Dr. Szili Katalin asszonynak

az Országgyűlés elnökének

Tisztelt Elnök Asszony!

A Házszabály 34..§ (1) bekezdés a) pontja, valamint a 36.§ (2) bekezdés az alábbi országgyűlési határozati javaslatot terjesztjük elő:

Az Országgyűlés kiemelt fontosságot tulajdonít annak, hogy a Magyar Köztársaság Kormánya és államigazgatási szervei mindenkor az Alkotmány és a törvényes keretek között járjanak el. Az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál történt egyszeri adatmásolás és utazási irodáktól történt adatkérés megrendítheti a közhitelű adatnyilvántartásokba vetett bizalmat, és a cselekedet jogszerűségét veti fel.

Az Országgyűlés ezért az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál történt ez ügyekkel kapcsolatos tevékenységnek kivizsgálására, valamint az összefüggések feltárása érdekében az alábbi határozatot hozza:

2. A vizsgálat tárgya az alábbi kérdések kivizsgálására terjed ki:

• Mi volt a célja és a jogalapja az egyszeri adatmásolás elrendelésének?
• Mely szervezeteknél történt hasonló adatmentés, mint az APEH-nél?
• Ki vagy kik, és milyen jogi felhatalmazás alapján rendelték el az adatmentést?
• Az eljárás során sérültek-e, sérülhettek-e az alkotmányos alapelvek, ezen belül kiemelten a személyes adatokhoz fűződő jogok védelmének elve?
• Megfelelő volt-e az adótitok védelme?
• Az APEH hivatali működésével összhangban volt-e az eljárás?
• A lemásolt adatok kikerültek-e az APEH-től, és bárki jogosulatlanul hozzájuthatott-e az adatokhoz?
• Az adózás rendjéről szóló törvény szerint jártak-e el az utazási irodákból történt információkérés során?
• A lemásolt adatok eljutottak-e a Pénzügyminisztériumba?
• Veszélyeztetve volt-e Magyarország nemzetbiztonsági érdeke?
• Megsértették e az államtitokról és szolgálati titokról szóló törvény vonatkozó rendelkezéseit?
• Illetéktelenek bejutottak-e a központi számítógép parkba (szobába)?
• Kikerülhettek-e a rendszer felépítésére és a rendszer elemeire vonatkozó információk, és ha igen kik a felelősök?

2. A bizottság alakítsa ki álláspontját a tekintetben, hogy e határozat 1-.2. pontjaiban foglaltakon túlmenően szükség van-e az általa tett megállapításokkal kapcsolatban további kormányzati, parlamenti illetve más intézkedésekre. Ha igen, úgy tegyen a bizottság ezekre konkrét javaslatot.
3. A bizottság maga határozza meg eljárási rendjét és vizsgálati módszereit.
4. A vizsgálóbizottság tevékenységéről jelentést készít, melyet az Országgyűlés elé terjeszt. A jelentésnek tartalmaznia kell:

1. a bizottság feladatát;
2. a bizottság által meghatározott eljárási rendet és vizsgálati módszereket;
3. a bizottság ténybeli és jogi megállapításait;
4. annak bemutatását, hogy megállapításait milyen bizonyítékokra alapította;
5. a vizsgálat által érintett szerv vagy személy észrevételeit a lefolytatott vizsgálat módszereire és megállapításaira vonatkozóan;
6. amennyiben ez a bizottság feladatához tartozott - javaslatot a szükséges intézkedésekre.

2. A vizsgálóbizottság 8 tagból áll, tagjai országgyűlési képviselők. A tagokra a képviselőcsoportok vezetői tesznek ajánlást az alábbiak szerint:

MSZP	3 fő
Fidesz	3 fő
SZDSZ	1 fő
MDF	1 fő

3. A bizottság elnökének, alelnökének és tagjainak megválasztására a Házbizottság terjeszt elő javaslatot az Országgyűlésnek, amelyről az vita nélkül határoz. A bizottság elnöke a Kormány ellenzékéhez tartozó képviselő.
4. A bizottság megbízatása kiterjed minden, az e határozat 1. és 2. pontját érintő vizsgálatra, és az ennek alapján szükséges intézkedésekre vonatkozó javaslattételre. A bizottság a munkája során a feladatával összefüggésben meghallgatásokat tarthat, iratokat kérhet be. A kért adatokat mindenki köteles a bizottság rendelkezésére bocsátani, illetőleg köteles a bizottság előtt vallomást tenni. A bizottság a feladatköréhez tartozó ügyekben jogosult megismerni az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény mellékletében az általános adatfajták körében a 13., 14., 15., 16., 18., és a 20., pontokban. A különös adatfajták jegyzékében

• a Rendőrség körében a 46., és 46/A. pontokban,
• a Nemzetbiztonsági Szolgálatok körében a 101., 106., 107., 108., 109., 115., 116., 117., és 119. pontokban,
• a Pénzügyminisztérium körében a 131., 136., 137/C., 137/E. és 138. pontokban meghatározott adatfajták alá tartozó adatok.

2. A bizottság feladatának ellátásához szakértőket vehet igénybe. Működésének költségeit az Országgyűlés - költségvetéséből - fedezi.
3. A bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig tart.

A jelenlegi információk szerint a pénzügyminiszter 2002. nyarán egyes államigazgatási szerveknek kötelezően elrendelte, hogy adatmentést hajtsanak végre egy rögzített időponttal megjelölve az általuk kezelt adatbázisokra vonatkozóan. Ezen államigazgatási szervek döntő többsége az adatmásolást végrehajtotta, és egy részük át is adta a Pénzügyminisztériumnak. A legnagyobb és egyben a társadalom számára legérzékenyebb adatbázis az APEH-nál található. Ugyanakkor ezen kérést megelőzően az APEH-nál egy külső cég végzett az adózók adatbázisát kezelő szoftver tekintetében auditálást. Egyben az APEH az utóbbi időben olyan információkat kért utazási irodáktól, amely kérésre feltételezhetően nem volt joga. Mindezek az események számtalan kérdést vetettek fel, amelyre a végrehajtó hatalom nem tudott megfelelő választ adni. Az események kapcsán megrendült a közhitelű adatnyilvántartásokba vetett bizalom, amely az egész államigazgatás működését veszélyeztetheti. Egyelőre nincs megfelelő válasz arra, hogy mi volt a célja és jogalapja az eljárásoknak, sérültek-e alkotmányos alapelvek, sérült-e államtitok, valamint kívülállók hozzáférhettek-e a lemásolt adatbázisokhoz. A kérdések megnyugtató megválaszolását csak egy vizsgálóbizottság keretében lehet érdemben és teljes körűen megvitatni, és a következtetéseket levonni.

Budapest, 2003. február 26.