AZ ORSZÁGGYŰLÉS MENTELMI,
ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI ÉS
MANDÁTUMVIZSGÁLÓ BIZOTTSÁGA

Országgyűlési határozati javaslat

Az Országgyűlés
.../2003.( ) OGY
h a t á r o z a t i javaslata
Juhász Ferenc országgyűlési képviselő mentelmi ügyében

A Magyar Köztársaság Országgyűlése Juhász Ferenc országgyűlési képviselő mentelmi jogát a Budai Központi Kerületi Bíróság 17.B.I.2034/2002/2. számú megkeresésével érintett ügyben nem függeszti fel.

A Mentelmi bizottság az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény 5. § (5) bekezdése, valamint a Házszabály 130. § (5) bekezdés b. pontja és a 87. § (3) bekezdése alapján a fenti - indokolással ellátott - határozati javaslatot nyújtja be az Országgyűlésnek.

A Budai Központi Kerületi Bíróság 17.B.I.2034/2002/2. számú megkeresésében kérte az Országgyűlés döntését Juhász Ferenc országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában, mivel ellene dr. Orbán Viktor feljelentést tett becsületsértés vétsége miatt.

A feljelentés szerint: "Juhász Ferenc 2002. november 6. napján az Info Rádiónak nyilatkozott, amelynek során egyebekben a következőket mondotta:

A Mentelmi bizottság az ügyet a 2003. február 5-i és 19-i ülésén tárgyalta. Juhász Ferenc kormányzati teendői ellátása miatt az üléseken személyesen nem tudott megjelenni. Erről mindkét alkalommal írásban értesítette a bizottságot, és ebben álláspontját is közölte, jelesül: az ügyben polgári peres eljárás is folyamatban van. Kérte a bizottságot, hogy a döntéshozatal során az ismert tények, a bizottság eddigi gyakorlata és ne a személyek korábbi, illetve jelenlegi közéleti szerepe legyen a meghatározó. Az Országgyűlés döntésének aláveti magát.

A Mentelmi bizottság február 19-i ülésén a mentelmi jog felfüggesztése tárgyában 5 igen és 5 nem szavazat miatt nem alakult ki a mentelmi jog felfüggesztését javasoló többségi álláspont.

A mentelmi jog felfüggesztésére igennel szavazók álláspontja szerint: Az Alkotmánybíróság azon döntése, amely szerint a közszereplő többet köteles elviselni, nem vonatkozik a jelen ügyben történt szembeállításra, továbbá nem köteles elviselni a közszereplő politikus a valótlan tényállítást. Egyébként Juhász Ferenc idézett nyilatkozata nem függ össze képviselő tevékenységével, azt hivatalban lévő miniszterként tette; az ebben megfogalmazott kijelentések súlyosan dehonesztálóak.

Mindezekre tekintettel jelen ügy kivételt képez a közszereplő politikusokat érintő magánvádas ügyekben eddig követett bizottsági, illetve Országgyűlési gyakorlat alól.

Ugyanakkor a nemmel szavazók álláspontja szerint: Juhász Ferenc idézett nyilatkozatában nem lépte túl a véleménynyilvánítás szabadságának alkotmányos korlátait. Az álláspont az Alkotmánybíróságnak a már többször idézett 36/1994. (VI.24.) AB határozat rendelkező része 1. pontjának következő megállapításán alapul: "A szabad véleménynyilvánításhoz való jog által védett, alkotmányosan nem büntethető véleménynyilvánítás köre azonban a közhatalmat gyakorló személyekkel, valamint a közszereplő politikusokkal kapcsolatos véleménynyilvánítást tekintve tágabb, mint más személyeknél."

Ez az álláspont felel meg a Mentelmi bizottság és az Országgyűlés eddig követett gyakorlatának, döntéseinek a közszereplőket érintő magánvádas rágalmazási, becsületsértési ügyeknél.

Mindezek alapján a többségi döntés hiányában a Mentelmi bizottság az Országgyűlésnek

A mentelmi jog felfüggesztésére igennel szavazók álláspontjának előadója: dr. Medgyasszay László,

A mentelmi jog felfüggesztésére nemmel szavazók álláspontjának előadója: dr. Géczi József Alajos.

Budapest, 2003. február 20.