitációs bentlakásos intézményeit -, valamint a gyermekek, a családok, az időskorúak, a pszichiátriai és szenvedélybetegek és a fogyatékosok átmeneti elhelyezését biztosító intézményekben, továbbá a gyermekek átmeneti gondozását biztosító helyettes szülőnél ellátottak után illeti meg az önkormányzatot.

A hozzájárulást azok a helyi önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek az Szt.-ben szabályozott módon időskorúak, hajléktalanok ápoló-gondozó otthonát (ideértve a rehabilitációs intézményt), továbbá időskorúak, pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint fogyatékosok átmeneti elhelyezését biztosító intézményt tartanak fenn. Igénybe vehetik a hozzájárulást azok a helyi önkormányzatok is, amelyek a Gyvt.-ben szabályozott módon gyermekek és családok átmeneti gondozását biztosító intézményt tartanak fenn, és/vagy az átmeneti gondozás biztosítására helyettes szülői jogviszonyt létrehozó írásbeli megállapodást kötöttek, és a helyettes szülői tevékenység folytatására működési engedélyt kaptak, illetve a nevelőszülői, hivatásos nevelőszülői, valamint a helyettes szülői jogviszony egyes kérdéseiről szóló 150/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet szerinti önálló helyettes szülői ellátást biztosítanak írásbeli megállapodás alapján.

Átmeneti elhelyezést nyújtó intézménynek minősülnek a hetes jelleggel, meghatározott időszakhoz kötődően folyamatosan működő, valamint határozott időtartamra elhelyezést biztosító intézmények: gyermekek, családok átmeneti otthona, helyettes szülő, továbbá időskorúak, fogyatékosok, pszichiátriai és szenvedélybetegek gondozóháza (panzió, otthonház).

Ha az intézmény közoktatási (korai fejlesztési és gondozási, óvodai, általános iskolai, középiskolai, szakiskolai) feladatot is ellát, akkor a fenntartó önkormányzat az intézményen belül oktatott tanulók után igénybe veheti a feladatokhoz kapcsolódó e melléklet és az e törvény 8. számú melléklete szerinti közoktatási célú normatív hozzájárulásokat és kiegészítő támogatásokat is, az ott meghatározott feltételekkel.

A hajléktalanok átmeneti elhelyezését biztosító intézményekben ellátottak után a 15. pont alatti, a pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint a fogyatékosok bentlakásos intézményeiben ellátottak után a 16. pont alatti normatív hozzájárulás illeti meg a helyi önkormányzatot.

A gyámhatósági határozattal ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett beutalt szociális intézményi tartós, illetve átmeneti elhelyezése esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot fenntartó önkormányzat időarányosan biztosítja legalább az e pont alatti normatív hozzájárulás összegét a feladatot ellátó önkormányzat számára.

A hozzájárulásból támogatás biztosítható a családok átmeneti otthonából kikerülők otthontalanságának megszüntetéséhez.

Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az intézményben ellátottak becsült éves gondozási napjainak száma osztva 365-tel, elszámolásnál az ellátottak gondozási napokra vonatkozó nyilvántartása szerint összesített éves gondozási napok száma osztva 365-tel.

a) Időskorúak, pszichiátriai és szenvedélybetegek, hajléktalanok nappali ellátása

A hozzájárulást azok a helyi önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek az Szt.-ben szabályozott módon időskorúak, pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint hajléktalanok nappali intézményét (idősek klubja, pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali intézménye, nappali melegedő) tartanak fenn. A taglétszámban nem vehetők figyelembe a kizárólag étkezésben részesülők és a 30 napnál folyamatosan hosszabb ideig távolmaradók, kivéve a nappali melegedőt igénybevevőket.

b) Fogyatékos személyek nappali ellátása

A hozzájárulást azok a helyi önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek az Szt.-ben szabályozott módon fogyatékosok nappali intézményét tartanak fenn. A taglétszámban nem vehetők figyelembe a kizárólag étkezésben részesülők és a 30 napnál folyamatosan hosszabb ideig távolmaradók.

Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak becsült éves száma osztva 252-vel, elszámolásnál az ellátottak gondozási naplója (esemény-, illetve látogatási napló) alapján naponta összesített tagok (ellátottak) számának alapulvételével kiszámított éves ellátotti létszám osztva 252-vel.

A nappali melegedőben az elszámolás alapja a külön jogszabályban meghatározott látogatási napló alapján számított létszám, amely naponként nem lehet több a működési engedélyben szereplő férőhelyszám háromszorosánál.

A hozzájárulást azok az önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek az Szt.-ben szabályozott módon átmeneti szállást és éjjeli menedékhelyet tartanak fenn hajléktalanok részére. A hozzájárulás a helyi önkormányzatot a hajléktalanok átmeneti intézményében működő férőhelyek száma, továbbá a hajléktalanok kórházi ellátás előtti és utáni gondozását szolgáló olyan férőhelyek alapján illeti meg, amelyeket az OEP is finanszíroz.

A hozzájárulásból támogatás biztosítható a hajléktalanokat ellátó átmeneti intézményből kikerülő hajléktalan személy egyéb lakhatása megoldásának segítéséhez.

A férőhelyek számának meghatározása: tervezéskor a gondozási napokon rendelkezésre álló becsült éves férőhelyek összege osztva 365-tel, elszámolásnál a gondozási napokon rendelkezésre álló férőhelyek éves összege osztva 365-tel.

A hozzájárulás a pszichiátriai és szenvedélybetegek, a fogyatékos gyermekek, illetve fogyatékos felnőttek ápoló-gondozó otthoni és rehabilitációs bentlakásos intézményeiben ellátottak után illeti meg a helyi önkormányzatot.

A hozzájárulást azok a helyi önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek az Szt.-ben szabályozott módon pszichiátriai és szenvedélybetegek, fogyatékos személyek (látás-, mozgás-, értelmi és halmozottan fogyatékos személyek) ápoló-gondozó otthonát és rehabilitációs intézményét intézményenként legalább 10 férőhellyel tartanak fenn, vagy az Szt. 85/A §-ában rögzítetteknek megfelelő lakóotthont üzemeltetnek.

Ha az ide tartozó intézmények közoktatási (gyógypedagógiai ellátási, korai fejlesztési és gondozási, óvodai nevelés keretében iskolai életmódra felkészítő, általános iskolai, középiskolai, szakiskolai) feladatot is ellátnak, akkor a fenntartó önkormányzat az intézményen belül oktatott tanulók alapján igénybe veheti a feladatokhoz kapcsolódó e melléklet és az e törvény 8. számú melléklete szerinti közoktatási célú normatív hozzájárulásokat és kiegészítő támogatásokat is, az ott meghatározott feltételekkel.

A gyámhatósági határozattal, ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett beutalt szociális intézményi tartós, illetve átmeneti elhelyezése esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot fenntartó önkormányzat időarányosan biztosítja legalább az e pont alatti normatív hozzájárulás összegét a feladatot ellátó helyi önkormányzat számára.

A 16-35 év közötti drog- és szenvedélybeteg személyeket ellátó intézmények esetében a támogatás az OEP finanszírozással együtt is igénybe vehető.

Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az éves becsült gondozási napok száma osztva 365-tel, elszámolásnál az ellátottak gondozási napokra vonatkozó nyilvántartása szerint összesített éves gondozási napok száma osztva 365-tel.

a) Bölcsődei ellátás

A hozzájárulás a Gyvt. alapján szervezett, a helyi önkormányzat által fenntartott (napos és/vagy hetes) bölcsődében ellátott gyermekek után vehető igénybe.

Ha az önkormányzat egy szervezeti egység keretében napos és hetes bölcsődét is üzemeltet, akkor az ellátásban részesülő gyermeket csak egy intézménytípusnál lehet számításba venni. A bölcsődében a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 30. § (1) bekezdése alapján korai fejlesztésben és gondozásban részesülő gyermek után az önkormányzat e hozzájáruláson túlmenően igénybe veheti a 21. b) pont szerinti hozzájárulást.

A hozzájárulás gyermekvédelmi szakellátásban részesülő gyermekek után is igényelhető.

Ez tartalmazza a gyermekek napközbeni ellátása keretében nyújtott étkeztetés térítési díjának normatív alapon történő mérsékléséhez kapcsolódó támogatást is.

Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült számának figyelembevételével meghatározott gondozási napok száma osztva 252-vel, elszámolásnál a bölcsődék havi jelentőlapja szerinti bent lévő gyermekek száma alapján összesített éves gondozási napok száma osztva 252-vel.

b) Családi napközi ellátás

A hozzájárulás a Gyvt. alapján szervezett, a helyi önkormányzat által fenntartott családi napköziben ellátott gyermekek után vehető igénybe legfeljebb 14 éves korig.

Ez tartalmazza a gyermekek napközbeni ellátása keretében nyújtott étkeztetés térítési díjának normatív alapon történő mérsékléséhez kapcsolódó támogatást is.

Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült számának figyelembevételével meghatározott gondozási napok száma osztva 252-vel, elszámolásnál a havi jelentőlapok szerinti bent lévő gyermekek száma alapján összesített éves gondozási napok száma osztva 252-vel.

a) Családsegítő szolgálat módszertani feladatai

A hozzájárulásra jogosult az a települési önkormányzat, amely az Szt. 88/A § (1) bekezdése alapján a szociális és családügyi miniszter által a módszertani feladatok ellátására kijelölt olyan családsegítő szolgálatot tart fenn, amely gondoskodik a módszertani feladatoknak a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet (a továbbiakban: 1/2000. SzCsM rendelet) előírásai szerinti ellátásáról.

b) Bentlakásos intézményi módszertani feladatok

A hozzájárulásra jogosult

- a megyei, fővárosi önkormányzat, ha az Szt. 88. § (1) bekezdésének c) pontja alapján gondoskodik a módszertani feladatok ellátásáról az erre kijelölt egy szociális intézményben, valamint

- a helyi önkormányzat, ha a szociális és családügyi miniszter által az Szt. 88/A. § (1) bekezdése alapján módszertani feladatok ellátására kijelölt bentlakásos intézményt tart fenn,

amely az 1/2000. SzCsM rendelet előírásai szerint gondoskodik a módszertani feladatok ellátásáról.

c) Gyermekjóléti szolgálat módszertani feladatai

A hozzájárulásra jogosult az a gyermekjóléti feladatot ellátó települési önkormányzat, amelyet a Gyvt. 118. § (2) bekezdésében foglaltak szerint módszertani feladatok ellátására jelöltek ki.

Töredékévi működtetés esetén a hozzájárulás a működtetés megkezdését követő hónap 1-jétől, illetve megszűnése hónapjának utolsó napjáig jár.

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott intézményben óvodai nevelésben részesülő - beleértve az óvodai nevelés keretében folyó, iskolai életmódra felkészítő foglalkozásokon részt vevő - azon gyermekek után veheti igénybe, akik a 2002. illetve 2003. évben, a közoktatási (tanévi nyitó) statisztikai létszámmérés (október 1.) időpontjáig a harmadik életévüket betöltik.

Nem igényelhető hozzájárulás azon gyermekek után, akik a hetedik életévüket 2002., illetve 2003. év szeptember 1-jéig betöltik, kivéve, ha a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet 16. § (1) bekezdése, illetve 22. § (2) bekezdése alapján az óvodai nevelésük meghosszabbítható.

a) Iskolai oktatás az 1-4. évfolyamon

A hozzájárulást a helyi önkormányzat veheti igénybe az általa fenntartott általános iskola 1-4. évfolyamára járó tanulók után, a Kt.-ben meghatározott kötelező, nem kötelező, tanórán kívüli és egyéni foglalkoztatási órakeretekben, valamint a pedagógiai programban előírt szakmai követelmények szerinti neveléshez, oktatáshoz.

b) Iskolai oktatás az 5-8. évfolyamon

ba) A hozzájárulást a helyi önkormányzat veheti igénybe az általa fenntartott általános iskola és a nyolc évfolyamos gimnázium 5-8., a hat évfolyamos gimnázium 7-8. évfolyamára járó tanulók után a Kt.-ben meghatározott kötelező, nem kötelező, tanórán kívüli és egyéni foglalkoztatási órakeretekben, valamint a pedagógiai programban előírt szakmai követelmények szerinti neveléshez, oktatáshoz.

bb) A hozzájárulás kétszeresét veheti igénybe a helyi önkormányzat az általa fenntartott, művészeti szakmai vizsgára felkészítő, párhuzamos művészeti képzést folytató szakiskola és szakközépiskola 5-8. évfolyamára járó tanulók után, ha a tanuló a központi program alapján az 5., a 7. évfolyamtól kezdődően - a Kt. 27. § (7), illetőleg a 29. § (8) bekezdése szerint - ugyanabban az iskolában egyidejűleg sajátítja el az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz, valamint a művészeti szakképesítés megszerzésére felkészítő pedagógiai szakasz követelményeit. A művészeti szakmai vizsgára felkészítő párhuzamos oktatás esetén ez a hozzájárulás szolgál a művészeti szakmai elméleti és szakmai gyakorlati oktatáshoz is, ezért ezen a jogcímen a 20. d) és a 20. e) pont szerinti hozzájárulás nem igényelhető.

c) Iskolai oktatás a 9-13. évfolyamokon

ca) A hozzájárulást a helyi önkormányzat veheti igénybe az általa fenntartott gimnázium és szakközépiskola 9-12., továbbá a Kt. 28. §-ának (4) bekezdésében, illetve 29. §-ának (2), (8) bekezdésében meghatározott esetben a 13., valamint a szakiskola 9-10. évfolyamára járó tanulók után, a Kt.-ben meghatározott kötelező, nem kötelező, tanórán kívüli és egyéni foglalkoztatási órakeretekben, valamint a pedagógiai programban előírt szakmai követelmények szerinti neveléshez, oktatáshoz.

cb) A hozzájárulás kétszeresét veheti igénybe a helyi önkormányzat az általa fenntartott, művészeti szakmai vizsgára felkészítő, párhuzamos művészeti képzést folytató szakiskola 9-10. és a szakközépiskola 9-12., továbbá a Kt. 28. §-ának (4) bekezdésében, illetve 29. §-ának (2), (8) bekezdésében meghatározottak szerint a 13. évfolyamára járó tanulók után, ha a tanuló a központi program alapján - a Kt. 27. § (7), illetőleg a 29. § (8) bekezdése szerint - ugyanabban az iskolában egyidejűleg sajátítja el az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz, valamint a művészeti szakképesítés megszerzésére felkészítő pedagógiai szakasz követelményeit. A művészeti szakmai vizsgára felkészítő párhuzamos oktatás esetén ez a hozzájárulás szolgál a művészeti szakmai elméleti és szakmai gyakorlati oktatáshoz is, ezért ezen a jogcímen a 20. d) és a 20. e) pont szerinti hozzájárulás nem igényelhető.

cc) A hozzájárulás kétszerese jár a szakiskolában a Kt. 1999-ben megállapított 27. §-ának (8) bekezdése alapján, a kerettanterv alapján elkészített helyi tanterv szerint szervezett felzárkóztató oktatásban részt vevő 9-10. évfolyamos tanulók után.

cd) A hozzájárulás kétszeresét veheti igénybe a helyi önkormányzat azok után a középiskolai tanulók után, akik számára az Oktatási Minisztériummal kötött megállapodás alapján az Arany János Tehetséggondozó Program keretében szervezik meg az oktatást.

Az e pont alatti hozzájárulások egy tanuló után csak egy jogcímen vehetők igénybe.

d) Iskolai szakképzés (szakmai elméleti képzés)

A hozzájárulást a helyi önkormányzat veheti igénybe az általa fenntartott szakközépiskolában, szakiskolában (speciális szakiskolában, készségfejlesztő szakiskolában) a Kt. és a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: szakképzési törvény) rendelkezéseinek megfelelően, a szakképzési évfolyamokon szervezett szakmai elméleti képzésben részt vevő tanulók után, az első és a második szakképesítés megszerzésére történő felkészítéskor.

e) Iskolai szakképzés (szakmai gyakorlati képzés)

A hozzájárulást a helyi önkormányzat veheti igénybe az általa fenntartott szakközépiskolában, szakiskolában (speciális szakiskolában, készségfejlesztő szakiskolában) a Kt. és a szakképzési törvény rendelkezéseinek megfelelően, a szakképzési évfolyamokon szervezett szakmai gyakorlati képzésben részt vevő tanulók után, az első és a második szakképesítés megszerzésére történő felkészítéskor.

A hozzájárulás feltétele, hogy a gyakorlati oktatást a 45/1999. (XII. 13.) OM rendelet 13. §-a szerint, a gyakorlati képzés tantervében meghatározott feltételekkel rendelkező iskolai tanműhelyben, tangazdaságban, tanboltban, tankórteremben, tankertben, tanudvarban, tankonyhában, laboratóriumban, tanirodában, demonstrációs teremben, gyakorló és szaktanteremben szervezzék meg.

a) Gyógypedagógiai (konduktív pedagógiai) ellátás

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott óvodában, iskolában az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján gyógypedagógiai (konduktív pedagógiai) nevelésben, oktatásban részt vevő gyermek, tanuló - beleértve a második és további szakképzésben részt vevő tanulót - után veheti igénybe. Függetlenül attól jár ez a hozzájárulás, hogy az érintett gyermeknek, tanulónak a többi gyermekkel, tanulóval együtt vagy a fogyatékosság típusának megfelelően létrehozott csoportban, osztályban, tagozatban, óvodában, iskolában a többi gyermektől, tanulótól elkülönítve biztosítják a nevelést, oktatást.

A hozzájárulás igénybe vehető a fogyatékos tanuló után abban az esetben is, ha tanulmányi kötelezettségét a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján magántanulóként teljesíti, feltéve, hogy részére az iskola legalább heti hat tanítási óra egyéni felkészítést biztosít, továbbá, ha a nem fogyatékos tanuló - az emelt összegű családi pótlékra való jogosultság megállapítására vonatkozó rendelkezésekben [17/1990. (V. 8.) SZEM rendelet] meghatározott - orvosi igazolás alapján tanulmányait magántanulóként folytatja, feltéve, hogy részére az iskola legalább heti hat tanítási óra egyéni felkészítést biztosít.

Ez a hozzájárulás igényelhető a helyi önkormányzat által fenntartott - a Kt. 27. § (10) és (12) bekezdésében meghatározott - speciális szakiskolába, készségfejlesztő szakiskolába, előkészítő szakiskolába járó tanulók után is.

E hozzájárulás mellett a közoktatási célú normatív hozzájárulások közül csak a 20. e), valamint a 24. a) és c)-g) pontban meghatározott hozzájárulások igényelhetők, az ott meghatározott feltételekkel.

b) Korai fejlesztés, gondozás

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján otthoni ellátásban, vagy közoktatási, illetve nem közoktatási intézményben - bölcsőde, fogyatékosok ápoló, gondozó otthona, gyermekotthon - szervezett korai fejlesztésben és gondozásban részt vevő gyermek után veheti igénybe, ha a feladat ellátásáról a Kt.-ben, valamint a 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet 8. §-ában foglalt követelményeknek megfelelően gondoskodik. E hozzájárulás mellett a közoktatási célú normatívák közül más normatíva nem igényelhető.

c) Fejlesztő felkészítés

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján otthoni ellátásban, vagy közoktatási, illetve nem közoktatási - fogyatékosok ápoló gondozó otthona, fogyatékosok rehabilitációs intézménye, fogyatékosok nappali intézménye - intézményben szervezett fejlesztő felkészítésben (képzési kötelezettség) részt vevő gyermekek után veheti igénybe, ha a feladat ellátásáról a Kt.-ben, valamint a 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet 9. §-ában foglalt követelményeknek megfelelően gondoskodik. E hozzájárulás mellett a közoktatási célú normatívák közül más normatíva nem igényelhető.

a) Zeneművészeti ág

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott alapfokú művészetoktatási intézmény zeneművészeti ágán a 27/1998. (VI. 10.) MKM rendeletben meghatározott egyéni foglalkozás keretében történő oktatásban részesülő tanulók után veheti igénybe.

b) Képző- és iparművészeti, táncművészeti, szín- és bábművészeti ág

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott alapfokú művészetoktatási intézmény képző- és iparművészeti, táncművészeti, szín- és bábművészeti ágán tanulók után veheti igénybe. Ez a hozzájárulás jár a zeneművészeti ágon csoportos főtanszakos zeneoktatásban részesülők után is.

Az alapfokú művészetoktatási intézménybe beírt és a foglalkozásokon részt vevő tanuló csak egy jogcímen vehető figyelembe, abban az esetben is, ha az a) és b) jogcím szerinti oktatást együttesen veszi igénybe, vagy ha a tanuló több tanszakra jár, vagy több alapfokú művészetoktatási intézmény szolgáltatását veszi igénybe. Az után a tanuló után, aki az a) és b) jogcím alatt felsorolt oktatásban is részt vesz, az a hozzájárulás igényelhető, amelyikben a tanuló az iskola magasabb évfolyamára jár.

Azonos évfolyam esetén a tanulót azon a jogcímen kell figyelembe venni, amelyikben az összes foglalkozási órából több foglalkozást igényel, azonos foglalkozási órák esetén pedig az a) pont szerinti hozzájárulás jár.

a) Kollégiumi, externátusi nevelés, ellátás

aa) A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott kollégiumban biztosított kollégiumi, externátusi nevelésben, ellátásban részesülő, nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanuló után veheti igénybe abban az esetben, ha a tanuló az oktatásról szóló 1985. évi I. törvény vagy a Kt. szerint szervezett iskolai rendszerű oktatásban vesz részt. Externátusi ellátásban részesülő tanuló esetén a hozzájárulás akkor igényelhető, ha a tanuló részére férőhely hiánya miatt nem lehetett kollégiumi elhelyezést biztosítani.

Az externátusi nevelésben, ellátásban részesülők esetében az igénybevétel további feltétele, hogy a lakhatási költségeket (albérleti díj, közüzemi díj) a fenntartó vállalja.

Nem igényelhető a hozzájárulás a - Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. § b) pontjában meghatározott - közeli hozzátartozóknál lakó tanuló esetén.

A Kt. szerint gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevők kollégiumi ellátásához nem ez, hanem a b) pont szerinti hozzájárulás igényelhető.

ab) A hozzájárulás kétszeresét veheti igénybe a helyi önkormányzat azok után a kollégiumi nevelésben, ellátásban részesülő tanulók után, akik számára az Oktatási Minisztériummal kötött megállapodás alapján az Arany János Tehetséggondozó Program keretében szervezik meg a nevelést, oktatást, ellátást.

b) Fogyatékos gyermekek, tanulók kollégiumi ellátása

A hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott diákotthonba, kollégiumba a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján felvett fogyatékos tanulók után veheti igénybe, függetlenül attól, hogy külön erre a célra létrehozott intézményben, illetve a többi tanulóval együtt szervezik-e meg az ellátást.

E hozzájárulás igényelhető akkor is, ha a fogyatékos gyermek - a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján, a kollégiummal együtt, többcélú intézmény keretében működő óvodában - az óvodai nevelés mellett kollégiumi ellátásban is részesül.

A gyámhatósági határozattal ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett, illetve állami vagy intézeti nevelésbe vett gyermek, tanuló után ez a hozzájárulás nem igényelhető. Ha a gyermekvédelmi szakellátást nem a fogyatékos tanulók kollégiumi ellátását is biztosító önkormányzat nyújtja, akkor az illetékes területi szakszolgálatot fenntartó önkormányzatnak legalább e normatív hozzájárulásoknak megfelelő összeget meg kell térítenie az elhelyezettek után, az ott meghatározott feltételek megléte esetén.

a) Általános iskolai napközi foglalkozás

A kiegészítő hozzájárulást a helyi önkormányzat az általa fenntartott általános iskolában, a nyolc évfolyamos gimnázium 5-8. évfolyamán, a hat évfolyamos gimnázium 7-8. évfolyamán nappali rendszerű oktatáshoz kapcsolódóan a Kt. 53. § (4) bekezdése szerinti időkeretekben szervezett napközis vagy tanulószobai foglalkozáson részt vevő tanulók után veheti igénybe a Kiegészítő szabályok 1. i) pontja szerint.

A hozzájárulás húsz százalékkal növelt összegét veheti igénybe a helyi önkormányzat az általa fenntartott általános iskola 1-4. évfolyamán a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/C. §-ának megfelelően szervezett egész napos iskolaotthonos osztályba járó tanulók után is.

b) Különleges helyzetben lévő gyermekek, tanulók támogatása

ba) A kiegészítő hozzájárulást igényelheti a helyi önkormányzat utoljára a 2002/2003. tanévre (a 2003. költségvetési év első nyolc hónapjára) az általa fenntartott általános iskola 1-8. évfolyamára, a nyolc évfolyamos gimnázium 5-8. évfolyamára, hat évfolyamos gimnázium 7-8. évfolyamára járó, tanköteles, nappali rendszerű oktatásban részt vevő, a család gondozásában lévő, hátrányos helyzetű tanulók - Kiegészítő szabályok 1. a) pontja szerint számított - létszáma után.

A hátrányos helyzetet az iskolaigazgató javaslata alapján a tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyző állapítja meg a Gyvt. 19. §-a alapján rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő, illetve ugyanezen törvény 138. § (2) bekezdése alapján védelembe vett gyermekekről - a 2002. augusztus 31-ei tényleges létszám figyelembevételével - készített nyilvántartás alapján. Az iskolaigazgató javaslata alapján kivételesen indokolt esetben az a tanuló is figyelembe vehető, aki nem szerepel az említett nyilvántartásban. Ezeknek a tanulóknak a száma nem lehet több az iskola tanulólétszámának 5%-ánál.

A kiegészítő hozzájárulást a tanulást közvetlenül segítő tantárgyi foglalkozások, tantárgyi korrepetáló, személyiségfejlesztő és tehetséggondozó programok megvalósítása esetén lehet igényelni, ha a programokat külön terv alapján, tanulónként legalább heti öt órában, maximum tizenöt fős csoportokban szervezik meg. A hozzájárulás az e programokban részt vevő gyermekek után igényelhető az egyes intézményekben nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanulók létszámának legfeljebb 30%-áig.

Nem igényelhető a hozzájárulás, ha a tanuló a 20. cc) pont szerint a Kt. 1999-ben megállapított 27. §-ának (8) bekezdése alapján szervezett felzárkóztató oktatásban vesz részt, vagy ha a 20. cd) pont szerint az Arany János Tehetséggondozó Programban vesz részt, vagy ha 21. a) pont alapján különleges gondozás keretében nyújtott ellátásban részesül, valamint, ha a 24. ca) pont alapján roma kisebbségi oktatás keretében vesz részt felzárkóztató tehetséggondozó oktatásban.

bb) A 2003/2004. tanévtől (először a 2003. költségvetési év utolsó négy hónapjára) ez a kiegészítő hozzájárulás igényelhető a nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanuló után, ha a tanuló a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/D. §-ában meghatározott követelmények és az oktatási miniszter által kiadott program szerint képességkibontakoztató felkészítésben vesz részt.

Nem igényelhető a hozzájárulás, ha a tanuló a 20. cc) pont szerint a Kt. 1999-ben megállapított 27. §-ának (8) bekezdése alapján szervezett felzárkóztató oktatásban vesz részt, vagy ha a 20. cd) pont szerint az Arany János Tehetséggondozó Programban vesz részt, vagy ha 21. a) pont alapján különleges gondozás keretében nyújtott ellátásban részesül.

bc) A kiegészítő hozzájárulás kétszeresét igényelheti a helyi önkormányzat az általa fenntartott óvodában óvodai nevelésben részt vevő gyermek, az iskolában nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanköteles tanuló után, ha a gyermeket, tanulót a nevelési tanácsadó súlyos beilleszkedési, tanulási, magatartási zavar miatt terápiás gondozásba vette, és a gyermeknek, tanulónak a nevelési tanácsadó szakvéleményében foglaltak alapján a teljes óvodai nevelését, iskolai oktatását kis létszámú - legfeljebb tizenöt fős - óvodai csoportban, iskolai osztályban szervezik meg.

Ez a hozzájárulás jár a szakiskolában a Kt. 1996-ban megállapított 27. §-ának (7) bekezdése szerinti szakképzési évfolyamokon szervezett (kifutó) felzárkóztató oktatásban részt vevő tanulók után is.

Nem igényelhető a hozzájárulás, ha a tanuló a 20. cc) pont szerint a Kt. 1999-ben megállapított 27. §-ának (8) bekezdése alapján szervezett felzárkóztató oktatásban, vagy ha a 20. cd) pont szerint az Arany János Tehetséggondozó Programban vesz részt, vagy ha a 21. a) pont alapján különleges gondozás keretében nyújtott ellátásban részesül, vagy ha a 24. ca) pont alapján a 2002/2003. tanévben a roma kisebbségi oktatás keretében vesz részt felzárkóztató tehetséggondozó oktatásban.

bd) A 2003/2004. tanévtől (először a 2003. költségvetési év utolsó négy hónapjára) e kiegészítő hozzájárulás háromszorosa igényelhető a nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanuló után, ha a tanuló a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/E. §-ában meghatározott követelmények és az oktatási miniszter által kiadott program szerint vesz részt integrációs nevelésben, oktatásban.

Nem igényelhető a hozzájárulás, ha a tanuló a 20. cc) pont szerint a Kt. 1999-ben megállapított 27. §-ának (8) bekezdése alapján szervezett felzárkóztató oktatásban vesz részt, vagy ha a 20. cd) pont szerint az Arany János Tehetséggondozó Programban vesz részt, vagy ha a 21. a) pont alapján különleges gondozás keretében nyújtott ellátásban részesül.

be) A kiegészítő hozzájárulás kétszeresét igényelheti a helyi önkormányzat az általa fenntartott gyermekgyógyüdülőben, egészségügyi intézményben, rehabilitációs intézményben, a tanévből a 180 naptári napot el nem érő, de 90 naptári napot meghaladóan gyógykezelés alatt álló tanuló után. A tanéven belül megszakítás nélkül legalább 180 naptári napon tartós gyógykezelés alatt álló, nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanuló után - ha részére az intézményben az oktatást folyamatosan biztosítják - a kiegészítő hozzájárulás négyszerese jár. A hozzájárulás igénybevételét megalapozó tanulólétszámot a Kiegészítő szabályok 1. j) pontjában foglaltak szerint kell megállapítani. E hozzájárulás mellett a feladatellátáshoz további, közoktatási jogcímű hozzájárulás nem igényelhető.

A b) pont alatti hozzájárulások egy gyermek, tanuló után csak egy jogcímen vehetők igénybe

c) Nem magyar nyelven folyó nevelés és oktatás, valamint a roma kisebbségi oktatás

ca) A kiegészítő hozzájárulást a helyi önkormányzat a következő esetekben igényelheti:

- Ha az általa fenntartott óvodában nemzetiséghez, etnikumhoz tartozó gyermekek óvodai nevelését a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelvéről kiadott 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet (a továbbiakban: kisebbségi oktatás irányelve) szerinti nevelési program alapján szervezi meg, az óvodai nevelésben részt vevő gyermekek létszáma után.

- Ha az általa fenntartott iskolában nemzetiséghez tartozó, nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók részére, a nyelvoktató iskolai nevelést-oktatást (ide értve a roma nyelveket is) megszervezi, azokon az évfolyamokon, amelyeken a helyi tanterv alkalmazása kötelező, illetve választható, a kisebbségi oktatás irányelve figyelembevételével készült helyi tanterv, azokon az évfolyamokon pedig, ahol az oktatás nem a helyi tanterv szerint folyik - a roma nyelvoktatás kivételével - a miniszter által kiadott nevelési-oktatási terv alapján, az ebben a képzésben részt vevő tanulók létszáma után.

- Utoljára a 2002/2003. tanévben (a költségvetési év első nyolc hónapjára) az előző bekezdés feltételei mellett illeti meg a kiegészítő hozzájárulás a helyi önkormányzatot az általa fenntartott iskolában a nappali rendszerű képzésben, roma felzárkóztató oktatásban részt vevő tanulók után is, azzal az eltéréssel, hogy azokon az évfolyamokon, amelyeken az oktatás nem a helyi tanterv szerint folyik, ott a kisebbségi oktatás irányelve előírásainak megfelelően biztosítják a felkészítést legalább heti hat tanórai és tanórán kívüli foglalkozás keretében. A 2003/2004. tanévtől (a költségvetési év utolsó négy hónapjára) a 24. bb) és bd) pont alapján járó hozzájárulás igényelhető az ott meghatározott feltételek megléte esetén.)

- A 2003/2004. tanévtől (a költségvetési év utolsó négy hónapjára) a kizárólag magyar nyelven folyó roma kisebbségi nappali rendszerű iskolai nevelés-oktatás esetén, a nyelvoktató iskolai nevelés-oktatás megszervezéséhez biztosított hozzájárulás számításánál a részt vevő tanulók számát az igényjogosultság számításánál el kell osztani 2-vel.

- Ha az általa fenntartott iskolában kiegészítő kisebbségi oktatást szervez a Kt. 86. §-ának (5) bekezdése alapján, a kisebbségi oktatás irányelve figyelembevételével készült helyi tanterv szerint, az ebben a képzésben részt vevő tanulók létszáma után.

cb) A kiegészítő hozzájárulás másfélszeresét igényelheti a helyi önkormányzat az általa fenntartott iskolában, nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő azon tanulók után, akik részére az oktatást

- nemzetiségi nyelven vagy nemzetiségi és magyar nyelven (nemzetiségi két tanítási nyelvű oktatás) szervezi meg, azokon az évfolyamokon, amelyeken a helyi tanterv alkalmazása kötelező, illetve választható, ott a kisebbségi oktatás irányelve figyelembevételével készült helyi tanterv, azokon az évfolyamokon pedig, ahol az oktatás nem a helyi tanterv szerint folyik, ott a miniszter által kiadott nevelési-oktatási terv alapján, továbbá

- két tanítási nyelven (két tanítási nyelvű oktatás) szervezi meg, azokon az évfolyamokon, amelyeken a helyi tanterv alkalmazása kötelező, illetve választható, ott a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelve szerint készült helyi tanterv alkalmazásával, azokon az évfolyamokon pedig, ahol az irányelv alkalmazása nem kötelező, ott a Művelődési Minisztérium 29207/1987. (MK. 22.) számú engedélye szerint.

A c) pont szerinti kiegészítő hozzájárulások gyermekenként, tanulónként csak egy jogcímen vehetők igénybe.

A hozzájárulás igénylésének további, együttes feltételeit a Kiegészítő szabályok 1. l) pontja tartalmazza.

d) Óvodában, iskolában, kollégiumban szervezett intézményi étkeztetés

da) A kiegészítő hozzájárulás a helyi önkormányzat által fenntartott óvodában, kollégiumban ellátásban, továbbá az iskolában nappali rendszerű oktatásban részt vevő gyermekek, tanulók után igényelhető, akik számára a fenntartó szervezett intézményi étkeztetést biztosít, de nem jogosultak a Gyvt. 148. § (5) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott normatív térítésidíj-kedvezményre.

db) A kiegészítő hozzájárulás másfélszerese jár a helyi önkormányzat által fenntartott óvodában, kollégiumban ellátásban, továbbá az iskolában nappali rendszerű oktatásban részt vevő és a Gyvt. 148. § (5) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott normatív térítésidíj-kedvezményre jogosult gyermekek, tanulók után, ha számukra a fenntartó szervezett intézményi étkeztetést biztosít.

2003. szeptember 1-jétől az óvodai étkezésben részt vevő és a Gyvt. 148. § (6) bekezdése szerint ingyenes étkezésben részesülők után a 8. számú melléklet I. 3. pontja szerinti kiegészítő támogatás is jár.

Az e pontban foglalt kiegészítő hozzájárulások gyermekenként, tanulónként csak egy jogcímen igényelhetők. Emellett ugyanazon gyermek, tanuló - művészeti (párhuzamos) oktatás, vagy a kiegészítő kisebbségi oktatásban vendégtanulói jogviszony, vagy kollégiumi ellátás esetén - csak egy intézménynél vehető figyelembe.

Az igényjogosultság számítása a Kiegészítő szabályok 1. k) pontja szerint történik.

e) Óvodába, általános iskolába bejáró gyermekek, tanulók ellátása

A kiegészítő hozzájárulást a fenntartó helyi önkormányzat a nem a lakóhelye, ennek hiányában nem a tartózkodási helye szerint óvodába járó, illetve az általános iskola 1-8. évfolyamára, a hat évfolyamos gimnázium 7-8. évfolyamára, a nyolc évfolyamos gimnázium 5-8. évfolyamára járó, nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók ellátásához veheti igénybe.

A kollégiumi elhelyezésben részesülők esetén, a kollégium székhelyén nevelésben, oktatásban részt vevők után, továbbá a főváros közigazgatási területén lakók után, ha fővárosi székhelyű óvodát, iskolát vesznek igénybe, a hozzájárulás nem igényelhető.

f) Intézményfenntartó társulás óvodájába, általános iskolájába járó gyermekek, tanulók támogatása

A kiegészítő hozzájárulást az a községi, városi önkormányzat veheti igénybe, amely a megyei fejlesztési tervvel egyezően, az óvodai neveléssel és az általános iskolai nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanulók iskolai oktatásának biztosításával összefüggő törvényben előírt kötelező feladatait - a Ttv. szerint létrehozott - társulás keretében oldja meg.

A hozzájárulás igénylésének további feltétele az érintett nevelési-oktatási intézmény írásos megállapodásban rögzített közös alapítása és/vagy megállapodás alapján közös üzemeltetése, az intézmény költségvetésének közös meghatározása.

A hozzájárulás igényelhető a nyolc évfolyamos gimnázium 5-8. évfolyamán, illetve a hat évfolyamos gimnázium 7-8. évfolyamán nappali rendszerben oktatott tanulók után is, ha a gimnáziumi oktatást az ebben a pontban előírt feltételeknek megfelelő társulás keretében oldják meg.

A hozzájárulás nem igényelhető a fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzatok között létrejött társulások keretében ellátott, oktatott gyermekek, tanulók után, a városi székhelyű intézménybe bejáró városi lakóhelyű vagy tartózkodási helyű tanulók után, valamint azon gyermekek, tanulók után, akik nem a társulási megállapodás alapján veszik igénybe a nevelést, oktatást a társulás keretei között működő intézményben.

g) A kistelepülések támogatása

A kiegészítő hozzájárulást a következő feltételek fennállása esetén az a települési önkormányzat veheti igénybe, amely 2002. október 21-én önálló közigazgatási jogállással rendelkezett és az óvoda, iskola fenntartása összhangban áll a megyei fejlesztési tervben foglaltakkal:

ga) Kiegészítő hozzájárulást vehet igénybe az az önkormányzat, amelynek illetékességi területén a lakosságszám 2999 főnél több, de a 3500 főt nem haladja meg, az általa fenntartott

- óvodában óvodai nevelésben részesülő gyermekek után,

- általános iskolában, valamint hat évfolyamos gimnázium 7-8., illetve nyolc évfolyammal működő gimnázium 5-8. évfolyamán nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanulók után.

Amennyiben a közoktatási intézmény társulás keretében működik, abban az esetben vehető igénybe a kiegészítő hozzájárulás, ha az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat illetékességi területén a lakosságszám nem haladja meg a 3500 főt.

gb) A kiegészítő hozzájárulás összegének kétszeresét veheti igénybe az az önkormányzat, amelynek illetékességi területén a lakosságszám eléri az 1100 főt, de nem haladja meg a 2999 főt, az általa fenntartott

- óvodában óvodai nevelésben részesülő gyermekek után,

- általános iskolában, valamint hat évfolyamos gimnázium 7-8., illetve nyolc évfolyammal működő gimnázium 5-8. évfolyamán nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanulók után.

Amennyiben a közoktatási intézmény társulás keretében működik, abban az esetben vehető igénybe a kiegészítő hozzájárulás, ha az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat illetékességi területén a lakosságszám nem haladja meg a 2999 főt.

gc) A hozzájárulás összegének kétszeresét veheti igénybe az az önkormányzat, amelynek illetékességi területén a lakosságszám nem éri el az 1100 főt, az általa fenntartott

- általános iskola 5-8., valamint hat évfolyamos gimnázium 7-8., illetve nyolc évfolyamos gimnázium 5-8. évfolyamán nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanulók után,

- általános iskola 1-4. évfolyamán nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanulók után, ha a gd) pont szerinti hozzájárulást nem igényelheti.

Amennyiben a közoktatási intézmény társulás keretében működik, abban az esetben vehető igénybe a kiegészítő hozzájárulás, ha az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat illetékességi területén a lakosságszám nem érte el az 1100 főt.

gd) A hozzájárulás összegének négyszeresét veheti igénybe az az önkormányzat, amelynek az illetékességi területén a lakosságszám nem éri el az 1100 főt, az általa fenntartott

- óvodában óvodai nevelésben részesülő gyermekek után,

- általános iskola 1-4. évfolyamára járó, nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanulók után, ha az önkormányzat - a Kt. 85. §-ának (4) bekezdése alapján készített önkormányzati intézkedési terv, illetve, ha ilyen készítésére az önkormányzat nem köteles, a megyei fejlesztési terv alapján - az általános iskolai nevelésről-oktatásról az 5-8. évfolyamon - az f) pont szerinti feltételeknek megfelelően létrehozott - társulás keretében gondoskodik. Ha a települési önkormányzat az általa fenntartott közoktatási intézményben, a 4. évfolyamnál magasabb évfolyamon nemzeti kisebbségi iskolai nevelést-oktatást biztosít, egyéb feltételek megléte esetén a hozzájárulást társulásban való részvétel nélkül is igényelheti.

Amennyiben a közoktatási intézmény társulás keretében működik, akkor az 1100 fő alatti lakosságszámú önkormányzat illetékességi területén lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező gyermekek, tanulók után jár a hozzájárulás.

A ga)-gd) pontban meghatározottak alapján igényelhető hozzájárulás kétszeresét igényelheti a helyi önkormányzat azon gyermekek, tanulók után, akiknek nemzetiségi nyelvű vagy nemzetiségi két tanítási nyelvű óvodai nevelést, illetve nemzetiségi nyelvű, nemzetiségi két tanítási nyelvű vagy nemzetiségi nyelvoktató, nappali rendszerű iskolai nevelést-oktatást biztosít.

A g) pont alatti kiegészítő hozzájárulások gyermekenként, tanulónként csak egy jogcímen igényelhetők.

A hozzájárulás a lakosságszám szerint illeti meg a települési önkormányzatot a kulturális javak védelmét, a muzeális intézményeket és levéltárakat, a nyilvános könyvtári ellátást és a közművelődést szolgáló feladatai ellátásához.

A hozzájárulás a megye/főváros lakosságszáma szerint illeti meg a megyei/fővárosi önkormányzatot a kulturális javak védelmét, a muzeális intézményeket és levéltárakat, a nyilvános könyvtári ellátást és közművelődést szolgáló feladatok ellátásához.

1. Közoktatási célú normatív hozzájárulásokkal összefüggő kiegészítő és értelmező szabályok:

a) A közoktatási célú normatív hozzájárulások megállapítása - az e pont szerinti kivételes szabályok figyelembevételével - a tervezésnél az önkormányzatok által közölt tényleges - az előző év október 1-jei közoktatási statisztikai adatok -, illetve a költségvetési évben induló tanévi becsült, tanévi nyitó létszámokból központilag kiszámított mutatószámok alapján történik. Az elszámoltatás is a költségvetési éven belüli tanévváltáshoz igazodóan, az ellátott, oktatott létszám 8/12 részének és 4/12 részének önkormányzati szinten figyelembe vett éves, jogcímenként az itt leírtak szerint összesített átlaga alapján történik. Amennyiben a szakképzés tört tanéves rendszerben folyik, az érintett tanulók után igényelt hozzájárulás elszámolása az egyes félévekben oktatott létszám - a félévváltások időpontjához igazodóan - 1/12, 7/12, illetve 4/12 részének átlaga alapján történik.

b) A közoktatási célú normatív hozzájárulások igénybevétele és az elszámolás a nevelési-oktatási feladatoknak megfelelő közoktatási statisztikai adatokra és az azt megalapozó előírt tanügyi okmányokra vagy a hozzájárulást megalapozó okmányokra épül.

c) A Kt. 1. számú melléklet Második része határozza meg, hogy a normatív hozzájárulás megállapítása során milyen módon kell számításba venni az óvodai nevelésben, iskolai oktatásban részt vevő tanulót, a kollégiumi ellátásban részesített tanulót, a felnőttoktatásban részt vevőket, a térítési díjat fizetőket, az alapfokú művészetoktatásban részesülőket stb. A számításoknál jogcímenként előforduló tört létszám esetén az általános kerekítési szabályokat - fenntartói szinten - kell alkalmazni. A kiegészítő hozzájárulásokra való jogosultság meghatározásához is e bekezdés előírásai az irányadók. Azokban az esetekben, amikor a hozzájárulást csak a nappali rendszerű oktatásban résztvevők után lehet igényelni, a tanulói létszám meghatározására vonatkozó rendelkezések közül - a 24. be) pontban a tartós gyógykezelés alatt állók számára szervezett oktatás, valamint a 24. ca) pont első és negyedik gondolatjelében meghatározottak kivételével - csak az e létszám számítására vonatkozó rendelkezéseket lehet alkalmazni. Figyelembe kell venni azokat a magántanulókat is, akik után a hozzájárulás igénybe vehető a 21. a) pont alapján. A beszámoltató rendszerű szakképzésben részt vevők létszámát a felnőttoktatásban a levelező munkarend szerint oktatottakra vonatkozó előírások szerint kell meghatározni. A nem magyar állampolgárok a Kt. 110. §-ának feltételei szerint vehetők számításba a létszámok tervezésénél.

d) A közoktatási célú normatív hozzájárulások a tanulói jogviszony szünetelése esetén nem igényelhetők.

e) A közoktatási célú normatív hozzájárulások kizárólag az olyan intézményben ellátottak, oktatottak után vehetők igénybe, amelynek alapító okiratában az igényjogosultságot megalapozó tevékenység szerepel, beleértve a kiegészítő hozzájárulások igénybevételére jogosító tevékenységeket is - a 24. pont e), f), g) pontját kivéve -, továbbá OM azonosítóval rendelkezik, a közoktatási információs rendszer adatbázisába bejelentkezett és nyilvántartásba vették.

f) A 24. pont szerinti hozzájárulásoknál az egy-egy jogcímhez kapcsolódó igénylés az óvodai nevelés esetén a 19. pont szerinti, iskolai oktatás, illetve gyógypedagógiai ellátás esetén a nappali rendszerű oktatásban részt vevők létszámát nem haladhatja meg.

g) A gyermekvédelmi szakellátásban részesülő ellátottak után - kivéve a 23. b) pont szerint a fogyatékos tanulók diákotthoni, kollégiumi ellátásában részesülők - a bölcsődei, óvodai, kollégiumi, externátusi elhelyezéshez, az intézményi étkeztetéshez, valamint a napközis foglalkozáshoz a hozzájárulásokat az ezen ellátásokat nyújtó önkormányzat igényelheti.

h) A 21. b) és c) pont szerinti, a korai fejlesztéshez, gondozáshoz és a fejlesztő felkészítéshez a hozzájárulás a 2003. naptári évben az ezen ellátásokat igénybe vevők - becsült 12 havi átlaglétszáma figyelembevételével számított és - tízzel elosztott átlaglétszáma alapján igényelhető, az elszámolás az előbbiek szerint számított tényleges átlaglétszám figyelembevételével történik.

i) A 24. a) pont szerinti, a napközis és tanulószobai foglalkozás szervezéséhez a foglalkozásokon részt vevő tanulók 2003. évi költségvetési évre - tanévenként - becsült átlaglétszáma alapján tervezhető, illetve igényelhető a hozzájárulás. Az elszámolásnál a foglalkozási naplók szerint a naptári évre naponként összesített létszámot száznyolcvanöt nappal kell elosztani. Ha a tanévek átlagában a Kt. 53. § (4) bekezdésében foglalt időkeret legalább 75%-át nem éri el a tényleges foglalkoztatási órák száma, a hozzájárulásra való igényjogosultság számításánál a foglalkozáson részt vevők átlaglétszámát kettővel el kell osztani. Abban az esetben, ha a tanulók számára a Kt. 53. § (4) bekezdésben meghatározott időkereten felüli foglalkoztatást is szerveznek, nem igényelhető egy tanuló után ezen a jogcímen többszörös hozzájárulás. Az iskolaotthonos oktatásban részt vevők számát az ugyanezen jogcímű hozzájárulás igénybevételéhez az a) pont szerinti számítással kell megállapítani.

j) A 24. be) pont szerinti, a tartósan gyógykezelés alatt álló tanulók oktatásának megszervezéséhez kapcsolódó kiegészítő hozzájárulást az a helyi önkormányzat igényelhet, amely a nem közoktatási (egészségügyi) intézményében ellátott közoktatási tevékenységével összefüggésben OM azonosítóval rendelkezik és a közoktatási információs rendszer adatbázisába bejelentkezett. A hozzájárulás igénylése becsléssel, elszámolása az intézménybe való felvételt és az elbocsátás időpontját igazoló dokumentumok, valamint a tanügy-igazgatási nyilvántartások (tanulói törzslap, foglalkozási napló) naptári éven belüli tényleges adatai alapján történik.

k) A 24. d) pont alatti, a gyermek és tanulói intézményi étkeztetéshez kapcsolódó hozzájárulások az étkeztetést igénybe vevő, illetve a Gyvt. 148. § (5) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott normatív térítésidíj-kedvezményre jogosultak 2003. évi becsült átlaglétszáma és az étkezési napok száma alapján tervezhető, illetve igényelhető. A hozzájárulás szempontjából a szervezett intézményi (óvodai, kollégiumi, iskolai) étkeztetésben részt vevők számának megállapításánál egy fő - függetlenül attól, hogy többszöri étkezésben is részt vesz - csak egy létszámként és egy jogcímen szerepelhet. Az igényjogosultság szempontjából egy fő létszámnak az a gyermek, tanuló számít, akinek naponta legalább a déli, többfogásos, meleg főétkezés az intézmény által szervezett keretek között biztosított. Az elszámolás dokumentuma a da) pont szerinti hozzájárulás esetén az élelmezési nyilvántartás, a db) pont szerinti hozzájárulás esetén pedig az élelmezési nyilvántartás és a térítésidíj-kedvezményre való jogosultságot alátámasztó irat (határozat). Az elszámoláshoz az élelmezési nyilvántartásban a térítésidíj-kedvezményben részesülőket elkülönítetten kell kimutatni. Az étkezésben részt vevők naptári évre, naponként összesített éves létszámát el kell osztani óvodai étkeztetés esetén 220 nappal, kollégiumi étkeztetés esetén 200 nappal, iskolai étkeztetés esetén 185 nappal.

l) A nemzeti, etnikai kisebbségi oktatáshoz meghatározott kiegészítő hozzájárulások igénylésének együttes feltételei a következők:

- a nevelési-oktatási intézmény alapító okirata tartalmazza a nemzeti-etnikai kisebbségi feladatok ellátását, és

- a nemzeti, etnikai kisebbségek óvodai nevelését vagy iskolai nevelését és oktatását legalább 8, ugyanahhoz a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermek szülőjének, gondviselőjének írásban benyújtott igénye alapján szervezzék, és

- amennyiben az óvoda, iskola olyan településen működik, ahol nem jött létre helyi kisebbségi önkormányzat, illetve nincsen kisebbségi szószóló, be kell szerezni az országos kisebbségi önkormányzat nyilatkozatát, mely szerint az oktatási intézmény nemzeti, etnikai kisebbségi feladatot lát el.

2. Ha a tanuló a gyermekvédelmi szakellátást biztosító intézményben van elhelyezve, lakóhelyét annak alapján kell megállapítani, hogy az elhelyezését szolgáló épület melyik településen található.

3. A közös tulajdonú (ez esetben a fenntartás is közös), illetőleg közös fenntartású intézmények esetén - e melléklet 11. pont ba) jogcím kivételével - az intézmény székhelye szerinti önkormányzat igényelheti a normatív hozzájárulást és számol is el a hozzájárulással.

4. A helyi kisebbségi önkormányzati közoktatáshoz e melléklet 19-24. pont szerinti hozzájárulások igényelhetők az egyes jogcímekben meghatározott feltételek megléte esetén.

5. Amennyiben helyi önkormányzat más helyi önkormányzatnak 2003. január 1-jével ad át feladatot, illetve intézményt, az erről szóló megállapodás alapján a feladatot, intézményt átvevő helyi önkormányzatnak az átvevő által a mutatószám-felméréskor közölt adatok alapján jár a normatív hozzájárulás.

6. Gondozási nap: egy gondozott egy napi intézményi gondozása (különféle ápoló-, gondozóotthoni intézményi, átmeneti és nappali szociális intézményi ellátás, valamint az állami gondozásban részesülők ellátása), amely az intézményben történő felvétellel kezdődik és annak végleges elhagyásával fejeződik be. Az ideiglenes távollévők - kórházi ápolás, szabadság - is beszámítanak a gondozási napokba.

7. A lakosságszámra és a korcsoportokba tartozókra a BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal adatait a 2002. január 1-jei állapot szerint, a települési önkormányzatok közigazgatási státusát a 2002. október 21-i állapot szerint kell figyelembe venni.

8. A 11-17. pontban szereplő hozzájárulásokat azok a helyi önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről szóló 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet és/vagy a gyermekjóléti és gyermekvédelmi személyes gondoskodást nyújtó intézmények működésének engedélyezéséről szóló 281/1997. (XII. 23.) Korm. rendelet szerinti működési engedéllyel rendelkeznek."

"4. számú melléklet a 2002. évi LXII. törvényhez

A helyi önkormányzatokat együttesen az állandó lakhely szerint az adózók által 2001. évre bevallott, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) által településenként kimutatott (a továbbiakban: településre kimutatott) személyi jövedelemadó 40%-a illeti meg az A) és B) pontban meghatározott szabályok szerint. Az A)-B) pontban foglaltakat helyi önkormányzatonként részletezve az e törvény 15. § (2) bekezdésében meghatározott rendeletben kell közzétenni.

A) A települési önkormányzatot megilleti a településre kimutatott személyi jövedelemadó 10%-a. A 2002. évben szétvált önkormányzatoknál - eltérő megállapodás hiányában - a szétválás előtti közigazgatási területre kimutatott személyi jövedelemadót a 2001. január 1-jei lakosságszám arányában kell megosztani.

B) A helyi önkormányzatokat a településre kimutatott személyi jövedelemadó 30%-a illeti meg az I-III. pont szerint.

- A 3. számú melléklet 1., 3-10. és 26. jogcímének, valamint a 8. számú melléklet III. és IV. jogcímének forrása 100,00%-ban az átengedett személyi jövedelemadó:

- A 3. számú melléklet 2. és 25. jogcímének forrása 90,91%-ban az átengedett személyi jövedelemadó:

- A 3. számú melléklet 12., 13., 16. és 18. jogcímének forrása 23,64%-ban az átengedett személyi jövedelemadó:

- A 3. számú melléklet 14., 15., és 17. jogcímének forrása 21,49%-ban az átengedett személyi jövedelemadó:

- A 3. számú melléklet 11. jogcímének forrása 20,17 %-ban az átengedett személyi jövedelemadó:

Ebből minden megyei önkormányzatot megillet:

A c) pontban az ellátottak számbavételénél az e törvény 3. számú mellékletének 12. a)-c), 13., 14., 16., 17. számú jogcíméhez kapcsolódó ellátott, a 15. számú jogcímhez kapcsolódó férőhely, a 19-24. számú jogcímhez kapcsolódó ellátott, oktatott létszámot együttesen kell alapul venni.

A B) I. és a B) II. c) pont szerinti személyi jövedelemadó összege az e törvény 3. és 8. számú mellékletének idekapcsolódó normatív támogatásait és hozzájárulásait megalapozó mutatószámok alakulását követi.

1. Azoknál a települési önkormányzatoknál, amelyeknél az A) pont szerinti személyi jövedelemadó-bevétel és a 2. pont szerinti iparűzési adóerő-képesség - a 2001. január 1-jei lakosságszámra - együttesen számított egy főre jutó összege nem éri el a 3. pontban szereplő összeget, a bevétel e szintig kiegészül.

Ha az egy főre jutó összeg nagyobb a 3. pontban szereplő összegnél, akkor a központi költségvetési kapcsolatból származó forrásokból az önkormányzatot együttesen megillető összeg a 4. pontban szereplő számítási módszer alapján csökkentésre kerül.

Az önkormányzat közigazgatási státusát a 2002. október 21-ei állapotnak megfelelően kell alapul venni.

A 2002. évben szétvált önkormányzatoknál a számítás alapjául szolgáló bevételeket a 2001. január 1-jei lakosságszám arányában kell figyelembe venni.

2. E törvény szempontjából a helyi önkormányzat 2003. évi iparűzési adóerő-képességét az alábbiak szerint kell meghatározni:

2.1. Számított adóerő-képesség:

Ae = (Ta x 1,2 + L x Ea) x 0,012

ahol

Ae = számított iparűzési adóerő-képesség

Ta = a 2001. évi társasági adó-bevallásokból az APEH által telephelyenkénti adatokból településenként kimutatott iparűzési adóalap

L = település 2001. január 1-jei lakosságszáma

Ea = az Szja-törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók által bevallott iparűzési adóalap 1 lakosra jutó összege településnépesség szerint képzett csoportonként

2.2. Az 1. pontban figyelembe veendő iparűzési adóerő-képesség:

2.2.1. Nem lehet kevesebb az egyes önkormányzatok 2003. évre valorizált - vagyis a 2001. évi önkormányzati beszámolóban szereplő és 20%-kal megnövelt - iparűzési adó-bevétel összegének 60%-ánál, illetve nem lehet több annak 100%-ánál.

Az előzőek szerint számított valorizált iparűzési adó-bevételt a helyi önkormányzat a 15. § (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatás során abban az esetben csökkentheti, ha 2002. október 1-jén rendelkezett hatályos iparűzésiadó-rendelettel. Amennyiben a ténylegesen befolyt - hátralékváltozással korrigált - iparűzési adó eltér az önkormányzat által csökkentettől, ennek a kiegészítésre, illetve az elvonásra gyakorolt hatásával az önkormányzatnak az Áht. 64. § (7) bekezdésében foglaltak keretében 2003. évre el kell számolnia.

A jogtalanul igénybe vett összeget a költségvetési évben érvényes átlagos jegybanki alapkamat másfélszeresével megnövelve kell a központi költségvetés részére visszafizetni. Ha a helyi önkormányzat visszafizetési és kamatfizetési kötelezettségének külön jogszabály szerinti határidőre nem tesz eleget, további - az éves átlagos jegybanki alapkamat kétszeres mértékének megfelelő - kamatot köteles fizetni addig a napig, amíg fizetési kötelezettségét nem teljesíti. A határidőt követő 90. napon az Államháztartási Hivatal azonnali beszedési megbízást nyújt be a helyi önkormányzat ellen, és az Áht. 63. § (7) bekezdésében foglaltak szerint jár el.

Az év végi elszámolás során az önkormányzatot megilleti az az összeg, amely a ténylegesen befolyt - hátralékváltozással korrigált - és az általa csökkentett iparűzési adó különbözetének a kiegészítésre, illetve az elvonásra gyakorolt hatásából származik.

2.2.2. Megegyezik az önkormányzattípus, azon belül népességszám szerinti kategóriába tartozó önkormányzatok 2.2.1. szerinti adóerő-képességének a legalacsonyabb és legmagasabb adóerő-képességű önkormányzatok egy-egy tizede figyelmen kívül hagyásával számított átlagával, ha az adott önkormányzatnak nem volt 2001. évi adóbevétele, vagy volt ugyan bevétele, de ugyanez év január 1-jén nem volt hatályos iparűzési adó-rendelete, és a számított iparűzési adóerő-képessége ennél az átlagnál magasabb.

2.2.3. Azonos az önkormányzattípus, azon belül népességszám szerinti kategóriába tartozó a 2.2.1. és a 2.2.2. szerint legalacsonyabb adóerő-képességű önkormányzatok egytizedének átlagos adóerő-képessége felével, ha az adott önkormányzat 2.2.1. és 2.2.2. szerinti adóerő-képessége ennél alacsonyabb lenne.

3. A jövedelemkülönbségek mérséklésénél figyelembe veendő lakosonkénti értékhatár forintban:

Az a)-e) pontban szereplő nem kötelező térségi feladatokat is ellátó települési önkormányzatok esetén az értékhatár a II. c) pont szerinti fajlagos összeg és e törvény 3. számú melléklet 13., 15., 16., 21. c) d) e), 21. b) c), 22., 23. pont szerinti ellátottak/férőhely együttes száma szorzatának a település 2001. január 1-jei lakosságszámára vetített összegével tovább nő.

4. A 3. pont szerinti értékhatár %-ában a levonás sávonkénti számítása 2003-ban:

A levonandó összeg azonban nem lehet több, mint a települési önkormányzatot - beleértve a helyi kisebbségi önkormányzatokat is - a kötelezően ellátandó feladatai után e törvény 3. számú melléklet 1., 2., 4., 5., 7-11., 14., 17., 19., 20. a) b), 21. a), 24. a)-c), db), e)-g), 25., 26. pontja alapján megillető normatív hozzájárulás összegének 80%-a. Községi önkormányzatoknál a levonandó összeg felső határába nem számít bele az intézményfenntartó települést megillető 24. e) és f) jogcímen, valamint a 24. e) jogcímhez kapcsolódó mutatószám alapján járó 19. és 20. a) b) jogcím szerinti normatív hozzájárulás.

Ezen központi költségvetési kapcsolatokból származó források év végi alakulásának a jövedelemkülönbség mérséklésre gyakorolt hatását az Áht. 64. § (7) bekezdése szerinti elszámolás során érvényesíteni kell.

Az elszámolás során a véglegezett beszámítási összeg 25%-a, de legfeljebb az önkormányzat által - saját forrásaiból - 2003-ban beruházásra felhasznált összeg visszaigényelhető. A saját forrásba az államháztartás alrendszereiből származó átvett pénzeszköz nem számítható be.

Több pénzt az önkormányzatoknak, hirdette a szocialisták választási programja. Ma már megállapíthatjuk, hogy az önkormányzatok gazdasági önállósága ellen soha nem látott mértékű támadás indult. A szocialisták 50 %-os közalkalmazotti béremelés fedezetét ígérték, de 2003. január 1. után ígéreteiket nem kívánják betartani. A közalkalmazotti béremelés fedezetét ugyanis a 2002. évi LXII. törvény, a költségvetési törvény nem biztosítja, a hiányzó összeg jelentős részét az önkormányzatoknak kell előteremteni, ott is, ahol a saját bevételek emelésére nincs mód és sem az önkormányzati intézményi normatívák, sem az SZJA és a gépjárműadó helyben maradó része nem ad elég fedezetet az 50 %-os béremelésre.

Megfigyelhető, hogy a szocialista - szabaddemokrata kormány nem törekszik másra, mint hogy bebizonyítsa, hogy az 50 %-os kiadás fedezetét biztosította, nem veszi figyelembe azt sem, hogy a közüzemi költségek és a dologi költségek inflációt meghaladó mértékben növekedtek, továbbá nem veszik figyelembe azt sem, hogy a polgárok befizetett helyi adójukból fejlesztéseket, utak, járdák, játszóterek építését szeretnék látni.

A helyi költségvetések készítése alapján jól látszik, hogy a választási ígéret és a költségvetési önkormányzati finanszírozás közötti ellentmondás eredménye lehangoló, jelentős számban történnek iskola és óvoda bezárások, közalkalmazotti elbocsátások. A kormány ígér, nem teljesít, az önkormányzat pedig, hogy törvényi kötelezettségének eleget tudjon tenni, kénytelen leépíteni.

A költségvetési módosító javaslatunk a fenti ellentmondás feloldására mintegy 10 %-os emelést ír elő az önkormányzati normatívák jelentős részének emelésére. Természetesen ez a növekmény nem elégséges teljes mértékben az 50 %-os béremelés fedezetére, de tisztában vagyunk azzal, hogy a felelőtlen szocialista választási ígéret fedezete teljes egészében nincs meg a költségvetésben.

Fontos érv még, hogy valamennyi önkormányzati országos érdekszövetség egyetért azzal, hogy nincs meg az 50 %-os béremelés fedezete a központi költségvetésben. Még azok az önkormányzati szövetségek is osztják ezt az álláspontot, akik vezetésének kormány iráni lojalitása nem kérdőjelezhető meg.

A többletkiadások fedezete az általános forgalmi adó, a személyi jövedelemadó és a lakossági illetékek várható többletbevétele.

A költségvetési törvényt módosító javaslatunk elfogadása esetén a várható önkormányzati csődöket tudjuk megelőzni.

A Javaslat a Költségvetési Törvény 3. számú "A helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásai" mellékletének 2., 11./a. 11/ba., 11/bb., 11/bc., 11/bd., 14/a., 14/b., 15., 17/a., 17/b., 19., 20/a., 20/b., 20/c., 20/d., 20/e., 21/a., 21/b., 21/c., 22/a., 22/b., 24/a., 24/b., 24/c., 24/d., 24/e., 24/f., 24/g. és 25. Jogcímek tételeit emeli meg 10 %-kal.

A 3. számú melléklet változásainak megfelelően az 1. számú melléklet XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. Helyi önkormányzatok támogatásai, hozzájárulásai cím, 1. Normatív hozzájárulások alcím 11., 14., 15., 17., 19., 20., 21., 22. és 24. jogcím-csoportszámhoz tartozó előirányzatok kiadási előirányzatai is változnak.

A hatályos Költségvetési Törvényben a 2. Települési igazgatási, kommunális és sportfeladatok és a 25. Helyi közművelődési és közgyűjteményi feladatok forrása a 4. számú melléklet szerint 100%-ban az átengedett személyi jövedelemadó. Mivel az átengedett személyi jövedelemadó összegszerűsége változatlan marad, a normatív hozzájárulás összege pedig a Javaslat szerint nő, a különbözet kiadási előirányzatként jelenik meg az 1. számú melléklet XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. Helyi önkormányzatok támogatásai, hozzájárulásai cím, 1. Normatív hozzájárulások alcím alatt új, 2. Települési igazgatási, kommunális és sportfeladatok jogcím-csoportként, valamint új 25. Helyi közművelődési és közgyűjteményi feladatok jogcím-csoportként.

A hatályos Költségvetési Törvény 4. számú melléklet B) I. pontja tartalmazza, hogy a 3. számú melléklet egyes jogcímeiben mekkora az átengedett személyi jövedelemadó-hányad. Mivel az átengedett személyi jövedelemadó összegszerűsége változatlan marad, a normatív hozzájárulások összege pedig a Javaslat szerint nő, a 2., 25., 14., 15., 17. és 11. jogcím estében az átengedett személyi jövedelemadó százalékos megoszlása csökken.

A Javaslat szerint a többletkiadások fedezete az általános forgalmi adó, a személyi jövedelemadó és a lakossági illetékek várható többletbevétele. Az általános forgalmi adó bevételek esetén 2,1%-os, a személyi jövedelemadó és a lakossági illeték bevételek esetében 1,3-1,3%-os növekmény indokoltságát alátámasztják a korábbi évek tapasztalatai és az a gyakorlat, amely hasonló mértékű előirányzat módosuláshoz köti az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal premizálását. Ennek megfelelően változnak a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 20. Fogyasztáshoz kapcsolt adók cím, 1. Általános forgalmi adó alcím, a 21. Lakosság költségvetési befizetései cím, 1. Személyi jövedelemadó alcím és a 4. Lakossági illetékek alcím bevételi előirányzatai.

Budapest, 2003. február 17.