MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA

a földgázellátásról

Budapest, 2003. február

Az Országgyűlés a fogyasztók biztonságos, megfelelő minőségű földgázellátása, az átlátható, megkülönböztetés-mentes szabályozás kialakítása, a földgáz versenypiaca létrehozásának elősegítése céljából, az Európai Unió jogszabályaihoz való közelítés érdekében, az energiahatékonyság, az energiatakarékosság és a környezetvédelem követelményeire figyelemmel a következő törvényt alkotja:

1. § E törvény hatálya kiterjed:

1. az e törvény 9. §-ának (1) bekezdésében meghatározott működési engedéllyel rendelkezőre (a továbbiakban: engedélyes), illetőleg az e törvény 7. §-ában meghatározott tevékenységek végzőjére, a földgázfogyasztóra, valamint az engedélyesek egymás közötti, és a fogyasztókkal fennálló jogviszonyára,
2. a földgáz vezetéken történő szállítására, elosztására, tárolására, kereskedelmére, közüzemi nagykereskedelmére, közüzemi szolgáltatására, a rendszerirányításra és a földgáz felhasználására,
3. a szállítóvezetékhez, az elosztóvezetékhez, a földgáztárolókhoz való hozzáférésre,
4. a csatlakozóvezeték, fogyasztói berendezés tervezésére, létesítésére, üzemeltetésére, megszüntetésére,
5. a szállító-, az elosztóvezeték és a tároló tulajdonosaira,
6. a cseppfolyós propán-, butángázok és ezek elegyeinek vezetéken történő szolgáltatására, tartályban vagy palackban történő forgalmazására és hatósági felügyeletére,
7. a földgázt termelőre e törvény 3. § 25. pontja, 32-33. és 38. §-a vonatkozásában.

2. § Az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységeket, a gázfogyasztók ellátását megfelelő színvonalon, az élet, az egészség, a környezet és a természet védelmének, a fogyasztóvédelemnek, valamint a vagyon- és üzembiztonság érvényesítésével az energiatakarékossági érdekeknek, továbbá a műszaki-biztonsági, valamint a minőségbiztosítási előírásokban meghatározott követelményeknek megfelelően kell végezni.

3. § E törvény alkalmazásában

1. Célvezeték: a földgáztermelőhöz, a föld alatti gáztárolóhoz, vagy a szállító-, illetve elosztóvezetékhez csatlakozó gázvezeték, amely a feljogosított fogyasztó egy fogyasztási helyének ellátására szolgál.
2. Csatlakozóvezeték: a fogyasztási hely telekhatárától a gázmérő főcsapjáig, vagy - gázmérő hiányában - a fogyasztói főcsapig terjedő vezeték.
3. Együttműködő földgázrendszer: az összekapcsolt szállító- és elosztóvezeték, valamint a földgáztároló.
4. Elosztás: földgáznak elosztóvezetéken történő továbbítása a fogyasztóhoz.
5. Elosztóvezeték: az a csővezeték, a hozzá tartozó nyomásszabályozó berendezésekkel, amelyen keresztül a földgázt, a propán- és butángázt, valamint ezek elegyét a fogyasztókhoz továbbítják, amelynek kezdőpontja a gázátadó állomások vagy propán-butángáz tárolótelep kilépő pontja, végpontja a fogyasztási hely telekhatára.
6. Elszámolási mérés: az üzemi és kereskedelmi szabályzat szerint kialakított, a földgázforgalom hiteles mérésére szolgáló, a szállítói, tárolói, illetve az elosztói engedélyes felügyelete alatt működő rendszer.
7. Feljogosított fogyasztó: az a fogyasztó, aki földgázigényét a saját választása szerint a közüzemi szolgáltatás keretei között, vagy a közüzemi szerződés felmondásával szabadon, kereskedelmi szerződés keretében elégíti ki.
8. Fogyasztási hely: a gázfogyasztó tulajdonában vagy használatában lévő ingatlan, ahol a fogyasztói berendezés, továbbá a gázfogyasztást szolgáló nyomásszabályzó, gázmérőhely vagy fogyasztói főcsap van.
9. Fogyasztó: az, aki földgázt saját felhasználás céljára vásárol.
10. Fogyasztói berendezés: a fogyasztói vezeték és a gázfogyasztó készülék, illetve gázfelhasználó technológiák, valamint azok rendeltetésszerű és biztonságos használatához szükséges tartozékok összessége.
11. Fogyasztói főcsap: a gázmérőnél lévő, ennek hiányában a csatlakozóvezeték és a fogyasztói vezeték közé beépített csap.
12. Fogyasztói főelzáró: a telekhatáron vagy annak közelében létesített elzáró szerelvény, amely az elosztóvezeték tartozéka.
13. Fogyasztói nyomásszabályozó: az a készülék, amely az elosztóvezetéken érkező gáz nyomását a fogyasztóval kötött szerződésben vagy szabványban meghatározott mértékre csökkenti és közel állandó értéken tartja.
14. Fogyasztói vezeték: a fogyasztó tulajdonában lévő vezetékszakasz tartozékaival együtt, amely a gázmérőtől - ennek hiányában a fogyasztói főcsaptól - a gázfogyasztó készülékig terjed.
15. Föld alatti gáztároló: az a besajtoló és kitermelő technológiai létesítménnyel ellátott természetes földtani szerkezet, amely földgáz tárolására alkalmas (a továbbiakban: gáztároló).
16. Földgáz: természetes éghető gáz, amely a földkéregben keletkezett, bányászati tevékenység során kerül a felszínre, és bármely, a vonatkozó gázra az e törvény szerint alkalmazott berendezésben biztonságosan felhasználható.
17. Földgáz bértárolása: nem belföldi fogyasztó ellátása érdekében történő tárolás.
18. Földgáz határon keresztüli szállítása: a földgáz behozatala és/vagy kivitele Magyarország határát átlépő szállítóvezetéken keresztül.
19. Földgázmennyiségek elszámolása: a kereskedelmi megállapodások teljesítésének, a földgázellátás tényleges forgalmának, valamint a szállító-, az elosztóvezeték és a föld alatti gáztároló igénybe vételének az üzemi és kereskedelmi szabályzatban foglaltak szerinti dokumentálása.
20. Földgázipari tevékenység: a földgáz vezetéken történő szállítása, elosztása, tárolása, kereskedelme, közüzemi nagykereskedelme, közüzemi szolgáltatása és a rendszerirányítás.
21. Földgázipari vállalkozás: az a gazdálkodó szervezet [Polgári Törvénykönyv 685. § c) pont] aki, illetve amely az e törvény szerint engedélyköteles tevékenységet folytat. A vezetékes propán-, butángáz szolgáltató a tevékenység engedélyezésére és végzésére, a gázelosztó-vezeték és tartozékai létesítésére, az idegen ingatlan használatára és a műszaki-biztonsági felügyeletre vonatkozó rendelkezések tekintetében földgázipari vállalkozásnak minősül.
22. Földgáz-kereskedelem: földgáz rendszeres és ellenérték fejében történő, nem saját felhasználási célra történő vásárlása és értékesítése.
23. Földgázszállítás: földgáznak szállítóvezetéken történő továbbítása.
24. Földgáztárolás: földgáz tárolása földgáztárolóban.
25. Földgáztermelő: az a jogi személy, aki a Magyar Köztársaság területén földgáz bányászati tevékenységet végez.
26. Gázátadó állomás: az a létesítmény, amely a szállítóvezetékről a gázt átadja, méri és az elosztáshoz szükséges nyomáscsökkentést végzi. A gázátadó állomás a szállítóvezeték része.
27. Gázfogyasztó készülék: földgázzal, valamint propán- vagy butángázzal, illetőleg ezek elegyeivel üzemeltetett készülék.
28. Háztartási fogyasztó: egy vagy több fogyasztási helyet képező lakóépület, lakás vagy üdülő használója.
29. Határon keresztüli földgázszállító-vezeték: azon földgázszállító-vezeték, amelynek kezdőpontja a Magyar Köztársaság határán kívül, végpontja azon belül, vagy kezdőpontja a Magyar Köztársaság határán belül, végpontja azon kívül van.
30. Integrált földgázipari vállalkozás: olyan vállalkozás, amely az e törvény előírásai szerint engedélyköteles földgázipari tevékenységek közül legalább két különböző tevékenységre engedéllyel rendelkezik (vertikálisan integrált), vagy legalább egy földgázipari tevékenységre rendelkezik engedéllyel és más, nem földgázipari tevékenységet is folytat (horizontálisan integrált).
31. Kommunális fogyasztás: közcélokat szolgáló (oktatási, egészségügyi, közszolgáltatási, államigazgatási, önkormányzati stb.) intézmények földgázfelhasználása.
32. Közüzemi fogyasztó: az a fogyasztó, aki közüzemi szolgáltatótól, közüzemi szerződés alapján vételez földgázt.
33. Közüzemi nagykereskedelem: olyan kereskedelem, amelyben a közüzemi nagykereskedő köteles a közüzemi szolgáltatói szerződés szerinti földgázellátásra.
34. Közüzemi szolgáltatás: közüzemi szerződés alapján a közüzemi fogyasztó számára a fogyasztó szerződésben rögzített igénye szerint nyújtott gázszolgáltatás.
35. Legkisebb költség: az engedélyezett tevékenység gyakorlásához szükséges és indokoltan felmerült ráfordítás.
36. Rendszerfelügyelet: az együttműködő földgázrendszer hosszú távú kapacitás- és fejlesztéstervezésének, valamint az ellátásbiztonsági tevékenységnek versenysemleges, folyamatos és átlátható összehangolása.
37. Rendszerhasználó: aki a szállító- vagy elosztóhálózatba, illetve tárolóba földgázt betáplál, valamint abból földgázt vételez.
38. Rendszerirányítás: az együttműködő földgázrendszer üzemvitelének, egyensúlyának versenysemleges, folyamatos és átlátható biztosítása és a karbantartás koordinálása.
39. Szállítóvezeték: az a csővezeték tartozékaival és szerelvényeivel együtt, amelyen keresztül a földgázt továbbítják, amelynek kezdőpontja az országhatár, a termelés betáplálási pontjai, a gáztároló be- és kitáplálási pontja, végpontja az országhatár, a gázátadó állomások kilépő pontjai, a gáztároló be- és kitáplálási pontja.
40. Szervezett földgázpiac: a földgázkeresletet és -kínálatot nyilvánosan meghirdetett, előre meghatározott módon, helyen és időben koncentráló kereskedelmi forma.
41. Tranzit: a szállítóvezeték-hálózaton végzett földgázszállítás, amely az Európai Unió legalább egy tagállamának határát átlépi, és kezdő- vagy végpontja az Európai Unió határán kívül van.

4. § (1) A Magyar Energia Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) földgázellátással kapcsolatos hatósági feladatai a következők:

1. kiadja, jogszabályban meghatározott esetben módosítja vagy visszavonja az engedélyköteles tevékenység gyakorlásához szükséges engedélyeket,
2. jóváhagyja az engedélyköteles tevékenységek jogosultja (a továbbiakban: engedélyes) által kidolgozott üzemi és kereskedelmi szabályzatot, az üzletszabályzatokat és mindezek módosításait, továbbá ellenőrzi a szabályzatokban foglaltak betartását és megszegésük esetén a külön jogszabályban meghatározott mértékű bírságot szabhat ki,
3. külön jogszabályban meghatározott adatgyűjtési, adatszolgáltatási feladatokat lát el,
4. megállapítja az egyes fogyasztók gázfelhasználásának korlátozási sorrendjét és mértékét,
5. előkészíti a földgázellátásban alkalmazott hatósági árak, díjak megállapításának szabályait, a hatósági árakat, díjakat, valamint az ár- és díjalkalmazási feltételeket, és a 25. § alapján meghatározandó csatlakozási díjak számításának szabályait, továbbá ellenőrzi a hatósági ár- és díjelőírások megtartását,
6. vizsgálja és ellenőrzi az engedély kiadásával és az engedély módosításával járó földgázrendszer-létesítés pénzügyi és gazdasági feltételeit,
7. jóváhagyja az engedélyes átalakulását, valamint az engedélyesekben történő befolyásszerzés, illetőleg a jegyzett tőke értékének változtatását,
8. ellenőrzi a hatáskörébe utalt, jogszabályban és az engedélyben foglalt előírások megtartását, azok megszegése esetén bírságot szabhat ki,
9. jogosult az engedélyhez kötött tevékenységekkel kapcsolatos iratokba betekinteni még akkor is, ha azok üzleti titkot tartalmaznak,
10. meghatározza azon gazdálkodási adatok körét, amelyet az engedélyes köteles nyilvánosságra hozni,
11. jogosult az engedélyben meghatározott tevékenységekre vonatkozó iratokról másolatot, kivonatot készíteni, feladatai ellátásához az engedélyestől - a Hivatal által meghatározott módon - eseti és rendszeres információkat kérni, amelyeket köteles zártan kezelni, kivéve, ha az információk, adatok nyilvánosságra hozatalát jogszabály írja elő,
12. három napra felfüggesztheti a földgáz szervezett piacán a szerződéskötést abban az esetben, ha a biztonságos és átlátható kereskedés a piaci folyamatok kedvezőtlen alakulása miatt nem biztosítható,
13. érvényesíti a legkisebb költség elvét az e törvény hatálya alá tartozó hatósági áras, illetve díjas termék és szolgáltatás, valamint a célvezeték-létesítés elbírálása vonatkozásában,
14. intézkedik az engedélyek és a közérdekű határozatok közzététele érdekében,
15. jogszabályban meghatározott esetekben és feltételekkel határozata azonnali végrehajtását rendelheti el,
16. ellenőrzi a fogyasztó által a szállító-, elosztórendszerhez való csatlakozás érdekében befizetett csatlakozási díj felhasználását,
17. végrehajtja a rendszerfelügyelettel összefüggő, a 17. § (1) bekezdésében leírt feladatokat,
18. felügyeli a szállító-, elosztóvezetékekhez, valamint a földgáztárolókhoz - külön jogszabályban előírt - hozzáférést,
19. határozatban állapítja meg az engedélyes tevékenységének minimális minőségi követelményeit, elvárt színvonalát az egyes engedélyesre,
20. ellenőrzi a tevékenységek jogszabályban előírt szétválasztásának teljesítését,
21. dönt az engedélyesek közötti, hatáskörébe utalt vitás kérdésekben.

(2) A Hivatal jogállására külön jogszabály (a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény 6-9. §) rendelkezései az irányadók.

(3) A Hivatal működését saját bevételeiből fedezi. A Hivatal részére felügyeleti tevékenységéért az engedélyesek felügyeleti díjat kötelesek fizetni, amelynek mértéke az engedélyes tevékenysége előző évi nettó árbevételének 0,05%-a. A Hivatal eljárásáért igazgatási-szolgáltatási díjat kell fizetni. A díjak körét, az igazgatási-szolgáltatási díj mértékét és az e bekezdésben említett díjak fizetésére vonatkozó egyéb rendelkezéseket a gazdasági és közlekedési miniszter (a továbbiakban: miniszter) a pénzügyminiszterrel egyetértésben rendeletben állapítja meg.

(4) A Hivatal eljárására az e törvényben foglalt eltérésekkel az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) rendelkezései az irányadók. Az ügyintézés határideje 90 nap. A Hivatal határozata ellen kizárólag bírói úton van jogorvoslatnak helye. A bíróság a Hivatal határozatát jogosult megváltoztatni.

5. § A Hivatal a fogyasztók érdekeinek érvényesítése érdekében - a fogyasztóvédelemről szóló törvényben foglaltak figyelembevételével - a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséggel és a területi felügyelőségekkel (a továbbiakban együtt: fogyasztóvédelmi felügyelőségek) együttműködve a földgázellátás területén a következő fogyasztóvédelmi feladatokat látja el:

1. kivizsgálja a mennyiségi elszámolással, számlázással, díjfizetéssel, méréssel kapcsolatos fogyasztói panaszokat,
2. együttműködik a fogyasztók társadalmi érdekképviseleti szervezeteivel,
3. szervezi és működteti a fogyasztók társadalmi érdekképviseleti szervezetei és az engedélyesek közötti érdekegyeztetést, dönt az érdekegyeztetés után fennmaradt vitás ügyekben,
4. biztosítja a fogyasztók társadalmi érdekképviseleti szervezetei és a fogyasztóvédelmi felügyelőségek részére azokat a nyilvános adatokat és információkat, amelyek az engedélyes engedélyhez kötött tevékenységével és a fogyasztói érdek érvényesítésével egyaránt kapcsolatosak,
5. a fogyasztók biztonságos ellátása érdekében ellenőrzi a szolgáltatás színvonalát és a közüzemi fogyasztói igény kielégítését.

Az engedélyezés általános szabályai

6. § (1) Az e törvény szerint engedélyköteles tevékenységet csak a Hivatal által kiadott működési engedély alapján lehet gyakorolni. A működési engedély határozatlan időre szól.

(2) A Hivatal a működési engedélyt köteles kiadni, ha a kérelmező a jogszabályokban meghatározott követelményeknek eleget tesz.

(3) A Hivatal a működési engedély kiadását megtagadja abban az esetben, ha

1. bármely jogszabályi feltétel hiányzik,
2. a kérelemben szereplő tevékenység folyamatos, hosszú távú ellátásához a kérelmező nem rendelkezik a jogszabályban meghatározott pénzügyi, gazdasági, műszaki, környezetvédelmi, informatikai, valamint távközlési feltételekkel és eszközökkel, szakszemélyzettel, a földgázipari tevékenység megfelelő végzéséhez szükséges feltételekkel vagy nem felel meg az energiahatékonysági követelményeknek,
3. a kérelmező csőd- vagy felszámolási eljárás alatt áll,
4. a kérelmező működési engedélyét a Hivatal tíz éven belül a kérelmezőnek felróható okból visszavonta.

(4) Az engedély módosítása és visszavonása során az engedélyezés szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(5) Az e törvény által szabályozott engedély nem pótolja a más jogszabályokban előírt engedélyt és engedélyezési eljárást.

(6) A Hivatal az engedély iránti kérelem elutasításának okait tájékoztatásul megküldi az Európai Bizottságnak.

7. § Engedélyköteles tevékenységek a következők:

1. földgázszállítás,
2. földgáztárolás,
3. földgázelosztás,
4. földgáz-kereskedelem,
5. közüzemi nagykereskedelem,
6. közüzemi szolgáltatás,
7. szervezett földgázpiac létrehozása és működtetése,
8. rendszerirányítás,
9. határon keresztüli földgázszállító-vezetékhez való hozzáférés,
10. propán-, butángázok és ezek elegyeinek vezetéken történő elosztása és szolgáltatása.

8. § (1) A földgázipari vállalkozás - a (2)-(3) bekezdésekben foglaltak kivételével - csak egy működési engedéllyel rendelkezhet.

(2) A közüzemi nagykereskedelmi engedélyes és a kereskedelmi engedélyes a határon keresztüli földgázszállító-vezetékhez való hozzáférési engedéllyel, az elosztói engedélyes közüzemi szolgáltatói engedéllyel, egy szállítói engedélyes pedig rendszerirányítási engedéllyel is rendelkezhet.

(3) A rendszerirányító a rendszeregyensúly megtartásának biztosításához szükséges földgázbehozatal mértékéig a határon keresztüli földgázszállító-vezetékhez hozzáférési engedéllyel rendelkezhet.

(4) A feljogosított fogyasztó és a földgáztermelő hozzáférési engedéllyel rendelkezhet a határon keresztüli földgázszállító-vezetékhez.

9. § (1) A működési engedély fajtái:

1. földgázszállítási,
2. földgáztárolási,
3. földgázelosztási,
4. rendszerirányítási,
5. földgáz-kereskedelmi,
6. földgáz közüzemi nagykereskedelmi,
7. földgáz közüzemi szolgáltatási,
8. szervezett földgázpiac működtetési,
9. határon keresztüli földgázszállító-vezetékhez való hozzáférési, valamint
10. propán-, butángázok és ezek elegyeinek vezetéken történő elosztására és szolgáltatására irányuló

(2) A földgázszállítási, -tárolási, -elosztási és rendszerirányítási működési engedély tartalmazza az engedély alapján üzemeltetendő rendszer - a szállító- illetve elosztóvezetékek, gáztárolók, valamint a hozzájuk tartozó berendezések, illetve a rendszerirányításhoz szükséges eszközök - ismertetését.

(3) Az engedély megadásának feltétele az is, hogy a földgázipari vállalkozás rendelkezzék a tevékenység végzéséhez szükséges eszközök (szállító, elosztóvezetékek, illetve tárolók) és azok berendezéseinek többségi tulajdonával és azok működtetésére vonatkozó szakhatósági hozzájárulásokkal.

(4) Az engedély kérelmezőjének rendelkeznie kell a külön jogszabályban meghatározott pénzügyi és gazdasági feltételekkel.

(5) A földgáz tárolására vonatkozó működési engedély alapján az engedélyes köteles és jogosult az engedélyével érintett tárolók és berendezéseik üzemeltetésére.

(6) A földgázszállításra vonatkozó működési engedély alapján az engedélyes köteles és jogosult az engedélyével érintett szállítóvezetékek és berendezéseik üzemeltetésére.

(7) A földgázelosztásra vonatkozó működési engedély alapján az engedélyes köteles és jogosult az engedélyével érintett elosztóvezetékek és berendezéseik üzemeltetésére.

(8) Rendszerirányítási működési engedély kizárólag egy szállítói engedélyesnek adható.

(9) A határon keresztüli földgázszállító-vezetékhez való hozzáférési engedély alapján - a Hivatalnak történő előzetes bejelentést követően - az engedélyes jogosult a vezeték szabad kapacitásának igénybevételére.

10. § A földgáz-kereskedelmi, közüzemi nagykereskedelmi, valamint közüzemi szolgáltatási működési engedély abban az esetben adható, ha a kérelmező a külön jogszabályban meghatározott pénzügyi biztosítékkal rendelkezik.

11. § (1) A Hivatal a szervezett földgázpiac működtetésére vonatkozó engedélyezési és felügyeleti eljárása során köteles a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének szakhatósági hozzájárulását kérni.

(2) A szervezett földgázpiac működésére vonatkozó engedély kiadásának feltétele, hogy az engedélyes rendelkezzen a külön jogszabályban meghatározott pénzügyi biztosítékokkal és a szükséges eszközökkel.

(3) A szervezett földgázpiac keretei között a földgázkereskedő a tőzsdeszabályzatnak megfelelő módon, szabványosított szerződések szerint folytathatja tevékenységét.

12. § (1) Az engedélyben foglaltakat - indokolt esetben - az engedélyes kérelmére módosítani lehet.

(2) Jogszabályban meghatározott esetekben a Hivatal az engedélyt hivatalból módosítja.

(3) Ha az engedélyes a Hivatal előzetes jóváhagyása után a kizárólagossági jogáról részben vagy egészben lemondott, az érdekeltek közösen kötelesek a meglévő engedély módosítását vagy új engedélyt kérni.

(4) Az engedély módosítása nem befolyásolhatja hátrányosan a fogyasztó számára az ellátás biztonságát, minőségét.

13. § (1) Aki a földgázipari tevékenységet a jogszabályban, az engedélyében, a Hivatal határozatában, illetőleg az üzemi és kereskedelmi szabályzatban vagy az üzletszabályzatban előírtaktól eltérő módon gyakorolja, azzal szemben a Hivatal megteszi a szükséges intézkedéseket, így különösen:

1. az engedélyes figyelmét felhívja az engedélyben, a szabályzatokban, illetőleg a jogszabályokban foglalt kötelezettségei teljesítésére és határidő tűzésével kötelezi a jogsértés abbahagyására,
2. a határidő eredménytelen eltelte után az engedélyes tevékenységét felfüggesztheti,
3. a tevékenység engedély nélküli végzése esetén azonnali hatállyal eltiltja a tevékenység folytatásától,
4. bírságot szabhat ki.

(2) Ha a földgázszállító- illetve elosztóvezeték vagy a tároló tulajdonosa nem gondoskodik a jogszabályban előírt kötelezettségeinek teljesítéséről, a Hivatal megteszi a szükséges intézkedéseket, így különösen

1. felhívja a tulajdonos figyelmét a jogszabályban foglalt kötelezettségei teljesítésére és határidő tűzésével kötelezi a jogsértés abbahagyására,
2. a határidő eredménytelen eltelte után arra vállalkozó engedélyest kérhet fel a jogszabályban előírt feladatok teljesítésére, illetve a földgázszállítási, -elosztási tevékenység folytatására,
3. bírságot szabhat ki.

(3) A Hivatal az (1)-(2) bekezdésekben felsorolt intézkedéseket egyidejűleg is alkalmazhatja. A bírság ismételten kiszabható.

(4) A Hivatal az engedélyt módosíthatja vagy visszavonhatja, ha az engedélyes az ellátásbiztonságot, illetve az élet-, az egészség-, az üzem- és a vagyonbiztonságot vagy a környezetet veszélyeztető módon üzemelteti a földgázrendszert, továbbá ha a jogszabályban meghatározott kötelezettségeinek, illetve az engedélyben foglaltaknak nem képes eleget tenni.

(5) A folyamatos és biztonságos gázellátás érdekében, az (1)-(2) bekezdés szerinti jogellenes magatartás miatt indult eljárás alatt, továbbá a felszámolás vagy a végelszámolás befejezéséig, illetve a gázrendszer kezelői jogának megszűnése esetén a földgázrendszer működtetését, illetve az engedélyben meghatározott tevékenységek végzését folyamatosan fenn kell tartani.

(6) A Hivatal a földgázipari tevékenység folyamatos végzésére - az (5) bekezdésben foglalt eljárások befejezéséig - más engedélyest is kijelölhet, ha az említett eljárások időtartama alatt az együttműködő földgázrendszer folyamatos és biztonságos működése vagy a fogyasztók ellátása azt megköveteli.

(7) A Hivatal más engedélyes kijelölése esetén az engedélyest, - ha a földgázrendszer tulajdonosa más, a földgázrendszer tulajdonosát is - kötelezheti arra, hogy a folyamatos és biztonságos földgázszállításhoz, -tároláshoz, -elosztáshoz, rendszerirányításhoz, közüzemi szolgáltatáshoz, kereskedelemhez, közüzemi nagykereskedelemhez szükséges eszközeit a kijelölt engedélyesnek üzemeltetésre adja át, továbbá a tevékenység gyakorlásához szükséges nyilvántartásokat, adatokat bocsássa rendelkezésre. A Hivatal határozatában meghatározza az eszközök használatának ellenértékét, továbbá az iratok és az adatok felhasználásának rendjét.

(8) A Hivatal az (1)-(7) bekezdésekben foglalt rendelkezések alapján hozott határozatait azonnal végrehajthatóvá nyilváníthatja a gázellátás folyamatosságának és biztonságának veszélyeztetése, illetve a rendszerhez való hozzáférés alaptalan visszautasítása esetén.

14. § (1) A földgázellátás történhet:

1. a feljogosított fogyasztóval kötött szerződés, továbbá
2. közüzemi szerződés alapján.

(2) A rendszerirányító az engedélyesek bevonásával  a vezetékes propán-, butángázt és ezek elegyeit elosztó és szolgáltató kivételével  köteles kidolgozni az együttműködő földgázrendszer működésére vonatkozó szabályokat, eljárásokat és módszereket, a kereskedelmi, elszámolási-mérési, és adatforgalmi megállapodások minimális tartalmi elemeit, valamint a rendszerirányítás részletes szabályait tartalmazó üzemi és kereskedelmi szabályzatot. Az üzemi és kereskedelmi szabályzatnak a földgáz tárolására, szállítására, elosztására, valamint a szervezett földgázpiac működésére vonatkozó fejezeteit az engedélyesek kötelesek elkészíteni.

(3) A Kormány rendeletben határozza meg az üzemi és kereskedelmi szabályzat kidolgozásának és egyeztetésének rendjét, tartalmi elemeit, valamint a szabályzatok kidolgozásáért felelős engedélyesek körét. Az engedélyesek által elkészítendő üzemi és kereskedelmi szabályzat hatálybalépéséig a Hivatal által kiadott ideiglenes szabályzatot kell alkalmazni.

(4) Az üzemi és kereskedelmi szabályzatot az ellátásbiztonság, a minőségi követelmények, a versenysemlegesség, a rendszerhez való szabad hozzáférés, a háztartási és kommunális fogyasztók ellátásának elsőbbsége, a legkisebb költség, valamint a tartós működéshez szükséges nyereségesség elve figyelembevételével kell kidolgozni.

(5) Az üzemi és kereskedelmi szabályzatot és annak módosítását a Hivatal hagyja jóvá. A jóváhagyott üzemi és kereskedelmi szabályzat előírásait az engedélyesek és a rendszerhasználók kötelesek betartani. Az engedélyesek kötelesek az üzemi és kereskedelmi szabályzatot az érdekeltek részére hozzáférhetővé tenni.

(6) Az engedélyesek kötelesek üzletszabályzatot kidolgozni.

(7) Az üzletszabályzat tartalmazza az engedélyes által nyújtott szolgáltatás általános biztonsági, minőségi, műszaki, kereskedelmi, mennyiségi elszámolási és fizetési előírásait, szerződési feltételeit, a szerződésszegésre, a szerződés nélküli földgázvételezésre vonatkozó szabályokat és az ellátás színvonalának, a fogyasztói igény kielégítésének részletes szabályait.

(8) Az üzletszabályzatot és annak módosításait a Hivatal hagyja jóvá. A jóváhagyott üzletszabályzatot az engedélyes köteles az érdekeltek részére hozzáférhetővé tenni.

15. § (1) A szállítóvezetékek üzemvitelének irányítását a szállítói engedélyes, a tárolók üzemvitelének irányítását a tárolói engedélyes, az elosztóvezetékek üzemvitelének irányítását az elosztói engedélyes végzi.

(2) Az együttműködő földgázrendszer egyensúlyának biztosítása érdekében az (1) bekezdés szerinti engedélyesek és a rendszerhasználók kötelesek folyamatosan együttműködni.

16. § (1) Az üzemviteli irányítási feladatokat ellátó engedélyesek közül rendszerirányító feladatkörrel a Hivatal által kijelölt egy szállítói engedélyes rendelkezik, amely rendszerirányítói engedélyt kap. A rendszerirányító engedélyes tevékenységének ellátásához az engedélyesek kötelesek a rendszeregyensúly fenntartásához szükséges operatív jellegű adatokat folyamatosan szolgáltatni. Az adatszolgáltatási kötelezettséget az üzemi és kereskedelmi szabályzat tartalmazza.

(2) A rendszerirányító engedélyes feladata:

1. a nemzetközi üzemviteli kapcsolatok irányítása és koordinálása,
2. a szállítóvezetékhez való átlátható és diszkriminációmentes hozzáférés biztosítása,
3. a rendszerszintű szolgáltatások tervezése, biztosítása, igénybevételének szabályozása és mennyiségi és pénzügyi elszámolása, különös tekintettel a rendszeregyensúly biztosításának eszközeire (többek között a napon belüli kereskedelem összehangolása, a megszakítható kapacitások, valamint tárolói készletek feletti rendelkezés az üzemi és kereskedelmi szabályzatban és a szerződésekben előírtak szerint),
4. az együttműködő földgázrendszer biztonságos és hatékony működése érdekében az időszakos és kiegyenlítő fogyasztók ellátási menetrendjének megtervezése, valamint a szükséges fogyasztást korlátozó intézkedések elrendelése, az üzemi és kereskedelmi szabályzatban rögzített elvek szerint.

(3) A rendszerirányító engedélyes köteles biztosítani az üzleti titoknak minősülő információk bizalmas kezelését.

17. § (1) Az energiapolitikai irányelvek teljesítése, az együttműködő földgázrendszer távlati fejlesztési feladatainak összehangolása, az együttműködő földgázrendszer biztonságos és hatékony működése érdekében a Hivatal rendszerfelügyeleti feladatokat lát el. Ennek érdekében különösen a következő feladatokat végzi:

1. összegyűjti a szükséges információkat, a keresleti és kínálati oldalra vonatkozó előrejelzéseket; a miniszter tájékoztatására szükség szerint, de legalább kétévenként elkészíti a középtávú, rendszerszintű keresleti-kínálati mérleget;
2. az együttműködő földgázrendszer folyamatos, biztonságos és megfelelő üzemeltetése érdekében a földgázszállítói, -tárolói és -elosztói engedélyesek által készített fejlesztési javaslatok figyelembevételével a legkisebb költség elvével összhangban az üzemi és kereskedelmi szabályzatban meghatározott szállító-, elosztóvezeték és föld alatti gáztároló fejlesztési irányelveinek elkészítése;
3. hosszú távú fejlesztési irányelv készítése során a Hivatal köteles kikérni az engedélyesek és a fogyasztói társadalmi érdekképviseleti szervezetek véleményét;
4. a szállítóvezeték és a gáztároló létesítésre a Hivatal pályázatot írhat ki és azt elbírálhatja, ha a fejlesztési irányelvben foglaltakat az engedélyesek nem hajtják végre.

(2) A Hivatal hosszú távú fejlesztési irányelvében nem szereplő szállítóvezeték és a gáztároló létesítését az engedélyes köteles bejelenteni a Hivatalnak.

18. § (1) A Hivatal az engedélyezési eljárás során - az érintett szakhatóságok véleményének figyelembevételével - vizsgálja új település, településrész, terület esetében a földgázrendszer létesítésének pénzügyi-gazdasági feltételeit.

(2) Szállítóvezetéket szállítói engedélyes, elosztóvezetéket elosztói engedélyes, földgáztárolót tárolói engedélyes üzemeltethet.

(3) A célvezeték műszaki üzemeltetési jogáról a bányafelügyelet az engedélyezési eljárása során dönt.

19. § (1) A szállító- és az elosztóvezeték, valamint a földgáztároló tulajdonosa köteles azok működtetéséről, fenntartásáról és karbantartásáról gondoskodni.

(2) A szállítói, tárolói és elosztói engedélyes a földgázrendszer együttműködése és a rendszerhez való hozzáférés biztosítása érdekében köteles az általa üzemeltetett rendszert biztonságosan, hatékonyan és a környezetvédelmi követelmények figyelembevételével üzemeltetni és a földgáz minőségének meghatározására vonatkozó mérések elvégzéséről gondoskodni.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott engedélyesek kötelesek a rendszer üzemeltetéséhez szükséges műszaki feltételeket biztosítani, a szükséges adatokat szolgáltatni más szállítói, tárolói és elosztói engedélyes, a rendszerirányító engedélyes és a Hivatal számára, az együttműködő földgázrendszer biztonságos és hatékony működése érdekében.

(4) A földgáz szagosítása a szállítói engedélyes, illetve célvezeték esetén az üzemeltető kötelezettsége.

20. § (1) A szállítói, az elosztói és a tárolói engedélyes köteles elvégezni a jogszabályban, az üzemi és kereskedelmi szabályzatban meghatározott méréseket az engedélyesek és a feljogosított fogyasztók közötti szerződések teljesítésének megfelelő alátámasztása érdekében, és a mérési adatokat az üzemi és kereskedelmi szabályzatban meghatározott módon összesíteni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott engedélyes az ellátás biztonsága érdekében köteles más engedélyesnek, a rendszerirányító engedélyesnek, valamint a Hivatal számára az üzemi és kereskedelmi szabályzatban meghatározott adatot és információt szolgáltatni. Az engedélyes és a Hivatal a tudomására jutott, üzleti titoknak minősülő információkat köteles bizalmasan kezelni.

21. § A csatlakozóvezeték és fogyasztói berendezés létesítésére, biztonsági előírást érintő leszerelésére a külön jogszabályban meghatározott, nyilvántartott gázszerelő jogosult. A jogosultságot az elosztói engedélyesnél a létesítés előtt igazolni kell.

22. § (1) A csatlakozóvezeték és a fogyasztói berendezés létesítése az ingatlantulajdonos kötelessége. Az elkészült csatlakozóvezeték és fogyasztói berendezés az ingatlantulajdonos tulajdonát képezi.

(2) A csatlakozóvezeték és a fogyasztói berendezés kiviteli tervét - a kivitelezés megkezdése előtt - be kell nyújtani az elosztói engedélyeshez műszaki-biztonsági szempontok szerinti felülvizsgálatra. Az elosztó a felülvizsgálatot 15 munkanapon belül köteles elvégezni a felülvizsgálathoz szükséges engedélyek rendelkezésre állása esetén. Az elosztói engedélyesnek kivitelezésre alkalmasságot megállapító nyilatkozata hiányában a létesítményt kivitelezni nem szabad. Az 50 m³/óra alatti teljesítményt igénylő fogyasztók esetében a felülvizsgálat díjmentes.

(3) Ha az elosztói engedélyes nyilatkozatával a tervet kivitelezésre alkalmatlannak minősítette, az ingatlan tulajdonosa a területi műszaki biztonsági felügyelettől kérheti az alkalmassági nyilatkozat kiadását. A kivitelezésre való alkalmasság megállapítására indított eljárásra az Áe. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) Az elkészült gázszerelést az elosztói engedélyes vagy megbízottja az üzembe helyezés előtt köteles - az 50 m³/óra alatti teljesítményt igénylő fogyasztó esetében díjmentesen - műszaki-biztonsági szempontból ellenőrizni.

(5) A csatlakozóvezeték és a fogyasztói vezeték üzembe helyezéséről az elosztói engedélyes köteles gondoskodni. Az üzembe helyezés díját a 25. § szerinti külön jogszabály tartalmazza. A gázfogyasztó készülék és gázfelhasználó technológia üzembe helyezésére a készülék gyártója, vagy a gyártó feljogosított megbízottja is jogosult. Az elosztói engedélyes a gázkészülék üzembe helyezése nélkül is köteles a fogyasztói vezeték üzembe helyezését elvégezni, ha a berendezés a műszaki-biztonsági előírásoknak megfelel.

(6) Az üzembe helyező az üzembe helyezés alkalmával köteles a fogyasztóval a csatlakozóvezeték és a fogyasztói berendezés szakszerű használatát, a gázmérő állagmegóvási és védelmi kötelezettségét, valamint a fogyasztó egyéb kötelezettségeit ismertetni.

(7) A csatlakozóvezeték és a fogyasztói berendezés üzemképes és biztonságos állapotban tartása az ingatlan tulajdonosának, használójának a kötelessége; ennek megfelelően köteles gondoskodni azok rendszeres karbantartásáról, javításáról és szükség szerinti cseréjéről, és azok legalább tízévenkénti műszaki biztonsági felülvizsgálatáról. Ha valaki gázszivárgást vagy egyéb veszélyhelyzetet észlel, köteles azt az elosztói engedélyesnek azonnal bejelenteni.

(8) A fogyasztói főelzáró karbantartása és javítása az elosztó kötelessége, saját költségén.

(9) A feljogosított fogyasztó az ellátásához és a fogyasztásának méréséhez szükséges berendezések létesítéséről azzal az engedélyessel köt megállapodást, amelynek hálózatáról vételez.

23. § (1) Gázfogyasztó készülékek forgalomba hozatalára külön jogszabály rendelkezései az irányadók.

(2) A gázfogyasztó készülékek megfelelőségének tanúsítási rendjét külön jogszabály állapítja meg.

(3) Csak megfelelőségi tanúsítvánnyal, illetve jóváhagyással ellátott gázfogyasztó készülék telepíthető.

(4) Gázfogyasztó készülék kizárólag a műszaki előírásoknak megfelelő égéstermék elvezetőrendszerhez csatlakoztatható.

24. § Az idegen ingatlan tulajdon és használati jogának korlátozására, valamint az ezért járó kártalanításra, továbbá a szállító-, elosztó-, és célvezetékek, illetve tárolók biztonsági övezetére a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

25. § A fogyasztók a földgázszállítás, -elosztás bővítésére és fejlesztésére a földgázellátásba történő bekapcsolásuk vagy földgázigényük növekedése esetén a miniszter által rendeletben meghatározott mértékű csatlakozási díjat fizetnek a szállító-, illetve az elosztóvezeték tulajdonosának. A törvény hatálybalépése előtt hálózatfejlesztési hozzájárulással megépült, illetve 2003. évben már építés alatt álló rendszerek finanszírozásához szükséges, a Hivatal által jóváhagyott fogyasztói hozzájárulásra az elosztói engedélyes, illetve az elosztóhálózat tulajdonosa újabb fogyasztó bekapcsolása esetén 2006. december 31-ig tarthat igényt. A csatlakozási díj általános forgalmi adó-fizetési kötelezettségére külön törvény rendelkezései irányadók.

26. § (1) A szállító- illetve az elosztóvezeték tulajdonosa köteles a földgázellátásba történő bekapcsolás iránti igényt teljesíteni, kivéve, ha

1. a fogyasztói igénnyel jelentkező a 25. § alapján megállapított csatlakozási díj megfizetését nem vállalja,
2. jogszabály másként rendelkezik, vagy
3. az igény kielégítését hatósági engedély vagy szakhatósági hozzájárulás hiánya akadályozza, amiről az igénybejelentőt - az indokok ismertetésével - 30 napon belül írásban tájékoztatni kell.

(2) Ha a szállító, illetve az elosztó a rendszerhez való csatlakozás iránti igényt más okból utasítja el, az igénybejelentő a bekapcsolásra kötelezés iránt a Hivatalhoz fordulhat. A Hivatal a fogyasztó hálózatra való csatlakoztatására kötelezheti a szállító-, illetve az elosztóvezeték tulajdonosát.

27. § (1) A feljogosított fogyasztó földgázellátás iránti igényének kielégítése érdekében a Hivatal előzetes hozzájárulásával célvezeték létesíthető. A Hivatal a célvezeték létesítéséhez akkor adhat előzetes hozzájárulást, ha a feljogosított fogyasztó igényének kielégítését a szállítói-, illetve az elosztói engedélyes visszautasította, továbbá a célvezeték létesítése nem sérti az országos gázellátás rendszerszinten értékelt legkisebb költségének elvét.

(2) A feljogosított fogyasztó köteles a célvezeték létesítését a rendszerirányító engedélyesnek, a szállítónak, tárolónak és az érintett elosztóknak az üzemi és kereskedelmi szabályzatban foglaltaknak megfelelően bejelenteni.

(3) A célvezeték nem része az együttműködő földgázrendszernek, de üzemzavar, válsághelyzet esetén a célvezeték üzemeltetője is köteles a 28-29. §-okban foglaltak szerint eljárni.

28. § (1) Az együttműködő földgázrendszer üzemzavara esetén az engedélyes köteles a hiba megszüntetése iránt haladéktalanul intézkedni, ennek érdekében jogosult a szükséges intézkedéseket, az üzemzavar elhárítását külön engedély nélkül megtenni.

(2) Az üzemzavarról a fogyasztókat, valamint a fogyasztó ellátásában részt vevő engedélyeseket - a helyileg szokásos módon - haladéktalanul értesíteni, illetve tájékoztatni kell.

(3) Ha a csatlakozóvezetéken és a fogyasztói berendezésen az elosztói engedélyes veszélyhelyzetet észlel, vagy az egyéb módon tudomására jut, azonnal köteles annak elhárításáról gondoskodni. Ennek keretében jogosult a gázellátást mindaddig szüneteltetni, amíg a veszélyhelyzet fennáll. A gáztalanítási és gáz alá helyezési munkákat csak az elosztói engedélyes vagy megbízottja végezheti el.

(4) Az elhárítást követően az engedélyes köteles a szállítást, elosztást, illetve tárolást a lehető legrövidebb időn belül helyreállítani.

(5) A szállítói, elosztói, tárolói engedélyes az üzemzavar haladéktalan elhárítására alkalmas ügyeleti szolgálatról köteles gondoskodni.

(6) A szállítói, elosztói és tárolói engedélyes a szükséges legkisebb fogyasztói körben és a legkisebb időtartamban a szállítást, elosztást illetve tárolást korlátozhatja, továbbá más ésszerű műszaki megoldás hiányában szüneteltetheti a rendszer karbantartása, átalakítása, felújítása, fejlesztése, cseréje és új fogyasztó bekapcsolása esetén.

(7) A szüneteltetés kezdő időpontját és előrelátható időtartamát, valamint a szükséges biztonsági intézkedéseket az üzletszabályzatban rögzített módon, de legalább 15 nappal
- tervszerű megelőző karbantartás esetén legalább három hónappal - korábban a fogyasztókkal, illetve az érintett engedélyesekkel közölni kell. Az üzletszabályzat meghatározott fogyasztói körben előzetes egyeztetési kötelezettséget írhat elő.

(8) Tervszerű megelőző karbantartás esetén az előzetes bejelentés elmulasztása vagy késése, illetve a bejelentett szüneteltetés indokolatlan, jelentős túllépése a közüzemi szerződésben meghatározott mértékű kötbér és kártérítés fizetési kötelezettséget von maga után.

(9) Üzemzavar vagy forráshiány miatt szükségessé vált fogyasztáskorlátozást a rendszerirányító, a szállítói, az elosztói és a tárolói engedélyes a Hivatal által meghatározott korlátozási sorrendben és mértékben köteles végrehajtani.

(10) Az elrendelő minden korlátozásról haladéktalanul, annak okairól legkésőbb 8 napon belül köteles a Hivatalt írásban tájékoztatni. A Hivatal minden elrendelt fogyasztáskorlátozás esetében kivizsgálja, hogy a korlátozás nem az engedélyesnek felróható ok miatt vált-e szükségessé és amennyiben megállapítja a felróható magatartást, bírságot szabhat ki. Ha a korlátozás az elrendelőnek felróható okból vált szükségessé, akkor a fogyasztók abból eredő kárát köteles megtéríteni.

(11) Közüzemi szerződés alapján vételező háztartási és kommunális fogyasztónál fizikai forráshiány miatt szükségessé vált korlátozást végső esetben és akkor lehet alkalmazni, ha a feljogosított fogyasztóknál és az egyéb közüzemi szerződés alapján vételező fogyasztónál elrendelt korlátozás után az még szükséges.

(12) Az üzemzavar-elhárítást követően vagy a forráshiány megszűnése után az engedélyes köteles a szállítást, elosztást, illetve tárolást haladéktalanul helyreállítani.

29. § (1) Földgázellátási válsághelyzetnek minősül a személyeket, vagyontárgyakat, a természetet, környezetet, illetőleg a fogyasztók jelentős részének ellátását közvetlenül veszélyeztető földgázellátási zavar.

(2) Válsághelyzet esetén külön jogszabály rendelkezései szerint kell eljárni.

(3) Ezen intézkedésekből származó károkért az engedélyeseket - a tőlük elvárható magatartás tanúsítása esetén - kártalanítási kötelezettség nem terheli.

Az együttműködő földgázrendszerhez való hozzáférés

30. § (1) A szállítói, tárolói engedélyes köteles a közüzemi nagykereskedő, a kereskedők, saját felhasználásuk mértékéig a feljogosított fogyasztók és a rendszeregyensúly fenntartása érdekében szükséges mértékig a rendszerirányító részére az üzemeltetésében álló rendszer szabad kapacitását díj ellenében rendelkezésre bocsátani.

(2) Az elosztói engedélyes köteles a közüzemi szolgáltatók, a kereskedők, - saját felhasználásuk mértékéig - a feljogosított fogyasztók és a rendszer-egyensúly fenntartása érdekében szükséges mértékig a rendszerirányító részére az üzemeltetésében álló rendszer szabad kapacitását díj ellenében rendelkezésre bocsátani.

(3) A hálózathoz való hozzáférés feltételei nem tartalmazhatnak indokolatlan megkülönböztetést, nem adhatnak alapot visszaélésre, nem tartalmazhatnak indokolatlan korlátozásokat, valamint nem veszélyeztethetik az ellátás biztonságát és minőségét.

(4) Szabad kapacitást csak igazolt fogyasztói igény alapján lehet lekötni.

(5) A szállítói, tárolói és elosztói engedélyes köteles az üzemeltetésében álló rendszer szabad kapacitásáról a rendszerirányító engedélyes és a Hivatal részére adatot szolgáltatni.

(6) A szállítói, tárolói és elosztói engedélyes dönt az üzemeltetésében álló rendszerhez való hozzáférésről és a szerződésekben foglalt földgázmennyiség szállításáról, tárolásáról, elosztásáról.

(7) A szállítói, tárolói és elosztói engedélyes köteles döntéséről a kereskedőt, a közüzemi nagykereskedőt, a közüzemi szolgáltatót és a feljogosított fogyasztót az üzemi és kereskedelmi szabályzatban meghatározott módon és időpontig tájékoztatni. A kereskedő, a közüzemi nagykereskedő és a közüzemi szolgáltató a szerződés teljesíthetőségéről köteles a fogyasztót az üzemi és kereskedelmi szabályzatban meghatározott módon és időpontig tájékoztatni.

(8) A hozzáférés általános szabályait, a rendelkezésre álló szabad kapacitás közzétételének rendjét, valamint kapacitáshiány esetén az igény-kielégítés rendjét külön jogszabály határozza meg.

31. § (1) A háztartási fogyasztók és a külön jogszabályban meghatározott kommunális fogyasztók ellátását szolgáló földgáz tárolása, szállítása, elosztása elsőbbséget élvez.

(2) A szállítói, az elosztói és a tárolói engedélyes az üzemeltetésében lévő rendszerhez való hozzáférést visszautasíthatja, ha

1. az igény kielégítéséhez szükséges szabad kapacitás hiányzik,
2. a hozzáférés az (1) bekezdésben meghatározott fogyasztók földgázellátását akadályozza,
3. az együttműködő földgázrendszer súlyos üzemzavara, válsághelyzete következik be,
4. a rendszerbe betáplálni kívánt földgáz minősége az üzemi és kereskedelmi szabályzatban foglalt követelményeknek nem felel meg.

(3) A tárolói, a szállítói engedélyes az üzemeltetésében lévő rendszer kapacitását először a közüzemi nagykereskedőnek, illetve az elosztói engedélyes a közüzemi szolgáltatónak köteles felajánlani az (1) bekezdésben meghatározott fogyasztók ellátása céljából, és az ehhez szükséges szerződést megkötni. Az (1) bekezdésben meghatározott fogyasztók tárolási, szállítási és elosztási igényének kielégítése után rendelkezésre álló szabad kapacitásokat köteles a tárolói, a szállítói és az elosztói engedélyes a többi közüzemi fogyasztó ellátása érdekében a közüzemi nagykereskedőnek, illetőleg a közüzemi szolgáltatónak, a kereskedőknek és a feljogosított fogyasztóknak hozzáférhetővé tenni.

(4) Amennyiben a Hivatal a 38. § (4) bekezdés alapján a határon keresztüli szállítóvezetékhez való hozzáférést megtiltotta, a földgázszállítói, az -elosztói és a -tárolói engedélyes a rendszerhez való hozzáférést a vonatkozó mennyiség tekintetében köteles visszautasítani.

(5) A hozzáférés megtagadását indokolni kell.

(6) A Hivatal a rendszerhasználó kérelmére 8 napon belül megvizsgálja és elbírálja, hogy a megtagadás feltételei fennálltak-e.

(7) Amennyiben a megtagadás feltétele nem áll fenn, a Hivatal határozatában bírságot szabhat ki és az engedélyest kötelezi a hozzáférés biztosítására. A Hivatal a határozatot azonnal végrehajthatóvá nyilváníthatja.

32. § (1) A földgázkereskedő engedélye alapján jogosult földgázt más földgázkereskedőtől, földgáztermelőtől, engedély birtokában határon keresztüli szállítással vásárolni, illetve a feljogosított fogyasztó, közüzemi nagykereskedő vagy más földgázkereskedő részére értékesíteni.

(2) A földgázkereskedő szervezett földgázpiaci tagsága esetén jogosult a földgáz szervezett piacon történő kereskedelmére.

(3) A földgázkereskedő köteles a rendszerirányító engedélyes részére az együttműködő földgázrendszer egyensúlyának biztosítása érdekében szükséges adatokat folyamatosan szolgáltatni.

33. § (1) A közüzemi nagykereskedőt kizárólagos jog illeti meg és ellátási kötelezettség terheli a közüzemi szolgáltatóval szemben a közüzemi fogyasztók ellátásához szükséges gázmennyiség és teljesítmény mértékéig, amelyre a feleket szerződéskötési kötelezettség terheli.

(2) A közüzemi nagykereskedő ellátási kötelezettsége teljesítése érdekében

1. a földgáztermelőtől,
2. a kereskedőtől,
3. a szervezett földgázpiacról,
4. és engedély birtokában határon keresztüli szállítással

vásárolhat földgázt.

(3) A földgáztermelő az általa termelt földgázt szabadon értékesítheti.

(4) A közüzemi nagykereskedő és a közüzemi szolgáltató között fennálló szerződést újra kell tárgyalni, ha a közüzemi szolgáltató engedélyében meghatározott településeken a közüzemi szolgáltatásból feljogosított fogyasztó lépett ki. Amennyiben a szerződés újratárgyalása 90 napon belül nem fejeződik be sikeresen, akkor:

1. a szerződött mennyiséget a kilépett fogyasztó által korábban szerződött földgázmennyiséggel csökkenteni kell, ha a fogyasztót a közüzemi nagykereskedővel szervezeti kapcsolatban lévő vagy azzal közös, összehangoltan fellépő tulajdonosi csoport által irányított vállalkozás látja el,
2. a szerződést a feleknek teljesíteniük kell, ha a fogyasztót a közüzemi szolgáltatóval szervezeti kapcsolatban lévő vagy azzal közös, összehangoltan fellépő tulajdonosi csoport által irányított vállalkozás látja el,
3. a szerződött mennyiséget a kilépett fogyasztó által korábban szerződött földgáz mennyiségének felével csökkenteni kell, ha a feljogosított fogyasztót mind a közüzemi nagykereskedőtől, mind a közüzemi szolgáltatótól teljes mértékben független kereskedő látja el.

(5) A (4) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott földgázmennyiséget a közüzemi nagykereskedő, a b) és c) pontja szerinti földgázmennyiséget a közüzemi szolgáltató nyilvános, átlátható módon kereskedőnek, szervezett földgázpiacon vagy külön engedély birtokában határon keresztüli szállítással értékesítheti.

(6) Amennyiben az (1)-(2) és (4)-(5) bekezdésekben foglaltak teljesítésén felül a hosszú távú szerződések továbbra is áthidalhatatlan pénzügyi és gazdasági nehézséget okoznak a közüzemi nagykereskedőnek vagy a közüzemi szolgáltatónak, akkor a szerződés teljesítésének kötelezettje köteles a más módon ésszerűen nem értékesíthető földgázmennyiséget árverésre felajánlani.

(7) Ha az (1)-(2) és (4)-(6) bekezdésekben előírt eljárás során a közüzemi nagykereskedő, illetve a közüzemi gázszolgáltató - a külön jogszabályban előírt módon - bizonyítja, hogy a feljogosított fogyasztó szabad piacra történő kilépése számára elháríthatatlan gazdasági és pénzügyi nehézséget okoz, kezdeményezheti, hogy eseti jelleggel, meghatározott időtartamra a Hivatal a feljogosított fogyasztónak a földgázrendszerhez való hozzáférését tiltsa meg. A közüzemi nagykereskedő vagy a közüzemi szolgáltató azonban nem élhet ezzel a lehetőséggel, ha a (6) bekezdésben foglaltak szerint földgázmennyiségét árverésen már értékesítette.

(8) Ha a Hivatal a (7) bekezdésben foglaltak alapján a földgázrendszerhez való hozzáférést megtiltotta, erről köteles haladéktalanul tájékoztatni az Európai Bizottságot az ügy iratainak megküldésével.

(9) A közüzemi nagykereskedő a közüzemi szolgáltatóval kötött szerződésének módosulása esetén a megmaradó földgázmennyiséget - a (11) bekezdésben meghatározott kivétellel - az üzemi és kereskedelmi szabályzatban meghatározott feltételek szerint szabadon értékesítheti.

(10) A közüzemi nagykereskedő az engedélyében meghatározott közüzemi fogyasztók részére közvetlenül értékesíthet földgázt. A közüzemi nagykereskedőre e fogyasztók vonatkozásában a közüzemi szolgáltatóra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(11) A közüzemi nagykereskedő a feljogosított fogyasztók közül csak az engedélyében meghatározott fogyasztóknak, közüzemi szerződés keretében értékesíthet földgázt.

(12) A közüzemi nagykereskedő ellátási kötelezettségét a legkisebb költség elvének és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának figyelembevételével köteles teljesíteni.

(13) A közüzemi nagykereskedő köteles a rendszerirányító engedélyes részére az együttműködő földgázrendszer egyensúlyának biztosítása érdekében szükséges adatokat folyamatosan szolgáltatni.

34. § (1) A közüzemi szolgáltatói, illetve az elosztói engedély kötelezettséget jelent és kizárólagos jogot biztosít a földgáz közüzemi szolgáltatására, illetve elosztására az engedélyben meghatározott településen, településrészen, területen, valamint az engedélyben meghatározott közüzemi fogyasztóknak.

(2) A közüzemi szolgáltató köteles az engedélyében meghatározott településeken, településrészeken, területeken földgázt vételező közüzemi fogyasztók ellátásához szükséges földgázt a közüzemi nagykereskedőtől megvásárolni, amelyre a feleket szerződéskötési kötelezettség terheli.

(3) A közüzemi szolgáltató kizárólagossági jogáról - a Hivatal előzetes jóváhagyásával - más közüzemi szolgáltató javára részben vagy egészben lemondhat.

35. § (1) A vezetékes propán, bután gázelosztó és -szolgáltató köteles az engedélyében meghatározott településeken, településrészeken, területeken a propán-, butángázok és ezek elegyeiből álló vezetékes gázszolgáltatást nyújtani.

(2) A vezetékes propán, bután gázelosztót és -szolgáltatót az engedélyben meghatározott településeken, településrészeken, területeken a propán, bután gázfogyasztók tekintetében szolgáltatási kötelezettség terheli.

36. § (1) E törvény hatálybalépését követően feljogosított fogyasztónak minősül minden földgáztüzelésű villamosenergia-termelő, valamint az egybefüggő telephelyen legalább 500 m³/óra lekötéssel rendelkező fogyasztó. A továbbiakban a Kormány rendeletben határozza meg a feljogosított fogyasztók körét, a feljogosított fogyasztóvá válás feltételeit és időpontját.

(2) A feljogosított fogyasztó eldöntheti, hogy földgázigényét továbbra is a közüzemi szolgáltatás keretei között, vagy a közüzemi szerződés felmondásával a kereskedőtől, földgáztermelőtől való vásárlással, vagy földgázbehozatalból elégíti ki.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott fogyasztó közüzemi szerződését 2003. október 31-ig a törvény hatálybalépésének időpontjára felmondhatja. Amennyiben nem élt ezzel a jogával, a közüzemi szerződését tárgyév május 31-ig mondhatja fel, a felmondást követő év június 30-i hatállyal.

(4) Ha a feljogosított fogyasztó a közüzemi szerződését nem mondja fel, akkor továbbra is a közüzemi szolgáltatás keretében vételezhet földgázt.

(5) A feljogosított fogyasztó tárgyév május 31-ig kezdeményezheti korábbi közüzemi szolgáltatójánál a közüzemi fogyasztói körbe történő visszatérését, közüzemi szerződés kötését. A szerződést az érintett közüzemi szolgáltatónak legkorábban a bejelentést követő év december 31-én, legkésőbb a bejelentést követő második év július 1-jei hatállyal kell megkötnie.

(6) A feljogosított fogyasztó földgázvásárlási szerződés alapján vásárolhat földgázt.

37. § Földgázvásárlási szerződés alapján a földgázkereskedő köteles a földgázt a szerződésben meghatározott jellemzők szerint és minőségben a kikötött időpontban, illetve időszakban a feljogosított fogyasztónak a szerződés szerint átadni, a feljogosított fogyasztó pedig átvenni és a vételárat megfizetni.

38. § (1) A földgáz határon keresztüli szállítását a határon keresztüli földgázszállító vezetékhez való hozzáférési engedély alapján

1. a földgázkereskedő,
2. a közüzemi nagykereskedő,
3. a feljogosított fogyasztó saját felhasználásának mértékéig,
4. a földgáztermelő az általa Magyarországon termelt gáz kivitele érdekében annak mértékéig,
5. a rendszerirányító a rendszeregyensúly megtartásának biztosításához szükséges földgázbehozatal mértékéig

végezheti.

(2) A határt keresztező vezetékhez való hozzáférésre az engedélyt a Hivatal adja ki.

(3) A földgáz határon keresztüli szállítását a Hivatalnak és az üzemi és kereskedelmi szabályzatban meghatározott módon és időpontban a rendszerirányító engedélyesnek be kell jelenteni.

(4) A Hivatal a határkeresztező szállítóvezetékhez való hozzáférést megtilthatja, ha

1. az együttműködő földgázrendszer működését veszélyezteti,
2. a behozni kívánt földgáz az üzemi szabályzatban foglalt minőségi követelményeknek nem felel meg,
3. a behozott földgáz szállításához szükséges szabad kapacitás hiányzik,
4. eseti jelleggel, meghatározott időtartamra az e törvény kihirdetése előtt megkötött, vagy módosított hosszú távú földgázvásárlási szerződés mindenkori jogosultja, illetve kötelezettje kezdeményezi, és külön jogszabályban előírt módon bizonyítja, hogy a földgáz-behozatal számára elháríthatatlan gazdasági és pénzügyi nehézséget okozna,
5. a földgáz behozatala olyan országból történik, amelyben a magyar jogszabályok szerint feljogosított fogyasztó nem minősül feljogosított fogyasztónak.

(5) A (4) bekezdésben foglalt intézkedéshez szükséges adatszolgáltatásra külön jogszabály rendelkezései irányadók.

(6) Ha a Hivatal a (4) bekezdésben foglaltak alapján a földgázrendszerhez való hozzáférést megtiltotta, erről köteles haladéktalanul tájékoztatni az Európai Bizottságot az ügy iratainak megküldésével.

39. § (1) A közüzemi fogyasztó részére történő folyamatos és biztonságos földgázszolgáltatásra a közüzemi szolgáltatót közüzemi szerződéskötési kötelezettség terheli.

(2) A közüzemi szerződés alapján a közüzemi szolgáltató köteles meghatározott időponttól kezdődően a fogyasztónak folyamatosan gázt szolgáltatni, a közüzemi fogyasztó pedig ennek ellenértékét rendszeresen megfizetni.

(3) Az általánostól eltérő fogyasztói igények vagy szolgáltatási feltételek esetén a közüzemi szerződést az általánostól eltérő, egyedi tartalommal is megköthetik a szerződő felek. A közüzemi szolgáltató köteles a közüzemi fogyasztót egyedi megállapodás megkötése esetén is tájékoztatni az üzletszabályzatban meghatározott általános feltételekről.

(4) Ha a szerződés tartalmában a felek megállapodni nem tudnak, úgy a közüzemi szerződésük tartalmának meghatározásánál az üzletszabályzatban meghatározott általános előírásokat kell alkalmazni.

40. § (1) A közüzemi szolgáltató a közüzemi gázszolgáltatás megkezdését vagy a már megkezdett gázszolgáltatás folytatását megtagadhatja, ha

1. a csatlakozóvezeték, a fogyasztói berendezés az életre, a testi épségre, az egészségre vagy a vagyonbiztonságra veszélyes,
2. a fogyasztó a közüzemi szolgáltatási szerződésben megállapított kötelezettségének a gázszolgáltató felszólítása ellenére nem tett eleget, különösen, ha a nyomásszabályozó, a gázmérő működését befolyásolja, azok ellenőrzését, illetve a mérő leolvasását a gázszolgáltató vagy megbízottja részére nem teszi lehetővé, a fogyasztói berendezést nem rendeltetésszerűen vagy az életet, a testi épséget, az egészséget, a vagyonbiztonságot veszélyeztető módon használja.

(2) A szolgáltatás nyújtása csak a kizárás alapjául szolgáló helyzet fennállásáig tagadható meg.

41. § (1) A közüzemi fogyasztónak szolgáltatott földgáz mennyiségének és teljesítményének méréséről - az átalánydíjas fogyasztók kivételével - a szállítói, az elosztói engedélyes hiteles gázmérővel vagy mérési rendszerrel, a háztartási fogyasztó esetén az engedélyes költségén, egyéb fogyasztó esetén megállapodás szerint gondoskodik. A fogyasztás díját a külön jogszabályban foglalt rendelkezések szerint kell megállapítani és elszámolni.

(2) A számlázás rendjében és az elszámolási időszakokban a közüzemi szolgáltató és a fogyasztó állapodik meg, a külön jogszabályban foglalt rendelkezések figyelembevételével. Ha a számlázás és az elszámolás rendjében megállapodni nem tudnak, akkor az üzletszabályzat erre vonatkozó rendelkezései az irányadóak.

(3) A közüzemi fogyasztót a közüzemi szerződés szerinti fizetési kötelezettség terheli.

(4) Ha a fogyasztó esedékes díjfizetési kötelezettségének nem tett eleget, a közüzemi szolgáltató kezdeményezheti a mérőeszközhöz kapcsolódó olyan berendezés felszerelését és alkalmazását, amely a fogyasztás ellenértékének előzetes megfizetéséhez köti a további gázszolgáltatást. Ilyen berendezés felszerelését a fogyasztó kérésére is el kell végezni, ha az vállalja a berendezés és a felszerelés költségeinek megfizetését.

(5) A gázmérő - eltérő megállapodás hiányában - az elosztói engedélyes tulajdona.

(6) A gázmérő felszerelése, üzemeltetése, karbantartása, időszakos hitelesítése - az (1) bekezdésben leírt megállapodás hiányában - az elosztói engedélyes kötelezettsége.

42. § (1) A közüzemi fogyasztó a közüzemi szolgáltatói engedélyestől a mérőeszköz és az ahhoz kapcsolódó berendezés mérésügyi felülvizsgálatát kérheti.

(2) A felülvizsgálat idejére - más megállapodás hiányában - a gázmérő tulajdonosa köteles a gázfogyasztás előírás szerinti méréséről gondoskodni.

(3) Ha a mérőeszköz felülvizsgálata indokolatlan volt, akkor az ezzel kapcsolatos indokolt költséget a közüzemi fogyasztó köteles megtéríteni.

(4) Jogos kifogás esetén a közüzemi szolgáltató köteles a fogyasztói számlát visszamenőlegesen módosítani.

(5) A közüzemi fogyasztó köteles az elosztói illetve a szállítói engedélyes részére a mérő leolvasását és ellenőrzését lehetővé tenni.

(6) A gázmérő állagmegóvása és védelme a fogyasztó kötelezettsége.

43. § (1) A közüzemi szolgáltató közüzemi szerződésszegésének minősül különösen, ha

1. a gázszolgáltatást a szerződésben meghatározott időpontban nem kezdi meg,
2. a szolgáltatott gáz jellemzői nem felelnek meg a szerződésben, műszaki előírásban vagy szabványban előírtaknak,
3. nem értesíti a közüzemi fogyasztót az üzletszabályzatban, illetve a szerződésben meghatározott időben és módon az elosztói, szállítói engedélyes által végzett előre tervezhető karbantartási, felújítási munkák miatti szünetelés időpontjáról és várható időtartamáról,
4. jogszerűtlen magatartása folytán a gázszolgáltatás megszakad, vagy azt a törvényben foglaltakon túlmenően szünetelteti, illetőleg korlátozza,
5. a gázszolgáltatásból kizárt fogyasztó részére az arra okot adó szabálytalanság vagy szerződésszegés megszűnését, és a fogyasztó erről szóló értesítésének kézhezvételét követő két munkanapon belül a gázszolgáltatást nem folytatja,
6. a földgázt nem a közüzemi szerződésben meghatározott módon szolgáltatja,
7. a földgázellátás minőségi és szolgáltatási színvonala az engedélyben illetve az üzletszabályzatban előírtaknak nem felel meg.

(2) A közüzemi fogyasztó szerződésszegésének minősül, ha

1. a szerződésben meghatározott gázteljesítményt túllépi,
2. a műszaki-biztonsági követelményeknek nem megfelelő csatlakozóvezetéket, fogyasztói berendezést használ,
3. a szolgáltatott gázt a gázmérő működésének bármilyen módon való befolyásolásával, vagy egyéb szabálytalan módon vételezi,
4. a gázmérő leolvasását, illetve a hibás gázmérő kicserélését - az értesítésben meghatározott, illetve az egyeztetett időpontban - nem teszi lehetővé,
5. a gázszolgáltatás díját késedelmesen, nem a szerződésben meghatározott időben fizeti meg,
6. a gázszolgáltatás díját nem fizeti,
7. a vételezett gázt a szerződésben meghatározott fogyasztási helyen kívüli területre vezeti át,
8. a közüzemi szolgáltató hozzájárulása nélkül a vételezett gázt más részére továbbadja,
9. a gázmérő nélküli fogyasztás feltételeit megszegi,
10. a fogyasztáskorlátozási - illetve megszakítható fogyasztó esetében a megszakítási - rendelkezéseknek nem tesz eleget,
11. a nyomás alatti gázellátórendszert megbontja,
12. a gázmérőt szándékosan vagy gondatlanul megrongálja, a gázmérőn, a gázmérő ki- és belépő pontján, a kerülővezeték elzáróján a zárópecsétet (plombát) eltávolítja, illetőleg ezek sérülését, hiányát a gázszolgáltatónak nem jelenti be.

(3) A szerződés nélküli vételezés is szabálytalan vételezésnek minősül.

44. § (1) A közüzemi szerződés megszegése és a szerződés nélküli vételezés következményei:

1. díjvisszatérítés, illetve pótdíjfizetés,
2. kötbér,
3. kártérítés,
4. késedelmi kamat,
5. fogyasztást szabályozó készülék felszerelése,
6. a gázszolgáltatás felfüggesztése,
7. kikapcsolás a gázszolgáltatásból.

(2) Az (1) bekezdésben említett következmények a 45-46. §-ban meghatározott esetekben együttesen is alkalmazhatók.

(3) A pótdíj mértékét és számításának alapját külön jogszabály állapítja meg.

(4) A kötbér a szerződésszegéssel érintett szolgáltatás díja után jár. A kötbér mértékét a szerződésben kell meghatározni.

(5) A díjvisszatérítés, a pótdíj és a kötbér megfizetése nem mentesít az okozott kár megtérítése alól.

(6) A szerződésszegés megszüntetését követő két munkanapon belül a szolgáltatást folytatni kell.

(7) A szabálytalanul vételező a földgázért a külön jogszabályban megállapított pótdíjat köteles fizetni.

(8) Az elosztói, szállítói engedélyes a közüzemi szolgáltatóval történt egyeztetés alapján a szabálytalanul vételezőt a gázszolgáltatásból kikapcsolhatja.

45. § (1) A közüzemi szolgáltató köteles a közüzemi fogyasztó részére

1. kötbért fizetni a 43. § (1) bekezdés a)-e) és g) pontjában,
2. az arányos díjat visszafizetni, és késedelmi kamatot fizetni a 43. § (1) bekezdés f) pontjában

(2) A közüzemi fogyasztó köteles a közüzemi szolgáltató részére

1. pótdíjat fizetni a 43. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott szerződésszegés esetén, illetve a 43. § (3) bekezdése és a 44. § (7) bekezdése alapján,
2. kötbért fizetni a 43. § (2) bekezdés b)-f) és i)-k) pontjában meghatározott szerződésszegés esetén,
3. kártérítést fizetni a 43. § (2) bekezdés c), g)-h) és l) pontjában meghatározott szerződésszegés esetén.

46. § (1) A közüzemi szolgáltató a gázszolgáltatást felfüggesztheti a 43. § (2) bekezdésének b)-c), g)-l) pontjában meghatározott szerződésszegés esetén.

(2) A közüzemi fogyasztó a felfüggesztés okának megszüntetéséről köteles a közüzemi szolgáltatót írásban értesíteni.

(3) A közüzemi szolgáltató köteles a szolgáltatást az értesítés kézhezvételét követő két munkanapon belül megkezdeni.

47. § (1) A 43. § (2) bekezdésének f) pontjában, illetőleg a 45. § (2) bekezdésében meghatározott esetben - amennyiben a fogyasztó a szolgáltatás díját, illetve a pótdíjat, a kötbért és a kártérítést az esedékességtől számított hatvan napon belül írásbeli felszólítás ellenére nem fizette meg - a közüzemi szolgáltató a fogyasztót a földgázszolgáltatásból kikapcsolhatja, és a szerződést felmondhatja, vagy a további szolgáltatást előre fizető mérő felszereléséhez kötheti.

(2) A közüzemi szolgáltató és a közüzemi fogyasztó a szerződésszegéssel okozott, kötbérrel nem fedezett, igazolt kárt köteles a másik félnek megtéríteni.

(3) A közüzemi szolgáltató a fogyasztási helyre való bejutás érdekében az illetékes jegyzőhöz fordulhat, amennyiben a fogyasztó megtagadja:

1. a fogyasztásmérő berendezés leolvasását, ellenőrzését,
2. szerződésszegés, vagy szabálytalan vételezés esetén a gázszolgáltatásból történő kikapcsolást,
3. a fogyasztói berendezés ellenőrzését.

(4) A jegyző a határozatát az Áe. 63. §-ának (2) bekezdése alapján azonnal végrehajthatóvá nyilváníthatja.

48. § (1) Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvényben meghatározott hatósági árszabályozás körébe tartozik:

1. a földgáz szállítása, elosztása és tárolása, a tranzit és a földgáz bértárolása kivételével,
2. a közüzemi nagykereskedő és a közüzemi szolgáltató közötti földgáz-kereskedelem, valamint
3. a közüzemi fogyasztó részére értékesített földgáz

legmagasabb hatósági árának, illetőleg díjának, valamint a díjalkalmazási feltételeknek megállapítása.

(2) A hatósági árnak, díjnak tartalmaznia kell az indokoltan befektetett eszközök és a hatékonyan működő engedélyesek költségeinek megtérülését, valamint a tartós működéshez szükséges nyereséget.

49. § (1) Az árakat, a díjakat, az árszabályozás kereteit, valamint az alkalmazási feltételeket a miniszter a Hivatal javaslata alapján rendeletben állapítja meg. Az árakat és a díjakat azok hatályba lépése előtt legalább 8 nappal - a közüzemek részére szolgáltatott földgáz esetében legalább 30 nappal - közzé kell tenni.

(2) Az árképzés és az áralkalmazás részletes szabályait, valamint az árszabályozás kereteinek rendjét a Hivatal készíti elő. A Hivatal e tevékenysége során köteles a fogyasztóvédelmi szervezetek, fogyasztói érdekképviseletek, valamint az engedélyesek véleményét megkérni.

(3) A Hivatal az árat bármely érdekelt fél kezdeményezésére köteles felülvizsgálni, és az eljárás eredményét nyilvánosságra hozni.

(4) A hatósági ármegállapítás körébe tartozó tevékenységet folytatók kötelesek a Hivatalnak
- az általa meghatározott módon - megadni minden olyan tájékoztatást, amely az árfelügyeleti és a hatósági árelőkészítő tevékenységhez szükséges, valamint a költség- és árbevétel-struktúra átláthatóságát a nyilvántartási és elszámolási rendszerükben biztosítani.

50. § (1) Természetes személy (fogyasztó) az általa lakott lakáscélú ingatlan rendeltetésszerű használata érdekében és mértékéig közvetlen vagy közvetett földgázigényének kielégítése érdekében kedvezményes földgázellátásban részesülhet. A kedvezményes földgázellátás formája közvetlen pénzbeli juttatás nem lehet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott cél pénzügyi forrását a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezetben létrehozott támogatási előirányzat, az Energiagazdálkodási célelőirányzat (a továbbiakban: célelőirányzat) biztosítja. A célelőirányzat kezelésének és felhasználásának szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.

(3) A földgáztermelő köteles az 1998. január 1. előtt termelésbe állított mezőkön kitermelt földgáz mennyisége után földgázár-kiegyenlítő befizetést teljesíteni a célelőirányzatba az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 10. § (3) és (4) bekezdése alapján, az általa értékesített földgáz (főpiaci ár figyelembevételével kialakított) eladási ára és a hazai földgáz (bányajáradékkal növelt) elismert költsége különbözetének megfelelően. Az elismert költséget és a befizetés szabályait a miniszter - a pénzügyminiszter egyetértésével - rendeletben határozza meg.

(4) A földgázár-kiegyenlítő befizetés a központi költségvetés központosított bevételét képezi, azonos összegű támogatási előirányzat mellett. A támogatási előirányzat központosított bevételeinek az előirányzathoz viszonyított többletbevétele, illetve bevételkiesés miatti csökkenése maga után vonja a célelőirányzat kiadásának és támogatásának azonos összegű növelését, illetve csökkenését. A célelőirányzat kiadási előirányzatának módosítását a pénzügyminiszterrel egyetértésben kell végrehajtani.

(5) A célelőirányzatból folyósított támogatás összege nem haladhatja meg a (3) bekezdés szerinti befizetések összegét.

(6) A meg nem fizetett (3) bekezdés szerinti földgázár-kiegyenlítő befizetést adók módjára kell behajtani.

51. § (1) Az integrált földgázipari vállalkozás köteles eszközeit és forrásait, bevételeit és ráfordításait az egyes földgázipari tevékenységenként, illetve azokat a nem földgázipari tevékenységeitől belső számvitelében elkülöníteni, valamint azt az éves beszámoló kiegészítő mellékletében, földgázipari tevékenységenként készített mérlegben és eredmény-kimutatásban oly módon bemutatni, mintha az egyes tevékenységeket önálló gazdálkodó szervezetek végeznék.

(2) A beszámolási és könyvvezetési kötelezettségre, a beszámoló összeállítására, a könyvek vezetésére, valamint a nyilvánosságra hozatalra és közzétételre vonatkozó szabályokat a számvitelről szóló törvény állapítja meg.

(3) A földgázszállítói, -elosztói és -tárolói engedélyesek nem élhetnek vissza azokkal az üzleti érdeket érintő információkkal, amelyekhez a rendszerhasználóktól a rendszerhez való hozzáférés megvalósítása vagy tárgyalása során jutottak.

(4) A határon keresztüli földgázszállító-vezetékhez való hozzáférési engedély birtokosa az e tevékenység során felmerült költségeit nem köteles az (1) bekezdés szerint más földgázipari tevékenységeitől elkülöníteni.

52. § (1) Az engedélyes vállalkozás szétválásához, más társasági formába történő átalakulásához, más gazdasági társasággal való egyesüléséhez vagy alaptőkéjének, illetve törzstőkéjének legalább egynegyed résszel történő leszállításához a Hivatal jóváhagyó határozata szükséges; a cégjegyzékbe való bejegyzésre irányuló kérelmet a cégbírósághoz a Hivatal határozatával együtt kell benyújtani. A Hivatal nem tagadhatja meg az alaptőke, illetve törzstőke leszállításához való hozzájárulást, ha azt az engedélyes számára külön jogszabály kötelezővé teszi.

(2) Egy vagy több összehangoltan fellépő személy, illetve tulajdonosi csoport bármely engedélyes vállalkozásban történő jelentős, többségi vagy közvetlen irányítást biztosító befolyásszerzéséhez és az ehhez fűződő jogok gyakorlásához a Hivatal jóváhagyó határozata szükséges.

(3) A (2) bekezdésben meghatározottak vonatkoznak a földgázipari vállalkozások és a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény hatálya alá tartozó engedélyesek közötti befolyásszerzésre is.

(4) A Hivatal a jóváhagyást megtagadhatja, illetőleg feltételhez kötheti, ha az (1)-(3) bekezdés szerinti gazdasági társasági események végrehajtása a földgázellátás biztonságát, illetőleg a gázpiac hatékony működését veszélyeztetné.

(5) Az (1)-(2) és (4) bekezdésben előírt jóváhagyó határozat hiányában a részvényes, illetve tag a részvénykönyvbe nem jegyezhető be, tagjegyzékben nem tüntethető fel, és a társasággal szemben jogot nem gyakorolhat.

(6) Az (1)-(3) bekezdés szerinti befolyásszerzésnek minősül

1. a közvetett módon történő befolyásszerzés,
2. az engedélyes és egy vagy több személy, illetve összehangoltan fellépő tulajdonosi csoport között létrejött olyan kapcsolat, amely alapszabály, alapító okirat, vagy szerződés alapján vagy más módon az engedélyes vállalkozás döntései meghatározó befolyásolásának lehetőségét teremti meg.

(7) A (2) bekezdésben meghatározott rendelkezések nem érintik az e törvény kihirdetése előtti befolyásszerzések érvényességét.

(8) A VIII. fejezet alkalmazásában összehangoltan fellépő tulajdonosi csoportnak minősül azon személyek összessége, amelyek együttes fellépésükkel az engedélyesben - közvetlenül vagy közvetetten - jelentős befolyást, többségi vagy közvetlen irányítást biztosító befolyást gyakorolnak vagy ilyen befolyás elérése érdekében - akár nyíltan, akár leplezetten - közösen lépnek fel.

(9) A VIII. fejezet alkalmazásában közvetett befolyásszerzésnek minősül a harmadik fél igénybevételével létrejövő befolyásszerzés.

(10) Az (1) bekezdésben meghatározott egyesüléssel járó, valamint a (2) bekezdésben meghatározott tőkekoncentráció, illetve befolyásszerzés jóváhagyásához a Hivatal köteles a Gazdasági Versenyhivatal véleményét kikérni.

53. § (1) Tilos a többségi, valamint a közvetlen irányítást biztosító befolyás szerzése a fogyasztók közvetlen földgázellátására jogosult olyan engedélyesekben, amelyek végfelhasználók számára történő együttes éves földgáz eladásai a kérelem benyújtását megelőző évben meghaladják a hazai végfelhasználóknak eladott földgáz 30%-át.

(2) Tilos a befolyásszerzés, ha a szállítói, tárolói illetőleg közüzemi nagykereskedelmi engedélyesben a szavazatok több, mint 30%-át szerezné meg olyan befolyással rendelkező, akinek már olyan elosztói, illetőleg közüzemi szolgáltatási engedélyesben van többségi, valamint közvetlen irányítást biztosító befolyása, amely engedélyes együttes éves végfelhasználók számára történő földgáz eladása a kérelem benyújtását megelőző évben meghaladja a hazai végfelhasználóknak eladott földgáz 49%-át.

(3) Az (1)-(2) bekezdésekben foglalt korlátozások megsértése esetén a korlátozásba ütköző mértéket meghaladóan a részvényes, illetve tag a részvénykönyvbe nem jegyezhető be, a tagjegyzékben nem tüntethető fel, és a társasággal szemben jogot nem gyakorolhat.

(4) A Hivatal a befolyásszerzés mértékének ellenőrzése érdekében jogosult az engedélyesek mögöttes tulajdonosi szerkezetére vonatkozó adatokat kérni.

(5) A VIII. fejezetben foglalt rendelkezések nem érintik a Gazdasági Versenyhivatalnak a tisztességtelen piaci magatartásról és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény alapján lefolytatott eljárásait.

54. § (1) Ez a törvény - a (2)-(5) bekezdésekben foglalt kivételekkel - 2004. január 1-jén lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti

1. a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 9. §-ának (4) bekezdése és a 17. §-a,
2. a gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. törvény, valamint a módosításáról szóló 1997. évi XX. törvény,
3. a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 54. § (1) bekezdésének a) pontja,
4. a távhőszolgáltatásról szóló 1998. évi XVIII. törvény 53. §-a (2) bekezdésének a) pontja,
5. a gazdasági kamarák feladatainak átadásával összefüggő törvénymódosításokról szóló 2000. évi LXXXIII. törvény 23. §-a és
6. az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény módosításáról szóló 1997. évi CVII. törvény 12. § (1) bekezdése.

(2) E törvény 4. §-ának (3) és (4) bekezdése, 36. §-a, 57. §-a és 80. §-a a kihirdetést követő hónap első napján lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 68. § (2) bekezdésének f) pontja.

(3) E törvény 40-47. §-ai, 50. §-ának (2) és (4) bekezdései, 55. §-ának m) pontja, 56. §-a (1) bekezdésének d) pontja, 56. § (2) bekezdésének l) pontja, 82. §-a és 84. §-ának (1)-(3) bekezdései 2003. július 1-jén lépnek hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. törvény 22., 25. és 26. §-a.

(4) E törvény 50. §-ának (3) és (6) bekezdései 2003. augusztus 1-jén lépnek hatályba.

(5) E törvény 50. §-ának (1) és (5) bekezdései 2003. november 1-jén lépnek hatályba.

(6) E törvény 6. §-ának (6) bekezdése, 33. §-ának (8) bekezdése, 38. §-ának (6) bekezdése, 62. §-ának (2) bekezdése, 63. §-a, 74. §-ának (4) bekezdése, továbbá a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény e törvény 76. §-ával megállapított 50. §-ának (14) bekezdése a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti e törvény 53. §-a.

55. § A Kormány rendeletben állapítja meg:

1. az engedélyezési eljárás, valamint az engedélymódosítás és -visszavonás részletes szabályait, az engedélyköteles tevékenységek folytatásának feltételeit, a vezetéktulajdonosok jogellenes magatartása esetén követendő eljárás részletes szabályait,
2. a földgáz határon keresztül történő szállításának részletes szabályait,
3. a feljogosított fogyasztók körét, a feljogosított fogyasztóvá válás feltételeit és időpontját,
4. a földgázszállító- és elosztóvezetékekhez, valamint a föld alatti gáztárolókhoz való hozzáférés szabályait, a vezeték és tároló igénybevételére kötött szerződés minimális tartalmi elemeit, valamint kapacitáshiány esetén az igénykielégítés rendjét,
5. az üzemeltetési szerződéssel működtetett földgázrendszerek szerződéses feltételeit,
6. a rendszerirányító engedélyes feladatait, és az engedélyesekkel való együttműködésének általános szabályait,
7. a közüzemi fogyasztók és közüzemi szolgáltatók közötti közüzemi szerződés kötelező tartalmi elemeit,
8. a bírságolás részletes szabályait és mértékét,
9. az üzemi és kereskedelmi szabályzat kidolgozási és egyeztetési rendjét, tartalmi elemeit, valamint a szabályzatok kidolgozásáért felelős engedélyesek körét,
10. az engedélyköteles tevékenység végzéséhez szükséges pénzügyi biztosítékra vonatkozó részletes szabályokat, valamint az e törvény 13. §-ának (7) bekezdésében szabályozott ellenérték meghatározásának szempontjait,
11. a számvitelileg szétválasztott tevékenységet folytató földgázipari vállalkozások által alkalmazott szétválasztási módszer kötelező tartalmi elemeit,
12. földgázellátási válsághelyzet esetén a feljogosított fogyasztók ellátására kötött szerződések teljesítésének felfüggesztését, a fogyasztók földgázellátásának korlátozását, az engedélyesek kötelezettségeit és jogait, a külön törvény rendelkezéseivel összhangban a földgázellátáshoz kapcsolódó, a hatósági és nem hatósági árak körébe tartozó valamennyi termék és szolgáltatás legmagasabb árát, az alkalmazandó fogyasztói korlátozás szabályait, elveit, valamint a rendszerhasználók jogait és kötelezettségeit, továbbá
13. az 50. § szerinti célelőirányzat kezelésének és felhasználásának szabályait

56. § (1) A miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben rendeletben állapítja meg:

1. a hatósági árakat és díjakat, valamint az ár- és a díjalkalmazási feltételeket, illetőleg az árszabályozás kereteit,
2. a Hivatal eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak körét, mértékét, és az igazgatási-szolgáltatási-, valamint a felügyeleti díjak fizetésére vonatkozó rendelkezéseket,
3. a pótdíj mértékét és számításának rendjét, valamint
4. a célelőirányzatba történő befizetésekkel kapcsolatban elismert költségek és befizetések szabályait, valamint a kiadási előirányzat módosítását.

(2) A miniszter rendeletben állapítja meg:

1. az árfelülvizsgálati eljárásban kötelezően benyújtandó adatok körét,
2. a hálózatfejlesztéssel, -bővítéssel kapcsolatban a fogyasztók által fizetendő csatlakozási díj mértékét és az eljárás szabályait,
3. a földgázipari vállalkozások adatszolgáltatásának, valamint a Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásán alapuló adatszolgáltatás rendjét,
4. a gázszerelők és a gázkészülék javítók nyilvántartásba vételének feltételeit és eljárási rendjét,
5. a műszaki biztonsági szempontból jelentős munkakörök betöltéséhez szükséges szakmai képesítést és gyakorlatot,
6. egyes gázfogyasztó készülékek megfelelőségének tanúsítási, illetve jóváhagyási rendjét és a forgalomba hozatal szabályait,
7. a csatlakozóvezetékekre és fogyasztói berendezésekre vonatkozó műszaki-biztonsági előírásokat,
8. a földgázszállító-, elosztó- és célvezetéken, valamint a tárolókban bekövetkezett súlyos üzemzavar bejelentésének és hatósági vizsgálatának szabályait,
9. a cseppfolyós propán-, butángázok és ezek elegyei tartályban vagy palackban történő forgalmazásának szabályait és hatósági felügyeletét,
10. azt a fogyasztói kört, amelynek ellátása a tárolókhoz, a szállító- és elosztóvezetékekhez való hozzáférésnél elsőbbséget élvez,
11. a hosszú távú földgázvásárlási szerződések által okozott elháríthatatlan gazdasági és pénzügyi nehézségek meghatározásának és bizonyításának módját, valamint a feljogosított fogyasztók piacra lépése következtében a hosszú távú szerződésekből származó terhek földgázpiaci szereplők közötti felosztásának szabályait,
12. a kedvezményes földgázellátás igénybevételének részletes szabályait.

57. § A távhőszolgáltatásról szóló 1998. évi XVIII. törvény 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"8. § Az engedélyező eljárására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezései az irányadók, azzal az eltéréssel, hogy az ügyintézés határideje 90 nap. Az első fokú határozat ellen kizárólag bírói úton van jogorvoslatnak helye. A bíróság a határozatot jogosult megváltoztatni."

58. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 1. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény hatálya alá tartozik:]

"f) a szénhidrogén-termelésben, -előkészítésben és az elsődleges feldolgozásban használt technológiai létesítményi csővezeték, a szénhidrogén szállító-, a földgázelosztó- és célvezeték, valamint az egyéb gázok és ezek termékei vezetékeinek létesítése, használatba vétele, műszaki üzemeltetése és elbontása,"

59. § A Bt. 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A kőolaj, a kőolajtermékek, továbbá - a földgáz kivételével - a szénhidrogén-gázok csővezetéken történő szállítása kizárólagos állami tevékenység."

60. § (1) A Bt. 5. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"5. § (1) A bányafelügyelet engedélyezi:

1. nyílt területen az ásványi nyersanyagkutatást,
2. a bányatelek megállapítását követően az ásványvagyon feltárását és kitermelését, továbbá
3. a meddőhányó hasznosítását,
4. földgáz tárolására alkalmas földtani szerkezetek kutatását, kiképezését és tárolásra történő hasznosítását, ha ez a környezetet nem veszélyezteti,
5. az 1. § (1) bekezdés f) pontja szerinti létesítmények, továbbá a föld alatti gáztárolók létesítményei létesítését, használatba vételét, elbontását,
6. a cseppfolyós propán-, butángázok és ezek elegyei töltő és tároló létesítményeinek, valamint elosztóvezetékeinek létesítését, használatba vételét és elbontását,
7. a geotermikus energia kutatását, kinyerését és hasznosítását, beleértve az ehhez szükséges föld alatti és felszíni létesítmények megépítését és használatba vételét, amennyiben az nem érinti felszín alatti vizek felszínre hozatalát."

(2) A Bt. 5. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A kőolaj- és földgázbányászatra jogosult bányavállalkozó - a Magyar Energia Hivatal előzetes hozzájárulásával - a bányafelügyeletnél kezdeményezheti a bányatelek föld alatti gáztárolásra történő kiterjesztésének engedélyezését, ha az a környezetet nem szennyezi, veszélyezteti vagy károsítja."

(3) A Bt. 5. §-a (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép és egyidejűleg a § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az e törvény szerint engedélyköteles tevékenységeket a bányafelügyelet által kiadott engedélyek alapján lehet megkezdeni, és az abban foglalt feltételek szerint gyakorolni.

(4) A bányafelügyelet az engedély kiadását nem tagadhatja meg, ha az engedély iránti kérelemben foglaltak a jogszabályokban meghatározott követelményeknek megfelelnek. Az engedélyezési eljárást a hátrányos megkülönböztetés tilalmának figyelembevételével kell lefolytatni."

61. § A Bt. 8. § helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"8. § A miniszter belföldi vagy külföldi jogi és természetes személyekkel, valamint ezek jogi személyiség nélküli társaságaival kötött koncessziós szerződéssel meghatározott időre átengedheti:

1. zárt területen az ásványi nyersanyagok kutatását, feltárását, kitermelését,
2. a kőolaj, a kőolajtermék, továbbá  a földgáz kivételével - az egyéb szénhidrogén-gáz szállítóvezetékek létesítését és üzemben tartását.

62. § (1) A Bt. 10. § (2) bekezdés b) és f) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"b) az e törvény hatálya alá tartozó koncesszió-köteles tevékenység meghatározását,"

"f) a koncesszió elnyerése esetén az e törvény alapján teljesítendő fizetési kötelezettségeket: bányajáradék, egyéb koncesszió-köteles tevékenység esetén fizetendő díj."

(2) A Bt. 10. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A nyilvános pályázati felhívást a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvényben foglaltakon túl az Európai Unió Hivatalos Lapjában is meg kell hirdetni a pályázatok benyújtására nyitva álló időtartam lejártát megelőző legalább kilencven nappal."

63. § A Bt. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"13. § A koncesszió jogosultja a bányászati tevékenységet akkor kezdheti meg, ha a szerződés aláírásától számított 90 napon belül igazolja, hogy

1. bányászati tevékenység végzésére belföldi gazdálkodó szervezetet hozott létre,
2. a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvényben meghatározott külföldi vállalkozás bányászati tevékenység végzésére saját részvételével magyarországi fióktelepet hozott létre."

64. § A Bt. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"16. § (1) Kőolaj, kőolajtermékek és szénhidrogén-gázok - a földgáz kivételével - koncessziós szerződés alapján történő szállítására a 10-13. §-okban foglalt rendelkezések az irányadók.

(2) Kőolaj, kőolajtermék és szénhidrogén-gáz szállítóvezeték létesítésére és üzemben tartására adott koncesszió alapján a bányavállalkozó jogosult a szállítóvezeték, valamint az üzemben tartásához szükséges létesítmények megépítése és működtetése iránti engedélykérelmet a bányafelügyelethez benyújtani.

(3) Kőolaj, kőolajtermék és szénhidrogén-gáz szállítóvezeték létesítésére, és üzemeltetésére vonatkozó koncessziók együttesen is adhatók."

65. § A Bt. 20. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A bányajáradék mértéke - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - a hatósági engedély alapján (5. § és 6. §) kitermelt ásványi nyersanyag mennyisége után keletkező érték:

1. a kőolaj, földgáz (beleértve a szén-dioxid gázt is) esetében 12%-a,
2. az energiahordozók kivételével a külfejtéssel termelt nemfémes ásványi nyersanyagok esetében 5%-a,
3. egyéb szilárd ásványi nyersanyagok esetében 2%-a.

A miniszter - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - ásványvagyon-gazdálkodási vagy egyéb közérdekből a bányajáradék mértékét csökkentheti.

66. § A Bt. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"24. § (1) A szénhidrogén szállítóvezeték létesítésére és üzemben tartására adott koncesszió vagy hatósági engedély alapján az engedélyes jogosult a szállítóvezetéket, valamint az üzemben tartásához szükséges létesítményeket megépíteni és működtetni, továbbá a szerződésben meghatározott létesítményeket használni.

(2) Földgázszállító- és elosztóvezetéket, föld alatti gáztárolót a külön törvény alapján engedéllyel rendelkező szállítói, elosztói és tárolói engedélyes üzemeltethet.

(3) A szállító-, elosztó-, és célvezetékek, valamint tároló létesítmények tervezésére, létesítésére, felújítására, üzemeltetésére és elbontására az engedélyesnek minőségbiztosítási rendszert kell kidolgozni, amelyet a bányafelügyelet hagy jóvá és felügyel.

(4) A földgázszállító-, elosztóvezetékhez, és a föld alatti gáztárolókhoz való szabad hozzáférésre külön törvény rendelkezései az irányadók.

(5) A kőolaj- és földgáztermelésben, előkészítésben és feldolgozásban használt mezők közötti technológiai csővezetékek, a kapcsolódó gázüzemi és tároló létesítmények valamint a kőolaj szállítóvezetékek és tárolók szabad kapacitásának belföldi kitermelésű szénhidrogének szállítása, illetve tárolása céljára történő rendelkezésre bocsátása külön jogszabályban előírható. A hozzáférés akkor adható meg, ha

1. az igény kielégítésére alkalmas szabad kapacitás rendelkezésre áll és
2. az ásványi nyersanyag a használni tervezett rendszer működésében nem okoz zavart.

67. § A Bt. 21. §-a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A geotermikus energia felszín alatti víz kitermelését nem igénylő kinyerésére és energetikai célú hasznosítására, illetőleg a tevékenységhez szükséges létesítmények megépítésére létesítési, üzemeltetésére használatbavételi engedélyt kell kérni a bányafelügyelettől."

68. § A Bt. 26. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"68. § (1) Ásványi nyersanyagot feltárni és kitermelni, valamint szénhidrogén földalatti tárolására földtani szerkezetet hasznosítani a föld felszínének és mélyének e célra elhatárolt részén szabad (bányatelek)."

69. § A Bt. 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"32. § (1) A bányászati létesítmény, a kőolaj, kőolajtermék, földgáz, egyéb gáz- és gáztermék-szállítóvezeték, valamint a földgáz, egyéb gáz-, és gáztermék-elosztóvezeték, továbbá környezetük védelme érdekében biztonsági övezetet kell kijelölni. A biztonsági övezet terjedelmét és a biztonsági övezetben érvényesítendő tilalmakat és korlátozásokat jogszabály állapítja meg. A biztonsági övezettel érintett ingatlanon a jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt korlátozást és tilalmat szolgalom, vezetékjog, használati jog alapításával lehet érvényesíteni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott létesítménnyel összefüggésben folytatott tevékenység hatásától a lakótelepülést, a felszíni vagy föld alatti egyéb létesítményt, a vízkészletet, a folyó-, illetőleg állóvizet, műemléki ingatlant, régészeti, védett természeti területet szükség esetén védőpillér (határpillér, védőidom) kijelölésével kell megóvni. A védőpillért a tevékenység folytatása során veszélyeztetni nem lehet. A bányafelügyelet az érdekeltek meghallgatásával és az érintett szakhatóságok egyetértésével a védőpillér lefejtését vagy meggyengítését engedélyezheti, ha annak rendeltetése megszűnt, vagy ha a biztonsági és védelmi követelmények más módon is kielégíthetők.

(3) A biztonsági övezeten belül tilos, illetve korlátozás alá esik olyan épületet, vagy létesítményt elhelyezni, olyan növényzetet (fát) ültetni, illetve olyan tevékenységet folytatni, amely a vezeték biztonságát, az életet, a testi épséget, vagy a vagyonbiztonságot veszélyezteti. A tilalmakat és a korlátozások részletes szabályait külön jogszabály állapítja meg.

(4) A vezeték nyomvonalát úgy kell kijelölni és megtervezni, hogy az lehetőleg közterületen haladjon és a lehető legkisebb mértékben érintsen termőföldet vagy egyéb nem köztulajdonban lévő ingatlant. A vezetéket úgy kell tervezni, kivitelezni és üzemeltetni, hogy annak hatása az érintett terület lakosságának egészségét ne veszélyeztesse, a természeti környezetet és tájképi értékét és általában a környezet elemeit a lehető legkisebb mértékben változtassa meg."

70. § A Bt. 34. §-ának (1)-(3) bekezdése és az azt megelőző cím helyébe a következő rendelkezés lép:

"A bányászati és a gázipari tevékenység biztonsága és üzemi felügyelete

34. § (1) A bányászati és a külön törvényben meghatározott gázipari tevékenységet a biztonsági előírások szerint kell végezni.

(2) A biztonsági szabályzatokat külön jogszabály teszi közzé.

(3) A bányavállalkozó, illetve a gázipari engedélyes köteles gondoskodni arról, hogy a személyek, a környezet és a vagyon védelmére kidolgozott üzemi szabályzatok a dolgozók rendelkezésére álljanak, továbbá a biztonsági előírások megtartásának ellenőrzéséről és a tevékenység felügyeletéről. Az ellenőrzés és felügyelet rendjére vonatkozó üzemi előírásokat a bányafelügyeletnek meg kell küldeni."

71. § A Bt. 38. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az ingatlan rendeltetésszerű használatát akadályozó bányászati létesítmények, szállítóvezetékek, a kutatási műveletekhez szükséges berendezések elhelyezése céljára - megállapodás hiányában - a bányavállalkozó az ingatlan használatára az építés, kutatás végzéséhez, annak befejezéséig szolgalom alapítását igényelheti. Az okozott kárt a bányakárokra vonatkozó szabályok szerint kell megtéríteni. Az ingatlan rendeltetésszerű használatát akadályozó bányászati létesítmények és szállítóvezetékek üzemeltetése
- beleértve az üzemelés megszüntetésével járó tevékenységet is - időtartamára a bányavállalkozó kártalanítás ellenében szolgalmi jog alapítását igényelheti.

A szolgalom alapján a bányavállalkozó jogosult a tevékenység végzéséhez szükséges mértékben az ingatlan igénybevételére, különösen ellenőrzés, javítás, karbantartás, kapacitás-fenntartás és -bővítés, az üzemelés, a biztonság fenntartása, az üzemzavar megelőzése és elhárítása érdekében szükséges intézkedések végrehajtására.

Az ingatlan igénybevétele során esetenként okozott kárt a bányakárokra vonatkozó szabályok szerint kell megtéríteni. A szolgalom szerinti korlátozással megegyezően kell az ingatlanban keletkezett hátrányt kiegyenlíteni. A szolgalom alapításáról, továbbá a kártalanítás módjáról és mértékéről a bányavállalkozónak az ingatlan tulajdonosával (kezelőjével, használójával) ajánlat megküldésével kell az egyezség létrehozását megkísérelnie. Megegyezés hiányában a szolgalom alapítását és az annak fejében járó kártalanítást a megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetője állapítja meg. A megyei, fővárosi közigazgatási hivatal vezetőjének határozata ellen államigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A szolgalom alapítását, annak jogalapját és mértékét elrendelő határozat kézhezvételét követő 30 napon belül a kártalanítást sérelmező fél annak megváltoztatását kérheti a bíróságtól. A megállapodáson és a hatósági határozaton alapuló jog a Ptk. 108. és 171. §-ában, valamint az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 16. §-ának f) pontjában foglalt rendelkezések alkalmazása során azonos megítélés alá esik.

72. § A Bt. a következő 38/A-F. §-okkal egészül ki:

"38/A. § (1) A gázellátásról szóló külön törvény szerinti elosztói engedélyes, illetve az elosztóvezeték tulajdonosa és a vezetékes propán-, butángáz szolgáltató (a továbbiakban együtt: engedélyes) idegen ingatlan használatára

1. előmunkálati jogot,
2. vezetékjogot,
3. használati jogot, illetve
4. kisajátítást

kérhet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jogok gyakorlása során

1. a jelek elhelyezésével, a mérésekkel, a vizsgálatokkal,
2. a létesítmények elhelyezésével, illetőleg azok megközelítésével, az azokon való munkavégzéssel,
3. az ingatlan használatának akadályozásával (korlátozásával), valamint piaci értékének csökkenésével

okozott kárt az engedélyes az ingatlan tulajdonosának, használójának (a továbbiakban együtt: tulajdonos) köteles megtéríteni.

(3) Természetvédelem alatt álló területen az (1) bekezdésben felsorolt jogok az illetékes természetvédelmi hatóság, illetve nemzeti park igazgatóság szakhatósági hozzájárulásával engedélyezhetők. Helyi védettségű területen az illetékes települési önkormányzat, vízbázis védőterületén az illetékes vízügyi hatóság előzetes hozzájárulása szükséges. Az (1) bekezdésben felsorolt jogok egyéb kivett helyen is kizárólag a kivett hely jogosítottja előzetes hozzájárulásával gyakorolhatók. Szakhatósági hozzájárulás szükséges továbbá a termőföld jogszabályokban előírt védelme érdekében.

(4) Az (1) bekezdés szerinti jogok megszűnése esetén az engedélyes, illetőleg az elosztóvezeték tulajdonosa köteles az ingatlan eredeti állapotát helyreállítani.

(5) Az előmunkálati jogot és a vezetékjogot, továbbá - megállapodás hiányában - a használati jogot a bányafelügyelet engedélyezi, a kisajátítási eljárást a külön jogszabályban meghatározott szervezet folytatja le.

(6) A felszíni ingatlan korlátozására vonatkozó jogok tartalmával, engedélyezésével, megszűnésével és a kártalanítással kapcsolatos részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.

Előmunkálati jog

38/B. § (1) A gázelosztó-vezeték, (a továbbiakban: elosztóvezeték) létesítésével kapcsolatban az engedélyes, illetőleg az elosztóvezeték tulajdonosa előmunkálati jog engedélyezését kérheti.

(2) Az előmunkálati jog alapján az ingatlan tulajdonosa kártalanítás ellenében köteles tűrni, hogy ingatlanán a szükséges jeleket elhelyezzék, a méréseket és a talajvizsgálatot elvégezzék. A munkálatok megkezdése előtt az ingatlan tulajdonosát értesíteni kell.

Vezetékjog

38/C. § (1) Az elosztóvezeték idegen ingatlanon történő elhelyezésére és üzemeltetésére, a biztonsági övezet mértékében, kártalanítás ellenében, az engedélyes, illetőleg az elosztóvezeték tulajdonosa javára vezetékjog engedélyezhető, ha az ingatlan használatát az lényegesen nem akadályozza. Nem kell vezetékjogot megállapítani a közterületen létesített elosztóvezetékre és annak idegen ingatlant érintő biztonsági övezetére. Ebben az övezetben építmény létesítése esetén, ha az építmény használati jellege indokolja, az építési hatóság kötelezheti az elosztói engedélyest a biztonsági övezet csökkentésére.

(2) Az elosztóvezeték az ingatlan tulajdonosának hozzájárulásával is elhelyezhető és üzemeltethető. A tulajdonosi hozzájárulás a vezetékjoggal azonos, e törvényben megállapított jogosultságokat és kötelezettségeket keletkeztet. A tulajdonosi hozzájárulás nem vonható vissza.

(3) Az engedélyes illetőleg az elosztóvezeték tulajdonosa a vezetékjog alapján az idegen ingatlanon

1. az elosztóvezetéket - a hozzá tartozó szerelvényekkel együtt - elhelyezheti és üzemeltetheti,
2. az elhelyezett létesítményeket karbantarthatja, kijavíthatja, átalakíthatja és eltávolíthatja,
3. a vezeték mentén lévő, a biztonsági övezetet sértő fákat, bokrokat, azok ágait, gyökereit eltávolíthatja,
4. a miniszternek, a környezetvédelmi és vízügyi, valamint az informatikai és hírközlési miniszterrel együttesen kiadott rendeletében meghatározott módon nyomvonalas létesítményt, folyót, vízfolyást, tavat, csatornát és építményt megközelíthet, keresztezhet.

(4) A vezetékjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését az engedélyes, valamint az elosztóvezeték tulajdonosa köteles kérni. A vezetékjog a gázelosztó-vezeték mindenkori engedélyesét, illetőleg tulajdonosát illeti meg, és az ingatlan mindenkori tulajdonosát terheli. A vezetékjog a jogerős államigazgatási határozat, illetve a tulajdonos hozzájárulása alapján a bejegyzés előtt is gyakorolható.

(5) A vezetékjog megszűnik, ha az engedélyes, illetőleg az elosztóvezeték tulajdonosa a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott létesítményeket az engedélyezéstől számított öt éven belül nem építi meg, vagy azokat véglegesen eltávolítja.

(6) A vezetékjog megszűnése esetén az ingatlan-nyilvántartásból való törlést az engedélyes, illetőleg az elosztóvezeték tulajdonosa köteles kérni, annak elmulasztása esetén az engedélyes, illetőleg az elosztóvezeték tulajdonosa költségére az ingatlan tulajdonosa is jogosult kérni. Az ingatlantulajdonos törlési kérelmének teljesítéséhez szükséges nyilatkozatot a vezetékjog volt jogosultja köteles kiadni.

Használati jog

38/D. § (1) Az elosztóvezetékhez tartozó gázfogadó állomást, mérőállomást, körzeti vagy egyedi nyomásszabályozó állomást, vezetékes propán-, butángáz-szolgáltatás esetén a propán-, butángázok és ezek elegyeinek tárolására szolgáló tartályt, konténert idegen ingatlanon használati jog alapján szabad létesíteni, illetve elhelyezni, üzemeltetni, javítani és karbantartani.

(2) A használati jog az ingatlantulajdonossal kötött megállapodás alapján keletkezik.

(3) Az engedélyes, illetőleg az elosztóvezeték tulajdonosa az ingatlan használatára vonatkozó használati jog megállapítását a bányafelügyelettől kérheti, ha megállapodás hiányában használati jogot létesíteni nem lehet.

(4) A használati jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését az engedélyes, illetőleg az elosztóvezeték tulajdonosa köteles kérni. A használati jog a mindenkori engedélyest, illetőleg az elosztóvezeték tulajdonosát illeti meg és az ingatlan mindenkori tulajdonosát terheli. A bejegyzés késedelme a jog gyakorlását nem érinti.

(5) Megszűnik a használati jog, ha az engedélyes, illetőleg az elosztóvezeték tulajdonosa a használati joggal terhelt ingatlanon az (1) bekezdésben meghatározott berendezést a jog keletkezésétől számított öt éven belül nem építi meg, vagy azt véglegesen eltávolítja. Megszűnik a használati jog a felek megállapodásával is.

(6) A használati jog megszűnése esetén az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett használati jog törlését az engedélyes, illetőleg az elosztóvezeték tulajdonosa köteles kérni, annak elmulasztása esetén az engedélyes, illetőleg az elosztóvezeték tulajdonosa költségére az ingatlan tulajdonosa is jogosult kérni. Az ingatlantulajdonos törlési kérelmének teljesítéséhez szükséges nyilatkozatot a használati jog volt jogosultja köteles kiadni.

Kisajátítás

38/E. § (1) Gázfogadó állomás, mérőállomás, és körzeti, vagy egyedi gáznyomás-szabályozó állomás, propán, bután gáztartály, konténer elhelyezése és üzemeltetése céljából az engedélyes, illetőleg az elosztóvezeték tulajdonosa kisajátítási eljárást csak abban az esetben kezdeményezhet, ha a 38/D. § szerinti használati jogra vonatkozóan a felek nem tudtak megegyezni, illetőleg azt a bányafelügyelet az ingatlan rendeltetésszerű használatának megszűnése vagy jelentős mértékű akadályozása miatt nem engedélyezte.

(2) Az (1) bekezdés alapján kisajátított ingatlant az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonába és az engedélyes, illetőleg az elosztóvezeték tulajdonosa ingyenes használatába kell adni.

A földgáz célvezetékkel kapcsolatos jogok

38/F. § A célvezeték létesítésével és üzemeltetésével kapcsolatos idegen ingatlant terhelő jogok alapítása, fennállása, megszüntetése tekintetében a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni."

73. § A Bt. 41. §-a következő (5)-(7) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (5)-(7) bekezdés számozása (8)-(10) bekezdésre változik:

"(5) A bányafelügyelet azt a természetes vagy jogi személyt, valamint ezek jogi személyiség nélküli társaságát, aki (amely) hatósági engedély nélkül, külön jogszabály hatálya alá tartozó gázipari tevékenységet végez, bírsággal sújthatja és eltilthatja a tevékenység folytatásától.

(6) Ha jogszabály alapján gázipari tevékenység gyakorlására jogosult személy tevékenységét a jogszabályban, illetőleg az engedélyben foglalt műszaki-biztonsági előírásoktól eltérő módon gyakorolja, és a figyelemfelhívásban meghatározott határidő elteltével sem folytatja tevékenységét jogszerűen, a bányafelügyelet az engedélyest bírsággal sújthatja, valamint a tevékenység folytatásának felfüggesztését kezdeményezheti a Magyar Energia Hivatalnál. A bírság ismételten kiszabható.

(7) Ha a gázipari tevékenység szabálytalan vagy engedélytől eltérő gyakorlásával közvetlen és súlyos vészhelyzet keletkezik, a bányafelügyelet annak okozóját figyelemfelhívás nélkül bírsággal sújthatja, tevékenységének végzését azonnali hatállyal felfüggesztheti, és erről a Magyar Energia Hivatalt haladéktalanul értesíti."

74. § (1) A Bt. 43. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A bányafelügyelet hatáskörébe tartozó hatósági ügyekben - jogszabályban meghatározott esetek kivételével - első fokon a területileg illetékes bányakapitányság, másodfokon a Magyar Bányászati Hivatal jár el. A Magyar Bányászati Hivatal első fokú eljárásaiban másodfokon a Hivatal elnöke jár el."

(2) A Bt. 43. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A Magyar Bányászati Hivatal önálló feladattal és hatáskörrel rendelkező országos hatáskörű közigazgatási szerv, amelynek irányítását a Kormány, felügyeletét a miniszter látja el. A Magyar Bányászati Hivatal jogi személy, amely önállóan gazdálkodó központi költségvetési szervként működik."

(3) A Bt. 43. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A Magyar Bányászati Hivatal készíti elő a miniszter ásványvagyon-gazdálkodással, valamint a koncessziós szerződésekkel kapcsolatos döntéseit, továbbá előkészíti a 34. § (2) bekezdésében foglalt bányászati-, valamint gázipari biztonsági szabályzatokat, és ellenőrzi azok végrehajtását."

(4) Bt. 43. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) A miniszter meghatározza az ásványi nyersanyag-kutatásról, feltárásról és termelésről szóló az Európai Unió irányelveiben előírt jelentés elkészítésének, az Európai Bizottsághoz történő továbbításának és közzétételének rendjét."

75. § A Bt. 44. § (1) bekezdésének a) pontja a következők szerint módosul:

"a) műszaki-biztonsági, munkavédelmi, építésügyi hatósági és építésfelügyeleti hatáskörébe tartozik:

• az ásványi nyersanyagok bányászata,
• a bányászati és földtani kutatási célt szolgáló mélyfúrás,
• a megszűnt föld alatti bányák nyitva maradó térségeinek fenntartása és felhagyása,
• a geotermikus energia kutatása, energetikai célra történő kinyerése és hasznosítása,
• szénhidrogén termelésben, előkészítésben és az elsődleges feldolgozásban használt technológiai létesítményi csővezeték, a szénhidrogén szállító-, a földgáz elosztó- és célvezeték, valamint az egyéb gázok és ezek termékei szállítóvezetékeinek létesítése, használatba vétele, műszaki üzemeltetése és elbontása,
• szénhidrogén tárolására alkalmas földtani szerkezetek kutatása, ezek használatba vétele és üzemeltetése,
• a cseppfolyós propán-, butángázok és ezek elegyei töltő és tároló létesítményeinek, valamint elosztóvezetékeinek, továbbá az e tevékenységekhez szükséges létesítmények és berendezések létesítése, használatba vétele, üzemeltetése és elbontása, valamint
• az ipari robbantóanyag raktárak létesítése, használatba vétele és üzemeltetése."

76. § A Bt. 50. §-a következő (13) és (14) bekezdéssel egészül ki:

"(13) A miniszter a biztonsági szabályzatokat rendelettel lépteti hatályba és teszi közzé.

(14) A miniszter meghatározza az ásványvagyon-gazdálkodással kapcsolatban az Európai Unió részére nyújtott adatszolgáltatás rendjét és az adatok közzétételének módját."

77. § A Bt. a következő 51. §-sal egészül ki:

"51. § E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Unió következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:

1. az Európai Parlament és a Tanács 94/22/EK irányelve a szénhidrogének kutatására, feltárására és termelésére vonatkozó engedélyekről és azok felhasználásának feltételeiről,
2. az Európai Parlament és a Tanács 98/30/EK irányelve a földgáz belső piacának közös szabályairól."

78. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény Mellékletében

a) az I. (Legmagasabb ár) fejezet A) (Termékek) táblázat kiegészül a következő rendelkezésekkel:

b) A hatósági áras szolgáltatások, illetőleg a hatósági ár megállapítására jogosultak felsorolása kiegészül a következőkkel:

"/B) Szolgáltatások

79. § A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 2. §-ának (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

"c) a felszámolási eljárásra és a végelszámolási eljárásra vonatkozó rendelkezéseit az engedélyhez kötött földgázipari tevékenységek jogosultjaira a földgázellátásról szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni."

80. § (1) Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Atv.) 6. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § egy új (3) bekezdéssel egészül ki:

" (2) Az e törvényben foglalt kormányzati feladatok végrehajtásáról a Kormány az Országos Atomenergia Hivatal (a továbbiakban: OAH), valamint az érintett minisztériumok útján gondoskodik. Munkájukat a Kormány által létrehozott Atomenergia Koordinációs Tanács hangolja össze.

(3) Az Atomenergia Koordinációs Tanács

1. összehangolja az atomenergia alkalmazásának biztonságával, a nukleáris biztonsággal és a sugárvédelemmel összefüggő tevékenységeket, amelyek a törvényben meghatározott minisztériumok, az OAH és más központi közigazgatási szervek hatáskörébe tartoznak;
2. figyelemmel kíséri az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos jogszabályok érvényesítését és a hatósági jogkörök gyakorlását;
3. megvitatja az atomenergia biztonságos alkalmazását szolgáló hatósági rendszerrel, a nukleáris biztonsággal és sugárvédelemmel kapcsolatos országos és nemzetközi jelentőségű ügyeket. "

(2) Az Atv. 7. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

" (2) Új nukleáris létesítmény és radioaktív hulladéktároló létesítését előkészítő engedélyezési eljárás megkezdéséhez, illetőleg meglévő atomerőmű további atomreaktort tartalmazó egységgel való bővítéséhez az Országgyűlés előzetes elvi hozzájárulása szükséges. "

(3) Az Atv. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"8. § (1) Az OAH az atomenergia békés célú alkalmazása területén a Kormány irányításával működő, önálló feladattal és hatósági jogkörrel rendelkező országos hatáskörű központi közigazgatási szerv. Felügyeletét a miniszterelnök által kijelölt miniszter (a továbbiakban: kijelölt miniszter) látja el. Az OAH a jogszabályokban meghatározott feladatkörében nem utasítható, határozatait felügyeleti jogkörben megváltoztatni vagy módosítani nem lehet.

(2) Az OAH költségvetési szerv, amelynek költségvetése a kijelölt miniszter által vezetett minisztérium fejezetén belül elkülönítetten jelenik meg. Az OAH bevételeit - a bírságból származó bevételek kivételével - működésének fedezetére használja fel, azok más célra nem vonhatók el.

(3) Az OAH főigazgatóját és helyetteseit a miniszterelnök nevezi ki és menti fel.

(4) Az OAH

1. figyelemmel kíséri a nemzetközi fejlődés általános irányait az atomenergia alkalmazása területén és ennek alapján javaslatot alakít ki a szükséges hazai intézkedésekre;
2. figyelemmel kíséri a hatáskörébe tartozó jogszabályok érvényesítését; megállapításai alapján intézkedéseket kezdeményez, javaslatot tesz a jogszabályok szükség szerinti módosítására, illetve megalkotására.

(5) A kijelölt miniszter

1. kiadja a törvény végrehajtását célzó, az OAH tevékenységével összefüggő miniszteri rendeleteket;
2. rendelkezik a Központi Nukleáris Pénzügyi Alappal;
3. tájékoztatja az OAH főigazgatóját a munkáját érintő kormánydöntésekről;
4. a pénzügyminiszterrel egyetértésben rendeletben állapítja meg az OAH részére fizetendő igazgatási-szolgáltatási díjak mértékét.

(6) Az OAH főigazgatója

1. vezeti a Hivatalt,
2. megállapítja a Hivatal szervezeti és működési szabályzatát,
3. gyakorolja a Hivatal köztisztviselői felett a munkáltatói jogokat,
4. irányítja a Hivatal gazdálkodását,
5. képviseli a Hivatalt,
6. ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály a hatáskörébe utal,
7. másodfokon eljár az OAH hatáskörébe tartozó valamennyi államigazgatási ügyben,
8. tanácskozási joggal részt vesz a Kormány ülésein a Hivatal feladatkörét érintő előterjesztések tárgyalásakor,
9. évente beszámol a Kormánynak és az Országgyűlésnek az atomenergia hazai alkalmazásának biztonságáról, ideértve a 7. § (2) bekezdésében foglalt előkészítő tevékenységet is.

(7) Az atomenergia biztonságos alkalmazásával összefüggő kormányzati, hatósági és nukleárisbaleset-elhárítási intézkedések tudományos megalapozásának biztosítása érdekében az OAH munkáját Tudományos Tanács segíti. "

(4) Az Atv. 67. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"a) az OAH feladat- és hatáskörét, valamint az atomenergia alkalmazásának szabályozását összehangoló Atomenergia Koordinációs Tanács tevékenységét, "

81. § A kisajátításról szóló 1976. évi 24. tvr. 4. §-ának (1) bekezdése a következő t) ponttal egészül ki:

"t) földgáz-, valamint propán-, butángázok és ezek elegyei elosztóvezetékeinek és tartozékainak létesítése, ha a létesítés másként nem biztosítható."

82. § (1) A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló 2002. évi LXII. törvény (a továbbiakban Költségvetési törvény) 1. §-ának a)-b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"a) kiadási főösszegét 5 316 575,4 millió forintban, azaz ötmillió-háromszáztizenhatezer-ötszázhetvenöt egész négytized millió forintban,

b) bevételi főösszegét 4 747 603,7 millió forintban, azaz négymillió-hétszáznegyvenhétezer-hatszázhárom egész héttized millió forintban,"

(2) A Költségvetési törvény 1. számú melléklete XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet, 25. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím kiegészül a következő rendelkezésekkel:

"6. Energiagazdálkodási célelőirányzat alcím, 1. Energiagazdálkodási jogcím-csoport, 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport,

5. Egyéb működési célú támogatások kiemelt előirányzat, melynek kiadási előirányzata 6 000 millió forint,

6. Energiagazdálkodási célelőirányzat alcím, 1. Energiagazdálkodás jogcím-csoport támogatási előirányzata 6 000 millió forint.

Az 1-25 cím összesen: kiadási előirányzata 329.234,1 millió forintra, támogatási előirányzata 242.057,2 millió forintra változik.

A 28. Központosított bevételek cím, 3. Földgázár-kiegyenlítő befizetés alcím, amelynek bevételi előirányzata 6 000 millió forint.

A XV. fejezet összesen: kiadási előirányzata 331.682,5 millió forintra, bevételi előirányzata 101.126,9 millió forintra, támogatási előirányzata 242.057,2 millió forintra változik."

83. § (1) A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény (a továbbiakban: VET) 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Hivatal élén főigazgató áll. A Hivatal főigazgatóját és főigazgató-helyettesét - a miniszter javaslatára - a miniszterelnök nevezi ki, és menti fel. A főigazgató és a főigazgató-helyettes tekintetében a munkáltatói jogokat - a kinevezés és a felmentés kivételével - a miniszter gyakorolja. A főigazgatót a közigazgatási államtitkár havi illetményével azonos díjazás, illetőleg azonos juttatások, a főigazgató-helyettest a helyettes államtitkár havi illetményével azonos díjazás, illetőleg azonos juttatások illetik meg."

(2) A VET 7. §-a (2) bekezdésének bevezető mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A Hivatal főigazgatójának és főigazgató-helyettesének megbízatása megszűnik, ha"

(3) A VET 7. §-a (3) bekezdésének bevezető mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"Felmentéssel szűnik meg a Hivatal főigazgatójának és főigazgató-helyettesének megbízatása, ha"

(4) A VET 9. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Hivatal tevékenységéről a Hivatal főigazgatója évente beszámol az Országgyűlésnek, továbbá közzéteszi éves tájékoztatóját."

(5) A VET 96. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"96. § Az árképzés és az áralkalmazás részletes szabályait a legkisebb költség elvének figyelembevételével a Hivatal alakítja ki. Az árszabályozás kereteit és az árakat a miniszter állapítja meg, és rendelettel hirdeti ki. A Hivatal az árszínvonalat és az árat bármelyik érdekelt fél kezdeményezésére köteles felülvizsgálni, és az eljárás eredményét nyilvánosságra hozni."

Átmeneti rendelkezések

84. § (1) A gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Gszt.) alapján engedéllyel rendelkezők, illetve jogutódjaik, vagy az általuk földgázszállítói, -tárolói, -elosztói és -kereskedelmi tevékenység folytatására létesített társaságok e törvény előírásainak megfelelő engedély iránti kérelmet kötelesek e rendelkezés hatálybalépésétől számított 90 napon belül a Hivatalhoz benyújtani. E kötelezettségük kiterjed a Gszt. alapján kiadott gázértékesítői és gázszolgáltatói engedélyekben meghatározott fogyasztók részére, illetve településen, településrészen, területen végzett engedélyköteles tevékenységre. A Hivatal a jogszabályoknak megfelelő kérelem esetén harminc napon belül köteles a kérelemnek megfelelő tartalommal az engedély tárgyában érdemi határozatot hozni. Amennyiben a kérelem a jogszabályoknak és az engedélyes még érvényben lévő működési engedélyének - az e törvényben előírt átalakulások figyelembevételével - megfelel, a Hivatal köteles az engedélyt kiadni. A Gszt. alapján kibocsátott engedélyek alapján 2003. december 31-ig végezhető tevékenység.

(2) E törvény végrehajtása érdekében a Gszt. alapján engedéllyel rendelkező gazdasági társaságok, jogutódjaik vagy általuk e törvény hatálybalépéséig földgázszállítói, -tárolói, -elosztói és -kereskedelmi tevékenység folytatására létesített társaságok részére e törvény végrehajtása érdekében ellenérték nélkül rendelkezésre bocsátott vagyonnal összefüggésben illetékfizetési kötelezettség nem keletkezik, kivéve a cégbírósági illetéket.

(3) A (2) bekezdés szerint létrehozott társaságok számára biztosított vagyontárgyak és vagyoni értékű jogok átadása tekintetében a létrehozott társaságok általános forgalmi adó visszaigénylésénél az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 48. § (4) és (5) bekezdésében foglalt feltételeket teljesítettnek kell tekinteni.

(4) Az e törvény hatálybalépésekor érvényes működési engedéllyel rendelkező engedélyeseknek legkésőbb 2008. január 1-től kell megfelelni a 9. § (3) bekezdésében előírt feltételeknek.

(5) A Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjáig tranzitnak minősül a Magyar Köztársaság területén keresztül történő olyan szállítás, amelynek kezdő- és végpontja a Magyar Köztársaság területén kívül van.

(6) E törvény hatálybalépése nem érinti a Gszt. alapján az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett szolgalmi jogokat, azok gyakorlását.

(7) E törvény hatálybalépését megelőzően megépült gázelosztó-vezeték szolgalmi joggal még nem rendelkező idegen ingatlant érintő biztonsági övezetére a szolgalmi jogot a jogosultnak e törvény hatálybalépésétől számított három éven belül be kell jegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba. Nem vonatkozik ez a közterületen elhelyezett gázelosztó-vezeték idegen ingatlant érintő biztonsági övezetére.

(8) Földgázszállító- és -elosztóvezeték megszűnése esetén a szolgalmi jog ingatlan-nyilvántartásból való törlését a jogosult köteles kérni, annak elmulasztása esetén azt a jogosult költségére az ingatlan tulajdonosa is kérheti. Az ingatlantulajdonos törlési kérelmének teljesítéséhez szükséges nyilatkozatot a vezetékjog jogosultja köteles kiadni.

85. § Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Unió következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:

1. az Európai Parlament és a Tanács 98/30/EK irányelve, a földgáz belső piacának közös szabályairól,
2. a Tanács 90/377/EGK irányelve az ipari végfelhasználók felé felszámított gáz- és villamosenergia-díjak átláthatóságának javítását célzó közösségi eljárásokról,
3. a Tanács 91/296/EGK irányelve, a földgáz hálózatokon keresztül történő szállításáról.

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

a földgázellátásról szóló törvényjavaslathoz

A "Magyarország energiapolitikájáról, valamint a piacnyitásról az Európai Unióhoz való csatlakozás folyamán" című, J/5191. számú, az Országgyűlés részére készített Tájékoztató (2001. szeptember 28.) - a villamosenergia-piac mellett - rámutat a hazai földgázellátás fontosságára, valamint tartalmazza az új földgázpiaci modellt és az ezen alapuló törvényjavaslat kidolgozásánál figyelembe veendő alapvető szempontokat.

A földgázellátás fontosságát jelzi az, hogy hazánk energiafogyasztásának közel 38,3%-a földgázból származik. Ez az arány magas, az Európai Unió tagállamai átlagának kétszerese.

Az Országgyűlés 1994-ben alkotta meg a hatályban lévő, gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. törvényt (a továbbiakban: Gszt.). Ez a törvény a közüzemi gázszolgáltatás tekintetében korszerű szabályozásnak minősült. A hazai törvényalkotásban elsőként elégítette ki a közüzemi szolgáltatásokra vonatkozó szabályozásokkal szemben nemzetközileg támasztott, illetve elismert követelményeket azzal, hogy

1. a természetes monopolhelyzetben lévő gázszolgáltatót kötelezte az új fogyasztói igények, valamint a fogyasztói többletigények diszkriminációmentes kielégítésére,
2. lehetővé tette, hogy a vezetékes gázszolgáltatás szempontjából fehér foltként jelentkező övezetekben lévő települések gázszolgáltatásának kiépítésére nem csak a régióban működő gázszolgáltató, hanem más gázszolgáltatók is lehetőséget kapjanak, ezért - az áramszolgáltatókkal ellentétben - a gázszolgáltatók nem működési területre (régióra), hanem a gázszolgáltatásba már bekapcsolt és általuk ellátott településekre (településrészekre, területekre) kaptak kizárólagos szolgáltatási jogosultságot,
3. bevezette a költségalapú hatósági gázár-megállapítást olymódon, hogy a költségarányos árakban az új fogyasztók bekapcsolásához szükséges fejlesztési (vezetéképítési) költségeket nem kell teljes mértékben beépíteni, érvényre juttatva azt az elvet, hogy a hálózatfejlesztési költségekből nagyobb terhet vállaljanak azok, akiknek érdekében történik vezetéképítés (hálózatfejlesztési hozzájárulás rendszere),
4. kimondta, hogy a vállalkozási alapokra helyezett közüzemi gázszolgáltatás rendszerében - az engedélyesek közül - a gáznagykereskedőt, az úgynevezett gázértékesítőt terheli az ellátási kötelezettség, továbbá
5. a Magyar Energia Hivatal létrehozásával megteremtette a földgázellátási tevékenységek tulajdonsemleges szabályozása, valamint a fogyasztóvédelem állami intézményrendszerét.

A Gszt. a Polgári Törvénykönyv 387. és 388. §-ában meghatározott tartalmú közüzemi gázszolgáltatást alapvetően ma is jól szabályozza, mindössze annyit kell módosítani rajta, amennyit a gázpiac megnyitására vonatkozó új rendelkezések megkövetelnek.

Időközben az Európai Unió tagállamai harmonizálták piacaikat, kialakult az egységes belső piac, amely biztosítja az áruk, a szolgáltatások, a személyek és a tőke szabad áramlását.

A gazdaság versenyképességének javítása, a diverzifikált kínálat megteremtése, valamint az ellátásbiztonság fenntartása, a gázszolgáltatás színvonalának emelése és a fogyasztói elégedettség növelése érdekében az Európai Unió elhatározta a földgáz belső piacának megnyitását a verseny számára.

Ennek érdekében az Európa Parlament és a Tanács 1998. június 22-én elfogadta a földgáz belső piacának közös szabályairól szóló 98/30/EK irányelvet (a továbbiakban: Irányelv). Az Irányelv szerint az Európai Unió tagállamai legalább az Irányelv által meghatározott ütemű és mértékű piacnyitást kötelesek végrehajtani.

Az Irányelv szerint - a piacnyitás érdekében - a tagállamok szabályozásában biztosítani kell, hogy

• a földgázszállítási-, tárolási- és elosztási rendszerekhez a földgázpiac szereplői azonos feltételekkel, diszkrimináció mentesen hozzáférjenek, azokat díj ellenében használhassák,
• az átláthatóság, valamint a kereszttámogatások és az egyéb versenytorzítások elkerülése érdekében az integrált földgázipari vállalkozások tevékenységeinek számviteli szétválasztását el kell végezni, továbbá azt, hogy
• a kizárólagos jogosultsággal rendelkező földgázipari vállalkozások diszkrimináció mentesen működhessenek.

Az Irányelv a piacnyitásban nem érdekelt fogyasztók számára lehetőséget ad arra, hogy továbbra is a közüzemi gázszolgáltatási rendszerben maradjanak.

Az Európai Unióhoz történő csatlakozás érdekében szükségessé vált a hazai földgázszolgáltatás átalakítása és a belső földgázpiac Irányelvnek megfelelő szabályozása, illetve annak alapján való kialakítása.

A fogyasztók fokozott védelme, a befektetések biztonsága, a végbemenő technikai fejlődés olyan törvényi szabályozás kialakítását igényli, amely tartalmazza a piaci feltételek harmonizációját és a belső földgázpiac megnyitását. Ezt a feladatot módosítással nem, csak új törvény megalkotásával lehet megfelelően megoldani. Ezt szolgálja a földgázellátásról szóló törvényjavaslat.

A törvényjavaslat célja a fogyasztók biztonságos, megfelelő minőségű és gazdaságos földgázellátása. Sajátossága, hogy párhuzamosan kezeli a fokozatosan megnyíló versenypiac és a közüzemi szolgáltatás rendszerét. Az állam szabályozó, ellenőrző szerepének egyre inkább a fogyasztók védelmére, a piaci esélyegyenlőség biztosítására, a domináns pozícióban lévő piaci szereplők ellenőrzésére kell irányulnia. E követelmények teljesítése az állam szolgáltatási funkcióinak átrendezésével és a földgázellátás magasabb szintű piacosításával jár együtt. További cél a magyar földgázpiac integrációja a nemzetközi piachoz, ezért szükséges a vállalt nemzetközi kötelezettségek teljesítése, a közösségi szabályozásnak megfelelő jogi háttér létrehozása, valamint az EU-konform intézményrendszer kiépítése.

Az új törvény - bizonyos kivételekkel - 2004. január 1-jén lép hatályba, ekkorra tehető a piacnyitás kezdő időpontja. A hatálybalépés ütemezését a következők indokolják:

• Az Európai Unió felé kötelezettséget vállaltunk a belső földgázpiac megnyitását szolgáló, az Irányelvnek megfelelő törvényi szabályozás megalkotására.
• A törvényjavaslat keretjellegű szabályozást tartalmaz, ebből eredően a törvény hatálybalépéséig több alacsonyabb szintű jogszabály elkészítésére van szükség.
• A földgázpiac szereplői, valamint a Magyar Energia Hivatal számára elegendő időt kell biztosítani arra, hogy felkészülhessenek a gázpiaci versenyre, a szabályozásból eredő új feladatok végrehajtására.
• A lakossági kompenzációt lehetővé tevő rendelkezéseket az egyéb rendelkezésektől eltérő ütemezésben, lépcsőzetesen kell életbe léptetni.

A törvényjavaslat - az Irányelv követelményeivel összhangban - preambulumában célként határozza meg a fogyasztók biztonságos, megfelelő minőségben és áron történő földgázellátását, a környezetvédelmi követelmények betartását, a földgáz versenypiac kiépítését és a hatékonyság növelését.

A törvényjavaslat az Irányelvben is használt új elnevezéseket és meghatározásokat a fogalom meghatározások között szabályozza.

A törvényjavaslat a fogyasztókat két csoportra osztja.

A feljogosított fogyasztók a törvényjavaslat alapján szabadon dönthetnek arról, hogy kitől vásárolnak földgázt, beleértve azt a lehetőséget is, hogy továbbra is a közüzemi szolgáltatást veszik igénybe. A szabadpiaci szerződés alapján vételezett földgáz árában a felek szabadon állapodnak meg. A feljogosított fogyasztók körét a Kormány rendeletben állapítja meg.

A közüzemi fogyasztók továbbra is szabályozott végfelhasználói áron, jelenlegi szolgáltatójuktól vételezik a földgázt. E fogyasztók érdekeit - a közüzemi ellátási kötelezettség fenntartásával és szabályozásával - továbbra is védeni kell.

A közüzemi szolgáltatásra szánt földgáz nagykereskedelmi és fogyasztói árát továbbra is a gazdasági és közlekedési miniszter állapítja meg, és rendelettel hirdeti ki.

A földgázellátás az együttműködő földgázrendszeren keresztül történik. A rendszeren belül két piaci mechanizmus működik elkülönült szereplőkkel és szabályozással.

A versenypiacon a feljogosított fogyasztók kereskedőktől, földgáztermelőktől, a tőzsdén vagy behozatalból elégíthetik ki földgázszükségleteiket.

A törvényjavaslat szerint a piacnyitás ütemezéséről a Kormány dönt a belső energiapiac megnyitására vonatkozó jogszabályok, a hazai tapasztalatok és az ország Európai Unióhoz történő csatlakozásának figyelembevételével.

A tagállamok a földgázipari vállalkozások részére alapvető gazdasági érdekből közüzemi gázszolgáltatási kötelezettséget írhatnak elő. A jogi szabályozás kiterjedhet az ellátás színvonalára, az árakra, valamint a környezet védelmére. A földgázellátásról szóló törvényjavaslat a fogyasztók biztonságos, megfelelő színvonalú és gazdaságos földgázellátása, valamint a kisfogyasztók védelme érdekében fenntartja a közüzemi szolgáltatási kötelezettséget, amely a versenypiac bővülésével fokozatosan visszaszorul.

Az együttműködő földgázrendszerhez való hozzáférés diszkriminációmentes biztosítása érdekében azonban - az említett árak mellett - szükségessé válik a földgáz hatósági szállítási, tárolási és elosztási díjának, valamint a díjalkalmazás feltételeinek miniszteri rendeletben történő megállapítása is.

Az ármegállapításra vonatkozó rendelkezések módosításai ezeket a kiegészítő rendelkezéseket tartalmazzák.

A versenypiaci szabályozásra kidolgozott rendelkezések kielégítik az Európai Bizottság által kidolgozott új Irányelv tervezetét is, így a törvény képes lesz eleget tenni a következő évek változó közösségi elvárásainak.

A földgázpiac hatékony működése és az ellátás biztonsága érdekében a piaci kereslet-kínálat figyelemmel kísérése, a piaci szereplők között felmerülő vitás kérdések rendezése, valamint az engedélyezés és a fogyasztóvédelem szektorális feladatainak ellátása, továbbá a hálózati tarifák és a hatósági árak kidolgozása érdekében meg kell erősíteni a piaci szereplőktől független szabályozó hatóságot, a Magyar Energia Hivatalt.

A rendszerhasználók között felmerült, együttműködéssel kapcsolatos viták gyors rendezésére a törvényjavaslat új hatáskörrel ruházza fel a Hivatalt. A Hivatal e feladatát rövid, 8 napos eljárási határidővel köteles teljesíteni, és határozatát azonnal végrehajthatóvá nyilváníthatja.

Az integrált piaci szereplők tevékenységeit szét kell választani, ezáltal biztosítva működésük átláthatóságát.

Az együttműködő földgázrendszer egyes elemeit az e törvényjavaslat szerinti engedéllyel rendelkező földgázipari vállalkozás üzemeltetheti. Az engedélyezési eljárás általános elveit e törvényjavaslat, részletes szabályait a törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet tartalmazza. Az engedélyezés fő elve, hogy a jogszabályi feltételek megléte esetén a Magyar Energia Hivatal az engedélyt köteles kiadni.

A gázszállító és a gázelosztó vezetéket, valamint a föld alatti gáztárolót üzemeltető engedélyes valamennyi rendszerhasználó számára diszkriminációmentes feltételek mellett köteles biztosítani a rendszerhez való hozzáférést. Az együttműködő rendszer egyensúlyának, üzemvitelének, kapacitástervezésének koordinálása a rendszerirányító feladata. A földgázpiac sajátossága, hogy csak akkor képes működni, ha a különböző piaci szereplők együttműködnek egymással, szolgáltatásokat biztosítanak egymásnak az általuk üzemeltetett rendszerelemeken, és ennek keretében továbbítják egymásnak a működéshez szükséges információkat.

A földgázipari vállalkozások az e törvényjavaslat szerinti engedélyköteles tevékenységeiket tovább folytathatják, amelyeket - a törvény rendelkezéseinek megfelelően - számvitelileg, illetve szervezetileg kötelesek szétválasztani. Az engedélyesek - a kereskedelmi engedélyes kivételével - nem földgázipari tevékenységeiket belső számvitelükben kötelesek elkülöníteni a földgázipari tevékenységtől.

A szigorú számviteli követelmények előírása biztosítja, hogy a törvényjavaslatban szabályozott közüzemi szolgáltatások és a földgázrendszer használatának költségalapú árképzése ellenőrizhetővé váljon.

Az új szállító- és elosztóvezeték, valamint gáztároló létesítése hatósági engedély alapján történik. Az engedélyezés műszaki-biztonsági szempontból a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény hatálya alá, a bányafelügyelet hatáskörébe tartozik.

Tekintettel arra, hogy a földgázellátásról szóló törvény egyes rendelkezései 2003. július 1-jéig hatályba lépnek, a piacnyitási felkészülés folyamatosságának biztosítása érdekében szükség van a hatályos törvényi szabályozásnak, a Gszt-nek a következő szempontok szerinti, átmeneti módosítására is:

• Az EU-hoz történő csatlakozásig érvényben maradó, a gázipari társaságok tulajdoni koncentrációját szabályozó rendelkezések szigorítására és pontosítására.
• Az új törvény szerinti tevékenységek szétválasztásához a társaságok szervezeti szétválásának és az új társaságok alapításának illetékfizetési kötelezettség alóli mentesítésére.
• Egyes törvényi rendelkezések pontosítására és az összefüggő rendelkezések közötti összhang megteremtésére.

A hatályos törvény módosításait a törvényjavaslat záró rendelkezései tartalmazzák.

RÉSZLETES INDOKOLÁS

Az 1. § a törvény hatályáról rendelkezik.

A törvény hatálya

• az e törvény szerinti engedélyesek egymás közötti és a fogyasztókkal fennálló jogviszonyára,
• a földgáz vezetéken történő szállítására, elosztására, tárolására, kereskedelmére, közüzemi nagykereskedelmére, közüzemi szolgáltatására,
• a rendszerirányításra,
• a földgáz felhasználására,
• a földgázrendszer egyes elemeihez való hozzáférésre,
• a csatlakozóvezeték és fogyasztói berendezések tervezésére, létesítésére, üzemeltetésére és megszüntetésére,
• a cseppfolyós propán, bután és ezek elegyei vezetéken történő szolgáltatására, tartályban vagy palackban történő forgalmazására és hatósági felügyeletére, illetőleg
• a földgázt fogyasztókra,
• a szállító- és az elosztóvezeték, valamint a tároló tulajdonosaira,
• a földgázpiaci engedélyesekre (7. §),
• az e törvény szerinti tevékenységek végzőire, valamint
• a földgázt termelőkre

terjed ki, ez utóbbinak a közüzemi fogyasztók számára biztosított hazai kitermelésű földgáz érdekében, a közüzemi nagykereskedővel való jogviszonyában a kizárólagossági jogok, valamint a hatósági áras termékekre vonatkozóan.

A törvény hatálya az Irányelv 1. cikkével összeegyeztethető szabályt tartalmaz.

A 2. § az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységek gyakorlásának általános követelményeit határozza meg.

E § a földgázipari tevékenységeket, az engedélyeseket, az együttműködő földgázrendszer elemeit, a fogyasztókat, a rendszerhasználókat valamint az egyéb műszaki, pénzügyi, elszámolási fogalmakat értelmezi. A 3. §-ban meghatározott fogalmak a földgázpiac új szerkezetét tükrözik.

A fogalom meghatározások az Irányelv 2. cikkével összeegyeztethető rendelkezések.

A piaci szereplőktől független szabályozó hatóság szerepét a Magyar Energia Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) látja el. Jogállásáról, szervezetéről és működéséről a villamos energiáról szóló törvény rendelkezik.

E § a Hivatal földgázellátással kapcsolatos feladatait, hatáskörét és jogkörét határozzák meg.

A törvényjavaslat szerint a Hivatal a földgázpiac meghatározó szereplője, és szerepköre úgy módosul, hogy az illeszkedjen a magyar közigazgatás szervezetrendszerébe, ugyanakkor megfeleljen a közösségi elvárásoknak is. A Hivatal olyan egységes hatósággá válik, amely ellátja mind a hagyományos földgázellátással kapcsolatos hatósági jogköröket, mind a versenyszempontokat figyelembe vevő új típusú "piacigazgató" jellegű szerepköröket. A Hivatal feladatai ennek megfelelően a következő fő csoportokba sorolhatók: engedélyezés, a szabályozás verseny-szempontokat figyelembe vevő felügyelete, fogyasztóvédelem, árelőkészítés, -szabályozás és -felülvizsgálat.

Az új rendelkezések a korábbinál nagyobb intézményi és személyi függetlenséget biztosítanak a Hivatal számára, továbbá hatékony beavatkozási lehetőséget nyújtanak a piaci szereplők egymás közötti szerződéses és belső gazdasági viszonyaiba.

A Hivatal hatáskörei között szereplő adatszolgáltatási kötelezettség előírása a Hivatal feladatainak ellátásához szükséges adatokra terjed ki. A törvényjavaslat biztosítja, hogy az adatokkal ne lehessen visszaélni, illetve a Hivatal indokolatlanul ne gyűjtsön információkat.

A piacfelügyeleti feladatok ellátása során megállapított hiányosságok, továbbá a közüzemi szolgáltatások körében előforduló szabálytalanságok kezelésére továbbra is megfelelő szankcionálási lehetőséget kell biztosítani. A közösségi előírások szerint a szolgáltatások - jogszabályokban, szabályzatokban és az ellátók általános szerződési feltételeiben foglaltaknak megfelelő - minőségét, továbbá az ellátás színvonalát az azt végző személyeknél és szervezeteknél a hatóság köteles ellenőrizni.

A tevékenységek ellenőrzésén túl a Hivatal jogosult a számviteli szétválasztás elvének megfelelő elszámolások ellenőrzésére is. A törvényjavaslat rendelkezik továbbá a jogsértő magatartások szankcióiról, a bírság kiszabásának eseteiről, valamint arról, hogy a Hivatal mely esetekben rendelhet el azonnali végrehajtást, és mikor kell határozatát nyilvánosságra hozni.

A törvényi szabályozás a földgázipari tevékenységek gyakorlását engedélyhez köti. E § az engedélyezés általános szabályait rögzítik. Az engedélyezés szempontjai egyszerűsödnek azzal, hogy a Hivatal a kérelem szerinti engedély kiadását csak jogszabályban meghatározott esetekben tagadhatja meg. Az egyes engedélyköteles tevékenységek speciális jellegére tekintettel minden engedélyhez sajátos anyagi és eljárási szabályozást kell kialakítani. E részletszabályok meghatározására a Kormány kap felhatalmazást.

Az e törvényben meghatározott engedélyezési eljárás lefolytatása nem mentesíti az engedélyek kérelmezőit a más jogszabályokban előírt hatósági engedélyek (pl.: bányafelügyeleti, környezetvédelmi, építésügyi stb.) beszerzése alól. Az engedélyezéssel kapcsolatos rendelkezések az Irányelv 4. cikkével összeegyeztethető szabályokat tartalmaznak.

A törvényjavaslat e §-a az egyes tevékenységek engedélyezésére vonatkozó speciális szabályokat rögzíti. Valamennyi engedély kiadása meghatározott műszaki, illetve pénzügyi feltételek teljesítéséhez kötött.

Az engedélyek határozatlan időre szólnak, de a Hivatal a törvényben meghatározott esetekben jogosult kérelemre vagy hivatalból módosítani, illetve visszavonni az engedélyt.

A Hivatal előzetes hozzájárulásával a közüzemi nagykereskedő, illetve a közüzemi szolgáltató kizárólagossági jogáról részben vagy egészben más engedélyes javára lemondhat. Ebben az esetben a kizárólagos joggal együtt - annak terjedelmében - az ellátási kötelezettség is átszáll az átvevőre. (E rendelkezések összhangban állnak a földgáz irányelv 3. cikk (2) bekezdésének rendelkezéseivel.)

A fogyasztóvédelem érdekében írja elő a törvényjavaslat, hogy a szolgáltató személyében beállt változás a közüzemi fogyasztókat hátrányosan nem érintheti.

E § foglalja össze a Hivatal által alkalmazható szankciókat azokkal szemben, akik a földgázipari tevékenységet nem az engedélyüknek, illetőleg a jogszabályokban, szabályzatokban foglalt előírásoknak megfelelően, illetőleg engedély nélkül végzik. A Hivatal intézkedési jogköre a figyelemfelhívástól az ismételt pénzbírság kiszabásán át egészen az engedély visszavonásáig és más engedélyes kijelöléséig terjed.

Fontos rendelkezése a törvénynek, hogy a Hivatal a folyamatos és biztonságos földgázellátás érdekében hozott határozatait azonnal végrehajthatóvá is nyilváníthatja.

A törvény hatályba lépésével a földgázellátás rendszere alapvetően megváltozik.
A - jelenleg a földgázpiac egészét lefedő - közüzemi szolgáltatás mellett megjelenik a versenypiac a feljogosított fogyasztók vonatkozásában.

Az új rendszerben a fogyasztók földgázellátása történhet:

közüzemi szerződés keretében nyújtott gázszolgáltatás útján, melynek a Polgári Törvénykönyv 387-388.§-ába felvett rendelkezések képezik az alapját, vagy

a szabadpiacon kötött földgázvásárlási szerződés alapján, ha a Kormány rendeletében meghatározott fogyasztó (az úgynevezett feljogosított fogyasztó) úgy dönt, hogy a közüzemi szolgáltatásból kilép és földgázszükségletét gázkereskedőtől, gáztermelőtől közvetlenül, illetve a szervezett földgázpiacon vagy behozatalból szerzi be.

A feljogosított fogyasztók gázvásárlási szerződéseire a teljes szerződéses szabadság vonatkozik.

A törvényjavaslat szerint a rendszerhasználók kötelesek együttműködni a földgázrendszer üzemeltetése során. Ennek érdekében kell kidolgozni az üzemi- és kereskedelmi szabályzatot, valamint az üzletszabályzatokat. E szabályzatok kidolgozásában az engedélyesek közreműködnek; az üzemi- és kereskedelmi szabályzatnak a földgáz tárolására, szállítására, elosztására, valamint a szervezett földgázpiac működésére vonatkozó fejezeteit, illetőleg a saját üzletszabályzatukat pedig ők kötelesek elkészíteni. A szabályzatok tartalmazzák az együttműködő földgázrendszer műszaki üzemeltetésének rendjét, továbbá a kereskedelmi, elszámolási-mérési és adatforgalmi megállapodások kötelező elemeit és feltételeit. A szabályzatok jóváhagyása a Hivatal hatáskörébe tartozik. Minden engedélyes köteles a jóváhagyott üzletszabályzatát az érdekeltek részére hozzáférhetővé tenni.

A törvényjavaslat 15. §-a kimondja, hogy a földgázrendszer egyes elemei (szállítóvezeték, tároló és elosztó vezeték) üzemvitelének irányítását a rendszerelem üzemeltetője, engedélyese végzi. A földgázrendszer egyensúlyának biztosítása érdekében az engedélyesek kötelesek folyamatosan együttműködni.

Az egyes engedélyesek által végzett üzemvitel-irányítást meghaladó vagy összefogó rendszerirányítói feladatok ellátásra a Hivatal egy szállítói engedélyesnek ad engedélyt.

A rendszerirányítás célja, hogy az engedélyesek számára biztosítsa a rendszerhez való átlátható és ellenőrizhető hozzáférést, illetve koordinálja a korlátozást és a szüneteltetést.

A törvényjavaslat a rendszerirányító feladatkörébe utalja az együttműködő földgázrendszer nemzetközi üzemviteli kapcsolatainak irányítását, a szállítóvezetékhez való hozzáférés biztosítását, a rendszerszintű szolgáltatások tervezését, igénybevételét, elszámolását, a kapacitástervezést, és a szükséges fejlesztések előkészítését.

A rendszerirányító feladatának csak úgy tud eleget tenni, ha valamennyi rendszerhasználó együttműködik, és a földgázrendszer egyensúlyának biztosításához szükséges valamennyi adatot a rendelkezésére bocsátja.

A Hivatal ellenőrzi a legkisebb költség elvének érvényesülését. A költség-felülvizsgálatok során a Hivatal dönti el, hogy mely költségeket javasolja, mint szükséges és indokolt költségeket, az ármegállapításoknál figyelembe venni. Ezért szükséges, hogy a Hivatal lássa el a rendszerfelügyeleti feladatokat, és ennek alapján döntsön földgázrendszer szükséges fejlesztéséről.

A törvényjavaslat részletesen meghatározza a Hivatal által ellátott rendszerfelügyeleti feladatokat és az eljárási rendet.

A földgázrendszer egyes elemei létesítésének engedélyezése nem tartozik a törvényjavaslat hatálya alá. A szállító- és az elosztóvezetékek, valamint a föld alatti gáztárolók létesítését a bányászatról szóló törvény a bányafelügyelet hatáskörébe utalja. A Hivatal a létesítés pénzügyi-gazdasági feltételeit vizsgálja annak érdekében, hogy gazdaságtalan beruházás ne valósulhasson meg.

A törvényjavaslat e §-a határozza meg, hogy a földgázrendszer egyes elemeit milyen engedélyesek üzemeltethetik, valamint az üzemeltetéssel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket.

A folyamatos és biztonságos földgázellátás alapfeltétele a fogyasztói igények kielégítésére alkalmas rendszer fenntartása, folyamatos üzemeltetése, karbantartása és a vezetékekhez, illetve a tárolókhoz való hozzáférés biztosítása. Ebben a vonatkozásban a törvény a rendszertulajdonosok számára is kötelezettségeket ír elő.

A vezetékes energiaszolgáltatás technikai monopol jellegű tevékenység, ahol a hátrányos megkülönböztetés tilalma és a legkisebb költség elvének érvényesülése érdekében az engedélyeseket szigorú együttműködési, ezen belül információ- és adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

A törvényjavaslat az üzemi és kereskedelmi szabályzatban meghatározott mérési és elszámolási feladatokat a szállítói, elosztói és tárolói engedélyeshez telepíti abból kiindulva, hogy ha a földgázellátás szerződéses kapcsolataiban a versenypiaci szereplők gyakran cserélődnek is, a mérést, elszámolást azok az engedélyesek végezzék, akik a földgázrendszer üzemeltetésének állandó résztvevői, akiknek az üzemeltetésében álló rendszereken történik a földgáz továbbítása, tárolása.

Fontos társadalmi érdek fűződik ahhoz, hogy csatlakozó vezeték és fogyasztói berendezés szerelését, illetve szerelésének irányítását, javítását csak olyan gázszerelő végezhesse, aki a biztonságos kivitelezéshez szükséges szakmai ismeretekkel, képesítéssel és gyakorlattal rendelkezik. A törvényjavaslat felhatalmazást ad a miniszternek, hogy az e szerelési munkák végzésére vonatkozó jogosultság megszerzésének feltételeit és rendjét rendeletben meghatározza.

A gázfogyasztó készülékek üzembe helyezésének jogát egyes gyártók az általuk megbízottaknak tartják fenn. (Ezt már a készülék értékesítésénél kikötik azzal, hogy ha az üzembe helyezést más végzi el, a készülékre adott garancia megszűnik.)

A telekhatáron belüli gázvezeték (az úgynevezett csatlakozó vezeték) és a gázmérő utáni fogyasztói berendezések létesítése és üzemben tartása az ingatlan tulajdonosának kötelessége. A csatlakozó vezeték és a fogyasztói berendezés kiviteli tervét műszaki-biztonsági szempontok szerinti felülvizsgálatra be kell nyújtani az elosztói engedélyeshez. A terv szerinti kivitelezést a gázelosztó engedélyes alkalmasságot megállapító nyilatkozata nélkül megkezdeni nem szabad.

A csatlakozó vezeték és a fogyasztói berendezés az ingatlan alkotórésze. Ennek megfelelően az üzemképes és biztonságos állapotban tartása (rendszeres, legalább tízévenkénti felülvizsgálata és karbantartása, szükség szerinti javítása és cseréje) az ingatlan tulajdonosának, használójának a kötelezettsége.

A törvényjavaslat felülvizsgálati hatáskört biztosít a műszaki biztonsági felügyeleteknek az elosztói engedélyes terv felülvizsgálati tevékenységével kapcsolatban. E hatáskör megadása elsősorban fogyasztóvédelmi szempontból bír jelentőséggel.

A földgázszállító vezetékek, a föld alatti gáztárolók, valamint az elosztó- és a célvezetékek, továbbá ezek tartozékai létesítését a bányászatról szóló törvény rendelkezései szerint a bányafelügyelet engedélyezi.

Az említett bányászati létesítményeknek idegen ingatlanon történő elhelyezésére, az idegen ingatlanok tulajdon és használati jogának korlátozására, biztonsági övezetének megállapítására a bányászatról szóló törvény rendelkezései az irányadók.

Az együttműködő földgázrendszer biztonságos és hatékony működése, valamint a fogyasztói igények legkisebb költségen való kielégítése érdekében a vezetékhálózat, illetve tárolókapacitás fejlesztését biztosítani kell.

A törvényjavaslat a gazdasági és közlekedési miniszter hatáskörébe utalja a hálózat bővítésére és a hálózatfejlesztésre a fogyasztói igénnyel jelentkezők által fizetendő díj, továbbá az ezzel kapcsolatos eljárási szabályok meghatározását. A hozzájárulási díj fenntartásának indoka az, hogy a fogyasztó érdekében felmerült, az árakban nem fedezett tőkeköltségek forrását meg kell teremteni.

Mind a szállítót, mind pedig az elosztót ellátási kötelezettség terheli a közüzemi szolgáltatás iránti új fogyasztói igény kielégítése tekintetében. A fogyasztói igény kielégítési kötelezettség alól csak a törvényjavaslatban meghatározott esetekben mentesül az érintett engedélyes.

A fogyasztóvédelmi szempontok érvényre juttatása érdekében a törvényjavaslat a Hivatalnak hatósági jogkört biztosít annak vizsgálatára, hogy az engedélyes jogszerűen utasította-e el a fogyasztó közüzemi szolgáltatásba történő bekapcsolása iránti igényét. A Hivatal e hatósági jogkörében eljárva a fogyasztói igény kielégítésére kötelezheti a szállítót, illetve az elosztót, ha az igény elutasítása nem törvényes indok alapján történt.

A törvényjavaslat kidolgozásának alapjául szolgáló Irányelv kimondja, hogy a feljogosított fogyasztók legkisebb költségen történő ellátása érdekében célvezeték létesíthető, amely valamely gázforrást (termelő, szállító, elosztó vezeték) vagy tárolót a feljogosított fogyasztóval köt össze.

Célvezeték létesítéséhez a Hivatal előzetes engedélye szükséges annak érdekében, hogy érvényre tudja juttatni a célvezeték létesítésével kapcsolatban is a legkisebb költség elvét, és megelőzze a fölösleges kapacitások létrehozását.

A legkisebb költség elvének érvényesülése azt is jelenti, hogy a szállítási és az elosztói hálózati tarifákat úgy kell megállapítani, hogy azok fedezetet nyújtsanak a beruházások megtérülésére, és a célvezeték létesítése hátrányosan nem befolyásolhatja a végrehajtott beruházásoknak az árakban, illetve a díjakban való megtérülését. Ennek érdekében a törvény kimondja, hogy akkor létesíthető célvezeték, ha a fogyasztó földgázigényeinek kielégítéséhez szükséges szállító- és elosztó-kapacitás igényt az engedélyes visszautasította.

A Ptk. 388. §-ában foglalt rendelkezés szerint a közüzemi szolgáltatást, így közüzemi gázszolgáltatást is, a fogyasztónak folyamatosan kell nyújtani. A közüzemi gázszolgáltató csak jogszabályban meghatározott esetekben szüneteltetheti, illetve korlátozhatja a gázszolgáltatást.

A szolgáltatás szüneteltetésére vagy korlátozására alapul szolgáló eseteket a törvényjavaslat két csoportra osztja, a következők szerint:

Az egyik csoportba azok az esetek tartoznak, amikor a szolgáltatás szüneteltetése vagy korlátozása előre tervezhető. Ebbe a körbe tartozik a gázellátó létesítmények rendszeres karbantartása vagy felújítása, átalakítása, cseréje és új fogyasztó bekapcsolása.

Ezekben az esetekben a törvényjavaslat arra kötelezi a szolgáltatót, hogy kellő időben tájékoztassa a fogyasztókat a szolgáltatás szüneteltetésének, illetve korlátozásának időpontjáról és előrelátható időtartamáról.

A másik csoportba azok az esetek tartoznak, amikor az együttműködő földgázrendszeren előre nem tervezhető üzemzavar vagy válsághelyzet következik be.

A rendszer üzemeltetője az egyes rendszerelemeket érintő üzemzavar, illetve az előre nem tervezhető események felmerülésekor, minden külön engedély nélkül köteles haladéktalanul intézkedni a zavar elhárítása érdekében. Amennyiben az üzemzavar nem, illetve másként nem hárítható el, korlátozhatja vagy szüneteltetheti a földgáz továbbítását, szolgáltatását.

A törvényjavaslat a Hivatalt hatalmazza fel a fogyasztói korlátozás sorrendjének meghatározására és a korlátozás jogszerűségének kivizsgálására, továbbá a felróható magatartás miatti korlátozás szankcionálására.

Földgázellátási válsághelyzet a fogyasztók jelentős részének ellátását közvetlenül veszélyeztető állapot (vezetékszakadás, robbanás, gáztárolói havária).

A törvényjavaslat a Kormányt hatalmazza fel arra, hogy rendeletben szabályozza válsághelyzet bekövetkezése esetén a versenypiac felfüggesztését, a gázfogyasztás korlátozásának elrendelését, meghatározza az engedélyesek jogait, és a válsághelyzet bekövetkezéséhez kapcsolódó hatósági árintézkedéseket.

A vezetékes földgázellátás körében a verseny kialakulásának és működésének feltétele a földgázellátó rendszer egyes elemeihez való szabad hozzáférés biztosítása. Tekintettel arra, hogy a vezetékek, föld alatti gáztárolók tulajdonjoga és használati joga helyenként összefonódik, a hozzáférés szabályainak kialakításakor körültekintően kell eljárni a hátrányos megkülönböztetés és a visszaélések elkerülése érdekében.

A törvényjavaslat szerint a rendszerhasználók a miniszter által meghatározott hatósági díjat kötelesek fizetni a vezetékek, tárolók igénybevételéért.

Ha a rendszer kapacitása nem tudja kielégíteni a hozzáférési igényeket, előnyben kell részesíteni a háztartási és kommunális közüzemi fogyasztók ellátása érdekében végzett szállításokat.

A hozzáférés általános szabályait, a szabad kapacitás közzétételének rendjét, valamint kapacitáshiány esetén az igénykielégítés sorrendjét a Kormány rendeletben határozza meg.

A törvényjavaslat 31. §-a meghatározza a hozzáférés visszautasításának eseteit: szabad kapacitás hiánya, a háztartási, illetve a miniszter rendeletében meghatározott kommunális fogyasztók földgázellátásnak akadályozása, az együttműködő földgázrendszer súlyos üzemzavara, válsághelyzete, a rendszerbe betáplálni kívánt földgáz nem szabványos minősége, továbbá, ha a Hivatal a határon keresztüli szállítóvezetékhez való hozzáférési kérelmet visszautasítja. A visszautasítást minden esetben indokolni kell.

A törvényjavaslat a Hivatal hatáskörébe utalja a hozzáférés jogszerűtlen visszautasítása miatti panaszok gyorsított eljárásban történő elbírálását, és megalapozottságuk esetén az orvoslásukhoz szükséges intézkedések megtételét, valamint a hozott határozatok azonnal végrehajthatóvá nyilvánítását.

A törvényjavaslat a közüzemi szolgáltatás és a versenypiac elkülönült működése érdekében különbséget tesz az egyes piacok szereplői között.

Meghatározott engedélyeseknek megadott kizárólagos jog, illetve kötelezettség előírása következőkön alapul.

A földgázellátás az alapvető közüzemi szolgáltatások körébe tartozik. A folyamatos és biztonságos közüzemi gázszolgáltatás érdekében a közüzemi szolgáltatásban résztvevő vállalkozásoknak engedélyükben a fogyasztók meghatározott köréhez kapcsolódóan kizárólagos szolgáltatási jogosultságot kell biztosítani, és ennek ellentételeként ellátási kötelezettséget kell előírni.

A földgázkereskedő jogosult más földgázkereskedőtől, földgáztermelőtől, erre jogosító külön engedély birtokában akár határon keresztüli szállítással is földgázt vásárolni, illetőleg feljogosított fogyasztónak vagy más földgázkereskedőnek eladni. Szervezett földgázpiaci tagsága esetén jogosult továbbá a földgáz szervezett piacon történő kereskedelmére. A földgázkereskedő köteles folyamatos adatszolgáltatásra a rendszerirányító engedélyes részére az együttműködő földgázrendszer egyensúlyának biztosítása érdekében.

A törvényjavaslat szerint a közüzemi nagykereskedő kizárólagosan jogosult a közüzemi szolgáltatáshoz szükséges földgáz kereskedelmére, amelynek ellentételeként ellátási kötelezettség terheli a közüzemi gázszolgáltatási igények kielégítése tekintetében. Ennek érdekében a földgáztermelőtől, a kereskedőtől, a szervezett földgázpiacról, és külön engedély birtokában határon keresztüli szállítással vásárolhat földgázt.

A közüzemi nagykereskedő nem minősül földgázkereskedőnek, ezért a tevékenységek szétválasztását előíró rendelkezéseket is figyelembe véve a versenypiacon - pl. a közüzemi szolgáltatásban feleslegessé vált földgáz versenypiacon történő értékesítésével - csak további engedély, a földgázkereskedői engedély birtokában jelenhet meg.

A piacnyitás következtében megváltozott körülmények miatt a hosszú távra megkötött szerződések esetleges hátrányokat eredményezhetnek egyes piaci szereplőknél. A 33. § a továbbiakban ezen hátrányok kezelésére nyújt megoldást.

A javaslat a közüzemi szolgáltatónak kizárólagos szolgáltatási jogot biztosít és ellátási kötelezettséget ír elő az engedélyében meghatározott településeken lévő fogyasztók tekintetében. A Gszt. szerint a regionálisan szervezett gázszolgáltatók - működési engedélyük alapján - két tevékenységet végeznek: a gáz elosztását és a gáz közüzemi szolgáltatását. A törvényjavaslat szerint a jövőben sem lesz akadálya annak, hogy az elosztói engedélyes közüzemi szolgáltatói engedéllyel is rendelkezzen.

A Hivatal előzetes hozzájárulásával a közüzemi szolgáltató kizárólagossági jogáról részben vagy egészben más közüzemi szolgáltató javára lemondhat.

A közüzemi nagykereskedő és a közüzemi gázszolgáltató által értékesített földgáz árának megállapítása a hatósági árszabályozás körébe tartozik.

A vezetékes propán-, butángáz szolgáltatót a közüzemi szolgáltatóhoz hasonló igénykielégítési és közüzemi szolgáltatási kötelezettség terheli azzal a lényeges eltéréssel, hogy a szolgáltatott pb-gáz szabadáras, árát a szolgáltató állapítja meg.

A versenypiacon a földgázkereskedők és a feljogosított fogyasztók jelennek meg.

A földgázkereskedők - szervezett földgázpiaci tagságuk elnyerése esetén- jogosultak a szervezett földgázpiacon történő kereskedelemre is.

A törvényjavaslat szerint a földgázkereskedők és a közüzemi nagykereskedő kaphatnak - külön - engedélyt a földgáz határon keresztül történő kereskedelmére is.

A törvényjavaslat felhatalmazza a Kormányt, hogy rendeletben határozza meg azokat a fogyasztókat, amelyeknek lehetőséget biztosít a versenypiacon történő gázbeszerzésre (ún. feljogosított fogyasztók). A Kormány a piacnyitás követelményeihez, következményeihez igazodva időszakonként felülvizsgálja a feljogosított fogyasztóvá válás feltételeit.

A feljogosított fogyasztóra mindaddig a közüzemi fogyasztó jogállása vonatkozik, amíg szabad elhatározással úgy nem dönt, hogy kilép a versenypiacra, és földgázszükségletét földgázkereskedőtől szerzi be.

A feljogosított fogyasztó a közüzemi szerződés felmondását követően a törvényben meghatározott kezdő időponttal válik feljogosított fogyasztóvá. A feljogosított fogyasztó földgázszükséglete beszerzésének keretét a földgázvásárlási szerződés adja meg. A törvényjavaslat biztosítja a közüzemi szolgáltatásba való visszalépés lehetőségét is, azonban a fogyasztók túl gyakori váltásai a piacok között, illetve a földgáz árának téli és nyári időszakban tapasztalható eltérései, és az ennek kihasználásából adódó versenyelőny sértheti a jogbiztonság és a tisztességes piaci magatartás elvét, ezért a törvény az Irányelv 18. cikkében foglaltakkal összhangban álló korlátozásokat, átlépési feltételeket ír elő.

Az országhatárt átlépő földgáz kizárólagos vásárlója, a gázértékesítő jelenleg monopolhelyzetben kereskedik. A törvényjavaslat liberalizálja e tevékenységet, így a kereskedelmi engedélyes, -, és a feljogosított fogyasztó engedély alapján külföldi forrásból közvetlenül is beszerezhet földgázt, a földgáztermelő pedig az általa Magyarországon termelt gáz kivitele érdekében annak mértékéig engedélyt kaphat a földgáz közvetlen külföldi értékesítésére. A határon keresztüli szállítóvezetékhez való hozzáférés megnyitása maga után vonja az ezzel kapcsolatos engedélyezési eljárás egyszerűsödését, de a törvény biztosítja a jogszabályokban meghatározott behozatali és kiviteli feltételek betartását is.

A törvényjavaslat a földgázellátás biztonságának fenntartása érdekében előír bizonyos hozzáférési szabályokat, amelyek környezetvédelmi, műszaki-biztonsági, valamint kölcsönösségi szempontokat szolgálnak.

A földgáz közüzemi szolgáltatója és a közüzemi fogyasztó közötti jogviszonyt e § rendezik, összhangban a Ptk. közüzemi szerződésekről rendelkező 387-388. §-ában foglaltakkal.

A törvény főszabályként a szolgáltató és a fogyasztó közötti megállapodást, a közüzemi szolgáltatási szerződés megkötését írja elő. A fogyasztóvédelemben gyökerező kisegítő szabályként tartalmazza a javaslat azt, hogy a felek között létrejött megállapodás hiányában az árrendeletben megállapított hatósági díjjal, valamint az üzletszabályzatban szabályozott általános szerződési feltételekkel köteles a közüzemi szolgáltató a szerződést megkötni.

A törvény ezzel egyfelől lehetőséget ad a fogyasztónak az igénye szerinti egyedi tartalmú szerződés megkötésére, ugyanakkor fogyasztóvédelmi okokból és a szerződésen alapuló jogbiztonság elérése érdekében előírja az általános szerződési feltételek szerinti megállapodás létrejöttét arra az esetre, ha a felek az egyedi szerződés feltételeiben nem tudtak megállapodni.

A jogviszony jellegéből adódik, hogy a fogyasztó a közüzemi szolgáltatási szerződést bármikor, indoklás nélkül, az előírt felmondási idő megtartásával felmondhatja. A közüzemi szolgáltató viszont csak a fogyasztó törvényben meghatározott szerződésszegése, valamint a fogyasztó vételezésének megszűnése esetén jogosult a szerződést felmondani.

A közüzemi fogyasztó a teljesített szolgáltatásért a közüzemi szolgáltatónak díjat fizet. Ennek érdekében tartalmazza a törvényjavaslat a felhasznált földgáz mennyiségének és teljesítményének mérésére vonatkozó rendelkezéseket.

A fogyasztót az igénye szerinti folyamatos és biztonságos szolgáltatás ellentételeként díjfizetési kötelezettség terheli. Új rendelkezés a részszámlázás jogalapjának megteremtése, amely a fogyasztóval történt megállapodás esetén alkalmazható. A részszámlázásra vonatkozó megállapodások megkötésénél a Ptk.-nak a szerződések létrejöttére, illetve módosítására vonatkozó rendelkezéseit kell a feleknek figyelembe venni. Kisegítő szabály, hogy amennyiben a fogyasztó és a szolgáltató a számlázás és az elszámolás rendjében megállapodni nem tud, akkor a jogviszonyban a Hivatal által jóváhagyott üzletszabályzat rendelkezései az irányadók.

A piacnyitással párhuzamosan egyre több fogyasztó kap lehetőséget a közüzemi szolgáltatásból való kilépésre, gázkereskedőjének megválasztására. E fogyasztók részére is biztosítani kell a mérésen alapuló elszámolás alapvető előírásait, ezért a törvényjavaslat úgy rendelkezik, hogy a fogyasztásmérő berendezést az elosztói engedélyes tulajdonában hagyja, ugyanakkor a közüzemi fogyasztók fogyasztásának mérését és elszámolását a közüzemi szolgáltató végzi.

A törvényjavaslat 42. §-a lehetőséget biztosít arra, hogy a fogyasztó a mérőeszközök felülvizsgálatát kezdeményezze, amely szintén fogyasztóvédelmi szempontból jelentős rendelkezés.

A törvényjavaslat tételesen meghatározza a közüzemi szolgáltató és a közüzemi fogyasztó által elkövethető szerződésszegés eseteit, valamint azok jogkövetkezményeit. A törvény azonos súllyal veszi figyelembe és ugyanúgy szankcionálja a szerződésszegést, függetlenül attól, hogy azt melyik fél követte el.

A szerződés nélküli gázvételezés, valamint az egyéb jogellenes magatartással elkövetett gázvételezés az e §-ban meghatározott szankciók alkalmazása szempontjából szabálytalan vételezésnek minősül.

A szabálytalan vételezés, illetve a környezetet fenyegető veszélyhelyzet megszüntetése érdekében a törvényjavaslat olyan rendelkezést tartalmaz, amely a közüzemi szolgáltatónak a törvényben meghatározott esetekben a fogyasztás helyére való bejutását biztosítja.

A törvényjavaslat szerint a közüzemi földgázszolgáltatásban alkalmazott árak, díjak, valamint - a tranzit és a bértárolás kivételével - a földgázszállítás, -elosztás, -tárolás díja az árak megállapításáról szóló törvényben megfogalmazott, legmagasabb hatósági ár kategóriájába tartoznak. Ennek elsődleges indoka az, hogy az indokoltan felmerült, valamint a hatékony működést biztosító költségeknél, illetőleg a tartós működéshez szükséges nyereségnél nagyobb teher ne háruljon a fogyasztókra, illetve a rendszerhasználókra.

A törvényjavaslat értelmében természetes személy fogyasztók kedvezményes földgázellátásban részesülhetnek. A részletes szabályokat a Kormány, illetve a gazdasági és közlekedési miniszter a pénzügyminiszterrel együtt határozza meg.

A földgáziparban a keresztfinanszírozás megszüntetése, valamint a földgázipari vállalkozások átlátható működése érdekében gondoskodni kell a tevékenységek számviteli szétválasztásáról. A vállalkozások beszámolási és könyvvezetési kötelezettségét, valamint a nyilvánosságra hozatalra és a közzétételre vonatkozó szabályokat a számvitelről szóló törvény tartalmazza. E rendelkezések összhangban állnak az Irányelv 12-13. cikkével.

A verseny elősegítése érdekében szükséges a versenyt korlátozó magatartás jogi eszközökkel való megakadályozása. Ezért minden olyan kezdeményezéshez, ami az engedélyesek szétválására, más vállalkozással történő egyesülésére, a törvényben meghatározott befolyásszerzésre, illetve az alaptőke, törzstőke meghatározott mértékű leszállítására vonatkozik, a Hivatal jóváhagyó határozata szükséges.

A törvénytervezet előírja, hogy szállítói, tárolói, illetve közüzemi nagykereskedelmi engedélyesben nem szerezhet 30%-nál nagyobb befolyással rendelkező részesedést egy olyan tulajdonosi csoport, amely a jelenlegi gázszolgáltatók főtulajdonosaiból áll. Ezzel összhangban van az 53. § (2) bekezdés, mivel a MOL Rt. gázüzletágában 30% tulajdoni hányadot szerző, gázszolgáltatókban is érdekelt tulajdonosi csoport a MOL közvetlen fogyasztóival együtt legfeljebb 49%-os piaci részesedést érhet el a végfelhasználói földgázpiacon.

A földgázpiac megfelelő működése érdekében elengedhetetlen, hogy a törvény foglalkozzon a versenyhatósággal való együttműködéssel. A Hivatal a Gazdasági Versenyhivatal véleményének ismeretében dönt az engedélyesek kérelméről. E rendelkezések összhangban állnak az Irányelv 22. cikkével.

Az 54. §-hoz

A javaslat szerint a törvény 2003. július 1-jén lép hatályba, de piacnyitásra vonatkozó rendelkezéseit csak 2004. január 1-jétől kell alkalmazni annak érdekében, hogy a jogalkalmazók és a piaci szereplők az új szabályok alkalmazására kellően felkészülhessenek.

A 84. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a piacnyitás érdekében a Gszt. alapján engedéllyel rendelkezőknek, illetőleg jogutódaiknak az e törvény szerinti engedély iránti kérelmet a törvény kihirdetését követő 90 napon belül kell a Hivatalhoz benyújtaniuk, míg a törvény egyéb rendelkezéseit csak 2004. január 1-jétől kell alkalmazni. A közbenső hónapokban az engedélyesek kapnak időt a felkészülésre, a Hivatal pedig ez idő alatt bírálja el az új engedélykérelmeket. Ezen előkészítési szakasz szükségessége indokolja a lépcsőzetes hatályba léptetést. A lakossági kompenzációra vonatkozó szabályok életbe léptetési ütemét egyrészt a pénzeszköz összegyűjtéséhez szükséges időszak hossza, másrészt az a követelmény határozza meg, hogy a lakossági fogyasztók már a 2003. év végi fűtési időszakban is kompenzációban részesüljenek.

Az 55-56. §-hoz

Tekintettel a földgázipar stratégiai jelentőségére, a jól körülhatárolt állami szerepvállalás elengedhetetlen a piacnyitás eredményessége szempontjából. Az 55-56. § tartalmazza a földgázellátással kapcsolatos állami feladatok teljesítésére vonatkozó felhatalmazásokat. Az állami feladatok meghatározása során a liberalizált földgázpiac megteremtéséhez és működéséhez szükséges feladatok kerültek előtérbe. A Kormány, valamint a gazdasági és közlekedési miniszter, illetve egyéb tárcák a kormányzati munkamegosztásnak megfelelően vesznek részt az állami feladatok ellátásában.

E § a távhőszolgáltatásról szóló 1998. évi XVIII. törvény engedélyezési eljárásaira vonatkozó szabályozását hozza összhangba az egyéb ágazatokra jellemző szabályozással.

A földgáz szállítása, tárolása és elosztása a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (Bt.) hatálya alá tartozó bányászati létesítményekben történik.

Az Irányelv előírja azt is, hogy külön szabályozást kell kialakítani a földgáz-termelésben használt vezetékekhez való szabad hozzáférés biztosítására, a földgáz, a kőolaj- és kőolajtermék szállítóvezetékek egymástól való megkülönböztetésére, illetve az új kapacitások létesítésének elősegítése és az ezzel kapcsolatos hátrányos megkülönböztetés tilalmának érvényesülése érdekében. Szükséges továbbá a módosítás az előírt adatszolgáltatási kötelezettségeinkre való törvényi felhatalmazás biztosítása érdekében is.

A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 1. § (1) bekezdésében taxatív felsorolást ad a koncesszióköteles tevékenységekről, melyek között nem szerepel a geotermikus energia kinyerése, hasznosítása. A hatályos bányajogi szabályozás azáltal, hogy a felszín alatti vizek kitermelésével nem járó földhő hasznosítását koncessziós eljárás alá vonta, aránytalanul megnehezítette ennek a gazdaságos és környezetkímélő energiaforrásnak a hasznosítását, és nem hatott ösztönzőleg annak alkalmazására.

A javaslat - a koncessziós törvénnyel immár összhangban - a bányafelügyelet engedélyezési hatáskörébe helyezte a geotermikus energia - vízkitermelés nélküli - kutatását, kinyerését és energetikai célú hasznosítását, valamint a tevékenység végzéséhez szükséges létesítmények megépítését és használatba vételét. Ezáltal az engedélyezési eljárás jól körülhatárolhatóan közigazgatási útra terelődik és lényegesen egyszerűbbé válik.

E § az árak megállapításáról szóló törvénynek a hatósági áras termékeket és szolgáltatásokat felsoroló mellékleteit módosítják a törvényjavaslat 48. §-ával összhangban, továbbá kiegészítik a csődeljárásról, felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló törvényt, az atomenergiáról szóló törvényt, valamint a kisajátításról szóló törvényt is.

Az atomenergiáról szóló törvény alapvető módosítása az Országos Atomenergia Bizottság (OAB) megszüntetését célozza, és a hozzá telepített hatásköröket megszünteti, illetve átadja az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) hatáskörébe. Az OAB-hoz hasonló jellegű bizottságok az elmúlt időszakban világszerte megszűntek. Magyarország esetében is indokolt az OAB - OAH kettősség feloldása, és ezzel az OAH függetlenségének erősítése a termelői, tulajdonosi, szolgáltatói érdekektől. Az ilyen szervezeti átalakítás felel meg az Európai Unió és az Euratom csatlakozási tárgyalások során kifejtett álláspontjának.

Az Atv. 7. § (2) bekezdését módosító rendelkezések közigazgatási eljárási szempontból pontosítják, hogy mikor kell az Országgyűlés előzetes elvi hozzájárulását kérni új nukleáris létesítmény és radioaktív hulladéktároló létesítése esetén.

A 82. § módosítja a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló törvényt.

A módosító javaslat a XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezetén belül az Energiagazdálkodási Célelőirányzat létrehozására irányul.

Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk során kiemelt feladat a hazai energiaszektor közelítése a piaci viszonyokhoz. A folyamat állami szerepvállalást is indokolttá tesz, amelynek finanszírozására szolgál az Energiagazdálkodási célelőirányzat. A célelőirányzat az energetikai jogalkotási folyamat iparági és társadalmi elfogadottságának növelése érdekében szükséges intézkedéseket, illetve a nemzetközi elvárásoknak megfelelő szabályozás gyakorlatba való átültetése során felmerülő problémák megoldását finanszírozza.

A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény módosítását részben a közigazgatás korszerűsítése, részben a villamosenergia-rendszerek piacnyitással együtt járó összetettebbé válása igényli. Az elsőként említett korszerűsítési folyamat eredményeképpen szerte a közigazgatásban a közigazgatási szerv vezetője főigazgatói státuszban van (Országos Atomenergia Hivatal, Közlekedési Főfelügyelet, stb.). A másodikként említett módosítási igény szerint szükséges, hogy továbbra is önálló jogszabályban legyenek megfogalmazva a villamosenergia-rendszer árszabályozási keretei, biztosítva ezzel a rendszer szereplői és a fogyasztók számára az átláthatóságot és tervezhetőséget. Ennek megfelelően a vonatkozó § felhatalmazást ad a miniszter részére az árszabályozás kereteinek kialakítására.

E § a versenypiacra való átállással, az új működési engedélyek iránti kérelmek benyújtásával kapcsolatos átmeneti rendelkezéseket tartalmazza, továbbá a törvény végrehajtása érdekében szétvált társaságok részére ad a szétválással járó illetékfizetési kötelezettség alól felmentést.

A § a földgázellátással kapcsolatos jogharmonizációs hivatkozásokat tartalmazza.