Függelék

Az iroda szervezete és gazdálkodása

Az Adatvédelmi Biztos Irodájában 27 főállású és 2 megbízási szerződéssel alkalmazott munkatárs dolgozik. Az irodában betöltetlen álláshely már évek óta nincs, az előző évhez képest létszámfejlesztés nem történt.

Az alábbiakban a 2002. év kiadásait mutatjuk be - a hivatal egészére vonatkozó beruházási kiadások, üzemeltetési költségek és áfa nélkül - a közölt összegek ezer forintban értendők:

Személyi kiadások:

  
 

illetmények és 13. havi fizetés

77.287
 

jutalom

13.005
 

jubileumi jutalom

4.167
 

napidíj

1.080
 

megbízási díj

1.155
 

egyéb juttatások

6.225

Személyi kiadások összesen:

102 919
 

Munkáltatót terhelő járulékok összege:

33 911

Dologi kiadások:

  
 

külföldi kiküldetés

3.763
 

irodaszer, telefon, gépkocsi üzemeltetés

3.438
 

nyomda

2.923
 

fordítás, lektorálás, megbízás

3.022
 

egyéb kiadások

3.957

Dologi kiadások összesen:

17 103

Az összes kiadás:

153 933

A 2001. évi beszámoló parlamenti fogadtatása

Az Országgyűlés az adatvédelmi biztos 2001. évi beszámolóját 374 igen szavazattal - nem szavazat és tartózkodás nélkül - elfogadta.

EVALUATION MISSION (PEER REVIEW)
WITH TAIEX SUPPORT

REPORT OF PEER REVIEW ON DATA PROTECTION - HUNGARY

5TH - 7TH JUNE 2002

I. EXECUTIVE SUMMARY

The purpose of the review was to evaluate the administrative infrastructure in Hungary for implementation of the EU acquis in the field of Data Protection. The evaluation did not reveal any major deficiencies in either the legal framework or the activities of the Parliamentary Commissioner for Data Protection and Freedom of Information. In fact the team were particularly impressed by how much the Commissioner had been able to achieve within the resources available to him. Nevertheless, the evaluation team has made some recommendations for development in connection with the legal framework, the activities of the Commissioner's officer and the provision of resources. It also raises the possibility of TAIEX support to enable the Commissioner's staff to gain experience in EU member states.

II. INTRODUCTION

1. The Mission undertook an evaluation of the administrative infrastructure and capacity in Hungary for implementation of the EU acquis in the field of Data Protection.

2. The purpose of the evaluation was to determine whether adequate administrative infrastructure and capacity are in place to ensure implementation of these acquis. In addition the evaluation was designed to assist the Hungarians in pinpointing areas that may require further strengthening and to help them develop strategies for building up relevant administrative capacity.

3. The members of the evaluation team were:

Ms Anne-Christine Lacoste
Commission de Protection de la Vie Privée
Belgium

Mr Emilio Aced Felez
Agencia de Protectión de Datos
Spain

Mr David Smith
Office of the Information Commissioner
UK

The team was accompanied by:

Mr César Alonso-Iriarte

DG Markt, European Commission

4. Prior to the evaluation visit the Hungarian Parliamentary Commissioner for Data Protection and Freedom of Information (The Commissioner) completed a questionnaire on the powers of the Commissioner and the operation of his office. He also provided a draft copy of his annual report for 2001 in English and a copy of the Act on Protection of Personal Data and Disclosure of Data of Public Interest of 1992.

During the visit the team met with the Commissioner and members of his staff, representatives of the Hungarian Parliament, Government officials and representatives of data controllers in both the public and private sectors. The team were provided with a variety of additional written material.

At the conclusion of the visit the evaluation team held a debriefing with the Commissioner and his heads of department. The recommendations in this report were all discussed in the debriefing.

5. During the visit the evaluation team received a great deal of assistance from all those they had contact with. The team wish to record their thanks to everyone they met for their co-operation and, in particular, to the Commissioner, Dr Péterfalvi and his staff for efforts they went to in making the visit an enjoyable as well as productive one for the team.

III. THE EVALUATION

1. General Comments

Hungary is one of only three accession countries put forward by the European Commission for a data protection evaluation visit in the period April - June 2002. The others were the Czech Republic and Poland. The selection of these countries was based on the lack of doubt as to the independence of their data protection supervisory authorities and the established nature of the supervisory arrangements. In addition, Hungary is one of only a very small number of countries so far found by the European Commission to provide an adequate level of protection for personal data transferred from within the EU under the procedure provided for in Article 25(6) of Directive 95/46/EC. Thus it would have been surprising if the evaluation visit had revealed serious deficiencies in the data protection regime in Hungary. It did not. Nevertheless, the team was able to make some recommendations which it is hoped will prove useful. Although it was not part of the team's remit to examine the Commission's finding of adequacy under Article 25(6) of the Directive, the visit did not reveal anything that would call this finding into question.

2. The Law

The right to protection of personal data has been enshrined in the Hungarian constitution since 1989. The main framework law is the 1992 Act on the Protection of Personal Data and the Disclosure of Data of Public Interest as amended in 1999. In addition, there are several laws and other legal provisions adopted by the Hungarian Parliament regulating particular aspects of the processing of personal data, for example, in relation to public files and archives, direct marketing and criminal registration.

In some respects the Hungarian law is more restrictive than the legislation in many of the member states of the EU. For example, personal data can only be processed either with the consent of the data subject or when specifically provided for by law. Some processing activities that are common place within the EU, such as list broking for direct marketing are outlawed in Hungary. This provides good protection for the privacy of citizens but may be unnecessarily restrictive for Hungarian businesses. One area where this is particularly apparent is in relation to data transfer abroad. There are no provisions permitting transfers to other countries, including, at the moment, the EU member states, on the basis that their laws provide proper protection for any transferred data or giving the Commissioner a role in authorising international transfers.

There will, in any event, be changes needed in Hungarian law in the course of accession to give effect to Directive 95/46/EC. This will be an opportunity to address the question of international transfers amongst other issues.

3. The Commissioner's Powers

The Commissioner's powers are comparable to those of the Data Protection Commissioners in EU member states. He has powers to examine complaints, inspect documents and records and enter any premises where data are processed. He can also require a data controller to discontinue processing. The Commissioner clearly makes use of these powers, receiving 462 complaints in 2001 and conducting 705 investigations, a small proportion of which took place on site. Around 50% of the investigations led to a requirement to discontinue unlawful processing. In some cases a public statement was issued by the Commissioner and in a small number of particularly serious violations a more formal recommendation was made.

The main area of doubt is enforcement. There are a limited number of options open to the Commissioner to bring about compliance with data protection law. These include:

- publication of adverse findings against data controllers, including in the Commissioner's Annual Report.

- respect for the personal authority and standing of the Commissioner

- the Commissioner's power to make an address to Parliament in the most serious cases.

None of these is particularly compelling, especially in the case of private sector businesses which may have little respect for the role of a traditional, public sector ombudsman. There are provisions in the Hungarian penal code establishing offences of unauthorised control of personal data and abuse of sensitive data, but apparently the offences are drafted too broadly for the courts to make use of them. Only on a very few occasions has the Commissioner reported such offences to the public prosecutor, and generally these have not been proceeded with. Prosecution for these offences was in any case described as an "atomic bomb" solution to data protection enforcement.

4. Operation of the Commissioner's Office

We were impressed by the knowledge and understanding of data protection issues by the Commissioner and his staff. We were also impressed by their commitment to their work and by what they had managed to achieve with limited resources. Although there are always variations in the way in which different supervisory authorities interpret and apply data protection law, we did not come across any significant discrepancies between the approach taken in Hungary and that we would expect to find in an EU member state. There are though some areas in which, subject to the availability of resources, an extension of the work of the Commissioner's office should be considered. These are:

- an increase in the number of on-site inspections of data controllers. This should have benefits not only in improving data protection awareness and compliance amongst data controllers, but also in developing the knowledge and understanding of the Commissioner's own staff of data processing activities.

- the development of links with those responsible for data protection compliance in large organisations. It was clear that many large data controllers now have compliance structures in place. They need to be encouraged and supported by the Commissioner's Office.Greater participation in the international data protection community, not only by the Commissioner himself, but also by appropriate staff. The demands will grow, particularly with accession. The increasing globalisation of business means data protection thinking can not be confined by national borders. It is important that the Commissioner's office not only learns from but also contributes to data protection developments in Europe and beyond. This is an area where TAIEX might be able to provide some assistance. An ability to keep track of political policy and technological changes that impact on the work of the Office. To be most effective the Commissioner's office needs to be able to spot external developments that will impact on its work and actively address them rather than merely act responsively.

One area that stood out as in need of attention was registration. Although there were nearly 30,000 processing operations included in the register, the Commissioner's own estimate was that whilst over 90% of government agencies had met their obligations, less than 50% of private sector businesses had done so. This is worrying not only because of the incompleteness of the register but also because it suggests that many private sector businesses have little or no awareness of their wider data protection responsibilities. An official announcement had been made in the government gazette in 1997 and some other steps had been taken to raise awareness of the need to register but it was recognised this was an area that needed to be given greater priority and where some new initiatives might be considered.

5. Awareness

Awareness amongst businesses of the need to register is only one aspect of data protection awareness. This also relates to the wider awareness of data controllers of their responsibilities and the awareness of data subjects of their rights. The evaluation team was initially concerned because the Commissioner's response to its questionnaire suggested that his office does not carry out information or awareness raising activities. From our discussions though, it was apparent that the Commissioner's office had been involved in some activities in this area. They had, for example, held a series of open meetings across 14 counties, and published a so called "privacy column" in several county newspapers. We took part in a round table meeting with representatives of some major data controllers. Here it was clear that those present had a high level of awareness and were actively taking steps to develop wider data protection awareness and compliance within their organisations.

There was though little other than the registration figures to indicate to us the level of awareness amongst smaller business. Also there was little to indicate the level of awareness of data subjects of their rights beyond the fact that the Commissioner had received more than 400 complaints in 2001. We did not, for example, have the opportunity to meet representatives of consumers and other data subjects. Although the extent to which supervising authorities in EU member states undertake awareness raising activities varies, it is central to effective data protection that individuals are aware of their rights. We were not in a position to establish how far this is the case in Hungary.

6. Resources

Raising awareness, like other activities of the Commissioner, depends on adequate resources. In 2001 the Commissioner had a budget of 540,869 EUR. He has 25 staff of his own and also receives assistance from a group of 50 staff who provide general administrative support to three parliamentary commissioners and deputies. It is difficult to draw meaningful international comparisons between the resources available to independent supervisory authorities given the variation in duties and structure. Nevertheless, the resources available to the Hungarian Commissioner appear to be on the low side, at least in comparison to EU member states, given the population of over 10 million and the fact that the Commissioner's responsibilities extend to freedom of information as well as data protection. Although the Commissioner and his staff have, and we are sure will continue to, achieve a great deal within the resources available to them, a limited but reasonable increase in resources would enable them to develop their activities in the areas identified in this report as being most pressing.

One area that raised particular concern was the infrastructure provided for the Commissioner. The standard of office accommodation could not be faulted but the information systems were not of an equivalent standard. The limited capabilities of the systems appeared to hinder staff. This was particularly so in relation to the use of the internet. Supervisory authorities increasingly rely on their web sites as the primary means of communication with data controllers, if not with data subjects. The Commissioner had not, for example, been able to make the registration application form available on-line or put the register of data controllers on the internet because of technical difficulties.

There were also doubts about the system for financing the Commissioner's work. One budget is provided for the Parliamentary Commissioner for Human Rights and his deputy, the Parliamentary Commissioner for National and Ethnic Minorities and the Parliamentary Commissioner for Data Protection and Freedom of Information. The Commissioners then have to divide the budget amongst themselves. Potentially this could lead to one aspect of human rights being played off against another and is likely to perpetrate what has been the historical division of resources between the different Commissioners. It must also hinder transparency, in that presumably the Parliament does not know precisely what resources it is allocating to data protection. There would appear to be a case for a specific budget to be allocated to the Commissioner based on Parliament's assessment of the Commissioner's needs and the priority it gives to them.

IV. CONCLUSIONS

1. Overall Assessment

Hungarian law clearly provides a sound basis for data protection in Hungary. This is confirmed by the European Commission's finding of "adequacy" under the provisions of Article 25(6) of Directive 95/46/EC. There are, however, a few areas in which development could usefully take place. They include the provisions on international transfers and the enforcement powers of the Commissioner. When Hungarian law is modified, in the course of accession, to incorporate Directive 95/46/EC there should be an opportunity to give effect to these improvements.

The Commissioner and his staff operate as an effective and efficient, independent supervisory authority. Within the resources available to them they have achieved a great deal in bringing about compliance with Hungary's data protection law. However, a limited increase in resources would enable them to develop their work in some important areas, including international co-operation, which will become increasingly important after accession. Further attention also needs to be given to raising awareness of data protection rights and responsibilities and, with this, to increasing substantially the numbers on the data protection register.

All supervisory authorities are limited in their activities by the resources available to them. Nevertheless, the resources available to the Hungarian Commissioner appear to be relatively low compared to equivalent supervisory authorities in EU member states. Some increase in resources would enable the Commissioner to develop his work in the ways referred to above. Consideration should also be given to improving the IT infrastructure provided for the Commissioner and to streamlining the system by which financial support is provided to him.

2. Recommendations

The provisions of the 1992 Act on the Protection of Personal Data and the Disclosure of Data of Public Interest relating to data transfer abroad should be modified to bring them more into line with Directive 95/46/EC

Effective and proportionate enforcement powers should be given to the Commissioner to enable him to bring about compliance with the law.

The Commissioner should consider expanding the work of his Office in the areas of

- on-site inspections of data controllers

- links with those responsible for data protection in large organisations

- participation in the international data protection community

- keeping track of political, policy and technological changes, that impact on the work of the Office

Priority should be given by the Commissioner to increasing the number of data controllers, particularly smaller businesses, on the data protection register.

Further efforts should be made to raise awareness of data protection responsibilities amongst data controllers and, if necessary, data protection rights amongst data subjects.

There should be an examination of the financing of the Commissioner's Office with a view to

- providing some limited additional resources so that these recommendations can be implemented

- updating the IT infrastructure

- streamlining the system by which financial resources are allocated

3. TAIEX Assistance

One area that TAIEX might be able to assist with is providing opportunities for the Commissioner's staff to gain experience in the work of supervisory authorities in EU member states. This could be through a programmer of staff exchange or through extended visits by the Commissioner's staff.

ÉRTÉKELŐ MISSZIÓ (PEER REVIEW)
A TAIEX TÁMOGATÁSÁVAL

A PEER REVIEW JELENTÉSE
A MAGYARORSZÁGI ADATVÉDELEMRŐL

2002. JÚNIUS 5-7.

I. VEZETŐI ÖSSZEGZÉS

A misszió célja a magyarországi adminisztratív infrastruktúra értékelése volt az EU adatvédelmi corpusának meghonosítása szempontjából. A vizsgálat megállapítása szerint sem a magyar törvényi szabályozásban, sem az adatvédelem és információszabadság országgyűlési biztosának tevékenységében nem mutathatók ki jelentős hiányosságok. Munkacsoportunk különösen nagy elismeréssel nyugtázta, hogy a biztos - a rendelkezésére álló eszközök adta kereteken belül - milyen sokat tett eddig is az adatvédelem ügyéért.

Értékelő csapatunk mindazonáltal több javaslatot is megfogalmazott a törvényi szabályozás, a biztos hivatalának tevékenysége, illetve az eszközellátás fejlesztése tárgykörében, továbbá felveti a TAIEX által nyújtandó támogatás lehetőségét annak érdekében, hogy a biztos munkatársai az EU tagállamaiban is tapasztalatokat szerezhessenek.

II. BEVEZETÉS

1. A küldöttség feladata volt, hogy tájékozódjék az adminisztratív infrastruktúráról és mérje fel Magyarország képességét az EU adatvédelmi corpusának befogadására.

2. Az értékelés célja annak megállapítása volt, hogy az ország rendelkezik-e az említett szabályozás meghonosításához szükséges, megfelelő szintű adminisztratív infrastruktúrával és kapacitással. A misszió azt is célul tűzte ki, hogy segítsen a magyaroknak a további javításra szoruló területek azonosításában, illetve a megfelelő adminisztratív kapacitás kiépítését célzó stratégiák kidolgozásában.

3. Az értékelő munkacsoport a következő tagokból állt:

Ms Anne-Christine Lacoste
Commission de Protection de la Vie Privée
Belgium

Mr Emilio Aced Felez
Agencia de Protectión de Datos
Spanyolország

Mr David Smith
Office of the Information Commissioner
Nagy-Britannia

A munkacsoport kíséretében jelen volt még:
Mr César Alonso-Iriarte
DG Markt, Európai Bizottság

4. Az értékelő látogatást megelőzően a magyar adatvédelem és információszabadság országgyűlési biztosa (a továbbiakban: a biztos) kérdőíven válaszolt a biztos hatáskörével, illetve hivatala működésével kapcsolatos kérdésekre, valamint eljuttatta hozzánk 2001-es éves jelentésének angol fordítását és a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi törvény egy példányát.

A látogatás során a munkacsoport találkozott a biztossal és munkatársaival, országgyűlési képviselőkkel, a kormány tisztviselőivel, valamint a közszférában és a magánszektorban tevékenykedő adatkezelőkkel. A csoport további, különféle írásos anyagokat is kapott a helyszínen.

A látogatás végeztével a csoport záró értekezletet tartott a biztos és a hivatal főosztályvezetőinek részvételével, melynek során az alábbiakban részletezett összes ajánlást közösen megvitatták.

5. A csoport rengeteg segítséget kapott mindenkitől, akivel a látogatás során kapcsolatba került. A csoport ezúton is háláját fejezi ki mindenkinek; különösen köszönjük Péterfalvi úr és munkatársainak fáradozását, hogy a csoport látogatását konstruktívvá, egyszersmind élvezetessé tegyék.

III. AZ ÉRTÉKELÉS

1. Általános észrevételek

Magyarország egyike annak a mindössze három tagjelölt országnak, melyet az EU a 2002 áprilistól júniusig terjedő időszakban adatvédelmi értékelésre javasolt. (A másik két ilyen jelölt a Cseh Köztársaság és Lengyelország.) A három ország kiválasztásakor fő szempont volt adatvédelmi hatóságuk megkérdőjelezhetetlen függetlensége, illetve felügyeleti mechanizmusuk bejáratottsága. Ezen feltételeken túlmenően Magyarország egyike azon igen kis számú országnak, mely az Európai Bizottság megállapítása szerint megfelelő szintű védelmet biztosít a 95/46/EC Irányelv 25 (6) paragrafusában megállapított eljárás alapján az Unión belül továbbított személyes adatok számára. A fentiek tükrében ugyancsak meglepő lett volna, ha a látogatás során komolyabb adatvédelmi hiányosságokra derült volna fény Magyarországon, és erre természetesen nem is került sor. Ezzel együtt a munkacsoport tudott néhány - reményei szerint hasznos - javaslatot tenni. A munkacsoportnak nem volt tiszte, hogy a Bizottságnak az Irányelv 25 (6) paragrafusa szerinti megfelelő szintet megállapító határozatát minősítse. Igaz, a küldöttek nem tapasztaltak semmi olyan körülményt, amely kételyeket ébreszthetne a határozat megalapozottságát illetően.

2. A törvény

A személyes adatok védelméhez való jogot 1989 óta a magyar alkotmány garantálja. Ebben a vonatkozásban a fő kerettörvény az 1999-ben módosított, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi törvény. Az Országgyűlés ezen felül számos egyéb, a személyes adatok kezelésének konkrét feltételeit szabályozó szektorális törvényt és más jogszabályt fogadott el, többek között a nyilvános dokumentumok és levéltárak, a közvetlen üzletszerzés (direkt marketing) és a bűnügyi nyilvántartások vonatkozásában.

Nem egy szempontból a magyar törvény szigorúbb, mint az EU számos tagállamának szabályozása. Ide tartozik azon rendelkezése, mely szerint személyes adat csak az adatalany beleegyezésével vagy konkrét törvényi felhatalmazás alapján kezelhető. Egyes, az EU területén mindennapos adatkezelések - mint például a közvetlen üzletszerzés céljait szolgáló ún. listakereskedelem (list broking) - Magyarországon jogellenesnek minősülnek. Ez kétségtelenül hasznos az állampolgárok magánszférájának védelmét tekintve, ugyanakkor fölöslegesen korlátozónak minősíthető a magyar versenyszféra szempontjából. Ez különösen nyilvánvaló az adatok külföldre történő továbbítása esetében. Nincs olyan hatályos rendelkezése a törvénynek, amely lehetővé tenné az adattovábbítást más országba - egyelőre az EU-tagállamokba sem - azon az alapon, hogy a célország törvényei megfelelő adatbiztonságot garantálnak, mint ahogy a törvény nem teszi lehetővé a biztos számára sem, hogy a nemzetközi adattovábbítások engedélyezésében szerepet vállaljon.

A csatlakozási folyamat során mindenképpen sort kell keríteni a 95/46/EC Irányelvet hatályba helyező törvénymódosításokra. Ez egyben alkalmat szolgáltat majd számos kérdés, így a nemzetközi adattovábbítás kérdésének rendezésére is.

3. A biztos hatásköre, jogosítványai

A biztos jogosítványai hasonlóak az EU tagállamok adatvédelmi biztosainak jogosítványaihoz. Hatáskörében panaszokat vizsgálhat ki, betekinthet különböző iratokba, beléphet bármely olyan helyiségbe, ahol adatkezelést, adatfeldolgozást végeznek, illetve felszólíthatja az adatkezelőt a jogellenes adatkezelés beszüntetésére. Egyértelmű, hogy a biztos él is ezen jogosítványaival, hiszen 2001-ben 462 panaszügyet iktatott, és összesen 705 esetben indított vizsgálatot (ezeknek csak töredéke vont magával helyszíni inspekciót is). A vizsgálatok mintegy 50%-a zárult a jogosulatlan adatkezelés megszüntetésére való felszólítással. Alkalmanként a biztos közleményt tett közzé, míg néhány, különösen súlyos jogsértést érintő ügyben formálisabb ajánlást fogalmazott meg.

Kétségek leginkább a végrehajtás, a jogérvényesítés területén jelentkeznek, hiszen a biztos rendelkezésére álló eszközök a jogkövető magatartás kikényszerítésére igencsak korlátozottak. Ezek között említhető:

- a jogsértő adatkezelők ügyében tett megállapítások közzététele a biztos éves jelentésében és egyéb fórumokon;

- a biztos személyes tekintélye és tisztségének magas társadalmi presztízse;

- a legsúlyosabb esetekben az Országgyűléshez intézett biztosi beszéd lehetősége.

A fenti eszközök egyike sem rendelkezik különösebb kényszerítő erővel, kivált a magánszektor területén, ahol a vállalkozások gyakran vajmi kevés tiszteletet mutatnak a közszférában tevékenykedő ombudsman hagyományos funkciója iránt. Jóllehet a magyar büntető törvénykönyv ismeri a személyes adatok jogosulatlan kezelése, illetve a különleges adatokkal való visszaélés vétségét, azonban úgy tűnik, hogy ezen tényállások megfogalmazása túlságosan laza ahhoz, hogy a bíróságok azoknak hasznát is vegyék joggyakorlatukban. A biztos csak néhány kivételes esetben tett ilyen jogsértés ügyében feljelentést az ügyészségen, és ez rendszerint nem is vezetett a nyomozás folytatásához. A hasonló ügyek bíróságra vitelét különben is az adatvédelmi jogérvényesítés "atombomba" szintű, túlzottan drasztikus megoldásának tekintik Magyarországon.

4. A biztos hivatalának működése

Lenyűgözőnek találtuk, hogy a biztos és munkatársai milyen mélységben ismerik és látják át az adatvédelem kérdéseit. Tisztelettel adózunk az előtt is, hogy milyen komolyan veszik munkájukat, és milyen óriási eredményeket értek el eddig a rendelkezésükre álló eszközök korlátozott volta ellenére. Bár elkerülhetetlen, hogy más-más felügyeleti hatóságok valamelyest különbözően értelmezzék és alkalmazzák az adatvédelmi törvényt, a magunk részéről nem tapasztaltunk igazán jelentős eltérést a magyarországi és az EU tagállamokban bevett megközelítés között. Ezzel együtt azonosítottunk néhány olyan területet, ahol - a megfelelő források megléte esetén - a biztos fontolóra vehetné a hivatal működésének kiszélesítését. Ezek a területek a következők:

Több helyszíni vizsgálatot lehetne tartani az adatkezelők telephelyén. Ez nemcsak növelné az adatvédelem jelentőségének ismertségi szintjét és ösztönözné a jogkövető magatartást az adatkezelők körében, hanem a biztos munkatársainak gyakorlati ismereteit, tapasztalatait is bővítené az adatkezelői tevékenységek vonatkozásában.

Érdemes erősíteni a kapcsolatokat a nagy szervezetek adatvédelmi felelőseivel. Mint azt megtudtuk, Magyarországon immár számos nagy adatkezelő léptetett életbe adatvédelmi rendszereket; az ilyen kezdeményezéseket a biztos hivatalának is bátorítania, támogatnia kell.

Indokoltnak találnánk magasabb arányú részvételt a nemzetközi adatvédelmi szakmai közösségben, nemcsak a biztos, hanem az adott szakterületen jártas munkatársak részéről is. Erre az igény - különösen a csatlakozást követően - várhatóan jelentősen növekedni fog, az üzleti világ gyorsuló globalizációja pedig azt jelenti, hogy az adatvédelem egyre kevésbé lesz elképzelhető a nemzeti határok korlátai között. Fontosnak tartjuk, hogy a biztos hivatala okulhasson az európai és az Európán túli adatvédelem vívmányaiból, illetve - és ez legalább annyira kiemelendő - maga is hozzájárulhasson ezekhez az eredményekhez. Ez pedig olyan terület, ahol esetleg a TAIEX segítségnyújtására is lehet számítani.

Fejleszteni kell a készséget azon politikai és technológiai változások követésére, melyek hatással lehetnek a hivatal munkájára. A jobb hatékonyság elérése érdekében a biztos hivatalának fel kell tudnia ismerni a működését érintő külső fejleményeket, és azokra aktívan, nem pedig passzívan célszerű reagálnia.

Tapasztalataink szerint az adatvédelmi nyilvántartásba való bejelentkezés területe különösen nagy figyelmet érdemel. A nyilvántartásban már közel 30 000 adatkezelés szerepel. A biztos saját becslése szerint az állami hivatalok és szervezetek több mint 90%-a jelentkezett be, ugyanakkor a magánszektor mindössze 50%-ban tett eleget ezen kötelezettségének. Ez nemcsak a nyilvántartás hiányossága miatt sajnálatos, hanem mert azt jelzi, hogy sok magánvállalkozásnak nincs, vagy csak alig van tudomása saját, szélesebb értelemben vett adatvédelmi felelősségéről. A Magyar Közlönyben 1997-ben megjelentetett felhívás és néhány egyéb, az adatvédelem népszerűsítését célzó lépés ellenére mindenki egyetértett abban, hogy a bejelentkezés kérdését a továbbiakban megkülönböztetett figyelemmel kell kezelni, szükség szerint új kezdeményezéseknek is helyet adva ezen a területen.

5. Ismertség

Hogy a vállalkozások mennyiben vannak tisztában bejelentkezési kötelezettségükkel, az mindössze egy mozzanata az adatvédelmi kultúrának, amely az adatkezelők szélesebb értelemben felfogott felelősségtudatából, illetve az adatalanyoknak a jogaikat illető ismereteiből tevődik össze. Munkacsoportunk kezdetben aggályosnak látta a helyzetet, ugyanis a biztosnak a kérdőívre adott válaszaiból úgy tűnt, hogy a hivatal nem folytat tájékoztató, népszerűsítő tevékenységet. Az ezt követő személyes megbeszéléseinken azonban kiderült, hogy a biztos hivatala foglalkozik ilyen jellegű tevékenységgel is. Ennek keretén belül a hivatal munkatársai 14 megyében szerveztek nyílt találkozókat, illetve több megyei lapban nyitottak ún. adatvédelmi rovatot. A nagy adatkezelők képviselőivel szervezett kerekasztal megbeszélésen, melyre mi is hivatalosak voltunk, egyértelművé vált számunkra, hogy a jelenlévők nemcsak magas szinten tájékozottak az adatvédelem kérdéseiben, hanem konkrét lépéseket is tesznek azért, hogy szervezetükön belül ápolják az adatvédelmi tudatot és bátorítsák a jogkövető magatartást.

A kisebb vállalkozásokat tekintve - a bejelentkezési adatokon kívül - vajmi kevés információ állt rendelkezésre az adatvédelem ismertségéről, mint ahogy arról sem tudtunk meg sokat, hogy az adatalanyok mennyire vannak tisztában saját jogaikkal - azon túlmenően, hogy a biztoshoz több mint 400 panaszos fordult beadvánnyal 2001-ben. Így például nem volt alkalmunk arra sem, hogy fogyasztóvédelmi vagy más adatalany-csoportok képviselőivel találkozhassunk. Bár a felügyeleti szervek az EU-n belül is más-más mértékben vállalkoznak tájékoztató szerepre, a hatékony adatvédelemnek mindenhol előfeltétele a jogok ismertsége. Hogy ez mennyiben van így Magyarországon, azt nem állt módunkban megállapítani.

6. Források, eszközök

Az adatvédelem népszerűsítése - mint bármely más biztosi tevékenység - nagy mértékben függ a rendelkezésre álló forrásoktól. 2001-ben a hivatal költségvetése 540,869 Euró volt. A biztos közvetlen munkatársainak létszáma 25, de további 50 fős gárdára is támaszkodhat, akik általános adminisztratív feladatok ellátásával segítik a három országgyűlési biztos és helyetteseik munkáját. A tisztséggel járó kötelezettségek és adminisztratív felépítések eltérő jellege miatt nehéz nemzetközi szinten érdemi összehasonlításokat tenni a független adatvédelmi hatóságok költségvetései között. Ezzel együtt is elmondható, hogy a magyar biztos rendelkezésére álló anyagi eszközök az EU tagállamokban működő kollégáiéhoz képest igen szerények a 10 millió feletti népesség arányában, tekintve azt is, hogy a biztos feladatköre nemcsak az adatvédelem, hanem az információszabadság felügyeletére is kiterjed. Jóllehet a biztos és munkatársai már eddig is szép eredményeket értek el a rendelkezésükre álló szűkös forrásokból gazdálkodva, úgy látjuk, hogy költségvetésük ésszerű bővítése sokat segíthetne az általunk legégetőbbnek talált feladatok hatékonyabb megoldásában.

A hivatal rendelkezésére álló infrastruktúra állapota különösen aggasztó. Magában az épületben, az elhelyezésben nem találni kivetnivalót, ugyanakkor az informatikai rendszerek színvonala messze nem ennyire kielégítő. A rendszerek korlátozott teljesítménye nyilvánvalóan hátráltatja a munkát. Különösen szembeszökő ez az Internet-használat területén, márpedig a felügyeleti szervek világszerte egyre nagyobb mértékben támaszkodnak saját weblapjukra mint az adatkezelőkkel, netán az adatalanyokkal való kommunikáció fő médiumára. A helyzetet jól szemlélteti, hogy a biztos - műszaki nehézségek miatt - nem tudta elérni, hogy a bejelentkezési lap letölthető legyen, és az adatkezelők nyilvántartását sem tudták még internetes formában elérhetővé tenni.

Kételyek merültek fel a biztosi intézmény finanszírozási rendszerével kapcsolatban is, ugyanis a három országgyűlési biztos - az emberi jogok biztosa és helyettese, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok biztosa, valamint maga az adatvédelem és információszabadság biztosa - egyetlen költségvetésen osztozik. Ez magában rejti a különböző jogok egymás elleni kijátszásának veszélyét, illetve valószínűleg állandósítja a különböző biztosi funkciók finanszírozásának történelmi "leosztását". Ez a megoldás voltaképpen magát az átláthatóságot is hátráltatja, hiszen a Parlament így aligha tudhatja pontosan, mennyi forrást szavaz meg konkrétan az adatvédelem ügyére. Indokoltnak tűnhet tehát a biztos költségvetésének konkretizálása és elkülönítése annak alapján, hogy az Országgyűlés hogyan ítéli meg a hivatal szükségleteit és milyen fontosságot tulajdonít azoknak.

IV. ÖSSZEGZÉS

1. Általános értékelés

Egyértelmű, hogy a hatályos magyar törvény szilárd alapot ad az adatvédelem számára. Ezt az Európai Bizottság is megerősítette, mikor a 95/46/EC Irányelv 25(6) paragrafusában elismerte a magyarországi adatvédelmi garanciák adekvát szintjét. Ugyanakkor elmondható, hogy néhány területen - például a nemzetközi adattovábbítás vagy a biztos végrehajtói jogköre vonatkozásában - még van helye a továbblépésnek. Ezen változtatások foganatosítására jó alkalomnak ígérkezik a csatlakozási folyamat során végrehajtandó, a 95/46/EC Irányelv rendelkezéseit meghonosító törvénymódosítás.

A biztos hivatala független felügyeleti szervként, hatásosan és hatékonyan működik. A biztos és munkatársai - a források szűkössége dacára - tiszteletre méltó eredményeket értek el a magyar adatvédelmi törvény érvényesítésében. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy költségveté-sük korlátozott bővítése lehetővé tenné tevékenységük fejlesztését néhány olyan kulcsfontosságú területen - például a nemzetközi együttműködés területén -, mely az ország csatlakozása után egyre nagyobb hangsúlyt kap majd. Még több figyelmet kell szentelni az adatvédelemmel kapcsolatos jogok és kötelességek megismertetésének, és ezzel az adatvédelmi nyilvántartás jelentős kiszélesítésének is.

Nincs olyan felügyeleti szerv, amely tevékenységének ne szabna határt a költségvetés, azonban a magyar biztos hivatala számára ezek a korlátok szűkebbek, mint általában az EU-n belül. A források bizonyos mértékű bővítése lehetővé tenné a biztos számára, hogy a fentebb vázolt területeken tovább fejlessze tevékenységét. Fontolóra kell venni továbbá a hivatal informatikai rendszerének, valamint az intézmény finanszírozási modelljének korszerűsítését is.

2. Ajánlások

A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi törvény országhatáron túli adattovábbítással foglalkozó rendelkezéseit szorosabban harmonizálni kell a 95/46/EC Irányelvvel.

A biztost hatékony és méltányos végrehajtói jogosítványokkal kell felruházni, hogy sikeresebben működhessen a törvény betartatása terén.

A biztosnak megfontolásra ajánljuk a hivatal tevékenységének kiszélesítését a következő területeken:

- adatkezelők helyszíni vizsgálata;

- a nagy adatkezelő szervezetek adatvédelmi felelőseivel fenntartott kapcsolatok;

- részvétel a nemzetközi adatvédelmi szakmai közösségben;

- lépéstartás a hivatal működését befolyásoló politikai, szabályozási és technológiai változásokkal.

A biztos kezelje prioritásként az adatvédelmi nyilvántartásba felvett adatkezelők, elsősorban kisvállalkozások számának növelését.

További lépésekre van szükség az adatvédelmi kötelezettségek és - amennyiben szükséges - a személyes adatok védelméhez fűződő jogok ismertté tétele terén.

A biztos hivatalának költségvetése felülvizsgálandó a következő feladatok alapján:

- korlátozott összegű további forrás biztosítása annak érdekében, hogy jelentésünk ajánlásai kivitelezhetők legyenek;

- az informatikai infrastruktúra modernizálása;

- a finanszírozási modell ésszerűsítése.

3. TAIEX támogatás

A TAIEX elsősorban abban tud segíteni, hogy a biztos munkatársainak lehetővé teszi az EU tagállamokban működő hasonló szervezetek és munkájuk közelibb megismerését. Ez akár csereprogram, akár a biztos munkatársainak hosszabb külföldi látogatása keretében elképzelhető.

Az adatvédelmi biztos által véleményezett
jogszabálytervezetek a 2002. évben

Törvények, törvényjavaslatok, törvénytervezetek

- A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény módosításáról szóló 2002. évi XLIV. törvény tervezete (195/J/2002)

- A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény, a bűnügyi nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló 1999. évi LXXXV. törvény, a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény, az illetékekről szóló 1990. évi XCII. törvény és az Európai Unió bűnüldözési rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvény módosításról szóló törvény tervezete (368/J/2002)

- A közéleti szerepet betöltő személyek állambiztonsági múltjának nyilvánosságra hozataláról szóló képviselői önálló indítvány (481/J/2002)

- Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény tervezete (482/J/2002)

- A közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvény tervezete (484/J/2002)

- A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosításáról szóló képviselői önálló indítvány (486/J/2002)

- Az egyes fontos, valamint közbizalmi és közvélemény-formáló tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről és a Történeti Hivatalról szóló 1994. évi XXIII. törvény módosításáról szóló képviselői önálló indítvány (493/J/2002)

- Az Egyesült Nemzetek Szervezete keretében, a Nemzetközi Büntető Bíróság Statútumáról szóló, Rómában, 1998. július 17-én elfogadott Egyezmény kihirdetéséről szóló törvény tervezete (505/J/2002)

- A Nemzetközi Büntetőbíróság Statútumának megerősítésével öszszefüggésben szükséges törvénymódosításokról szóló törvény tervezete (515/J/2002)

- Nemzetközi kötelezettségvállalás alapján elrendelt egyes korlátozó intézkedésekről szóló törvény tervezete (519/J/2000)

- A büntető jogszabályok és a hozzájuk kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2003. évi II. törvény tervezete (546/J/2002)

- A miniszterek feladat- és hatáskörének változásával összefüggésben szükséges törvénymódosításokról szóló 2002. évi XLVII. törvény I. fejezetét képező önálló törvénytervezet (565/J/2002)

- Az állam által kötött egyes nemzetközi szerződésekből származó tulajdoni sérelmek részleges kárpótlásáról szóló törvény tervezete (574/J/2002)

- A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény tervezete (588/J/2002.)

- Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény 2002. évi XLIII. tervezete (590/J/2002)

- Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvény tervezete (595/J/2002)

- A közlekedésről szóló egyes törvények módosításáról szóló 2002. évi LXVIII. törvény tervezete (605/J/2002)

- Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításról szóló 2002. évi XLII. törvény tervezete (627/J/2002)

- Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalról szóló 2002. évi LXV. törvény tervezete (636/J/2002)

- A Pénzügyi Nyomozó Hivatalról szóló törvény tervezete (636/J/2002)

- A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosításáról szóló törvény tervezete (651/J/2002)

- Az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2003. évi IV. törvény tervezete (667/J/2002)

- A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény, a szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló 2001. évi LI. törvény, a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, valamint egyes más törvények módosításáról szóló 2002. évi LIII. törvény tervezete (676/J/2002)

- A pártfogókra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvény tervezete (718/J/2002)

- A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény tervezete (739/J/2002)

- A pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény tervezete (742/J/2002)

- Egyes pénz- és tőkepiaci tárgyú törvények módosításról szóló 2002. évi LXIV. törvény tervezete (751/J/2002; 847/J/2002)

- A személyes adatok védelméről szóló törvény tervezete (783/J/2002)

- A közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény tervezete (783/J/2002)

- A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló törvény tervezete (817/J/2002)

- Az Európai Parlament képviselőinek választásáról és jogállásáról szóló törvény tervezete (878/J/2002)

- A polgári rendeltetésű kézi lőfegyverek forgalmának, megszerzésének és tartásának szabályairól szóló törvény tervezete (930/J/2002)

Kormányrendeletek és kormányrendelet-tervezetek

- A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény végrehajtásához szükséges egyes intézkedésekről rendelkező 113/1995. (IX. 27.) Korm. rendelet módosításáról szóló 29/2002. (II. 27.) Korm. rendelet tervezete (20/J/2002)

- A környezetvédelmi felügyelőségek, valamint a nemzeti park igazgatóságok feladat- és hatásköréről, továbbá a Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőségről szóló 211/1997. (XI. 26.) Korm. rendelet módosításáról szóló 35/2002. (III. 7.) Korm. rendelet tervezete (25/J/2002)

- A csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 94/2002. (V. 5.) Korm. rendelet módosításáról szóló 195/2002. (IX. 6.) Korm. rendelet tervezete (59/J/2002)

- A zaj- és rezgésvédelemről szóló 12/1983. (V. 12.) MT rendelet módosításáról szóló 96/2002. (V. 5.) Korm. rendelet tervezete (70/J/2002)

- A könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet tervezete (191/J/2002)

- A köztisztviselők ideiglenes külföldi kiküldetéséről szóló kormányrendelet tervezete (308/J/2002)

- A diákigazolványról szóló 30/1999. (II. 15.) Korm. rendelet módosításáról szóló 118/2002. (V. 15.) Korm. rendelet tervezete (365/J/2002)

- Az áruk és a szolgáltatások biztonságosságáról és az ezzel kapcsolatos piacfelügyeleti eljárásról szóló 79/1998. (IV. 29.) Korm. rendelet módosításáról szóló 168/2002. (VIII. 2.) Korm. rendelet tervezete (391/J/2002)

- A polgári felhasználású robbanóanyagok forgalmazásáról és felügyeletéről szóló 191/2002. (IX. 4.) Korm. rendelet tervezete (395/J/2002)

- A bírósági ügyintézők által büntető ügyekben ellátható feladatokról szóló kormányrendelet tervezete (461/J/2002)

- A zálogtárgyak bírósági végrehajtáson kívüli értékesítésének szabályairól szóló 12/2003. (I.30.) Korm. rendelet tervezete (511/J/2002)

- A mozgásában korlátozott fogyatékos személy parkolási igazolványáról szóló kormányrendelet tervezete (607/J/2002)

- A 2003. évre szóló Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programról és a 154/1999. (X. 22.) Korm. rendelet módosításról szóló 227/2002. (XI. 7.) Korm. rendelet tervezete (615/J/2002)

- A gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról szóló 235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról szóló 260/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet tervezete (634/J/2002)

- A Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovák Köztársaság Kormánya között az állampolgárok kölcsönös foglalkoztatása érdekében Pozsonyban, 1999. február 12. napján aláírt Egyezmény módosításáról szóló Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló kormányrendelet tervezete (696/J/2002)

- Az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatás rendjéről és a nyelvvizsga-bizonyítványokról szóló 71/1998. (IV. 8.) Korm. rendelet módosításáról szóló kormányrendelet tervezete (710/J/2002)

- A frekvenciahasználati jogosultság megszerzését szolgáló árverés és pályázat szabályairól szóló 11/2003. (I. 30.) Korm. rendelet tervezete (717/J/2002)

- A Nemzeti Földalap Vagyonnyilvántartásának, vagyonkezelésének és hasznosításának részletes szabályairól szóló 254/2002. (XII. 13.) Korm. rendelet tervezete (761/J/2002)

- A termőföld állam által életjáradék fizetése ellenében történő megvásárlásáról szóló 255/2002. (XII. 13.) Korm. rendelet tervezete (761/J/2002)

- A pályakezdő munkanélküliek elhelyezkedésének elősegítéséről szóló 68/1996. (V. 15.) Korm. rendelet, továbbá a munkába járással összefüggő terhek csökkentését célzó támogatásokról, valamint a munkaerő-toborzás támogatásáról szóló 39/1998. (III. 4.) Korm. rendelet módosításáról szóló 256/2002. (XII. 13.) Korm. rendelet tervezete (784/J/2002)

- A nevelőszülői, a hivatásos nevelőszülői és a helyettes szülői jogviszony egyes kérdéseiről szóló 261/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet tervezete (805/J/2002)

- A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet módosításáról szóló 314/2002. (XII. 29.) Korm. rendelet tervezete (807/J/2002)

- A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet módosításáról szóló 295/2002. (IX. 14.) Korm. rendelet tervezete (818/J/2002)

- A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény végrehajtásáról szóló 45/1996. (III. 25.) Korm. rendelet módosításáról szóló 265/2002. (XII. 20.) Korm. rendelet tervezete (825/J/2002)

- Az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet módosításáról szóló 293/2002. (XII. 27.) Korm. rendelet tervezete (839/J/2002)

- A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet módosításáról szóló 294/2002. (XII. 27.) Korm. rendelet tervezete (858/J/2002)

- Az egyházi jogi személyek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 218/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet módosításáról szóló 286/2002. (XII. 23.) Korm. rendelet tervezete (859/J/2002)

- A számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet módosításáról szóló 289/2002. (XII. 23.) Korm. rendelet tervezete (860/J/2002)

- A közfürdők létesítéséről és működéséről szóló 121/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet módosításáról szóló 273/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet tervezete (869/J/2002)

- A magánnyugdíjpénztárak beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 222/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet módosításáról szóló 287/2002. (XII. 23.) Korm. rendelet tervezete (872/J/2002)

- A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet módosításáról szóló 13/2003. (II. 12.) Korm. rendelet tervezete (874/J/2002)

- A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről szóló 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet módosításáról szóló 311/2002. (XII. 29.) Korm. rendelet tervezete (875/J/2002)

- Az Államháztartási Hivatal beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 253/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet módosításáról szóló 308/2002. (XII. 27.) Korm. rendelet tervezete (876/J/2002)

- Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet módosításáról szóló Korm. 250/2002. (XII. 5.) Korm. rendelet tervezete (877/J/2002)

- A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet módosításáról szóló 313/2002. (XII. 29.) Korm. rendelet tervezete (887/J/2002)

- Az egészségügyet és a társadalombiztosítást érintő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló kormányrendelet tervezete (888/J/2002)

- Az önkéntes nyugdíjpénztárak beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 223/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet módosításról szóló 288/2002. (XII. 23.) Korm. rendelet (889/J/2002)

- Az egyes pénzbeli szociális ellátások folyósításának és elszámolásának szabályairól szóló 30/1993. (II. 17.) Korm. rendelet módosításáról készült 313/2002. (XII. 29.) Korm. rendelet tervezete (890/J/2002)

Miniszteri rendeletek, miniszteri rendelet tervezetek

- A zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet tervezete (5/J/2002)

- A használt és szennyvizek kibocsátási határértékeiről és alkalmazásuk szabályairól szóló 9/2002. (III. 22.) KöM-KöViM együttes rendelet tervezete (19/J/2002)

- A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény végrehajtásáról szóló 10/1995. (IX. 28.) KTM rendelet módosításáról szóló 6/2002. (III. 1.) KöM rendelet tervezete (20/J/2000)

- Az Őrségi Nemzeti Park létesítéséről szóló 4/2002. (II. 27.) KöM rendelet tervezete (26/J/2002)

- Az ivóvízkivételre szánt felszíni víz-, valamint a halak életfeltételeinek biztosítására kijelölt felszíni vizek szennyezettségi határértékeiről és azok ellenőrzéséről szóló 6/2002. (XI.5.) KvVM rendelet tervezete (39/J/2002)

- A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításához szükséges kisajátítások ütemezéséről szóló 12/1997. (IV. 25.) KTM rendelet módosításáról szóló 5/2002. (II. 27.) KöM rendelet tervezete (100/J/2002)

- Az Állami Foglalkoztatási Szolgálatról szóló 4/2002. (X. 17.) FMM rendelet tervezete (119/J/2002; 560/J/2002)

- A közszolgálati nyilvántartás egyes kérdéseiről szóló 7/2002. (III. 12.) BM rendelet tervezete (121/J/2002)

- A gázelosztó vezetékekre vonatkozó hálózatfejlesztési hozzájárulásról szóló 32/1995. (VIII. 8.) IKM rendelet módosításról szóló GM rendelet tervezete (127/J/2002)

- A pszichiátriai betegekre vonatkozó korlátozó intézkedésekkel kapcsolatos EüM rendelet tervezete (157/J/2002)

- A hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet módosításáról szóló 10/2002. (III. 26.) KöM rendelet tervezete (176/J/2002)

- A Belügyminisztérium szolgálati titokkörének megállapításáról szóló 16/1995. (X. 20.) BM rendelet módosításáról szóló 14/2002. (V. 8.) BM rendelet tervezete (179/J/2002)

- A gondnokoltak számítógépen vezetett országos névjegyzékéről és a névjegyzék adataiból történő felvilágosítás adásról, valamint annak költségtérítéséről szóló 13/2002. (VII. 24.) IM rendelet tervezete (276/J/2002)

- A társadalmi szervezetek és az alapítványok nyilvántartása ügyviteli szabályainak módosításáról szóló 15/2002. (VIII. 30.) IM rendelet tervezete (312/J/2002)

- A Környezetvédelmi Alap célfeladatok fejezeti kezelésű előirányzat felhasználásának, nyilvántartásának és ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 28/2001. (XII. 23.) KöM rendelet módosításáról szóló 1/2002. (VI. 29.) KvVM rendelet tervezete (351/J/2002)

- A bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet tervezete (352/J/2002)

- A diákigazolványok előállításának, kiadásának és nyilvántartásának rendjéről szóló 15/1999. (III. 24.) OM rendelet módosításáról szóló 31/2002. (V. 18.) OM rendelet tervezete (366/J/2002)

- A belügyminiszter irányítása alá tartozó nyomozó hatóságok nyomozásának részletes szabályairól szóló BM-IM együttes rendelet tervezete (369/J/2002)

- A 2002/2003. tanév rendjéről szóló 30/2002. (V. 17.) OM rendelet tervezete (383/J/2002)

- A bírósági eljárásban az eljárási cselekmények jegyzőkönyv helyett más módon való rögzítéséről, valamint a tárgyalás zártcélú távközlő hálózat útján történő megtartásáról szóló IM rendelet tervezete (400/J/2002)

- A személyes költségmentesség büntetőeljárásban való alkalmazása tárgyában készült IM-BM-PM együttes rendelet tervezete (401/J/2002)

- A bűnügyi nyilvántartást kezelő szervről, az adatközlés és az adatszolgáltatás rendjéről szóló 7/2000. (II. 16.) BM-IM együttes rendelet módosításáról szóló BM-IM együttes rendelet tervezete (443/J/2002)

- A büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagjainak egyes illetményen kívüli járandóságairól, szociális juttatásairól és támogatásáról szóló 6/1997. (III. 26.) IM rendelet módosításáról szóló 25/2002. (XII. 20.) IM rendelet tervezete (468/J/2002)

- A büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagjai részére járó egyes költségtérítésekről szóló 7/1997. (III. 26.) IM rendelet módosításáról szóló26/2002. (XII. 20.) IM rendelet (469/J/2002)

- A büntetés-végrehajtási szervezetre vonatkozó kártérítési eljárás egyes szabályairól szóló 8/1997. (III. 26.) IM rendelet módosításáról szóló 27/2002. (XII. 20.) IM rendelet tervezete (470/J/2002)

- A büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagjainak elismerési rendjéről szóló 10/1997. (III. 26.) IM rendelet módosításáról szóló 28/2002. (XII. 20.) IM rendelet tervezete (471/J/2002)

- A büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagjaira vonatkozó egyes munkáltatói jogkörök gyakorlásáról szóló 11/1997. (III. 26.) IM rendelet módosításáról szóló 29/2002. (XII. 20.) IM rendelet tervezete (472/J/2002)

- A büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagjai illetményének és illetményjellegű juttatásainak megállapításáról és folyósításáról szóló 15/1997. (IV. 22.) IM rendelet módosításáról szóló 30/2002. (XII. 20.) IM rendelet tervezete (473/J/2002)

- A büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagjainak egyes illetményen kívüli járandóságairól, szociális juttatásairól és támogatásáról szóló 6/1997. (III. 26.) IM rendelet módosításáról szóló 31/2002. (XII. 20.) IM rendelet tervezete (474/J/2002)

- Az Európai Közösség tagállamainak területén lévő kikötőt érintő forgalomban részt vevő személyhajókon utazó személyek nyilvántartásáról szóló 11/2002. (VIII. 12.) GKM rendelet (510/J/2002)

- A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény végrehajtásáról a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választása tárgyában kiadott 20/2002. (VIII. 1.) BM rendelet tervezete (522/J/2002)

- A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a helyi kisebbségi önkormányzatok tagjainak 2002. október 20. napjára kitűzött választása eljárási határidőinek és határnapjainak megállapításáról szóló 18/2002. (VII. 24.) BM rendelet tervezete (530/J/2002)

- Egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló 1/2002. (VIII. 23.) FMM rendelet tervezete (564/J/2002)

- Egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló 3/2002. (IX. 30.) FMM rendelet tervezete (567/J/2002)

- A büntetés-végrehajtási szervezetek rendelkezése alatt álló lakások bérletéről szóló 17/1994. (IX. 29.) IM rendelet módosításáról szóló 16/2002. (X. 17.) IM rendelet tervezete (645/J/2002)

- Az állam tulajdonában és a büntetés-végrehajtási szervek kezelésében lévő lakások, valamint a nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről szóló 22/1995. (XII. 29.) IM rendelet módosításáról szóló 17/2002. (X. 17.) IM rendelet tervezete (646/J/2002)

- A hivatásos és szerződéses katonák egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságának minősítéséről szóló 4/2003. (I. 31.) HM rendelet tervezete (663/J/2002)

- A honvédelmi vonatkozású szolgálati titokkörökről szóló 11/1995. (XI. 14.) HM rendelet módosításáról szóló 49/2002. (XII. 5.) HM rendelet tervezete (670/J/2002)

- A távközlési építményekkel kapcsolatos építés felügyeleti eljárásról szóló 7/2002. (XII. 20.) IHM rendelet tervezete (675/T/2002)

- A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet módosításáról szóló 11/2002. (XII. 28.) FMM rendelet tervezete (677/J/2002.)

- A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások esetén az ügyfeleknek történő tájékoztatás formájáról és tartalmáról szóló 33/2002. (XI. 16.) PM rendelet tervezete (688/J/2002)

- A robbanásveszélyes környezetben lévő munkahelyekről, valamint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés minimális követelményeiről szóló FMM rendelet tervezete (711/J/2002)

- A kábítószerek és pszichotrop anyagok tiltott előállításához, gyártásához is használt vegyi anyagokkal végezhető egyes tevékenységek szabályozásáról szóló 272/2001. (XII. 21.) Korm. rendeletben meghatározott hatósági feladatok ellátása céljából tárolandó adatok körének és az adatokhoz való hozzáférés rendjének szabályozásáról szóló GKM-BM-PM-ESzCsM-MeH együttes rendelet tervezete (728/J/2002)

- A hadkötelezettség alapján teljesítendő katonai szolgálatra és a katonai oktatási intézményi tanulmányokra való egészségi alkalmasság elbírálásáról szóló 9/2002. (II. 28.) HM-EüM együttes rendelet módosításról szóló miniszteri rendelet tervezete (732/J/2002)

- A villamosenergia-rendszer irányításával, működésével és használatával összefüggő egyes adatszolgáltatásokról szóló 36/2002. (XII. 19.) GKM rendelet tervezete (735/J/2002)

- A büntetés-végrehajtás közúti járművei forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 24/2002. (XII. 13.) IM rendelet tervezete (759/J/2002)

- A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet módosításáról szóló OM rendelet tervezete (767/J/2002)

- Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény halottakkal kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról, valamint a rendkívüli halál esetén követendő eljárásról szóló BM-ESzCsM-IM rendelet tervezete (774/J/2002)

- A fogvatartottak egészségügyi ellátásáról szóló 5/1998. (III. 6.) IM rendelet módosításáról szóló IM rendelet tervezete (776/J/2002)

- A foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerőpiaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet, továbbá a munkaügyi központok foglalkozási rehabilitációs eljárásáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkanélküliek foglalkoztatását elősegítő egyes támogatásokról szóló 11/1998. (IV. 29.) MüM rendelet módosításáról szóló 6/2002. (XI. 28.) FMM rendelet tervezete (787/J/2002)

- A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, valamint szervei szolgálati titokkörének megállapításáról szóló 9/2002. (XII. 23.) KvVM rendelet tervezete (791/T/2002)

- Az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzékről és a Névjegyzékbe történő felvételi eljárásról szóló ESzCsM rendelet tervezete (806/J/2002)

- A villanyszerelő vállalkozások nyilvántartásáról szóló GKM rendelet tervezete (816/J/2002)

- Az Igazságügyi Minisztérium fejezethez tartozó költségvetési szerv középirányító szervként történő elismeréséről, a gazdálkodási jogosítványok megosztási rendjéről és a büntetés-végrehajtási szervek alapító okiratainak módosításáról szóló 32/2002. (XII. 21.) IM rendelet tervezete (835/J/2002)

- Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvénynek a szerv- és szövetátültetésre, valamint -tárolásra és egyes kórszövettani vizsgálatokra vonatkozó rendelkezései végrehajtásáról szóló 18/1998. (XII. 27.) EüM rendelet módosításáról szóló 3/2003. (II. 1.) ESzCsM rendelet tervezete (840/J/2002)

- A büntetőeljárás során keletkezett iratokból való másolat adásáról szóló IM-BM-PM rendelet tervezete (845/J/2002)

- Az ismeretlen helyen tartózkodó terhelt, illetve a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható ismeretlen személy tartózkodási helye felkutatásának, lakóhelye, illetőleg személyazonossága megállapításának és körözése elrendelésének részletes szabályairól szóló IM rendelet tervezete (846/J/2002)

- A házi őrizet végrehajtásáról szóló IM rendelet tervezete (848/J/2002)

- A büntetőeljárásban alkalmazható sajtóhirdetmény útján történő értesítés szabályairól szóló IM-BM-PM rendelet tervezete (849/J/2002)

- A kollektív szerződések regisztrálási rendjéről és az ezzel kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségről szóló 19/1997. (XII. 18.) MüM rendelet módosításáról szóló 9/2002. (XII. 20.) FMM rendelet tervezete (863/J/2002)

- A hivatásos gondnoki feladatot ellátó személyek képesítési előírásairól szóló ESzCsM rendelet tervezete (873/J/2002)

- Az élelmiszerek vegyi szennyezettségének megengedhető mértékéről szóló 17/1999. (VI. 16.) EüM rendelet módosításáról szóló ESzCsM rendelet tervezete (879/J/2000)

- Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium Engedélyezési és Közigazgatási Hivatala megalapításával összefüggő miniszteri rendelet módosításról szóló ESzCsM rendelet tervezete (881/J/2002)

- A magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet tervezete (882/J/2002)

- Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló BM rendelet tervezete (895/J/2002)

- A fogvatartottak foglalkoztatására jóváhagyott költségvetési előirányzat felhasználási rendjéről szóló 2/1996. (III. 13.) IM-PM együttes rendelet módosításáról szóló 35/2002. (II. 30.) IM-PM együttes rendelet tervezete (896/J/2002)

- A szerzett immunhiányos tünetcsoport terjedésének meggátlása érdekében szükséges intézkedésekről és a szűrővizsgálatok elvégzésének rendjéről szóló 18/2002. (XII. 28.) ESzCsM rendelet tervezete (902/J/2000)

- A nemzeti kulturális örökség minisztere felügyelete alatt álló intézmények közalkalmazottainak vagyonnyilatkozat-tételéről szóló 25/2002. (XII. 25.) NKÖM rendelet tervezete (903/J/2002)

- A távközlési építmények engedélyezéséről és ellenőrzéséről szóló 29/1999. (X. 6.) KHVM rendelet módosításáról szóló IHM rendelet tervezete (918/J/2002)

- A speciális gyógyászati célra szánt tápszerekről szóló ESzCsM rendelet tervezete (921/J/2002)

- Az anyatejet helyettesítő és az anyatejet kiegészítő (elválasztási) tápszerekről szóló ESzCsM rendelet tervezete (922/J/2002)

- A fontos és bizalmas munkakörökről, valamint a biztonsági ellenőrzés szintjéről szóló GKM rendelet tervezete (925/J/2002)

- A társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyszerekről és a támogatás összegéről szóló 1/2003. (I. 21.) ESzCsM rendelet tervezete (928/J/2002)

Az állami irányítás egyéb jogi eszközei

- Összefoglaló Jelentés az Országgyűlés részére a Nemzeti Környezetvédelmi Program végrehajtásáról (kormányhatározat tervezet) (75/J/2002)

- A Biológiai Sokféleségről szóló Egyezményben Részes Felek Konferenciájának hatodik találkozóján való magyar részvételről szóló 2103/2002. (IV. 12.) Korm. határozat tervezete (112/J/2002)

- Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény Részes Felek Konferenciájának 1997. évi harmadik ülésszakán elfogadott Kiotói Jegyzőkönyvhöz történő csatlakozásról szóló 2101/2002. (IV. 12.) Korm. határozat tervezete (113/J/2002)

- A Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer II. ütem beruházás felülvizsgálatáról és a beruházási program módosításáról szóló 2371/1999. (XII. 27.) Korm. határozat módosításáról szóló kormányhatározat tervezete (194/J/2002)

- A terrorizmus finanszírozásának visszaszorításáról, New Yorkban, az Egyesült Nemzetek Közgyűlésének 54. ülésszakán, 1999. december 9-én elfogadott nemzetközi egyezmény megerősítéséről szóló 57/2002. (IX. 13.) OGY határozat tervezete (503/J/2002)

- Az Európa Tanács 2001. november 23-án kelt számítástechnikai bűnözésről szóló Egyezményének megerősítéséről szóló 82/2002. (XI. 13.) OGY határozat tervezete (504/J/2002)

- A Kitüntetési Bizottságról és az állami kitüntetések adományozásának rendjéről szóló 1130/2002. (VII. 24.) Korm. határozat tervezete (507/J/2002)

- A Magyar Köztársaság Kormánya és a Litván Köztársaság Kormánya között a vámügyekben történő együttműködésről és kölcsönös segítségnyújtásról szóló Megállapodás létrehozásáról és aláírásáról szóló Megállapodásról szóló kormányhatározat tervezete (541/J/2002)

- A kétoldalú beruházásvédelmi megállapodások és a kettős adóztatás elkerülésére irányuló egyezmények tárgyalásához szükséges felhatalmazásról szóló kormányhatározat tervezete (561/J/2002)

- A bűnüldöző szervek között folytatott nemzetközi együttműködésről szóló nemzetközi szerződések létrehozásáról, valamint a terrorizmus, a kábítószerek illegális forgalma és a szervezett bűnözés elleni harcban történő együttműködésről szóló megállapodások módosításáról szóló kormányhatározat tervezete (700/J/2002)

- A Magyar Köztársaság és Kanada között a szociális biztonságról szóló 2002. március 4-én, Budapesten aláírt egyezmény megerősítéséről szóló OGY határozat tervezete (726/J/2002)

- Az új polgári törvénykönyv koncepciójának elfogadásáról, valamint a polgári jogi kodifikációról szóló 1050/1998. (IV. 24.) Korm. határozat időarányos végrehajtásáról és módosításáról szóló 1003/2003. (I. 25.) Korm. határozat tervezete (775/J/2002)

- A Magyar Köztársaság Kormánya és Quebec Kormánya között a szociális biztonságról szóló megállapodás aláírására történő meghatalmazásról szóló kormányhatározat tervezete (793/J/2002)

- A Magyar Köztársaság és a Horvát Köztársaság közötti, a szociális biztonságról szóló Egyezmény aláírására történő felhatalmazásról szóló kormányhatározat tervezete (826/J/2002)

- Az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjáról szóló OGY határozat tervezete (853/J/2002)

- A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatálya alá tartozó szervek jegyzékéről szóló 1034/1992. (VII. 1.) Korm. határozat módosításáról szóló kormányhatározat tervezete (880/J/2002)

Véleményezésre megküldött egyéb dokumentumok

- Az új polgári törvénykönyv koncepciója (168/J/2002)

- Az Alkotmány és a jogalkotási törvény Európai Uniós csatlakozással összefüggésben történő módosításának tézisei (563/J/2002)

- A sportról szóló 2000. évi CXLV. törvény módosításáról szóló törvény koncepciója (568/J/2002)

- A pártfogói felügyelői hálózat szervezeti és működési koncepciója (585/J/2002)

- A közúti közlekedési előéleti pontrendszer közlekedésbiztonságra gyakorolt hatásának vizsgálatáról szóló kormány-előterjesztés tervezete (619/J/2002)

- A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szabályozási koncepciójának tervezete (629/J/2002)

- Az európai integrációval összefüggő egyes másodlagos közösségi joganyagok (729/J/2002)

- Az Europol-egyezmény és a Schengeni megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény forrásszövege (750/J/2002)

- Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőségről szóló törvény koncepciója (861/J/2002)

- A jogi segítségnyújtásról és az esélyegyenlőségről szóló törvény koncepciója (862/J/2002)

- Tájékoztató a közszolgáltatások elszámolásának egyes kérdéseiről az Európai Unió statisztikai rendszerében (871/J/2002)

Előadások konzultációk 2002-ben

- Január 30-án Dr. Zombor Ferenc előadást tartott "Pártok a neten: helyzetkép a választások előtt" az eDemokracia Klubban.

- Február 21-22. között Dr. Péterfalvi Attila résztvett a személyes adatok védelmével foglalkozó EU munkacsoport ülésén Brüsszelben.

- Március 4-én Dr. Zombor Ferenc "Az egészségi állapotra vonatkozó személyes adatok kezelése és védelme az iskolában" címmel előadást tartott az ÁNTSZ Ifjúságvédelmi továbbképzésén.

- Március 13-án Gulyás Csaba a Pest megyei Rendőr-főkapitányság sajtófelelőseinek továbbképzésén előadást és konzultációt tartott az aktuális adatvédelmi kérdésekről.

- Március 13-án Dr. Kerekes Zsuzsa előadást és konzultációt tartott az országgyűlés bizottságai munkatársainak az információszabadságról és adatvédelemről.

- Március 14-15. között Dr. Péterfalvi Attila "A panaszügyek kezeléséről" című konferencián Dublinban az Adatvédelmi Biztos Irodájának ügymenetéről tartott előadást.

- Március 25-29. között Dr. Péterfalvi Attila résztvett az adatvédelmi biztosok telekommunikációval foglalkozó munkacsoportjának 31. ülésén Aucklandban, és előadást tartott az Interneten folyó adatkezelés magyarországi tapasztalatairól.

- Április 2-án Gulyás Csaba a Somogy Megyei Közigazgatási Hivatal által szervezett köztisztviselői továbbképzésen a magyar adatvédelemről és az Európai Unió adatvédelmi követelményeiről tartott előadást.

- Április 9-én Dr. Zombor Ferenc a Bács-Kiskun Megyei Közigazgatási Hivatal munkatársai részére adatvédelmi továbbképzést tartott.

- Április 9-én Dr. Péterfalvi Attila előadást és konzultációt tartott az információs jogok helyi megbízottjainak a Bács-Kiskun Megyei Közigazgatási Hivatal által szervezett konferencián.

- Április 12-13 között Dr. Szabó Máté résztvett a közép-európai adatvédelmi biztosok 2. konferenciáján Prágában.

- Április 16-án Dr. Zombor Ferenc "Az adatbázisok jogi védelme" címmel előadást tartott a Trainex által szervezett adatvédelmi képzésen.

- Április 24-én Dr. Zombor Ferenc "A társadalombiztosítási adatkezelés és adatvédelem speciális jogintézményei, gyakorlati tapasztalatok" címmel az OEP adatvédelmi továbbképzésén előadást tartott.

- Április 25-26. között Dr. Péterfalvi Atilla résztvett az európai adatvédelmi biztosok konferenciáján Bonnban.

- Április 26-án Freidler Gábor "Önszabályozás a neten" címmel előadást tartott a III. Direkt Marketing Szeminárium és Workshop című rendezvényen Siófokon.

- Május 22-én Gulyás Csaba "Az adatkezelés és a titokvédelem" címmel előadást és konzultációt tartott a Határőrség Országos Parancsnoksága által a titokvédelmi felelősök számára tartott továbbképzésen.

- Május 28-29. között Freidler Gábor résztvett a "London térfigyelő és arcfelismerő rendszereinek, valamint az angol autópályákon üzemeltetett rendszámfelismerő rendszerek tanulmányozása" című konferencián.

- Május 29-30. között Dr. Pétefalvi Attila résztvett a személyes adatok védelmével foglalkozó EU munkacsoport ülésén Brüsszelben.

- Június 5-én Gulyás Csaba a Trend Hungary Kft. szervezésében az "Adatvédelem, adatbiztonság jogi alapkérdései" címmel megrendezett szakmai fórumon előadást és konzultációt tartott.

- Június 17-én Dr. Péterfalvi Attila résztvett az Európai Adatvédelmi és Információszabadság Akadémia megnyitóján Berlinben.

- Június 25-én Dr. Trócsányi Sára és Dr. Varga Ilona Jász-Nagykun-Szolnok megye államigazgatási kollégiumának ülésén az adatvédelem és információszabadság aktuális kérdéseiről tartott konzultációt.

- Augusztus 23-án Dr. Péterfalvi Attila a Márton Áron Szakkollégium hallgatóinak előadást tartott az adatvédelmi biztos feladatairól és az adatvédelemről.

- Szeptember 7-én Dr. Péterfalvi Attila a Soros Alapítvány szervezésében "Ügynökök és akták" című konferencián előadást tartott "Alkotmányossági követelmények" címmel.

- Szeptember 12-én Dr. Zombor Ferenc részt vett "Az adatvédelem jogszabályrendszere, az EU csatlakozással járó adatvédelmi kihívások" címmel az OEP országos jogász értekezletén.

- Szeptember 8-11. között Dr. Péterfalvi Attila résztvett az adatvédelmi biztosok 24. nemzetközi konferenciáján Cardiffban.

- Szeptember 19-én Gulyás Csaba a Somogy és környező megyék büntető bíráinak továbbképzésén aktuális adatvédelmi kérdésekről előadást és konzultációt tartott.

- Szeptember 30. és október 1. között Dr. Péterfalvi Attila résztvett "Az Európai Unió adatvédelmi irányelvének végrehajtásáról" című konferencián Brüsszelben.

- Október 2-3 között Dr. Péterfalvi Attila résztvett a személyes adatok védelmével foglalkozó EU munkacsoport ülésén Brüsszelben.

- Október 7-én Dr. Zombor Ferenc a Társaság a Szabadságjogokért által szervezett konferencián előadást tartott "Az adatvédelmi biztos drogbetegeket érintő esetjoga" címmel.

- Október 11-én Dr. Kerekes Zsuzsa a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség által környezetvédelmi szakembereknek és civil szervezeteknek szervezett konferencián "A környezeti adatok nyilvánosságáról, az adatvédelmi biztos gyakorlatáról" címmel előadást tartott.

- Október 16-án Dr. Péterfalvi Attila a Legfőbb Ügyészség szervezésében előadást és konzultációt tartott "Az adatvédelem érvényesülése és gondjai a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban" címmel.

- Október 21-22. között Dr. Péterfalvi Attila résztvett a közép-európai adatvédelmi biztosok 3. konferenciáján Vilniusban, és ismertette a magyar adatvédelmi jogalkotás fő irányait, valamint előadást tartott "Az országgyűlési és helyi önkormányzati választások során felmerült adatvédelmi kérdések" címmel.

- Október 24-én Dr. Péterfalvi Attila a CAF Consulting and Development és a Transparency International szervezésében "A lobbizás szabályozása Közép- és Kelet-Európában" című konferencián előadást tarorr az adatvédelem aktuális kérdéseiről.

- Október 27. és november 1. között Dr. Kerekes Zsuzsa részt vett az "Information and Governance: the role of public access" című, a British Council által Londonban szervezett szemináriumon.

- November 6-án Dr. Péterfalvi Attila előadást tartott a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen "Adatvédelem és a média" címmel.

- November 7-én Dr. Péterfalvi Attila előadást tartott az Eötvös Loránd Tudományegyetem polgári jogi tanszéke tudományos diákkörén "Adatvédelem és személyiségi jogok címmel".

- November 11-12. között Dr. Péterfalvi Attila résztvett az adatvédelmi biztosok telekommunikációval foglalkozó munkacsoportjának 32. ülésén Berlinben, és előadást tartott az elektronikus úton történő kereskedelem magyar szabályozásáról.

- November 13-án Dr. Trócsányi Sára az ELTE BTK levéltár szakos hallgatóinak a levéltárak adatkezeléséről és a kutatás adatvédelmi kérdéseiről tartott előadást.

- November 22-én Dr. Kerekes Zsuzsa az Európai Unió számára a korrupcióról készített jelentésről, az Emberi Jogi Információs és Dokumentációs Központ, valamint a Nyílt Társadalom Alapítvány által szervezett konferencián "Korrupció és információszabadság" címmel előadást tartott.

- November 27-én Gulyás Csaba az adatvédelem aktuális kérdéseiről előadást és konzultációt tartott a Határőrség Országos Parancsnoksága által az adatvédelmi felelősök számára tartott továbbképzésen.

- November 29-én Dr. Zombor Ferenc "A térfigyelő rendszerek működtetésének személyiségi jogi, adatvédelmi vetületei" címmel előadást tartott az "Élhető város" bűnmegelőzési konferencián.

- December 5-6-án Dr. Péterfalvi Attila résztvett az adatvédelem újabb kihívásairól szóló konferencián Rómában, és előadást tartott "A direkt marketing célú adatkezelések szabályozása Magyarországon" címmel.

- December 11-én Dr. Kerekes Zsuzsa a közigazgatási hivatalvezetők értekezletén "Az adatvédelem és a információszabadság helyzete. A kanadai - bács-kiskun megyei modell" címmel előadást tartott.

- December 12-én Dr. Zombor Ferenc "Az adatvédelem Magyarországon és a nemzetközi szabályozás" címmel előadást tartott az ONYF továbbképzésén.

- December 16-án Dr. Kerekes Zsuzsa A Demokráciakutatások Magyar Központja Alapítvány által a lobbizásról szervezett konferencián "Lobbizás és információszabadság" címmel előadást tartott.

- December 12-13. között Dr. Péterfalvi Attila részt vett az európai adatvédelmi biztosok regionális konferenciáján Madridban, és "The functions of the data protection authorities and the need for independence in the exercise of these functions" címmel előadást tartott.