ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ

Az Országgyűlés kiemelt fontosságot tulajdonít annak, hogy a Magyar Köztársaság Kormánya és államigazgatási szervei mindenkor az Alkotmány és a törvényes keretek között járjanak el. Az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál történt egyszeri adatmásolás és utazási irodáktól történt adatkérés megrendítheti a közhitelű adatnyilvántartásokba vetett bizalmat, és a cselekedet jogszerűségét veti fel.

Az Országgyűlés ezért az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál történt ez ügyekkel kapcsolatos tevékenységnek kivizsgálására, valamint az összefüggések feltárása érdekében az alábbi határozatot hozza:

2. A vizsgálat tárgya az alábbi kérdések kivizsgálására terjed ki:

Mi volt a célja és a jogalapja az APEH-nál és más szerveknél történt adatmásolás elrendelésének?

Mely szervezeteknél történt hasonló adatmásolás, mint az APEH-nél?

Ki vagy kik, és milyen jogi felhatalmazás alapján rendelték el az adatmásolást?

Az eljárás során mi volt a biztosíték arra, hogy nem sérülnek az alkotmányos alapelvek, ezen belül kiemelten a személyes adatokhoz fűződő jogok védelmének elve?

Mi a garancia arra, hogy az államtitok és az adótitok védelme nem sérült, és az APEH hivatali működésével összhangban történt az eljárás?

Mi a garancia arra, hogy a lemásolt adatok nem kerültek, kerülhettek ki az APEH-től (és más szervektől), és mi biztosította, hogy illetéktelen személy nem juthatott hozzá az adatokhoz?

A lemásolt adatok eljutottak-e a Pénzügyminisztériumba, és mely szervektől?

Az In-Forrás Kht. játszott-e bármilyen szerepet a kimásolt adatbázisok elhelyezésében?

A kimásolt adatbázisokat egyesítették-e valahol?

A Hunaudit Kft. milyen vizsgálatot folytatott az APEH-nél, milyen adatokhoz férhetett hozzá, megbízásuk kapcsán figyelemmel voltak-e az államtitok, szolgálati titok, személyes adat és adótitok védelmére?

Mi a garancia arra, hogy Magyarország nemzetbiztonsági érdeke nem került veszélybe?

Megsértették-e az államtitokról és szolgálati titokról szóló törvény vonatkozó rendelkezéseit?

Mi a garancia arra, hogy illetéktelenek nem jutottak be az egyes szervezetek informatikai központjába?

Mi a garancia arra, hogy a különböző rendszerek felépítésére és a rendszerek elemeire vonatkozó információk nem kerültek ki? Amennyiben mégis megtörtént, kik tehetők felelőssé ezért?

Milyen adathordozókra másolták az egyes szervezeteknél az adatokat?

Milyen utasítások alapján történtek az adatmásolások, hogyan dokumentálták az adatmásolások tényét?

Hány másolat készült a különböző szervezeteknél?

Milyen módon történt az adathordozók továbbítása a végső tárolás helyéig?

Konkrétan az APEH esetében mikor érkeztek a hivatali központba az egyes igazgatóságok adathordozókra másolt adatállományai? Mikor és milyen módon kerültek ezek a TÜK (titkos ügykezelés) irodába? Mi történt az egyes adathordozókkal addig, amíg az utolsó igazgatóságtól is beérkezett a lemásolt adatállomány és ily módon a TÜK irodán elhelyezett doboz lezárhatóvá vált? A doboz lezárását megelőzően kik férhettek hozzá az adathordozókhoz? Az adathordozók végül is az egyes igazgatóságok által készített eredeti csomagolásban kerültek-e be a végső tárolási helyre, azaz a TÜK irodán elhelyezett dobozba? Ha nem voltak az adathordozók csomagolva, vagy az eredeti, az igazgatóságok által készített csomagolást bárki megbontotta, úgy mi a garancia arra, hogy további másolatok nem készültek?

Az adózás rendjéről szóló törvény szerint jártak-e el az utazási irodákból történt információkérés során?

3. A bizottság alakítsa ki álláspontját a tekintetben, hogy e határozat I-II pontjaiban foglaltakon túlmenően szükség van-e az általa tett megállapításokkal kapcsolatban további kormányzati, parlamenti illetve más intézkedésekre. Ha igen, úgy tegyen a bizottság ezekre konkrét javaslatot.
4. A bizottság maga határozza meg eljárási rendjét és vizsgálati módszereit.
5. A vizsgálóbizottság tevékenységéről jelentést készít, melyet az Országgyűlés elé terjeszt. A jelentésnek tartalmaznia kell:

1. a bizottság feladatát;
2. a bizottság által meghatározott eljárási rendet és vizsgálati módszereket;
3. a bizottság ténybeli és jogi megállapításait;
4. annak bemutatását, hogy megállapításait milyen bizonyítékokra alapította;
5. a vizsgálat által érintett szerv vagy személy észrevételeit a lefolytatott vizsgálat módszereire és megállapításaira vonatkozóan;
6. amennyiben ez a bizottság feladatához tartozott - javaslatot a szükséges intézkedésekre.

2. A vizsgálóbizottság 8 tagból áll, tagjai országgyűlési képviselők. A tagokra a képviselőcsoportok vezetői tesznek ajánlást az alábbiak szerint:

MSZP	3 fő
Fidesz	3 fő
SZDSZ	1 fő
MDF	1 fő

3. A bizottság elnökének, alelnökének és tagjainak megválasztására a Házbizottság terjeszt elő javaslatot az Országgyűlésnek, amelyről az vita nélkül határoz. A bizottság elnöke a Kormány ellenzékéhez tartozó képviselő.
4. A bizottság megbízatása kiterjed minden, az e határozat 1. és 2. pontját érintő vizsgálatra, és az ennek alapján szükséges intézkedésekre vonatkozó javaslattételre. A bizottság a munkája során a feladatával összefüggésben meghallgatásokat tarthat, iratokat kérhet be. A kért adatokat mindenki köteles a bizottság rendelkezésére bocsátani, illetőleg köteles a bizottság előtt vallomást tenni. A bizottság a feladatköréhez tartozó ügyekben jogosult megismerni az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény mellékletében az általános adatfajták körében a 13., 14., 15., 16., 18., és a 20., pontokban. A különös adatfajták jegyzékében

• a Rendőrség körében a 46., és 46/A. pontokban,
• a Nemzetbiztonsági Szolgálatok körében a 101., 106., 107., 108., 109., 115., 116., 117., és 119. pontokban,
• a Pénzügyminisztérium körében a 131., 136., 137/C., 137/E. és 138. pontokban

meghatározott adatfajták alá tartozó adatok.

2. A bizottság feladatának ellátásához szakértőket vehet igénybe. Működésének költségeit az Országgyűlés - költségvetéséből - fedezi.
3. A bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig tart.

A jelenlegi információk szerint a pénzügyminiszter esetleges kormánydöntés alapján 2002. nyarán egyes államigazgatási szerveknek kötelezően elrendelte, hogy adatmentést hajtsanak végre egy rögzített időponttal megjelölve az általuk kezelt adatbázisokra vonatkozóan. Ezen államigazgatási szervek döntő többsége az adatmásolást végrehajtotta, és egy részük át is adta a Pénzügyminisztériumnak. A legnagyobb és egyben a társadalom számára legérzékenyebb adatbázis az APEH-nál található. Ugyanakkor ezen kérést megelőzően az APEH-nál egy külső cég végzett az adózók adatbázisát kezelő szoftver tekintetében auditálást. Egyben az APEH az utóbbi időben olyan információkat kért utazási irodáktól, amely kérésre feltételezhetően nem volt joga. Mindezek az események számtalan kérdést vetettek fel, amelyre a végrehajtó hatalom nem tudott megfelelő választ adni. Az események kapcsán megrendült a közhitelű adatnyilvántartásokba vetett bizalom, amely az egész államigazgatás működését veszélyeztetheti. Egyelőre nincs megfelelő válasz arra, hogy mi volt a célja és jogalapja az eljárásoknak, sérültek-e alkotmányos alapelvek, sérült-e államtitok, valamint kívülállók hozzáférhettek-e a lemásolt adatbázisokhoz. A kérdések megnyugtató megválaszolását csak egy vizsgálóbizottság keretében lehet érdemben és teljes körűen megvitatni, és a következtetéseket levonni.

Budapest, 2003. február 28.